2. sz. Gyermekotthon Szakmai programja

2013. 2. sz. Gyermekotthon Szakmai programja Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola és Szakiskola Tagintézménye Szentes

1. A szakmai program fogalma, célja, alkalmazott jogszabályok A gyermekotthon szakmai programja a gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program. Szakmai programunk egyrészt megfelel a szakmai jogszabályokban előírt követelményeknek, a korszerű gyermekvédelmi szemléletnek, továbbá az intézményünk sajátosságainak. A szakmai program célja, hogy a gyermekotthon, lakásotthon, mint gondozási hely és az ott dolgozó szakemberek, mint szakmai team biztonságot és állandóságot nyújtó, családot helyettesítő környezetet biztosítsanak. A gyermekotthoni gondoskodás legfontosabb célja a gyermek mielőbbi visszagondozása vérszerinti családjába. A szakmai program mentén a gyermekotthoni ellátásban számos tevékenység során történik a gyermekek gondozása, nevelése. A gyermekotthon szakmai munkájával szolgálja a személyiségfejlődés optimalizálását, a gyermek individuális és közösségi nevelését - a nemi és életkori sajátosságokra figyelemmel, a családba, a társadalomba való integrációját. Előmozdítja a különleges szükségletű gyermekek rehabilitációját. A szakmai program tartalmazza a gyermek befogadását, a vele és családjával végzett családgondozói tevékenységet; a gyermekotthoni gondozás-nevelés és mentálhigiénés ellátás valamint az önálló életre való felkészítés tevékenységeit; a gyermek saját családjába történő hazagondozásának elősegítését, esetleges gondozási hely váltásának, folyamatát; a gyermekotthon szakmai feladatainak és szakembereinek kapcsolódási pontjait; a gyermekotthon szakmai feladatellátásának szabályait. Munkánk során használt jogszabályok 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről a többször is módosított 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 1959. évi IV. törvény A Polgári Törvénykönyvről 1978. évi IV. törvény A Büntető Törvénykönyvről 1990. évi LXV. törvény A helyi önkormányzatokról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelettel

2002. évi IX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról 235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 2. Az intézmény általános bemutatása 2.1. A gyermekotthon története A Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Nevelőotthon, mint többcélú közoktatási intézmény 1994 januárjában kezdte meg működését a minisztérium beruházásaként, mint modern, korszerű oktatási intézmény, a helyi leány nevelőotthon, a Kisegítő Iskola és a szomszéd város fiú nevelőotthon összevonásával. 1996 augusztusában lehetőség nyílt a nevelőotthon szerkezeti átalakítására, a Gyermekvédelmi Törvényben meghatározott intézmény, gyermekotthon létrehozására. Az átalakításokat a Gyermekvédelmi Törvényben előírtaknak megfelelően végezték el, így lett kialakítva 6 lakásotthon, mint önálló lakóegység. Az átalakítások a tárgyi feltételek és a gyermekek életterének kialakítása szempontjából megfeleltek a törvényi előírásoknak. 2005 októberében az intézmény határozatlan idejű működési engedélyt kapott, és két önálló szakmai egység lett kialakítva. Az egyik normál gyermekotthon 3 lakásotthonnal, lakásotthononként 12 férőhellyel, a másik különleges gyermekotthon 3 lakásotthonnal, lakásotthononként 10 férőhellyel. Szentes 30000 főt számláló alföldi város, nagy vonzás területtel. Az otthon lakóinak nagytöbbsége e földrajzi körzetből, illetve Csongrád megye területéről kerül elhelyezésre. A gyermekek értelmi képességeiket tekintve ép értelműek valamint sajátos nevelési igényű gyermekek. Intézményünk többcélú közoktatási intézmény, a Rigó Alajos Általános Iskola és Szakiskolában lehetőség van értelmileg akadályozott gyermekek, valamint tanulásban akadályozott gyermekek tankötelezettségének teljesítésére, és szakma elsajátítására is.

2.2. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételeket figyelembe véve jelenleg az épület két szintjén a 3-3 lakással, két lépcsőházzal kialakított, társasházi modellként működnek a lakásotthonok. Az épülethez nagyon szűk előkert és belső udvar tartozik, melynek nagy része beton. Ez nem ad elegendő és megfelelő teret a szabadidő hasznos eltöltéséhez, ezért a város adta lehetőségeket kell kihasználni. A lakásotthonok nem egyformák, eltérő alapterületűek. Minden lakásban 3 hálószoba, konyha, fürdőszoba és kettő kivételével közös helység található. Minden olyan eszközzel fel vannak szerelve, ami egy átlagos háztartásban megtalálható (villanytűzhely, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, mosógép, vasaló, televízió, videó, számítógép, stb.). Így az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek megtanulhatják és gyakorolhatják azokat a praktikus ismereteket, amelyek önálló életükhöz szükségesek. 2.3. Személyi feltételek Gyermekotthon vezető / 1 fő /. Gyermekvédelmi ügyintéző / 1 fő, adminisztratív munkakör, gyakran közvetít a gyermekotthon vezető és a lakásotthonok között /. Lakásotthon vezető / 3 fő, mindannyian pedagógus képesítésűek / Gyermekfelügyelő /lakásotthononként 4 fő, összesen 12-en. Fejlesztő pedagógus / 2 fő Utó- és családgondozó / 1 fő /. Pszichológus /1 fő /. Fejlesztő pedagógus /1fő/ 2.4. Intézményi alapadatok 2.4.1 Az intézmény hivatalos neve: Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36. Telefonszám: 06/62/246-074 Telefax: 06/62/246-074 email: kozmutza@kfisk-hmvhely.sulinet.hu Telephelye: 6600 Szentes, Deák Ferenc utca 52-54. Telefonszám: 06/63/444-188 Telefax: 06/63/444-188 email: 1gyermekotthon@rigosuli.sulinet.hu 2.4.2 Ágazati azonosító: SOO58593SO227218 2.4.3 Működési engedély: II. sz. gyermekotthon: VI-C-001/190-6/2012. nevelőszülői hálózat : VI-C-001/190-7/2012.

3. A különleges gyermekotthon fogalma, a különleges ellátásra vonatkozó jogszabályok Magyarországon a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.) a gyermek, a szülő és az állam közötti kapcsolatrendszerben újrafogalmazta az állami beavatkozás határait és az azt megelőző állami feladatokat, szabályozva a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások rendszerét. A különleges gyermekotthonokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Gyvt. 2004. január 1-jétől léptette hatályba, miszerint a tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját megfelelőbb feltételek mellett lehessen ellátni. A törvény alapvető jogokat és kötelességeket meghatározó fogalmai között szerepel a fogyatékkal élő, tartósan beteg gyermek különleges ellátásához való joga. Gyvt. 6. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.. A felzárkóztatás is szintén a tanulásban akadályozott gyermekek tekintetében kiemelten fontos. Gyvt. 9. (1) c) felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozáson vegyen részt. Gyvt. 45. (1) A gyermek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (továbbiakban teljes körű ellátás) kell gondoskodni A gyermekvédelmi törvényben található általános megfogalmazásoknál valamivel pontosabb és körülírtabb megfogalmazásokkal találkozunk a különleges ellátással kapcsolatban a 15/1998. NM rendeletben. 81. A különleges, vagy speciális ellátásra szoruló gondozott gyermek számára a fejlődéshez, illetve fejlesztéshez, a gyógyuláshoz, rehabilitációjához, terápiájához szükséges és indokolt eszközök beszerzéséről a fenntartó gondoskodik. Szintén e rendeletnek a gondozás, nevelés területét érintő előírásai próbálják pontosítani, kiszélesíteni ezt a témakört: 83.. (1) A gondozás, nevelés célja, hogy a gondozott gyermek testileg, értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg korának és képességeinek megfelelően fejlődjék, személyisége a lehető legteljesebb módon kibontakozzék. E cél érdekében a gondozását, nevelését, ellátását végző személyek kötelesek együttműködni egymással, valamint mindazon intézményékkel, akik a gyermekkel foglalkoznak. A 2. bekezdésben a következőket olvashatjuk: A fogyatékos gyermekek számára az emberi méltóságát biztosító, képességeihez igazodó és azokat a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztató gondozást, nevelést kell biztosítani A fogyatékosság figyelembe vétele a csoportlétszám meghatározásában is megfigyelhető. 51998. ( IV.30.) NM rendelet 128/A. (2) A különleges ellátást igénylő tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek közül egy csoportban legfeljebb a) 8 tartósan beteg b) 8 középsúlyosan, súlyosan fogyatékos vagy c) 10 enyhén fogyatékos gyermek helyezhető el Úgy gondoljuk, ezek azok a jogszabályi feltételek, amelyek megteremtik az alapját a gyermekvédelmi szakellátásba került fogyatékos gyermekek szükségletei ellátásának.

4. Elméleti alapok 4.1.Alapelvek a) Önrendelkezés A gyermek önrendelkezéséhez az életkorának megfelelő autonómiát kell kapnia. Az önrendelkezés készségének fejlesztéséhez a gyermek támogatást, megerősítést kap. b) Részvétel A gyermek életkorától és fejletségétől függően a legteljesebben részt vesz az őt érintő döntések, szolgáltatások megtervezésében, teljesítésében és értékelésében. c) Érdekérvényesítési esélyek növelése A gyermek érdekérvényesítési képessége fejlesztéséhez kellő információval kell rendelkeznie szűkebb (gyermekotthoni) és tágabb (társadalmi) környezetéből, részt kell vennie a demokratikus érdekérvényesítési formák gyakorlásában. d) Eredményesség Azokat az eljárásokat, módszereket és beavatkozásokat kell eredményesnek tekinteni, amelyek az egyéni elhelyezési terv megvalósulását szolgálják. e) A legkisebb beavatkozás elve A gyermekvédelem minden szintjén, úgy az alap-, mint a szakellátásban (a gyermek legjobb érdekének való megfelelőség mellett) mindenkor úgy kell tanácsot adni, segítséget nyújtani, ellátást biztosítani, hogy az csak a lehető legkisebb mértékben tegyen bármit a felhasználók helyett, illetve ellenében. Mind a gyermek, mind szülei számára a maximális véleményalkotási, döntési lehetőséget kell biztosítani. f) A diszkrimináció tilalma Az alkotmánybíróság 9/1990. ( IV.25.) AB határozatában összekapcsolta az emberi méltóság fogalmát az egyenlőségével. Megállapította, hogy a megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként (egyenlő méltóságú személyként) és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és a kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. g) Normalizációs elv A normalizáció alapelvét az értelmileg akadályozott emberek gondozásával kapcsolatban dolgozták ki. Ez az alapelv a gyógypedagógia számára ma már nélkülözhetetlen. Általánosítva, kiterjesztve a gyermekvédelem egyik kulcsfogalmává kell válnia, különösen, ha speciális, különleges gyermekek ellátásáról beszélünk. A normalizációs elv lefordítása a gyermekvédelem területére azt jelenti, hogy minden gyermekotthonban élő gyermek számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket tegyünk elérhetővé, amelyek a társadalom megszokott életfeltételeinek és életmódjának a lehető legnagyobb mértékben megfelelnek. A normalizáció révén a gyermek bekapcsolódhat a napi, heti, és éves ritmusba, a közösség életébe. A normalizáció a részleges felelősség állapotából elvezeti a gyermeket, hogy a társadalom felelős tagjává váljék. h) Integráció Az integráció a normalizációs elv megvalósulásának módszere. A gyermekvédelem szempontjából az integráció szociális vetülete lényeges, ezért szükséges meghatározni a szociális integráció fogalmát is. A szociális integráció valamely szociális egészbe, annak részébe, vagy csoportjába történő működőképes betagolódás folyamata. A pedagógia szempontjából kitüntetett jelentőségű a szociális integráció jellegzetes mechanizmusa, a szocializáció folyamata, amelynek során az egyén társadalmilag integrált személlyé válik. Az integráció elvéből kiindulva a gyermekotthonban elhelyezett gyermekeket úgy is felfoghatjuk, mint egy kisebbségi csoportot, akikkel kapcsolatban fontos feladat a többségi társadalomba való beintegrálásuk. Ennek megvalósításához szükség van a megfelelő kapcsolat-felvételi lehetőségek kialakítására a megfelelő intézményekkel, kortárscsoportokkal, civil szervezetekkel, segítő szakemberekkel. Minél

több helyen alakulnak ki az egymásra figyelés színterei, az intézmények közötti együttműködések, annál közelebb jut a kisebbség és a többség egymáshoz. i) Rehabilitáció A rehabilitáció a gyógypedagógiában az újbóli alkalmasságot, a képesség újbóli elérését jelenti. A különleges szükségletű gyermekek gondozása során elsődleges szempont a társadalmi kirekesztődés folyamatának megállítása érdekében tett szakmai munka. A különleges szükségletű gyermekek marginalizálódásáért a felnőtt társadalom a felelős elsősorban, hiszen egy olyan társadalmi gazdasági változásban, ahol a bizonytalanság, a szegénység össztársadalmi probléma, ott a különleges szükségletű gyermekek megjelenése szinte törvényszerű. A rehabilitáció személyre szabott, komplex segítő folyamat, ami kiterjed a gyermek életútjának, ahhoz való viszonyulásának minél szélesebb körű megismerésére. j) Szükségletorientáltság, mint irányelv: A szociális ellátások, szolgáltatások lehetőség szerint a jogosult, illetve szolgáltatással megcélzott személyek, csoportok lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatónál, intézményben kell biztosítani k) Individualizáció, mint irányelv: A gyermekek ellátása során főszabály, hogy a szükségletek kielégítése mindig személyre szabott legyen, ugyanis ekkor lesz leghatékonyabb, leggazdaságosabb a szolgáltatás. 4.2. A gyógypedagógia fogalma, különleges szükséglet jellemzői Tágabb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylőkkel összefüggő teljes jelenségkört vizsgálja, kutatja: a fogyatékosság kóreredetét, kóros mechanizmusát, a fogyatékos fejlődésmenetét, személyiségszerkezetét, társas környezetét, rehabilitációjuk lehetőségeit, kilátásait. Ez tehát interdiszciplináris tudomány, a fogyatékosok vizsgálatát különböző nézőpontból végző tudományágak integrációs egésze. Szűkebb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylők neveléstudománya: gyógyító nevelésük lehetőségeit, elv- és feltételrendszerét, múltját, cél-, feladat-, eszköz-, színtérrendszerét és eredményességét vizsgálja, kutatja optimális szocializációjuk és sikeres rehabilitációjuk szolgálatában. 4.2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A törvény kimondja: A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. 1 2008. szeptember 1-jétől a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását érintő változások tekintetében fontos és szükséges megjegyezni, hogy a megismerő funkciók vagy a 1 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30. (1)

viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztő foglalkozásra jogosultak. A gyermekek különleges bánásmódra való ráutaltsága tapasztalható, ha a tanulásban akadályozott gyermekek körére gondolunk. 4.2.4 Tanulásban akadályozott gyermekek A tanulásban akadályozottak közé soroljuk az idegrendszer biológiai és genetikai okokra visszavezethető alacsonyabb funkcióképességével összefüggő, illetve kedvezőtlen környezeti hatásokkal magyarázható tartós, átfogó tanulási képességzavart mutató gyermekek körét. 2 A tanulási akadályozottság tünetei generalizáltan, a tanulás minden területén átfogóan, súlyosan és tartósan jelentkeznek. Minden esetben hosszan tartó fejlesztő intézkedésekre, terápiás eljárásokra van szükség. A tanulásban akadályozott gyermekek egy része enyhén értelmi fogyatékos minősítést kap a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságoktól. Az enyhén értelmi fogyatékosok az értelmi fogyatékosok egyik alcsoportját képezik. Az értelmi sérülés diagnosztizálása minden esetben orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai, és nem pedagógiai feladat. A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértéke csökkenthető Ebbe a csoportba tartoznak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képességek fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. Jellemző tanulási tulajdonságaik: Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a személyiségnek fokozottan aktívvá kell válnia. Elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet. Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-logikus gondolkodási folyamataik. Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek. A téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. A tanulásban akadályozott gyermekek a speciális pedagógiai, gyógypedagógiai segítséget igénylők legnagyobb számú csoportját képezik. A népesség mintegy 2,3 2,5 %-a. Ők a hazai általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek közül tanulási sikertelenségük folytán az eltérő tantervű iskolában tanulnak (a tanköteles népesség 10 12 %-a). A tanulásban Tartós akadályozottak a hazai gyógypedagógiai új szakkifejezése, amelyet az enyhén értelmi fogyatékos és nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére kezdenek használni. 2 Mestrerházi Zsuzsa: Nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bp. BGGYTF 1998. 54.p

4.2.5. Tartós betegség specifikumai a gyermekotthonban - pszichiátriai betegségek - tejérzékenység - lisztérzékenység 4.2.6. A gyermeki szükségletek, a különleges szükséglet fogalmának értelmezése Szólnunk kell arról, hogy mik is azok a szükségletek, amelyek kielégítése a gyermekotthonban létfontosságú az egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Az emberi pszichikum akkor egészséges, ha minden olyan esetben tiltakozik, amikor a szükséglet kielégülését tartósan akadályozzák. A gyermekotthonban dolgozóknak, tehát feladata a gyermeki szükségletek kielégítése. Bizonyos szükségletek kielégítésére a család illetve az azt helyettesítő nevelőcsalád, otthon hivatott, vannak azonban olyan gyermeknépesség csoportok, amelyek speciális szükségleteik kielégítéséhez igényelnek szakszerű támogatást. A számtalan szükséglet közül a gyermekotthonban a következőket emelnénk ki: A család vagy az azt helyettesítő intézmény feladata a gyermek: - biológiai szükségleteinek kielégítése, táplálás, gondozás, gondoskodás, - a szeretet szükséglete, végigkíséri az egész gyermek és ifjúkort, annyira erős motiváció, hogy a kedvéért olyan nehéz szabályokat is megtanul a gyerek, ami e nélkül a motívum nélkül soha nem menne végbe, - az érzelmi biztonság szükséglete, a valahová tartozás érzete, a gyerek fontosságának tudata sok akadályon átsegít, - az ismeret, a megismerés, a tudás szükséglete, ami már kisgyermekkorban megjelenik (mi ez? miért?). Kiemelkedően fontos a család odafigyelése, irányítása, segítése, - a különböző problémákkal küzdő pszichés, szociális, egészségügyi gyermeknépesség csoportos szükségletei: Nevelési, oktatási szükségletek, amelyek az ismertelsajátításhoz nyújtott adekvát segítségen keresztül valósítható meg. (Pl.: fogyatékos gyerekek oktatása, veszélyeztetett gyerekek alternatív iskolai ellátása, magatartási problémákkal küzdök pszichológiai kezelése.) - mentálhigiénés szükséglet súlyosabb személyiségfejlődési zavarok enyhítésére pl. ideggyógyászati, pszichiátriai szakrendelések stb. - szociális szükséglet kielégítése érdekében anyagi segélyezés, szülőpótló gondozás, családterápiás gondozási formák stb. - egészségügyi szükséglet, melynek kielégítése részben szakszerű orvosi beavatkozást, segítő utógondozást igényel pl. cukorbeteg, lisztérzékeny gyerekek. 3 A gyermekvédelmi szabályozás ezeket a szükségleteket figyelembe véve vezette be a teljes körű ellátás fogalmát, mely szerint a gondozott gyermekek számára testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítő, életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő nevelést, gondozást kell nyújtani. Tágabb értelemben minden gyermek, aki bekerül a gyermekvédelem hatókörébe, különleges ellátásra, segítségre szorul, mert a természetes környezetében, életterében nem 3 Strauszné Simonyi Erzsébet: Gyermek- és ifjúságvédelem. Comenius Bt., Pécs, 1997

kapta, kaphatta meg azokat a nevelési, gondozási, oktatási stb. lehetőségeket, amelyekre szüksége lenne az egészséges fejlődéshez, illetve amelyekre gyermekként jogosult lenne. Szűkebb értelemben értelmezve vannak azonban a beutalt gyermekek között olyanok, akiknek különleges, illetve speciális szükségleteik vannak. Az ő megfelelő ellátásuk érdekében a gyermekvédelmi szabályozás két nagy kategóriát különít el: A különleges ellátást igénylő gyermekek a szakellátás keretében: a) koruk miatt különleges ellátást (0-3 éves) különleges ellátást igénylő gyermekek, b) tartósan beteg gyermekek, c) fogyatékos gyermekek (enyhén értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott). 4.2.6.1.Különleges gyermekotthon speciális feladatai: pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításában a gyógypedagógiai óvodával, iskolával, szakiskolával szorosan együttműködő nevelési színtér biztosítása. neveltjeink életkörülményeinek, életlehetőségeinek normalizálása, érzelmi életük harmonikusságának biztosítása, testi-lelki egészségük megőrzése, a kiindulási frusztrációs alaphelyzet javítása, a hospitalizáció kiküszöbölése, családi élet funkcióinak pótlása, átvállalása, a lakásotthonba történő beilleszkedés, az új életmódhoz való alkalmazkodás elősegítése: családias, elfogadó, szeretetteljes, empatikus légkör biztosításával, a környezet és az együttélés szabályainak megismerésével, foglalkozások megszervezése, melynek során kiemelt szerepet kap a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önkifejlesztés, pozitív önértékelés, társas kapcsolatok) fejlesztése, a társadalomban elfogadott normák szerinti életmód és életritmus kialakítása és gyakoroltatása, a mindennapi élethez szükséges praktikus ismeretek gyarapítása, az egyéni képességekhez mért minél nagyobb fokú önállóság elérése, különböző tevékenységi formák alkalmazása sikert biztosító környezetben, melyek az eredményes beilleszkedést segítik elő: szabadidős programok, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek, a pozitív minta követésének interiorizálásával egészséges életmódra nevelés, egészségmegőrzés, ill. az ehhez szükséges technikák elsajátíttatása a folyamatos orvosi ellátás biztosítása mellett, az egészségügyi ismeretek bővítésével alakuljon ki az egészséges életmód iránti igényük, káros szenvedélyekhez való helyes viszonyulásuk, környezeti nevelés keretében a saját lakókörnyezet gondozása, rendben tartása, kialakítása a gyermekek és felnőttek közös feladata. Elsődleges szempont az otthonosság, anyagi- és érzelmi biztonság létrehozása. Barátságos, esztétikus lakókörnyezet kialakításával a biztonságérzet, komfortérzet fokozása. a gondozott SNI gyermekek, fiatalok értelmi, érzelmi, testi és erkölcsi fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Egyéni képességeknek megfelelő egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása. a közvetlen lakókörnyezetben a jószomszédi kapcsolatok kialakítása, ápolása. Ezen irányvonalak mentén az egyéni gondozási- nevelési tervekben meghatározásra kerülnek a személyre szóló fejlesztési feladataink, melyek a hosszú távú, egységes nevelői tevékenységhez nyújtanak alapot. A gyermekotthonunk sajátos nevelési igényű fiataljaink utógondozását is végzi, melynek célja az eredményes integrálódásuk elősegítése.

5. Felvétel az otthonba Tartalmi leírás: Az újonnan érkező gyermek fogadására mind a gondozó-nevelő szakmai személyzetet, mind a gyermekközösséget fel kell készíteni, ugyanakkor az újonnan bekerült gyermeket - sajátos helyzetére tekintettel - kiemelt bánásmódban kell részesíteni. A gyermek minél sikeresebb beilleszkedése érdekében. A tevékenység célja: Az új gondozási helyen, a befogadás a gyermek számára a lehető legoptimálisabban történjen. A gyermeknek legyen módja mielőbb megismernie a gyermekotthon működését, a gyermekeket és a személyzetet a sikeres beilleszkedése érdekében. A gyermekotthoni befogadás folyamatának aktív résztvevői legyenek a szülők és más kapcsolattartásra jogosult személyek. A gondozási folyamatban a gyermek fokozatosan ismerkedjen meg a gyermekotthoni élet szokásaival, szabályaival. A tevékenység részletes leírása: A befogadási folyamat előkészítésének és megvalósulásának valamennyi érintett fél bevonásával kell megvalósulnia. A gyám/nevelő az újonnan érkező gyermek befogadását megelőzően tájékoztatja a már ott élő gyermekeket az érkezés időpontjáról, felkészíti a közösséget az új gyermek érkezésére, és együttműködésüket kéri a beilleszkedés megkönnyítéséhez. A gyermeket a gyermekotthonban megfelelően előkészített személyére szabott környezet fogadja. Önálló személyes terület biztosítása szükség. A gyám (növendékügyi előadó, gyermekvédelmi ügyintéző, nevelő) a gyermek érkezésekor gondoskodik az iratanyag, a személyes tárgyak, eszközök leltár szerinti átvételéről. A gyermek, gyermekközösség általi befogadása érdekében ezt előmozdító közös csoportprogramot célszerű szervezni. A gyermek fokozatosan ismerkedik meg a gyermekotthon működésével, napi életével, szabályrendszerével és az gyermekotthon lakó és társadalmi környezetével. A gyermek a beilleszkedés folyamata során lehetőséget kap autonómiája és önrendelkezése érvényesítésére. A gyermek saját kérésére vagy a szakszemélyzet megalapozott javaslatára kapjon ehhez a folyamathoz segítséget, támogatást. A gyám írásban értesíti a szülőt (hozzátartozót) a gyermek befogadásáról. A gyám/nevelő intézkedik szükség szerint a gyermek egészségügyi vizsgálatáról, folyamatban lévő gyógykezelése folyatásáról. A gyám/nevelő a gyermek bevonásával intézkedik a gyermek óvodáztatásáról, tankötelezettsége teljesítéséről. A gondozási folyamat elején, az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítéséhez a gyám a rendelkezésre álló dokumentumokból elkészíti a gyermek élettörténetét. Szükség szerint információt gyűjt (szülőtől, hozzátartozótól, korábbi gondozási helyről, stb.). A gyermek gyámja felveszi a kapcsolatot a gyámi, gondozói tanácsadót, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával, és a kapcsolattartásra jogosult szülővel/személlyel, a gyermekkel kapcsolatos tervezési feladatok céljából. A gyermekotthon családgondozója felveszi a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A gyermek gyámja megküldi a kitöltött GH-1 adatlapot a gyámi, gondozói tanácsadó és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója részére.

6. Egyéni gondozási-nevelési tervek Átmeneti és tartós nevelésbe vétel esetén mindenkor elkészítjük az egyéni gondozási- nevelési tervet, mely jogszabály által szabályozott formanyomtatványon történik. (GH-1) A kérdések célja, hogy a napi feladatokat lépésről lépésre meghatározva segítsék a gyermek gondozását-nevelését ellátó személyt a szülőhelyettesítő feladatok ellátásában. Egyéni elhelyezési tervre épülve annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell elkészíteni az egyéni gondozási-nevelési tervet. Összefogó gazdája, szervezője és adminisztrátora a lakásotthon vezető, aki elkészítésébe bevonja intézményünk különböző szakembereit. Elsősorban a gyermekfelügyelőket nevelőt, a gyámot, aki figyelemmel követi és ellenőrzi a terv végrehajtását, időközben esetleges módosítását, a gyermek, többi gondozóit, a pszichológust, a családgondozót, stb. A egyéni gondozási-nevelési terv kidolgozása során - életkorának megfelelően - magát az érintett növendéket és lehetőség szerint a szülőt is bevonjuk. A terv elkészítésében figyelemmel vagyunk: - a gyermek életvitelére, szokásaira - lelki állapotára, mentálhigiénés és pszichés ellátására - a gyermek testi, egészségügyi ellátására, (általános orvosi ellátás, kötelező és javasolt védőoltások, fogorvosi ellátás, látás-, hallásvizsgálat és egyéb, az életkornak megfelelő kötelező és javasolt szűrővizsgálatok, stb) - gyermek személyiség állapotára, - egyéni szükségleteire, igényeire (pl;étkezés, öltözködés, viselkedés, életstílus, stb) - gyermek szocializációs állapotára, fejlesztésére (társadalmi értékek, szokások megismertetése, erkölcsi értékrend közvetítése/alakítása, családi életre nevelés, önállóságra nevelés, felelősséget vállaló szexuális életre történő felkészítés, stb) - tanulmányaira (kiegészítő tanulási segítség; pl. korrepetálás, speciális oktatási igények) - életpálya, munkára nevelés - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozására, - szabadidős, hobbi, sport tevékenységére - családi és rokoni kapcsolataira, kapcsolattartására - személyes kapcsolatok, barátságok ápolása - előrelátható gyámi feladatok tervezésére, - a gyermekkel és szülőjével (törvényes képviselőjével) folytatott személyes beszélgetés során szerzett tapasztalatokra. - a Gyermekvédelmi Szakszolgálat által készített egyéni elhelyezési tervre, - stb.

7. A gondozás-nevelés elemei 7.1. Esetkezelő szolgáltatások 7.1.2. Engedély nélküli eltávozás a gyermekotthonból Engedély nélküli eltávozás a gyermekotthonból Tartalmi leírás: Az engedély nélkül eltávozott, vagy engedélyezett távollétről a megadott időben vissza nem érkező gyermek felkutatása. A gyermek tartózkodási helyének ismertté tétele. Az együttműködés megvalósítása ezen célból az illetékes szervekkel, személyekkel. A gyermek gondozási helyére történő visszakerüléséről való gondoskodás. A tevékenység célja: A gyermek testi-lelki-erkölcsi veszélyeztetettségének megszüntetése az engedély nélküli eltávozás, illetve szökés hatékony felderítésével. Az illetékes szervekkel való hatékony kooperáció. Az engedély nélküli eltávozás, illetve szökés okainak kiderítése és ezáltal a későbbi hasonló események prevenciója. A tevékenység részletes leírása: A gyermek eltűnésének, szökésének észlelésekor 1. Intézményi társak megkérdezése, esetlegesen tudnak-e a gyermek hollétéről. 2. Személyes felkutatás a gyermek feltételezhető, vagy ismert előfordulási helyein. 3. Mentőszolgálatnál, egészségügyi intézményeknél, a gondozott gyermekkel kapcsolatban lévő intézményeknél tájékozódás. 4. Rendőrség felé körözés elrendelésének kérése, eltűnés bejelentése a rendszeres gyógyszeres kezelés alatt álló, a betegsége, a fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni képtelen, a 14 év alatti gyermek esetén haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül, amely bejelentés tartalmazza az alábbiakat: - a gondozott gyermek személyes adatai - a gondozott gyermek Gyámhivatal Határozatban megállapított tartózkodási helye - a gondozott gyermek eltűnésének pontos ideje (év, hó, nap, óra, perc) - a gondozott gyermek személyleírása: magasság, alkat, haja színe, fejforma, szeme színe, füle, orra, szája, fogazata, álla, nyaka, felső végtagjai, alsó végtagjai - a gondozott gyermek egyéb azonosításra alkalmas különös ismertetőjele - ruházata - eltűnés körülményeinek leírása - a gondozott gyermek rövid jellemzése - ismert kapcsolatai, rokonai, barátai (név, cím, rokoni fok) - bejelentést tevő neve 5. Kapcsolattartásra jogosult személyek - szülők, családtagok haladéktalan tájékoztatása. 6. További illetékes személyek, intézmények szükség szerinti - értesítése a gyermek szökéséről - a gondozott gyermek törvényes képviselője, alapellátás családgondozója, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, oktatási-nevelési intézmény, pártfogó felügyelő. 7. Folyamatos kapcsolattartás az érintett személyekkel, intézményekkel. A gyermek megtalálása esetén 1. A gyermek intézménybe történő visszaszállításának megszervezése: a szakmai vezető szervezi meg a gyermek megfelelő járművel, kísérő kollégával történő visszaszállítását.

2. Rendőrség felé körözés visszavonásának kérése, a gyermek megkerülésének bejelentése, amely tartalmazza az alábbiakat: - a beküldő intézmény neve és címe - az illetékes rendőrkapitányság neve és címe - a gondozott gyermek személyes adatai - a szökött gyermek visszakerülésének pontos ideje (év, hó, nap, óra, perc) - a szökött gyermek visszakerülésének körülménye (önként visszatért, ki hozta vissza) - a körözés (keresés) megszüntetésének kérése - visszavonást tevő neve 3. További illetékes személyek, intézmények értesítése a gyermek megkerüléséről - a gondozott gyermek törvényes képviselője, a kapcsolattartásra jogosult személyek (szülők, családtagok), alapellátás családgondozója, területi gyermekvédelmi szakszolgálat, oktatásinevelési intézmény, pártfogó felügyelő. 4. Meghallgatási jegyzőkönyv felvétele a gyermekkel. Különösen: - eltűnésének körülményeire - eltűnésének idejére - visszakerülésének idejére - távolléte alatt történtekről (hol evett, hol aludt, stb.) - távolléte alatt történt-e sérelmére bűncselekményről - távolléte alatt követett-e törvénybe ütköző dolgot - megállapodás a gondozott gyermekkel 5. A gyermekotthon házi gyermekorvosa szükség esetén vizsgálja a gyermeket, szükség esetén szakorvosi vizsgálatról intézkedik. 6. Pszichológiai tanácsadás, melynek során a pszichológus megpróbálja kideríteni az engedély nélküli eltávozás direkt és indirekt okait, majd javaslatot tesz a preventív tevékenységekre, a későbbi hasonló esemény előfordulási valószínűségének csökkentése érdekében (mentálhigiénés gondozási terv kialakítása vagy felülvizsgálata keretében). 7. A gyermek viselkedésének, magatartásának fokozottabb figyelemmel kísérése. 7.1.3. Intézményen belüli agresszió megelőzése és kezelése Tartalmi leírás: Az intézményen belül a gyermekközösség tagjai között fellépő agresszió különféle formáit megelőzni, mérsékelni, kiküszöböli kívánjuk. Ennek érdekében bevált eljárásokat, jó gyakorlatokat honosít meg a gyermekotthon. A sikeres bevezetés érdekében tudatosítja a személyzetben és gyermekközösségben ennek jelentőségét. A tevékenység célja: Az agresszív viselkedés előfordulásának csökkentése, alternatív konfliktuskezelési módok tanítása. A tevékenység részletes leírása: A felnőtt, mint pozitív modell /mindenkor, minden helyzetben/. Minden nevelő, tanár és a fiatallal dolgozó szakember saját konfliktuskezelő módszereit fejleszti és gyakorolja, mindenfajta tevékenység és megnyilvánulása alkalmával. Szociális készségek és empátia fejlesztése csoportfeladatokban. Együttműködést igénylő helyzetek kialakítása korrepetálás, önálló csoportfeladatok megoldásában pl. dekoráció, csoport át- és berendezése. Rendszeres csoportos fejlesztés adott esetre aktualizálva vagy kitalált témában. Konfliktus kezelési kultúra fejlesztése erkölcsi normák és szabályok közvetítésével.

A mindennapi konfliktusok kezelésekor törekedjünk a kiegyensúlyozott, mindkét fél számára kialakuló konszenzusra. Csökkentjük a versengést a közös érdekek mentén való gondolkodással - fontos, hogy minden megbeszélésen közös nevezőre juttassuk el a csoport minden tagját. Konfliktus esetén alkalmazzuk a helyreállító igazságszolgáltató módszert. Közösségépítés a mindennapok minden területén: az együtt élő csoport közösséggé formálása, a csoporton belüli együttműködés növelése az egymás iránti empátia fejlődése érdekében a mindennapi feladatok és munkák segítségével. Közösségépítő játékok alkalmazása, közös feladatokon keresztül, közös sikerek biztosításával. /Szabadidős tevékenységeken keresztül, házon belüli és kívüli fellépések alkalmával is használjuk ezeket az építő alkalmakat!/ Nem agresszív viselkedés jutalmazása, figyeljünk a nem agresszív megoldásokra, és minden esetben pozitívan erősítsük meg. Stressz-kezelő módszerek tanítása. Az agresszió hátterében munkáló feszültségek más módokon való levezetésének biztosítására: relaxációs módszerek, sport, művészet és kreatív tevékenységek (színház, drámajáték). Átlátható szabályokat kell alkotni - az agresszió következményeiről és annak elkerülésének lehetőségeiről /mi mivel jár, fokozati rendszerben kifejtve, leírva, a gyermekkel, fiatallal elfogadtatva a bekerüléskor/. Hangsúlyos a következetes betartás és betartatás mindenki részéről. Ha a nem kívánt agressziót büntetjük, ezt össze kell kapcsolnunk minden esetben a megfelelő megoldás ismertetésével. /Hány megoldás lehetséges? Mit tehettél volna még, mi lett volna a legjobb megoldás?/ Elemezhetjük az esetet négyszemközt, illetve ha mindenkit érint, csoportmegbeszélésen beszéljük meg - eredményesebb lehet a következő, nem kívánatos megnyilvánulások megelőzésére. 7.1.4. A vérszerinti családba visszahelyezés folyamata Tartalmi leírása: A gondozási folyamat záró szakaszában - a hazakerülés előkészítéseként - kezdetét veszi a gondozási-nevelési felelősség és szerepek fokozatosan megvalósuló teljes körű átadása a szülőnek, egyben lezajlik a gyermek érzelmi leválása a gondozási hely szereplőiről és tárgyi környezetéről. A tevékenység célja: A vérszerinti szülő és a gyermek felkészítése a család újraegyesítésére. A szülő-gyermek közötti interakció elmélyítése, családi kötelékek megerősítése. A szülő át tudja venni a gyermeke nevelését. A gyermek és a szülő képessé váljon alkalmazkodni az új élethelyzethez. Az elbocsátás a lehető legkisebb érzelmi megterhelést okozza a gyermeknek. A gyermek megőrzi a gyermekotthonban töltött életszakaszának pozitív emlékeit. A tevékenység részletes leírása: A szülő helyzetében, a szülő-gyermek kapcsolatban bekövetkező pozitív változások alapján mérlegelendő a gyermek nevelésbe vételének megszűntetése, a családba visszakerülés előkészítése. A gyermekotthoni team tagjai megbeszélés keretében egyeztetik a gyermekkel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat.

A gyermekotthon családgondozója és a gyám egyezteti a gyermekkel és lehetőség szerint a szülővel is, hogy pontosan milyen feltételek teljesülésével javasolhatják a hazakerülést. A gyermekotthon és a gyermekjóléti szolgálat családgondozója egyeztetett munkamegosztás alapján intenzív kapcsolatot tart a családdal, segíti és kontrollálja a szülő gyermekével való bánásmódját. Konkrét feladatmegosztás és határidők kerülnek meghatározásra minden érintett fél számára. A gyermeket és a szülőt is teljes mértékig bevonják a tervezésbe, ők határozzák meg az előkészítés menetét. A segítő szakemberek a gyermeket és a szülőt egyaránt pozitívan megerősítik, sikeres feladatteljesítéseiket, jó megoldásaikat folyamatosan visszajelzik. A családba való sikeres visszailleszkedés és az újra egyesült családi együttélés érdekében a legszorosabb, minél gyakoribb kapcsolattartást, otthon tartózkodást szorgalmazzák, hogy a szülő és a gyermek összeszokjon, a szerepeiket újra tanulják. Az elért eredményekről tájékoztatja a gyám a gyámhivatalt. A gyermekcsoport valamennyi tagját felkészíti a nevelő, a gyám a távozásra, a változásra. Csoportos és egyéni beszélgetéseket tartanak a többi gyermekkel is. 7.1.5. Iskolakerülés megelőzése, kezelése Az iskolakerülések hátterében sokszor iskolai kudarcok, tanulási nehézségek állnak. Az iskola verseny- és teljesítmény centrikus légkörében állandó tanulmányi nehézségekkel küszködnek, mivel a traumák okozta lelki terhek miatt kisebb a teljesítőképességük a normál családban élőkéhez képest. Az iskolakerülés lehet a kudarckerülés is. Rossz jegyek gyakran együtt járnak azzal, hogy a tanárokkal személyes konfliktusba keveredik, az osztálytársai kinézik, perifériára kerül, esetleg bűnbakká válik. Sokan segíthet a probléma kezelésében a tanárokkal való rendszeres és jó kapcsolat kiépítése, együttműködésük elnyerése. Segíthet egy-egy tantárgyból korrepetitor fogadása, rendszeres korrepetálás, foglalkozás. Amennyiben iskolában a helyzete ellehetetlenül segíthet egy iskolaváltás, más alternatív iskolatípus megtalálása, ahol jobban tolerálják a problémás gyerekeket. Átmenetileg egy fél évig a magántanulói státusz is segíthet, azonban hosszú távon nem célszerű, ugyanis így a szükséges szocializációt nem biztosítjuk teljeskörűen a gyermek számára. Amennyiben ezek nem segítetnek, akkor speciális nevelésre van szükség, amit csak ezekre szakosodott intézmény tud biztosítani, tehát a speciális szükségletű gyerekeket oda kell áthelyeztetni a TEGYESZ és a Gyámhivatal segítségével. 7.1.6. Abuzált gyermekek kezelése A fizikailag rendszeresen és súlyosan bántalmazott gyermekek önértékelése súlyosan sérült, érzelmeiket nehezen tudják szabályozni, az iskolában rosszul teljesítenek, alkalmazkodási zavaraik, viselkedési problémáik vannak, kortársaikkal rossz a kapcsolatuk. Különösen érzékenyek a környezetükben előforduló agresszióra. Gyakran válnak ismételten agresszió áldozatává, esetleg védekezésként- maguk is indulatosak, agresszívek. A Gyermekotthonba jelentős számban kerülnek aktuális bántalmazást követően a családból kiemelt gyermekek vagy a bántalmazás következményeként viselkedési problémákat mutató gyermekek és serdülők. Nevelésük sajátos követelményeket támaszt, alapvető, hogy megóvjuk őket az ismételt agressziótól. Fontos felismerni, hogy viselkedésük a bántalmazás

következménye és segíteni őket, hogy agressziómentes környezetben korrektív tapasztalatokat szerezzenek önmagukról és a felnőttekről. A gondozottak élettörténetében előfordul szexuális bántalmazás is, amely főként serdülőkorban okoz nehézséget a szexuális fejlődésben, a párkapcsolatok kialakításában. A szexuálisan bántalmazott gyermekek feltétlenül pszichológiai segítséget igényelnek a traumatikus események feldolgozásában. 7.1.7. Új, vagy kiszolgáltatottabb gyermekek és fiatalok kihasználásának, megalázásának elkerülése, visszaszorítása érdekében alkalmazott módszerek A kisebb gyerekeknek a nagyobb gyerekek által való kiszolgáltatottságának bántalmazásának több fajtája létezik. A verésen és kényszerítésen túl, a zsebpénz elvétele, saját használati tárgyainak elvétele, esetleg bűncselekményre való felhasználás. A nevelők-gondozók igyekszenek résen lenni, és odafigyelni ezekre a jelenségekre. Törekszenek felszámolni, visszaszorítani. A kisebbet sokszor megfélemlítik és nem is meri a felnőtteknek mondani, hogy a nagyok bántalmazzák. Azonban ez is felderíthető és észrevehető, hiszen a bántalmazásnak számtalan jele lehet és ha a nevelő, gyerekfelügyelő megfelelően jelen vannak a gyerekközösségben, megfelelő személyes kapcsolatokat alakítanak ki a gyerekekkel, különböző jelekből könnyen felismerhető. Ilyen lehet például az, ha a kisebbek feltűnő módon a felnőtt közelségét, biztonságát keresik. Valamint az is gyanús lehet, ha a kisebb gyermek túlzottan próbál a nagyobb gyermek kedvébe tenni. Sokszor mindent elkövetnének, csak ne bántsák őket, vagy ne vegyék el a zsebpénzüket, értékeiket. A gyerekek gyakran küzdenek indulatkezelési problémákkal, ezért agresszív szadisztikus hajlamaikat, más téren kell velük levezettetni. Ilyen például a sport, kirándulás, játék. Fontos, hogy ezek a gyerekek megfelelő pszichoterápiában is részesüljenek. A bántalmazott gyereknek gyakori ideológiája, hogy Őt is bántották kisebb korában, ezt most felnőve visszaadja a kisebbeknek. Sajnos ha figyelmetlenek ők is adhatnak rossz mintát ezen a téren. Például a felnőtt büntetés adása megtorlás jellegű, akkor ő tovább fogja adni a kisebbeknek a mintát. A felnőtt büntetés adása akkor megtorlás jellegű, ha úgy adja ki a büntetést, ha azt nem beszéli meg a gyerekkel. A gyerek nincsen tisztában azzal, hogy valójában egy adott tettéért miért kapott ilyen és ilyen súlyú büntetést. A büntetésadás nem lehet automatikus, adminisztratív jellegű, hanem mindig nevelési célzatunka kell lenni. Ezért rendkívül fontos, hogy a gyerekkel megbeszéljük az elkövetett cselekmény súlyát, azzal kinek milyen kárt okozott, miért adunk arra meghatározott súlyú büntetést, hogy függ ez össze a cselekmény, a büntetés súlya. Ezzel arra is neveljük a gyereket, hogy reálisan felismerje cselekedeteinek súlyát és következményeit. A gyereknek mindenképpen éreznie kell, hogy nem megtorlást alkalmazunk. Felderítjük, hogy a nagyobb gyerek bántalmazza a kisebbet, akkor nagyon fontos eszközök, hogy az egész csoportgyűlésen az összes gyerekkel a problémát megbeszéljük. Az eltitkolt, el nem fogadott cselekmények váljanak nyílttá, fontos a bántalmazott, bántalmazó szembesítése. El kell érni a bocsánatkérést, megbocsátást, kibékülést. A bántalmazott gyermek ne kapjon tettéért megtorló büntetést. Inkább a konfliktusba került gyerek közötti viszony rendezésére, emberivé tételére kell törekedni. Olyan is előfordul, hogy kisebb gyerek kárt okoz nagyobb gyereknek és ezt a nagyobb megtorolja, kártalanítás címén a kisebb gyerekek pénzét elveszi. Ez az önbíráskodás, amit szintén nem szabad megengedni. Arra kell

nevelni a gyerekeket, hogy ha neki kárt okoztak, akkor szóljon a felnőttnek és akkor felnőtt segítségével lehet a kár megtérítését rendezni. Így elkerülhető az önbíráskodás és a kár is megtérülhet. 7.1.8. Addiktológiai és drogprevenciós ismeretek A Nemzeti Drogstratégia szellemében egy komplex egészségfejlesztési és drogmegelőzési programot dolgozott ki a drogambulancia, mely vállalja az önkéntességen alapuló foglalkozást azokkal a fiatalokkal, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek valamilyen tudatmódosító szerrel. Minden évben előadást tartanak intézményünkben. Fontosnak tartják, hogy a nevelők tudjanak kommunikálni egymással és a vezetéssel. A nevelőkre-gondozókra azért helyeznek nagy hangsúlyt, mert úgy gondolják, hogy elsősorban a nevelési munkához team munkára van szükség, amelyben mindenkinek a véleménye és világlátása egyformán fontos. Másodlagos haszna a képzésnek az is, hogy ez értékmutató lehet a diákközösségek számára is. 7.1.9 Bűnmegelőzési ismeretek A szervezetbűnözés és módszereinek megismerése, különösen a gyermekprostitúció az emberkereskedelem és a kábítószer terjesztés területén, mivel különösen ezek terén veszélyeztetettek gyermekeink. A prostitúcióba való beszervezés mechanizmusa, a kábítószerre való rászoktatás, a terjesztésbe való beépítés módszereinek ismerete, mind nagyon fontos gyermekvédelmi napi munkában. 7.1.10. Gondozási hely váltás. Gyermekotthonból speciális otthonba történő áthelyezés Tartalmi leírása: A speciális ellátást igénylő gyermek szükségleteinek megfelelő gondozási helyre történő áthelyezésének folyamata. Az speciális gondozó hely fogadja a gyermeket, beilleszti az otthon életébe és haladéktalanul megkezdi a gyermek terápiás célú gondozását. A tevékenység célja: A gyermek speciális szükségleteinek megfelelő ellátásban részesüljön, személyiségállapotát messzemenően figyelembe vevő nevelést és terápiát kapjon. A speciális gondozási helyen a gyermek csak a szükséges időt töltse el. A tevékenység részletes leírása: A speciális ellátási igény felmerülése esetén a gyám/gondozó beszél a gyermekkel, hogy miért tartják fontosnak, hogy megvizsgálják. A gyám/gondozó gondoskodik arról, hogy a gyermek felkészülten - ismerve annak célját és mindazt, ami ott történni fog - részt vegyen a gyermekvédelmi szakértői bizottság vizsgálatán. A gondozási hely változtatását kezdeményezi a gyám, ha a gyermekvédelmi szakértői bizottság véleménye azt indokolja. A gyermek mentális, viselkedési problémája olyan jellegű, amely akadályozza beilleszkedését, elfogadását, tartósan sérti a többi gondozott gyermek alapvető jogait, valamint ha a gyermek szükségleteit jelenlegi gondozási helye nem tudja maradéktalanul kielégíteni. A gyermekotthon szakmai teamje átfogó, részletes esetelemzést készít, melyben ismertetik a gyermek problémáinak megnyilvánulási formáit, a problémák elmélyülésének folyamatát, bemutatják és értékelik a megtett beavatkozásokat,

intézkedéseket. A gyám ezt a dokumentumot eljuttatja a gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz. A gyám/gondozó a gyermeket, a családgondozó a szülőt tájékoztatja az elhelyezési értekezlet céljáról, szereplőiről, menetéről. Az elhelyezési értekezleten a gyermek és a szülő megismerkedik a leendő gondozási hely képviselőjével, akitől tájékoztatást kapnak a speciális otthonról. A gyám/gondozó törekszik segíteni a gyermeket, hogy megértse, elfogadja, miért szükséges a gondozási hely váltása. Az elhelyezési értekezletet követően haladéktalanul intézményközi esetmegbeszélést szervez a korábbi gyám/gondozó, ahol jelen vannak a gondozási hely és a fogadó intézmény szakemberei (nevelő, családgondozó, pszichológus), valamint a korábbi és az új gyámi, gondozói tanácsadó, továbbá az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozója. Az intézményközi esetmegbeszélésen az esetátadó intézmény szakemberei tájékoztatást nyújtanak a gyermek oktatásával, nevelésével, fejlesztésével, terápiájával, családgondozásával kapcsolatosan összegyűlt tapasztalataikról. A gyám/nevelő elkíséri a gyermeket a leendő gondozási helyére, ahol a gyermek megismerni az új gondozási helyét. A gyermekotthon pszichológusa támogatást nyújt a gyermek számára, segíti feldolgozni a változással, az új élethelyzet feldolgozásával járó feszültséget, szorongást, frusztrációt, gyászreakciót. A gyám/gondozó megfelelő körülményeket teremtve biztosítja, hogy a távozó gyermek elköszönjön társaitól. A gyermek távozását megelőzően a volt gondozó átadja a gyermek személyes tárgyait. Fontos, hogy az új gondozási helyen (is) a gyermek személyes tárgyait jelentőségüknek megfelelően kezeljék. A gyermek új gondozási helyére történő költöztetéséről a gyermek korábbi gyámja/gondozója gondoskodik. Átadja a gyermek személyes iratait, a gyámhivatali határozatokat, valamint a gyermek ellátásával összefüggően keletkezett teljes dokumentációt. Célszerű, ha a szülő elkíséri gyermekét a speciális otthonba. Amennyiben a szülő nem vesz részt a gyermeke új gondozási helyre történő elkísérésében, a volt gondozó - írásban - értesíti a szülőt arról, hogy a gyermek speciális otthonba helyezése megtörtént, s az értesítés tartalmazza az új gondozási hely elérhetőségét is. A speciális otthon biztosítja, hogy a gyermek a volt gondozási helyére visszalátogasson és társaival találkozhasson. 7.2. Nevelési szolgáltatások A gyermekotthoni nevelési szolgáltatások elemei azok a szolgáltatáscsoportok, amelyek a napi életgyakorlathoz kapcsolódva, és abba építve lehetővé teszik a gyermekotthoni életmódterápia sikeres megvalósítását. Tartalmi leírása: A gyermekotthoni ellátásban a gondozás, nevelés folyamata keretében egyrészt biztosított a teljes körű ellátás valamennyi eleme, másrészt a napi életrend alakítása és működtetése során a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése és családi életre, önálló életre való felkészítése.

A tevékenység célja: A gyermek elfogadja élethelyzetét, valamennyire biztonságban érzi magát. Érzi, hogy a felnőtt közösség elfogadja, támogatja, számíthat rájuk. A gyermek érzi, hogy van beleszólása az életét, helyzetét meghatározó döntésekbe, részt vesz a szabályok kialakításában is. Valamennyire odatartozónak érzi magát, van helye a gyermekközösségben, a tágabb közösségben, vannak külső kapcsolatai. Közvetlen környezete számára megfelelő, kellően személyes élettér veszi körül, alakításában és fenntartásában tevőlegesen részt vesz. A gyermek identitásának főbb elemeit tevőlegesen támogatják származásával, nemzetiségi, etnikai hovatartozásával tisztában van, vallását akaratának megfelelően gyakorolhatja. A gyermek ismeri jogait és kötelezettségeit, tud velük élni, elérhetőek az érdekeit képviselő szakemberek, szerveződések, fórumok. 7.2.1. Környezeti és személyi állandóság Alapvető fontosságú, hogy a gyermekeket körülvevő környezet állandóságot, biztonságot nyújtson számukra csak ennek alapján várható el a sikeres beilleszkedés, a helyzetének megértése, elfogadása, és a gondozása, nevelése folyamatában az aktív közreműködése (az általános elvárásoknak való megfelelés). A gyermekcsoport szervezése a gyermekotthoni szakmai team kompetenciája - mindig figyelembe kell venni, hogy milyen életkorú, nemű és szükségletű gyermekek élnek már az adott gyermekcsoportban, hogy a kialakult közösségbe hogyan illeszthető(k) be az újonnan érkező gyermek(ek). A gyermekek költöztetése, a gyermekcsoport átszervezése csak nagyon indokolt esetben történhet meg, amit mindig megelőz egy team megbeszélés. A gyermekekkel dolgozó valamennyi munkatárs bevonása szükséges a változó helyzet lépéseinek megtervezéséhez, a gyermekekkel való közléséhez és a megvalósításhoz. A csoport tagjait is közösen tájékoztatják a várható változásokról, ismertetik velük képességeiknek, koruknak megfelelően az okokat és a várható lépéseket, következményeket. A gyermek iskolatípuson és fokozaton kívüli iskolaváltásait csak abban az esetben támogatja a gondozó, engedélyezi a gyám, ha az a gyermek érdekét szolgálja, elkerülhetetlenül szükséges, illetve a gyermek maga kéri. Feladat, hogy a változást a gyermek megértse, elfogadja, partner legyen. Ezáltal konfliktusok, nézeteltérések előzhetők meg, sőt, szorosabbá válhat a gondozó és a gyermek kapcsolata. Elvárható, hogy a gondozószemélyzet a csoportban tartósan állandó legyen. A szakmai team feladata, hogy olyan módon működjön, ami megtartja a tagokat, segíti minden egyes szakember egyéni és csoport szintű munkavégzését, vagyis az együttműködést. Nem csak a személyi állandóság, hanem a szakemberek közötti személyes kapcsolat minősége a szakmai team légköre is meghatározó a gondozásban élő gyermek biztonságérzetét tekintve. Gyermek távozása a csoportból, vagy felnőtt távozása az otthonból mindig hatással van a gyermekek és felnőttek életére, közérzetére. Minden ilyen, a gyermekközösség életére ható eseményt csoportszinten kell kezelni. A változásra felkészítik mind a távozót mi vár majd rá, hogyan alakul az élete, mind az otthonban maradókat kimondhatja a gyermek az érzéseit, átbeszélnek, tisztáznak minden kérdést, ami felmerül. A közös búcsúzás elengedés mellett kerül sor szükség, igény szerint egyéni beszélgetésekre. A meglévő egyensúly, egység felbomlása, átalakulása következtében számítani lehet arra, hogy amennyiben nem sikerül beszélgetések segítségével feldolgozni a helyzetet, a gyermekek a viselkedés szintjén megmutatják majd a helyzettel kapcsolatos