Biológia tantárgyi program és tanterv

L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M Biológia tantárgyi program és tanterv 2004. Készítette: D R. S Z A L A I N É T Ó T H T Ü N D E

Óraszámok: hatosztályos képzés négyosztályos képzés ötosztályos képzés 7. évfolyam heti 2 óra - - 8. évfolyam heti 2 óra - - 9. évfolyam - - heti 1 óra * 10. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra - 11. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra 12. évfolyam heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra 13. évfolyam - - heti 2 óra *A Természetismeret tantárgy keretén belül Megjegyzés: A 11. és a 12. évfolyamon (a hatosztályos és a négyosztályos képzésben), ill. a 12. és a 13. évfolyamon ( az ötosztályos képzésben) a tanulók a heti 2 óra alaptantervi biológia mellé választhatnak emeltszint érettségire felkészítést, ugyancsak heti 2 órában. A 12. évfolyamon (hat- és négyosztályos képzés) ill. a 13. évfolyamon (ötosztályos képzés) heti 2 órában pedig középszint érettségire való felkészítést választhatnak a tanulók az alaptantervi biológia mellett.

7 8. Évfolyam Részei: Tájak és életközösségek, a rendszerezés alapjai (7. osztály) Az ember szervezete és egészsége (8. osztály) Célok és feladatok Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi él világ sokféleségér l, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerr l. Ezek tudatosításával növelje az él világban meglév változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és m ködésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának a többi tantárggyal együtt célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következ feladatai adódnak az biológiát tanító pedagógusnak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvet fontosságú. Mutasson rá él lények és az életközösségek változatosságára, az él és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismertesse meg. Rendezze a hazai és a távoli tájaknak a tananyag feldolgozása során megismert él lényeit a tudományos rendszer f bb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és m ködésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse el az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása a biológia tudományának segítségével lehetséges, és minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjeszt m vek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem els sorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környez világ jelenségeit. Segítse el csoportos tevékenységekkel az együttm ködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola m ködésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történ beilleszkedést.

Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdekl dését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszer bb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse a szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, különböz elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelel módon történ beillesztésére. Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekr l szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetér l különböz módon szerzett ismereteit összehasonlítani, ehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységének, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k elkülönítésében, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemz k alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán is legyen képes megállapítani, hogy mely tényez k miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelel szinten tudja a legfontosabb szakkifejezéseket helyes használatával megfogalmazni, és írásban, egyszer bb vázlatrajzokon, sematikus ábrákon rögzíteni és képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai m vel dési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai m vel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit. Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges természetes és mesterséges - környezetének meg rzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse. Ismertessük meg a tanulóval a sz kebb, illetve a tágabb környezetében el forduló és a biológiai m vel dési anyagban szerepl - különböz szervez dési szint anyagok, él lények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemz it. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életm ködését veszélyeztet anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait.

Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megel zésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében el forduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehet ségeit. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id, az id múlásával az él lények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak f bb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyek kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeir l, állatairól, a biológiai m vel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjér l. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejl dése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelent s szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.

7. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak helyénvaló használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az él világ biomjainak földrajzi elhelyezésében. Az éghajlat, az él helyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgy jtés az egyes életközösségekr l, él helyekr l (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).a megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése. A megismert állatok és növények felismerése legfontosabb morfológiai jegyeik alapján. A megismert állatok és növények megkülönböztet jegyeinek kiemelése A megismert él lények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése. Az él lények életmódja és az él helyek közti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének mint él helynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése. Tanulói kisel adás tartása pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejl désében fontos szerepet játszó tudósok életér l. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggy zését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert él lények csoportosítása, osztályozása különböz szempontok szerint. A megismert él lények besorolása a f bb rendszertani kategóriákba. TÉMAKÖR Tájak és életközösségek TARTALOM A földi él világ általános jellemzése 10 óra A forró övezet él világa 17 óra Az életközösségek jellemz i, az ökológiai környezet, az él és élettelen környezeti tényez k fogalma. Az életközösségek szervez dése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelent sége a földi él világ és ezen belül az emberiség szempontjából. A trópusi es erd k el fordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi es erd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A trópusi es erd k jelent sége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A

TÉMAKÖR A mérsékelt övezet él világa 12 óra A hideg övezet él világa 3 óra A hegyvidékek él világa 1 óra A tengerek és tengerpartok él világa 4 óra TARTALOM szavannák el fordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes el fordulása. A sivatagos területek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. A forró övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A mediterrán területek környezeti adottságai, el fordulása, néhány itt honos él lény jellemzése. A lomberd k el fordulása, környezeti adottságai, egy lomberd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A füves puszták el fordulása, környezeti adottságai, egy füves puszta jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerd k el fordulása, környezeti adottságai, egy tajgaerd jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben, a lomberd k és tajgaerd k pusztulása és védelme. A mérsékelt övezet termesztett növényei, tenyésztett állatai. A tundrák el fordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A környezeti viszonyok és az él világ elrendez désének függ leges övezetessége. A tengerpartok jellemz él lényeinek testfelépítése, életmódja, kapcsolata élettelen és él környezetével, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb él lényeinek jellemz i és szerepe az életközösségben. A tengerek és

TÉMAKÖR TARTALOM óceánok öntisztulása, a szennyez dés következményei és a megel zés lehet ségei Az él lények rendszerezése 27 óra A rendszerezés A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejt ek A gombák A növények Az állatok A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejt ek általános jellemz i, egészségügyi és ökológiai jelent ségük. A gombák általános jellemz i, egészségügyi és ökológiai jelent ségük. A növények általános jellemz i. A f bb növénycsoportok jellemz i: Az alacsonyabb rend növények: a moszatok törzsei, a zuzmók, a mohák, a harasztok törzse. A nyitvaterm k törzse.a zárvaterm k törzse, ezen belül a kétszik ek és az egyszik ek osztályai. Az állatok általános jellemz i. A f bb csoportok jellemz i:.az alacsonyabb rend állatok törzsei: a szivacsok, a csalánozók, a gy r sférgek, a puhatest ek (ezen belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak osztályai), az ízeltlábúak (ezen belül a rákok, a rovarok és a pókszabásúak osztályai).a gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétélt ek, a hüll k, a madarak és az eml sök osztályai. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az életközösségek legjellemz bb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, küls felépítését, életmódját. Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböz életközösségek megismert él lényeib l. Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböz tájakon él növények és állatok lényeges ismertet jegyeit. Mondjanak egy-két példát a különböz életközösségek él lényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.

A tananyagban nem szerepl él lények esetében is legyenek képesek az él lény testfelépítése, életmódja alapján a környezetére és a környezet alapján az él lény testfelépítésére, életmódjára következtetni. Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására. Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az él lényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani. Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére. Javasolt tankönyvek és segédletek: - Asztalos Gyuláné dr. Franyó István: Távoli tájak él világa Az él lények rendszere (NT 01032/1) - Munkafüzet (NT 01032/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT 01032/F/1)

8. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A tananyagban szerepl legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszer használata. Az emberi szervezet egészének és részeinek önálló bemutatása, jellemzése. Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és m ködése közötti kapcsolat felismerése. Az egyes szervek, szervrendszerek m ködésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.önálló információgy jtés és feldolgozás az emberi szervezet m ködésér l (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet min sége közti kapcsolat elemzése. Önálló tanulói kisel adások tartása pl. a korszer táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekr l, szenvedélybetegségekr l. Egyszer élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése. A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése. TÉMAKÖR TARTALOM Az emberi szervezet felépítése és m ködése Az emberi test szervez dése 5 óra Az emberi b r 3+1 A mozgás 6+2 A táplálkozás 6+4 Szervez dési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemz i. A hámszövetek felépítése és funkciója. A köt - és támasztószövetek felépítése és funkciója. Az izomszövetek felépítése és funkciója. Az idegszövet felépítése és funkciója. A b r felépítése, függelékei. A b r szerkezetének és funkciójának összefüggései. A b r sérülései, változása az életkorral, b rápolás. A csontváz tájékai és fontosabb csontjai. A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás szerepe a szervezet egészséges m ködésében, a mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. Az

TÉMAKÖR A légzés 3+2 A keringés 5+2 A kiválasztás 2+1 A szaporodás 5+5 Az ember egyedfejl dése Idegi és hormonális szabályozás 12+6 TARTALOM el bél részvétele a táplálék feldolgozásában. A középbél, a máj és a hasnyálmirigy részvétele az emésztésben és a felszívódásban. Az utóbél m ködése. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légcsere. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüd szerkezete és m ködése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légz szervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér összetétele és a részek funkciója, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megel zése. Védekezés a kórokozók ellen. A bels környezet jellemz i. A kiválasztó m ködés jelent sége a szervezet fenntartásában. A kiválasztás szervei és ezek m ködése. A férfiak ivarszervei és ezek m ködése. A n k ivarszervei és ezek m ködése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjed betegségek megel zése. Az embrionális fejl dés f bb jellemz i. A posztembrionális fejl dés f bb jellemz i. A fejl dési szakaszok f bb egészségügyi problémái. A szabályozó m ködés jelent sége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek f bb jellemz i és m ködése; az íz és a szag érzékelése, a b rérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, m ködésének f bb jellemz i. Az idegrendszer akaratlagos és akarattól független m ködése. Az emberi idegrendszer m ködésének sajátosságai, a magatartás. A lelki egészség. Az idegrendszer m ködését befolyásoló élvezeti- és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. A hormonrendszer f bb jellemz i. Néhány bels elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása.

A továbbhaladás feltételei Tudják felsorolni az egyes életm ködések szervrendszereinek f részeit és ismerjék ezek m ködésének lényegét. Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életm ködésükkel kapcsolatos ismereteket meg tudják szerezni a népszer sít m vekb l, és az ismereteiknek megfelel szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére. Tudják az emberi életszakaszok f bb testi, lelki és viselkedésbeli jellemz it felsorolni. Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejl dnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet, az önmegtartóztatás viszont egyáltalán nem káros. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejl dése különböz ütem, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelent s fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejl d és fogyatékos emberekkel. Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megel zésének fontosságát. Legyenek képesek egyszer élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelel módon rögzíteni és értelmezni. Javasolt tankönyvek, segédletek: - Asztalos Gyuláné dr. Franyó István: Az ember teste és egészsége (NT 01033/1) - Munkafüzet (NT 01033/M/1) - Témazáró feladatlapok (NT 01033/F/1) - Dr, Gion Gábor: A serdül k egészségvédelme (NT 01048) 10 12. évfolyam (hat- és négyosztályos képzés) ill. 11-13. évfolyam (ötosztályos képzés) Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az él természet m ködésének legfontosabb törvényszer ségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát valamint a többi tantárggyal együtt kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a következ feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:

Mutassa be, hogy a különböz szervez dés él lényekben az egyes életm ködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai m veltséget alakítson ki, melyben az él lények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelent sége alapvet. Mutasson rá az életközösségek szervez désében felismerhet lényeges összefüggésekre, az él és élettelen környezetet a dinamikusan változó ökológiai rendszerek részeként ismertesse meg. Nyújtson áttekint képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk örökl désér l és értesse meg, hogy az él világ állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az él világ egységét és helyezze el az embert a földi él világ evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehet vé teszik a változó környezetben a test bels egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse el az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásában a biológia tudományának kiemelked jelent sége van, de minden embernek tennie kell érte. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus összefüggésekben, rendszerekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelel tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, középszint ismeretterjeszt m vek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan b vülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejl dés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttm ködve, készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttm ködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segít az emberek sokféleségének elfogadásához. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdekl dését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, tudjon egyszer bb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelel szint biológiai ismeretterjeszt könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböz forrásokból szerzett ismereteit tudja összevetni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemz k, tényez k elkülönítésére, és legyen némi gyakorlata a hasonló illetve különböz tulajdonságok, jellemz k alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani,

rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényez k miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szerepl mérhet mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával tudja megfogalmazni, és írásban, egyszer vázlatrajzokon rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és a biológiai m vel dési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének meg rzését tekintse értéknek. Ismertessük meg a tanulóval a sz kebb, illetve a tágabb környezetében el forduló és a biológiai m vel dési anyagban szerepl különböz szervez dési szint anyagok, él lények alapvet tulajdonságait, az él anyag jellemz it. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyez anyagok káros mérték felhalmozódásának megel zésében aktív szerepet vállaljon. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelel módon történ beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvet jellemz je az id, az id múlásával az él lények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak f bb jellemz ir l, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeir l, állatairól, a biológiai m vel dési anyagban szerepl méretek nagyságrendjér l. Érjük el annak magától értet d elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejl désre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejl dése a különböz népek, országok tudósai, kutatói egymásra épül munkájának eredménye, s ebben a munkában jelent s szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Részei: Az él lények testfelépítése és m ködése (10/11. osztály) A sejtek felépítése és anyagcseréje; Az ember életm ködései s ezek szabályozása; Az ember szaporodása és egyedfejl dése; Általános egészségtan (11/12. osztály)

Az örökl dés; A populációk és életközösségek ; Az él világ evolúciója és a mai bioszféra (12/13. osztály)

10/11. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A legjellegzetesebb él lénycsoportok általános jellemzése. Az állatok és növények legfontosabb életfolyamatainak megnevezése és önálló ismertetése. Az él lények testfelépítésének ismertetése ábrák, makettek segítségével. Az él lények életm ködéseinek ismertetése ábrák, folyamatábrák, modellek, segítségével. A különböz életfolyamatok lényegének kiemelése. Az él lények testének felépítése és életm ködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása. A különféle él lények testének, életm ködéseinek összehasonlítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése, megfogalmazása. A növények, a gombák és az állatok rendszertani elkülönítésének értelmezése az anyagcsere-folyamatok alapján. Tanulói kisel adás készítése önálló témakutatással az él lények szervezeti felépítésének és m ködésének összefüggéseir l. Fénymikroszkóp önálló használata, a látómez ben lév kép leírása, értelmezése. Egyszer kísérletek önálló elvégzése, a tapasztalatok rendezett dokumentálása és értékelése. A többi természettudományos tantárgyban tanult ismeretek alkalmazása a biológiai jelenségek értelmezésében. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az él lények testfelépítésének és életm ködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejt ek 6 óra Az állatok teste és életm ködései 40 óra A vírusok életciklusa és egészségügyi jelent sége. A prokarióta sejtek felépítése. Autotróf és heterotróf baktériumok, a kékbaktériumok, a baktériumok és a kékbaktériumok egészségügyi jelent sége és szerepe a bioszférában. Az eukarióta egysejt ek: állábas, ostoros és csillós egysejt ek jellemz i, anyagforgalma, az eukarióta egysejt ek jelent sége. Az állatok testszervez désének és életm ködéseinek általános jellemz i. Az állatok szervez dési szintjei. Az állati sejt és a f bb szövettípusok jellemz i. Az állatok mint heterotróf él lények, szerepük a bioszférában. Az önfenntartó életm ködések összefüggése. A legfontosabb állattörzsek képvisel inek testfelépítési sajátságai, életm ködései. Az önfenntartó

TÉMAKÖRÖK A növények teste és életm ködései 24 óra A gombák teste és életm ködései 4 óra TARTALMAK életm ködések, valamint a környezet, az életmód és a testszervez dés kapcsolatának összehasonlítása az alábbi állatcsoportoknál: Gerinctelen állatok: a szivacsok és a csalánozók, a férgek törzsei, a puhatest ek törzsén belül a csigák, a kagylók és a fejlábúak, az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok, a rákok és a pókszabásúak. A gerincesek törzsén belül a porcos és a csontos halak, a kétélt ek, a hüll k, a madarak és az eml sök. Az állatok viselkedése. Az állatok öröklött és tanult magatartása. Az állatok társas viselkedése, kommunikációja. Az állatok szexuális viselkedése, az ivadékgondozás különböz formái. A növényi test szervez désének és anyagcseréjének általános jellemz i. A növények szervez dési típusai. A növényi és állati sejt felépítésének összehasonlítása. Az autotróf anyagcsere lényege, a növények szerepe a bioszférában. Az autotróf és heterotróf anyagcsere összehasonlítása. Telepes növények: a mohák teste és anyagforgalma. A szövetes növények testfelépítése, anyagforgalma. A növényi szövetek típusai, jellemz i, funkciói. A gyökér és a hajtás részvétele a növények anyagfelvételében és leadásában. Gázcsere és párologtatás. A szállítónyalábok felépítése és m ködése. A raktározásra módosult szervek különféle formái. A tápanyag-raktározás és a környezet kapcsolata. A növényi kiválasztás formái. A szövetes növények mozgásai, a növényi hormonok. A növényi mozgások típusai és jellemz i. A növények mozgása és a környezet kapcsolata. A szövetes növények szaporodása. Az ivaros és ivartalan szaporodási módok, ezek jellemz i. A zárvaterm k szaporítószervének felépítése. A zárvaterm k egyedfejl dése. A szaporodás, az egyedfejl dés és a környezet kapcsolata. A gombák jellemz i. A gombák testfelépítésének sajátosságai. A gombák életmódja, gyakorlati és egészségügyi jelent sége, kölcsönhatásaik növényekkel és állatokkal. A legfontosabb ehet és mérgez gombák felismerése.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék az él lények legfontosabb csoportjaira jellemz testszervez dési formákat. Legyenek képesek a különféle él lények életm ködéseinek lényegét kiemelni és röviden megfogalmazni. Ismerjék fel, hogy ugyanazt az életm ködést többféle testfelépítés is eredményezheti. Legyenek képesek az él lényeket testszervez désük és életm ködéseik alapján összehasonlítani, csoportosítani. Legyenek képesek elkülöníteni az él lények önfenntartó és fajfenntartó m ködését. Az ember és a különféle állatok testének, életm ködéseinek összehasonlítása során lássák be, hogy biológiai néz pontból az ember csak egy az él lények közül. A testszervez dés és az anyagcsere-folyamatok alapján értsék, hogy a növények, a gombák és az állatok miért alkotnak külön országot az él lények természetes rendszerében. Értsék az autotróf és heterotróf anyagcsere lényegét. Értsék meg, hogy a fotoszintézis folyamata miért alapvet a földi él világ számára. Ismerjék a növényi sejtek és szövetek legfontosabb jellemz it. Tudjanak példákat mondani arra, hogy a szövetes növények a különféle életm ködéseiket milyen testszervez dési formákkal valósítják meg. Ismerjék a zárvaterm k szaporodásának, mag- és termésképzésének f bb szakaszait. Ismerjék az állati sejtek és szövetek legfontosabb jellemz it. Tudjanak példákat mondani arra, hogy az állatoknál az egyes életm ködéseket milyen testszervez dés biztosítja. Ismerjék az embrió fejl désének és a különböz átalakulásos fejl dési módoknak a f bb szakaszait. Ismerjenek néhány példát az ivadékgondozás különféle formáira. Ismerjék a gombák legfontosabb jellemz it, biztosan ismerjék fel a gyilkos galócát. Legyenek képesek egyszer vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a változásokat észlelni és értelmezni. Szerezzenek gyakorlatot a mikroszkóp kezelésében és a látómez ben észlelt kép értelmezésében.

11/12. évfolyam Évi óraszám: 74 Belép tevékenységformák A sejtek összetev inek ismertetése és a sejtekben lejátszódó folyamatok értelmezése ábrák és mikroszkópos felvételek segítségével. A sejtalkotók felépítése és m ködése közötti szoros összefüggés felismerése, a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolat belátása. Egyszer sejtbiológiai vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, rendezett dokumentálása, értékelése. A kémia és biológia tantárgyban tanult ismeretek összekapcsolása. A sejtosztódás folyamatának bemutatása ábrák segítségével. Az ember legfontosabb életm ködéseinek ismerete és az életm ködések közti kapcsolatok felfedezése. Az emberi szervezet m ködésével kapcsolatos egyszer megfigyelések, vizsgálatok önálló elvégzése, dokumentálása, értékelése. A legfontosabb életm ködések szabályozásának illusztrálása egyegy példával. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. Az egészséges életmódot er sít értékek felismerése és az egészséget fenntartó magatartás szokásrendszerének tudatosítása. A betegség-megel zés, a sz r vizsgálatok, a véd oltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. A testi- és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadása. Önálló anyaggy jtés és el adások, vitafórumok tartása az egészséges életmód témakörében. Az emberi szexualitás biológiai és társadalmi-etikai megismerése. A felel sségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, a rizikófaktorok felismerése, a megel zés szükségességének belátása és tájékozottság a megel zés gyakorlatában. Áltudományos és kereskedelmi célú sajtóanyagok kritikai elemzése. TÉMAKÖRÖK TARTALMAK A sejtek felépítése és anyagcseréje 24 óra A sejtek felépítése A sejtek anyagcserefolyamatai A biogén elemek. A víz biológiai szempontból fontos tulajdonságai. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A membránok, a színtestek, a mitokondrium és a sejtmag funkciója. A pro- és eukarióta sejtek összehasonlítása. A sejtek anyagfelvétele és leadása, a passzív és aktív transzport jellemz i. Az enzimek, az emzimkatalízis. A felépít és lebontó

TÉMAKÖRÖK A szaporodás és örökl dés sejttani alapjai TARTALMAK anyagcsere-folyamatok szerepe, összefüggése. A fotoszintézis, az erjedés és a biológiai oxidáció folyamatának lényege. A sejtek energiaforgalma. Az információ kódja és átírása, a nukleinsavak és a fehérjék szintézise. A gén és allél fogalma. Az örökl d információ megjelenésének kémiai alapjai: DNS RNS fehérje tulajdonság. A kromoszómák, a kromoszómaszám, haploid és diploid sejtek. A mitózis és meiózis folyamata és biológiai jelent sége. A genetikai információ variálódása a meiózis és a megtermékenyítés során. A mutációk típusai és következményei. Az embert ér mutagén hatások és ezek következményei. Az ember önfenntartó életm ködései és ezek szabályozása 30 óra Az önfenntartó m ködések áttekintése Az idegi és hormonális szabályozás A keringési rendszer A szervezet bels környezete. Az egyes életm ködések funkciója a bels környezet állandóságának fenntartásában. A szabályozás és vezérlés fogalma. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A nyugalmi és akciós potenciál kialakulása, funkciója. A szinapszis. A reflexív elve. A küls és a bels környezet változásainak érzékelése. A szem felépítése és m ködése. A hallószerv felépítése és m ködése. Az egyensúly érzékelése. Az íz- és szagérzékelés. A b r érz m ködése. Az érzékszervek védelme és betegségei. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer felépítése, az agyvel részei. Az idegrendszer szomatikus és vegetatív m ködése.a z idegrendszer m ködésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A hormonális szabályozás alapelvei. A hipotalamusz agyalapi mirigy rendszer. A pajzsmirigy, a mellékvese, a hasnyálmirigy legfontosabb hormonjai és ezek hatása. A vér összetétele, alkotói. A vörösvérsejtek és a vérlemezkék funkciója, a véralvadás. Az értípusok összehasonlítása, a hajszálerek

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK m ködése. A szív szerkezete és m ködése, a nagy és a kis vérkör funkciója.a vérkeringés szabályozásának lényege. A szív- és érrendszer i betegségek veszélyeztet tényez i és ezek megel zése. Az immunitás Az immunitás lényege, az immunrendszer funkciója. A falósejtek és a nyiroksejtek m ködése, a sejtes és az antitestes immunitás vázlata. A véd oltások. A vércsoportok. Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A táplálkozás Az emésztés lényege, a nyál, a gyomornedv, a hasnyál, az epe és a bélnedv funkciója az emésztésben. Az el bél szakaszai és ezek funkciói. A középbél funkciója, a szerves és szervetlen anyagok felszívódása. Az utóbél funkciói. A táplálkozási folyamatok szabályozásának lényege. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A légzés A légutak szakaszai és funkciói, a hangképzés. A tüd felépítése, a gázcsere folyamata. A légz mozgások. A légzési folyamatok szabályozásának lényege. A légz szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A b r és a mozgás A b r felépítése, az egészséges b r. A b r részvétele a szervezet h háztartásában. A csontok szerkezete és kapcsolódása. A csontváz fontosabb részei. Az izmok felépítése, funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgási szervrendszer m ködésének akaratlagos és akaratunktól független szabályozásának lényege. Mozgásszervi betegségekkel és sérülésekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek, a mindennapos testmozgás jelent sége. A kiválasztás A vese felépítése és m ködése. A húgyutak. A kiválasztó m ködés szabályozásának lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az ember szaporodása és egyedfejl dése 9 óra Az ember Az ivarsejtek. A hím ivarszervek: a here felépítése és m ködése, a

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK szaporodása járulékos ivarmirigyek funkciója, az ivarutak. A hím ivari m ködések hormonális szabályozása. A n i ivarszervek: a petefészek és az ivarutak felépítése és m ködése, a ciklus. A ciklus hormonális szabályozása. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás módjai. Az ember A terhesség kialakulása, lezajlása, hormonális szabályozása, a szülés. egyedfejl dése Az embrionális és posztembrionális fejl dés testi és pszichés jellemz i. Általános egészségtan 11 óra Egészségügyi ismeretek A mindennapok egészségügyi ismeretei, els segélynyújtás, az orvosi ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybetegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhesgondozás. Környezet-egészségtan, környezethigiéné. A lelki egészség. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a sejtalkotók felépítése és m ködése közötti összefüggést, tudjanak a sejtszint és a szervezetszint életfolyamatok között kapcsolatot teremteni. Legyenek képesek egyszer sejtbiológiai és élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni és ezek eredményeit a célnak megfelel módon rögzíteni és értelmezni. A biológiai jelenségek magyarázatakor helyesen használják a kémia tananyagában megismert fogalmakat. Ismerjék az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti kapcsolatot, az ember egészséges életm ködését veszélyeztet anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatásait. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássák be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Ismerjék fel az egészséget er sít értékeket. Értsék meg, hogy a rendszeres testmozgás minden embernek alapvet szükséglete. Lássák be, hogy a betegség-megel zés, a sz r vizsgálatok, a véd oltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Tudatosan tartsák távol magukat mind a testi, mind a mentális egészségre káros anyagoktól. Ismerjék az önfenntartó szervek funkcióját és m ködésük összefüggését.

Legyenek képesek részekre felosztani az idegrendszert morfológiai és m ködési szempontból, és tudják kiemelni az egyes részek m ködésének lényegét. Sorolják fel a hormontermel mirigyeket, ismerjék ezek helyét és tudják ezek hormonjainak legf bb hatásait. Ismerjék áttekint en, hogy az egyes szervrendszerek m ködését, a fontosabb élettani jellemz ket mi és hogyan szabályozza. Sorolják fel a férfi és n i ivarszerveket, ismerjék az ivarszervek felépítésének és m ködésének alapjait. Értsék meg és fogadják el, hogy az ember szexualitása nem pusztán biológiai folyamat. Legyenek képesek felel sségteljes nemi magatartásra. Ismerjék a nem kívánt terhesség megel zésének legfontosabb módjait. Ismerjék az emberi életszakaszok f bb testi, lelki és viselkedésbeli jellemz it. Értelmezzék az egészség meg rzését az élettelen és él környezettel való harmonikus együttélés eredményeként, a betegséget ennek a harmóniának megbomlásaként.

12/13. évfolyam Évi óraszám: 64 Belép tevékenységformák Az örökl dés lényegének kiemelése, önálló megfogalmazása. Annak belátása, hogy az él lények és az él világ állandó változása szükségszer és természetes folyamat. Annak felismerése, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes. Egyszer genetikai feladatok megoldása. A természet- és környezetvédelem fontosságát bizonyító önálló kisel adások tartása. Érvelés a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító tevékenységek ellen. Egyszer ökológiai grafikonok, ábrázolások elemzése és készítése. A táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemz inek vázlatos ábrázolása, az ilyen ábrák értelmezése. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának önálló ismertetése vázlatrajzok, folyamatábrák segítségével. Él lények és él helyük megfigyelése, a tapasztalatok dokumentálása. A lakóhelyi környezet tipikus társulásainak ismerete, fajismeret. A rendelkezésre álló nyomtatott és elektronikus információhordozók önálló használata a biológiai környezet minél több oldalról, és minél részletesebb megismeréséhez. Önálló tájékozódás az él világ természetes rendszerében, annak elfogadása, hogy a fejl déstörténeti rendszer a természetes rendszer. Az ember elhelyezése a földi él világ rendszerében. A bioszférát, a földi környezetet veszélyeztet jelenségek felismerése, környezetkímél társadalmi-gazdasági stratégiák, alternatívák megnevezése. Annak belátása, hogy csak az egyének és a közösségek tudatos környezetkímél magatartása akadályozhatja meg az olyan emberi tevékenységeket, amelyek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni. A legfontosabb evolúciós események id rendjének áttekintése. Annak tudatosulása, hogy az ember evolúciója során kialakult eltérések nem értékükben különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse, amelyhez minden embercsoport hozzájárult. TÉMAKÖRÖK Az örökl dés 22 óra Egy gén által meghatározott TARTALMAK A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta kifejezések jelentése. Az intermedier és a domináns recesszív öröklésmenet valamint

TÉMAKÖRÖK TARTALMAK tulajdonság a kodominancia lényege. Egyes emberi tulajdonságok, betegségek örökl dése örökl dése. Több tulajdonság A tulajdonságok információjának független örökl dése. A nem és a egyidej örökl dése nemhez kapcsolt tulajdonságok örökl dése. Az emberi ivar kialakulása. Gének kölcsönhatása A környezet hatása, a genetikai információ megnyilvánulásának korlátai. a tulajdonság A mennyiségi jellegek kialakulása. kialakításában A genetikai ismeretek A genetikai kutatások jelent sége a mez gazdaságban és a gyógyításban. gyakorlati Génerózió a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A genetikai vonatkozásai eredmények és kutatások etikai kérdései. A populációk és az életközösségek 24 óra A populációk tulajdonságai és változásai Az élettelen környezeti tényez k és ezek változásai Ökológiai rendszerek Természetes és mesterséges életközösségek Ideális és valóságos populációk. Egyedszám, egyeds r ség és ezek változása, koreloszlás. Túlélési stratégiák. A legfontosabb élettelen környezeti tényez k jellemz i, a víz, a leveg és a talaj védelme. Az élettelen környezeti tényez knek az él világra gyakorolt hatása, az él lények t r képessége, sz k és tág t rés. Populáción belüli és populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási kapcsolatok, táplálkozási hálózatok. Termel k, fogyasztók, lebontók. A különböz létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmának összefüggése, mennyiségi viszonyai. Az életközösségek fogalma és jellemz i. A természetes életközösségek, mint önszabályozó rendszerek. Az él világ sokféleségének fontossága. A monokultúrák el nyei és hátrányai. Az él világ evolúciója és a jelenkori bioszféra 18 óra Az evolúció alapjai és bizonyítékai Az evolúció lényege és a legfontosabb evolúciós tényez k. Az evolúció elmélete: adaptív és nem adaptív folyamatok; a fajok kialakulása. Az

TÉMAKÖRÖK Az evolúció folyamata Az ember evolúciója A bioszféra jelene és jöv je TARTALMAK evolúció bizonyítékai. Kormeghatározási módszerek. Az élet keletkezésére vonatkozó elképzelések, a prebiológiai evolúció. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az él világ evolúciójával. A prokarióta és eukarióta sejtek kialakulása. A többsejt növények és állatok kialakulása. A szövetes állatok kialakulása és evolúciója a tengerekben. A szárazföldi telepes és szövetes növények kialakulása. A virágos növények törzseinek kialakulása.az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A leveg meghódítása. A jelenkori él világ kialakulása. A korai emberfélék evolúciója. A homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása és a kulturális evolúció. A f termék-központú, rövidtávra tekint gazdálkodás. A talajt, a vizeket és a légkört károsító hatások és ezek következményei. A Föld globális folyamatai és az emberiség globális problémái. A humánökológia, civilizációs hatások és ártalmak. A genetikai változatosság jelent sége. Az ember tevékenységének hatása a saját és a többi él lény evolúciójára. Az ember tevékenységének hatása saját és környezete egészségére. A fejl dés alternatív lehet ségei. A bioszféra jöv je. A továbbhaladás feltételei Tudjon érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezetszennyez, környezetpusztító magatartás ellen. Lássa meg az összefüggést a környezetében el forduló él lények életmódja és a környezet napi, illetve évi változása között. Legyen képes táplálkozási hálózatok, életközösségek mennyiségi jellemz it vázlatosan ábrázolni, az ilyen ábrákat értelmezni. Igényelje, hogy biológiai környezetét minél több oldalról, és minél részletesebben megismerje, használjon ehhez ismeretterjeszt folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Legyen képes egyszer bb biológiai problémákat önállóan megoldani. Alakuljon ki az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás igénye. Lássa be az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Értse meg, hogy a rendszeres testmozgás az ún. civilizált embernek is alapvet szükséglete.

Lássa be, hogy a véd oltások az egyéni és a közösségi-társadalmi érdekeket is szolgálják. Legyen képes az egészséget er sít értékek felismerésére és az egészséget el segít magatartás elsajátítására. Értse meg, hogy az él lények biológiai jellemz i anyagilag meghatározottak és az örökít anyagban nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthet k ki. Jusson el annak az elfogadásához, hogy az él lények és az él világ állandóan változnak. Lássa világosan, hogy az örökít anyag változatosságának csökkenése a földi élet számára veszélyes, ez legyen természetvéd tevékenységének egyik mozgatója. Lássa be, hogy egyes emberi tevékenységek a földi környezetet széls séges mértékben változtatják, illetve a változásokat olyan mértékben felgyorsítják, amit az evolúció nem képes követni, Javasolt tankönyvek: - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA I. (NT 16208) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA II. (NT 16311) - dr. Lénárd Gábor: BIOLÓGIA III. (NT 16411) - Kétszint érettségire való felkészüléshez: Oláh Zsuzsa: Biológia 11.(NT 16351) Oláh Zsuzsa: Biológia 10. (NT 16251/1) Értékelés Alapelvei megegyeznek a Pedagógia Program általános részében leírtakkal. Negyedévente minimum a heti óraszámnak megfelel osztályzata legyen a tanulónak. Biológia órákon értékeljük a tanulók: - szóbeli megnyilvánulását: feleletek, kisel adások, hozzászólások - írásbeli teljesítményét: munkafüzet feladatainak megoldását, feladatgy jtemények feladatainak és tesztek megoldását, írásbeli és témazáró feladatlapok megoldását - manuális tevékenységeit: kísérletezést, laboreszköz-használatot és rendszerezést Megjegyzések: A tananyag és a követelményrendszer minden képzési formánál azonos.

Az egyes témáknál megjelenített óraszámokba minden esetben beleértend k az összefoglalásokra és számonkérésekre fordítandó órák számai is. Az el készít évvel induló osztályokban a biológia oktatás a Természetismeret tantárgy keretén belül jelentkezik. Ebb l a tantárgyból érdemjegyet nem kapnak a tanulók, csak "megfelelt", "jól megfelelt" és "dicséretes" min sítést. Az el készít osztályokban a biológia tanítás célja: környezettudatos szemlélet kialakítása. Nagy hangsúlyt fektetünk az ökológiai alapismeretek megtanítására. Fontos, hogy a tanulók megértsék, hogy a környezetszennyezés problémái, nem csak helyiek, hanem globális jelenségek. Megismertetjük a tanulókkal azokkal a lehet ségeket, amikkel környezetkímél módon tudnak élni, közlekedni, gazdálkodni... Figyelemmel kísérjük a napi aktuális híreket, hazai és nemzetközi természet - és környezetvédelmi megmozdulásokról, környezeti katasztrófákról szóló újságcikkeket értelmezünk. A témák között szerepelnek még: az egészséges életmódra nevelés, a szenvedélybetegségek. A tantárgy tantervét a munkaközösség állítja össze, tankönyv még nem áll rendelkezésre, kés bb mellékeljük a választott tankönyv címét. A tantárgy szorosan kapcsolódik az iskola Egészségnevelési Programjához és a Környezeti Nevelési Programhoz. Hatosztályos képzést 2004/2005-ös tanévben indítunk utoljára. A középszint érettségi szóbeli tételsorát a munkaközösség közösen állítja össze. Az írásbeli dolgozatok javítását a szaktanár végzi. A tehetséges tanulók számára szakköri foglalkozásokat, tanulmányi versenyekre való felkészítést tartunk. Jelen tanterv nem tartalmazza az emeltszint és középszint érettségire történ felkészítésre vonatkozó tantervet. Természetesen az oktatás témakörei megegyeznek az érettségi követelményrendszerben leírtakkal, s ehhez a szaktanárok megfelel tanmeneteket készítenek. (ld! A kétszint érettségi követelményrendszere - melléklet) Az érettségire való felkészítésre jelentkez tanulók számára akkor is kell biztosítani a heti kétórás felkészítést, ha a szerkezetváltás miatt, a párhuzamos osztályok számának csökkenésével csak alacsonyabb létszámú csoportok szervez dnek. Csak ilyen feltételekkel lehet biztosítani a kétszint érettségire való felkészítést. A tantervi követelmények teljesítése elegend a középszint érettségi letételéhez, viszont a követelményrendszerben megfogalmazott gyakorlati tudnivalók elsajátításához és meglév ismeretek összegzéséhez feltétlenül szükség van felkészít foglalkozások szervezésére. A tanterv kidolgozója: Oktatási Minisztérium. A Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Dr. Szalainé Tóth Tünde Feltételek: biológia szakos egyetemi végzettség tanár szertári alapkészlet: mikroszkópok s a hozzávaló tárgy- és fed lemezek illetve kész preparátumok, bonckészletek, laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök modellek, táblaképek