Nyilvánosságra hozatal A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/27. (IX.4.) Korm. Rendeletben előírt szabályoknak történő megfelelés körében a következőkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra A használt fogalmak meghatározását a Hpt. 2. számú melléklete, valamint a Hpt. 137/A. -a (4) bekezdésének a)-c) pontja tartalmazza. A Takarékszövetkezet évente legalább egyszer, az éves beszámoló jóváhagyásától számított legkésőbb 15 napon belül eleget tesz a nyilvánosságra hozatali követelménynek (Hpt. 137/A. (6) bekezdés). 1. Kockázatkezelési elvek, módszerek A Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát, tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza a szabályokat, kockázatkezelési célokat. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A kockázati stratéga feladata a kockázatok előzetes kiszűrése és a kockázatok utólagos azonosítása, mérése és figyelemmel kísérése, valamint felelős a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért. A kockázati stratéga bekapcsolódik a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelési folyamatába, ahol az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és monitorozza, valamint hatékony kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. A Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat tartja lényegesnek: a) Hitelezési kockázat (a hitelezési kockázat tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a sztenderd módszeren alapul, valamint a hitelezési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik). - 1 -
b) Piaci kockázat (devizaárfolyam kockázat és kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások tartoznak ide, azonban a Takarékszövetkezet nem rendelkezik kereskedési könyvvel, ezért erre sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol). A devizaárfolyam kockázat a nyitott devizapozíció naponta történő vizsgálatával és a felállított limitek figyelésével van lefedve, a nagykockázati kitettségeket pedig belső szabályzat és a Hpt. is szabályozza. c) Működési kockázat (a működési kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben a Takarékszövetkezet rendelkezik arról, hogy a működési kockázat tényleges tőkeszükséglete az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető, ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri). d) Likviditási kockázat (a likviditási kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, amelyben meghatározásra került, hogy a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőkepuffer jelenti). e) Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat (a nem-kereskedési könyvi kamatkockázattól belső szabályzat rendelkezik, ahol a tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti, limiten felül pedig a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni). f) Koncentrációs kockázat (a koncentrációs kockázatról külön belső szabályzat rendelkezik, a belső tőkeszükségletének meghatározásánál pedig a következők érvényesülnek: a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 1%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 3%-nál; a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti; limiten felül a túllépést szavatoló tőkével kell fedezni). g) Országkockázat (a Takarékszövetkezet országhatáron átnyúló tevékenységet nem végez). h) Egyéb kockázatok (irányítási, stratégiai, reputációs, reziduális, külső tényezők kockázata ezek tőkefedezetét nagyrészt a tőkepuffer jelenti). Ezekre a kockázatokra különös tekintettel kell lenni a tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározásakor. A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőkeszintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez és a prudens működéshez is. A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel. - 2 -
A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatással egyidejűleg meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: Havonta kell számolni a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Havonta kell számolni a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; Negyedévente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressztesztjét; Évente kell elvégezni a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. A Takarékszövetkezet a szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. 2. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk a) b) 21.12.31-i adatok: Megnevezés: Összeg (millió Ft) Alapvető tőke: 723,921 Járulékos tőke: 48,92 Kiegészítő tőke: --- Alapvető tőke pozitív elemei: Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek: 328,934 - Befizetett jegyzett tőke 279,244 - Visszavásárolt saját részvények névértéke - Tőketartalék 49,69 Alapvető tőkeként elismert tartalékok: 433,146 - Általános tartalék 72,41 - Eredménytartalék 331,185 Általános kockázati céltartalék: Alapvető kölcsöntőke: Alapvető tőke negatív elemei: Egyéb levonások az alaptőkéből: -38,159 c) Járulékos tőke pozitív elemei: Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész: Értékelési tartalékok: 45,62 Járulékos kölcsöntőke: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke: 3,3 Járulékos tőke negatív elemei: Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke - 3 -
d) e) limit feletti része: Járulékos tőke limit feletti része: Levonások az alapvető tőkéből és a járulékos tőkéből: Levonások az alapvető tőkéből: Levonások a járulékos tőkéből: Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke 772,841 3. A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésével kapcsolatos információk a) Belső tőkemegfelelés értékelési folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: Kockázati stratégia meghatározása. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. A Takarékszövetkezetnél a belső tőkeszámítás az egyszerű sztenderd módszer szerint történik. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőkemegfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. b) Az egyes kitettségi osztályok tőkekövetelménye a Hpt. 76/A (1) bekezdés szerinti bontásában: 21.12.31-i adatok: Megnevezés: Összeg (millió Ft) SA (sztenderd) módszer tőkekövetelménye kitettségi 289,81 osztályok szerint: Központi kormányok és központi bankok: - 4 -
Regionális kormányok, vagy helyi önkormányzatok: 3,873 Közszektorbeli intézmények: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások: 47,329 Vállalkozások: Lakosság: 144,653 Ingatlannal fedezett követelések: 26,953 Késedelmes tételek: 19,541 Egyéb tételek: 46,732 c) A Takarékszövetkezetnek a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelemnek és hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatában való megközelítése: A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, néhány eltéréssel, melyek a következők: - Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze belföldi, függetlenül a sztenderd módszer szerint alkalmazható irányadó minősítéstől, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország irányadó minősítését A kategóriának tekintjük, mely a magyar devizaadósság 2%-os, a magyarországi hitelintézetekkel, befektetési vállalkozásokkal és önkormányzatokkal szembeni, 3 hónapon túli eredeti lejárattal rendelkező kitettségek 5%-os kockázati súlyozását jelenti. - A Hkr. nem tesz említést az állami egyszerű kezességvállalásról, holott állami egyszerű kezességvállalás esetén a hitelintézetet végső veszteség nem éri. Ezért a Magyar Állam egyszerű kezességvállalását is nulla százalékos kockázati súllyal vesszük figyelembe. - Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. A belső tőkeszámítás céljára 5%-os értéken beszámíthatók ezek a részvények, tekintettel magas fokú likviditásukra. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A sztenderd módszer szerint a kitettség értéket %, 1 %, 2 %, 35 %, 5 %, 75 %, 1 % vagy 15 %-os kockázati súllyal kell ellátni. Késedelmes tétel esetén a 1. 9 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre egyes kivételekkel a kitettség összegéhez a 15, illetve 1 %-os kockázati súlyokat kell alkalmazni (szabályzatban meghatározott módon). Lényegesnek minősül az a fizetési késedelem, ami a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és - 5 -
b) az 1. pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a kettőszázötvenezer forintot, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát meghaladja. 2. A 9 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez szabályzatban meghatározott módon 5, illetve 1 %-os súlyt kell rendelni. 3. A 9 napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 5 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 1 %-os kockázati súlyt kell rendelni. 4. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezési kockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének a 15 %-a, akkor 1 %-os kockázati súlyt kell alkalmazni. d) Az értékvesztés elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek: A hitelintézetek kintlévőségei, befektetései és vállalt kötelezettségei minősítését és az azok után elszámolt értékvesztés és céltartalék meghatározását a 2. évi C. törvény (továbbiakban: Szvt), az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) és módosításai és a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 25/2 (XII.24.) Kormányrendelet tartalmazza. A követelések minősítésének feltétele az ügyfél-, illetve partnerminősítés. Az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési szabályzat szerint minden új ügyfelet minősíteni kell és a minősítést felül kell vizsgálni az Ügyfél-, illetve Partnerminősítési Szabályzatban meghatározott esetekben és gyakorisággal. Az eszközminősítési kategóriákba sorolás - a tétel jellegétől függően - a következő szempontok együttes mérlegelése alapján történik, az eszközminősítés számviteli követelményei szerint, figyelembe véve a Szvt. törvény és a 25/2 (XII.24.) Kormányrendelet 7. sz. melléklet II. fejezet (4) bekezdésének előírásait is: a) az ügyfél-, illetve partnerminősítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelő képessége, és az ezekben bekövetkező változások, b) a törlesztési rend betartása (késedelmi idő): a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c) az ügyfélhez kapcsolódó országkockázat (politikai kockázatra, transzferkockázatra nézve egyaránt) és az abban bekövetkezett változás, d) a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetősége és az ezekben bekövetkezett változás, e) a tétel továbbértékesíthetősége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhető piaci árak, a kibocsátó saját tőkéjében való részesedés a befektetés arányában) - alapvetően a befektetések, a követelés fejében kapott készletek és a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó, - 6 -
f) a tételből adódó veszteségnek minősülő jövőbeni kifizetési kötelezettség ezen szempont jellemzően a mérlegen kívüli kötelezettségek értékelését szolgáló besorolásnál alkalmazandó. A Takarékszövetkezet az eszközöket és mérlegen kívüli tételeket a következők szerint minősíti (21.12.31-én érvényes Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat szerint): - egyszerűsített minősítési eljárás: a) lakossági üzletág: a lakossági ügyféllel szembeni valamennyi fogyasztási hitelből adódó, a jelzáloghitelből eredő követeléseknél továbbá a 1 millió Ft összeghatár alatti lakossági ügyfélnek minősülő magánszemély* részére kihelyezett hitelek, kölcsönök esetén b) vállalkozói üzletág: 1 millió Ft összeghatár alatti standard termékek (Széchenyi Kártyához kapcsolódó folyószámlahitel, Gazdakártya hitel, területalapú támogatást megelőlegező forgóeszközhitel) esetén. c) egyéb: azon mérlegen kívüli tételek minősítése, melyek az a-b) pont hatálya alá tartoznak. *: lakossági ügyfélnek minősül a magánszemély, nem vállalkozási minőségben kötött szerződés tekintetében. - egyedi minősítési eljárás a.) lakossági üzletág: lakossági ügyfélnek minősülő magánszemélyek 1 millió Ft összeghatár feletti kintlévőségeinél, b.) vállalkozói üzletág: az egyszerűsített minősítési körbe bevont vállalkozói ügyletek kivételével valamennyi vállalkozói és önkormányzati üzletágban kihelyezett hitel, kölcsön esetén. c.) egyéb: a befektetések, a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek, a befektetési és forgatási célú értékpapírok, a vagyoni érdekeltségek, a követelés fejében átvett eszközök illetve azon mérlegen kívüli kötelezettségek minősítése, melyek az a-b) pont szerinti minősítés hatálya alá tartoznak. A kintlévőségek minősítése során a Takarékszövetkezet együttesen vizsgálja a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke- és kamattörlesztési késedelmeket, az ügyfél pénzügyi helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében beállott változásokat, a Takarékszövetkezet kockázatvállalási koncentrációját az ügyfél gazdasági ágazatában, a fedezetként felajánlott biztosítékok értékében, mobilizálhatóságában és hozzáférhetőségében bekövetkezett változásokat, a várható jövőben veszteség, a megtérülés hiánya, a fedezet érvényesítésének várható költségeit. A kintlévőség minősítését a fenti tényezők együttes mérlegelése után állapítja meg. A Hpt. 79. -ában meghatározott, nagykockázatnak minősülő kintlévőségeket a Takarékszövetkezet - a prudenciális szempontokat szem előtt tartva - az egyedi minősítési eljárású, külön figyelendő kategóriába sorolja, abban az esetben is, ha az adott kintlévőséget a problémamentes kategóriába lehetne sorolni. Ez alól kivételt képez a hitelintézetnél elhelyezett betét. Egyszerűsített minősítési eljárás: Az egyszerűsített minősítési eljárás során a Takarékszövetkezet a törlesztési rend betartása (késedelmi idő késedelmes napok száma), azaz a kintlévőség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulását veszi figyelembe. Amennyiben az ügyfél nem tartozik az egyedi minősítési körbe az alábbiak szerinti minősítési kritériumok alapján lehet a követeléseket minősíteni. Minősítés Fizetési késedelem Lakossági ügyfelek Vállalkozói ügyfelek - 7 -
problémamentes - 3 nap - 15 nap külön figyelendő 31-6 nap 16-6 nap átlag alatti 61-9 nap kétes 91-365 nap rossz 365 nap < Nem minősíthető problémamentesnek az a tétel, ha az adós pénzügyi problémáinak, hitelképességének romlása következtében a kockázatvállalásra vonatkozó szerződést módosítani kellett (prolongált vagy újratárgyalt szerződések stb. kivéve a jogszabály alapján prolongált, átütemezett hiteleket, kölcsönöket). Egyedi minősítés: Jelen minősítési eljárás során alkalmazott eszközminősítési kategóriák: problémamentes külön figyelendő átlag alatti kétes rossz A követelések minősítését az alábbi ismérvek alapján kell elvégezni: az adós fizetőképességének és készségének elemzése, ügyfélminősítése, az ügyfél pénzügyi, piaci helyzetében, stabilitásában, jövedelemtermelő képességében bekövetkezett változások, a biztosítékok fedezeti értéke, minősége (biztosíték minősítés, fedezetértékelés), a biztosítékként felajánlott biztosítékok értékében, értékesíthetőségében stb. bekövetkezett változások, törlesztési rend betartása (késedelmes napok száma): törlesztésével kapcsolatban keletkezett tőke-, kamat és egyéb hiteldíj fizetési késedelmek alakulása, késedelem rendszeressége, a kintlévősége megtérülése, illetve veszteség valószínűsítése és annak mértéke, a Takarékszövetkezet kockázati koncentrációja az adott ágazatban, ügyfélhez kapcsolódó országkockázat. A követelés minősítés elvégzéséhez a Takarékszövetkezet ügyfeleitől - kivéve a lakossági ügyfeleket a pénzügyi helyzet és a fizetőképesség megállapításához rendszeres adatszolgáltatást kér. Ugyancsak rendszeres adatszolgáltatást kér a halasztott fizetéssel vagy/és visszavásárlási kötelezettséggel eladott eszközök vásárlóitól is. A Takarékszövetkezetnél a mindenkori törvényes rendelkezéseknek megfelelően kell megképezni a céltartalékot, illetve az értékvesztéseket elszámolni. Az értékvesztés, illetve annak visszaírása vagy céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a várható jövőbeni veszteség nagyságára, a megtérülés valószínűségére, a megtérülés hiányára valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: veszteség keletkezésének valószínűsége és a várható jövőbeni veszteség nagysága, a megtérülés hiánya, az eszköz minősítési kategóriája, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírások. - 8 -
A Takarékszövetkezet havonta minősíti a kintlévőségeket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit, az átvett eszközök minősítése negyedévente történik. A minősítések elvégzését úgy ütemezi, hogy a minősítéseket tartalmazó Felügyeleti jelentések határidőre beérkezzenek a felügyeleti szervekhez. Az ügyletek minősítéséhez kapcsolódó nyilvántartások (minősítési lapok), az egyedi minősítési döntések dokumentációja az értékvesztések elszámolásával és visszaírásával együtt a minősített tételekhez kapcsolódó nyilvántartásokban található. e) Az egyes kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege kitettségi osztályonkénti bontásban (21.12.31.): Megnevezés Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség: Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség: Kitettség értéke (bruttó) millió Ft Kitettség átlagos értéke (bruttó) millió Ft 555,84 5517,785 88,599 58,439 2866,57 1636,167 Vállalkozással szembeni kitettség: 5,929 Lakossággal szembeni kitettség: 3566,676 3527,791 Ingatlannal fedezett kitettség: 786,136 765,28 Késedelmes tételek: 7,71 831,769 Egyéb tételek: 713,565 815,673 f) A kitettségek földrajzi legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. g) A kitettségek ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (21.12.31.) (nettó kitettség): Megnevezés Pénzügyi vállalkozás Nem pénzügyi vállalkozás Vállalkozással szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Adatok: millió Ft Késedelmes kitettség 595,563 133,334 Háztartás 19,573 567,367 Egyéb h) A kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása (bruttó kitettség) (21.12.31.): Adatok: millió Ft - 9 -
Megnevezés Hátralévő futamidő 1 éven belüli 1-5 év között 5 éven túli Összesen: Pénzügyi vállalkozás Nem pénzügyi vállalkozás 94,461 427,454 165,673 2433,588 Háztartás 264,579 543,33 1369,271 2177,18 Egyéb 51,974 17,377 69,351 i) A késedelmes tételek összesítése ügyfélkategória szerinti megoszlásban (21.12.hó): A késedelmes tételek 7,71 millió Ft-os összegéből - Lakossággal szembeni kitettség: 536,237 millió Ft - Nem pénzügyi vállalkozással szembeni kitettség: 133,334 millió Ft - Egyéni vállalkozással és őstermelővel szembeni kitettség: 31,13 millió Ft - Egyéb kitettség (egyéb hitelek): millió Ft j) Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve a képzett és felhasznált céltartalék összege 21. évben (millió Ft): Értékvesztés: Megnevezés Értékvesztés nyitó állománya Értékvesztés képzés Értékvesztés visszaírás Várható veszteségekre elszámolt/visszaírt értékvesztés Értékvesztés záró állománya Pénzügyi vállalkozás: Nem pénzügyi 211,827 98,47 97,254 vállalkozás: 213,43 Háztartás: 265,13 236,196 265,936 235,363 Önkormányzat, Non-profit 12,276 12,874 25,15 szervezet: Egyéb 1,843 1,843 Összesen: 491,49 347,54 388,34 45,249 Céltartalék: Megnevezés Függő és jövőbeni kötelezettségekre képzett céltartalék Nyitó állomány Céltartalék képzés Felhasználás/ Felszabadítás Várható veszteségekre elszámolt/visszaírt céltartalék Záró állomány,775 1,62 2,368,9-1 -
k) Késedelmes kitettségek földrajzi legalább országonkénti megoszlás szerinti bontásban: A Takarékszövetkezet nem végez határon átnyúló tevékenységet. 4. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadta el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében a sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr-ben meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be: - Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség - Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség - Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség - Vállalkozással szembeni kitettség - Lakossággal szembeni kitettség - Ingatlannal fedezett kitettség - Késedelmes tételek - Egyéb tételek - Mérlegen kívüli tételek A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. A kitettségi osztályokra vonatkozó kitettség értékek (21.12.31.): Megnevezés Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség Kitettség eredeti értéke Kitettség értéke a hitelezésikockázatmérséklési módszerek alkalmazása után 555,84 6496,436-11 -
Regionális kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 88,599 88,599 2866,57 2 866,57 Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség 3566,676 2 619,65 Ingatlannal fedezett kitettség 786,136 785,742 Késedelmes tételek 7,71 29,695 Egyéb tételek 713,565 711,722 5. Hitelezési kockázat-mérséklés a) A Takarékszövetkezet nem alkalmaz mérlegen belüli és kívüli nettósítást. b) A biztosítékok értékelésének és kezelésének főbb elvei (21.12.31-én hatályos Fedezetértékelési szabályzatban rögzítettek alapján): A biztosítékok alkalmazásával a Takarékszövetkezetnek lehetősége nyílik arra, hogy aktív bankügyletei során felmerülő kockázatait mérsékelje, illetve azokat a lehető legkisebb mértékre korlátozza. A biztosíték általában járulékos jellegű kötelem, amely mindig valamilyen alapkötelezettséghez kapcsolódóan kerül kikötésre. A biztosítékok kikötése minden esetben írásban történik, a hitel- illetve a kölcsönszerződés mellékleteként (az adott fedezet típushoz rendszeresített szerződésminta alapulvételével). Egy ügyletet egyszerre több fedezet is biztosíthat. A Takarékszövetkezetnél jogi biztosíték nélkül aktív ügylet nem köthető, kivéve a lakossági folyószámlához kapcsolódó folyószámla hitelkeret szerződést, ugyanis ebben az esetben a hitel jogi biztosítéka a lakossági folyószámlára érkező rendszeres jóváírás összege. A biztosíték kikötése nem módosítja a Takarékszövetkezet és az ügyfél alapszerződésből fakadó kötelezettségeit és jogait. Azok kiegészítésére, teljesítésük biztosítására szolgál. A kifolyósított hiteleknek elsősorban a vállalkozás üzletmenetéből (cash-flow), az önkormányzatok költségvetéséből és az adós jövedelméből kell megtérülniük. A hitelkockázat lefedése érdekében szükség van a közvetett fedezetek bevonására is. A vállalkozói és önkormányzati aktív ügyletek esetén a fedezeteknek (biztosítékoknak) el kell érniük a Takarékszövetkezet követeléseinek - I. osztályú adósok esetén: legalább 1 %-át, - II. osztályú adósok esetén: legalább 15 %-át, - III. osztályú adósok esetén: legalább 11 %-át, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-át az alábbiak szerint: - éven belüli hiteleknél: tőkekövetelés + összes hiteldíj (kamat, kezelési költség) teljes összege, - 12 -
érnie: - éven túli hiteleknél: tőkekövetelés + 1 évre eső hiteldíj (kamat, kezelési költség) összege. Lakossági üzletágban - Az ingatlan fedezet mellett nyújtott hiteleknél a fedezet számítás során az adós/adóstárs/készfizető kezes jövedelmének figyelmen kívül hagyásával a fedezettségnek el kell érnie - I. osztályú adósok esetén: legalább 1 %-át, - II. osztályú adósok esetén: legalább 15 %-át, - III. osztályú adósok esetén: legalább 11 %-át, - IV. osztályú adósok esetén: legalább 125 %-ot. - Az éven belüli / túli fogyasztási hitel konstrukciók esetén a fedezettségi szintnek el kell - I. osztályú adósok esetén: 12 %-ot, - II. osztályú adósok esetén: 14 %-ot, - III. osztályú adósok esetén: 16 %-ot, - IV. osztályú adósok esetén: 2 %-ot. A fedezetek felülvizsgálata, újraértékelése során a fedezetek meglétét, állapotát és érvényesíthetőségét kell vizsgálni, ezt követően dokumentálni. c) Az elismert biztosítékok fő típusai a Takarékszövetkezetnél: - A biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok - A nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, - Az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésére zálogjogot alapítottak, valamint - A nem hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja - Garancia és készfizető kezesség d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr. 18. (1) bekezdése szerinti bontásban: A Takarékszövetkezetnél 21-ben csak a Központi kormány, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt garancia került elfogadásra. A PSZÁF E/I-1196/27. számú határozata a Hitelgarancia Zrt. kérelme alapján a társaságot a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásként ismerte el. Ezzel a HG Zrt. saját kockázatára vállalt készfizető kezességet a kockázati súlyozás szempontjából úgy kell kezelni, mint a magyarországi hitelintézetek által nyújtott bankgaranciát vagy bankkezességet. Minősítési kategóriájuk: 3. kategória e) A hitelezési kockázat-mérséklés során felmerülő piaci-, vagy hitelezési kockázati koncentrációk nem fordultak elő 21. évben a Takarékszövetkezetnél. f) Olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni összes értéke, amelyek esetében a tőkemegfelelés számítása során a Takarékszövetkezet készfizető kezességet, vagy garanciát vett figyelembe: 614,319 millió Ft. g) Az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által fedezett teljes kitettség értékek: Megnevezés Bruttó Értékvesztés, Nettó Garanciák Pénzügyi Fedezett, - 13 -
Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség kitettség céltartalék kitettség biztosítékok össz. kitettség kock. mérs. tét. csökk. 88,599 88,599 88,599 3566,676-17,663 3549,13 88,48 49,9 2619,65 Ingatlannal fedezett kitettség 786,136 -,394 785,742 785,742 Késedelmes tételek 7,71-43,358 27,343 6,648 29,695 6. Kereskedési könyv A Takarékszövetkezet kereskedési könyvet nem vezet. 7. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók: A Takarékszövetkezetnek a kereskedési könyvben nem szereplő részvényekben lévő kitettsége a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a MIB Zrt. részvényeiből áll, melynek mérleg szerinti értéke: 51 153 eft. A Takarékszövetkezet kereskedési célú részvénnyel nem rendelkezik, és a jövőben sem kíván kerekedési szándékkal részvényt vásárolni. A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata: A kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók kamatkockázata az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat ( nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/28. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését, illetve a betét felmondását nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel, stb.) tartós részét nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján a banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumok nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely a súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban (kizárólag HUF érték, mivel a Takarékszövetkezet devizában tevékenységet nem végzett 21.12.31-én): Időszak Súlyozott összeg/szavatoló tőke aránya 21. I. negyedév 5,11 21. II. negyedév 3,1 21. III. negyedév,19-14 -
21. IV. negyedév 3,3 A 21. évi változások oka, hogy a PSZÁF 9AA táblában a nettó pozíciós érték milyen összeggel szerepel, vagyis az egyes eszköz- és forrásállományok átárazódásáig még mennyi idő van hátra (pl. támogatott lakáshitelek esetében az átárazódásig 21. március 31-én még 9 hónap volt hátra, tehát ez az állomány a 9AA táblában a 6-12 hónapos sávban szerepelt, így ott növelte a nettó pozíciót, és ebben a sávban a súly is magasabb, tehát a súlyozott pozíció is növekedett, továbbá ennek eredményeként csökkent a súlyozott pozíció/szavatoló tőke arány; ugyanez az állomány 21.12.31-én már az 1 hónapos sávban szerepelt, hiszen az átárazódásig már csak ennyi idő maradt). A kamatkockázat mérése negyedévente történik. 8. Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tőkekövetelményét. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Takarékszövetkezet működési kockázatának tőkekövetelménye az előbbiek szerint számított irányadó mutató tizenöt százaléka. Az alapmutató módszer alapján számított működési kockázat tőkekövetelményének értéke a Takarékszövetkezetnél 21. év végén 116 millió Ft. Kaposvár, 211. május 2. Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet - 15 -