BELÜGYMINISZTÉRIUM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Iparbiztonsági Főosztály TÁJÉKOZTATÓ a 2010. évi ADR ellenőrzések és bírságolások végrehajtásának tapasztalatairól 2011. február 15.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 3 II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE... 3 KÖZÚTI SZÁLLÍTMÁNYOK ELLENŐRZÉSE... 3 TÖBB MEGYÉT ÉRINTŐ, ÖSSZEHANGOLT ELLENŐRZÉSEK... 11 TELEPHELYI ELLENŐRZÉSEK... 12 IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 18 V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK... 18 VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE... 19 JOGALKALMAZÁSI TAPASZTALATOK ÉS FELADATOK... 19 OKF BELSŐ SZABÁLYOZÁSA... 20 VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 20 KÉPZÉS (FELKÉSZÍTÉS)... 20 TOVÁBBKÉPZÉS... 21 ANYAGI-TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA... 22 ADMINISZTRATÍV KAPACITÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA... 23 VIII. ÖSSZEGZÉS... 23 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: KIMUTATÁS A 7/2010. SZ. FŐIGAZGATÓI INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL... 25 3. SZÁMÚ MELLÉKLET: HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA... 27 4. SZÁMÚ MELLÉKLET: A HATÁRON ÁTSZÁLLÍTOTT VESZÉLYES HULLADÉKOK FAJTÁJA ÉS MENNYISÉGE... 31 5. SZÁMÚ MELLÉKLET: 2010. ÉVI ADR-ES BALESETEK... 32
3 I. BEVEZETŐ A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar döntéshozók előtt. Ezen terület szorosabb hatósági felügyelete mind társadalmi, mind kormányzati szinten megfogalmazott igényként jelentkezik. Ennek megfelelően az OKF is kiemelt figyelmet fordít e szakterület fejlesztésére. Ezt támasztja alá az elmúlt időszakban végzett sokrétű felkészülési és továbbképzési tevékenység, melyekre még fokozottabb igény jelentkezett a 2007. évben bekövetkezett önálló hatósági jogkör megszerzése és a 2009. évi jogszabályváltozások után. Jelen összefoglaló a 2010. évi időszakra vonatkozóan a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésével, a veszélyes áru szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatokról szóló 13/2007. számú főigazgatói intézkedés 14), 21), 54) pontjában, valamint a 7/2010. számú főigazgatói intézkedés 17), 63) pontjaiban meghatározottak teljesítését mutatja be. II. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS ELLENŐRZÉSE Közúti szállítmányok ellenőrzése Az OKF területi szervei a 2010. évben a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a rendőrség, illetve a vámhatóság illetékes szervével egyeztetve, valamint önállóan is folyamatosan tervezték és hajtották végre az ellenőrzéseket. Az igazgatóságok szakemberei az elmúlt év során 868 alkalommal vettek részt közúti ellenőrzésen, mely a 2009. évhez (1313 alk.) képest 33,9%-kal volt kevesebb, ami jelentős csökkenésnek mondható (1. ábra). A közutakon történő megjelenés csökkenésében, feltételezhetően nagy szerepet játszott az, hogy 2010. január 1. után jogszabályváltozásból adódóan a beszedett bírságok felhasználhatósága megszűnt, az a központi költségvetés bevételét képezi, így ösztönző ereje is elveszett. A költségvetési megszorítások, valamint a befolyt bírságokból származó bevételek kiesése miatt összhangban a NKH által készített 2010. évi Ellenőrzési Tervvel 2010. évben a 2009. évi norma felénél alacsonyabb szinten kerültek meghatározásra az ellenőrzési tervszámok. Ennek megfelelően a 2010. évi Ellenőrzési Tervben a katasztrófavédelmi hatóság részére 1500 db veszélyes árut szállító gépjármű ellenőrzésének előirányzata szerepelt. A tervezett és végrehajtott ellenőrzések, az ellenőrzött gépjárművek, a hibák és intézkedések számának megyénkénti megoszlását a tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza.
4 Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 1200 1000 800 600 501 645 674 786 1002 978 1120 1313 868 400 200 0 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 1. ábra Az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy az OKF területi szervei különböző mértékben tettek erőfeszítéseket az ellenőrzések rendszeresé tételére, az ellenőrzések mennyiségének megtartására. Közúti ellenőrzést legtöbb alkalommal 2010-ben Győr-, Szabolcs- és Vas megyében hajtottak végre, a legkevesebb alkalommal, pedig Hajdú, Somogy és Zala megyében (2. ábra) végeztek. Az év eleji és az év végi téli időszakban a közlekedési hatóság és a rendőrség egyáltalán nem, illetve kevesebb ellenőrzést tervezett, vagy csak telephelyi ellenőrzést hajtott végre, amely negatívan befolyásolta az igazgatóságoknak a közúti ellenőrzésekben való részvételét, az immáron több évre visszatekintő trendnek megfelelően. Egyes határ melletti igazgatóságok esetében (Győr, Komárom, Nógrád, Hajdú, Vas, Zala) jó együttműködés alakult ki a vámhatóság mobil csoportjaival, illetve a rendőrség határkirendeltségeivel a közös ellenőrzések végrehajtását érintően. Végrehajtott közúti ellenőrzések száma 2010. 80 70 60 50 40 30 68 67 68 54 51 48 41 43 41 37 38 38 40 41 36 36 32 35 31 23 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag Intézkedésben előírt (43 db) (24 db) 20 10 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 2. ábra
5 Az ellenőrzési alkalmak számának komoly mértékű csökkenése mellett, az összes ellenőrzött gépjárművek száma a 2009. évhez (3665 gj.) képest szintén jelentős mintegy 43%-os csökkenést mutat. A korábban említett feltételezhető indokoknak köszönhetően, 2010-ben 2087 db veszélyes árut szállító gépjárművet ellenőriztek munkatársaink (3. ábra és 4. ábra), mely a közutak biztonságának csökkenése szempontjából jelentős mértékűnek tekinthető. Az első félévben 1010, a második félévben 1077 db veszélyes árut szállító gépjármű került ellenőrzésre. Mint az, az adatokból is látszik, a veszélyes áru szállítás ellenőrzéseinek száma a 2010. évben komoly csökkenést mutat azzal együtt, hogy az igazgatóságok többsége egy megye kivételével még túl is teljesítette a főigazgatói intézkedésben előírt minimum ellenőrzési alkalom mennyiségét. Ez a havi két közúti ellenőrzési alkalom (éves szinten 24 alkalom) Hajdú megye esetében nem teljesült. Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű) 2000 1500 1000 500 0 II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. I.fé. II.fé. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Ell. gj. 265 571 597 786 967 774 727 825 1176 1171 1212 1200 1214 1634 1620 1865 1800 1010 1077 3. ábra Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma (db) (közúton és telephelyen összesen ellenőrzött jármű) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 3665 3254 2383 2414 2001 2087 1753 1501 1168 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 4. ábra A fenti adatok a veszélyes árut szállító járművekre vonatkoznak, ezen túlmenően azonban az úgynevezett fekete fuvarok kiszűrése érdekében az igazgatóságok az elmúlt évben 6565 db olyan, nem jelölt járművet is ellenőriztek, melyek nem szállítottak veszélyes árut (5. ábra). A nem jelölt járművek vizsgálata során több esetben került feltárásra olyan szállítás, ahol veszélyes árut szállítottak a vonatkozó előírások betartása, illetve annak mindennemű szándéka nélkül.
6 Ellenőrzött gépjárművek száma 2010. Ellenőrzött gépjármű [db] 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 98 387 Bács 26 323 Baranya 80 546 Békés 463 447 423 422 345 296 284 232 242 256 135 146 105 89 67 124 141 157 192 159 176 126 148 95 77 72 89 59 86 52 37 53 Borsod Csongrád Fejér Győr ADR-es járművek Nem jelölt járművek Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs 431 Tolna 966 Vas Veszprém Zala FPVI 5. ábra A fentiek alapján, az ellenőrzési alkalmak számától részben függetlenül, 2010-ben a legtöbb gépjárművet Fejér megyében (232 db), Vas megyében (176 db) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (159 db) ellenőrizték. A legkevesebb jármű ellenőrzésére Baranya megyében (26 db), Tolna megyében (37 db) és Zala megyében (53 db) került sor (6. ábra). Ellenőrzött ADR-es gépjárművek száma 2010. Ellenőrzött gépjármű [db] 250 200 150 100 50 98 26 80 232 135 146 105 89 67 124 141 95 77 72 159 37 176 89 86 53 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag (104 db jármű) 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 6. ábra Az 1. táblázat mutatja az ellenőrzések végrehajtására rendelkezésre álló személyi feltételeket, az ellenőrzésekben ténylegesen résztvevőket, valamint a területi szervek által végzett ellenőrzések hatékonysági mutatóját. Az ellenőrzések hatékonyságát többek között befolyásolja az ellenőrzés helyének, idejének megválasztása, a forgalom nagysága. Több megyében előfordul, hogy az ellenőrzés ideje alatt nem, vagy csak kevés számú veszélyes árut szállító jármű közlekedik, kevés ellenőrzésre alkalmas helyszín van, amit a szállító cégek elkerülnek, amint tudomást szereznek az ellenőrzésről. Ezt kiküszöbölni csak az ellenőrzések gyakoriságának növelésével, illetve az ellenőrzés helyszínének gyors, többszöri változtatásával lehetséges. A hatékonyság tekintetében is jelentős különbségek mutatkoznak az egyes igazgatóságok között, a hibás szállítások felderítésében nagyságrendi eltérések mutatkoznak.
7 Összességében elmondható, hogy a katasztrófavédelem jelenléte a közutakon a továbbiakban is kiemelkedően fontos feladatot jelent, amely nagymértékben hozzájárul a közlekedés biztonságának növeléséhez. Az elvégzett ellenőrzések száma alapján ez a jelenlét némiképp csökkent, azonban ezt a jelenlétet erősíthetnék azon területi szervek munkája, melyek teljesítménye az elmúlt évben nem érte el az igazgatóságok átlagteljesítményét. Több esetben az ellenőrzési alkalmak számának növekedése nem vonta maga után automatikusan, az ellenőrzött gépjárművek számának növekedését. Ezt az anomáliát az adott területi szerveknél felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az ellenőrzés helyének, vagy idejének a megváltoztatásával ezek az ellentmondások kiküszöbölhetőek legyenek. Megye ADR ellenőrök száma (tényleges) Ellenőrzött ADRes járművek száma Hibás ADR-es járművek száma Hibás gj.(%) Bács 8 98 5 5% Baranya 7 26 0 0% Békés 10 80 6 8% Borsod-Abaúj-Zemplén 6 135 1 1% Csongrád 6 146 5 3% Fejér 3 232 47 20% Győr-Moson-Sopron 8 105 8 8% Hajdú-Bihar 8 89 0 0% Heves 10 67 2 3% Jász-Nagykun-Szolnok 5 124 2 2% Komárom-Esztergom 8 141 1 1% Nógrád 6 95 21 22% Pest 3 77 1 1% Somogy 6 72 1 1% Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 159 0 0% Tolna 11 37 7 19% Vas 7 176 24 14% Veszprém 9 89 9 10% Zala 10 53 2 4% FPVI 14 86 0 0% Összesen: 149 2087 142 7% Igazgatóságok átlaga: 7 104 7 6% 1. táblázat Szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint 2010. év EU tagállam 19% Nem EU tagállam 2% Belföldi 79% 7. ábra
8 Hibás szállítóegységek eloszlása nemzetiség szerint (az összes hibás szállítóegységhez viszonyítva) EU tagállam 13% Nem EU tagállam 1% Belföldi 86% 8. ábra Hibás szállítóegységek aránya az összes ellenőrzött szállítóegységhez viszonyítva - nemzetiség szerint 2010. év 8% 6% 4% 2% 0% 6% 1% 0,0% Belföldi EU tagállam Nem EU tagállam 9. ábra Az ellenőrzött 2087 gépjármű közül 142-nél tártak fel szakembereink hiányosságot melyek nemzetiség szerinti arányát a 7. ábra szemlélteti. Ahogy a hibás szállítóegységek arányát a 9. ábra mutatja, a magyar szállítók 6%-a, a külföldi szállítók 1%-a nem felelt meg valamilyen szempontból az előírásoknak. Az elmúlt évekhez képest tehát valamelyest csökkent a tapasztalt hiányosságok száma mind a belföldi, mind a külföldi szállítók körében. Az ellenőrzési jegyzékek elemzése szerint a nemzetközi fuvarozásban résztvevő nagyobb hazai cégek és vállalatok veszélyes árut szállító járművei az ADR szabályainak és előírásainak többnyire megfelelnek, jelölésük szabályos, kiegészítő felszerelésekkel, tűzvédelmi eszközökkel rendelkeznek. A 2010. évben tapasztaltak alapján hasonlóan az előző évekhez a legtöbb hiányosság a belföldi fuvarozást vállaló kisebb hazai vállalatok, illetve az Európai Unióból származó külföldi cégek gépjárműveinél fordult elő. Az előző évek tapasztalatához képest csekély mértékben változott a hibás szállítások aránya az EU-s és a belföldi járművek között (8. ábra). Ez részben annak is köszönhető, hogy bővült az EU tagállamok száma, viszont ezzel együtt nem javult számottevően a szabálykövetési hajlandóság, a szállítói morál. Számos hiányosság volt az ADR 1.1.3.6 bekezdésében szereplő bizonyos mentességi határ alatti mennyiséggel szállítók körében. Ezekben az esetekben a szállítók rendszeresen úgy végezték a szállítást, mintha egyáltalán nem vonatkozna rájuk semmilyen ADR szabály, ami viszont nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így az ilyen esetek jelentős számában a súlyos mulasztások miatt a maximális összegű bírság kiszabására került sor.
9 Az egyes igazgatóságok között jelentős eltérés mutatkozik a hiányosságok feltárásában, az ellenőrzések hatékonyságában. Az igazgatóságok statisztikáit tekintve a felderítés adatai még mindig nagy szórást mutatnak (0 22%), így a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hiányosságok feltárására. Míg van olyan területi szerv, ahol közel minden ötödik ellenőrzött gépjárműnél tártak fel hiányosságot az ellenőrzések során, addig más területi szerv esetében csak elenyésző számban, illetve egyáltalán nem került sor az elmúlt évben hiányosság feltárására, illetve határozat kiadására, annak ellenére, hogy az ellenőrzött szállítóegységek száma esetenként jóval átlag feletti volt. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrzés helyének megválasztásából, vagy az ellenőrzés alaposságának hiányából, esetleg más okból adódnak ezek a jelentős eltérések. A relatív hibaszám alakulása 0,8 0,6 0,4 0,2 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 hibaszám 0,71 0,68 0,57 0,47 0,3 0,26 0,26 0,23 0,15 hiba/gjmű 10. ábra Az ellenőrzésben résztvevők többféle problémából eredően 312 hibát állapítottak meg. Elmondható, hogy a hibák sokszor halmozottan jelentkeztek, de azok száma a vizsgált járművek arányában az előző időszakokhoz képest (10. ábra) több mint 30%-al csökkent, így 2010-ben 0,15 hibát állapítottak meg az ellenőrök egy gépjárműre vetítve. A szabálytalan szállítások számának nagy mértékű csökkenésének okai lehetnek egyrészt, a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. Másrészt lehetséges magyarázat lehet még az is, hogy a 2010-es évben bekövetkezett természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában, sok esetben az ADR-es ellenőrzésekben nagyobb tapasztalattal rendelkező munkatársak is részt vettek, így az ellenőrzések végrehajtása a kisebb tapasztalattal rendelkező munkatársakra hárult. Ebből következően, a felderítési hatékonyság csökkenése, nagymértékben szerepet játszhatott a hibák, illetve a hibás járművek számának csökkenésében. Az ellenőrzési adatok, valamint a társadalom felől érkező visszajelzések a fentiek ellenére is igazolják annak a létjogosultságát, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a továbbiakban is önálló hatóságként lépjenek fel a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése során. Az ellenőrzések szükségességét és hatékonyságát igazolja továbbá az is, hogy a tárgyidőszakban szakembereink több, a korábbiakban már ellenőrzött gépjárművel találkoztak, amelyek üzembentartói a feltárt hiányosságokat időközben pótolták. Ezzel ellentétben olyan vállalkozások is szerepelnek a nyilvántartásban, amelyeket az elmúlt év során már több megyei igazgatóságunk is megbírságolt különböző hiányosságok miatt és ennek ellenére a következő ellenőrzés során újfent találnak az ellenőrök hiányosságot.
10 A hiányosságok típus szerinti megosztása szállítás módja; 16% jelölések; 32% okmányok; 22% egyéb; 1% felszerelések; 28% 11. ábra Legtöbb hiba a fuvarokmányok nem megfelelő vezetése mellett (53 esetben), a tűzoltó készülékekkel (44 esetben), valamint a rakományrögzítéssel kapcsolatosan (33 esetben) fordult elő. Kiemelten kezelendő az írásbeli utasítás hiánya (10 esetben), a járművek (47 esetben), illetve a küldeménydarabok (33 esetben) nem szabályos jelölése, bárcázása, valamint jelentős mértékű a védőfelszerelések és a figyelmeztető jelzőeszközök hiánya, érvényességi idejének lejárta, vagy működésképtelensége (88 esetben) (11. ábra). Sajnálatos módon még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak ellenőreink olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. Az ellenőrzésben közreműködő szakembereink 2010. évben 12 esetben figyelmeztették a gépjárművezetőket a helyszínen a feltárt hiányosságokra. Súlyos, illetve halmozott szabálytalanságok esetén bírság kiszabására 104 veszélyes áru szállítással kapcsolatban került sor, 65 esetben írásbeli figyelemfelhívás történt. Egyéb hatósági intézkedést 11 esetben kezdeményeztek és 9 esetben a szállítmány feltartóztatására került sor. A feltárt hiányosságok és a kiszabott büntetések felsorolását a tájékoztató 2. sz. melléklete tartalmazza. A nem önállóan végzett közúti ellenőrzések (12. ábra) általában a közlekedési hatóság (33%) és a rendőrség (40%) munkatársaival közösen történtek. A 2010. évben a korábbi gyakorlat folytatásaként a vám- és pénzügyőrséggel (20%) közös ellenőrzésekre is sor került, mely részben a határátkelőhelyeken részben, pedig a mozgó ellenőrző csoport munkatársaival valósult meg. Esetenként a tűzoltóságok munkatársai is bevonásra kerültek az ellenőrzésbe (7%). Egy-egy esetben egyszerre több társhatóság is részt vett a közös ellenőrzéseken. A 13/2007. sz., illetve az azt felváltó 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésnek megfelelően a 2010. évben folytatódott azon tendencia, miszerint egyre növekvő mértékben került sor a társhatóságok nélküli, önálló ellenőrzések végrehajtására, amelyet a közös ellenőrzések számának csökkenése is jól mutat. Az összes végrehajtott ellenőrzéshez viszonyítva a közös ellenőrzések aránya 2007-ben a közlekedési hatóság 75%, a rendőrség 58%, a vám- és pénzügyőrség 11% és a tűzoltóság 6%, ehhez képest 2008-ban a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 38%, a vám- és pénzügyőrség 8% és a tűzoltóság 5%, míg 2009-ben a közlekedési hatóság 36%, a rendőrség 42%, a vám- és pénzügyőrség 17% és a tűzoltóság 5% volt. (A 2010. évi adatokat lásd a 13. ábra!)
11 Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes közös ellenőrzéshez viszonyítva) 60% 50% 40% % 30% 20% 10% 0% Rendőrség Nemzeti Közlekedési Vám- és Pénzügy őrség Tűzoltóság Egy éb Közúti ellenőrzések 40% 33% 20% 7% 0% Telephely ellenőrzések 19% 51% 5% 8% 17% 12. ábra Az ellenőrzésben együttműködő szervek (megoszlás az összes ellenőrzéshez viszonyítva) 30% 25% 20% % 15% 10% 5% 0% Rendőrség Nemzeti Közlekedési Vám- és Pénzügyőrség Tűzoltóság Egyéb Közúti ellenőrzések 29% 24% 14% 5% 0% Telephely ellenőrzések 5% 13% 1% 2% 4% 13. ábra Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések A 13/2007. sz., illetve a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben előírt, több megyét érintően az elkerülő útvonalakon is egyszerre tartott ellenőrzések, a korábbiakhoz képest nagyobb számban kerültek végrehajtásra. Az ellenőrzéseken részt vettek az érintett igazgatóságok, esetenként a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervei, a megyei rendőrfőkapitányságok területileg illetékes szervei, az Autópálya Rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség és a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok szakemberei. A közúti ellenőrzések során a társszervek a saját feladat- és hatáskörükbe tartozó egyéb szabályoknak való megfelelést, míg a szállítás ADR előírásait az igazgatóságok ellenőrizték. Az elvégzett több megyét érintő (regionális jellegű) ellenőrzések tapasztalatai egyértelműen azt jelzik, hogy még a társszervek részvétele nélkül is indokolt ilyen jellegű ellenőrzések sűrűbbé tétele, miután ezen alkalmakkor ellenőrizetlen elkerülő út nem lévén több olyan veszélyes áru szállítmány került ellenőrzés alá, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Mindezek ellenére a 7/2010. sz. főigazgatói intézkedésben az igazgatóságok részére előírt szervezési kvótát mely évente két ellenőrzés szervezését és négy ellenőrzésen való részvételt ír elő az igazgatóságok többsége nem teljesítette (14. ábra). Kiemelkedő ugyanakkor Heves MKI aktivitása az ilyen jellegű ellenőrzéseken.
12 Több megyét érintő, összehangolt ellenőrzések száma 2010. évben Ellenőrzés száma [db] 8 7 6 5 4 3 2 1 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Saját szervezésű Résztvevőként Összesen Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 14. ábra A több megyét érintő (regionális jellegű) összehangolt ellenőrzések hatékonysága a közúti közlekedés biztonsága szempontjából megkérdőjelezhetetlen, ezért ezeket a közös ellenőrzéseket a későbbiek során is célszerű szorgalmazni és rendszeressé tenni! Telephelyi ellenőrzések Telephelyi ellenőrzésre 2010-ben 235 esetben került sor, amely ugyan 27%-kal kevesebb a 2009. évi telephelyi ellenőrzések számánál (322 telephely), azonban a 2010. évre előírt mennyiségnek (igazgatóságonként 6 telephely/év, összesen 120 telephely) közel kétszerese. Az ellenőrzések során a telephelyeken lévő gépjárművek ellenőrzésére is sor került. A 2010-es évben a 2009. évhez hasonlóan a telephelyi ellenőrzéseket az igazgatóságok legtöbbször önállóan végezték, ettől függetlenül esetenként a társszervek is részt vettek telephelyi ellenőrzéseken, de a korábbi években megszokottnál kisebb arányban. (13. ábra). Így a közlekedési hatóság 13% (2009-ben 11%, 2008-ban 9%, 2007-ben 32%), a rendőrség 5% (2009-ben 2%, 2008-ban 3%; 2007-ben 4%), a vámhatóság 1% (2009-ben 1%, 2008-ban 2%, 2007-ben 5%), illetve a tűzoltóság 2% (2009-ben 2%, 2008-ban 4%, 2007-ben 5%) és más hatóság 4% (2009-ben 3%, 2008-ban 4%; 2007-ben 1%) került bevonásra a telephelyi ellenőrzések végrehajtásába. A telephelyi ellenőrzések száma majd minden területi szerv esetében megfelelt az előírt minimum elvárásnak (15. ábra), azonban a területi szervek közel 50%-a jócskán elmaradt az országos átlaghoz képest. A jövőben ezeknek az igazgatóságoknak is nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a telephelyi ellenőrzésekre. A legtöbb telephelyi ellenőrzést Veszprém MKI és Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI végezte, míg a legkevesebb (az előírt minimumot sem elérő) telephelyi ellenőrzést Zala MKI hajtotta végre.
13 Végrehajtott telephelyi ellenőrzések száma 2010. 30 25 20 15 10 5 13 7 6 6 11 18 19 8 6 13 11 13 8 11 22 16 8 26 4 9 I. félév II. félév Éves összesítés Teljesített éves átlag Intézkedésben előírt (12 db) (6 db) 0 Bács Baranya Békés Borsod Csongrád Fejér Győr Hajdú Heves Jász Komárom Nógrád Pest Somogy Szabolcs Tolna Vas Veszprém Zala FPVI 15. ábra A telephelyi ellenőrzések során, 43 telephelyen tártak fel valamilyen hiányosságot. A telephelyi ellenőrzés alá vont szervezetek lehetőség szerint költségkímélő módon próbálnak jogkövető magatartást tanúsítani. Több esetben a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói szerződéseket az ellenőrzések előtt kötik csak meg. Az ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a vizsgált 235 telephely közül 121 rendelkezett biztonsági tanácsadóval, tehát a telephelyeknek csak egy része felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Megjegyzendő azonban, hogy az ellenőrzött telephelyeknek nem mindegyike kötelezett biztonsági tanácsadó alkalmazására. A fentieken túlmenően, az ellenőrzött telephelyek közül 38 telephely tartozott a közbiztonsági terv készítésére kötelezett cégek közé, ahol a tervek az esetek túlnyomó többségében rendelkezésre álltak. A telephelyi ellenőrzésekkel a szabálytalanságok nagy része megelőzhető, ezért a telephelyi ellenőrzések fokozása szükséges. A telephelyi ellenőrzéseket az is indokolja, hogy feltehetően a Seveso szabályozás hatálya alóli mentesség érdekében az üzemeltetők egy része veszélyes anyagaikat rendezetlen helyzetű ipari parkokban és kisebb telephelyeken igyekeznek elhelyezni. E folyamat különösen jellemző a közép-magyarországi régióra. A hatékonyság növelése érdekében a telephelyi ellenőrzésekbe időnként több hatóságot is (tűzoltóság, vámhatóság, környezetvédelem stb.) célszerű bevonni. A fenti adatokból is látható, hogy a jogkövetés ezen a területen nem kielégítő, ezért szükséges a veszélyes áru szállításban részt vevők (feladók, szállítók, csomagolók stb.) felmérése, melynek kiindulási alapjául részben a saját adatbázisaink (veszélyes hulladék szállítók, Seveso-s üzemek, ellenőrzött járművek üzemeltetői, feladók, stb.), részben a társhatóságok (közlekedési hatóság, környezetvédelmi hatóság) adatbázisai szolgálhatnak.
III. SZANKCIONÁLÁSI TEVÉKENYSÉG 14 A 2010. évben a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a korábbiakhoz képest már sokkal nagyobb tapasztalattal bírtak a veszélyes áru szállítással kapcsolatban végrehajtott önálló ellenőrzés és szankcionálás (bírságolás) területén. Ennek megfelelően a szabályok megszegőivel szemben az esetek többségében elsőfokú eljárás keretében, közigazgatási határozat kiadásával, a területileg illetékes igazgatóságok bírságot szabtak ki. Egy-egy bírságtétel az egyes feltárt szabálytalanságtól függően 10.000,- Ft-tól 800.000,- Ft-ig terjedhet, mely több szabálytalanság esetén összeadódik, így a kiszabásra kerülő bírság összege több millió forintot is elérhetett, annak ellenére, hogy a jogszabályváltozások a kiszabható bírság maximális összegét ügyfelenként egymillió forintban korlátozták. Több felelős esetén ugyanis a bírság összegét meg kell osztani a felelősök között, így egyes esetben a bírság összege két-, vagy háromfelé is osztódhat és csak ezt követően érvényesül a bírságmaximum. A 2010. évben a területi szervek csupán háromnegyede élt bírság kiszabásának lehetőségével, így az év során a 104 súlyos hibával történt szállítás kapcsán összesen 140 db (2009-ben 353 db; 2008-ban 302 db; 2007-ben 75 db) bírsággal kapcsolatos határozat került kiadásra országos szinten, melyhez 59 db (2009-ben 137 db; 2008-ban 107 db; 2007-ben 31 db) másodfokú határozat fűződik. Ennek megfelelően az elsőfokon kiadott határozatok 42%- a került másodfokra. A másodfokú eljárások aránya az előző év adataihoz képest kis mértékű növekedést mutat. Ez a még mindig magas szám, elsősorban a jogszabályban szereplő bírságtételek nagyságával magyarázható, ugyanis nyilvánvaló hiányosság és szabálytalanság esetén is megpróbálnak a felelősök kibújni a bírságfizetés kötelezettsége alól, vagy jelentős bírságcsökkentést remélnek a másodfokú hatóságtól, illetve ezzel is megpróbálják a bírság befizetésének határidejét a lehető legkésőbbi időpontra kitolni. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Igazgatóságok jogalkalmazási tapasztalatainak bővülése nem járt a másodfokú ügyek számának csökkenésével. Az 59 db másodfokon indult eljárás során, 27 esetben az elsőfokú döntés változatlan maradt, amiből 26 esetben helybenhagyó másodfokú határozat született. Egy esetben a másodfokú eljárás megszüntetésre került a fellebbezési illeték felszólítás ellenére sem történő megfizetésének elmaradása miatt. A másodfokon indult ügyekben az elsőfokú határozat megsemmisítésére 10 esetben került sor. Egyrészt, bizonyítottság hiányában, másrészt, súlyos eljárási szabálytalanságok miatt, harmadrészt, mert olyan résztvevő részére lett kiszabva bírság, aki az ADR szerint nem volt felelős a feltárt szabálytalanságért. Hasonló okok, valamint a tényállás nem kellő tisztázása miatt, az elsőfokon eljárt igazgatóság új eljárás lefolytatására lett utasítva, melyre 8 esetben került sor. Ezen kívül 12 esetben a bírságösszeg megváltoztatása történt jórészt azért, mert az elsőfokú hatóság valamilyen hibát vétett (pl.: nem a megfelelő bírságtétel alá sorolta be a feltárt szabálytalanságot, illetve olyan bírságtételek is kiszabásra kerültek, amelyek a jogalkotói szándékból nem vezethetők le, vagy nem volt elégséges egy-egy bírságtétel indokolása). Ezen adatokból is látható, hogy 2010-ben a másodfokú ügyeknek közel 50%-nál kellett megváltoztatni valamilyen módon az elsőfokon kiadott határozatokat, ellentétben a 2009. évvel, ahol ezt az arányt már sikerült az ügyek egyharmadára szorítani. Ezen magas arány jövőbeni csökkentése érdekében fokozottabban kell ügyelni a bizonyítékok mind szélesebb körű rögzítésére, a bizonyítási eljárások hatékonyabb alkalmazására.
15 Kiemelten fontos a szabálytalanság tényének és a szabálytalanságért felelős személynek egyértelmű meghatározása (bizonyítása). Az elsőfokú határozatokban fokozottabb figyelmet kell fordítani a kiszabott bírságok részletesebb indokolására, a felelősség kérdésének szélesebb körű vizsgálatára! 70 Kiadott határozatok és másodfokú ügyek 2010-ben Kiadott határozatok Másodfokú ügyek 60 50 40 30 20 10 0 Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 16. ábra A diagramból (16. ábra) megállapítható, hogy a 2010-es évben, a szankcionálás lehetőségével legtöbb esetben Fejér (65 db határozat) és Vas (20 db határozat) megye élt. 2010-ben egyáltalán nem adott ki határozatot Baranya, Hajdú-Bihar, Somogy és Zala megye, valamint az FPVI. 30 db A megfelelt elsőfokú határozatok aránya (a másodfokon érdemben elbírált ügyek viszonyában) 25 db 20 db 15 db Másodfokon érdemben elbírált ügyek száma 10 db 5 db Másodfok által helybenhagyott határozatok száma 0 db Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 17. ábra
16 A 17. ábra is kitűnik, hogy a másodfokon elbírált ügyek közül nagy számban voltak olyanok, amelyek valamilyen módon megváltoztatásra kerültek a másodfokú eljárás eredményeként. Ezek kiküszöbölésére mint ahogy az a fentiekben már szerepelt a későbbiek során nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Másodfokú döntések megoszlása 2010. évben 13,6% 3,4% 0,0% 44,1% Helybenhagyta Másodfokú eljárást megszüntette Érdemi vizsgálat nélkül elutasítva Megváltoztatta 16,9% Megsemmisítette Új eljárásra utasította 20,3% 1,7% 0,0% Folyamatban Fellebbezést visszavonták 18. ábra A 18. ábra egyértelműen szemlélteti a másodfokú eljárás során született döntések megoszlását. Jól látható, hogy a megfellebbezett ügyek 20%-ának megváltoztatása, valamint a közel egy nyolcadának új eljárásra történő utasítása egyaránt nagyon magas értékek, melyeket összegezve nem sokkal maradnak el a helybenhagyott ügyek arányától. Ez azt jelenti, hogy a megfellebbezett ügyek egy jelentős hányadában a másodfokú eljárás során, valamilyen alapvető eljárási hiba, vagy hiányosság került feltárásra az elsőfokú eljárást illetően. Ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére a későbbiek során az igazgatóságoknak sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. A másodfokú eljárásban kiadott 59 db határozatból és végzésből idáig 8 db ellen nyújtottak be bíróságra keresetet. A bíróság előtt megtámadott másodfokú döntések közül 2 esetében a bíróság helyben hagyta a másodfokú hatóság döntését és az ügyfelet a kiszabott bírság megfizetésére kötelezte. Egy esetben elfogadta az ügyfél kifogását és az elégtelen bizonyítékokra való hivatkozással a másodfokú döntést hatályon kívül helyezte. A többi ügy (5 db) jelenleg folyamatban van, még nem került sor bírósági döntéshozatalra. A 2010. évet megelőzően lefolytatott első és másodfokú ügyekben 2010. évben indított vagy tárgyalt 16 bírósági eljárás közül 14 a másodfokú határozat helybenhagyásával végződött, és 2 esetben még ugyancsak nem került sor bírói döntéshozatalra. A 2007. 2010. évek között lefolytatott, és a katasztrófavédelmi hatóság számára sikerrel zárult 32 bírósági eljárás közül (összesen 44 eljárás indult), mindeddig csupán 6 ítélettel kapcsolatban indítottak keresetet a Legfelsőbb Bíróságon, melyek közül ez idáig kettő került lezárásra (mindkettő a kereset elutasításával).
17 Kiszabott és befizetett bírságok 2010-ben 22 000 000 Ft 20 000 000 Ft 18 000 000 Ft Kiszabott bírságok Befizetett bírságok 16 000 000 Ft 14 000 000 Ft 12 000 000 Ft 10 000 000 Ft 8 000 000 Ft 6 000 000 Ft 4 000 000 Ft 2 000 000 Ft 0 Ft Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr MKI Hajdú MKI Heves MKI Jász MKI Komárom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI 19. ábra A kiszabott bírságok összegei (19. ábra) hasonló képet mutatnak a határozatokkal, annak ellenére, hogy az ellenőrzések során feltárt hiányosságok mind súlyukban, mind számukban eltérnek egymástól, amelyek a bírságösszegekben is megjelennek, illetve nem minden feltárt szabálytalanság került szankcionálásra. A 2010. évben a legtöbb bírságot Fejér (27,35 millió Ft), Vas (15,4 millió Ft) és Veszprém (5,5 millió Ft) megyei Igazgatóság szabta ki. Területi szerv Határozatok száma Kiszabott bírság Ebből befizetett Korábbi eljárásból Összes befizetett Bács-Kiskun MKI 1 db határozat 400 000 Ft 400 000 Ft 214 000 Ft 614 000 Ft Baranya MKI 100 000 Ft 100 000 Ft Békés MKI 7 db határozat 2 400 000 Ft 1 250 000 Ft 740 000 Ft 1 990 000 Ft Borsod MKI 1 db határozat 1 000 000 Ft Csongrád MKI 8 db határozat 2 500 000 Ft 769 158 Ft 769 158 Ft Fejér MKI 65 db határozat 27 350 000 Ft 18 445 252 Ft 10 541 436 Ft 28 986 688 Ft Győr MKI 4 db határozat 1 500 000 Ft 300 000 Ft 50 000 Ft 350 000 Ft Hajdú MKI Heves MKI 1 db határozat 1 000 000 Ft 920 000 Ft 920 000 Ft Jász MKI 2 db határozat 900 000 Ft 589 820 Ft 850 000 Ft 1 439 820 Ft Komárom MKI 1 db határozat 1 000 000 Ft 700 000 Ft 700 000 Ft Nógrád MKI 7 db határozat 2 766 600 Ft 2 419 244 Ft 2 419 244 Ft Pest MKI 3 db határozat 2 600 000 Ft 1 000 000 Ft 3 575 000 Ft 4 575 000 Ft Somogy MKI Szabolcs MKI 3 db határozat 1 300 000 Ft 340 000 Ft 50 000 Ft 390 000 Ft Tolna MKI 9 db határozat 4 366 700 Ft 3 596 453 Ft 14 232 909 Ft 17 829 362 Ft Vas MKI 20 db határozat 15 400 000 Ft 5 024 965 Ft 12 439 146 Ft 17 464 111 Ft Veszprém MKI 8 db határozat 5 500 000 Ft 4 798 334 Ft 2 591 671 Ft 7 390 005 Ft Zala MKI Fővárosi PVI 150 000 Ft 150 000 Ft Összesen: 140 db határozat 69 983 300 Ft 38 933 226 Ft 47 154 162 Ft 86 087 388 Ft 2. táblázat Összességében elmondható tehát, hogy a 2010. évben az igazgatóságok a veszélyes áru szállítás szabályainak megsértése miatt 140 db határozattal közel 70 millió forint (2009-ben 353 db határozattal 212,45 millió forint, 2008-ban 302 db határozattal 149,17 millió forint; 2007-ben 75 db határozattal 27,88 millió forint) bírságot szabtak ki, melyből az év végéig ~39 millió forintot fizettek be.
18 A kiszabott bírságok fennmaradó összegei 2011. év során kerülnek befizetésre, illetve az adóhatóság által behajtásra. Miután az egyik évről a másikra áthúzódó ügyek is vannak, így előfordulhat, hogy egy adott évben a befizetett bírság összege nagyobb, mint az abban az évben kiszabott bírságok összege. Sajnálatosan a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításából adódóan a 2010. évben befolyó bírságok már a központi költségvetést illetik, így azokat már az eljáró hatóság nem tudja felhasználni. A szankcióval sújtott ügyfelek jelentős többsége a fellebbezést követően kiadott másodfokú határozatban foglaltakat tudomásul vette és a bírság összegét egyben vagy részletekben befizette. Néhány esetben azonban az ügyfelek megtagadták mind a hatósági határozatban foglaltak, mind pedig a bíróság jogerős döntésében foglaltak önkéntes teljesítését. Ezekben az esetekben az illetékes adóhatóság segítségével kellett végrehajtási eljárás keretében behajtani a kiszabott bírság összegét. Ugyanez a megállapítás vonatkozik a külföldi szabálytalankodókra is. A megbírságolt külföldi ügyfelek, az esetek nagyobbik részében önkéntesen befizették a rájuk kiszabott bírságot, ugyanakkor egyes külföldi ügyfelek esetében szintén végrehajtási eljárást kellett kezdeményezni. Ezen ügyfelek egy része a végrehajtást elrendelő végzés hatására mégiscsak befizette a bírságot, a többiek esetében viszont az adóhatóság további intézkedésére van szükség. IV. VESZÉLYES HULLADÉKOK HATÁRON ÁT TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSA Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint a hulladékok behozatala, kivitele és átszállítása során hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. A főfelügyelőség a veszélyes hulladék behozatala, kivitele és átszállítása esetén a hulladék szállítására vonatkozó eljárásáról értesíti az OKF-t is. Az OKF 2010-ben 103 esetben kapott tájékoztatást mintegy 128.477,- tonna veszélyes hulladék határon át történő szállításáról, melyek adatait (cégnév, be- és kilépés helye, szállítási útvonal, engedély érvényessége, anyagfajta és mennyiség) a 3. számú melléklet tartalmazza (ugyanezen adatsor 2005-ben 63 esetben 77000 tonna; 2006-ban 98 esetben 63.000,- tonna; 2007-ben 79 esetben 93.610,- tonna; 2008-ban 97 esetben 73.348,- tonna; 2009-ben 140.054,- tonna volt). Több mint 53 fajta veszélyes hulladék szállítására került sor, legnagyobb mennyiségben ólomakkumulátorokat szállítottak. (4. számú melléklet) V. VESZÉLYES ÁRU SZÁLLÍTÁS SORÁN BEKÖVETKEZETT BALESETEK A korábbi főigazgatói intézkedések is kiemelten kezelték a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatát, melynek szakszerű végrehajtását a tapasztalatok értékelése érdekében megkövetelték a területi szervektől. 2006-ban 8 baleseti jelentés érkezett az OKF-re, 2007-ben 12 esetben, 2008-ban 15 esetben, 2009-ben 13 esetben, míg 2010-ben 18 esetben vizsgáltak az igazgatóságok (5. számú melléklet) veszélyes árut szállító járművel bekövetkezett balesetet. A területi szervek részére pontosabb és az egyes részletekre is kiterjedő konkrét szabályozást ad a 13/2007. sz., illetve az azt felváltó 7/2010. sz. főigazgatói intézkedés annak érdekében, hogy a veszélyes áru szállítási ellenőrök az esetlegesen bekövetkezett balesetekről megfelelő módon és időben értesüljenek, illetve a balesetek kivizsgálása szabályszerűen megtörténjen. A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását a főigazgatói intézkedés a VFCS-kre (VFSZ-re) telepítette, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez a VFCS (VFSZ) vonulásra kötelezett.
19 A gazdasági megszorítások miatt 2009-ben a munkaidőn kívüli VFCS szolgálat átalakult és öt kijelölt megyei VFCS látta el az összes megye védelmét. Ezáltal a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálása meglehetősen nehézkessé vált, többek között a rendkívül megnövekedett vonulási idő miatt. Ennek során nem tisztázódott kellő mértékben a vizsgálatok jogi háttere sem. A balesetek kapcsán elmondható, hogy a legtöbb esetben alapvetően közlekedési szabályszegés, figyelmetlenség volt a bekövetkezés alapvető oka, de esetenként árukezelési szabálytalanságok (pl. a rakomány rögzítésének szabálytalansága, stb.) is tetten érhetők voltak a vizsgálatok eredménye alapján. VI. A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JOGI SZABÁLYOZÁS HELYZETE Jogalkalmazási tapasztalatok és feladatok A napi feladatokon túl számos, a társhatóságokkal (ORFK, NKH, VPOP, ÁNTSZ), az illetékes minisztériumokkal (NFM, NEfMi) és egyes szakmai szervezetekkel (BTE, VOTE, MKFE) közös egyeztetésen, szakmai konzultáción vettek részt az OKF szakemberei, melynek egyik eredménye többek közt az volt, hogy az OKF közreműködésével került kidolgozásra a kórházi veszélyes hulladékok szállításával kapcsolatban országos szinten felvetődött problémák megoldásának alternatívái. A pirotechnikai termékek szállításával kapcsolatban felmerült kérdések, valamint az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó vállalkozások ADR szerinti szerepének megállapítása, biztonsági tanácsadók alkalmazási kötelezettsége tárgyában ugyancsak került szakmai állásfoglalás kiadásra. A II. félév folyamán elkészült a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére irányuló szabályozási koncepció iparbiztonsági szakterületet érintő fejezete, melynek szerves része a veszélyes áru szállítás ellenőrzése is. Ennek keretében javaslat született az ellenőrzésére vonatkozó hatáskörnek a vasúti szállítási alágazatra való kiterjesztésére. Javaslat született továbbá, a veszélyes áru közúti szállítása területén az ellenőrzési jogkörnek csupán egy hatósághoz, a katasztrófavédelemhez történő telepítésére. Ezen kívül annak érdekében, hogy az ország útjain szállított kiemelten veszélyes áruk (pirotechnikai, robbanó és nukleáris anyagok) útvonalait meg lehessen határozni, valamint a veszélyes áruk mozgását valamelyest nyomon lehessen követni, jogszabálytervezet kidolgozására került sor, melynek felterjesztése is megtörtént. Jelentős változásokon esett át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) is, melynek egyik a katasztrófavédelmet legérzékenyebben érintő módosítása, mint az már a fentiekben említésre került, hogy 2010. január 1-jét követően a beszedett bírság már nem az eljáró hatóságot (többek között a katasztrófavédelmi hatóságot) illeti, hanem a központi költségvetés központosított bevételét képezi. Figyelembe véve a költségvetés szintén jelentős csökkentését ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a katasztrófavédelem ilyen irányú tevékenysége 2010-ben nagy mértében visszaesett, mellyel a változást szorgalmazó Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete pontosan az ellenkezőjét érte el, mint ami az általa fontosnak tartott, e területet érintő szabályozással és hatósági tevékenységgel kapcsolatos célkitűzései voltak. Az elmúlt évi tervek sikeresnek mondható teljesítésétől függetlenül azonban látható, hogy az csupán egy része volt az elmúlt 2-3 év teljesítményének, s e visszaesés várhatóan számottevően befolyásolja majd, a hosszú évek munkájával eddig elért eredményeket.
20 A 2010-es évtől kezdődően hatályba lépett a 80/2009.(XII. 29.) KHEM rendelet mely a Ket. módosításában testet öltött azon kormányzati szándék alapján került kiadásra, miszerint a vállalkozóknak a világgazdasági válság hatására megnövekedett terhei csökkentése érdekében, méltányos bírságolási eljárást szükséges a hatóságok részéről kialakítani és alkalmazni. Ez a kis hibák tekintetében az első alkalommal mulasztók esetén kellően toleráns hatósági fellépést írt elő. Ennek megfelelően a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja taglalja a figyelmeztetés jogintézményét, míg a Ket. 94. (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor kizárt e jogintézmény alkalmazása. A Ket. 94. (2) bekezdés b) pontja alapján kiadott 80/2009.(XII.29) KHEM rendelet a 2. (5) bekezdés b) pontjában ennek megfelelően szabályozta a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében azon mulasztások körét, melyeknél az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki. Ezek a tételek, a bírságrendelet (156/2009. (VII.29.) Korm. rendelet) 5. mellékletének 1-33. sorában foglalt (azaz a régóta ismert és alkalmazott 1/2002 (I.11.) Korm. rendelet I. és II. kockázati kategóriájába tartozó) mulasztások. Az ADR ellenőrzések és bírságolások során a jogalkalmazási és a bírósági tapasztalatoknak megfelelően a területi szervek számára folyamatosan aktualizálni kell a belső szabályzókat a módszertani és eljárási gyakorlat egységes kezelése érdekében, illetve a jogalkotók felé jelezni szükséges a jogszabály módosítására vonatkozó javaslatainkat. OKF belső szabályozása Az ADR ellenőrzések és szankcionálások önálló hatóságként történő végrehajtása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatoknak és a vonatkozó, módosult jogszabályoknak megfelelően 2010. év első félévében kiadásra került az egységes feladat végrehajtás módszertani és eljárási gyakorlatát szabályozó új főigazgatói intézkedés, amelyet a területi igazgatóságok többsége, azóta is eredményesen alkalmaz. Az intézkedés újra szabályozta az ellenőrzés és a szankcionálás eljárásrendjét figyelemmel a kényszervárakoztatásra, a szankcionálási eljárás lefolytatására valamint a területi szervek jelentési (adatszolgáltatási) rendszerét. A feladatok jogszerű, szakmailag megalapozott, formailag helytálló ellátása érdekében a különböző mintaokmányok is átdolgozásra kerültek. Beépítésre kerültek a korábban főigazgató-helyettesi körlevélben kiadott szabályozások, iránymutatások és mintaokmányok, úgymint a végrehajtási eljárásra, a tolmácsok kirendelésére, az eljárási és a felelősség megosztás szerinti bírságolásra, az ügyfélértesítésre és a technikai eszközök biztosítására vonatkozóan. VII. SZEMÉLYI ÉS TECHNIKAI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA Képzés (felkészítés) Az ellenőrzések végrehajtásának személyi feltételei a területi szerveknél lezajló fluktuáció következtében folyamatosan változnak sajnos általában negatív irányban, ezért a feladatok szakszerű és rendszeres végzése, illetve az ellenőrzések hatékonyabb végrehajtása érdekében szükséges a továbbiakban is tanfolyamok, továbbképzések szervezése. A 2010. évben e területet is érintő pénzügyi nehézségek, valamint a jogszabályváltozásokból adódóan kiesett bírságbevételek miatt veszélyesáru ügyintéző -i OKJ-s tanfolyam nem került megszervezése.
21 Ennek eredményeként az ellenőrzések végrehajtásában ténylegesen résztvevő állomány létszáma már az év első felében 161 főről 149 főre, míg a végzettséggel rendelkező állomány teljes létszáma 228 főről 215 főre csökkent (20. ábra), mely létszám az évvégével vélhetően tovább apadt. 30 ADR végzettséggel rendelkezők száma 25 20 15 10 5 0 Bács-Kiskun MKI Baranya MKI Békés MKI Borsod-Abaúj-Zemplén MKI Csongrád MKI Fejér MKI Győr-Moson-Sopron MKI Hajdú-Bihar MKI Heves MKI Jász-Nagykun-Szolnok MKI Komárom-Esztergom MKI Nógrád MKI Pest MKI Somogy MKI Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI Tolna MKI Vas MKI Veszprém MKI Zala MKI Fővárosi PVI ADR ellenőrzésekben részt vesz nem vesz részt 20. ábra Továbbképzés Az OKF az igazgatóságok ADR szakreferenseinek éves továbbképzését 2010. április 8-9. között rendezte meg a balatonföldvári Hotel Jogar-ban. A korábbi években szerzett rendkívül pozitív tapasztalatok alapján amikor ugyancsak többnapos továbbképzések keretében került sor széleskörű tájékoztatásra és oktatásra 2010-ben a szakreferensek továbbképzése nem csupán egynapos, konferencia jellegű előadássorozat volt, hanem ADR szakismeretek oktatásával bővített kétnapos továbbképzés került lefolytatásra. A továbbképzésen részt vettek a társhatóságok (NKH, ORFK, VPOP) képviselői is, akik rövid előadás keretében bemutatták szervezetük ADR-rel kapcsolatos tevékenységét. A továbbképzésen ismertetésre került a 2011-ben hatályba lépő ADR változásai, illetve a résztvevők áttekintést kaptak a jelenleg érvényben lévő rakományrögzítéssel kapcsolatos szabványokról, előírásokról, valamint a közeljövőben várható változásokról. Az első napon bemutatásra, ismertetésre kerültek a katasztrófavédelem által végrehajtott ADR ellenőrzések 2009-es eredményei és a 2010. évre kitűzött feladatok, valamint a tárgynapon kiadott a veszélyes áruk szállításának ellenőrzését szabályozó főigazgatói intézkedés, illetve az azzal kapcsolatos főbb változások. Az első nap végén a jelenlévő szakemberek és a társhatóságok szakemberei közös konzultáció keretében vitatták meg a felmerült jogalkalmazási kérdéseket. A rendezvény második napján az ADR szakreferensek részére bemutatásra került az ellenőrzések során alkalmazható Statinfo szoftver, valamint az országos adatok nyilvántartását szolgáló ADR adatbázis működése is.
22 Anyagi-technikai feltételek biztosítása Az önálló ADR ellenőrzések a kívánt színvonalon történő végrehajtása csak az ellenőrzés tárgyi feltételeinek biztosítása esetén valósítható meg, ezért az anyagi-technikai feltételek biztosítása kiemelt prioritással kezelendő. Az önálló ellenőrzés alapvető feltételeinek biztosítására (ruházat, laptop, nyomtató, rb-s kézilámpa, digitális fényképezőgép stb.) megyénként eltérő arányban legutoljára 2008-ban került sor, azonban a továbbiakban is megoldandó feladatot jelent az ADR ellenőrzések végrehajtásához szükséges szolgálati gépjárművek beszerzésének rendezése, megkülönböztető jelzéssel történő ellátása, mivel a VFCS (VFSZ) által használt gépjárművekkel alapvetően a káresemények során végzendő lakosságvédelmi feladatok ellátása, illetve az ADR-es balesetek vizsgálata történik. Azon megyék tudtak beszerezni és felszerelni új gépjárművet, vagy a meglévő járművek közül az ADR ellenőrzéshez megfelelően átalakítani, amelyek a korábbi években jelentős bírságbevételre tettek szert. A területi szervek jelentős része azonban ezt nem volt képes önállóan megvalósítani, sőt voltak olyan megyék is, ahol a bevételek döntő részét a közüzemi számlák kifizetésére voltak kénytelenek fordítani. Néhány megyében az ADR ellenőri jármű kialakítása (átalakítása) példaértékűnek mondható (pl. Fejér és Tolna MKVI-k). A költségek biztosítására korábban a szabálytalanságok szankcionálásából befolyó bírságösszegek jelentettek fedezetet, melyek 2010-ben már nem álltak rendelkezésre. Az ellenőrzés anyagi-technikai eszközeinek tekintetében 2010. évben központi beszerzésre nem került sor, azonban egyes igazgatóságok saját, a 2009-ben lefolytatott és lezárt eljárásaikból 2010. évben befolyt bevételeikből kisebb értékű, az ellenőrzések végrehajtásához szükséges beszerzéseket hajtottak végre, illetve biztosították az ellenőrzések lefolytatásához szükséges feltételeket. A legutóbbi központi költségvetési keretből történt beszerzések óta meghibásodott, elhasználódott eszközök, felszerelések, védőruházat pótlása, illetve újabbak beszerzése jelenleg nem megoldott. Továbbra is jellemző, hogy az ellenőrzések egy részét még a közreműködő társszervek technikai eszközeivel végzik a területi szervek, mivel a társszervek ellenőr gépjárművei megfelelően fel vannak szerelve a szükséges irodatechnikai és egyéb eszközökkel, ez a gyakorlat azonban a következő időszakokban már nem lesz járható út. További feladatot jelent, hogy a bevezetni kívánt az ellenőrzést segítő Statinfo szoftver használatához elengedhetetlen a laptop és mobil nyomtató használata, viszont még nem minden igazgatóság rendelkezik az ADR ellenőrzések végrehajtásához ezen eszközökkel. Ezen kívül a korábbiakban beszerzett fekete-fehér nyomtatók nem teljesen alkalmasak a feladat ellátására, egyrészt méretük, másrészt nyomtatási minőségük, valamint a hidegre való érzékenységük miatt. Ezeket a nyomtatókat méretében kisebb, de színes nyomtatókra kell cserélni, mert a hatósági eljárás során több esetben csak akkor lehet észlelni a szabálytalanságot a fényképeken, ha színesben került kinyomtatásra, melyre a helyszíni aláírás későbbi egyértelmű bizonyítás miatt van szükség. Továbbra sem megoldott minden igazgatóságon az ellenőrzést végző állomány részére a főigazgatói intézkedésben is szereplő hideg és eső ellen védő ruházat (téli ruházat, téli sapkával együtt) kérdése. A tapasztalatok alapján, az ellenőrzések végrehajtásához 2008-ban kiadott ruházat a mosás hatására erősen veszít a színéből, ennek a hibának a kiküszöbölhetőségét a későbbiekben meg kell vizsgálni.