Dr. Molnár Judit 1 Szubjektív életminıség vizsgálat a Bodrogközben 1. A vizsgált térség, a kutatás célja és módszere Magyarország jelenlegi határai szerint az ország ÉK-i csücskében található a Bodrogköznek egy kisebb része, amelyet szoktak Alsó-Bodrogköznek is nevezni. A 22 falut, Kispatakot és néhány, közigazgatásilag Sárospatakhoz tartozó tanyát magába foglaló tájegység az ország egyik legkevésbé iparosodott, viszonylag szegény térségét jelenti. Ezen a területen folytattunk empirikus vizsgálatokat abból a célból, hogy felmérjük milyen társadalmi és gazdasági viszonyok között élnek az itt lakók (jelen dolgozat egy nagyobb kutatás része), illetve tekintettel a térség viszonylag jelentıs számú roma nemzetiségére (1. ábra), arra kerestük a választ, hogy van-e valamilyen különbség a roma ill. a magyar lakosság életminısége között. 1. ábra. A vizsgált térség és annak roma lakosainak aránya a 2001-es népszámlálás szerint Ez a tanulmány a szubjektív életminıségét mutatja be a megkérdezetteknek az alábbi változók szerint: Szubjektív életminıség: szeret-e itt lakni boldogságérzet vizsgálat elégedettség vizsgálat (életben elért dolgokkal, lehetıségeivel, az önkormányzattal, infrastruktúrával, szolgáltatás-ellátással, munkalehetıségekkel) etnikai preferencia vizsgálat és más csoporttal szemben érzett feszültség-vizsgálat A kutatás módszere kérdıíves felvételezés. Az adatokat SPSS szoftver segítségével dolgoztuk fel. A mintánk elemszáma a teljes lakosság ~5%-nak felel meg (1250 1 Dr. Molnár Judit Miskolci Egyetem, Földrajzi Intézet, Miskolc E-mail: ecobea@uni-miskolc.hu 34
megkérdezett) 2, ahol az elemzési egység az egyes családok valamelyik tagja volt, úgy, hogy egy családból mindig csak egy embert kérdeztünk meg. Nem valószínőségi mintát vettünk. A minta a települések népességszámára vonatkoztatva elemszámmal arányos. 2. Szubjektív életminıség vizsgálat eredményei Ennek a tématerületnek a kutatási hátterérıl Fekete Zs. ad jó összefoglalást (FEKETE ZS. 2006), amiben bemutatja az életminıség kutatás irányait és fejlıdését is. Ezek a vizsgálatok a hatvanas években erısödtek fel a világban, az eleinte fókuszban álló, ún. objektív életminıség kutatások mellett, egyre inkább szerepet kapott a szubjektív életminıség kérdése is, amelyet leginkább a boldogságérzettel és az elégedettséggel mérnek a kutatók. A dolgozat a belsı, az embernek önmagából fakadó és arra visszautaló attitődjeit belsı elégedettségként (boldogságérzet, mennyire elégedett az életben elértekkel, mennyire szeret a térségben lakni), a külsı tényezıkhöz való szubjektív viszonyulásokat pedig külsı elégedettségként tőnteti fel (mennyire elégedett a lehetıségeivel, az önkormányzat tevékenységével, az élelmiszer beszerzési lehetıségekkel, az infrastruktúrával, mint telefon, közmő, az utak állapotával, a közlekedési viszonyokkal, az óvodai, gyógyszertári, orvosi ellátással, az általános iskolába való eljutással, magával az intézménnyel és végül az elérhetı munkalehetıségekkel). Egy olyan skálán ábrázolva a térségben élık elégedettségét, amelyen a legkisebb érték a -10, a legnagyobb érték pedig 10, azt láthatjuk, hogy a belsı és a külsı elégedettségi indexek mindkét típusú attitődnél és mindkét vizsgált csoportnál nagyon alacsony értékkel pozitív, a belsı elégedettség minimálisan kedvezıbb és a nem roma és a roma válaszadók dimenziójában az elıbbiek érzete picivel optimistább, mint roma társaiké (2. ábra). 2. ábra. A belsı és a külsı elégedettség indexei a megkérdezettek körében Ha egy ún. elégedettségi méterre helyezzük a nem romák és a romák attitőd indexeit az egyes vizsgált kérdésekben (3. ábra), akkor a következıt tudjuk mondani: a -10-tıl 10-ig terjedı skálán az elégedettség mértéke sem a nem romáknál, sem a romáknál egyetlen változó esetében sem haladja meg a 4-et, míg a negatív tartományban az indexek túlérnek az -5-ös (nem romák) ill. a -7-es értékeken (romák), amely kedvezıtlen megítélés mindkét csoportnál az elérhetı munkalehetıség értékelése kapcsán jelentkezik. Megfigyelhetı továbbá az is, hogy mind a romák, mind a nem romák több tényezıvel inkább elégedettek, valamint az, hogy a 15 említett dolog kapcsán 4-5 esetben tapasztalhattunk nemtetszést. A nem romák 2 A terepi felvételezést a Miskolci Egyetem geográfus szakos hallgatóival 2007 tavaszán készítettük 35
esetében (többségében magyarok, 99%) a legpozitívabb attitőd a térséghez való érzelmi ragaszkodást fejezi ki, míg a romáknál az óvodai ellátottsággal való megelégedettség éri el a legmagasabb értéket, a lakóhelyük szeretete csak a hatodik helyezést adja. Mindkét csoportnál a boldogságérzet harmadik helyen áll, de a magyarok esetében picivel magasabb értékkel. Az életben elértekkel való elégedettség mind a romáknál, mind a nem romáknál pozitív attitődként jelentkezik, de a cigány emberek kevésbé érzik megfelelınek ezt, mint a magyar megkérdezettek (3. ábra). Az itt élık nincsenek kibékülve a lehetıségeikkel, a település útjainak állapotával, és annak közlekedési helyzetével, és az említetteken felül a cigány népesség általában elégedetlen az önkormányzatuk tevékenységével is. 3. ábra. Szubjektív életminıséget mutató attitődök: boldogságérzet és elégedettség méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében Térben kifejezve a belsı és a külsı elégedettséget (4. és 5. ábra), látható, hogy az elıbbi elég homogén arculatot mutat (4. ábra), és csak néhány település lóg ki a sorból, legkisebb értékekkel két zsákutcás falu: Felsı-Berecki és Zemplénagárd, pozitív irányban Ricse, Alsó- Berecki és Kisrozvágy. További vizsgálatok lennének szükségesek ahhoz, hogy választ kapjunk arra a kérdésnek, hogy milyen okok állnak ezeknek beállítódásoknak a hátterében. A külsı elégedettség tekintetében azonban viszonylag tarka képet kapunk (5. ábra), ahol az attitőd térbeli különbségei jól megfigyelhetıek: A zemplénagárdi sarok, kiegészülve szomszédos településeivel, egyértelmően jelzi, a periféria hátrányait, negatív hatását az ott élık életére. Hasonló okok miatt Zalkod és Viss is kedvezıtlen helynek mutatkozik. Sárospatak esetében csak Kispatakra és a Sárospatakhoz tartozó tanyákra kell gondolni, 36
hiszen felvételezésünk a földrajzi Bodrogközben történt. Valószínő Sárospatak más részeihez viszonyítva hátrányos helyzetben érzik magukat az ott élık, illetve az egyes tanyacsoportok esetenként földrajzi perifériát is jelentenek, ami megmutatkozott a külsı elégedettségi indexeken. Tiszacsermelyen és Karoson sajátos tényezık játszhattak szerepet a negatív attitődök kialakulásában. 4. ábra. A belsı elégedettség területi különbségei a megkérdezettek válaszai alapján 5. ábra. A külsı elégedettség területi különbségei a megkérdezettek válaszai alapján Legmagasabb a külsı elégedettség Sárospatak szuburbán településén (5. ábra), Vajdácskán, illetve Alsó-Bereckiben, amely település mind Sárospatakhoz, mind Sátoraljaújhelyhez közel fekszik, ezáltal több elérhetı lehetıséggel bír. Cigánd és Ricse a tiszai híd megépülésével nyert kedvezı földrajzi helyzetet, amely több változóval szembeni pozitív értékelés kapcsán mutatkozott meg a nevezett településeken. 37
A kutatás során megpróbáltunk arra a kérdésre is választ keresni, hogy a két legnagyobb számban a térségben élı népcsoport között húzódik-e valamilyen feszültség (6. ábra). A Bodrogköznek ebben a részében az emberek többségében nem éreznek feszültséget egymás iránt, bár azok aránya sem elhanyagolható, akik kellemetlen érzéseik vannak a másik népcsoport iránt, különösen a nem romák szemszögébıl ez jelentısebb, hiszen a megkérdezettek közel 30%-a nyilatkozta azt, hogy létezik feszültség köztük és a falujukban élı romák között, míg a cigány lakosságnak csak 12%-a jelezte, hogy ez az ellentét létezik köztük és a magyarok között. A 6. ábrán egy olyan térség attitődjét is bemutatjuk, ahol a romák nagyobb arányban élnek, és ahol egy-egy település esetében komoly ellenszenv volt tapasztalható. Itt, az Észak-cserehát vizsgált falvaiban (MOLNÁR J. 2006) 3 már azok aránya is kisebbségben volt, akik nem éreztek semmilyen feszültséget, továbbá ott a magyar lakosság részérıl közel fele nyilatkozta azt, hogy a falubeli roma lakossággal szemben feszültséget éreznek. 6. ábra. Feszültségérzet a megkérdezettek körében a vizsgált térségben és egy másik kutatási területen, Észak-Csereháton Mivel más térségekben nem végeztük el ugyanezeket a vizsgálatokat, így nem lehet komolyabb következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a roma kisebbség magasabb aránya befolyásolja-e az irántuk érzett attitődöt vagy sem. Valószínő, hogy sokkal inkább a szegénység mértéke az, amely befolyásolhatja az etnikai csoportok egymással szemben tanúsított beállítódását. Ahogyan Ladányi J. és Szelényi I. (LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004) írják: Azoknál a társadalmi csoportoknál, melyeknek a társadalmi struktúrában elfoglalt helyzetét alapvetıen gazdasági tényezık határozzák meg (legáltalánosabban ezt nevezzük osztálynak ), az etnicitás mint kirekesztési mechanizmus nem játszik fontos szerepet. Ez alól azonban kivételt képez az underclass, mert ebben az esetben az osztályt a társadalom 3 A kutatás a K 62373 sz. OTKA pályázat segítségével folyik. 38
egészétıl elválasztó határvonal etnikai jelentést kap. Az underclass legfıbb sajátossága, hogy az így meghatározott népességcsoport gazdaságilag hátrányosabb helyzetben van bármely más csoportnál, miközben kasztszerően is ki van zárva a társadalom testébıl Az underclassba szorult nem cigány szegényeket is gyakran lecigányozzák, s a többségi társadalom cigányként kezeli ıket, mivel véleményük szerint cigányként élnek. (LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004). Azaz maga a mélyszegénység az, ami oly szorosan kötıdik a mai roma népességhez, hogy e társadalom perifériájára szorult csoportot azonosítják vele. Vizsgálataink azt bizonyítják, hogy valószínő ez a kitaszítás nem azonos mértékő, ha összefüggést tulajdonítunk a kirekesztést jelzı érzület (jelen esetben a feszültségérzet) és maga a kirekesztési folyamat között. Az etnikai csoportokkal szembeni beállítódásokat 4 vizsgálva láthatjuk (7. és 8. ábra), 7. ábra. Etnikai preferencia méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében a vizsgált térségben 8. ábra. Etnikai preferencia méter a nem roma (felsı méter) és a roma megkérdezettek körében az észak-csereháti kutatási területen hogy a roma és a nem roma lakosság körében másképpen alakulnak ezek, mégpedig sajátságos módon. Az attitőd méteren a nem roma válaszadók beállítódásainak skálája 4 Éger Gy. módszerét használva, ötfokú skálán mértük az egyes népcsoportok irányába tanúsított attitődöket (ÉGER GY 1996). 39
szélesebb, jobban széthúzott, míg a roma válaszadóké jobban tömörödik a semleges érték körül (3-as érték). Mindkét csoportnál két kiemelt etnikum szerepel: a cigányok és a magyarok, ám a romák esetében pozitív irányban van kiugrás a többi értékelt népcsoporttól, míg a magyar válaszadóknál a cigányokkal szemben negatív, saját magukkal szemben pozitív irányú az eltolódás. Az Észak-csereháton élı roma lakosság önértékelése alapján adott érték kicsivel alacsonyabb volt, mint a magyaroknak adott pontszám, a vizsgált bodrogközi területen is közel azonos az attitőd a romák részérıl a két nevezett etnikum irányába, de itt a cigány lakosság önértékelése nincs válságban. Elgondolkodtató, hogy abban a térségben ahol a romák saját magukat kevésbé értékelték, mint a magyarokat, ott nagyobb volt a velük szemben érzett feszültség, míg magának a cigányságnak az etnikai preferencia értékeiben (a magyar megkérdezettek által adott pontszámok alapján számított) nem volt különbség a két térség között. Valószínősíthetı, hogy sajátos okok játszanak szerepet abban, hogy az Északcsereháton élı roma lakosok nem elégedettek magukkal és ezt az attitődöt kiváltó ok hathat az ott élı magyar közösségek cigánysággal szemben tanúsított feszültségérzetére is, ugyanakkor ez a kitapintható konfliktus nem befolyásolta magának a cigányságnak az etnikai preferencia értékét, ami kifejezheti, hogy a magyar lakosság romákkal szembeni attitődjét nem ezek a konfliktusok befolyásolják. Megfigyelhetı továbbá a két vizsgált terület összehasonlításában, hogy a bodrogközi térség nem roma válaszadói a cigány népcsoport kivételével minden más etnikummal szemben pozitívan vélekedtek, a Csereháton élı magyar megkérdezettek néhány más népcsoport esetében is a semlegesnél alacsonyabb értékeket adtak, illetve a pozitív irányú beállítódás a nem magyar etnikumok irányába szintén kevésbé közelítette meg a 4-es értéket az 5 fokú skálán ebben a térségben, mint a Bodrogközben (7. és 8. ábra). 3. Összegzés Véleményünk szerint a társadalomföldrajzi kutatásban az objektív életminıségvizsgálatokon túl a szubjektív életminıség-vizsgálatoknak is hangsúlyos szerepe lehet. Ezek a kutatások rámutathatnak a térbeli sajátosságokra, különbségekre, az adott lokalitások, helyi társadalmak megosztottságát vagy éppen egységét is kifejezhetik, illetve ezen csoportok beállítódásának megismerésével közelebb kerülhetünk az egyes közösségek, térségek problémáinak megoldásához. A térbeli hátrányok, a periférikus helyzet jól érzékelhetı az ott élık elégedettségi attitődjében. Vizsgálataink továbbá rámutattak, hogy a cigány és magyar lakosság között kitapintható egyfajta feszültség, amelynek mértéke területenként változik, de ami nem befolyásolja a nem romáknak a romákkal szemben tanúsított etnikai preferencia értékét, attitődjét. A kutatást több irányba szeretnénk folytatni: térben kiterjeszteni (fejlett és fejletlen, gazdag és szegény térségek) más változókkal való kapcsolatok keresése (iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, népmozgalom: vándorlási, születési ráta, stb.). Irodalom FEKETE Zs. 2006: Életminıség. Koncepciók, definíciók, kutatási irányok In: Utasi Á. (szerk): A szubjektív életminıség forrásai. Biztonság és kapcsolatok, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, pp. 277-309 ÉGER GY. 1996c: Kettıs tükörben. Etnikai preferenciák néhány közép-európai határtérségben. Pro Minoritate, V. évf. 3. szám, pp. 95-106 MOLNÁR J. 2006: Romák és magyarok attitődjei 17 észak-csereháti településen. V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia, Pécs, 2006. november 9-10. LADÁNYI J. SZELÉNYI I. 2004: A kirekesztettség változó formái. Napvilág Kiadó, Budapest, 190p. 40