A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet jelentése a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről. Kockázatkezelési elvek, módszerek

Átírás

1 A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet jelentése a nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről A TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény és a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Kormányrendeletben előírt alábbi információkat hozza nyilvánosságra. Kockázatkezelési elvek, módszerek a) A kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatok Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját. A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 1. oldal

2 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az intézményvédelmi alap és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nemszámszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az intézményvédelmi alap erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy a Takarékszövetkezet megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Takarékszövetkezet Igazgatósága állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. 2. oldal

3 Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük. b) A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért az ügyvezető igazgató a felelős. Feladata annak biztosítása, hogy a Takarékszövetkezet a kockázatait megfelelően azonosítsa, mérje és kezelje annak érdekében, hogy a keletkezett kockázatok mértéke ne veszélyeztesse a folyamatos működést. Ebben az ügyvezető igazgató együttműködik a kockázatkezelővel, a kontrollerrel és a főkönyvelővel. c) A kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban a minimális tőkekövetelmény kiszámítása, figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel. A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkemegfelelését. A szabályozói és belső tőkemegfelelésről negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelő bizottságnak. Az ügyvezetés a tőkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A Takarékszövetkezet évente elvégezi a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálatát, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá. d) A kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elvei és pontjai, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiák és folyamatok A Takarékszövetkezet - mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tőkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007.(VII.30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott feltételeknek megfelelő hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet biztosítja a hitelezésikockázat-mérséklésre alkalmazott eljárási rendjeinek, szabályzatainak, az általa foganatosított intézkedéseknek és a döntések eredményeként a hitelkockázati védelemnek az irányadó joghatóság előtti érvényességét és érvényesíthetőségét. A Ttakarékszövetkezet megteszi a megfelelő lépéseket a hitelkockázati fedezetre vonatkozó szabályozás hatékony alkalmazása és a kapcsolódó kockázat kezelése érdekében. 3. oldal

4 A Takarékszövetkezet előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet tárgyaként olyan vagyontárgya(ka)t ismer el, amelyik likvid és értékálló. A Takarékszövetkezet előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan hitelezésikockázatmérséklési eljárást ismer el, amelynek nyújtója megbízható és a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodás az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető, valamint eleget tesz a Hkr-ben rögzített feltételeknek. A Takarékszövetkezet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez kell csatolni. A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a Takarékszövetkezet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és e bekezdésben foglaltakat. A fedezetek felülvizsgálatára, újraértékelésére azok jellegétől függően negyedéves, illetve éves gyakorisággal kell sort keríteni. A biztosítéknak azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Javadalmazási politika A Takarékszövetkezet alapvető célja olyan Javadalmazási politika kialakítása és folyamatos működtetése, amely összhangban van - az üzleti stratégiájával, - kockázati stratégiájával, kockázatvállalási képességével és hajlandóságával, továbbá - értékeivel és érdekeivel. A Javadalmazási politika alapelve olyan érdekeltségi rendszer kialakítása, amely: - átlátható, - a hosszú távú célok megvalósítását preferálja a rövid távú érdekekkel szemben, - az érintettek számára elérhető teljes javadalmazás felső kereteinek megállapítása során önmérsékletet tanúsít, - a Takarékszövetkezet méretéből, tevékenységének jellegéből és jogi formájából eredő sajátosságokkal összhangban van, tehát az arányosság elve érvényesül - és lehetőséget ad a kockázatok alapján történő utólagos korrekciókra, a hatékony kockázatkezelésre. A javadalmazási politika hatálya az alábbi személyekre terjed ki (érintettek): - az Igazgatóság elnöke, - a Felügyelő Bizottság (FB) elnöke, - az ügyvezetők. A Takarékszövetkezet az érintettek részére rögzített javadalmazást és teljesítmény-javadalmazást (bónuszt) biztosít. A javadalmazás típusai: - Rögzített javadalmazás: Rögzített mindazon javadalmazási elem, amely független az adott munkatárs éves teljesítményétől. A rögzített javadalmazás elemeinek nagyságát a munkatársak hatályos (munka)szerződése, illetve a vonatkozó belső szabályzatok rögzítik. - Teljesítmény-javadalmazás: A Takarékszövetkezet javadalmazási rendszerében a banki és az egyéni teljesítmények figyelembe vétele a teljesítmény-javadalmazáson keresztül biztosított. A kontroll funkciót betöltő FB elnök javadalmazásának megállapításakor az alapjuttatás a meghatározó, a teljesítmény-javadalmazás során kifizethető éves bónuszkeret összege nem lehet nagyobb, mint az alapjuttatás 30%-a. Az Igazgatóság elnöke és az ügyvezetők esetében ez a keret az éves alapjuttatás 100%-a. 4. oldal

5 A teljesítmény-javadalmazás formája a bónusz, amely készpénzben fizetendő. Az értékelés alapjául szolgáló időszak a teljes naptári év, azaz január 1-jétől december 31-éig. Az értékelési évre az érintettnek ténylegesen járó bónusz összegét a Takarékszövetkezet értékelési időszakban elért eredményei és az érintett ugyanezen időszakban mutatott egyéni teljesítménye befolyásolják. Az értékeléshez használt mutatók az alábbiak: A mutató max. értéke A mutató típusa A mutató tartalma 5 % minőségi mutató felügyeleti bírság 5 % minőségi mutató a REPIVA ellenőrzései által feltárt hibák realizálása 20 % minőségi mutató az érintett egyéni teljesítménye 25 % mennyiségi mutató az adózás előtti eredmény nagysága 15 % mennyiségi mutató hitel/betét arány 15 % mennyiségi mutató a kétes és rossz kategóriába tartozó hitelállomány nagysága 15 % mennyiségi mutató a szavatoló tőke nagysága A mutatószámok meghatározása: - felügyeleti bírság: a jogerős felügyeleti intézményi bírság éves összege nem haladja meg a ,- Ft-ot; vezető állású személyeknél személyes felügyeleti bírság nincs. Ha a jogerős felügyeleti intézményi bírság éves összege meghaladja a ,- Ft-ot vagy vezető állású személyeknél személyes felügyeleti bírság kiszabására kerül sor, a mutató értéke 0%, egyéb esetben 5%. - REPIVA ellenőrzések megállapításainak realizálása: a REPIVA ellenőrzései által esetlegesen feltárt hibák határidőig történő kijavítása. Amennyiben a REPIVA az utó- vagy egyéb ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a már feltárt hibák kijavítása az értékelési időszakban a kiszabott határidőig nem történt meg, a mutató értéke 0%, egyéb esetben 5%. - érintett egyéni teljesítménye: az érintett munkavállaló egyéni teljesítményének értékelése az Igazgatóság (az Igazgatóság elnöke és az FB elnök esetén a Közgyűlés) által. A mutató értéke az erre vonatkozó döntés szerint 0 % és 20 % között lehet. A közgyűlési és az igazgatósági döntéshez szükséges előterjesztés elkészítése az Igazgatóság elnökének feladata. - adózás előtti eredmény: az értékelési időszakra vonatkozóan realizált adózás előtti eredmény nagysága az Igazgatóság, illetve a Közgyűlés határozata szerinti érvényes éves tervhez viszonyítva. Túlteljesítés esetén többletpontszám nem adható, alulteljesítés esetén a tervhez képest minden 2,5 %-os csökkenés 1 %-os levonást okoz. - hitel/betét arány: a likviditási kockázat számbavételére szolgáló hitel/betét arány az értékelési időszak utolsó napján az éves tervhez viszonyítva. Túlteljesítés esetén többletpontszám nem adható, alulteljesítés esetén a tervhez képest minden 2,5 %-os csökkenés 1 %-os levonást okoz. - kétes és rossz kategóriába tartozó hitelállomány: a kétes és rossz kategóriába tartozó hitelállomány nagysága a tervezetthez képest az értékelési időszak utolsó napján. Az állomány tervezetthez képesti 1 %-os növekedése 1 %-os levonást okoz. - szavatoló tőke nagysága: a szavatoló tőke nagysága az értékelési időszak utolsó napján az éves tervhez viszonyítva. Túlteljesítés esetén többletpontszám nem adható, alulteljesítés esetén a szavatoló tőke tervezetthez képesti minden 1%-os csökkenése 1 %-os levonást okoz. Nem állapítható meg az adott értékelési időszakra vonatkozóan bónusz a teljesítmény-javadalmazásban érintettek számára, ha - a megfelelő a jogszabályok által meghatározott, illetve a Felügyelet által előírt minimum szavatoló tőke szint nem teljesült, - állami vagy intézményvédelmi alap támogatásának visszafizetése nem teljesült, - a REPIVA Támogatási szabályzatában meghatározott válsághelyzet alakul ki, - továbbá, ha a REPIVA tőkejuttatására van szükség a fizetőképesség fenntartására. 5. oldal

6 Ha fenti okok miatt a Takarékszövetkezet teljesítmény-javadalmazási kifizetéseket tart vissza, azt nem kompenzálhatja az elkövetkező évek során sem. Az értékelési évre az érintettnek ténylegesen járó bónusz mértékének meghatározása az értékeléshez használt egyes mutatók jóváhagyott értékeinek összegzésével történik ( =100%). Az éves teljesítmény-értékelés és a bónusz adott évi nagyságának meghatározása az auditált adatok, a felügyeleti határozatok, a Közgyűlés, valamint az Igazgatóság egyéni értékelésről szóló írásbeli döntései, valamint a REPIVA ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján történik. A Takarékszövetkezet 2011 évben a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek részére sem rögzített javadalmazást, sem teljesítmény-javadalmazást (bónuszt) nem fizetett. A prudenciális szabályok alkalmazása A Takarékszövetkezet nem tartozik az összevont alapú felügyelet alá, ezért e tekintetben nincs adat. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk a) Az alapvető, a járulékos és a kiegészítő tőke összege CAA HITELINTÉZETEK SZAVATOLÓ TŐKE SZÁMÍTÁSA CAA11 ALAPVETŐ TŐKE CAA12 JÁRULÉKOS TŐKE CAA16 PIACI KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FELHASZNÁLHATÓ ÖSSZES KIEGÉSZÍTŐ TŐKE 0 b) Az alapvető tőke pozitív és negatív összetevői CAA111 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TŐKEELEMEK CAA1111 Befizetett jegyzett tőke CAA1112 (-) Visszavásárolt saját részvények névértéke 0 CAA1113 Tőketartalék CAA112 ALAPVETŐ TŐKEKÉNT ELISMERT TARTALÉKOK CAA113 ÁLTALÁNOS KOCKÁZATI CÉLTARTALÉK a kockázattal súlyozott kitettség értékek 1,25 %-áig CAA114 ALAPVETŐ KÖLCSÖNTŐKE teljes összege 0 CAA115 (-) EGYÉB LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL oldal

7 c) A járulékos tőke pozitív és negatív összetevői CAA1211 Alapvető kölcsöntőkéből a járulékos tőkébe beszámítható rész 0 CAA1213 Értékelési tartalékok CAA1218 Járulékos kölcsöntőke 0 CAA1223 Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke CAA1225 (-) Lejárattal rendelkező alárendelt kölcsöntőke limit feletti része 0 CAA123 (-) Járulékos tőke limit feletti része 0 d) A Hpt. 5. számú melléklet 24. pontja szerinti korlátozások figyelembevételével meghatározott alapvető és járulékos tőke, valamint a Hpt. 5. számú melléklet 23. pontjának c) alpontjában meghatározott levonandó érték CAA13 (-) LEVONÁSOK AZ ALAPVETŐ TŐKÉBŐL ÉS A JÁRULÉKOS TŐKÉBŐL 0 CAA13001 Ebből:(-) Levonások az alapvető tőkéből 0 CAA13002 Ebből: (-) Levonások a járulékos tőkéből 0 e) A Hpt. 5. számú melléklet 29. pontja szerinti érték CAA1510 KOCKÁZATOK FEDEZÉSÉRE FIGYELEMBE VEHETŐ, LEVONÁSOK UTÁNI ÖSSZES ALAPVETŐ ÉS JÁRULÉKOS TŐKE A hitelintézet tőkemegfelelése a) A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. 7. oldal

8 A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer. b) A kockázati kategóriák tőkekövetelménye kitettségi osztályonkénti bontásban CAB HITELINTÉZETEK TŐKEKÖVETELMÉNY SZÁMÍTÁSA CAB21111 SA módszer tőkekövetelménye kitettségi osztályok szerint (értékpapírosított pozíció nélkül) CAB Központi kormányok és központi bankok 0 CAB Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok CAB Közszektorbeli intézmények 0 CAB Multilaterális fejlesztési bankok 0 CAB Nemzetközi szervezetek 0 CAB Hitelintézetek és befektetési vállalkozások CAB Vállalkozások CAB ebből: rövid lejáratú követelések 0 CAB Lakosság CAB Ingatlannal fedezett követelések CAB Késedelmes tételek CAB Fedezett kötvények 0 CAB Kollektív befektetési értékpapírok CAB Egyéb tételek A hitelezési és a felhígulási kockázatra vonatkozóan nyilvánosságra hozott adatok: a) a késedelemnek és a hitelminőség-romlásnak a belső szabályzatban való megközelítése 1) A 90 napot meghaladóan, lényeges törlesztési késedelembe esett tételre a kitettségnek az (egyedileg) elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék figyelembe vételével számított összegéhez - a 2)-6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a következő kockázati súlyokat kell alkalmazni: a) 150%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke kevesebb, mint a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a, b) 100%-ot, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéke - elismert hitelkockázati fedezettel - nem biztosított részének 20%-a. Az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel vagy a leányvállalatával szembeni 90 napon keresztül folyamatosan fennálló olyan késedelmes fizetési kötelezettsége minősül lényegesnek, amelynek összege meghaladja a) lakossággal szembeni kitettség esetén a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2%-át vagy az egy havi törlesztő részletet, és b) az a) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén a ,- Ft-ot, vagy az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének 2%-át. 8. oldal

9 2) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 35%- os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez a) 50%-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, b) egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 3) A 90 napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztéssel és céltartalékkal csökkentett értékéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. 4) A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. 5) Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a PSZÁF által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett, hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. b) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A Takarékszövetkezet negyedévente minősíti a kintlevőségeket, befektetéseket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeit (továbbiakban együtt: kintlevőségek). Az 1,5 millió forintot meg nem haladó lakossági, valamint az 5,5 millió forintot meg nem haladó vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást - elsősorban a késedelem időtartamához kötődően - kell alkalmazni. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, az átvett eszközöket egyedileg kell minősíteni (teljes szempontú minősítés) a tényezők együttes mérlegelése alapján. A mérlegen kívüli kötelezettségeket az alapügylettel együttesen kell elbírálni. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során a Takarékszövetkezet az alábbi szempontokat veszi figyelembe: a veszteség keletkezésének valószínűsége és nagysága, a megtérülés valószínűsége, az eszköz minősítési kategóriája, a befolyó pénzbevételekre vonatkozó számviteli előírásokra. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a követelés könyv szerinti értékének %-ában: II. Külön figyelendő 1 % III. Átlag alatti 30 % IV. Kétes 60 % V. Rossz 90 % Az egyedileg minősített eszköztételek esetében minősítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a Takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti, illetve bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: II. Külön figyelendő: minimum 1%, legfeljebb 10 % III. Átlag alatti 10 % felett, de legfeljebb 30 % IV. Kétes 30 % felett, de legfeljebb 70 % V. Rossz 70 % felett. Az elszámolt értékvesztésnek arányban kell állnia a kockázatvállalásból fakadó veszteség valószínű mértékével, és a kategóriára vonatkozó sávon belül kell lennie. 9. oldal

10 c) a számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege és a kitettség értékek átlagos értéke kitettségi osztályonkénti bontásban érték adatok Kitettségi osztály Bruttó kittetség Darabszám Átlagos érték Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebből: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek d) a kitettségek földrajzi - legalább országonkénti - megoszlását kitettségi osztályonként A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. e) a kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása kitettségi osztályonként Központi kormányok és központi bankok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Köz-szektorbeli intézmények Vállalkozások Késedelmes tételek A) Mező-, Vad-, és Erdőgazd B) Halászat C) Bányászat D) Feldolgozóipar Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek E) Vill.energia, Víz-, Gázell F) Építőipar G) Kereskedelem, Járműjav H) Szállás, vendéglátás I) Szállítás, raktározás, Távk J) Pénzügyi tevékenység K) Ingatlan, Gazd. szolg L) Közig., Védelem M) Oktatás N) Eü., szociális ellátás O) Egyéb köz., szem. szolg. NN) Egyéb tevékenységek oldal

11 f) a kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként Kitettségi osztály Éven belüli 1-5 év 5 év felett Központi kormányok és központi bankok Regionális kormányok vagy helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi szervezetek Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások ebből: rövid lejáratú követelések Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Fedezett kötvények Kollektív befektetési értékpapírok Egyéb tételek g.1) a késedelmes tételek és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek gazdasági ágazatbeli vagy ügyfélkategória szerinti megoszlása összesítve Késedelmes tételek Összeg Hitelek - Pénzügyi vállalatok Hitelek - Nem pénzügyi vállalatok Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Egyéb g.2) az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg Értékvesztés alakulása Nyitó Képzés Visszaírás Záró Értékpapírok Hitelek - Hitelintézetek, PBB Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások Hitelek - Háztartásoknak hitelek egyéni vállalkozóknak hitelek lakosságnak Hitelek - Egyéb Egyéb követelések Egyéb eszközök Összesen h) a hitelminőség-romlást szenvedett és késedelmes kitettségek - az elszámolt értékvesztésekkel, illetve képzett céltartalékokkal csökkentve - földrajzi - legalább országonkénti - megoszlás szerinti bontásban A Takarékszövetkezetnek nincs határon átnyúló tevékenysége. 11. oldal

12 Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezésikockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítése, ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés a) A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei és pontjai, valamint ezen fedezetek igénybe vételének mértéke A tőkekövetelmény mérséklésénél a Takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. b) A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei és pontjai A kockázatvállalási döntés során a Takarékszövetkezetnek meg kell győződnie a szükséges fedezetek és biztosítékok meglétéről, jelenlegi és várható jövőbeni értékéről, terhelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, valamint a kockázatvállalás időtartama alatt figyelemmel kíséri az ezekben bekövetkezett esetleges negatív és pozitív változásokat. A bevonásra kerülő fedezet körének és mértékének meghatározásakor a Takarékszövetkezet figyelembe veszi: az ügylet jellegét, az ügyfél- és partnerminősítést, a fedezetek értékállandóságát, a per- és tehermentességét, valamint az adós rendelkezési és tulajdonosi jogosultságát. Fedezet céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott ingatlanbiztosíték fogadható el, amely(nek) fizikai megléte, jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, biztosítékkal a biztosítéknyújtó személy szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentessége igazolt, ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, önállóan értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők. A Takarékszövetkezet fedezetként nem fogadhatja el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt és részjegyet, a Takarékszövetkezettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.) meghatározott, minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét. A fedezettség optimalizálása, azaz a fedezetek megosztása érdekében az általa kockázatosnak minősített konstrukciók (pl.: nagykockázatnak minősülő kihelyezés) esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes alkalmazását kötheti ki a Takarékszövetkezet. 12. oldal

13 A fedezetek elfogadhatóságának, értékének, értékesíthetőségének és hozzáférhetőségének meghatározása az alábbiakra terjed ki: A fedezet/ek/ (fizikai) meglétének vizsgálatára, a helyszíni szemle és állapotfelmérés elvégzésére. Ingatlanfedezet esetében, ha az értékbecslés alapján az ingatlan forgalmi értéke a Ft-ot meghaladja, a hitel-előterjesztés során a fiókvezető köteles gondoskodni arról, hogy az értékbecslésben feltüntetett adatok valódisága ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzést folyósítás előtt a fiókvezető és/vagy a hitelügyintéző végzi el, eredménye a hitelakta részét képezi. A fedezet/eke/t felajánló természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli társaságok tulajdonosi/ rendelkezési jogának vizsgálatára. A fedezet/ek/ dokumentumainak összegyűjtésére, nyilvántartására, rendszeres értékelése, valamint a terhelhetőség és a szabad érvényesíthetőség ellenőrzésére. A biztosítéknak, azon túl, hogy a hitelszerződés időpontjában fedezetet kell, hogy nyújtson a tőke és legalább egy évi járulékos követelésre, eleget kell tennie annak a követelménynek is, hogy ez a fedezettségi szint a hitel teljes futamideje alatt a mindenkori tőke és a következő egy évi járulékos követelések erejéig biztosítva legyen. Ennek érdekében a Takarékszövetkezetnek mérlegelnie kell - a fedezet várható állagromlását, értékesíthetőségének változását, - a fedezet jogi érvényesíthetőségét, annak időtartamát és az ezalatt bekövetkező potenciális veszteségeket. Az értékbecsléssel rendelkező fedezetek állagát, állapotát az éven túli lejáratú hitel esetén hitelnyújtást követően évente helyszíni vizsgálattal ellenőrizni szükséges, és a megállapításokat írásban is rögzíteni kell az éves ügyfélminősítés során (ld.: 1. bekezdés). Éven belüli lejáratra nyújtott hitelek esetében a fedezetek felülvizsgálatát és újraértékelését abban az esetben kell újra elvégezni, ha az adós fizetőkészségében, a fedezetek értékében, illetve érvényesíthetőségében olyan jellegű változás következett be, amelyek indokolttá tehetik pótlólagos fedezetek bevonását. A biztosítékok értékelésénél figyelembe kell venni a biztosíték mobilizálhatóságára és értékesíthetőségére vonatkozó tapasztalatokat (ingatlanoknál például előnyben kell részesíteni az üzleti jellegű, a nagyvárosi vagy üdülő övezeti és a lakatlan ingatlanokat). Kerülni kell a nehezen értékesíthető fedezetek elfogadását. Nem ajánlott olyan biztosíték elfogadása, amelyen valakinek a javára már valamilyen jog fennáll, pl.: bérlet, haszonélvezet. Az ilyen jellegű jogokkal (pl.: haszonélvezeti jog) terhelt ingatlanok elfogadása előtt a jog jogosultjának lemondó nyilatkozatára van szükség a fedezetre bejegyzett Takarékszövetkezeti jog érvényesítésének esetére. c) Az elismert biztosítékok fő típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbiak: 1) a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, 2) a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3) az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4) a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5) garancia és készfizető kezesség. d) A garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminősítési kategóriája a Hkr (1) bekezdése szerinti bontásban, valamint a hitelderivatíva partnerek hitelminősítési kategóriái A Takarékszövetkezetnél 2012-ben a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-n és az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Zrt kívül másik garancia nyújtó szervezet nem került elfogadásra. e) A hitelezésikockázat-mérséklés során felmerülő piaci- vagy hitelezésikockázati koncentrációkkal kapcsolatos információk A Takarékszövetkezetnél nem merült fel releváns információ. f) Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli nettósítás utáni - értéke, amelyek esetében készfizető kezességet, garanciát vagy hitelderivatíva lett figyelembe véve Garantiqa Hitelgarancia Zrt kezessége ezer Ft értékű nettó kitettség mögött. Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Zrt ezer Ft értékű nettó kitettség mögött. 13. oldal

14 A kockázattal súlyozott kitettség értéket sztenderd módszerrel számító hitelintézetnek, valamint azon hitelintézetnek, amely nem alkalmaz saját nemteljesítéskori veszteségráta, illetőleg hitelegyenértékesítési becslést, az egyes kitettségi osztályaira vonatkozóan nyilvánosságra kell hoznia az elismert pénzügyi biztosítékok és más elismert hitelkockázati fedezetek által - a volatilitási korrekciós tényező, valamint a mérlegen belüli nettósítás figyelembevételével számított - fedezett, teljes kitettség értéket. Kitettségi osztály Fedezett, összes kitettség Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 0 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség Vállalkozással szembeni kitettség Lakossággal szembeni kitettség Ingatlannal fedezett kitettség Késedelmes tétel Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség Egyéb tétel Kereskedési könyvet a Takarékszövetkezet nem vezet. Kereskedési könyv Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók Részvények Összeg MIB ZRt MTB ZRt Banküzlet ZRt 200 Hitelgarancia ZRt 100 a) A kamatkockázat jellege és az ezzel kapcsolatos értékelési elvek, valamint a kamatkockázat mérésének gyakorisága A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőinek eltéréséből keletkeznek. A banki könyv kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb változást feltételező duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelő módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2008. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A Takarékszövetkezet a lejárattal rendelkező instrumentumok lejárat előtti előtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat nélküli szerződések (pl. folyó számla betét, folyó számla hitel stb.) tartós részét (magbetétnek is nevezik) nem modellezik. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. 14. oldal

15 b) A bevétel, az üzleti érték vagy a kamatkockázat kezelése során a hirtelen és váratlan kamatláb-változás hatásának mérésére alkalmazott mutató alakulása, devizanem szerinti bontásban A Takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változást méri. A mérés alapján kialakította a devizanemenként a portfolió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tőke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban. Időszak / Devizanem HUF CHF I. 16,93% 0,21% II. 19,79% 0,19% III. 10,38% 0,17% IV. 11,12% 0,09% Működési kockázat A Takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja tőkekövetelményét, értéke ezer Ft. TAKARÉK Szövetkezeti Hitelintézet 15. oldal