EURÓPAI ENERGIAUNIÓ MAGYAR ENERGIASTRATÉGIA 1
Tartalom 0. Piac szabályozás elvi rendszere I.1. Piaci verseny elősegítése I.2. REMIT II.1. Kettős modell: egyetemes szolgáltatás és versenypiac II.2. Végfelhasználói költségelemek III. A kötelező átvétel átalakulási folyamata, hogyan tovább? IV. Rendszerhasználat: lehetőségek és korlátok Az előadás célja egyes szabályozási helyzetek, változások értékelése, minősítése, a fogyasztói lehetőségek bemutatása. 2
1. Piacszabályozás elvi rendszere 3
Törvényi-, rendeleti-, szabályozási- és szerződési rendszer a) 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, b) 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról c) 63/2013 (X.29.) NFM rendelet az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról d) 7/2014 (IX.12) MEKH rendelet a villamos energia hálózati csatlakozási díjak meghatározásának szempontjairól, a díjak elemeiről, mértékéről és alkalmazásuk szabályairól e) 11/2014. (XII.13.) MEKH rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról és alkalmazásuk szabályairól f) MEKH által kiadott engedélyek, rendeletek g) MAVIR Kereskedelmi szabályzat, (mérlegkör felelősi szerződés), h) Energiaszolgáltatók és Elosztói Engedélyesek: Üzletszabályzat, (egyedi- és általános szerződési feltételek, ), Garantált szolgáltatások i) Villamos energia kereskedők Üzletszabályzat, (Villamos energia adás-vételi szerződés, egyedi-és általános szerződési feltételek, mérlegkör tagsági szerződés) I.1. Piaci verseny elősegítése II. Egyetemes szolgáltatás III. KÁT szabályozás változása IV. Rendszerhasználat Rendszerhasználat I.2. REMIT 4 4
I. 1. Villamos energia piaci verseny elősegítése érdekében a 273/2007 (X.19.) Korm. rendelet 104-112. írnak elő kötelezettséget a MEKH részére. A Hivatal a piaci verseny hatékonyságnak elemzését, a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítását, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírását a versenyjog vonatkozó szabályaival összhangban és a magyar villamos-energiapiac sajátosságainak figyelembevételével végzi. Elemzi a versenyhatékonyságát, és vizsgálja az engedélyesek piaci erejét. Figyelembe veszi a villamos energia beszerzés- illetve értékesítés lehetőségeit, korlátait, hálózati szűk keresztmetszeteket, piaci feltételek homogenitását befolyásoló tényezőket. Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítása. Piaci verseny előmozdítása érdekében szükséges átláthatóság biztosítása. Egyenlő bánásmód biztosítása. Árkorlát, vagy költség alapú árképzésre vonatkozó kötelezettség előírása. Időközönként megtartandó nyilvános kapacitás aukció előírása. Egyetemes szolgáltatásra jogosultak részére értékesített szolgáltatási csomagokra vonatkozó előírások nyilvános közzététele. Rendszerszintű szolgáltatások beszerzésénél benchmark vizsgálatok végzése. 5
I. 2. REMIT: szabályozás a bennfentes kereskedelem megakadályozására Az Európai bizottság 2014. december 17-én fogadta el a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló 1227/2011 EU parlamenti és tanácsi rendelet (REMIT) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló európai bizottsági rendeletet. A szabályozás bennfentes kereskedelem és a piaci manipuláció visszaszorítása érdekében a tőkepiacok mintájára meghatározza a bennfentes információk közzétételére vonatozó szabályokat, az energiapiacok folyamatos nyomon követése érdekében pedig bizonyos nagykereskedelmi energiatermékekre vonatkozó tranzakciók kapcsán adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. 2015. január 7-től hatályos rendelet alapján a földgáz-és villamosenergiapiacon a termelőknek, a szállító, elosztó és tároló társaságoknak, a kereskedőknek és a 600 gigawattóra éves kapacitás feletti nagyobb ipari fogyasztóknak kell teljesíteniük adatszolgáltatási kötelezettséget. Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek 2015. március 17-ig kellett regisztrálniuk, és a szervezett energiapiacokon megtett ajánlatokról és az ott létrejött szerződésekről 2015. október 7-től, az egyéb tranzakciókról pedig 2016. április 7-től kell megkezdeniük az adatszolgáltatást az ACER irányába. 6
II.1. Kettős modell: egyetemes szolgáltatás és versenypiac Az egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági és nem lakossági felhasználók eltérő árszabályozási körbe tartoznak. 7 7
Szabadpiaci villamos energia beszerzés, beszerzési módok összehasonlítása Szabadpiaci kisfeszültségű fogyasztási hely szolgáltatási költsége 2015 2. Piaci árak 3. MAVIR költségszint 4. Energia politika Egyetemes szolgáltatás lakossági ügyfelek Szabadpiaci beszerzés Egyetemes szolgáltatás Üzleti ügyfelek 5. Kereskedői üzletpolitika, kockázati besorolás 1. Hatósági ármegállapítás Egyetemes szolgáltatás és a szabadpiaci költségek összevetése Az üzleti ügyfeleknek árelőnyt jelent a szabadpiaci beszerzés! 8
II 2. Végfelhasználói költségelemek 9 9
Villamos energia végfelhasználói költség szerkezete A szolgáltatási költség alakításában jelentős (2/3) az állami-, szabályozói mozgástér. A szabályozás vizsgálat kiemelt területe a KÁT és az RHD (41,57%). 10
III. A kötelező átvétel átalakulási folyamata Magyarország megújuló energia helyzete és terve az EU 27 ország viszonylatában Forrás: Dr. Grábner Péter MEH 11 11
KÁT mérlegköri modell 389/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet az átvételi kötelezett ségről és áráról 63/2013 (X.29.) NFM rendelet a szétoszt ásról Forrás: MAVIR 12
A kötelező átvétel struktúrája 121 GWh/hó Forrás: MAVIR 6,18 % 13
A kötelező átvételű villamos energia átvételi árai (HUF/kWh) 389/2007 (XII.23.) Korm. rendelet 14 14 Forrás: MEKH 14
A KÁT szabályozás evolúciója I. Kibővült a kapcsolt termelés átvételi köre Start KÁT szabályozás II. Megszűnt a kapcsolt termelés átvétele III. Kikerült az egyetemes szolgáltatás a KÁT allokációk köréből IV. A KÁT 40-60%-a HUPX-en kerül értékesítésre Forrás: MAVIR 15 15 15
A KÁT allokáció változása 2014. január 1-től i. A rendszerirányító által történő szétosztásról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról kiadásra került 63/2013. (X.29.) NFM rendelet. ii. A rendelet értelmében a KÁT havi mennyiségének minimum 40%- maximum 60%-a került az átvételi kötelezettek között szétosztásra. iii. A fennmaradó rész a HUPX másnapi piaci szegmensében kerül értékesítésre. iv. Megváltozott a KÁT idő függvény, ami javítja a mérlegkör felelősök tervezési, elszámolási feltételeit. v. A MEKH határozatában a MAVIR Zrt-t, mint KÁT mérlegkör felelőst rendszeres értékelő beszámolók készítésére kötelezte. 16
A KÁT allokálás változása 2013-2014 Forrás: MAVIR 2014. évben elvileg 989 GWh-val csökkent az allokált mennyiség, ami 14,3 Mrd többlet tehertől mentesítette az átvevőket. A bevezetett változás eredményeként 2014. évben 2,36 Mrd forinttal csökkent a végfelhasználói KÁT átvételi költség, ami 10 fillér/kwh költség megtakarításnak felel meg. 17 17 17
A KÁT elszámolási árak és a nagykereskedelmi villamos energia ár és a végfogyasztói ár kapcsolatának vizsgálata 2010-2015 <~10 Ft/kWh <15 Ft/kWh KÁT átvételi átlagár (Megújuló energiaforrásból termel 20 MW vagy annál kisebb, Csúcs %: 38,36%, Völgy %: 43,74%, Mélyvölgy %: 17,90%) Nagykereskedelmi kevert ár (EEX, 50% csúcs, 50% zsinór + 6 /MWh, aktuális Ft/ árfolyamon) KÁT átvételi ár prémium (KÁT átvételi átlagár-nagykereskedelmi kevert ár) KÁT végfogyasztói árkomponens (KÁT % x az elszámoló ár) KÁT átvételi árképzés rendszerének felülvizsgálatát, a zöld bizonyítvány bevezetésének előkészítését írja elő a VET. 171. (8-12). 18
KÁT leosztási rendszer változásának tapasztalatai, a továbblépés Az új allokációs rendszer működésének eredményeként az átvételi terhek jelentősen csökkentek, ami 14,3 Mrd. forintos teher csökkenésnek felel meg, amiből kiemelkedik a kiegyenlítő energia költségének 4,7 Mrd.-os csökkenése, illetve a HUPX értékesítés havi átlag 1 Mrd. forintos bevételei. 2014-ben 100 MW új kapacitás lépett be, melynek eredményeként a KÁT mérlegkör forgalma megnövekedett a 2013. évihez képest. 2016. január 1-től az EU 2014/C/200/01 bizottsági közleményében iránymutatást fogalmazott meg a támogatási rendszerrel kapcsolatosan, melynek lényegi megállapításai a következők: A támogatást a piaci áron felül fizetett prémiumként kell nyújtani a termelőknek, amelyek piacon értékesítik a termelt villamos energiát. A termelők a kiegyenlítési feladatokat piaci viszonyok között kell, hogy biztosítsák. Az ösztönzési rendszer úgy kell, hogy működjön, hogy a termelők ne legyenek ösztönözve negatív árak esetén termelésre. A piaci prémiumot meghatározott teljesítmény esetén (1 vagy 6 MW) tenderezés útján lehessen elnyerni. Szakmai fórumok kezdeményezték a KÁT elszámolási rendszer módosítását, mely alapján a KÁT teljes mennyisége a HUPX-en kerülne értékesítésre és a KÁT kötelezett végfelhasználók felé a költségek pénzügyi allokációval kerülnének leosztásra. A MEKSZ és a MAVIR Kereskedelmi Szabályzati Bizottság egyaránt foglalkozik a módosítási javaslattal. 19
IV. Rendszerhasználat szabályozása, lehetőségek és korlátok A 11/2014 (XII.13.) MEKH rendelet az RHD díjakról és alkalmazásuk szabályairól Csatlakozási szintenként differenciált díjtétel rendszer A végfelhasználók részéről jelentkezik fizetési kötelezettség, termelők esetében nem Az átviteli rendszerirányító és az elosztói engedélyesek részére nyújt fedezetet az indokolt költségek mértékéig Az alap és teljesítmény díj előre fizetendő, egyéb díjtételek az elfogyasztott kwh után utólag kerülnek megfizetésre Négy minőségi mutató szám minimális elvárási szint teljesítési kötelezettségük van a szolgáltatóknak, amennyiben ez nem teljesül, kötelezően alkalmazandó díjcsökkentést ír elő a rendelet-10% Az elosztók között kiegyenlítő elszámolás van, az országos egységes tarifából következően Négy éves árszabályozási ciklusban történik a díjtételek felülvizsgálata A magánvezeték használat hasonló elvek alapján kell, hogy elszámolásra kerüljön. 20
Rendszerhasználati hatósági díjtételek 11/2014 (XII.13.) MEKH rendelet 21
Rendszerhasználati díjak különböző kategóriájú fogyasztók esetében RHD = alapdíj + teljesítmény díj + energiafogyasztás alapú díjak A rendszerhasználati díjak a csatlakozási feszültségszinttől, a lekötött teljesítménytől és az elszámolás módjától, valamint a kihasználtságtól függően változnak. A rendszerhasználati díjak 2015. január 1-től 2-11%-al csökkentek! 22
Rendszerhasználati díjak változása 2010-2015 2015. január 1-től a KIF III.-as besorolású fogyasztók rendszerhasználati díja alacsonyabb, mint a 2010. évi számított, egyéb kategóriában 5-11%-os csökkenés következett be. 23
A rendszerhasználati költségek optimalizálása: A lekötött teljesítmény módosítása A lekötött teljesítmény módosítása Az Elosztói Engedélyes részére történő teljesítménydíj fizetés alapját képező, a szerződésben rögzített lekötött teljesítmény a szerződéskötést követő 1 éves időszakok során a naptári hónapok szerinti időszakokra a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig bármikor növelhető, a szerződéskötés éves fordulónapjain pedig - további 1 éves szerződéses időszakra érvényesen - mindkét irányban módosítható. Fordulónap: A felek eltérő megállapodásának hiányában a szerződéskötés fordulónapjának a szerződéskötés hónapjának első napja számít. Lekötött teljesítmény növelése: A hálózati engedélyes részére történő teljesítménydíj fizetés alapját képező, a szerződésben rögzített lekötött teljesítmény növelése a szerződéses évfordulók között bármikor engedélyezett a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig, adott naptári hónap első napjától a szerződéses időszak végéig, a felhasználó kezdeményezésére. A módosítási igény beérkezésének határideje legkésőbb a módosítás hónapját megelőző hónap utolsó munkanapja. Lekötött teljesítmény csökkentése: A szerződésben rögzített teljesítmény csökkentését a hálózathasználati szerződés megkötésének, valamint a díjfizetés alapjául szolgáló, lekötött teljesítmény módosításának időpontját követő egy év eltelte után kezdeményezheti. Operatív teljesítmény (előzetesen bejelentett teljesítménytúllépés) igény: Előzetesen bejelentett teljesítménytúllépést a Felhasználó az elosztóval kötött megállapodás alapján, az abban meghatározott időtartamon belül a szerződésben lekötött teljesítmény felett évenként legfeljebb három alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy naptári hónapra kérhet, amelyet az elosztó - a rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig - köteles engedélyezni. Az operatív teljesítmény díja az éves teljesítménydíj 1/10 része a túllépés minden kw-jára. A túllépés iránti igény beérkezésének határideje legkésőbb a túllépés hónapját megelőző hónap 15. napja. 24
A szezonális lekötés potenciálja a fordulónap figyelembevételével Fordulónap Az optimalizálással a költség csökkentés elérheti a 10%-ot! 25
Középfeszültségre való áttérés hatásvizsgálata Transzformátor állomás létesítési költsége*: Elvárt megtérülés 3 év. *A középfeszültségű csatlakozás normatív hozzájárulását az elosztói engedélyes fizeti. KIF KÖF/ KIF Javasolt szabadvezetéki áttérés. Javasolt kábel áttérés. 26
A szolgáltatásminőség romlásával összefüggésben nyújtott kötelező díjcsökkentések a MEKH határozatai és éves értékelései alapján VET 159. (1) 13. pontja értelmében a MEKH jogosult legfeljebb 4 minőségi mutatószámot kijelölni. Az elosztói engedélyes 5%-ot meghaladó alulteljesítés esetén 1-2% díjcsökkenést köteles a felhasználók részére nyújtani. 27
Összegzés Áttekintésre kerültek egyes hazai villamos energia piacszabályozások (EU-VET- Vhr, MEKH, szabályzatok, ). i. Az átláthatóságot és a bennfentes kereskedelem megakadályozását szolgálja az EU rendelet alapján bevezetésre kerülő REMIT rendszer. ii. Az egyetemes szolgáltatás és a versenypiac változatlanul egymás mellett léteznek, az egyetemes szolgáltatás üzleti ügyfeleinek előnyt jelent a szabadpiaci beszerzés(!) iii. A KÁT szabályozás 2014. január 1-től megvalósított változása javította a KÁT átvételre kötelezettek helyzetét. iv. A KÁT szabályozás további módosítása, az árrés olló nyílásának várható megállítása a fizikai folyamatok és a pénzügyi allokáció szétválasztásával(?) v. A rendszerhasználati díjak növekedése 2015. január 1-vel megállt, a KIF III-as kategóriájú fogyasztók rendszerhasználati díja a 2010. évi árszint alá került. vi. Rendszerhasználati költségek optimalizálási lehetősége a lekötött teljesítmény módosításával lehetséges, azonban több szempont figyelembe vétele szükséges(!) vii. A KÖF/KIF csatlakozásról KÖF-re való áttérés KÖF/KIF transzformátor állomás létesítésével bizonyos feltételek (kihasználtság és szab.vez, vagy kábel) akár 3 éven belül megtérülő ráfordítás lehet(!) viii. A szolgáltatás minőség ösztönzése változatlanul érvényben van, az elosztói engedélyesek 2011. év óta nem kellett, hogy kötelező díjcsökkentést adjanak.(!)(?) Összegezve, fogyasztói szemszögből a kiemelt szabályozások körében kedvező változásokról is volt lehetőség beszámolni, illetve szerettem volna felhívni a figyelmet további lehetőségekre. 28
29