magazin Neu auf CD! Noch viele wenn Interview mit Péter Ákos Bod Még sok a ha Interjú Bod Péter Ákossal Jetzt bestellen!

Vergütungsreport Ungarn 2011 2012 Német-Magyar Gazdaság magazin Das Magazin der Deutsch-Ungarischen Industrieund Handelskammer A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara magazinja Neu auf CD! Noch viele wenn Interview mit Péter Ákos Bod Még sok a ha Interjú Bod Péter Ákossal Berufsbildung: Reform nach deutschem Vorbild Szakképzés: Átalakítás német mintára Aus dem Inhalt: detaillierte Vergütungsangaben zu rund 80 typischen Positionen Neues Arbeitsrecht: Mehr Flexibilität Új Munka Törvénykönyve: Nagyobb rugalmasság tungsreport 2011 2012 ütungsreport Ungarn bietet aktuelle, empirische Daten zu Vergütungen in onalen Unternehmen in Ungarn. Er basiert auf internen Unternehmensdaten 10.000 Arbeitnehmer. m Inhalt: etaillierte Vergütungsangaben zu rund 80 typischen Positionen ahmenbedingungen und Trends auf dem ungarischen Arbeitsmarkt EU: umfangreiche Verdienststatistiken der ungarischen Arbeitsverwaltung (Excel-Tabellen) NEU: Lohn- und Beschäftigungsstatistiken des Statistischen Amtes (Excel-Tabellen) Deutsch-Ungarische Industrie- Kienbaum Management und Handelskammer Consultants Lövőház utca 30 Tuchlauben 8 1024 Budapest 1010 Wien Ungarn Österreich Fon: +36 1 345 76 24 Fon: +43 1 533 51 88-22 Fax: +36 1 345 76 14 Fax: +43 1 533 51 88-40 Email: woelfer@ahkungarn.hu Email: compensation.vienna@kienbaum.com Web: www.ahkungarn.hu Web: www.kienbaum.com 2011 2012 13. Ausgabe Vergütungsreport Ungarn 2011 2012 Internationale Unternehmen in Ungarn Mitarbeiter und leitende Angestellte 2 Rahmenbedingungen und Trends auf dem ungarischen Arbeitsmarkt NEU: umfangreiche Verdienststatistiken der ungarischen Arbeitsverwaltung (Excel-Tabellen) NEU: Lohn- und Beschäftigungsstatistiken des Statistischen Amtes (Excel-Tabellen) Energiemanagement: Anleitung zur Kostensenkung Energiagazdálkodás: Fenntartható költségcsökkentés Vergütungsreport Ungarn Copyright DUIHK, Kienbaum 2011 Projektmanagement Projektleitung: Christoph Dovits, Kienbaum Dirk Wölfer, DUIHK Autoren: Christoph Dovits, Kienbaum Manuela Rab, Kienbaum Dirk Wölfer, DUIHK Produktion, Vertrieb: Zsófia Sencz, DUIHK dvd_bor.indd 1 2011.12.12 13:33:04 Jetzt bestellen! Kontakt Weitere Informationen und Bestellung: DUIHK Zsófia Sencz Tel.: +36 1 345 7646 E-Mail: sencz@ahkungarn.hu www.duihk.hu/publikationen

A DUIHK havi gazdasági jelentése: gazdasági információk nemcsak külföldi befektetôknek» áttekinthetô» tényszerû» aktuális A legfrissebb havi mutatókat elemzô konjunktúramonitor, a gazdaságpolitikai hattér bemutatása és a vezetôk számára releváns hírek pontos és gyors tájékozódást tesznek lehetôvé a magyar gazdaságban. Egyedülálló hirdetési lehetôség: A WiU kompakt kivételes módon csak a két borítón nyújt hirdetési felületet. Az Öné lehet ez az értékes hely!» Bővebb információért keresse Sencz Zsófiát sencz@ahkungarn.hu +36 1 345 7646

Editorial Liebe Leser, Gabriel A. Brennauer Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag Die Ratlosigkeit bei den Unternehmen in Ungarn ist groß: auf welche wirtschaftspolitischen Rahmenbedingungen sollen sie sich einstellen? Die Regierung sendet widersprüchliche Signale. Ungarn will Europameister im Schuldenabbau werden weicht aber seine gerade erst beschlossene Schuldenbremse auf und blockiert als fast einziges Land EU-Reformen zur Haushaltskonsolidierung. KMU sollen gefördert werden doch die Regierung zwingt ihnen teure Lohnsteigerungen auf. Die Berufsbildung soll reformiert werden zugleich kürzt die Regierung die Mittel für die betriebliche Qualifizierung. Die Verunsicherung der Unternehmen ist ausgesprochen wachstumshemmend. Viele Unternehmen berichten uns, dass sie geplante Investitionen auf Eis gelegt haben, einige wurden sogar ganz aufgegeben. Ohne Investitionen scheitert aber auch die Schaffung neuer Arbeitsplätze. Die Ankündigung einiger neuer Investitionen ausländischer Firmen darf nicht darüber hinwegtäuschen, dass die entscheidenden Träger der Wirtschaft die im Lande tätigen Unternehmen sind ungarische wie internationale. Wenn sie hier vor Ort kein positives Umfeld vorfinden, schadet das der Wirtschaft sofort. Und es spricht sich herum früher oder später werden auch neue Investoren aus dem Ausland ausbleiben. Deshalb ist es dringend erforderlich, dass der Ministerpräsident der Wirtschaft rasch und entschieden versichert, dass die Gleichbehandlung aller Unternehmen, die Einhaltung rechtstaatlicher Grundsätze und die Wahrung von Eigentumsrechten wie auch die Verankerung in der Europäischen Union nicht zur Disposition stehen, und dass die Rahmenbedingungen wieder kalkulierbar werden. Die anspruchsvollen Ziele der Wirtschaftspolitik werden von der DUIHK und ihren Mitgliedern voll unterstützt. Die Zusammenarbeit muss aber auch seitens der Politik von gegenseitigem Vertrauen, Gleichberechtigung und konstruktiver Partnerschaft geprägt sein. Kedves Olvasó! Tanácstalanok a magyarországi vállalatok: milyen gazdaságpolitikai feltételrendszerre készüljenek fel? A kormány ellentmondásos jelzéseket ad. Magyarország az adósságcsökkentés európai bajnoka kíván lenni miközben már felpuhítja az alaptörvénybe iktatott adósságféket, és viszszakozik a költségvetési konszolidációt megcélzó uniós reformoktól. A kormány a kis és közepes vállalatok támogatását hangoztatja ugyanakkor versenyképességüket veszélyeztető béremeléseket rendel el. Beindították a szakképzés alapvető átalakítását egyidejűleg pedig megnyirbálják a saját dolgozók képzésére fordítható forrásokat. A vállalatok nagyfokú elbizonytalanodása kifejezetten gátolja a növekedést. Számos vállalat arról számol be nekünk, hogy tervezett beruházásokat jegelnek, egyesek végleg feladták a fejlesztési terveket. Beruházások nélkül azonban nincs munkahelyteremtés. Néhány külföldi vállalat ugyan új magyarországi beruházást jelent be, de ez nem terelheti el a figyelmet arról, hogy a gazdaság meghatározó pillérét az országban már tevékenykedő magyar és nemzetközi vállalatok jelentik. Ha ezek nem tartják kedvezőnek a hazai üzleti környezetet, akkor ennek szinte késleltetés nélkül negatív következményei lesznek a gazdaságra. Ráadásul ennek híre megy és előbb vagy utóbb elmaradnak az új külföldi beruházók is. Ezért sürgősen szükség van arra, hogy a kormányfő gyorsan és határozottan biztosítsa a gazdasági szereplőket arról, hogy teljes mértékben kiáll a valamennyi vállalatra kiterjedő egyenlő bánásmód, a jogállamiság alapelveinek és a tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartása, valamint az Európai Unió iránti elkötelezettség mellett, és ismét kiszámíthatóvá teszik a gazdasági feltételrendszert. A gazdaságpolitika nagyratörő céljait teljes mértékben támogatják a DUIHK és tagjai. Ugyanakkor pedig az együttműködést a politika részéről is a kölcsönös bizalom, az egyenlő elbánás és építő jellegű partnerség jegyében kell fejleszteni. 3

Inhalt Tartalom Inhalt Tartalom Die Vermittlung von objektiven Informationen zu den deutsch-ungarischen Wirtschaftsbeziehungen und zu Themen, die unsere Mitgliedsunternehmen bewegen, gehört zu den wichtigsten Aufgaben der Deutsch- Ungarischen Industrie- und Handelskammer. Dazu leistet unser Magazin WiU einen wichtigen Beitrag. Engagierte Mitglieder unterstützen daher das Erscheinen des Magazins durch eine Medienpartnerschaft. Titel: Noch viele wenn Interview mit Péter Ákos Bod zur ungarischen Wirtschaftspolitik Címlapon: Még sok a ha Interjú Bod Péter Ákossal a magyar gazdaságpolitikáról 6 9 A magyar-német gazdasági kapcsolatokról és a tagvállalatokat érintô témákról nyújtott tárgyszerû tájékoztatást az egyik legfontosabb feladatának tekinti a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara. Ennek során kiemelt szerepet játszik a WiU magazin. A magazin megjelentetését több elkötelezett tagvállalat támogatja egy média-partnerség keretében. Medienpartner des WiU magazins 2011 A WiU magazin médiapertnerei 2011-ben Recht und Management: Steuerveränderungen im Jahr 2012 Foto: Handwerkskammer Heilbronn-Franken Berufsbildung in Ungarn: Reform nach deutschem Vorbild Magyar szakképzési rendszer: Gyökeres átalakítás német mintára 12 13 Jog és management: 2012. évi adóváltozások 20 21 Inhalt Wirtschaft Politik Es gibt noch viele wenn Interview mit Ákos Péter Bod 6 Wirtschaftsprognosen 2012 10 Berufsbildung nach deutschem Vorbild 12 Tartalom Gazdaság Politika Egyelôre sok a ha Interjú Bod Péter Ákossal 8 Gazdasági várakozások 2012 11 Szakképzés német mintára 14 Impressum Impresszum Herausgeber kiadó: Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Geschäftsführender Vorstand ügyvezetô elnökségi tag: Gabriel A. Brennauer Redaktion szerkesztôség: Lövôház utca 30, H-1024 Budapest Tel.: +36 1 3457 600, Fax: +36 1 315 07 44 magazin@ahkungarn.hu www.duihk.hu Chefredakteur Fôszerkesztô: Dirk Wölfer Redaktion Szerkesztô: Tamás Kelemen Vertrieb, Anzeigenverkauf Terjesztés, hirdetésfelvétel: Zsófia Sencz Detaillierte Informationen über Anzeigenmöglichkeiten in den Print-und Online-Medien der DUIHK finden Sie unter: www.ahkungarn.hu/publikationen/anzeigen/ Részletes információkat hirdetési lehetôségekrôl és kondíciókról a DUIHK print- és online kiadványaiban itt talál: www.ahkungarn.hu/hu/kiadvanyok/hirdetoknek/ Layout und Satz Lapterv és grafikai munka: Balázs Horváth, Horváth Kreatív Bt., Budapest Druck Nyomda: Mester Nyomda, Budapest Bezug, Auflage Megjelenés, példányszám: Das WiU Magazin erscheint zweimonatlich in einer Auflage von 1500 Exemplaren. Preis für ein Jahresabonnement: 60 Euro + Versandkosten A WiU magazin kéthavonta jelenik meg, 1500 példányban. Az éves elôfizetés ára: 60 Euro + postai költségek 2009-2010 DUIHK Alle Rechte vorbehalten, insbesondere hinsichtlich der Vervielfältigung, der Verbreitung sowie der Speicherung und Verarbeitung in elektronischer Form. Alle Inhalte unterliegen dem Urheberrechtsschutz. Minden jog fenntartva, különös tekintettel a lap bármelyik részének másolására, terjesztésére, elektronikus rendszerekben való tárolására és feldolgozására. A lap és bármelyik része a szerzôi jogokról szóló 1999. évi LXXVI. tv. hatálya alá tartozik. ISSN: 1588-8932 Die DUIHK wird gefördert vom Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie aufgrund eines Beschlusses des Deutschen Bundestages. A DUIHK-t a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium támogatja a Német Szövetségi Parlament határozata alapján. Service Gesundheitsmarkt Ungarn Chancen für deutsche Firmen 16 EUREM: Energiesparen im Unternehmen 16 Messen: bautec, METAV, Grüne Woche 2012 18 Recht Warten auf ein stabiles Steuerrecht 20 Lieber vorbereitet sein: das neue Arbeitsgesetzbuch 22 Mitglieder Die DUIHK begrüßt ihre neuen Mitglieder 24 Veranstaltungsberichte 26 Firmennews 30 Luft-Hansa Luftverkehrs-Zentrum in Ecser 32 Agenda Termine, Veranstaltungen, Publikationen 34 Szolgáltatások Egészségügyi piac üzleti lehetôségek német támogatással 17 EUREM: az energiamegtakarítás vállalati gazdái 17 Vásárok: bautec, METAV, Grüne Woche 2012 19 Jog Stabil adójogszabályokra várva 21 Jobb felkészülni az új Munka Törvénykönyve 23 Tagság Üdvözöljük új tagjainkat 24 Rendezvénybeszámolók 28 Céghírek 31 Légi Hanza-város légiközlekedési központ Ecseren 33 Agenda Események, rendezvények, kiadványok 34

Wirtschaft Politik Wirtschaft Politik Es gibt noch viele wenn Interview mit Ákos Péter Bod Ákos Péter Bod, Volkswirt, 1951 in Szigetvár geboren, erwarb 1975 sein Diplom an der Wirtschaftswissenschaftlichen Universität Karl Marx in Budapest und arbeitete im Forschungsinstitut des Landesamtes für Planung als Analyst im Bereich Wirtschaftssystems und Wirtschaftslenkung, von 1985 bis 1990 als Abteilungsleiter. Nach der Wende war er 1990-91 Minister für Industrie und Handel, zwischen 1991 und 1994 Präsident der Ungarischen Nationalbank, 1995 bis 1997 Geschäftsführer der Europäischen Bank für Wiederaufbau und Entwicklung in London. Professor Bod lehrt derzeit als Lehrstuhlleiter an der Corvinus-Universität in Budapest. Bod wurde 2011 mit dem Mittelkreuz des Verdienstordens der Republik Ungarn ausgezeichnet. Von Dirk Wölfer Foto: Kiss Csanád Was erwarten Sie für die Konjunktur 2012? Beim Wirtschaftswachstum zähle ich mich eher zu den Pessimisten, ich rechne mit einem Wert zwischen Null und minus einem Prozent. Warum? Die Investitionstätigkeit der Unternehmen ist schwach, der private Konsum wir kaum wachsen können, die staatlichen Investitionen sind auf Sparflamme, für die Aufstockung von Vorräten gibt es keinen Anlass. Zugkraft bleiben die Ausfuhren, und da die Importe für den Konsum kaum steigen werden, wird der Exportüberschuss weiter anwachsen. Dabei hilft der schwache Forint, auch die Lohnstückkosten sind moderat geblieben: in den vergangenen zehn Jahren gab es bei uns keine Reallohnerhöhungen wie in einigen Staaten der Peripherie. Unsere Wettbewerbsfähigkeit ist also mehr oder weniger in Ordnung. Man muss aber sehen, dass ein Teil unserer Wirtschaft autonom, fast unabhängig von den inländischen Standortbedingungen agiert. Die Exporte der ungarischen Fahrzeugindustrie steigen nicht deshalb, weil der Wechselkurs schwächer wird oder das Lohnniveau in Ungarn sinkt, sondern hängen davon ab, wie sich z.b. die Exporte der deutschen Automobilhersteller nach China entwickeln. Das neue Zauberwort der Wirtschaftspolitik heißt Wachstumsplan. Brauchen wir einen solchen Plan? Wachstum ist einer der Grundpfeiler der ökonomischen Vorstellungen der Regierung. Ihre Vorgänger hat sie je gerade für dessen Vernachlässigung kritisiert im Grunde zu Recht. Schon 2007, als die Wirtschaft in anderen Ländern noch boomte, gab bei uns de facto kein Wachstum mehr. Ich finde es allerdings falsch, Wachstum um jeden Preis zu stimulieren. Das ist niemals gut, derzeit aber noch weniger, denn die Wirtschaftspolitik hat ein Glaubwürdigkeitsproblem. Wer soll ihr da noch Wachstumspläne abnehmen, wo zudem auch gar kein Geld dafür da ist? Das schwache Wachstum ist schon an sich ein Problem, schafft aber neue Risiken für den Haushalt. Ja. In den Haushalt 2012 sind große Reserven eingebaut, die werden aber bei einem negativen Wachstum wohl auch gebraucht. Über diese Unsicherheit hinaus sollte aber das Ziel für die Neuverschuldung erreichbar sein, das Die parlamentarische Zweidrittelmehrheit, ist für die Wirtschaftspolitik kein Segen, sondern ein Fluch. vor dem Komma dürfte eine Zwei stehen. Wirklich spannend wird 2013. Dann sollen die Sondersteuern auslaufen, deren Ausfall wird aber Probleme bereiten, wenn die Ausgaben nicht gekürzt werden. Bestimmte Posten, z.b. die Zinskosten könnten sogar steigen. Halten Sie die geplanten Steuererhöhungen für richtig? Die Belastung des Konsums ist wohl die am wenigsten schädliche unter den Steuern, daher ist die Richtung der Mehrwertsteuererhöhung richtig ob das auch für den Steuersatz gilt, wage ich zu bezweifeln. Über die einmaligen Steuern wusste im Grunde bereits bei der Einführung, dass sie nicht einmalig sein würden, die Frage ist, wie lange dieses Provisorium dauern wird. Bei allen anderen Einnahmearten gibt es zwar immer Risiken, aber die dürften sich im üblichen Rahmen bewegen. Sehen Sie echte Fortschritte auf der Ausgabenseite? Bei den starren Ausgabenpositionen hat die Regierung einige Anstrengungen unternommen. Dazu gehört die Umgestaltung der Arbeitslosenversorgung und der Sozialhilfen. Die konkreten Lösungen werden zwar massiv kritisiert, doch es steht außer Zweifel, dass hier eine Umgestaltung unumgänglich war. Die Maßnahmen werden aber nur funktionieren, wenn beim erforderlichen Dreisprung raus aus der Stütze, hinein in die gemeinnützige Arbeit und schließlich die Rückkehr auf den primären Arbeitsmarkt auch der dritte Schritt klappt. Aber den kann man nur machen, wenn man die ersten beiden gegangen ist. In Bezug auf das Rentensystem sehe ich derzeit noch eine sehr große Unsicherheit. Die Devisenkredite verursachen gewaltige Spannungen in der Wirtschaft. Ist die Regierung auf dem richtigen Weg? Bereits seit 2-3 Jahren kam und kommt es zu spürbaren Verschiebungen in den Bilanzen der Unternehmen, der Banken und auch der Familien. Schon seit 2008 wollen Schuldner Devisenkredite loswerden, seither wächst deren Bestand nur noch wegen der Wechselkursveränderungen. Die vorzeitige vollständige Ablösung mag man kritisieren, doch das deleveraging, das heißt der bewusste Abbau der Währungskursanfälligkeit ist ein rationaler Schritt. Ich glaube, dass die Regierung keine gute Lösung gewählt hat, aber irgendetwas musste sie tun. Leider aber werden dadurch die Wachstumsimpulse des Binnenmarktes in den kommenden Jahren sehr schwach bleiben: die überzogene Verschuldung aus den vergangenen 10 Jahren wird jetzt wohl mindestens ebenso lange zurückgeführt werden müssen. Wann kann die Notenbank unter solchen Zwängen die Zinsen senken? Die Politik der Ungarischen Nationalbank wird derzeit nicht von den Inflationszielen, sondern von den Finanzierungsbedingungen und Wechselkursbewegungen bestimmt. Das zu erwartende neue externe Umfeld eine neue IWF-Vereinbarung, das europäische Semester können sich stabilisierend auf die Erwartungen auswirken, die Notenbank könnte dann zu ihrem Kerngeschäft, der Inflationsbekämpfung zurückkehren. Wenn also die Rahmenbedingungen wieder kalkulierbar werden, wenn es keine erneuten großen Steuererhöhungen gibt, wenn sich die Konsolidierung des Haushalts künftige auf die Ausgabenseite konzentriert, dann könnten sich die Zinsen nach unten in Bewegung setzen. Aber das sind viele wenn. Sind die ambitionierten Beschäftigungsziele realistisch? Vorerst kann ich nicht erkennen, dass sich die Beschäftigung merklich ausgeweitet hätte, für die großen Ziele sehe ich angesichts der bescheidenen Wachstumsaussichten kaum eine Chance. Bei uns ist die Beschäftigung insbesondere bei den Unqualifizierten äußerst dürftig, doch es ist völlig unwahrscheinlich, dass langzeitarbeitslose Halb-Analphabeten in High- Tech-Branchen unterkommen. Deshalb ist es nachvollziehbar, dass die Wirtschaftspolitik in anderen Bereichen, beispielsweise in der Landwirtschaft oder in einfachen Dienstleistungstätigkeiten, nach Beschäftigungsmöglichkeiten sucht. Aber auch dort sind die Chancen gering. Der Wirtschaftsminister sieht die Re- Industrialisierung Ungarns als eine Hauptstoßrichtung seiner Politik an. Brauchen wir mehr Industrie? Die Re-Industrialisierung ist zum großen Teil bereits in den vergangenen 20 Jahren erfolgt. Man kann sie aber nicht erzwingen das letzte Wort hat die Wirtschaft, und nicht die Regierung. Zurzeit lässt sich in der Regierungspolitik eine gewisse Abneigung gegen den Bankenund Handelssektor oder die Dienstleistungsbranche insgesamt beobachten, und zugleich eine Idealisierung des produktiven Sektors. Diese Ideologie erscheint mir ein wenig naiv, denn auch im Dienstleistungssektor gibt es Bereiche mit sehr hoher Wertschöpfung und hohem Know-How-Anspruch. Wenn ein Shared Service Center nach Budapest kommt und tausend Mitarbeiter einstellt, sollte man sich darüber sehr freuen. Es ist zwar auch erfreulich, wenn eine Hosennäherei kommt, doch beide tragen in ganz unterschiedlichem Maße zum Wirtschaftswachstum bei. Wo sehen Sie die theoretischen Grundlagen der derzeitigen Wirtschaftspolitik? Im der jetzigen Wirtschaftspolitik ist einerseits eine Portion Supply-Side : Wir senken die Einkommenssteuer, und dann läuft die Wirtschaft an! Eine Million neue Arbeitsplätze! Daneben gibt es Rückgriffe auf Keynessche Instrumente, z.b. die 2010 ergriffenen Maßnahmen zur Nachfragestimulierung. Und schließlich gibt Komponenten des dritten Weges, mit einem Schuss naiver antikapitalistischer Züge vor allem gegenüber dem Finanzkapital. Letzteres würde ich allerdings eher als Lebensgefühl ansehen, und nicht als Wirtschaftsphilosophie. Das eigentliche Problem besteht darin, dass diese Richtungen miteinander in Konflikt geraten und sich gegenseitig behindern daraus entsteht dann das ungarische Stückwerk. Zugegebenermaßen gab es in den vergangenen Monaten bereits gewisse Richtungswechsel. Der Kálmán-Széll-Plan ist beispielsweise ein Programm, das fast schon klassischer IWF- Logik folgt. Nur leider konnte man sich gleich danach eine Maßnahme wie die Schlusstilgung nicht verkneifen, die nirgendwohin passt. An den unorthodoxen Lösungen stört mich nicht, dass sie ungewöhnlich sind, sondern dass sie ganz offensichtlich bei uns nicht funktionieren. Rechnen Sie damit, dass die Wirtschaftspolitik ihre Richtung ändert? Es war aufschlussreich, dass die Maßnahmen der Regierung nicht zu einem geringeren Länderrisiko geführt haben, sondern im Gegenteil: die Beurteilung von Staatsanleihen hat sich verschlechtert, obwohl sich die fundamentalen Daten kaum verändert haben. Das zeigt, dass der wirtschaftspolitische Zickzackkurs, nicht nachvollziehbare Richtungswechsel die Unsicherheit erhöhen und zugleich verschlechtert sich auch noch das externe Umfeld. Zu alledem beobachte ich auch in einzelnen Fachbereichen wie im Bildungswesen oder im Bereich Forschung und Entwicklung eine ähnlich improvisationshaftes Vorgehen wie in der Wirtschaftspolitik. So sollte Regierungsarbeit nicht laufen. Inwieweit spiegeln sich die politischen Machtverhältnisse in den wirtschaftlichen Entscheidungen wieder? Die parlamentarische Zweidrittelmehrheit, die Möglichkeit zum Regieren ohne Widerstand, ist für die Wirtschaftspolitik kein Segen, sondern ein Fluch. Es sind keine Konsultationen mehr notwendig, die Debatte ist rein formal, Rechtsvorschriften sind kein Hindernis mehr. In der Ökonomie sind das Recht und die dahinter stehenden Usancen deshalb so wichtig, weil sie als Filter fungieren: Ideen, die dem Recht zuwiderlaufen, sollten nicht weiterfolgt werden, stattdessen muss man rechtskonforme Lösungen suchen und nicht einfach die Rechtsvorschriften umschreiben. Das ist deshalb problematisch, weil sich so nur spät zu spät herausstellt, wenn man Unsinn anstellt. 6 7

Gazdaság Politika Egyelôre sok a ha Interjú Bod Péter Ákossal Szerzô Dirk Wölfer Fotó: istock Gazdaság Politika Bod Péter Ákos közgazdász (1951) Szigetváron született. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1975-ben szerzett diplomát, majd az Országos Tervhivatal kutatóintézetében dolgozott elemzôként a gazdasági rendszer és a gazdaságirányítás területén, 1985-1990 között pedig osztályvezetôként. A rendszerváltás után 1990-91-ben ipari és kereskedelmi miniszter, 1991-1994 között az MNB elnöke, 1995-tôl 1997-ig pedig Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ügyvezetô igazgatója. Jelenleg a Corvinus Egyetem tanszékvezetô egyetemi tanára. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Milyen makrógazdasági pályát vár 2012-re? A gazdasági növekedést illetôen inkább a pesszimisták közé sorolom magam, a nulla és mínusz egy százalék közötti értékre számítok. Miért? A vállalati körben nincs erős beruházási tevékenység, a fogyasztás nem nagyon tud nőni, az állami beruházások takaréklángra vannak téve, készletnövelésre nincs ok. A húzó erő továbbra is a kivitel lesz, miközben a fogyasztási import nem lesz erős. Ennek köszönhetően tovább nőhet a nettó export. Segít rajtunk a gyenge forint, és az egység-bérköltségek sem szálltak el: nálunk az elmúlt tíz évben nem következett be olyan reálbér-növekedés, mint némelyik periféria országban. Ebből adódóan a versenyképességünk többé-kevésbé rendben van, bár látni kell, hogy gazdaságunk egy része szinte autonóm jellegű, a hazai feltételektől majdnem függetlenül működik. A magyar járműipar exportja nem attól nő, hogy gyengül a forint, vagy csökken a hazai bérszint, hanem attól, hogy milyen ütemben nő mondjuk a német autógyártók kivitele Kínába. A gazdaságpolitika új varázsszava a növekedési terv. Szükség van ilyen tervre? A kormány gazdasági ideológiájában alapvető tétel a növekedés, hiszen éppen ennek elhanyagolásával kritizálta elődjeit többé-kevésbé jogosan: tény, hogy már 2007-ben, amikor máshol még zúgott a gazdaság, nálunk már nem bővült. Ugyanakkor úgy vélem, hogy most nem lenne jó erőltetni a növekedést. Sosem jó erőltetni, de most pláne nem, amikor Fotó: Kiss Csanád szavahihetőségi problémákkal küzd a gazdaságpolitika. Ilyen helyzetben ki hiszi el neki a növekedési terveket, hiszen pénze sincs rá? A gyenge növekedés önmagában is gond, de a költségvetésre nézve is kockázatot jelent. Igen. A 2012. évi tervbe nagy tartalék van beépítve, amelyet negatív növekedés esetén fel is fognak használni. E bizonytalansággal együtt szerintem teljesíthető a deficitcél, azaz kettessel fog kezdődni. Az igazán izgalmas év 2013 lesz. Akkor vezetnék ki a különadókat, amelyek nélkül viszont gond lesz, ha nem csökkentik a kiadásokat. Egyes tételek akár nőhetnek is, pl. a kamatköltség. Az adóemeléseket elfogadhatónak tartja? A folyó fogyasztás terhelése talán még a legkevésbé káros az adók között, ezért a forgalmi adó emelése olyan lépés, amelynek irányával egyetértek. Mértéke azonban már vitatható. Az egyszeri adókról már a bevezetés pillanatában is lehetett sejteni, hogy nem egyszeriek, most már csak az kérdés, hogy meddig tart az átmenetiség. A bevételek teljesülésére nézve mindig vannak kockázatok, de ezek most is a szokásos keretek között mozognak. A kiadási oldalon lát érdemi előrehaladást? A merev kiadási tételeknél tett erőfeszítéseket a kormány, ilyen pl. a munkanélküliségi ellátás, a szociális segélyezés átalakítása. A konkrét megoldásokat roppant sok kritika éri, de az vitathatatlan, hogy itt szükség volt valamilyen átalakításra. Az intézkedéseknek azonban csak akkor lesz hatása, ha a szükséges hármas ugrás -ból a segélyből való kikerülés, a közmunkába való bekerülés és végül az elsődleges munkapiacra való átlépés meglesz a harmadik is. De hármat csak akkor lehet ugrani, ha megvolt az első kettő. A nyugdíjrendszer jövőjét illetően jelenleg még igen nagy a bizonytalanság. Óriási feszültségeket okoz a gazdaságban a devizahitelek problémája. Jól kezeli ezt a kormány? Már az elmúlt 2-3 évben is egy erőteljes mérlegátrendeződés ment, megy végbe a vállalatok, a bankok és a családok szintjén is. Az adósok már 2008-óta meg akarnak szabadulni a devizahitelektől, azóta az állomány növekedése már csak az árfolyamváltozásokból eredt. Jogosan lehet kritizálni a végtörlesztés technikáját, de racionális ez a deleveraging, tehát a kitettség tudatos csökkentése. Magam is úgy látom, hogy a kormány nem jó megoldást választott, bár elfogadom, hogy valamit kellett csinálnia. Sajnos a lakossági deviza-eladósodása miatt a következő években gyenge lesz a belső növekedési impulzus: ha túlzott eladósodottság következett be 10 év alatt, akkor a következő 10-15 évben annak negatív hatása fog érvényesülni. Ilyen kényszerek közepette mikor csökkentheti a kamatokat a jegybank? Jelenleg nem az inflációs célok, hanem a finanszírozási feltételek és az árfolyammozgások határozzák meg a Nemzeti Bank politikáját. Azok az új intézményi keretek, amelyek közé Magyarország hamarosan, heteken belül kerülhet új IMF-megállapodás, európai szemeszter stabilizálóan hathatnak a várakozásokra, így az MNB visszatérhet alapügyéhez, az infláció ellenőrzéséhez. Ha tehát visszaállna egy kiszámítható pálya, ha nem lesz újabb jelentős adóemelés, ha a következő költségvetési konszolidáció már inkább a kiadási oldalra vonatkozik, akkor indulhatna lefelé a kamat. De sok benne a ha. Hogyan ítéli meg a foglalkoztatási célokat? Egyelôre nem látom, hogy jelentősen bővült volna a foglalkoztatás, és nem gondolom, hogy a szerény növekedési kilátások mellett most egyáltalán lenne rá esély. Nálunk különösen a képzetlenek körében nagyon gyatra a mutató, az viszont teljesen valószerűtlen, hogy a félanalfabéta tartós munkanélküliek a high-tech szektorokban helyezkedjenek el. Ezért érthető, hogy a gazdaságpolitika máshol keres foglalkoztatási lehetőségeket, pl. a mezőgazdaságban vagy egyszerű szolgáltatási tevékenységekben. Ám ott is szerények a lehetőségek. A gazdasági miniszter az újraiparosítást nevezte meg kitörési pontnak. Kell több ipar? Az újraiparosítás részben már megtörtént az elmúlt 20 évben. Sürgetni meg nem lehet, mert a gazdasági szereplőké a végső szó, nem a kormányé. Jelenleg tapasztalható a banki és kereskedelmi szférával, a szolgáltatási szektorral szemben bizonyos kormányzati ellenérzés, és ugyanakkor a termelőszektor idealizálása. Ez azonban nekem kissé naivnak tűnő ideológia, hiszen a szolgáltatási szektorban léteznek igen nagy a hozzáadott értékű, rengeteg tudást igénylő területek. Ha Budapestre jön egy Shared Service Center, és alkalmaz ezer szakembert, akkor ennek nagyon kell örülni. Annak is lehet örülni, ha egy nadrágvarró üzem jön, de ezek nem egyformán bővítik a gazdaságot. Hogyan jellemezné a jelenlegi gazdaságpolitika elméleti alapjait? A mostani gazdaságpolitikai rendszerben benne van egyrészt egy kis adag kínálati oldali politika. Leviszem az szjá-t, és akkor majd beindul a gazdaság, lesz egy millió munkahely. Emellett támaszkodik keynesiánusi eszközökre ld. a 2010. évi fogyasztás-ösztönző intézkedésekre. És végül van benne egy harmadik utas elem, némi naiv antikapitalista vonásokkal, főleg a pénztőkével szemben. De ez inkább életérzésnek tekinteném, és nem gazdasági filozófiának. A legfőbb gond az, hogy ezek az irányok keverednek, egymást lerontják ebből lesz a magyar kulimász. Elismerem, hogy az elmúlt hónapokban azért bekövetkeztek már bizonyos irányváltoztatások. A Széll Kálmán Terv például egy klaszszikus, szinte IMF-logikájú terv. Csak utána megint hoztak néhány olyan intézkedést, mint a végtörlesztést, amit sehova nem lehet beilleszteni. A nem szokványos megoldásokkal nekem nem az a bajom, hogy nem szokványosak, hanem hogy a mi esetünkben láthatóan nem működnek. Számít arra, hogy módosul a gazdaságpolitika iránya? Tanulságos volt, hogy a kormány intézkedései nem Magyarország országkockázati felértékelését eredményezték, hanem ellenkezőleg: a szuverén besorolás romlott, miközben a fundamentumok nem nagyon változtak. Ez rávilágít arra, hogy a gazdaságpolitikai cikk-cakkok, a követhetetlen irányváltások növelik a bizonytalanságot miközben romlik a külső környezet. Ráadásul a gazdaságpolitikában tapasztalható kapkodáshoz hasonló improvizálást érzek egyes szakterületeken is, pl. az oktatás vagy kutatásfejlesztés világában. A kormányzati működésnek nem ilyennek kell lennie. A politikai hatalmi viszonyok mennyire tükröződnek a gazdasági döntésekben? A kétharmados parlamenti többség, az ellenállás nélküli kormányzás lehetősége a gazdaságpolitikára nézve nem adomány, hanem átok. Nem kell egyeztetni, a vita formális, a jogszabály már nem akadály. A közgazdaságtanban azért fontos a jog és a mögötte álló szokás, mert megszűri az ötleteket: jogszerűtlen megoldással nem kellene próbálkozni, keresni kell egy másikat, ami jogszerű nem pedig átírni a jogszabályt. Ez azért gond, mert így csak későn túl későn derül ki, ha nagy ostobaságot csinál az ember. 8 9

Wirtschaft Politik Gazdaság Politika Prognosen 2012 Was erwarten die Experten für die ungarische Wirtschaft? Jövô évi elôrejelzések Mire számítanak a szakemberek a magyar gazdaságban? Regierung Die Regierung überarbeitet gerade ihre dem Haushaltsentwurf 2012 zugrundliegende Konjunkturprognose. Ende September war sie noch von einem Wachstum von 1,5% ausgegangen, das schon ab 2013 wieder auf 3% pro Jahr ansteigen sollte. Mitte Dezember rechnet man nun nur noch mit 0,5%. Dies hat auch negative Auswirkungen auf die Steuereinnahmen, soll das Defizitziel von unter 3% gehalten werden, sind wohl weitere schmerzhafte Sparmaßnahmen erforderlich. Als Hauptziel Ungarns für 2012 bezeichnet der Haushaltsentwurf übrigens die Loslösung von der Zone der Eurokrise. Deshalb soll der Haushalt fünf Ziele befördern: das ausgewogene Steuersystem weiter ausweiten, Steuerschlupflöcher schließen, mit dem Programm Arbeits-Start Jobs für mindestens 200.000 Menschen schaffen, die Rentenkasse wieder auf die Beine stellen, und Schritte zur Lösung der Probleme der Gesundheitskasse einleiten. Europäische Kommission Vor einem holprigen Weg lautet der Titel des Abschnitts zu Ungarn in der Herbstvorhersage der Kommission (November). Grund für die im Vergleich zum Jahresbeginn deutlich düstereren Aussichten seien sowohl externe Faktoren als auch eine akute inländische Nachfrageschwäche und Unsicherheiten in Bezug auf die Wirtschaftspolitik. Die Auslandsnachfrage sei für 2012 sehr unsicher, allerdings sei der Importgehalt der Ausfuhren sehr hoch, was die Netto-Wirkung auf das Wachstum abschwäche (in beide Richtungen). Die Binnennachfrage werde 2012 auch durch Haushaltsmaßnahmen geschwächt, z.b. Kürzungen bei Sozialleistungen, aber auch geplante Umschichtungen bei Steuern, die einkommensschwachen Schichten am stärksten belasten, obwohl gerade sie relativ den größten Teil ihrer Einkommen konsumieren. Moody s Die Ratingagentur Moody s hat Ungarns Kreditwürdigkeit Ende November auf spekulativ heruntergestuft. Zur Begründung führte sie die Prognosen für die ungarische Wirtschaft 2012 Regierung Ungarische Zentralbank EU-Kommission OECD (September) (September) (November) (November) Bruttoinlandsprodukt 1 1,5 1,5 0,5-0,6 Investitionen 1 3,2 1,6-1 -3,9 Exporte 1 8,4 8,5 7,2 4,8 Verbraucherpreise 1 4,2 3,9 4,5-3,9 Leistungsbilanz 2 3,7 4,2 3,2 1,4 Arbeitslosenrate :: 10,3 11 11,9 1 Veränderung zum Vorjahr in % 2 in % des BIP wachsende Unsicherheit hinsichtlich der Fähigkeit des Landes zur Budget-Konsolidierung und zum Schuldenabbau an, besonders infolge der zunehmend begrenzten Wachstumsaussichten. Außerdem steige die Anfälligkeit für Marktschocks, weil Ungarn sehr stark auf ausländische Investoren angewiesen sei und seine großen Refinanzierungsbedürfnisse inmitten nervöser Märkte decken muss. Moody s lobt das Ziel, die Verschuldung bis 2018 auf 50% zu senken, der Weg dahin sei jedoch unklar. OECD Die OECD sagt in ihrem Konjunkturausblick vom November für Ungarn eine milde Rezession im Jahr 2012 voraus. Grund dafür Foto: pixelio.de seien abnehmendes Unternehmer- und Konsumentenvertrauen, restriktive Finanzierungsbedingungen, andauernde Bemühungen zur Schuldenreduzierung bei Unternehmen und Haushalten, und größere Konsolidierungsmaßnahmen der öffentlichen Kassen. Um Investorenvertrauen zurückzugewinnen und um die Effekte der Budgetkürzungen auf das Wachstum abzufedern sei es dringend erforderlich, so die OECD, die Verlässlichkeit und Kalkulierbarkeit der Politik wiederherzustellen, insbesondere durch eine Vereinbarung mit internationalen Organisationen. Standard & Poor s Die Ratingagentur versah ihre Bonitätseinstufung Ungarns im November mit einem negativen Ausblick. Als Begründung führte sie an, dass die Schwächung von Aufsichtsbehörden sowie einige einnahmenseitigen Haushaltsmaßnahmen eine weniger vorhersehbares Umfeld geschaffen haben, was Wachstum und Staatsfinanzen negativ beeinflusst. Die Wirksamkeit des institutionellen Systems sei geschwächt worden, z.b. durch Verfassungsänderungen und die Schwächung des Haushaltsrates. Kormány A kormány éppen most dolgozza át a 2012- es költségvetés kapcsán gazdasági előrejelzését. Szeptember végén még 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak, sőt szerintük 2013-től a gazdasági növekedésnek újra el kellene érnie az évi 3 %-ot. December közepén már csak 0,5 %-os növekedésre számítanak. Ez negatívan befolyásolja az adóbevételeket is, és ha a 3 %-alatti költségvetési hiánycélt el szeretnék érni, akkor újabb fájdalmas megszorításokra lesz szükség. A költségvetési terv 2012-re Magyarország elsődleges céljaként az eurózóna válságától való elrugaszkodást nevezi meg. Így a jövő évi költségvetésnek öt célt kell teljesítenie: ki kell teljesíteni az arányos adórendszert, be kell zárni az adócsalási kiskapukat, legalább 200 ezer embernek munkát kell adni a Start-munka program keretében, lábra kell állítani a nyugdíjkasszát és lépéseket kell tenni az egészségügyi kassza helyzetének rendezése érdekében. Európai Bizottság Göröngyös úton címmel hozta ki az Európai Bizottság őszi előrejelzésének Magyarországra vonatkozó fejezetét (november). Az év elejéhez képest sokkal borúsabb kilátások okai nemcsak külső tényezők, hanem a belső kereslet akut gyengesége és a gazdaságpolitikai bizonytalanságok is voltak. A 2012- es évre a külső kereslet nagyon bizonytalan, bár a kivitel importhányada elég magas, ami a gazdasági növekedésre gyakorolt nettó-hatást csökkenti (mindkét irányban). A belföldi keresletet 2012-ben is költségvetési intézkedések gyengítik: például a szociális juttatások csökkentése, de a tervezett adóváltozások is, melyek a legalacsonyabb jövedelmű rétegeket sújtják leginkább, pedig ők azok, akik jövedelmük viszonylag nagy részét fogyasztási cikkekre költik. Moody s A Moody s hitelminősítő ügynökség Magyarország adósság besorolását november végén leminősítette és a spekulatív kategóriába sorolta. Ezt azzal indokolta, hogy növekszik Elôrejelzösek a magyar gazdaság 2012. évi alakulásáról Kormány MNB EU OECD (szeptember) (szeptember) (november) (november) Bruttó hazai termék 1 1,5 1,5 0,5-0,6 beruházások 1 3,2 1,6-1 -3,9 export 1 8,4 8,5 7,2 4,8 Fogyasztói árindex 1 4,2 3,9 4,5-3,9 Folyó fizetési mérleg egyenlege 2 3,7 4,2 3,2 1,4 Munkanélküliségi ráta (%) :: 10,3 11 11,9 1 volumenváltozás az elôzô évhez, %-ban 2 a GDP %-ában a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Magyarország képes lesz-e teljesíteni a költségvetési konszolidációra és az államadósság csökkentésre irányuló középtávú terveit, különös tekintettel a magyar gazdaság egyre korlátozottabb középtávú növekedési kilátásaira. Ezen kívül Magyarország egyre érzékenyebb az eseménykockázatokra is, hiszen nagymértékben rá van utalva a külföldi befektetőkre és a súlyosbodó pénzpiaci feszültségek időszakában is magas a külső finanszírozási igénye. A Moody s üdvözölte azt a célt, hogy 2018-ig a GDP 50 %-ára csökkentenék az államadósságot, de az odavezető út nem világos. OECD Az OECD novemberi konjunktúrajelentésében Magyarországon a 2012-es évre lágy recessziót prognosztizál. Ennek okai a befektetők és a fogyasztók bizalmának megrendülése, a restriktív finanszírozási körülmények, a vállalatok és a magánháztartások adósságának csökkentésére irányuló intézkedések (végtörlesztés) és a jelentős költségvetési kiigazítás. A befektetői bizalom viszszanyerése és a költségvetési megszorítások a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának enyhítése érdekében az OECD szerint elengedhetetlen a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának visszaállítása, amihez nélkülözhetetlen a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel történő megállapodás. Standard & Poor s A hitelminősítő intézet novemberben Magyarország adósság besorolását negatív előjellel látta el. Ennek oka, hogy az ügynökség szerint a felügyeleti szervek meggyengülése és bizonyos bevételi oldali költségvetési döntések miatt kiszámíthatatlanabbá vált magyarországi gazdaságpolitikai környezetnek negatív hatása lesz a gazdasági növekedésre és a kormányzati pénzügyekre. 10 11

Wirtschaft Politik Berufsbildung nach deutschem Vorbild Die Richtung stimmt, aber der Praxistest steht noch aus Ab dem Lehrjahr 2012/2013 soll die Berufsbildung in Ungarn auf eine völlig neue Basis gestellt werden. Mehr praktische Ausbildung, kürzere Lehrzeiten, moderne Berufsbilder und stärkere Einbindung der Unternehmen das sind die Ziele. Vorbild ist das deutsche duale Modell. Die Unternehmen drängen seit langem auf eine grundlegende Reform der Berufsbildung. Wird das neue System die Erwartungen erfüllen? Der letzte Versuch zur Reform des ungarischen Berufsbildungssystem wurde 2003 unternommen doch die Ergebnisse waren enttäuschend. Seit Jahren bemängeln die Unternehmen die fehlenden praktischen Kenntnisse und Fertigkeiten der Berufsschulabgänger, die Berufsbilder sind überholt und realitätsfern. Um die eigene Wettbewerbsfähigkeit sicherzustellen, mussten deshalb viele Unternehmen insbesondere Firmen aus Deutschland und anderen Ländern mit einer bewährten Berufsbildungstradition junge Mitarbeiter mit viel Aufwand in Eigenregie weiterbilden. Deshalb war die Ankündigung von Ministerpräsident Orbán vor einem Jahr, Ungarn wolle ein duales Berufsbildungsmodell nach deutschem Vorbild einführen, mit großen Hoffnungen verbunden. Auch die DUIHK hat mit großem Engagement an der Vorbereitung einer Neuregelung mitgewirkt. Unter anderem übernahm sie die Koordination einer gemeinsamen Arbeitsgruppe des Wirtschaftsministeriums und des Investors Council, der die größten Investoren des Landes vertritt. Die Kammer und die Unternehmen unterbreiteten zahlreiche konkrete Vorschläge, und in vielen Einzelgesprächen hat die DUIHK ungarischen Entscheidungsträgern die grundsätzlichen Voraussetzungen eines dualen Berufsbildungssystems nach deutschem Muster erläutert. Der vorgelegte Entwurf der Regierung hat diese Erwartungen allerdings gedämpft. Vor allem scheinen die Möglichkeiten der Mitwirkung der Unternehmen an der inhaltlichen und praktischen Gestaltung der Berufsbildung deutlich geringer auszufallen als von der Wirtschaft erhofft. Für flexible, auf regionale oder branchenspezifische Bedürfnisse zugeschnittene individuelle Lösungen lässt das neue Gesetz kaum Raum. Zum anderen hat der Gesetzgeber im Gesetz Von Dirk Wölfer über die Berufsbildungsabgabe die Möglichkeiten der Absetzbarkeit von Bildungsausgaben drastisch eingeschränkt. Zukünftig kann die Abgabe nur noch mit Kosten der beruflichen Erstausbildung verrechnet werden. Weiterbildungskosten können hingegen nur noch per Ausschreibung beantragt Wege zum Berufsabschluss Die Zahlen bezeichnen das übliche Lebensjahr des Schülers. werden dies wird vor allem bei KMU zu einem deutlichen Rückgang der Qualifizierungsaktivitäten führen. Nicht mehr absetzbar sind auch direkte Zuwendungen an Berufsschulen oder Hochschulen. Damit entfällt ein wichtiges Instrument der Kooperation zwischen Unternehmen und Schulen mit nachteiligen Wirkungen für den Fachkräftenachwuchs und die Wettbewerbsfähigkeit der Wirtschaft insgesamt. Unklar ist schließlich auch, wie praxistauglich die Reform des Verzeichnisses der staatlich anerkannten Ausbildungsberufe Grundschule 7-14 sein wird. Die Regierung plant, in Zusammenarbeit mit der ungarischen Kammerorganisation die Zahl der Grundberufe von derzeit rund 350 auf weniger als 150 zu reduzieren. Die Modernisierung der Berufsbilder ist in jedem Fall zu begrüßen, ebenso wie die Reduzierung der Anzahl. Ob aber Berufsschule Fachmittelschule Mittelschule/Gymnasium 15-17 15-18 15-18 Berufsabschluss Fachabitur allg. Abitur Fachmittelschule Mittelschule Berufsausbildung Fachmittelschule Hochschule, Universität 18-19 18-19 19 19 19-21 (-23) Fachabitur Abitur Berufs-/Polytechniker Fachabitur Berufsausbildung 20 (max. 22) Berufsabschluss Bachelor/Master eine Hauruck-Aktion die neuen Ausbildungsordnungen wurden innerhalb weniger Wochen entworfen qualitativ geeignet ist, die Fachkräfteausbildung für viele Jahre oder sogar Jahrzehnte auf dem erforderlichen Niveau sicherzustellen, wird von vielen Unternehmen bezweifelt. Es bleibt zu hoffen, dass die Verantwortlichen im Verlauf der Implementierung des neuen Modells die erforderliche Flexibilität zeigen, auf die realen Erfordernisse der Wirtschafts- und Arbeitswelt offen und konstruktiv zu reagieren. Die wichtigsten Regelungen des neuen Berufsbildungsgesetzes Fachmittelschulen 21 Jahrgang 9-12: Vermittlung branchenspezifischer, aber berufsübergreifender Theorie und Praxis, Abschluss mit Fachabitur Jahrgang 13: Ausbildung in einem spezifischen Beruf Bei Gymnasiasten ohne Fachabitur: 2 Jahre Berufsbildung (Jahrgang 13-14), nach Jahrgang 13 Fachabitur möglich Bei Berufen mit Zusatzqualifikationen (laut OKJ) kann Berufsbildung länger dauern, maximal 4 Jahre Berufsschulen und TISZK 5 Berufsbildende Schulen gehören zu einem TISZK (Regionales Integriertes Berufsbildungszentrum), das die Berufsbildung regional koordiniert. Pro Gemeinde gibt es in der Regel eine Berufsschule, bei Gemeinden mit mehr als 10.000 Berufsschülern auch mehrere. Die Gemeinde kann unter bestimmten Bedingungen Träger von Fachmittelschulen sein. 24 In Berufsschulen findet theoretische und praktische Berufsbildung statt 25 Theoretische Berufsbildung kann nur in Berufsschulen stattfinden. 26 Jahrgang 9: Praktische Ausbildung in den Berufsschulen (Unterricht und Pflicht-Praktikum in den Sommerferien). 27 Die praktische Ausbildung kann in Schulwerkstätten oder von anderen Trägern unterhaltenen praktischen Ausbildungsstätten erfolgen Rahmenlehrplan 8 Beinhaltet fachspezifische Theorie und praktische Ausbildung in schulischen Lehrwerkstätten und bei Unternehmen Wird vom Minister per Verordnung erlassen. Ausbildungsordnungen 73 Werden vom Minister erlassen Landesweites Modul-Register 74 Wird vom staatlichen Organ für Berufs- und Erwachsenenbildung veröffentlicht. Prüfungen 9 Komplexe Facharbeiterprüfung: Voraussetzung für Berufsabschluss Teilabschluss kann gewährt werden 10 Modul-Abschlussprüfungen 28 Zwischenprüfung: am Ende des ersten Ausbildungsjahres Voraussetzung für den Abschluss eines Ausbildungsvertrages Praktische Beschäftigung der Azubis 36 Ausbildungsstätte muss materielle und personelle Voraussetzungen sicherstellen 37: Regelung der Beschäftigungszeiten Ausbildungsvertrag 42: Voraussetzung: Zwischenprüfung nach dem ersten Lehrjahr, d.h. ab 2. Lehrjahr (bei Absolventen der Mittelschule ab dem ersten Lehrjahr) Ausbildungs-Vorvertrag im ersten Lehrjahr für max. 10% der praktischen Ausbildungszeit möglich. 43 Zum Abschluss berechtigte Parteien: Unternehmen oder andere Organisationen (staatliche oder private Organisationen, Stiftungen, Vereine im Bereich Gesundheit, Kunst, Bildung und Soziales oder Landwirtschaft) 46 Kammern sollen Abschluss von Ausbildungsverträgen befördern. Kommt kein Vertrag zustande, übernimmt die Berufsschule die praktische Ausbildung. Kooperationsvereinbarung Schule Ausbildungsstätte 56 Berufsschulen können in einer Kooperationsvereinbarung Betriebe oder andere Organisationen mit der praktischen Ausbildung beauftragen. Ausbildungsvergütung 72 Höhe wird vom Minister festgelegt. 63 Im ersten Lehrjahr bestimmter Prozentsatz des gültigen Mindestlohns (abhängig von der praktischen Ausbildungszeit im Betrieb, etwa 10-20%), ist im Laufe der Ausbildung zu erhöhen Wirtschaft Politik Stand: Regierungsentwurf vom 11.11.2011 Berufsorientierung 85 Pflicht für alle Schüler, Koordination durch Arbeitsagentur 76 ß Mitwirkung der Wirtschaftskammern Wirtschaftskammern 60 Kontrollieren die praktische Ausbildung in den Ausbildungsbetrieben (Eignung der Ausbilder, Gruppenstärke, Belastung der Azubis, Sozialleistungen, Arbeitsschutz, Beschäftigungsjournal) 75 erarbeiten in Zusammenarbeit mit den zuständigen Fachverbänden - die Ausbildungsordnungen für die in ihre Zuständigkeit fallenden Berufe Organisieren Meisterprüfungen 76 organisieren Zwischenprüfungen Finanzierung der Berufsbildung 84 Kosten der Berufsschulen (praktische und theoretische Ausbildung) trägt der Staat Regierung legt jährlich fest, für welche Berufe welche Finanzierung gilt (unbeschränkte Finanzierung/Einschulung, keine staatliche Zuwendungen oder beschränkte staatliche Zuwendungen auf Antrag) Nicht-staatliche Schulträger müssen Berufsbildungsvereinbarung mit dem Komitat/Hauptstadt abschließen, um Zuwendungen zu erhalten Kosten des Ausbildungsbetriebes (praktische Ausbildung) tragen die Unternehmen (Näheres regelt szkh tv.) Inkrafttreten 91f Das Gesetz tritt zum 01.01.2012 in Kraft. Laufende Ausbildungen sind nach den bisher geltenden Regelungen abzuschließen Im Lehrjahr 2012/2013 können noch Ausbildungsgänge nach dem bisherigen Modell begonnen werden, ab 2013/2014 nur noch nach dem neuen Modell. 12 13

Gazdaság Politika Szakképzés német mintára Jó az irány, de a gyakorlatban is mûködik? A 2012/2013 tanévtôl Magyarországon teljesen új alapokra kívánják helyezni a szakképzést. Több gyakorlati képzés, rövidebb tanulóidô, modern szakmák, valamint a vállalkozások erôteljesebb bevonása ezek a célok. Ehhez a német duális modell szolgál példaképül. A reformot már évek óta sürgetik a cégek. Vajon az új rendszer megfelel-e várakozásaiknak? Utoljára 2003-ban történt kísérlet a magyar szakképzési rendszer megreformálására az eredmények azonban csalódást okoztak. A vállalkozások évek óta hiányolják a szakképzésből kikerülők gyakorlati ismereteit és készségeit, a szakmák tartalmilag elavultak, nem életszerűek. Ezért a cégek különösen a német és más, sikeres szakképzési hagyományokkal rendelkező országokból érkező vállalatok arra kényszerültek, hogy versenyképességük érdekében maguk szervezzék meg a fiatal munkavállalók szakmai továbbképzését. Ezek után nagy várakozásokat keltett Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi bejelentése, miszerint Magyarország a német mintán A szakképesítéshez vezetô utak A számok a tanuló szokásos életkorát jelentik. alapuló duális képzési modellt kíván bevezetni. A DUIHK (Német- Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara) is nagy elkötelezettséggel vett részt az új szabályozás előkészítésében. Többek között felvállalta a Gazdasági Minisztérium és az ország legnagyobb befektetőit tömörítő Investors Council általános iskola 6-7 Szerzô Dirk Wölfer közös munkacsoportjának koordinálását. A kamara és a vállalatok számos konkrét javaslatot terjesztettek be, a DUIHK számos alkalommal a magyar döntéshozók felé is ismertette a német duális rendszer alapvető jellemzőit és előfeltételeit. A kormány által bemutatott törvényjavaslat azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A jelek szerint lényegesen kisebb lesz az üzleti szféra beleszólása a szakképzés tartalmi és gyakorlati kialakításába, mint ahogy azt várták. Az új törvény alig hagy teret a rugalmas, a helyi vagy ágazat-specifikus körülményekhez igazodó egyedi megoldásoknak. Ráadásul a jogalkotó a szakképzési szakiskola szakközépiskola középiskola/gimnázium 15-17 15-18 15-18 szakképesítés szakmai érettségi érettségi szakközépiskola középiskola szakképzô évf. szakközépiskola fôiskola/egyetem 18-19 18-19 19 19 19-21/23 szakmai érettségi érettségi szakképesítés/technikusi végzettség szakmai érettségi szakképzô évf. 20 (max. 22) szakképesítés bachelor/mester hozzájárulásról szóló törvényben drasztikusan szűkíti a szakképzési hozzájárulás elszámolhatóságának lehetőségeit. A jövőben a hozzájárulás csak a szakmai alapképzés költségeinek fedezésére használható fel. A felnőtt- és továbbképzési költségeket pedig csak pályázati úton lehet igényelni ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokat sújtja, és a képzések érezhető visszafogását eredményezheti. Jövőre az iskoláknak vagy főiskoláknak nyújtott fejlesztési támogatásokat sem ismeri el az adóhivatal. Ezzel megszűnik a vállalkozások és az iskolák közötti együttműködés egyik fontos eszköze, ami szintén kedvezőtlenül érinti a szakember-utánpótlást, s így a vállalatok versenyképességét is. Végezetül az sem világos, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tervezett átalakítása mennyire felel meg a piaci elvárásoknak. A kormány azt tervezi, hogy a magyar kamarai szervezettel együttműködve az alapszakmák számát a jelenlegi mintegy 350-ről kevesebb, mint 150-re csökkenti. A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmi megújítása mindenképpen kedvező lépés, és ez igaz a szakmák számának csökkentése is. Az viszont már kérdéses, hogy néhány hét alatt valóban születhet-e a szakemberképzést sok évre vagy akár évtizedekre meghatározó szakmák tömege a szükséges szakmai színvonal biztosítása mellett. Abban bízunk, hogy a új modell megvalósítása során a szükséges rugalmassággal, nyitott és konstruktív párbeszédben még kialakíthatóak a gazdaság és a munka világának valós követelményeihez igazodó megoldások. Fotó: pixelio.de Az új szakképzési törvény legfontosabb szabályozásai Szakközépiskolák 21. 9-12. évfolyam: ágazat-specifikus, de több szakmát megalapozó elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása, szakmai érettségivel zárul 13. évfolyam: konkrét szakmai képesítés megszerzése Szakmai érettségivel nem rendelkezô gimnazisták esetén: két szakképzô évfolyam (13-14. évfolyam), a 13. évfolyamot követôen szakmai érettségi tehetô le OKJ szerinti szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzés ideje hoszszabb lehet (legfeljebb négy évfolyam) Szakképzô iskolák és TISZK 5. Szakiskolák TISZK (Térségi Integrált Szakképzô Központok) keretein belül mûködnek, amelyek regionális szinten koordinálják a szakképzést. Településenként egy szakképzô iskola lesz, településeken, ahol meghaldja a tanulólétszám a 10.000-et, lehet több is. Bizonyos feltételek mellett az önkormányzat szakközépiskolát mûködtethet fenntartóként. 24. A szakképzô iskolákban szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. 25. Szakmai elméleti képzés csak szakképzô iskolákban folytatható. 26. A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképzô iskolában kell megszervezni. 27. A tanuló gyakorlati képzése szakképzô iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és mûködtetett gyakorlati képzôhelyen megszervezhetô és folytatható. Kerettanterv 8. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanmûhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhetô szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervet a miniszter rendeletben bocsátja ki. Szakmai és vizsgakövetelmények 73. A miniszter rendeletben bocsátja ki. Országos Modultérkép 74. Az állami szakképzési és felnôttképzési szerv állítja össze Vizsgák 9. Komplex szakmunkásvizsga: a szakképesítés megszerzésének elôfeltétele Rész-szakképesítés lehetséges. 10. Modul-záróvizsgák 28. Szintvizsgák: Kötelezô az elsô szakképzési évfolyam végén a tanulószerzôdés megkötésének elôfeltétele A szakmunkástanulók gyakorlati foglalkoztatása 36. A képzési helynek biztosítani kell az anyagi és személyi feltételeket. 37. : A foglalkoztatási idôt szabályozza. Tanulószerzôdés 42. : Feltétele: szintvizsga az elsô évfolyam után, azaz a második szakképzô évfolyamtól köthetô (szakmai érettségi esetén az elsô szakképzô évfolyamtól) Tanuló-elôszerzôdés köthetô az elsô szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzési idô legfeljebb tíz százalékára. 43. Tanulószerzôdést az a gyakorlati képzést szervezô gazdálkodó szervezet vagy egyéb regisztrált szerv köthet (az egészségügyi, mûvészeti, közmûvelôdési, oktatási és szociális ágazatba tartozó szervezetek, költségvetési szerv, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy) 46. A gazdasági kamara feladata a tanulószerzôdés megkötésének elôsegítése. Ha nem jön létre tanulószerzôdés, a szakképzô iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzésérôl. Együttmûködési szerzôdés az iskola és a képzési hely között 56. A szakiskola együttmûködési szerzôdésben vállalatokat vagy egyéb szerveket bízhat meg gyakorlati képzéssel. A tanulói pénzbeli juttatás 72. Mértékét a miniszter határozza meg. 63. Az elsô tanévben az érvényes minimálbér meghatározott százaléka (a gyakorlati képzés idejétôl függôen 10-20% között), A további évfolyamokon a mértékét emelni kell. Gazdaság Politika A 2011.11.11-én benyújtott törvényjavaslat szerint Pályaorientáció 85. Tanulók legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban kell, hogy részesüljenek. Gazdasági kamarák 60. A gyakorlati képzést szervezô szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenôrzi. Ellenôrzik a képzô üzemekben folyó gyakorlati képzést (az oktatók alkalmassága, csoportlétszám, a szakmunkástanulók leterheltsége, szociális juttatások, munkavédelem, foglalkoztatási napló). 75. Az illetékes szakmai szövetségekkel együttmûködve kidolgozzák az illetékességükbe tartozó szakmák szakmai- és viszgakövetelményeit. Megszervezik a mestervizsgákat. 76. Megszervezik a szintvizsgákat. A szakképzés finanszírozása 84. A szakiskolák költségeit (gyakorlati és elméleti képzés) az állam fedezi. A kormány évente határozza meg, mely szakmákra milyen finanszírozás vonatkozik (korlátozás nélküli beiskolázás, költségvetési hozzájárulásra nem jogosult vagy költségvetési hozzájárulás korlátozott keretszámok alapján igényelhetô Szakképzô iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fôvárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött. A nem iskolai gyakorlati képzés költségeit a vállalat/egyéb szervek fedezik (részleteket a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény szabályozza). Hatálybalépés 91-92. A tv. 2012. január 1-én lép hatályba. A már folyamatban lévô képzéseket az eddig érvényben lévô rend szerint kell befejezni. Felmenô rendszerben utoljára a 2012/13-s tanévben lehet képzést indítani, 2013/14-tôl már csak az új rendszer szerint indítható képzés. 14 15