A GYŐRI KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Győr, 2014
Tartalom 1. Az intézmény adatai... 3 1.1. Név:...3 1.2. Székhely:...3 1.3. Telephely:...3 1.4. Fenntartó:...3 1.5. Működtető:...3 1.6. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:...3 1.7. OM azonosító:...3 1.8. Az intézmény tevékenysége:...3 1.9. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata, használata:...3 1.10. Kiadmányozás és képviselet:...4 1.11. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési és tárolási kezelési rendje...4 2. Az intézményi szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai... 5 3. általános rendelkezései, az hatálya... 6 3.1. A nevelőtestületi elfogadás...6 3.2. Egyetértési jog gyakorlása...6 3.3. Az hatályba lépése...6 3.4. Az hatálya...6 3.5. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadása.7 3.6. Jegyzőkönyv a nevelőtestületi ülésről...8 4. Az iskola használati és működésének rendje... 9 4.1. Az intézmény helyiségeinek használati rendje...9 4.2. Az iskola működési rendje... 10 4.2.1. Nyitva tartási rend... 10 4.2.2. Tantárgyfelosztás, órarend... 11 4.2.3. A vezetők benntartózkodásának rendje... 12 4.2.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel... 12 4.3. Az iskola épületének elhagyása... 12 4.4. Hivatalos ügyek intézése... 13 4.5. Diákigazolványok... 13 5. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása... 13 5.1. Az iskola szervezeti felépítése... 13 5.2. Az iskola szervezeti egységei... 14 5.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája... 15 5.4. A vezetők közötti feladatmegosztás... 15 5.5. Az intézményvezető helyettesítési rendje... 19 6. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje... 19 6.1. Az intézmény belső ellenőrzési szabályzata... 19 6.2. Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése... 21 7. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel... 22 7.1. Az iskolaközösség... 22 7.2. Az iskolai alkalmazottak közössége... 22 7.3. A nevelők közösségei... 22 7.3.1. A nevelőtestület... 22 7.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei... 22 7.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatása... 23 1
7.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 24 7.4. A szülők közössége... 24 7.4.1. Az iskolában szülői szervezet működik.... 24 7.4.2. A szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg:... 24 7.4.3. Azok az ügyek, amelyekben a szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezetet véleményezési joggal ruházza fel... 25 7.5. A tanulók közösségei... 25 7.5.1. Osztályközösség... 25 7.5.2. Diákönkormányzat... 25 7.5.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 26 7.6. Az iskolai közösségek kapcsolattartása... 28 7.6.1. Az iskola vezetősége és a nevelőtestület... 28 7.6.2. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása... 28 7.6.3. A nevelők és a tanulók... 28 7.6.4. A vezetők, nevelők és a szülők kapcsolattartása... 29 7.6.5. Az iskolai vezetők és a diákönkormányzat kapcsolattartása... 30 7.6.6. Az iskolai sportegyesület valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás... 30 8. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai... 31 8.1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása... 32 9. Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozások... 33 9.1. A napközi otthon és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok... 34 9.2. Szakkörökre vonatkozó általános szabályok... 35 9.3. Az énekkar... 35 9.4. A mindennapi testedzés formái... 35 9.5. Kirándulás... 35 10. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok.. 36 10.1. A Kölcsey-plakett adományozásának szempontjai... 38 11. Intézményi védő, óvó előírások... 39 11.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén... 39 11.2. Teendők rendkívüli események esetén... 41 12. Az iskolai könyvtár működési rendje, szabályzata... 42 12.1. A könyvtár feladata... 42 12.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai... 42 12.3. Könyvtári órák... 43 12.4. Kölcsönzési idő... 43 12.5. Nem kölcsönözhető dokumentumok... 43 12.6. Károkozás... 43 12.7. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 43 13. A tankönyvellátás rendje... 53 13.1. Felelős... 53 13.2. Tankönyvek kiválasztása... 53 14. Tájékoztatás a pedagógiai programról és más intézményi dokumentumokról... 54 15. MELLÉKLET... 55 2
1. Az intézmény adatai 1.1. Név: Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola 1.2. Székhely: 9024 Győr, Szent Imre út 33. 1.3. Telephely: 9028 Győr, Arató utca 3. 1.4. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1.5. Működtető: III. Sz. Gazdasági Működtető Központ 1.6. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Önálló jogi személy, nem önállóan gazdálkodó szerv. 1.7. OM azonosító: 202959 1.8. Az intézmény tevékenysége: Az intézmény alaptevékenysége a szakmai alapdokumentumban meghatározott 8 évfolyamos általános iskolai nevelés és oktatás ellátása. 1.9. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata, használata: Hosszú bélyegző: Körbélyegző: Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola 9024 Győr, Szent Imre út 33. Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola 9024 Győr, Szent Imre út 33. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, iskolatitkár. 3
1.10. Kiadmányozás és képviselet: Az intézmény nevében aláírási joga az intézményvezetőnek van. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az intézményvezető-helyettesek írhatják alá. Az intézményvezető által aláírt leveleket az intézmény fejlécével kell ellátni, aláírása mellett az intézmény körbélyegzőjét kell használni. 1.11. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési és tárolási kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert kell alkalmazni a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus- és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában kell tárolni. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. 4
2. Az intézményi szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai Az intézményi szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: ) jogszabályi alapjai: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, A munka új törvénykönyve 2012. évi I. törvény és az ezt módosító 2012. évi LXXXVI. törvény, 212. /2012.(VIII.27.) kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról, 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról, 51/2012. (XII.21.) EMMI-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről, 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról, 32/2012. (X.8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről, 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról, 125/2011. (VII.18.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet módosításáról, 16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 5
3. általános rendelkezései, az hatálya 3.1. A nevelőtestületi elfogadás A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2014. október 18-án fogadta el. 3.2. Egyetértési jog gyakorlása Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet. 3.3. Az hatályba lépése Jelen szervezeti és működési szabályzat az intézmény fenntartójának a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Győri Tankerülete vezetőjének jóváhagyásával lép hatályba és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. 3.4. Az hatálya A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi dolgozójának kötelező. Jelen -t érvényesen módosítani csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat és a szülői szervezet egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az. módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az intézményvezető, a szülői szervezet, a diákönkormányzat. 6
3.5. A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadása A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékletét az iskolai diákönkormányzat 2014. év 10. hó 15. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta. Kelt: Győr, 2014.10.15. Stoll András iskolai diákönkormányzat vezetője A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékletét az iskolai szülői szervezet vezetősége 2014. év 10. hó 16. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett, és elfogadásra javasolta. Kelt: Győr, 2014.10.16. Szombathelyiné dr. Horváth Eszter szülői szervezet vezetője A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékletét az iskola nevelőtestülete 2014. év 10. hó 18. napján tartott ülésén elfogadta. Jámbor László Kelt: Győr, 2014. 10. 18. intézményvezető A Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékletét a KLIK Győri Tankerülete.év..hó..napján jóváhagyta. 7
3.6. Jegyzőkönyv a nevelőtestületi ülésről JEGYZŐKÖNYV amely készült 2014. október 18-án 9 00 órai kezdettel a Győri Kölcsey Ferenc Általános Iskola ebédlőjében, a nevelőtestület ülésén. Jámbor László intézményvezető ismertette az átdolgozott szervezeti és működési szabályzat módosításait. Felkérte a nevelőtestület tagjait, ha egyetértenek a változásokkal, akkor kézfeltartással szavazzanak. A nevelőtestület tagjai a változásokkal egyetértettek, és azt egyhangúlag megszavazták. Jámbor László intézményvezető Cziráki Borsós Beáta jegyzőkönyvvezető Somlai-Vucsics Mariannna hitelesítő Rácz Attiláné hitelesítő 8
4. Az iskola használati és működésének rendje Az intézmény használati és működési rendjét, alapfeladatainak és gazdálkodási feladatainak ellátását a szakmai alapdokumentumban leírtaknak megfelelően szervezi és látja el. 4.1. Az intézmény helyiségeinek használati rendje Az intézmény épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A károkozás megtérítését ld. a házirendben. Az osztálytermeket a foglalkozások befejezése után be kell zárni. Ennek felelőse a beosztott takarító. Az osztálytermek zárása előtt gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról. Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitva tartási időben tartózkodhatnak a tanulók. A számítógéptermekben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Kulcsát a tanáriban kell őrizni. A termek és a benn lévő gépek használatáért az ott foglalkozást tartó pedagógus felelős. Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamely dolgozójának kíséretében tartózkodhat. A szülők gyermekeiket csak a portáig kísérhetik, délután az iskola előtt várakozhatnak. Az idegenek belépését a portás ellenőrzi. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskolában reklámtevékenység nem folytatható. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Az intézmény helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással történő takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskolai szervezeti és működési szabályzatában és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kéri, amit az osztályfőnök hagy jóvá. 9
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak intézményvezető engedélyével átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket minden esetben zárni kell. Az iskola helyiségeit- elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben- külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybevevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról a III. számú Gazdasági Működtető Központ dönt. Karbantartás és kártérítés Az eszközök, berendezések hibáját a terem (helyiség) felelőse köteles a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket az iskola selejtezési szabályzata alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az iskola vezetőjének feladata kártérítésnek a szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. 4.2. Az iskola működési rendje 4.2.1. Nyitva tartási rend Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 6 órától 21 óráig tartanak nyitva. Az intézmény vezetővel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül 7.30 óra és 16 óra között az intézményvezetőnek vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 6.30-tól a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az intézményvezető vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére az intézményben tartózkodó pedagógust kell megbízni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tarterv alapján 8 óra és 14.30 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 15 perc. 1. óra 8.00 8.45 2. óra 8.55 9.40 3. óra 9.55 10.40 4. óra 10.55 11.40 5. óra 11.50 12.35 6. óra 12.45 13.30 7. óra 13.45 14.30 10
A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik, és 17 óráig tart. 16 és 17 óra között összevont ügyeletet tartunk. A tanulószoba 14.00 és 16.00 óra között működik. Az iskolában reggel 6.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben a beosztott pedagógusok tartanak ügyeletet. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házrend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy a helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy a helyettese adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 13 órától 17 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az intézményvezető beleegyezésével lehet. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézményvezető határozza meg. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény bejáratán nyilvánosságra kell hozni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályokat be kell tartani. Portaügyelet 6.00 órától 21.00 óráig tart. Folyosói ügyelet A pedagógusügyeletes feladatait 7.30 és 8.00 óra között, valamint az óraközi szünetekben az adott területeken köteles ellátni. Beosztása az órarendhez igazodva készül, figyelemmel a pedagógusok egyenletes terhelésére. Tanulói folyosói ügyelet A tanulói folyosói ügyeletet a 7. és 8. osztályosok látják el. Az ügyeletesek feladatai: az ügyeletet ellátó tanárok munkájának segítése. Különös figyelmet kell fordítaniuk az osztálytermek átadására átvételére, az óraközi szünetekben az udvarra történő le- és felvonulásra. Meghatározott időközönként a tanulói ügyeleti tevékenység értékelésre kerül. 4.2.2. Tantárgyfelosztás, órarend A tantárgyfelosztás a intézményi óraterv és a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje alapján készül. Elkészítésénél az alábbi elveket lehet figyelembe venni: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson, felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot, arányos terhelés. 11
A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az iskola vezetői állítják össze. Az órarendet az intézményvezető-helyettesek készítik el. Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül, melynél az alábbiakat lehet figyelembe venni: a tanulócsoportok optimális terhelése, tantárgyi speciális követelmények, tömbösítés, bontott csoportok szervezése (idegen nyelv, informatika, matematika). 4.2.3. A vezetők benntartózkodásának rendje Hétfő felső tagozatos intézményvezető-helyettes, kedd intézményvezető, szerda alsó tagozatos intézményvezető-helyettes, csütörtök felső tagozatos intézményvezető-helyettes, péntek intézményvezető. 4.2.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor az iskola portáján jelzik jövetelük okát, majd a portás gondoskodik a keresett személy értesítéséről, aki a látogatót a megbeszélés helyszínére kíséri. Fentiek a szülői értekezletek, fogadóórák és nyílt tanítási órák idejére nem vonatkoznak. A tanórákat és tanórán kívüli foglalkozásokat külső személy csak az intézményvezető engedélyével látogathatja. Üzleti tevékenységet folytató személyeket csak kivételes esetben, intézményvezetői engedéllyel lehet fogadni az iskola hivatalos helyiségeiben. A tanuló törvényes képviselője, illetve az általa írásban megbízott személy jogosult a tanuló iskolából való elvitelére. Ez alatt az idő alatt az iskola épülete előtt és a porta melletti folyosón tartózkodhat. 4.3. Az iskola épületének elhagyása A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy a helyettese) illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy a helyettese adhat engedélyt. 12
4.4. Hivatalos ügyek intézése Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 16.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az intézményvezető határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet a fenntartó rendelkezése szerint kell megszervezni. 4.5. Diákigazolványok Az állandó, illetve ideiglenesen kiadott diákigazolványok kiállítását, valamint visszavonását külön nyilvántartásban kezeljük. Rongált vagy elvesztett igazolvány pótlását a szülő kezdeményezi. 5. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 5.1. Az iskola szervezeti felépítése pedagógusok a pedagógiai külső érdekképviseleti szervek munkát segítők kapcsolatok Vezetői szint intézményvezető intézményvezetőhelyettesek közalkalmazotti tanács elnöke szakszervezeti vezető szülői szervezet elnöksége KLIK alsós diákszervezeti vezető Középvezetői szint munkaközösségvezetők diákszervezet (DÖK) munkáját segítő pedagógus a szülői szervezet vezetője Pedagógiai alapszint pedagógusok iskolatitkár pedagógiai asszisztens diákönkormányzat tanulói a szülői szervezet tagjai tanulók szülők 13
5.2. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei Alsó tagozat (része az Arató utcai telephely) Felső tagozat Napközi, tanulószoba A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezető áll intézményvezető-helyettes intézményvezető-helyettesek intézményvezető-helyettesek Az intézmény igazgatósága Az intézmény igazgatóságát az intézményvezető, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi dolgozók tartoznak: az intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az intézményvezető munkáját az alábbi intézményvezető-helyettesek segítik: alsó tagozatot irányító intézményvezető-helyettes, felső tagozatot irányító intézményvezető-helyettesek. Az intézményvezető-helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása alapján végzik. Az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel a felsős intézményvezető-helyettes helyettesíti. Az intézmény vezetősége havonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézmény vezetősége megbeszéléseit az intézményvezető vezeti. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek, munkaközösség-vezetők. Az intézmény vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az intézmény vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 14
Az intézmény dolgozói A pedagógusokat és a pedagógiai munkát segítő dolgozókat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a technikai dolgozókat a III. Számú Gazdasági Működtető Központ alkalmazza. Az intézmény dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 5.3. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A nevelőtestületet az intézményvezető vezeti, az intézményvezető-helyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tarozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkáját az intézményvezető az intézményvezető-helyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi. 5.4. A vezetők közötti feladatmegosztás Az intézményvezető feladata: egyszemélyi felelős az intézményben folyó nevelő-oktató munkáért, a pedagógiai programnak és a szakmai alapdokumentumnak megfelelő nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása (tárgyi, személyi, szervezeti), az iskolai éves munkaterv összeállítása, felsőbb szervekhez menő átfogó jelentések, tájékoztatók elkészítése, munkaerő-gazdálkodási terv elkészítése, az iskolai munka koordinálása, a szülői szervezet munkájának összefogása, a tanulók felvételéről, osztályba sorolásáról dönt az iskolavezetéssel együtt, gyakorolja az elsőfokú tanügy-igazgatási hatáskört, gondoskodik a gazdálkodási tevékenység ellátásáról, rendkívüli esetben 48 órán belül jelentési kötelezettséggel tartozik a felettes szerveknek, gondoskodik a szolgálati út betartásáról és betartatásáról, kiemelkedő, illetve a tartósan jó munkát végző dolgozókat az iskolai hagyományoknak megfelelő elismerésben kitüntetésre felterjesztheti, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű megszervezése, ellenőrzése, az osztályfőnökök kijelölése az intézményvezető-helyettesek véleményének kikérésével, gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, a munkaköri kötelességet vétkesen megszegő dolgozót szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetésben részesíti, illetve gondoskodik a fegyelmi felelősségre vonásáról, felügyeli az iskolai könyvtárban folyó munkát. 15
A felső tagozat intézményvezető-helyettese: az iskola felső tagozatának vezetője, az intézményvezető kézjegyével ellátott leveleket azonnal kiosztja, ellenőrzi azok végrehajtását, irányítási, ellenőrzési feladatokat lát el, óralátogatásokat végez a felső tagozatos nevelőknél, felügyeli a pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatos teendőket, beszámolót készít félévkor és év végén a tagozat programjainak megvalósításáról. Irányítja, ellenőrzi, elkészíti: a felső tagozatos szakköröket, a képességfejlesztő, tehetséggondozó órákat, a felsős nevelők továbbképzését, a felsős munkaközösségek tevékenységét, a fejlesztő pedagógus és a rendszergazda munkáját, a statisztikai összesítéseket, az októberi statisztikát, gondoskodik a tanügyi nyomtatványok megrendeléséről, a felső tagozatos nevelők helyettesítését, valamint a túlórákat naprakészen vezeti, a tanulószobán folyó munkát, a szakleltárokhoz szükséges beszerzéseket, a tankönyvek, kézikönyvek megrendelését a tankönyvfelelőssel együtt, az adminisztrációs feladatokat (haladási naplók vezetése, határidős jelentések), a felsős nevelők anyasági napjait, a munkatervi feladatokat havi bontásban, írásban elkészíti (minden hó 3-ig), és átadja az iskolatitkárnak, javaslatot tesz a tanárok jutalmazására, kitüntetésére, a felelősségre vonásra, az intézményvezetővel történő egyeztetés alapján előkészíti a fogadóórákat, szülői értekezleteket, valamint a nevelési értekezletek lebonyolítását, összeállítja a felsős munkaerő-gazdálkodási tervet, a felsős tantárgyfelosztást, koordinálja a pályázatokat, az informatikussal együtt elkészíti a felsős órarendet. Az alsó tagozat intézményvezető-helyettese: az alsó tagozatban és a napköziben folyó munkát irányítja, vezeti, elkészíti az alsó tagozat tantárgyfelosztását, a napközi munkaidő beosztását, a rendszergazdával együtt az alsós órarendet, tanórákat, napközis foglalkozásokat látogat, ellenőrzi a tanítók adminisztrációs munkáit, szervezi az alsó tagozatban és a napköziben a helyettesítést, valamint a túlórákat naprakészen vezeti, beszámolót készít félévkor és év végén a tagozat programjainak megvalósításáról. 16
Felügyeli: a kapcsolattartást az óvodákkal, megszervezi az elsősök beíratását, felel az első évfolyam beindításával kapcsolatos összes teendőért. Irányítja, ellenőrzi, elkészíti: az alsós munkaközösség munkáját, az alsós szakköröket, a reggeli ügyeletet, a délutáni ügyeletet, a fejlesztő foglalkozásokat, a korrepetálásokat, a tanítók továbbképzését, az alsós szakleltári beszerzést, az alsós tagozatban folyó tanítási gyakorlatokat, a pedagógusok tanítási szünetekre eső felügyeleti beosztását, a statisztikai összesítéseket, gondoskodik a tanügyi nyomtatványok megrendeléséről, archiválja az iskolai irattárat, részt vesz a fogadóórák, a szülői értekezletek, a nevelési értekezletek előkészítésében, javaslatot tesz a tanítók kitüntetésére, jutalmazására, az alsós nevelők anyasági napjait nyilvántartja. A felső tagozat munkaközösség-vezetőinek feladatai munkaközösségi tagok továbbképzésének irányítása, a korszerű pedagógiai eljárások megismertetése. Ennek érdekében: összeállítja a munkaközösség éves programját, javaslatot tesz a helyi továbbképzés és az önképzés anyagára, előkészíti a munkaközösségi foglalkozásokat, bemutató tanításokat szervez évente több alkalommal, a tanmeneteket véleményezi, elfogadásukat, esetleges módosításukat, kiegészítésüket javasolja, kezdeményezi és segíti a munkaközösség tagjainak az nevelő-oktató munka korszerűsítését szolgáló kísérleteit, irányítja a szakterületéhez tartozó iskolai versenyek szervezését, lebonyolítását, beszámolót készít félévkor és év végén a munkaközösség programjainak megvalósításáról, az iskola vezetésének értékelést ad a munkaközösség tagjairól, illetve a munkaközösség szakmai munkájáról, az iskola vezetőségi megbeszéléseiken képviseli munkaközösségét, látogatja a tanítási órákat, és értékeli azokat, jutalmazásoknál, kitüntetéseknél véleményezi a munkaközösség tagjainak munkáját, szakmai munkájával, folyamatos továbbképzéssel példát mutat a munkaközösség tagjainak, javaslatot tesz a tantárgyfelosztás elkészítésekor, 17
szakterületén megszervezi a pályakezdők segítését, párhuzamos osztályokban tanítók szakmai munkájának koordinálását, elősegíti az egységes követelményrendszer kialakítását és érvényesítését, kapcsolatot tart más munkaközösség-vezetőkkel, javaslatot tesz szakmai beszerzésekre. Az alsó tagozat munkaközösség-vezetőjének feladatai: az 1-4. osztályban tanított tantárgyak gondozása, tanmenetek véleményezése, helyi tantervi munkálatok irányítása, tankönyvhasználat, együttműködik a felső tagozatban dolgozó munkaközösség- vezetőkkel az egységes oktatásinevelési elvek, eljárások érdekében, a továbbképzési lehetőségeket figyelemmel kíséri, házi továbbképzési programokat szervez, óralátogatásokat végez a tanítóknál, javaslatot tesz az alsós tantárgyfelosztás elkészítéséhez, az alsósok részére házi szaktárgyi versenyeket szervez, összeállítja és ellenőrzi a reggeli és a folyosói nevelői ügyeleti rendet, az iskolai ünnepségek előkészítésében, lebonyolításában aktívan részt vesz, különös tekintettel a Kölcsey-hét programjaira, tanévenként munkatervet készít, az alsó tagozat munkájához szükséges szemléltető anyagok beszerzésére javaslatot tesz, figyelemmel kíséri az osztálytanítók munkáját, ügyel a munkaköri feladataik betartására, rendszeresen értékeli a munkaközösség munkáját (foglalkozáson, iskolavezetőségi ülésen, tantestületi értekezleten). A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatai a diákönkormányzatot segítő nevelők vezetője, értékeli, összehangolja munkájukat, munkájának alapvető része a diákönkormányzat szervezése, feladata kapcsolat biztosítása a nevelőtestület és a diákönkormányzat között, valamint a nevelőtestület véleményezési jogának gyakorlása a diákönkormányzati üléseken, éves munkatervet készít az intézményi éves munkaterv terv figyelembevételével, és a munkatervbe foglalt programokat előkészíti, megszervezi és lebonyolítja, közvetíti a nevelőtestület és az iskolavezetés felé az iskola tanulóinak kéréseit, véleményét, aktuálisan szervezi, koordinálja az egyéb programokat, rendszeresen egyeztet a diákönkormányzatot segítő kollégákkal, irányítja, segíti munkájukat, a diákönkormányzat jogkörébe utalt jogokat és azok gyakorlásának megvalósulását felügyeli, rendszeresen tájékoztatja az iskolavezetőséget a diákönkormányzatban folyó munkáról, előkészíti és lebonyolítja az iskolai diákparlament üléseit, megbízását a nevelőtestülettel egyetértésben az intézményvezető hagyja jóvá. 18
5.5. Az intézményvezető helyettesítési rendje Az intézményvezetőt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint a felső tagozatos intézményvezető-helyettes helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt közalkalmazott látja el. 6. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje 6.1. Az intézmény belső ellenőrzési szabályzata Az iskolai belső ellenőrzés feladatai: biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskolai pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését; segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről; feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei: a) a belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) a belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni; az ellenőrzése során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozó közvetlen felettesével; hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 19
Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei: a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni; az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles: az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni; a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni, az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell, az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri, hiányosság feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik: Intézményvezető: o ellenőrzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek, o ellenőrzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját; o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát; o összeállítja tanévenként az éves ellenőrzési tervet, o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Intézményvezető-helyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. 20
Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok tervező munkáját, tanmeneteket, o a nevelő-oktató munka eredményességét. Az intézményvezető egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az intézményvezető a felelős. 6.2. Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő- oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzések során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. Általános követelmények Az iskola belső ellenőrzésével szemben az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: segítse elő az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságának növelését, az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól, segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze, támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő, megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, és hiányosságokat, segítse a vezetői utasítások végrehajtását, járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. Az ellenőrzés területei: pedagógiai, szervezési, tanügyi- igazgatási feladatok ellenőrzése, időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, tanórákon, tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, szakmai tanügy-igazgatási és gazdasági ellenőrzések a fenntartói ellenőrzésekhez igazodva. Formái: tanórák/foglalkozások ellenőrzése, beszámoltatás, eredményvizsgálatok, felmérések, helyszíni ellenőrzések. 21
7. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 7.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösséget a pedagógusok, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségeken keresztül érvényesíthetik. 7.2. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyból álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt) és ezekhez kapcsolódó rendeletek rögzítik. 7.3. A nevelők közösségei 7.3.1. A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, őszi nevelési értekezlet, félévi osztályozó értekezlet, félévzáró értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 50%-a kéri, illetve ha az iskola vezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály illetve az másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben, a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni. 7.3.2. A nevelők szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A munkaközösség a munkaprogramjának 22
meghatározásakor figyelembe veszi az iskola munkatervét és a nevelőtestület által átruházott feladatok ellátását. A munkaközösség vezetője az azonos tantárgyat, tantárgycsoportot oktató, illetve az azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok által megválasztott és az iskola vezetője által megbízott pedagógus. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Az alsó tagozat munkaközössége: tagjai: tanítók. A felső tagozat munkaközösségei: o humán munkaközösség: tagjai: magyar, történelem, idegen nyelv, rajz, könyvtár és ének szakos tanárok. o természettudományi munkaközösség: tagjai: matematika, fizika, kémia, természetismeret, biológia, technika, informatika, földrajz és testnevelés szakos tanárok. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai, az intézményvezető és helyettesei választják. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik, az elvégzett munkáról beszámolási kötelezettségük van az intézményvezető felé. 7.3.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízottak beszámoltatása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a nevelőtestület bizonyos csoportjára. 23
A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az osztályfőnök szükség esetén nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztályban tanító pedagógusoknak jelen kell lenniük. A nevelőtestület jogköréből az osztályozó értekezletre átruházza a tanulók továbbhaladására, osztályozására, értékelésére vonatkozó döntési jogkörét. 7.3.4. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskola vezetősége döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskola vezetősége hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az intézményvezető bízza meg. 7.4. A szülők közössége 7.4.1. Az iskolában szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott osztály szülői szervezetének elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. A választmány akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint fele jelen van, döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A választmányt az iskola vezetőjének tanévenként három alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 7.4.2. A szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 24
7.4.3. Azok az ügyek, amelyekben a szervezeti és működési szabályzat a szülői szervezetet véleményezési joggal ruházza fel Az iskolai szülői szervezet biztosítja a szülők jogérvényesítéséhez és kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet jogköre: Egyetértési jogköre van a kirándulások megszervezésében, továbbá minden, anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában. Véleménynyilvánítási jogkörrel rendelkezik az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Véleményezési jogkör illeti meg: a pedagógiai program módosításával kapcsolatban, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, a házirend módosításával kapcsolatban, egyéb olyan kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a nevelőtestület vagy az intézményvezetés kikéri a véleményét. 7.5. A tanulók közösségei 7.5.1. Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, azonos tanulócsoportba sorolt tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményvezető bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból a felső tagozaton két képviselőt választ az iskolai diákönkormányzatba. 7.5.2. Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetője érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az intézményvezető bízza meg. Évente egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákparlamentet, melyen az iskola vezetőjének tehetnek fel kérdéseket az iskolai élet egészét érintő témákban. 25
7.5.3. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 4. -ban foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai az alábbiak. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az intézményvezetőnek, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: 26