Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 21. KOCKÁZATOKKAL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL 2012. december 31.
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Kockázatkezelési elvek, módszerek... 3 1. Kockázati stratégia... 3 Főbb kockázatkezelési alapelvek... 3 Általános kockázatkezelési célok... 4 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság... 4 Kockázati szerkezet... 4 Kockázatkezelési szervezet bemutatása... 4 Lényeges kockázatok... 5 2. Tőketervezés... 5 Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása... 5 Tőkemegfelelés alakulásának figyelése... 5 Tőkemegfelelésről szóló jelentések... 5 III. Javadalmazási politika... 5 IV. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk... 7 V. A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet tőkemegfelelése... 7 1. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák... 7 Hitelezési kockázat... 7 Működési kockázat... 8 Piaci kockázatok... 8 Koncentrációs kockázatok... 8 Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat... 8 Likviditási kockázat... 9 Egyéb kockázatok... 9 2. Hitelminőség-romlás, felhígulási kockázat... 9 Késedelem... 9 Hitelminőség-romlás mérése... 10 Ügyfél- és partnerminősítés... 11 Ügyletminősítés... 11 Értékvesztés és céltartalék-képzés... 12 Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint... 12 Elszámolt és visszaírt céltartalék... 12 A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege... 13 A kitettségek országonkénti megoszlása... 13 A kitettségek gazdasági ágazatonkénti megoszlása... 13 Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása... 13 Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban nettó értéken... 13 VI. Sztenderd módszer... 14 VII. Hitelezésikockázat-mérséklés... 14 1. Biztosítékok értékelése... 14 VIII. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk... 16 IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók... 16 X. Működési kockázat... 16 2
I. Bevezetés A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően ezúton tesz eleget nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. A hitelintézet nem köteles nyilvánosságra hozni a nem lényeges, a védett vagy bizalmas információkat. A közzétett adatok a 2012. december 31-i állapot szerinti éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Takarékszövetkezet Küldöttgyűlése 2013. május 29-én hagyott jóvá. II. Kockázatkezelési elvek, módszerek 1. Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban tartalmazza a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. Tartalmazza továbbá a kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: - kockázatvállalási politika, - kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság, - kockázati szerkezet, - kockázatkezelés szervezete. Főbb kockázatkezelési alapelvek 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében. (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli, és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz, és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 5. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet vagy más, az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 6. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 3
Általános kockázatkezelési célok - A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. - Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. - A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. - A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat. - A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. - A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. - A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy - milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, - mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, - milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer; - Hitelkockázat-mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer; garanciák, készfizető kezességek esetében: sztenderd módszer; - Működési kockázat alapmutató módszer. Kockázatkezelési szervezet bemutatása A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A szervezeti felépítésben a belső ellenőrzés és a kockázatkezelés tevékenysége egymástól, valamint az egyéb szervezeti egységektől elkülönülten működik. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a kockázatkezelő a felelős. A kockázatokat, a kockázatkezelés folyamatát a belső ellenőr rendszeresen ellenőrzi. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: - módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, - elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, - belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, - adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés, - belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. 4
Lényeges kockázatok A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja. A lényegesnek minősített kockázatainkat az alábbiak szerint csoportosítjuk: - az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; - az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők. 2. Tőketervezés A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban három évre előre, éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet fő elemeit. Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A belső tőkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tőkét alkalmazza a Hpt. 5. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. Tőkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal, a felügyeleti adatszolgáltatás küldését megelőzően meghatározza a szabályozási, valamint a belső tőkeszükségletét, az alábbiak figyelembe vételével: - havonta számolja a szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - havonta számolja a számszerűsített kockázatok belső tőkeszükségletét a tőkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban; - negyedévente elvégzi a tőkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét; - évente elvégzi a tőkepuffer mértékének meghatározásához az önértékelést. Tőkemegfelelésről szóló jelentések Az ügyvezetés a Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulását a kockázatkezelő beszámolója alapján havonta nyomon követi, negyedévente jelentést készít az igazgatóságnak és a felügyelő bizottságnak. A tőkemegfelelésről szóló számításokat a Takarékszövetkezet havonta megküldi az OTIVA-nak, továbbá a számított tőkeszükséglet szerepel a felügyeleti jelentés megfelelő mezőjében. III. Javadalmazási politika Az Európai Parlament és a Tanács irányelvei és azoknak a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzésével összefüggő jogszabályok rendelkezési közé való beemelése nyomán a pénzügyi szervezeteknek megfelelően kialakított javadalmazási politikával kell rendelkezniük. 5
A Takarékszövetkezet igazgatósága a felügyelő bizottsággal egyeztetve az alábbi jogszabályok és szabályzatok alapján megalkotta a javadalmazási politikát: - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének 1/2010. és 3/2011. (VII.04.) számú ajánlásai, - az Európai Parlament irányelvei, a 2006/48/EK, 2006/49/EK irányelvek és azok 2010. évi módosításai (CRDIII), - a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII.18.) Kormányrendelet, - a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos munkaügyi szabályzata, éves tervfeladat kiírása és prémium kiírása. A Takarékszövetkezet javadalmazási bizottságot nem állított fel, annak feladatait az igazgatóság gyakorolja. A javadalmazási politika végrehajtásának ellenőrzéséért a felügyelő bizottság felelős. A javadalmazási politika végrehajtásának szabályszerűségét a Takarékszövetkezet belső ellenőre évente minimum egy alkalommal ellenőrizni köteles. A javadalmazási politika általános hatálya a Takarékszövetkezet minden munkaviszonyban álló munkavállalójára és tisztségviselőjére kiterjed, speciális hatálya az igazgatóság tagjaira és elnökére, a felügyelő bizottság tagjaira és elnökére, a szövetkezet ügyvezetőire, üzletág vezetőire, kockázatkezelő munkatársra és a belső ellenőrre terjed ki. A Takarékszövetkezet a javadalmazási politikában meghatározta a javadalmazás típusait: - Rögzített javadalmazás: elemeinek nagyságát a munkavállalók hatályos munkaszerződése, illetve a vonatkozó belső szabályzatok rögzítik. Elemei: személyi alapbér, választható béren kívüli juttatások, gépjárműhasználat, mobiltelefon használat, oktatás, képzés támogatása. - Teljesítményjavadalmazás: az egyéni, csoportszintű és takarékszövetkezeti teljesítmények figyelembe vételével, minimálisan a következő teljesítménymutatók alapján: a nem teljesítő hitelek részarányának változása; tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke; a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása; az elért adózás előtti eredmény. A Takarékszövetkezet a javadalmazási politika speciális hatálya alá tartozó személyek kivéve a szövetkezet tisztségviselőit javadalmazása esetében az adott évi üzletpolitikai és gazdasági célkitűzések eredményes megvalósítását elősegítő, hatékony, hosszú távú működésére ösztönző teljesítmény-javadalmazási formát érvényesít. A belső ellenőr és a kockázatkezelő javadalmazása saját tevékenységük céljaival áll összhangban, nem az általuk vizsgált és ellenőrzött üzleti tevékenység eredményéhez kötött, de figyelembe veszi a szövetkezet teherviselő képességét. A tisztségviselők e minőségükben csak tiszteletdíj javadalmazásban részesülnek, ezen felül a tisztség ellátásával összefüggő indokolt költségtérítést kaphatnak. A teljesítmény-javadalmazási keret maximális mértéke a speciális személyi hatály alá tartozó munkavállalók esetében az éves kifizetett személyi alapbér 50%-a. A teljesítmény értékelése félévkor és évvégén esedékes. Újraértékelést kell végezni, ha évközben olyan esemény következik be, amely az előirányzott paraméterekben is jelentős változást idéz elő. A teljesítménymutatók adott évi értékének helyességét független szakértőként a takarékszövetkezet könyvvizsgálója felülvizsgálja, a vizsgálat eredményéről az igazgatóság részére igazolást ad. A 2012. üzleti évre vonatkozó javadalmazás állandó részének összege 8 fő részére (három ügyvezető, aktív üzletág vezető, passzív üzletág vezető, főkönyvelő, kockázatkezelő és a belső ellenőr) 59,663 millió Ft. A teljesítményjavadalmazás 2012. évben a következőképpen alakult a fentebb említett 8 fő részére: 2012. augusztusában elszámolásra és kifizetésre került a 2011. évre járó prémium különbözete 2,820 millió Ft, valamint 2012. decemberében lett kifizetve 5,150 millió Ft 2012. évi prémium előleg és jutalom. A 2012. évi prémium elszámolására a 2012. évi beszámoló elfogadásáig nem került sor. Teljesítményjavadalmazást a Takarékszövetkezet kizárólag készpénzben nyújt. 2012-ben új munkaszerződéshez kapcsolódó kifizetésre és végkielégítés kifizetésére nem került sor. Ki nem fizetett halasztott javadalmazás valamint odaítélt halasztott javadalmazás nem volt. 6
IV. Szavatoló tőkével kapcsolatos információk Az alapvető tőke összege: Járulékos tőke összege: Kiegészítő tőke összege: Alapvető tőke pozitív összetevői Befizetett jegyzett tőke: Tőketartalék: Alapvető tőkeként elismert tart.: Általános kockázati céltartalék: Alapvető tőke negatív összetevői Egyéb levonások (imm. javak): Járulékos tőke pozitív összetevői Járulékos tőke negatív összetevői 803,264 millió Ft 0 millió Ft 0 millió Ft 11,354 millió Ft 5,437 millió Ft 778,852 millió Ft 7,904 millió Ft -0,283 millió Ft 0 millió Ft 0 millió Ft Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások utáni összes alapvető tőke és járulékos tőke (a Hpt. 2. sz. melléklet III/17. pontja szerint): 803,264 millió Ft A Felügyelet 2012. június 30-i adatok alapján jóváhagyta a Takarékszövetkezet által a tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP) eredményeként számított tőkeigényt. A következő felülvizsgálat időpontjáig a Takarékszövetkezet tevékenységéhez a Felügyelet által megállapított tőkekövetelmény a mindenkori szabályozói tőkeszükséglet 178 %-a. V. A Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet tőkemegfelelése 1. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégiák Belső tőkemegfelelés értékelési folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet vezető testületei biztosítják, hogy - a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza), - az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre, - hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C. -ában, 76/K. -ában és a 145/A. -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert - nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, - termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást, - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. -a (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet számított belső tőkeszükséglete 2012. december 31-én: 376,976 millió Ft. Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. 7
A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. Tőkekövetelmény kitettségi osztályok szerint: Kitettségi osztály Összeg Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség után 0 Reg. kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség után 0,884 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség után 0 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség után 0 Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség után 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség után 46,767 Vállalkozással szembeni kitettség után 63,288 Lakossággal szembeni kitettség után 42,321 Ingatlannal fedezett kitettség után 5,152 Késedelmes tétel után 1,137 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség után 0 Értékpapírosítási pozíció után 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség után 0 Egyéb tétel után 14,751 SA módszer tőkekövetelménye összesen: 174,300 Működési kockázat A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. Tényleges tőkeszükséglet az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető, ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. Piaci kockázatok A Takarékszövetkezet teljes (összesített) nyitott devizapozíciója 2012. december 31-én nem haladta meg a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2%-át. Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: - a limitek meghatározása stressz feltételezésen alapul, azaz, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 25%-nál; - a kockázatok fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti; - limiten felül a túllépést szavatoló tőkével kell fedezni. Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A Takarékszövetkezetnél a kamatláb kockázatát mértéke a megadott paraméterekkel havonta elvégzett stressz teszt eredményével egyezik meg. A Takarékszövetkezet a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság ajánlásával összhangban sztenderd kamatláb sokkot feltételező számítást (stressz tesztet) végez minden olyan devizanemre, amelyekben denominált, a kereskedési könyvön kívül nyilvántartott eszközeinek, forrásainak és mérlegen kívüli ügyleteinek összege meghaladja a mérlegfőösszeg 5 %-át (mely devizára ki kell tölteni a PSZÁF 9AA kamatelemzés táblát). A Takarékszövetkezet duration gap elemzésnél (stressz tesztnél) az alábbi paraméter alkalmazza: - a forint hozamgörbe 300 bázispontos párhuzamos elmozdulása, - a deviza hozamgörbék 200 bázispontos párhuzamos elmozdulása. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt, azonban az elvégzett sztenderd kamatláb sokkokat feltételező stressz teszt eredménye nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet mindenkori, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenység fedezetére szolgáló szavatoló tőke 20 %-át. A limiten belül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló szabályzatban 8
foglalt módon számolt tőkepuffer jelenti. A limiten felül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni. A kamatkockázat számított belső tőkeszükséglete 2012. december 31-én: 48,553 millió Ft. Likviditási kockázat A Takarékszövetkezet a likviditási kockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt automatikusan, közvetlenül nem teljesít tőkekövetelményt, azonban - a 31-90 napos negatív halmozott nettó bázispozíció abszolút értékben nem lehet magasabb, mint a II. fokú likvid eszközök állománya, és - a nettó finanszírozási pozíció nem lehet negatív. A limiten belül a likviditási kockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról szóló utasításban foglalt módon számolt tőkepuffer jelenti. A limiten felül a likviditási kockázatot szavatoló tőkével kell fedezni. Egyéb kockázatok A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az alábbi egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat kezeli. Irányítási kockázat a belső szervezeti felépítés kialakításával, fejlesztésével kezelt kockázat. Reziduális kockázat a hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális kockázatra a Takarékszövetkezet külön belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. Reputációs kockázat amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik, és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. Az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. Külső tényezők kockázata a kockázatot a Takarékszövetkezet évente minősíti, és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer megállapításakor. Stratégiai kockázat a stratégiai kockázat kezelésének elsődleges eszközét a Takarékszövetkezet a stratégia kiigazításában határozza meg. Stratégiai kockázatra belső tőkeszükségletet csak akkor és olyan mértékben határoz meg, amennyiben erre a Takarékszövetkezet igazgatósága kötelezi vagy az OTIVA határozata felszólítja. 2. Hitelminőség-romlás, felhígulási kockázat Késedelem Késedelmes a tétel, ha az ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szembeni lényeges kötelezettségének késedelme kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll. Folyószámlahitel esetében a késedelem a hitelkeret szerződésben rögzített törlesztési határidejét követő nappal kezdődik. Lényegesnek minősül az olyan kötelezettség, amelynek összege meghaladja I) lakossággal szembeni kitettség esetén: 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet; II) az I) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén: 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, lakóingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett eredetileg 35 %-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 9
- 50 %-os kockázati súly alkalmazható, ha az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább a kitettség értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értékének 20%-a, - Egyébként 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A kilencven napot meghaladóan késedelembe esett, és lakóingatlannak nem minősülő ingatlanon alapított jelzálogjoggal fedezett, eredetileg 50%-os kockázati súlyozású kitettségnek az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értékével csökkentett részéhez 100%-os kockázati súlyt kell rendelni. A késedelmes tétel fedezettel ellátott részének meghatározása esetében elismert hitelezésikockázat-mérséklő tétel vehető figyelembe. Ha a késedelmes tétel nem elismert, de a Felügyelet által a hitelkockázat-mérséklésre vonatkozóan meghatározottak szerint megfelelőnek tekintett hitelkockázat-mérséklő tétellel teljesen fedezett, valamint az elszámolt értékvesztés és kockázati céltartalék értéke legalább az értékvesztés elszámolása és kockázati céltartalék képzése előtti bruttó értéknek a 15%-a, akkor 100%-os kockázati súlyt kell alkalmazni. Hitelminőség-romlás mérése A hitelezési kockázat stressz alatti tőkeszükséglete a számított belső tőkeszükséglet és a stresszteszt eredményének összege. A hitelezési kockázat esetében a stresszteszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik. Másrészt, a stresszteszt azt vizsgálja, hogy a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett stresszhatás bekövetkezése esetén a devizakitettségek értékelése miatt milyen mértékben növekszik a tőkeszükséglet. Ez utóbbi számítás az eredeti portfolióra és nem a minőségromlás utáni portfolióra történik. Portfolió minőség romlása A portfolió minőség romlásával kapcsolatos stresszhatás a következőket vizsgálja: miként nő az értékvesztés és céltartalék-képzés, és miként emelkedik a romló portfolióval kapcsolatos tőkeszükséglet. A stresszteszt által mért stressz alatti tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A stressztényezők (faktorok) és számításra vonatkozó általános szabályok a következők: 1. Mérlegen kívüli tételek lehívása stresszhelyzetben az ügyfelek helyzetének romlása miatt a le nem hívott hitelkeretekből a szokásoshoz képest nagyobb arányt hívnak le, és a vállalt garanciákért is nagyobb mértékben kell helytállni. Ezért a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni. A 100%-nál alacsonyabb ügyletkockázati súlyozású tételek mérlegtétellé válása a kockázattal súlyozott kitettség értékét, ezen keresztül a tőkeszükségletet növelik. 2. Ingatlanfedezetek romlása az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt a korábban fedezett hitelek egy része fedezetlenné válik. Emiatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek meghatározott százalékát a fedezetlen állományba a lakossági, illetve a vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése a feltételezés az, hogy a vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%-os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek minősége romlik, és ezért a stresszhatásként meghatározott romló portfolióhányadokat külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok értékvesztés hányadok a késedelmes tételek közé átsorolt állományoknál az 50%-os, a 100%-os vagy a 150% kockázati súlyozás meghatározásához meg kell határozni, hogy az átsorolt állományokra átlagosan mekkora értékvesztést vagy céltartalék-képzést kell elszámolni. 10
Ügyfél- és partnerminősítés Az ügyfél-, illetve partnerminősítés központi eleme a minősítési osztályokba sorolás. A minősítés során elvégzett elemzések és számított mutatók alapján az ügyfelek és partnerek A-E osztályba kerülnek besorolásra. Nem lehet A és B osztályú ügyfél, illetve partner, aki hitelprolongálást, vagy átütemezést kért. Az E osztályba kell besorolni az elért pontszámtól függetlenül azokat az ügyfeleket, akik rossz minősítésű hitellel rendelkeznek, illetve korábban rendelkeztek. Ügyletminősítés A Takarékszövetkezet elkészítette az Ügyletminősítési és értékelési szabályzatot valamint az értékvesztés elszámolás és céltartalék képzési szabályzat -át. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerülnek elszámolásra. Az egymillió forint és azt meg nem haladó lakossági, vállalkozói, önkormányzati és egyéb követelések besorolásánál egyszerűsített minősítési eljárást elsősorban a késedelem időtartamához kötődően alkalmaz. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. Problémamentes követelések Problémamentesnek csak azon egyszerűsített eljárás alá tartozó kintlévőségek minősíthetők, amelyek esetében dokumentáltan valószínűsíthető, hogy az megtérül, s a Takarékszövetkezetnek nem kell veszteséggel számolnia, továbbá az adós (ügyfél) tőke és kamatfizetési vagy törlesztési késedelme - vállalkozói hitelek esetében a 15 napot, - lakossági hiteleknél a 30 napot nem haladja meg. A függő és jövőbeni kötelezettségek közül csak azok minősíthetők problémamentesnek, amelyekkel kapcsolatban a jövőben veszteség bekövetkezése a rendelkezésre álló adatok alapján nem valószínűsíthető. Külön figyelendő követelések Külön figyelendő kategóriába sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeket és mérlegen kívüli tételeket, amelyekkel kapcsolatosan a minősítés időpontjában veszteség keletkezése még nem valószínűsíthető, de a Takarékszövetkezet olyan információ birtokában van, amely miatt az adott követelés az átlagoshoz képest kiemelt kezelést igényel. Ide sorolja be a Takarékszövetkezet azokat a tételeket is, amelyek esetében: - a Takarékszövetkezetnek több jogcímen van követelése az adóssal szemben, s az adós valamely fizetési kötelezettségének teljesítése során fizetési késedelem merült fel, - átütemezték a hitelt, de a törlesztés rendszeres, az adós körülményeiben lényeges változás nem történt; - a hitel típusa, az adós személye vagy a kapcsolódó egyéb feltételek következtében különleges kezelést igényelnek, de a minősítés időpontjában konkrét, veszteségre utaló tényező még nem jelentkezett (pl. futamidő, törlesztés ütemezése, záloghitelek, területen kívüli hitelezés) Átlag alatti minősítésű követelések Átlag alattinak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a követeléseket, amelyeknél a minősítés időpontjában bizonytalan mértékű veszteség valószínűsíthető, és - a követelések fizetési, vagy törlesztési késedelme vállalkozói hitel esetében meghaladja a 15 ill. lakossági hitel esetében a 30 napot, de a 90 napot nem éri el, - az adós fizetési kötelezettségeinek legalább 3 alkalommal is késve tett eleget: vállalkozói hitelnél 15 napos, lakossági hitelnél 30 napos késéssel fizetett, - az adós fizetési problémáinak következtében a közbeeső esedékesség és a végső lejárat módosításra került, azaz a hitelt prolongálták. Kétes minősítésű követelések Kétesnek kell minősíteni azokat a követeléseket, amelyeknél egyértelműen megállapítható, hogy a Takarékszövetkezetnek veszteséget okoznak, de ennek mértéke a minősítés időpontjában még nem ismert: - a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 90 napot meghaladja, de 365 napon belüli, - az adós fizetési kötelezettségeit rendszeresen, legalább 6 alkalommal késve teljesítette, 11
- az adós csődeljárás alatt áll, - azt a követelést, amely a minősítés időpontjában bírósági per tárgyát képezi, a várható veszteség alapján. Rossz minősítésű követelések Rossznak minősíti a Takarékszövetkezet azokat a kintlévőségeit, amelyek esetében: - év közben, a rendszeres negyedéves minősítések időpontjában a követelések fizetési vagy törlesztési késedelme a 365 napot meghaladja; - a keletkező veszteség a kockázatvállalás összegének 70 %-át előreláthatóan meghaladja, és az adós törlesztési kötelezettségének többszöri felszólítás után sem tesz eleget, - az ügyfél felszámolási eljárás alatt áll, kivéve azokat a követeléseket, amelyeket a felszámolási eljárás során keletkeztek, - végrehajtás, bírósági per tárgyát képező követelés, a várható veszteség alapján. Értékvesztés és céltartalék-képzés A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 10 %, átlag alatti kategóriában 30 %, kétes követeléseknél 70 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100 %. A Takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát a teljes szempontú minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 1-10 %, átlag alatti kategóriában 11-30 %, kétes követeléseknél 31-70 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 71-100 %. Teljeskörű minősítéssel kapcsolatos értékelési szabályok A Takarékszövetkezet a minősítésnél a 250/2000. Korm. rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott szabályok szerint jár el. A kintlévőségek minősítését több tényező figyelembe vételével határozza meg. A várható veszteség-meghatározás fő eleme a fizetési késedelem, de emellett szerepet játszik az ügyfél adósminősítése. A várható veszteséget csökkentheti a fedezetértékelési szabályzatban meghatározott fedezetek értéke. A Takarékszövetkezet a nem fedezett várható veszteség összegével megegyező mértékű értékvesztést számol el könyveiben. Az elszámolt értékveszés %-a meghatározza a kintlévőség minősítési kategóriáját, így a hitelminőséget is. Összegezve megállapítható, hogy a fizetési késedelem az ügyféllel szembeni követelés hitelezői oldalról nézve egyik legfontosabb tulajdonsága, amely a Takarékszövetkezet szabályzataiban, ügyvitelében több fontos kérdést így a követelés hitelminőségét is alapvetően meghatároz. Elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfélkategória szerint Megnevezés Nyitó Záró Képzés Visszaírás állomány állomány Befektetési célú értékpapírok 14,160 0 0 14,160 Nem pénzügyi vállalatok 123,634 112,466 61,059 175,041 Egyéni vállalkozók 58,385 48,530 56,949 49,966 Lakosság 166,917 68,633 64,801 170,749 Egyéb (nonprofit, önkormányzat) 21,894 44,247 52,968 13,173 Vagyoni érdekeltségek 0 0 0 0 Külföldieknek nyújtott hitel után 0,003 0,006 0,001 0,008 Összesen: 384,993 273,882 235,778 423,097 Elszámolt és visszaírt céltartalék A céltartalék 2012. évi nyitó állománya 27,458 millió Ft, képzés 19,063 millió Ft, felszabadítás 27,168 millió Ft, záró állománya 19,353 millió Ft. 12
A számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezésikockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege Kitettségi osztály 2012.12.31. 2012. évi átlagos érték Központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség 4 236,125 4236,125 Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség 69,236 5,770 Közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség 654,912 654,912 Multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség 0 0 Nemzetközi szervezettel szembeni kitettség 0 0 Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség 2 547,654 636,914 Vállalkozással szembeni kitettség 1 057,637 10,792 Lakossággal szembeni kitettség 884,174 0,559 Ingatlannal fedezett kitettség 175,938 5,498 Késedelmes tétel 251,309 0,450 Fedezett kötvény formájában fennálló kitettség 0 0 Értékpapírosítási pozíció 0 0 Kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség 0 0 Egyéb tétel 351,871 87,968 A kitettségek országonkénti megoszlása A Takarékszövetkezet határon átnyúló tevékenységet nem végez. A kitettségek gazdasági ágazatonkénti megoszlása Ágazat megnevezése Összeg Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 480,670 Bányászat, bányászati szolgáltatás 0 Feldolgozóipar 261,798 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 18,013 Építőipar 23,112 Kereskedelem, gépjárműjavítás 88,307 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 70,227 Információ, kommunikáció 0 Szállítás, raktározás 111,151 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4,890 Ingatlanügyek 55,087 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0,037 Egyéb tevékenységek 701,005 Kitettségek hátralévő futamidő szerinti csoportosítása Hátralévő futamidő szerinti 1-5 év Lejárat Éven belüli 5 éven túli megbontás között nélkül Összesen Pénztár és elszámolási számlák 399,022 0 0 0 399,022 Forgatási célú értékpapírok 719,105 0 0 0 719,105 Befektetési célú értékpapírok 1 338,947 3 376,837 0 0 4 715,784 Jegybanki és bankközi betétek 1 510,694 0 0 0 1 510,694 Hitelek 1 079,983 761,441 292,696 0 2 134,120 Aktív kamatelhatárolások 184,628 0 0 0 184,628 Egyéb követelések 55,987 0 0 0 55,987 Vagyoni érdekeltségek és saját eszközök 0 0 0 227,912 227,912 Késedelmes tételek ügyfélkategória szerinti megoszlásban nettó értéken Ügyfélkategória Összeg Jogi személyiségű vállalkozások 1,120 Nem jogi személyiségű vállalkozások 0,041 Egyéni vállalkozók 0,052 Lakosság 12,319 13
Késedelmes tételek tőkekövetelményének megoszlása adatok Ft-ban ágazatok nettó kitettség értéke tőkekövetelmény Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, 2 094 168 Feldolgozó ipar 3 219 258 Építőipar 68 387 8 206 Kereskedelem, járműjavítás 1 028 330 83 437 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 597 527 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 40 000 3 198 Pénzügyi tevékenység 21 459 1 715 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 0 0 Egyéb 12 361 765 1 039 857 Összesen: 13 531 851 1 137 366 Késedelmes tételek céltartalékának és értékvesztésének alakulása adatok Ft-ban ágazatok Nyitó képzés visszaírás záró Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, 29 976 14 858 0 44 834 Feldolgozó ipar 35 308 591 9 766 554 489 556 44 585 589 Építőipar 17 480 326 6 809 353 754 481 23 535 198 Kereskedelem, járműjavítás 6 115 801 1 922 550 964 933 7 073 418 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 15 390 0 15 390 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1 601 183 16 585 811 80 812 18 106 182 Pénzügyi tevékenység 5 600 000 2 330 868 161 310 7 769 558 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 8 811 168 3 713 753 135 364 12 389 557 Egyéb 118 166 608 25 977 546 19 886 510 124 257 644 Összesen: 193 113 653 67 136 683 22 472 966 237 777 370 VI. Sztenderd módszer A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tőkekövetelményét sztenderd módszer szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendeletben (Hkr.) meghatározott következő kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr.-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó rendelet előírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak, a központi banknak és a kereskedelmi bankoknak van elismert külső hitelminősítő szervezet általi minősítése, ezért a velük szembeni kitettségek esetében a Felügyelet által a hitelminősítéshez hozzárendelt besorolás alapján megadott kockázati súlyok alkalmazandók. A Takarékszövetkezet a Felügyelet által elismert hitelminősítő szervezeteket fogadja el. VII. Hitelezésikockázat-mérséklés A Takarékszövetkezet a hitelezésikockázat-mérséklésénél nem számol a nettósításból adódó hatásokkal, a hitelezésikockázat-mérséklés hatását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszere szerint számítja ki. 1. Biztosítékok értékelése A Takarékszövetkezet által elfogadott fedezeteket fedezeti értékének számításának alapját - az értékbecslésben meghatározott érték, - a könyvszerinti érték, - járművek esetében az EUROTAX katalógus összehasonlító árai képezik. 14
A Takarékszövetkezet az egyes fedezetcsoportokat - érvényesíthetősége, - értékállósága, - ellenőrizhetősége alapján alakította ki. Az elfogadott fedezetek lehetnek: - likvid fedezetek, - közraktárjeggyel biztosított fedezetek, - ingatlanok, - egyedileg beazonosított, nevesített ingóságok, - egyéb fedezetek, - garanciák, készfizető kezességek. Az elfogadott fedezetek további csoportosítás szerint lehetnek: - előre rendelkezésre bocsátott pénzügyi biztosítékok, - előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek (garanciák). A Takarékszövetkezet nem fogadja el biztosítékként: - a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, - olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyikben az adósnak befolyásoló részesedése van. A Takarékszövetkezet a garanciát nyújtókat és kezességet vállalókat és azok hitelminősítési kategóriáját a következőkben teszi közzé: Garanciát nyújtó megnevezése Központi kormány, központi bank Kezességet vállaló hitelminősítési kategóriája 2011. december 31-én Minősítési kategória 1. 2. 3. 4. 5. AAA-AA - A + -A - BBB + +BBB - BB + -BB - CCC + -CCC - X A Takarékszövetkezet a hitelezésikockázat-mérséklésre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által nyújtott garanciák Magyar Állam általi viszontgaranciáját fogadja el. A Takarékszövetkezet 2012. december 31-én a pénzfedezetet, az ingatlanfedezetet és a fentiekben részletezett garanciákat ismerte el hitelkockázat-mérséklő biztosítékként. Az elismert biztosítékok által fedezett teljes kitettség értéke 1 485,336 millió Ft. 15
Kitettségi osztály Központi kormányok és központi bankok Reg. kormány vagy helyi önkormányzat Közszektorbeli intézmény Hitelintézetek, bef. vállalkozások Nettó kitettség értéke Előre nem rend. bocsátott fedezetek Garanciák Hitelderivatívák Előre rendelkezésre bocsátott fedezetek Pénzügyi bizt. egysz. módsz. Egyéb előre rend. bocs. fed. CRM helyettesítő hatások Nettó a kitettségre kitettség a Kiáramló Beáramló CRM hely. hely. figyelembevételével tételek (-) tételek (+) 4 236,125 1312,236 5548,361 63,401 63,401 654,912 654,912-654,912 2 533,494 600,335-600,335 1 933,159 Vállalkozások 970,764 28,054-28,054 942,710 Lakosság 800,021 23,901 7,753-31,654 768,367 Ingatlannal fedezett kitettségek 162,286 5,034-5,034 157,252 Késedelmes tételek 13,532 13,532 Egyéb eszközök 350,871 8,095-8,095 15,848 358,624 Összesen: 9 785,406 1 312,236 15,848-1 328,084 1 328,084 9 785,406 VIII. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet 2012. évben nem vásárolt rövidtávú nyereségszerzés céljából, kereskedési szándékkal értékpapírokat. IX. Kereskedési könyvben nem szereplő részvények, pozíciók A pénzügyi intézményekben lévő részvények mérleg szerinti értéke: 34,859 millió Ft. Ennek megoszlása: - Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 34,609 millió Ft (névértéke: 10,740 millió Ft) - Banküzlet Zrt. 0,100 millió Ft - Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 0,150 millió Ft Kereskedési könyvben nem szereplő pozíciók: A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérő jellemzőiből adódnak. A banki könyvi kamatkockázat mérése sztenderd kamatláb-változást feltételező duratiun gap módszer szerint negyedévente történik, követve a Felügyelet 2/2008. sz. módszertani útmutatóját. Devizanem HUF Súlyozott pozíció 2012. I. negyedév 76,718 2012. II. negyedév 264,551 2012. III. negyedév 236,394 2012. IV. negyedév 209,205 X. Működési kockázat A nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. 16
A Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri. A módszer a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15 %-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. 2009. év 2010. év 2011. év Tőke- Működési kockázat br. jövedelme br. jövedelme br. jövedelme követelmény Összeg: 390,129 412,624 409,000 60,588 2012. december 31-én a működési kockázatokra számított belső tőkeszükséglet: 60,588 millió Ft. Nagykanizsa, 2013. május 31. Dél-Zalai Egyesült Takarékszövetkezet Igazgatósága 17