Rétegelt ragasztott fa tartók 1.A RR tartó bemutatása A fa az emberiség által felhasznált egyik legrégibb építőanyag, a rétegelt ragasztott tartót több mint 50 éve használják. Az utóbbi évtizedekben a ragasztott fatartó sokoldalú alkalmazhatósága bebizonyosodott az építészeti és konstrukciós területeken. [5] Rétegelt ragasztott fa egy iparilag előállított fa teherhordó szerkezet, mely 80%-kal magasabb teherbírással rendelkezik, mint a hagyományos fűrészáru alapanyag. [3] A RRFA tartó lényegében olyan fagerenda, amelynél a szelvény-és hosszméretek jelentősen eltérhetnek a megszokottól, s amely nemcsak egyenes, hanem íves, olykor többször is görbített formájú lehet. Kitűnően alkalmazhatóak olyan helyeken ahol a magas szilárdság és a költséghatékonyság mellet az elegáns megjelenés is fontos. [3] A tartó több összeragasztott szárított fa lamellából áll. A lamella alapanyagának felülvizsgálása korszerű röntgen és lézertechnológiával történik. Az osztályozott lamellákat fogazott illesztéssel toldják egymáshoz. A különleges hosszakat hossztoldással, az extrém szelvényméreteket szélességi toldással és rétegeléssel lehet elérni. Ha a rétegeléskor a préságy egyenes, akkor a fatartó egyenes lesz, ha íves, akkor íves lesz. A technológia során nem kell sem különleges hőkezelést, sem gőzölést alkalmazni, a préságy szerinti forma állandóságát a rétegeléshez használt műgyanta biztosítja. Az esetek többségében az acél kapcsolóelemek már a gyárban felszerelésre kerülnek. [3] Az alkalmazott műgyanta víz-és főzésálló, minden szélsőséges hatást biztonsággal tűr, s a gyártás során bekövetkezett kikeményedés után az egészségre teljes mértékben veszélytelen. A hossztoldás során történő hibakiejtés és a rétegelés következtében a hagyományos fűrészelt fa gerendánál jóval homogénebb, legfeljebb kismértékben repedező és nem vetemedő fatartók kapunk eredményül. [4] A rétegelt-ragasztott fa tartók már a tervezés során konkrét ideig tartó tűzhatásra méretezhetők, s a tűzállóság égéskésleltető szerrel is fokozható. A fatartók tűz esetén kiszámíthatóan viselkednek, nagy szelvények esetén pedig állékonyságukat megtartva lehetővé teszik a mentést. [4] A rétegelt-ragasztott fa tartókkal történő építés gyors, viszonylag kis gépigényű. Ezzel a szerkezettípussal akár 70,00 m fesztáv is áthidalható közbülső alátámasztás nélkül. A szerkezet nem igényel burkolást, sőt a fa természetes szépségével jelentősen növeli az épület esztétikai értékét. A faszerkezet tartósságát, állékonyságát akkor is teljesen megtartja, ha a beépítés után többé már nem történik meg a felületkezelés felújítása. [4] 2.Az RR tartó szerkezetek legfőbb előnyei: Azonnal, gyorsan terhelhető, beépíthető[4] Kedvező szilárdsági tulajdonságok[3] Más anyagokkal könnyen kombinálható Nagy formagazdagság, egyenes, íves és kombinált szerkezeti elemek[4] Könnyű, homogén szerkezetek[3] Nagy (akár 70 m-es) szabad fesztávok áthidalása[4] 1
Széles alkalmazási terület[4] Csekély karbantartási igény[4] Kiváló tűzzel szembeni ellenálló képesség (acél és vasbeton szerkezetekhez viszonyítva) [4] Könnyű megmunkálás[3] Környezetbarát alapanyag[4] Esztétikus megjelenés[3] Korrózióállóság[4] A RRFA nagyon jól harmonizál más anyagokkal is, mint például a kő, beton vagy az acél. Ezt tovább lehet fokozni a festékek, viaszok és mázak használatával. [3] 3.A RR tartó típusai: [3] 3.1.Gerenda: Egyenes tengelyű gerendák: Csonkított végű gerendák Egy és két irányban változó magasságú gerendák Íves tengelyű gerendák: Állandó és változó magasságú íves gerendák 2
3.2.Három csuklós keret: RRFA formagazdasága miatt, fő típust nem tudunk megkülönböztetni. A tervező, építész határozza, tervezi meg a formakialakítást. 3.3. Lefedés: 3
4.Felhasználási osztályok: [2] A rétegelt-ragasztott tartókra felhasználási területük tekintetében három igénybevételi osztályt állapítottak meg: 1. Beltéri klíma: T = 20 C; 65% relatív páratartalom; ue1 = 12 %; 2. Védett kültéri klíma (tető alatt): T = 20 C; 85% relatív páratartalom; ue = 20 %; 3. Kültéri klíma: ue > 12 %. 4.1. Szilárdsági tulajdonságok 5.Felhasználható faanyagok[6]: A rétegelt ragasztott fatartókba a következő fafajokból készített fűrészáru alkalmazható: fenyők: lucfenyő, szibériai luc, jegenyefenyő, erdei fenyő, vörösfenyő kemény lombos: akác, tölgy (kivéve csertölgy), kőris, bükk lágy lombos: óriásnyár, korai nyár, késői nyár A felsoroltak közül Európában Magyarországon is 90%-ban lucfenyőt, kisebb mennyiségben az erdei fenyőt, illetve a vörösfenyőt használják.[7] A legjobb minőségű vörösfenyő az oroszoktól[7] 4
6.Minőségek[7]: Látható minőség (szemmel látható,takarás nélküli helyre kerülő fa szerkezet, ahol a gyalulási minőség is fontos) o o Látható gerendázatok tetőszerkezethez Látható gerendázatok télikerthez Ipari minőség (szemmel nem látható, eltakart helyre kerülő fa szerkezet, ahol a gyalulási minőség nem fontos) o o o o Ipari csarnok vagy egyedi tetőszerkezet (különleges hossz- és keresztmetszeti méretek) - ipari csarnokokban a kékülés (kékülést okozó gombák) is megengedett, mert ez nem okoz kárt Áthidalók Oszlopok Mestergerendák 7.A RR tartó méretei[7]: Rétegelt-ragasztott tartók hosszúsági és magassági méreteinek megválasztása elvileg tetszőleges, hiszen az elemek számos formában és rendívül sokcélúan nyernek alkalmazást. Egyenes gerenda méretei[7]: A Lignum Európa Kft.-nél: - a hosszméretek 1 cm-es méretlépcső, Íves gerenda méretei[7]: - A lamella vastagság minimum 10mm. - A gerenda vastagság maximum 400 mm. - a szélességek 2 cm-es méretlépcső, - a magasságok 4 cm-es lépcsőkben változnak. - 45-50 mm-es lamella vastagsággal, - 220-230 mm lamella szélességgel dolgoznak - maximális szélessége 400 mm - maximális hosszúság: 42 m(csarnok méretétől függ) - maximális magasság: 2 m - Maximális hosszúság: 42 m (csarnok méretétől függ) Görbítési sugár[6: A rétegelt ragasztott fatartók egy jelentős csoportja az íves tengelyű tartók, amellyel a tervezők tervezési szabadsága jelentősen növekedett. Az íves tengelyű, RRfa tartók lamelláinak hajlási sugara fenyőknél: R 160 t, lombos fáknál: R 200 t. (R: a görbítési sugár, t: a lamella-elemek vastagsága.) 5
Minimális hajlítási sugár: 1,5 m[7] Lamellák évgyűrű szerinti sorolása: [9] Íves tartó [7] Két lamellából készülő RR tartó esetén a lamellákat bal oldalaikkal (fa-béltől távolabb eső oldal) kell összeragasztani. Több lamellából készülő RR tartó esetén mindig a bal oldalt kell a jobb oldalhoz (fa-bélhez közelebb eső oldal) ragasztani. Az RR tartó külső oldalán csak jobb oldalnak szabad lenni. Lamellák hossztoldása: [9] Tekintettel arra, hogy a RR tartók majdnem minden esetben meghaladják a természetes faanyag hosszméretét, általában hossztoldott lamellák alkalmazása szükséges. A magyar szabvány előírásai szerint a tartókeresztmetszet felső és alsó 1/5-ében (húzott és nyomott öv) ferde lapolás vagy ékcsapos hossztoldás alkalmazása szükséges, míg a tartó többi részén elegendő a bütüs illesztés. Ma ennek viszonylag kevés jelentősége van, mivel az ékcsapos hossztoldó berendezés a RR tartó gyártó üzemekben úgyis rendelkezésre áll, így általában az összes lamellát ilyen formában készítik el. 6
A rétegfelépítés hajlított vagy nyomott RR tartó esetében: Mérettűrés[6]: A RRfa szerkezetek mérnöki szerkezetek, gyártásuk milliméter pontosságot igényel: A szélességi méret megengedett tűrése: + 2% de legfeljebb 3 mm. A magassági méret megengedett tűrése: + 1.5% de legfeljebb 5 mm. A gyalulatlan (takart felületű) tartónál az egyoldali méretcsökkenés legfeljebb 2 mm. Egyenes tengelyű tartók esetében a hosszméret, íves tengelyű tartók esetében a húr hossz megengedett tűrése a tervezett méret + 1 ezreléke. A fém kapcsolóelemek esetében a mérettűrés 0.5 és + 1.5 mm. Az átmenő csavarok esetében a furatot a csavar átmérőjénél 1 mm-rel nagyobbra kell készíteni. 8.Főbb alkalmazási területek[4]: Uszodák: Pl.: Eger uszoda és tanuszoda 7
Sportcsarnokok, tornatermek: Pl.: Balatonfüred sportcsarnok Termálfürdők: Pl.: Bük termálfürdő Lovardák: Pl.: Mór Hétkúti Lovaspark 8
Sótárolók: Pl.: Esztergeny sótároló Templomok: Pl.: Szigetszentmiklósi katolikus templom Antennatornyok: Pl.: Ácsteszér antennatorony (40 m) 9
Hidak: Pl.: Agárd kerékpáros fahíd Családi házak tetőszerkezete: Pl.:Csepel Csalitos lakópark Ipari csarnokok: Pl.:Herend, Bútorüzem ipari csarnoka Terménytárolók: Pl.:Villány borkombinát Játszótér elemek: Pl.:Békásmegyer fa játszótér 9.Kialakítható keresztmetszetek: A RR tartók keresztmetszete leggyakrabban téglalap, de lehet valamilyen egyéb, pl. I, T, kazettás, vagy akár kör keresztmetszetű is. A lamellák rétegzése lehet vízszintes vagy függőleges, és az egyes lamellák készülhetnek egy darabból, vagy szélességben toldva is. Minden esetben elmondható viszont, hogy legalább 3 rétegből állnak, és szerkezetükre, gyártásukra szigorú előírások vonatkoznak. [2] I keresztmetszet is kialakítható, de nagyon ritka.(a főgerendát legyártják, majd utólagosan az alsó és felső övet fülekkel ragasztják hozzá.)pl.: Tapolcai sportcsarnok Vízszintes rétegelés esetén a tartógerinc szélességi mérete > 60 mm, kazettás (szekrényes) vagy összetett szelvényű kivitelben (alkalmazását indokolhatják tűzrendészeti követelmények, az inercia viszonyok javításának igénye stb.) [7] 10. Gyártás 10.1. A gyártás folyamata: 1) Előkészítő műveletek[2] 2) Lamellák előkészítése[2] 3) Ragasztóanyag-felhordás[2] 4) Préselés[2] 5) Befejező műveletek[2] 10.2. Előkészítő műveletek[2] Párhuzamos övű, egyenes tengelyű tartók esetén előkészítő műveletekre nincs szükség, a préságy kitűzése egyszerű. Bonyolultabb formák és változó keresztmetszetek esetén a gyártás komolyabb előkészítést igényel.(a gyártmányterv elkészítése, a préstervet, a sablon elkészítése és a préságy kitűzése.) 10
A gyártmányterv a termék méretarányos rajza,mely megadja a termék szükséges méretét,a termék kontúrjának jellegzetes pontjait (sarokpontok, ív eleje, közepe, vége). A présterv a termék elkészítése szempontjából fontos. Megadja: a préselendő termék kontúrjait, az egyes lamellák elhelyezkedését,és a préskeretek elhelyezését. A préskeretek rögzítése a préságy típusának, kialakításának a függvénye. A préstervről leolvasható az elkészítendő lamellák hossza. A préskeretek maximum 40 cm távolságra legyenek egymástól. A préskeretek elhelyezése minden esetben a lamellákra merőleges. A sablon készítés célja, hogy a présből kikerülő anyagon fel lehessen rajzolni az elem végleges kontúrját. A tartó jellegzetes pontjait a préseléskor szintén fel szokták tüntetni, a sablon pontosabb elhelyezhetősége érdekében. A sablon valamilyen olcsóbb anyagból (pl. kartonpapír, farostlemez) 1:1 méretarányban készül. A sablont lehet használni a préságy kitűzésének a hozzávetőleges ellenőrzésére is. Megfelelően elkészített présterv esetén a préságy kitűzése egyszerű feladat, mindössze a rögzítési pontokat kell kimérni. 10.3. A lamellák előkészítése A lamellák előkészítése a fűrészáruk előosztályozását, szárítását,szilárdsági osztályozását,hibakiejtés utáni hossztoldását, keresztmetszeti megmunkálását jelenti. [7] A szilárdsági osztályozás fontos, mivel a RRFA tartó két szélére rakják majd a legnagyobb szilárdságú lamellákat, közéjük pedig a kisebb szilárdságúak kerülnek[7] Az előosztályozás általában mindössze a szerkezeti célra láthatólag alkalmatlan fűrészáru kiválogatásából áll.ezután történik a lamellák szárítása.az átlagos végnedvesség eltérése az előíráshoz képest max. +1,0 és -1,5 %, a maximális nedvességtartalom-eltérés a rakaton belül 4,0 %.[2] 11
A szárítást legalább 8-10 napos csarnoki klímán történő tárolás követi, amely során a nedvességtartalmi különbségek kiegyenlítődnek, a szárítási feszültségek relaxálódnak, és a faanyag kellőképpen lehűl a további megmunkáláshoz. Amennyiben szükséges, a vizuális szilárdság szerinti osztályozást is el lehet végezni ilyenkor, illetve a fűrészáru osztályozható vizuálisan vagy gépi úton a rakatbontás után, a gyártósoron. Nagyon fontos, hogy a lamellákat azonos évgyűrűállással kell felhelyezni a gyártó sorra, az összeforgatási szabályok betartása érdekében. [2] A RR tartó lamelláinak összeforgatása[2] Ezen a képen megfigyelhető a összeforgatási szabály:a gerenda szélén lévő lamellát ellentétes évgyűrűállással helyezik el,a többihez képest[7] 12
Nedvességtartalom: [8] A gyártósoron először minden lamella nedvességtartalmát ellenőrzik, valamilyen közvetett nedvességmérő műszerrel. A névleges nedvességtartalomtól ± 2 %-nál nagyobb eltérést mutató anyag nem használható fel, ezeket kilökik a gyártósorról, és más célokra használják. [7] A mérés elvi alapja az, hogy a fa elektromos jellemzői a nedvességtartalommal arányosan változnak. A mérőműszer elektródáit a fa felületére helyezve vagy a fába ütve a beépített áramkör záródik. A műszer jelzőrendszere a típustól függően közvetlenül százalékban vagy közvetve, színváltozással mutatja a nedvességtartalmat. (Az utóbbi esetben a műszerhez mellékelt tájékoztató alapján határozható meg a nedvességtartalom.) A műszerek működési elve alapján a mérés alapulhat az elektromos ellenálláson vagy az elektromos kapacitáson. Az ellenálláson alapuló műszerek méréshatára 5-25%, mert a fa elektromos ellenállása csak a kötött víztartalommal arányos. A túlszárított fa gyakorlatilag tökéletes elektromos szigetelő, míg a rosttelítettségi határon túl az ellenállás mértéke már nem változik lényegesen. Ennek oka az, hogy az egymással érintkező, vízzel telített sejtfalak már összefüggő vízréteget képeznek. A kapacitáson alapuló mérőműszer felső méréshatára 100%, mert a fa elektromos kapacitását a szabadvíz-tartalom is befolyásolja. A faipari gyakorlatban az ellenálláson alapuló műszert használják, mert a feldolgozásra kerülő faanyag nedvességtartalmát 8-15% között kell biztosítani. A nedvességmérő műszert beütik a fába[7] A lamellákból ezek után kiejtik a nagyobb göcsöket, fahibákat, illetve gépi szilárdság szerinti osztályozás esetén a gyengébb szakaszokat. Az előgyalulás a pontatlanul fűrészelt anyag esetében szükséges. A fahibákat általában kezelőszemélyzet azonosítja, akik bejelölik a kiejtendő részeket. [7] 13
Töréspróba: Töréspróbát végeznek a hossztoldásra, törőgép segítségével,úgy hogy, minden ragasztási réteget terhelnek. Minden egyes rétegnek meg kell felelnie. A fogtő törés a jó, mert akkor erős volt az ékcsapos hossztoldás. [7] A hossztoldást ma már szinte minden esetben ékcsapos hossztoldó berendezésekkel végzik. A hossztoldó présből kikerülő anyagot megfelelő hosszméretre vágják, majd 8 24 órán át pihentetik, amíg ragasztóanyag megszilárdul. Néha a hossztoldott lamellákat még a pihentetés előtt körbegyalulják, ilyenkor azonban a felületre kijutó gyanták, olajok, stb. miatt a ragasztást 8 órán belül el kell végezni, ezért a gyalulást legtöbbször a pihentetés után végzik. A gyalulással egy időben szokták kialakítani a feszültségmentesítő hornyokat is úgy, hogy az alsó gyalutengelyt megosztják, és azon egy körfűrészlapot helyeznek el. [2] Ékcsapos hossztoldó berendezés[7] 14
10.4. Ragasztóanyag-felhordás Az alkalmazott ragasztóanyag típusa a klímaállósági követelményektől, valamint az esztétikai igényektől függ. A legjobb ragasztási szilárdságot a rezorcin-formaldehid műgyanta adja. Nem látható ragasztási fugát melamin gyantával, vagy az újabban egyre népszerűbb poliuretán ragasztókkal lehet elérni. Mivel ezek a ragasztóanyagok igen költségesek, nem ritka az egyes keverék vagy modifikált gyanták alkalmazása sem. [2] Ragasztóanyag felhordó berendezés, automata edzővel Ragasztóanyagok: [6] Csak alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező ragasztót szabad teherhordó, rétegelt ragasztott faszerkezetekhez felhasználni. Az alkalmassági bizonyítványnak az adott ragasztóanyaggal készített rétegelt ragasztott faszerkezet felhasználási körülményeire is ki kell térnie. - Ha a szerkezet az időjárásnak tartósan ki van téve, akkor rezorcin, vagy a víz és főzésállóság követelményeit kielégítő fenolgyanta alapú ragasztót kell alkalmazni. - Olyan belső terekben, ahol a szerkezet nedvességtartalma meghaladja a 18%-ot, de a ragasztóréteg hőmérséklete nem érheti el az 50 C-ot, karbamid gyanta alapú ragasztót szabad alkalmazni. - Ha a faszerkezet olyan belső térbe kerül, ahol a szerkezet relatív nedvességtartalma a 18%-ot nem haladhatja meg, és a megrendelő ezt a gyártó felé igazolja, úgy kazein alapú ragasztót is lehet alkalmazni. 15
Egyre elterjedtebb a melamin alapú, szintén víz- és főzésálló ragasztó, mely színtelen, s így a rezorcin gyantával szemben előnye, hogy a fatartókon a rétegelés nem feltűnő, a gerenda homogénebb képet mutat. A rétegelt ragasztott faszerkezetekben alkalmazott ragasztókban a mikroorganizmusokkal szemben ellenállónak kell lenni. Tűzállóság szempontjából a rezorcin és melamin alapú ragasztók a legjobbak. Ezek mind műszaki, mind gazdasági szempontból kedvezően szoros 0,15 mm-nél kisebb fúgavastagság mellett használhatók. A ragasztóanyagot felhordás előtt az edzővel és az esetleg alkalmazott töltő- vagy nyújtóanyaggal be kell keverni. A keverés történhet kézi módszerekkel, vagy automatikus keverő berendezésben. Az automatikus előnye a pontosság, és hogy kis mennyiségeket kevernek be, így könnyen, gyorsan és veszteség nélkül át lehet állni egy másik ragasztóanyagra. A ragasztóanyag felhordását hengeres ragasztóanyag-felhordó berendezéssel, ragasztóanyagöntő géppel, vagy fúvókás felhordó berendezéssel végzik. [7] Ragasztóanyag felhordása[7] 16
A hengeres berendezések[2]: kisebb termelékenységűek kétoldali felhordás a felső henger általában osztott kiképzésű egyik felén történik ragasztófelhordás a záró lamelláknak csak az egyik oldalára kerül gyanta Ragasztás minősége[6]: A kész tartó lamellái közötti ragaszó réteg vastagsága ne haladja meg a 0,4 mm-t. Ragasztási paraméterek[6]: az egy szelvényen belül megengedett nedvességeltérés + 2%, ragasztási klímaadatok: 20ºC hőmérséklet és 65% relatív páratartalom (14ºC-n a térhálósodás gyakorlatilag megszűnik, azaz fűtött gyártótér szükséges a téli munkához), a présnyomás fenyő és lágy lombos fafajoknál 0,4-0,8 N/mm 2, kemény lomosoknál 1,0-1,6 N/ mm 2, préselési idő előírás szerint a klímaadatok függvényében, kb.: 6-8 óra. A kész tartók felületi kezelésére, védelmére a felhasználási körülményektől függően használatos anyagok: favédőszerek, lazúrok, égéskésleltetők, lakkok (speciális, pl.: lélegző ), lenolaj kence, parafin (főként bütü védelme), olajfesték (felület vagy bütü védelme), kátrányolaj (víz, föld, kültér), stb. 10.5. Préselés: [2] Itt alapvetően érdemes megkülönböztetni az egyenes tengelyű tartók gyártásához alkalmas présberendezéseket, és az íves és összetett formákhoz is alkalmas préságyakat. Az egyenes tengelyű tartókhoz alkalmazható prések: Lehetnek függőleges vagy vízszintes elrendezésűek több oldalas, elfordítható, ún. csillagprések. A lamellákat támasztófelülethez ütköztetik, majd alulról és felülről préspofákkal történik a présnyomás felvitele. A préspofák nem folyamatos gerenda kiképzésűek, hanem rövidebb szakaszokból állnak. A szakaszos préspofák miatt szükség van legalább 40 mm vastag nyomáselosztó alátétek alkalmazására, hogy a nyomás kellőképpen el tudjon oszlani a préselendő terméken belül. 17
Egyenes prés, ahol a présnyomás létrehozása ék és rugó segítségével történik[7] Leszorító ékek[7] 18
A présnyomás többféleképpen is létrehozható: A prés alatt padlófűtés működik[7] 1. mechanikus módon; csavarorsók, ékek vagy rugók segítségével. Ahhoz, hogy présnyomás megfelelő nagyságú legyen, alkalmazni kell nyomatékkulcsokat vagy kalibrált rugókat. 2. pneumatikus hengerekkel 3. hidraulikus hengerekkel, vagy tömlőkkel Az ilyen présberendezések lehetnek fűthető kivitelűek is pl.:padlófűtés, amivel a présidő csökkenthető. A lamellák oldalirányú rendezéséről gondoskodni kell. Ez történhet a berendezéshez tartozó nyomógerendával, vagy kézi módszerekkel (nagykalapáccsal, döngölő békával). Az íves tartók gyártásához általában különálló, egymástól független préskereteket alkalmaznak, amellyel a kívánt tartó formát állítják elő. [2] A rögzítő felület kialakítása lehet például betonozott sínrendszer ahol, a préskereteket kalapácsfejű csavarokkal rögzítik a sínekhez a présterven megadott rögzítési pontokon. Könnyen újra konfigurálható. A sínek helye kötött, ezért a préskeretek elhelyezése 19
nehézkes.(a rögzítő felület kialakítása lehet még fa dobogó,emelt fémváz, speciális fémvázon számítógép vezérelt kivitelben). A préselési folyamat gyorsítható helyi térelhatárolás, fóliasátor alkalmazásával, amin belül a hőmérséklet növelhető (30-40 C). A présidő nagy mértékben csökken, de gondoskodni kell a levegő párásításáról. A RR tartók préselésekor alkalmazott présnyomás fenyő és lágylombos anyagnál 0,4 0,8, keménylombosok esetében 1,0 1,6 N/mm2. Íves tartók préselésénél valamivel magasabb értéket alkalmaznak. A préstöltés után a préseket enyhén meghúzzák, majd a lamellák igazítása után történik a préskeretek végleges meghúzása. A présnyomás alkalmazása íves tartóknál az ívközéptől indulva, kifelé történik. A préselési ciklus időtartama legalább 6-8 óra. Előírás szerint a présbontás a 4 N/mm2 ragasztási szilárdság elérése után történhet meg, a gyakorlatban ezt a kinyomódott gyanta megkarcolásával ellenőrzik. A présbontás után a végleges ragasztási szilárdság csak 6-8 nap után alakul ki, addig a tartó csarnoki klímán tárolandó, megmunkálható, de be nem építhető. 10.6. Befejező műveletek: [2] A tartók beépítése után látható és a kapcsoló elemeket fogadó (nem látható) felületeknek simára, tisztára gyalultnak kell lenniük, illetve ki kell elégíteniük a tervben meghatározott felületi minőséget. A megmunkálás során keletkezett felületi hibákat (gyantatáska, ág, göcs) dugózással, tapaszolással meg kell szűntetni. Az időjárás hatásainak, ill. nedvességnek kitett helyeken faanyag védelmi szempontokból csak simára gyalult felületű tartók alkalmazhatók. A mélyedések, érdes felületek megkönnyítik a károkozók megtelepedését, megnehezítik a víz gyors elpárolgását. - Gyalulás: a kinyomódott ragasztóanyag eltávolítása, a lamellák szintbe gyalulása, a megfelelő felületi minőség elérése, a keresztmetszet méretre gyalulása. nagy gyalugépet igényel, amely képes nagy vastagságú keresztmetszet befogadására a gyalugép általában elfordítható zsámolyra van szerelve, az íves elemek megmunkálása miatt 20
Forgatható gyalu, amellyel 40 cm magas tartót lehet gyalulni. Ebben 1 cm-es kések találhatók, amiket hetente élezni vagy cserélni kell. [7] Ha magasabb a tartó 40 cm-nél kézi gyalulásra van szükség[7] 21
- Kontúrmegmunkálás: az oldal felületre a sablon segítségével felrajzolják a tartó kontúrját, majd azt megfelelő kéziszerszámokkal pontosan körbevágják (láncfűrész,körfűrész,szalagfűrész) - Szerelvények helyének kialakítása: láncmaró, felsőmaró, oszlopos fúrógép, hosszlyukfúró,egyéb szerszám segítségével a szerelvények az üzemben előre beszerelhetők, vagy az építéshelyszínen is. - Felületjavítás: foltozással, kikenőmasszával, csiszolással, stb. - Felületkezelés: a lazúros kezelések, különböző faanyagvédő és égéskésleltető szerekkel való kezelés (felvitele csak a ragasztás után javasolt) o Az égéskésleltető szerrel történő kezelés nem növeli értékelhető mértékben (mindössze néhány perc) a fatartók tűzállósági határértékét, az ilyen bevonat csak a szerkezeti elem éghetőségi fokozatát befolyásolja, azaz közepesen éghetőből nehezen éghetővé tehető. Ez tűz esetén a füstképződés intenzitását szabályozza. Mivel a tűzvédő bevonat anyaga és felhordási technológiája is drága, erősen megfontolandó, hogy szükséges-e ezt a védőkezelést előírni. [6] A rétegelt-ragasztott tartók, szerkezetek általában nagy terheket hordanak, komoly igénybevételeknek kell ellenállniuk. Ennek megfelelően ilyen szerkezeteket csak az előírások messzemenő betartása mellett szabad gyártani. [7] 11.Csomópontok kialakítása [7]: Majdnem mindig egyedi, ezért ritka az ugyan olyan kapcsolat Rejtett vasalatok alkalmazása Behasított szelvény Beakasztó vasak alkalmazása Maximum a csavarok láthatóak Tűzi horganyzott acélokat használnak A rétegelt ragasztott tartók egymáshoz kapcsolása különböző fémszerelvényekkel, kapcsolóelemekkel történik. Ezek elhelyezése a tartók készítésének (gyártásának) utolsó fázisa. A fém kapcsolóelem méretét, kialakítását és elhelyezését minden esetben a pontos méretezés alapján határozzák meg és a gyártmányterveken rögzítik. A szelvények anyaga megfelelő minőségű acél. Rögzítésük legtöbbször csavarozással, esetleg szegezéssel történik. 22
Fém kapcsolóelemek Kapcsolati kialakítások, megépült szerkezeteknél: [4] Ácsteszéri antennatorony 23
Bük termálfürdő Bük termálfürdő Bük termálfürdő 24
Monor városi uszoda Mór uszoda Ballószög wellness 25
Vonyarcvashegy antennatorony Budapest, Német iskola Barcs fürdőközpont 26
Polgár fedeles fahíd Gödöllő lovarda 27
12.Példák: [4] Agárd termálfürdő (2007) Csíkszereda, Makovecz templom 28
Polgár fedeles fahíd Tamási tornaterem (2001) 29
Forrásjegyzék Irodalom: [1] Wittmann-Szarka-Kajli: Építőipari fa tartószerkezetek gyártása [9] Mérnöki Faszerkezetek BME segédlet Internetkutatás: [2] www.tankonyvtar.hu [3] www.savario.hu [4] www.lignum-europa.hu [5] www.pannonfalap.hu [6] www.pointernet.pds.hu [8] http://www.soskn.sk/anyagismeret/7.2.htm Adatgyűjtés: [7] Személyes adatgyűjtés a Lignum Európa Kft. látogatása során 30