Építészeti műleírás Bereczki Zoltán Szilvásvárad, vasútállomás
Helyszín, előzmények A MÁV a korszerű, versenyképes szolgáltatások biztosítása és az európai szolgáltatásokhoz való közeledés biztosítása érdekében- részben az önkormányzatokkal közösenszámos településen felújítja a vasútállomásokat. A tervezési terület a Bükk-hegység lábánál, Szilvásvárad külterületén található, a Bélapátfalvára vezető közút közelében, az Eger-Putnok vasútvonal mellett, természeti környezetben. Jelenleg egy nagyrészt használaton kívüli, funkcionálisan és megjelenésében nem megfelelő, kőből és fából épült megállóhely van ott. A településen jelentős a turistaforgalom, sokan felkeresik a Szalajka-völgy, az istállóskői ősemberbarlang, a lovaspálya, a lipicai ménes miatt, ezenkívül kiváló kiindulóhely kirándulásokhoz. Szilvásváradnak jelenleg két vasútállomása van: az egyik, amelyik jelenleg is működik, a falu másik végén van, turisztikai szempontból a lehető legrosszabb helyen. A tervezési területemen lévő csak időszakosan működik, pedig ez van előnyösebb helyen: közel a lovaspályához, a fedett lovardához, a Szalajka-völgy bejáratához, kisvasút végállomásához, illetve a milleniumi kilátóhoz vezető gyalogúthoz. Szándékom szerint a másik állomás megszüntetésével és a tervezési helyszínemen lévő épület lebontásával megfelelő lehetőség teremtődik egy új, korszerű, a turisztikát sokkal jobban szolgáló épület tervezésére, amely a most is jelentős mennyiségű turista egy részét a buszok helyett a környezetbarátabb és hatékonyabb vasútra terelhetné, ezzel is enyhítve a Szalajka-völgy bejáratánál lévő parkolók és a falu közútjainak terheltségét. Egy korszerű állomásépület vonzóvá teszi az emberek számára a vasúti utazást és a község arculatát is javítja. Az állomás mellett helyet kapott a programban egy kis büfé is, amely az állomástól függetlenül tud működni. Az építési telek adottságai Az új vasútállomás az elképzelések szerint a régi vasútállomás telkén, a vasúti sínek és a József Attila utca által közrefogott területen kerülne felépítésre. A telek jelenlegi állapotában építésre nem alkalmas, az építkezés megkezdése előtt le kell bontani a régi állomásépületet. A terep a vasúti sínek ill. nyugat felé a vasúti töltésig enyhén emelkedik. Az Építési Geotechnikai Adattár adatai szerint a teherhordó talaj az eredeti terepszint alatt 70 cm-re található. A helyszíni terepszemle arra a következtetésre vezetett, hogy az előző épület építése során feltöltést alkalmaztak, így a teherhordó talajszintjét a jelenlegi terepszint alatt 1,70 cm-nek vehetjük. A vasúti "töltés" sem töltés a szó szoros értelmében, a terep adottságaiból következik magasabb szintje, így alkalmas alapozásra. Tervezett megközelítés A telket délről a már említett, Bélapátfalván át Egerbe vezető aszfaltozott út rézsüje határolja, amely a település legforgalmasabb útja. A megközelítés gépkocsival az Egri 1
útról leágazó bekötőúton, egy kis patakon átkelve történik, a 8 db parkolóhely kerül a telken kialakításra. A létesítmény előtt parkosított sáv húzódik, a gyalogosok számára térburkolatos járdák készülnek.a másik megközelítési eszköz természetesen -a feladat jellegéből adódóan -a vasút. Helyiségprogram A MÁV által meghatározott funkciók kis forgalmú megállóhely esetén a következők: Forgalmi iroda Váróterem Pénztár Csomagfelvétel Utasforgalmi wc-k WC a dolgozók részére Raktár A büfében csak italkiszolgálás történik, saját konyhája nincs. Helyiséglista: utasforgalmi terek: utasváró 15.42 büfé 18.41 utaswc-k 14.04 utasoktól elzárt terek: forgalmi iroda 15.42 közlekedő 3.9 előtér 1.82 wc 1.7 jegypénztár 3.9 raktár, csomagmegőrző 3.61 büfépult 4.41 összesen 82.63 2
külső, fedett terek: fedett-nyitott váró 52 közlekedő 23.86 terasz 15.2 közlekedő 14.3 terasz 15.2 közlekedőhidak 81.28 fedett peron 166.8 összesen 368.64 Beépítés, építészeti megfogalmazások, elképzelések Funkcionális kialakítás A létesítmény gyalogos megközelítése a kelet felől, a József Attila útról leágazva történik. A beköt?út tengelyében lépcs? vezet fel a vasúti sínekhez, így az épület érintése nélkül is fel lehet jutni a peronra. Az épület el?tt nagyobb zöldterület található, ahol a parkoló és padok, információs táblák, ivókút kerül elhelyezésre. Az épület egy sor acélpilléren áll, padlószintje a vasúttal van egy szinten, alulról lépcső vezet fel, illetve a peronról is el lehet érni a fedett közlekedőhidakon. A mozgássérültek közlekedését az előírásoknak megfelelő rámpa szolgálja. Az épület -funkcionális és geometriai- "központját" a lépcsőn megközelíthető fedettnyitott váró alkotja. Innen nyílik az utasváró, a mellékhelyiségek, a büfé, és innen indulnak a közlekedőhidak a peronhoz. A váróteremből nyílik a jegypénztár és csomagmegőrző ablaka. A fedett-nyitott várótól északra van a büfé, amely a vasútállomástól függetlenül működik. Az épület északi és déli végén terasz kapott helyet, nyugati falán függőfolyosó. A déli épületrészben vannak a vasúti funkciók. Az épületet három híd köti össze a peronnal. Vasútüzemi helyiségek A forgalomnak megfelelően vannak méretezve. Az állomáson napi 14 db személyvonat áll meg. A vonalon Bzmot típusú motorkocsi közlekedik, egy szerelvényben rendszerint három. Turistaszezonban, ünnepek alatt az utasszám erősen megugrik. Az épületben három állandó dolgozó van: az állomás személyzetét két fő alkotja, egy forgalmista és egy jegypénztáros, aki egyben a csomagmegőrzőt is kezeli, illetve a büfés. A forgalmi irodában állandóan tartózkodik valaki, a büfé és a jegypénztár nyitvatartása az utasforgalom függvénye. A mozgássérültek közlekedése rámpával megoldott. A mozgássérültet szállító vagonba speciális emelő segítségével tudnak felszállni, ezt az emelőszerkezetet a raktárban tartják és szükség esetén a személyzet kezeli. 3
A büfé A vasúttal érkező turistacsoportokat és a település lakosait szolgálja ki, befogadóképessége 18 fő, nyári időszakban a teraszra is helyeznek asztalokat, így a vendégek száma 26 főre is duzzadhat. A büfé személyzetét egy fő alkotja. A fogyasztótér nagy, nyáron eltolható üvegajtókkal csatlakozik a teraszhoz, ahonnan szép kilátás nyílik a falura. Az eső és a napsugárzás elleni védelmet a hosszan túlnyúló előtető szolgálja. A büfében minimális a raktárazás (egy italhűtő, egy sörcsap hordóval), ezért külön út nem szükséges a feltöltéshez. A perontető Építészetileg és szerkezetileg egy egység az épülettel, hossza azonos az épület hosszával. Feladata a peronon várakozók védelme az esőtől és a naptól. Tömegformálás Az épület két tömbből áll, a kettőt -vonalszerű jellegét hangsúlyozandó - konzolosan túlnyúló lapostető fogja össze. A padlószint magassága megegyezik a vasút szintjével, az épület szélessége a vasúti űrszelvénnyel, hossza nagyjából a mellette megálló három motorkocsiból álló szerelvény hosszával. A nagyméretű konzolok miatt szándékaim szerint lebegő hatást kelt az épület. A peron és a hidak teteje is az épület tömegéhez tartoznak, magasságuk, kialakításuk hasonló. Az épület méreteivel-arányaival beleillik a vidéki környezetbe, ugyanakkor megformálása jelzi, hogy középület. Felhasznált anyagok A vasút és a helyszín jellege egyaránt az acél-fa anyagfelhasználást predesztinálja. A vasúti épületeken a kezdetektől nagy hagyománya van a fa és az acélszerkezet együttes használatának, a környék pedig gazdag fában (a helyszíntől nem messze működik is egy fatelep). Az épület szerkezete (nagy konzolok, hidak) is indokolja az acélszerkezetet. A fa mellett pedig az esztétikumom kívül több érv is szól: megújuló forrásból származó építőanyag a szerkezet előállításához kevés primérenergia szükséges, előállítása kevésbé károsítja a környezetet a beépített famennyiség elkorhadásáig, elégéséig csökkenti a légkör szén-dioxid tartalmát az épület elbontása esetén a beépített faanyag újra felhasználható jó hőszigetelő tulajdonságú, jó hőtároló építőanyag könnyen megmunkálható Budapest, 2004. VI. 9. Bereczki Zoltán 4