ÁLTALÁNOS ÉS IRÁNYÍTÁSI KÉRDÉSEK 1.4 2.8 1.3 Minőségbiztosítás, akkreditálás és tanúsítás a svájci útépítő iparban Tárgyszavak: minőségirányítás; laboratórium; minőségtanúsítás; ISO 9000; útépítés; minőség-ellenőrzés. Minőség az építőiparban Az építőiparban is központi kérdés, hogy miként biztosítható hosszú távon a termékek (az építmények) minősége. Egyre általánosabbá válik a felismerés, hogy a minőségirányítási rendszereknek a folyamatközpontú szemléletet és gyakorlatot kell szolgálniuk. Ez nemcsak a tartós minőség szempontjából hasznos, hanem javítja a termelékenységet és a versenyképességet is. A következők egy név nélkül szereplő svájci útépítő vállalat példáján keresztül azt mutatják be, hogy mi a szerepe és jelentősége az útépítésben a minőségirányításnak, illetve a minőségügyi akkreditálásnak és tanúsításnak. A példában szereplő vállalat megszerezte az ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást. Előírás: akkreditált laboratórium megbízása A vállalat vezetősége szerette volna megszerezni az egyik országos autópálya-szakasz burkolatfelújítási munkáit, amelyekre a GATT/WTO megállapodások szerint nyilvános pályázatot kellett kiírni. Megbízták ezért a cég egyik kalkulátorát a pályázati anyagok beszerzésével és a vállalat ajánlatának összeállításával. Az anyagok áttanulmányozása során a kalkulátor észrevette, hogy az építtető a burkolat beépítése során végzendő átfogó anyagvizsgálatokat írt elő, ráadásul azt is kikötötte, hogy ezeket ún. akkreditált laboratóriumokkal kell elvégeztetni. A kalkulátornak azonban fogalma sem volt arról, hogy mit jelent az akkreditált szó, annak ellenére, hogy amióta a vállalat megszerezte az ISO 9000 minőségirányítási szabvány szerinti tanúsítást (ez két évvel korábban
történt), rendszeresen részt vett egy minőségkör ülésein. A kalkulátornak tehát utána kellett járnia annak, hogy mi a feladata és tevékenysége az akkreditált laboratóriumoknak és tanúsító szervezeteknek, és mi a különbség az akkreditálás és tanúsítás között. Akkreditálás és tanúsítás A méréstechnikai és (hitelesítő) kalibráló laboratóriumok, illetve a felügyeleti és tanúsító szervezetek az akkreditációval igazolják, hogy megfelelő hozzáértéssel rendelkeznek bizonyos szolgáltatások szakszerű, megbízható és hatékony nyújtására. A szükséges kompetencia képzett személyzet tudására és tapasztalataira, ép és jó karban levő műszaki infrastruktúrára, valamint jól felépített, hatékonyan működő minőségbiztosítási rendszerre épül. Az akkreditációt alapos szakmai szemle után és a követelmények teljesítése esetén a svájci Szövetségi Metrológiai és Akkreditációs Hivatal (metas) igazgatója és a Svájci Akkreditációs Szervezet (SAS) ítélik oda. A tanúsítással adott vállalat azt igazolja, hogy termékei, minőség- és környezetirányítási rendszere és munkaerőgárdája kielégítik a vonatkozó követelményeket. A tanúsított minőségirányítási rendszerek biztosítják az ügyfelek igényeinek kielégítését és az üzleti folyamatok hatékony megszervezését és működését. A környezetirányítási rendszerek (ISO 14 001) célja a jogi előírások teljesítése mellett a vállalat környezeti teljesítményének folyamatos javítása. A környezeti teljesítményen azokat a mérhető eredményeket kell érteni, amelyek azt mutatják, hogy a vállalat hogyan uralja a környezetirányítási rendszerben megfogalmazott környezeti szempontokat. Svájcban eddig mintegy 10 000 vállalat kapta meg az ISO 9000 szabványsorozat szerinti tanúsítást, és mintegy 550 akkreditált szervezet működik. A tanúsított építőipari szervezetek száma 1000, az ágazatban pedig 60 akkreditált méréstechnikai laboratórium, illetve felügyeleti és tanúsító szervezet működik. Akkreditálás törvény által szabályozott területeken Az eddigiekből is kiderült, hogy Svájcban szinte minden ágazatban és szakterületen egyre több a hitelesítéssel, méréssel, felügyelettel és
tanúsítással foglalkozó akkreditált intézmény. Ezek ügyfelei a legkülönbözőbb szervezetek: hatóságok, kutatóintézetek, egyetemek és főiskolák, iparvállalatok, fogyasztói szervezetek, kis- és nagykereskedelmi cégek, export- és importtársaságok. Egyes területeken törvény írja elő az ellenőrző méréseket, az előírásoknak való megfelelést ellenőrző eljárásokat vagy a tanúsítást. A cél ezzel annak ellenőrzése, hogy a termékek biztonságosak-e és megfelelnek-e a törvény előírásainak? Ennek feltétele természetesen az, hogy az állam vagy az állam által megbízott intézmények a tanúsításra és mérésre vonatkozó törvényeket, rendeleteket és normatív szabályozásokat dolgozzanak ki és valósítsanak meg. Akkreditálás törvény által nem szabályozott területeken Törvény által nem szabályozott területeken a termékek és szolgáltatások magánjogi szerződés keretében kerülnek a piacra, a követelményeket, az alkalmazott szabványokat és előírásokat ebben az esetben az ügyfél és a vállalat közötti szerződés rögzíti. Svájcban a már említett SAS a hivatalos akkreditáló szervezet. Ez felelős az összes akkreditációért mind a törvény által szabályozott, mind a törvény által nem szabályozott területeken. A SAS-t 1991 óta a már szintén említett Szövetségi Mérésügyi és Akkreditációs Hivatal (metas) működteti. A SAS feladatát a svájci akkreditációs rendszerre vonatkozó rendelet alapján látja el, amely viszont a kereskedelemre vonatkozó egyik 1995-ös törvényre épül. A rendelet célja a mérési eredmények, tanúsítások és megfelelőségi bizonylatok kölcsönös nemzetközi elfogadásának előmozdítása. A rendelet szabályozza többek között a SAS feladatait és működését, a mérési, hitelesítő, felügyeleti és tanúsító helyek akkreditálását, a szövetségi Akkreditációs Bizottság feladatait. Az akkreditáció nemzetközi elismerése Az akkreditáció érvényessége maximum öt év, amelyet újabb felülvizsgálat után lehet ismét öt évre meghosszabbítani, de időközben évente is történnek ellenőrzések. Nemzetközi szerződéseknek köszönhetően
a svájci tanúsításokat, mérési jelentéseket és hitelesítéseket külföldön is elismerik. A Svájcban akkreditált szervezetek fontosabb adataikkal együtt a SAS honlapján találhatók meg (www.sas.ch/de). A SAS felvilágosítást ad ezen kívül még az akkreditáció alapjairól, feltételeiről, magáról az eljárásról és annak költségeiről is. Az akkreditáció és a tanúsítás ma már szinte elengedhetetlen feltétele a hitelt érdemlő és elismert eredményeknek, a hatékony vállalatvezetési rendszernek, a jó műszaki hatékonyságnak, a versenyképességnek és a széles körű nemzetközi elismertségnek. A minőség-ellenőrző laboratóriumok ajánlatai Visszatérve a példában szereplő vállalathoz, a vállalat kalkulátora az említett útburkolati munkákra vonatkozó ajánlaton dolgozott. A SAS honlapján megtalálta az útépítésben akkreditált szervezetek adatait, akiktől árajánlatot kért a pályázati kiírásban megadott munkákra. Az ajánlatok 14 napon belül megérkeztek. Azok összehasonlítása igencsak meglepte a kalkulátort: azonos terjedelmű szolgáltatásokért a legkedvezőbb ajánlatban 25%-kal kevesebbet kértek, mint a legdrágábban. Tovább növelte a kalkulátor értetlenségét, hogy a legolcsóbb ajánlatot tevő cég volt a legmesszebb a kérdéses autópálya-szakasz helyétől. Nem értette a különbséget, hiszen a mérési eljárást a kiírásban részletesen meghatározták, az ajánlatok tehát ugyanazon eljárásokra vonatkoztak. A magyarázat igen egyszerű volt: az építőipari méréstechnikai laboratóriumok között ugyanolyan éles árharc zajlik, mint magában az építőiparban. A kalkulátor a szabályok értelmében köteles volt elfogadni a legkedvezőbb ajánlatot. Azt be is építették a vállalat saját pályázati anyagába, amelyben minden más területen is a legolcsóbb alvállalkozó ajánlatát vették figyelembe. Ennek eredményeként a cég az egy hónappal később lezajlott versenytárgyaláson elnyerte a megbízást. Problémák a minőséggel Néhány héttel később már gőzerővel zajlott a munka: naponta 1500 tonna betont építettek be az útburkolatba. Az akkreditált vállalat minő-
ség-ellenőrző méréseiből azonban kiderült, hogy nem sikerült mindig teljesíteni az előírt értékeket. Az építésvezető pontosan tudta, hogy igen érzékeny árengedményekhez fog vezetni, ha nem sikerül javítani a helyzeten. Az építésvezető ebben a helyzetben arra próbálta rávenni a méréseket végző céget, hogy az az ISO/IEC 17025-tel összhangban csak az építést végző vállalatnak küldje el a mérési jegyzőkönyveket, mivel tőle kapta a megbízást, és ne küldje el a jegyzőkönyv másolatát az útépítésre megbízást adó hatóság építésvezetőségének. Az építésvezető azt tervezte, hogy majd ő dönti el, hogy melyik jegyzőkönyveket küldi tovább az építtetőnek. Erre azonban nem volt lehetőség, mert a munkaszerződés részét képező ún. különleges szerződési feltételekben az állt, hogy a minőség-ellenőrző méréseket végző akkreditált labor minden mérési eredményről küldje el a jegyzőkönyv egy példányát mind az építést végző, mind pedig az építtető félnek. Minőségkörök Az építésvezető gyorsan határozott: rendkívüli megbeszélést hívott össze a megrendelő és minőség-ellenőrző labor részvételével, amelyen megpróbálták meghatározni a nem megfelelő minőség-ellenőrzési eredmények okait és kidolgozni a problémák megszüntetésére alkalmas intézkedéseket. Az építésvezető közvetlenül a megbeszélés után megfelelő intézkedéseket tett a burkolat anyagának feldolgozására és beépítésére. Mindezt jegyzőkönyvben rögzítették, leszögezve abban azt is, hogy ilyen és hasonló esetek többet nem fordulhatnak elő. Javaslatot fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy hogyan kell a termelés és szolgáltatásnyújtás folyamatát úgy módosítani, hogy ilyen minőségi problémák többé ne fordulhassanak elő. A minőség és vállalatvezetés jelentősége Az ilyen vállalkozásokban részt vevő feleknek, tehát az építtetőnek, a projektvezetőnek, az építési vállalkozónak és a minőség-ellenőrző laboratóriumnak van saját szervezetüknek megfelelő vállalatvezetési rendszere. A minőség tartós szavatolása szempontjából kulcsjelentőségű kérdés, hogy ezek a rendszerek hálózatot alkossanak és átfedéssel egymásba kapcsolódjanak. Az akkreditálás és tanúsítás kedvező feltételeket teremt a minőséggel és vállalatvezetéssel kapcsolatos kérdések elmélyült tanulmányozá-
sára a vállalat minden szintjén, új kultúrát teremtve és új eredményeket hozva. A minőség javítására irányuló erőfeszítések eredménye a termelékenység javulása, a költségek csökkentése és új piacok meghódítása. Megéri tehát. Összeállította: Enyedi István Suter, D.: Führen Akkreditierung und Zertifizierung zu besserer Qualität? = Strasse und Verkehr, 89. k. 7/8. sz. 2003. p. 3538. Sanierung mit Qualitätssicherung. = Strassen und Tiefbau, 58. k. 2. sz. 2004. p. 24.