KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Eger, 2012. év

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Eger, 2012. év

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető rendelkezések... 5 1. A kollektív szerződés célja és tartalma... 5 2. A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya... 5 3. A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése... 5 II. Munkaügyi kapcsolatok... 6 4. A munkáltató és a szakszervezet együttműködése... 6 5. Az együttműködés jogi alapjai... 6 6. Az együttműködés szervezeti alapjai... 7 7. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása... 8 8. A szakszervezeti tisztségviselők védelme... 8 9. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei... 9 10. A hátrányos megkülönböztetés tilalma... 9 11. A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása... 9 III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és megszüntetése.. 10 12. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása... 10 13. Munkaköri leírások... 10 14. Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása... 10 15. A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása... 11 16. Próbaidő, gyakornoki idő... 11 17. Magasabb vezetői és vezetői megbízások... 12 18. Pályázat... 12 19. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás)... 12 20. Közalkalmazotti jogviszony igazolás... 13 21. Végkielégítés... 13 IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok... 15 22. A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása... 15 23. Időszakos orvosi vizsgálat... 15 24. Munkakörülmények... 16 25. Munkahelyen való megjelenés, magatartás... 16 26. A jelenlét igazolása... 16 27. A munkahelyen való tartózkodás korlátozása... 17 28. Képzés, továbbképzés... 17 29. Tanulmányi szerződés... 18 30. Címek adományozása... 18 31. Minősítés... 18 32. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás... 18 33. Mentesülés munkavégzés alól... 19 34. Fegyelmi felelősség... 19 35. Fegyelmi eljárás... 20 2

V. Munkaidő, pihenőidő... 20 36. A kötelező teljes munkaidő... 20 37. Általános munkaidő-beosztás... 20 38. Az általánostól eltérő munkarend... 20 39. Munkaközi szünet, pihenőidő... 21 40. Rendes szabadság... 22 41. Pótszabadság... 22 42. A szabadság kiadásának intézményi szabályozása... 23 43. Betegszabadság... 23 44. Szülési szabadság... 23 45. Fizetés nélküli szabadság... 24 46. Rendkívüli munkavégzés... 24 47. Készenlét és ügyelet... 24 VI. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere, a munka díjazása... 25 48. Az osztályokba és fizetési fokozatokba való besorolás... 25 49. Várakozási idő csökkentése... 25 50. Illetménypótlékok... 26 51. Csoportvezetők díjazása... 26 52. A rendkívüli munkavégzés díjazása a különböző állománycsoportokban... 26 53. Készenlét, ügyelet díjazása... 27 54. Helyettesítés... 27 55. Illetmény kifizetés... 28 56. Illetménykiegészítés... 28 57. Illetményelőleg... 28 58. Levonás az illetményből... 28 59. Meghatározott munkateljesítmény elismerése... 29 60. Jubileumi jutalom az érvényes jogszabályok alapján fizetendő... 29 VII. Költségtérítések, szociális juttatások... 29 61. Költségtérítések... 29 62. Szociális juttatások... 30 VIII. A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége... 32 63. A munkavállaló kártérítési felelőssége, megőrzési felelősség... 32 64. Felelősség leltárhiányért... 33 65. A kártérítési igény közvetlen érvényesítése... 33 66. A munkáltató kártérítési kötelezettsége... 33 IX. A munkaügyi vita és munkaügyi jogvita... 34 67. Kollektív munkaügyi vita... 34 68. Munkaügyi jogvita... 35 X. Vegyes rendelkezések... 35 70. Eljárás sztrájk esetén (1989. évi VII. törvény alapján)... 35 71. A hatályba léptetéssel és kihirdetéssel kapcsolatos kitételek... 36 72. Záró rendelkezések... 37 3

Mellékletek: 1. sz.: A munkaköri leírások készítésének rendszere 2. sz.: Az oktatói és tanári munkakörök heti tanításra fordítandó munkaidejének meghatározása 3. sz.: Az Eszterházy Károly Főiskola közalkalmazotti fegyelmi és kártérítési szabályzata. 4. sz.: A munkaruhára jogosító munkakörök, munkaruhák jegyzéke és a munkaruha juttatásának rendje 5. sz.: A lakásépítés, lakásszerzés támogatásának intézményi szabályzata és igénylési űrlapja 6. sz.: A munkáltatói temetési segélyezés elvei és a segélykérő űrlap 7. sz.: Igénylőlap iskolakezdési támogatáshoz Függelék: A gyakorlóiskolára vonatkozó szabályozás 4

1. A kollektív szerződés célja és tartalma I. Bevezető rendelkezések (1) E kollektív szerződés a Munka törvénykönyve 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. törvény ), a közoktatási törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) és ezen törvények módosításai, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek (továbbiakban Vhr.) alapján, továbbá egyéb jogszabályok keretei között szabályozza az Eszterházy Károly Főiskolán a közalkalmazotti jogviszonyokból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárási rendet, a kollektív szerződést (továbbiakban KSZ) kötő felek kapcsolatrendszerét. (2) A gyakorlóiskolára vonatkozó eltérő szabályozást a KSZ függeléke tartalmazza. 2. A kollektív szerződés személyi és időbeli hatálya (1) A KSZ kiterjed az Eszterházy Károly Főiskolával, mint munkáltatóval főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra, tekintet nélkül arra, hogy tagjaie a szerződést megkötő szakszervezetnek vagy egyéb más munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek. (2) Főállású közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalónak minősül: - az az oktató és kutató, aki a Nftv. szerinti nyilatkozatában az intézményi támogatás megállapításához a főiskolát jelölte meg; - egyéb munkavállaló esetében az Mt. és a Kjt. szerinti meghatározás az irányadó. (3) A KSZ nem terjed ki a Ptk. szerinti megbízási és/vagy vállalkozási jogviszony, hallgatói szerződés, további jogviszony keretében, továbbá az intézmény által alapított vállalkozásokban foglalkoztatottakra és az alkalmi (eseti) munkavállalókra. Ezekben az esetekben a jogviszony teljesítésének feltételeiről és a juttatásokról a jogviszonyt létesítő szerződésben, megbízási vagy vállalkozási szerződésben kell rendelkezni. (4) A kollektív szerződés 2012. december 3-tól lép hatályba. (5) A kollektív szerződés határozatlan ideig érvényes. 3. A kollektív szerződés megkötése, módosítása, felmondása és megszűnése (1) A kollektív szerződést a munkáltató részéről az intézmény vezetője, az intézményi szakszervezet részéről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban FDSZ) intézményi bizottságának elnöke írja alá. A gyakorlóiskolára vonatkozó függeléket az iskola igazgatójának és a gyakorlóiskola szakszervezeti titkárának kell aláírnia. (2) A KSZ módosítását a szerződést kötő felek bármelyike kezdeményezheti úgy, hogy módosító indítványát és álláspontját a másik szerződő félhez írásban eljuttatja, amelyre az két héten belül köteles válaszolni. (3) A szerződő felek vállalják, hogy olyan jogszabályi változások esetén, amelyek kollektív szerződéses megállapodást tesznek szükségessé, a módosításra a jogszabály hatályba lépését követő 30 munkanapon belül javaslatot tesznek. 5

(4) A kollektív szerződés felmondási ideje három hónap. A felmondási jog a Kollektív Szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül nem gyakorolható. A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követően két héten belül intézményi érdekegyeztető tanácsot hívnak össze a felmondás okainak megvizsgálására. Amennyiben az egyeztetés eredményre vezet, a kollektív szerződés módosítása vagy kiegészítése mellett a felmondást benyújtó fél a felmondását visszavonja. Eredménytelen egyeztetés esetén a felmondási idő alatt új szerződés elkészítésére törekednek. (5) A munkáltató, a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a kollektív szerződés hatályát veszti. II. Munkaügyi kapcsolatok 4. A munkáltató és a szakszervezet együttműködése (1) A munkáltató kinyilvánítja a szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti. (2) A szakszervezet kijelenti, hogy az Mt.-ben, illetve a Kjt.-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják, jogaik gyakorlása nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megzavarására és a szolgálati titok megsértésére. (3) A munkáltató és a szakszervezet vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. (4) A szakszervezet vállalja, hogy az intézmény dolgozóinak és nyugdíjasainak üdültetésével kapcsolatos feladatokat jóléti-szociális szolgáltatás keretében elvégzi, illetve közreműködik a munkáltatói segélyezési és lakáskölcsön-folyósítási ügyek intézésében. Egyedi esetekben -- felkérésre -- közreműködik a dolgozók továbbképzését segítő tanfolyamok, tájékoztatók megszervezésében, lebonyolításában. (5) A munkáltató a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján biztosítja a szakszervezet képviselője számára a Szenátus munkájában való részvételt szavazati joggal. A kari tanácsokban való részvétel tanácskozási vagy szavazati joggal párosul a kari szabályzatokban rögzítettek szerint. 5. Az együttműködés jogi alapjai (1) A munkáltató - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a munkáltatónál közzétegye. (2) A szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, és jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. (3) A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. 6

(4) A szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési jogok gyakorlása tekintetében a szerződést kötő felek vállalják, hogy álláspontjukat előzetesen egyeztetik. Különösen: - a munkáltató belső átalakulása, átszervezése; - a munkáltató megszűnése; - a bérköltség mértéke és felosztása; - a teljesítményösztönzés elveinek, rendszerének módosulása; - a munkafeltételek biztosítása, jelentős megváltozása; - a jóléti és szociális ellátás változása esetén. (5) Az előzetes tájékoztatási kötelezettség megtételére a Közalkalmazotti Tanácsra előírt tizenöt napos határidő a mérvadó. (6) A munkáltató akkor is köteles az eljárást véleményeztetni, ha az közvetlenül nem érinti a munkavállalók nagyobb csoportját, de valamely szervezeti egysége, önálló részlege munkavállalóinak munkakörülményeit alapvetően befolyásolja. (7) A szakszervezet által kezdeményezett konzultációkon a munkáltató, illetőleg a képviseletében eljáró vezető a szakszervezeti előterjesztésekről az álláspontját kifejti és az eltérő véleményét érdemben megindokolja. Írásbeli előterjesztés esetén a választ írásba kell foglalni a jogszabályi előírásoknak, illetve a tartalomnak megfelelő határidő figyelembevételével. (8) A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje. (9) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni. (10) A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek érdekében az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, és a szükséges felvilágosítást rendelkezésére kell bocsátani. (11) A szakszervezet munkahelyi szerve jogosult a munkavállalókat, illetve érdekvédelmi szerveiket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani (vétó). A kifogásolás benyújtására a tudomást szerzést követően öt munkanapon belül kerülhet sor. Az intézkedéstől számított egy hónapon túl kifogást benyújtani nem lehet. (12) Nem emelhető kifogás, ha a munkavállaló az intézkedéssel szemben munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. 6. Az együttműködés szervezeti alapjai (1) Az intézmény szervezeti tagozódásához igazodva a dolgozó szakszervezeti tagok érdekeinek képviseletére - intézményi szinten a Szakszervezeti Bizottság, illetve annak képviselője; - nagyobb szervezeti egységek szintjén -- karok, gyakorlóiskola, gazdasági főigazgatóság, hivatalok és könyvtár -- az adott egység választott szakszervezeti bizottsági tagja, szakszervezeti titkára; - kisebb egységek szintjén (pl. intézetek, tanszékek) a bizalmi, illetve ennek hiányában az egység választott szakszervezeti bizottsági tagja szakszervezeti 7

titkára, vagy a Szakszervezeti Bizottság képviselője jogosult, akiket véleményezési, észrevételezési és javaslattételi jog illet meg. (2) Kifogásolási és ellenőrzési joggal csak az intézményi Szakszervezeti Bizottság rendelkezik. (3) A szakszervezet munkahelyi szervezete tájékoztatja a munkáltatót szervezeti átalakulásáról, továbbá megnevezi az eljárásra jogosított képviselőit, a munkáltató pedig a szakszervezet rendelkezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét. 7. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása (1) A munkáltató biztosítja a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges: a szakszervezeti tevékenység végzéséhez szükséges külön irodai helyiség és alkalmanként, a szakszervezeti rendezvények megtartásához egyéb helyiség térítésmentes használatát; - a működéshez szükséges telefon és internet használatát; - a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének lehetőségét és az intézményi honlapon történő megjelenést. (2) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a munkáltató a munkavállalók nyilatkozata alapján a dolgozó havi illetményéből a szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja az FDSZ intézményi szakszervezeti bizottságának számlájára. A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet. (3) A levonásra tett nyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrizhetőségét a szakszervezet biztosítja. 8. A szakszervezeti tisztségviselők védelme (1) A munkáltató a szakszervezeti tisztségviselők és a védelem alá eső egyéb szervek (Közalkalmazotti Tanács) munkajogi védelmét illetően kijelenti, hogy tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkalmaz. A tisztségviselőket érintő védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve rendezik. Vita esetén egyeztető bizottság igénybevétele kötelező. (2) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a (3) bekezdésben megjelölt, választott szakszervezeti tisztséget betöltött munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez. (3) A választott szakszervezeti tisztségviselők közül a (2) bekezdés szerinti védelem illet meg kettő fő tisztségviselőt, akiknek a személyét a helyi szervezet jelöli ki. Ezen túlmenően a (2) bekezdésben meghatározott védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt további egy tisztségviselőt. (4) A védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha szakszervezeti tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. (5) A szakszervezet akkor jogosult a (3) bekezdésben megjelölt tisztségviselő helyett másik tisztségviselőt megjelölni, ha a tisztségviselő munkaviszonya vagy szakszervezeti tisztsége megszűnt. 8

(6) A szakszervezet a (3) bekezdésben foglaltak szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított tizenöt napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért. 9. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményei (1) A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében: a) munkaidő-kedvezmény illeti meg, b) ezen túlmenően a 8. (3) bekezdése szerint megjelölt munkavállaló mentesül munkavégzési kötelezettsége alól a munkáltatóval való konzultáció tartamára. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján naptári évenként igénybe vehető munkaidőkedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden kettő szakszervezeti tag után havi egy óra. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezet január 1-jei taglétszáma alapján, minden év január 10-ig kell meghatározni. (3) A munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló veheti igénybe. Amennyiben a kedvezményezett a főiskola oktatói státusban foglalkoztatott közalkalmazottja, a munkaidő-kedvezményt a részére meghatározott kontaktórákon túli munkaidejéből veheti igénybe. A munkaidő-kedvezmény időtartamára a kedvezményezettet a részére megállapított munkabér illeti meg. A munkaidőkedvezményt igénybe vevő munkavállaló nevét, a mértékét és a kedvezmény igénybevételének tervezett módját a szakszervezet titkára január 15-ig köteles bejelenteni a rektornak. (4) A kedvezményezett a megállapított éves munkaidő-kedvezményt nem lépheti túl. A munkaidő-kedvezmény a tárgyév végéig vehető igénybe. A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. 10. A hátrányos megkülönböztetés tilalma (1) Az aláírók kijelentik, hogy az Mt.-vel és más jogszabályokkal összhangban a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatosan hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaznak a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, származásuk, politikai meggyőződésük és szakszervezeti szervhez való tartozásuk, illetve nem tartozásuk miatt. A részletes szabályozást az intézményi esélyegyenlőségi szabályzat tartalmazza. 11. A felsőbb szakszervezet szerepe, állásfoglalása (1) A szerződő felek kinyilvánítják, hogy az ágazati szakszervezet (FDSZ) -- mint felsőbb munkavállalói érdekképviselet -- állásfoglalásait figyelembe veszik. 9

III. Közalkalmazotti jogviszony létrejötte, módosítása, megszűnése és megszüntetése 12. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása (1) A közalkalmazotti jogviszony határozott, illetve határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Határozott idejű közalkalmazotti kinevezés létesíthető helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására. (2) A kinevezési okmány tartalmát és a kinevezéshez kapcsolódó űrlapot az SzMSz határozza meg. (3) Az oktatóra, kutatókra, tanárokra és pedagógusokra vonatkozó speciális szabályokat a főiskolai SZMSZ, továbbá a gyakorlóiskolai SZMSZ és az oktatói-kutatói követelményrendszer tartalmazza. (4) Oktatók, kutatók, tanárok és pedagógusok kinevezésénél a Kjt.-t a Nftv.-ben és a köznevelési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni az intézményi oktatói és kutatói és tanári követelményrendszer előírásainak figyelembevételével. 13. Munkaköri leírások (1) A munkáltató valamennyi közalkalmazott részére köteles a munkavállaló feladatait konkrétan tartalmazó munkaköri leírást készíteni, illetve készíttetni. A munkaköri leírásokat az 1. sz. mellékletben feltüntetett magasabb vezetők és vezetők készítik el. és gondoskodnak annak szükség szerinti karbantartásáról. A munkaköri leírást a munkáltató nevében a leírást készítő vezető írja alá. A benne foglaltak tudomásulvételét a közalkalmazottnak aláírásával kell igazolnia, illetve kifogásait, észrevételét a jogorvoslati lehetőség kihasználásával közölheti. (2) A vitás esetek rendezésére egyeztető eljárást kell lefolytatni. Eredménytelenség esetén a munkaügyi jogvita előírásai szerint kell eljárni. (3) Az aláírt munkaköri leírás egy példányát a dolgozó részére a munkáltatónak át kell adnia. (4) A munkaköri leírás pontosítását kezdeményezheti a munkavállaló is. 14. Munkavállaló kirendelése, kölcsönadása (1) Az intézménytől más, a Kjt. és Mt. hatáskörébe tartozó munkáltatóhoz kirendelt vagy kölcsönadott munkavállaló itt eltöltött ideje a munkáltatónál eltöltött munkaviszonynak számít. A kirendelés időtartama - részletekben vagy egészében - a két hónapot nem haladhatja meg. A kirendelésre a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatókhoz kerülhet sor, ha a közalkalmazott ezen jogszabályok hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát. (2) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör gyakorlása megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. A megállapodást írásba kell foglalni. (3) A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak, hogy a munkabéren kívüli juttatást a munkavállaló közvetlenül a kölcsönvevőtől kapja. 10

(4) A kölcsönvevő írásban tájékoztatja a kölcsönbeadót a) az irányadó munkarendről, b) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, c) a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról és határidejéről, d) az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmassági feltételről, továbbá e) minden olyan körülményről, amely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges. (5) Eltérő megállapodás hiányában a kölcsönbeadó viseli az indokoltan felmerült költségeket, így különösen a munkavállaló utazási költségeit és a munkavégzéshez szükséges alkalmassági vizsgálat díját. A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig. a) Az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés, valamint b) A külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni. (6) A kölcsönvevő -- eltérő megállapodás hiányában -- köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg. 15. A Főiskolán alkalmazottak köre és foglalkoztatása (1) A Főiskolán az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető. (2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető. 16. Próbaidő, gyakornoki idő (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor -- a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel -- három hónap próbaidő megállapítása kötelező. (2) Indokolt esetben a kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb hat hónapig terjedhet. (3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti. (4) Nem kell próbaidőt megállapítani - kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva nem megfelelt minősítés miatt szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező a) áthelyezés, b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve c) azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. 11

(5) Az E-H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén - ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is - a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni - jogszabály kizáró rendelkezése hiányában - tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is. (6) Oktatói, tanári és pedagógus munkakörökben az érvényes jogszabályok alapján kell próbaidőt és gyakornoki időt kikötni. A gyakornoki időt a Kinevezésben kell meghatározni. 17. Magasabb vezetői és vezetői megbízások (1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. A magasabb vezetői és vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. (2) A megbízást, illetve annak elfogadását, továbbá a megbízás visszavonását és az arról való lemondást mindig írásba kell foglalni. (3) A Főiskolán a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott magasabb vezetői és vezetői megbízások adhatók ki. 18. Pályázat (1) A jogszabályokban és az intézményi SZMSZ-ekben foglaltakon túlmenően a KSZ további kötelezően pályázat útján betölthető munkaköröket nem ír elő. (2) Az oktatói, kutatói, vezetői és magasabb vezetői pályázatok meghirdetésének, elbírálása menetének szabályozását az intézményi SZMSZ tartalmazza. (3) A gyakorlóiskolai pedagógusok pályázatánál a Szenátus véleményét nem kell kikérni. A szakvezetői állásokra benyújtott pályázatok elbírálásakor a felkért szakmai bizottság kiegészül az érintett szaktanszék metodikusával, és a Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar dékánja által kijelölt képviselővel. 19. Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és megszűnése (közös megegyezés, áthelyezés, lemondás, rendkívüli lemondás, felmentés, elbocsátás) (1) A jogviszony megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést minden esetben írásban kell megtenni a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Ennek hiánya a jogviszony jogellenes megszüntetését jelenti. (2) Ha az áthelyezést a közalkalmazott nem fogadja el, a jogviszonyt az utolsó munkanappal a lemondás szabályai szerinti megszüntetésnek kell tekinteni. (3) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére vagy ennek egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. (4) A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül gyakorolhatja, bűncselekmény elkövetése esetén elévülési időn belül. (5) A közalkalmazotti jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatban a felek külön megállapodást nem kötnek. A munkáltató köteles a Kjt-ben és a főiskolai SzMSz-ben meghatározottak szerint eljárni. 12

(6) Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, a 8 hónapot viszont nem haladhatja meg. A felmentési idő a közalkalmazotti jogviszony időtartamától függően az alábbiak szerint változik: 5 év alatti 2 hónap 5 év után 3 hónap 10 év utáni közalkalmazotti 4 hónap 15 év utáni jogviszony 5 hónap 20 év utáni esetén 6 hónap 25 év utáni 7 hónap 30 év utáni 8 hónap A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkalmazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni. (7) A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállaló köteles az intézménynél rendszeresített leszámoló lapot a Humán Erőforrás Irodán leadni a szükséges igazolásokkal együtt, legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző munkanapon. 20. Közalkalmazotti jogviszony igazolás (1) A közalkalmazotti jogviszony igazolásnak a jogszabályban meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell: - a közalkalmazott munkakörét, - a szülési szabadság időtartamát, - minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült, - a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá - a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha a Kjt. indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát, - ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell -, továbbá - a közalkalmazott meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülésének mértékét. (2) Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni. 21. Végkielégítés (1) A jogosultság megállapítása és a végkielégítés összegének meghatározása a Kjt., továbbá a vonatkozó rendeletek alapján történik. (2) Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya: a) felmentés; b) rendkívüli lemondás; c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, vagy d) ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti 13

jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a Kjt. 27. (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a Kjt. 37. (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént. (3) A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább a) három év: egy havi, b) öt év: két havi, c) nyolc év: három havi, d) tíz év: négy havi, e) tizenhárom év: öt havi, f) tizenhat év: hat havi, g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg. (4) A végkielégítés a (3) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. (5) A végkielégítés mértéke az (3)-(4) bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli felmondás folytán szűnt meg. (6) A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a Kjt. 25. (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál, b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel, aránytalan sérelemmel járna, c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy d) az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő odaés visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő 14

közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte. Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű. (7) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. (8) A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni. (9) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. IV. A munkavégzéssel és foglalkoztatással összefüggő szabályok 22. A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása A megállapításra a közvetlen vezető jogosult. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetni. Ha ezt megtagadja, a munkahelyéről el kell távolítani. Ha a vizsgálat negatív, a munkavállaló részére a kiesett munkaidőre átlagkeresetet kell elszámolni. 23. Időszakos orvosi vizsgálat (1) A munkavállaló munkaképes állapotának megállapítása érdekében előzetes orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni. A közalkalmazotti kinevezés előtt a munkavédelmi tv. előírásának megfelelően a munkavállaló foglalkozásegészségügyi vizsgálatát el kell végeztetni. (2) A képernyő előtti munkavégzés (50/1999. XI. 3.) EüM. rendelet alapján a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát azon munkakörökben biztosítani, ahol a napi munkaidőből legalább négy órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ a közalkalmazott. Ezen rendelkezés nem terjed ki azon munkavállalókra, akik az elsősorban közhasználatra szánt számítógépes rendszereket, illetve a munkahelyen nem tartósan használnak a munkahelyen. A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces össze nem vonható szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. (3) A látásvizsgálat kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója kezdeményezi. (4) A munkáltató a külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálatokon túl abban az esetben, ha a munkavállalónak olyan látási panasza jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe, köteles szemészeti szakvizsgálatra beutaltatni. A részletes szabályozás az intézményi munkavédelmi szabályzat hatáskörébe tartozik. 15

(5) Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállaló részére, a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget és kontaktlencsét - elkészítéséhez számla ellenében legfeljebb 15.000 Ft erejéig hozzájárul. (6) Az intézményi munkavédelmi szabályzat időszakos orvosi vizsgálatot ír elő. A dolgozó az egy- vagy kétévenkénti vizsgálaton köteles részt venni, melyhez kapcsolódó, esetlegesen felmerülő költségeket a munkavállaló viseli. 24. Munkakörülmények (1) A munkáltató a Mt-ben, a Kjt-ben, és a munkavédelmi szabályzatban lefektetetteket, az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételeit köteles biztosítani. a) Nem köteles a munkavállaló a jogszabályoknak nem megfelelő körülmények között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. Ilyen esetben panasszal élhet. b) Ha a munkavállaló panasza jogos volt, a vizsgálat miatt kiesett munkaidőre átlagkereset jár, továbbá a munkáltató köteles a dolgozót más munkahelyen vagy munkakörben átlagkeresetével foglalkoztatni. c) Jogtalan panasz esetén a kivizsgálás idejére munkabér nem jár. (2) A nem dohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezéseit, valamint az intézményi szabályzatban előírtakat minden dolgozó köteles betartani. 25. Munkahelyen való megjelenés, magatartás (1) Minden munkavállaló köteles a munkáltató által megjelölt időben a munkáját elkezdeni és befejezni. A munkahelyen való megjelenés önmagában nem minősül tényleges munkavégzésnek. (2) A munkavállaló munkaképes állapotban köteles a munkára jelentkezni és munkát végezni, a munkavégzéshez szükséges munkafelszerelést viselni. (3) Köteles a munkavállaló a munkahelyén olyan magatartást tanúsítani, amely közvetlenül vagy közvetve a munkavégzésre irányul. E magatartás elbírálása, minősítése a munkahelyi vezető joga és kötelessége. 26. A jelenlét igazolása (1) Minden szervezeti egységnél az oktatók, tanárok és pedagógusok kivételével a szervezeti egység vezetője által meghatározott körben, az állományba tartozó fő- és részfoglalkozású közalkalmazott munkahelyen való megjelenésének és távozásának időpontját jelenléti íven kell vezetni. Az íven a tényleges benntartózkodást kell feltüntetni. (2) A főiskolai oktatók, tanárok és gyakorlóiskolai pedagógusok távollétének, hiányzásának okát havonta egy alkalommal a rendszeresített nyomtatványon kell lejelenteni a bérügyi csoportnak. (3) Az adatok hitelességét az ezzel megbízott közvetlen vezetőnek kell igazolnia. 16

(4) Oktatói, tanári munkakörökre vonatkozó jogi szabályozás a) Az oktatók munkahelyükön legalább heti 3 munkanapon kötelesek az intézményben tartózkodni. Az ettől való rendszeres eltérést egységvezetői javaslatra -- a rektor engedélyezi. A három napba nem számítandó bele a külön díjazásért végzett munka ideje. A benntartózkodás rendjét félévente az órarend és az egységvezető határozza meg. b) Intézményben ellátandó feladatnak kell tekinteni a tanszéki értekezleteket, munkamegbeszéléseket, a hallgatók számára biztosított fogadóórákat, valamint az intézmény vezetője, illetve a szervezeti egységek vezetői, projektek irányítói által meghatározott intézményi, kari, intézeti vagy tanszéki rendezvényeken való részvételt és feladatvégzést. c) Az oktatók munkarendjét lehetőleg úgy kell megállapítani, hogy hetente egy kutató-, illetve alkotónap biztosítva legyen. Ennek hasznosulását az oktatóikutatói pontrendszerben kell értékelni. d) Az oktatók a heti teljes munkaidejükből két egymást követő tanulmányi félév átlagában legalább heti tíz órát kötelesek a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani. Az oktatók tudományos kutatást folytatnak, továbbá a hallgatókkal való foglalkozással, tudományos kutatással le nem kötött munkaidőben munkaköri feladatként a munkáltató rendelkezései szerint ellátják mindazokat a feladatokat, amelyek összefüggnek a felsőoktatási intézmény működésével és igénylik az oktató szakértelmét. (5) Az intézményben főállásban foglalkoztatott tanárok tanítási időkerete két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra, melyet a munkáltató 15%-kal megemelhet, illetve csökkenthet azzal a megkötéssel, hogy az intézményben a tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál. (6) Az intézményben főállásban foglalkoztatott oktatók és tanárok tanítási időkeretére, a kontaktórákra és a munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályozás a 2. sz. mellékletben szerepel. (7) Vitás esetekben az alkalmazott az intézményi szabályzatoknak megfelelően jogorvoslattal élhet. 27. A munkahelyen való tartózkodás korlátozása (1) A főiskola oktatási épületeiben a dolgozók kivéve az üzemeltetéssel összefüggő feladatokat ellátókat csak az épület nyitvatartási ideje alatt tartózkodhatnak. Indokolt esetben ez alól a közvetlen munkahelyi vezető kérelme alapján felmentést adható. A benntartózkodás részletes szabályait Rektori utasítás tartalmazza. (2) A nyitvatartási időn túli benntartózkodás ellenőrzése a gondnokok hatásköre. 28. Képzés, továbbképzés (1) A munkáltató csak a közalkalmazott hozzájárulásával kötelezheti vizsga letételével járó tanfolyamon való részvételre: - azt, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságig kevesebb mint öt év van hátra, - a terhes nőt, - azt az anyát, akinek egy évesnél fiatalabb gyermeke van, 17

- azt, aki kettő vagy több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevel, és aki pótszabadságra jogosult. (2) Az intézmény vezetője tudományos kutatások, egyéni tudományos továbbképzés, művészeti alkotó tevékenység céljából hétévenként legfeljebb egy év időtartamra mentesítést adhat a munkavégzés alól, ütemterv alapján, a Tudományos Tanács javaslatára. (3) A tudományos konferenciákon, illetve szakmai továbbképzéseken való részvétel lehetőségét a munkahelyi vezető javaslatára az intézmény biztosíthatja. A részvétel költségeihez hozzájárulás adható. 29. Tanulmányi szerződés A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződést írásban kell megkötni, rögzítve a munkavállalói és munkáltatói kötelezettségeket és jogokat. 30. Címek adományozása (1) A munkáltató a közalkalmazottnak tartósan magas színvonalú munkavégzés esetén - Főtanácsosi, illetve tanácsosi (Kiemelt és Felső közalkalmazotti osztály), - Főmunkatársi, illetve munkatársi (Közép és Alsó közalkalmazotti osztály) címet adományozhat. (2) Az Nftv. alapján adományozható oktatói címekre a Kjt. 39. (3) bekezdés nem vonatkozik. 31. Minősítés (1) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (2) A főiskolán közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatókat, tanárokat, pedagógusokat, vezetőket és magasabb vezetőket minősíteni kell. A minősítést a főiskolai SzMSz. szabályozza. (3) A minősítések ütemezését a Humán Erőforrás Iroda készíti elő. 32. Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (1) A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (3) A munkavállaló hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamint c) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbá, ha 18

d) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását állapította meg. 33. Mentesülés munkavégzés alól (1) A munkavégzés alól az alábbi esetekben mentesül a munkavállaló: a) keresőképtelensége, b) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá d) a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, e) a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára, f) hozzátartozója halálakor két munkanapra, g) általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre, h) önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára, i) bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra, j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá k) munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. (2) A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. 34. Fegyelmi felelősség (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. (3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló egyhavi távolléti díjának összegét. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. (4) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. (5) A kár megtérítésére a Ptk. XXXI. fejezetét kell alkalmazni. (6) Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás különösen, ha a) a közalkalmazott aa) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály szándékosságnak nem minősülő súlyos megsértésével, vagy ab) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy 19

b) a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. (7) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. 35. Fegyelmi eljárás (1) A jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére hátrányos jogkövetkezmény állapítható meg. (2) Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló - a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egyhavi alapbére összegét. (3) Hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg olyan kötelezettségszegés miatt, amelyet a munkáltató a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. (4) A hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedést írásba kell foglalni és indokolni kell. (5) A fegyelmivel kapcsolatos részletes helyi szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 36. A kötelező teljes munkaidő V. Munkaidő, pihenőidő (1) Az intézményi dolgozók napi kötelező teljes munkaideje 8 óra. A havi kötelező teljes munkaidő: munkanap x 8 óra. (2) A heti munkaidő: 40 óra; 37. Általános munkaidő-beosztás (1) Általános munkaidő-beosztás esetén a dolgozók heti ötnapos munkarend szerint egyműszakos, osztatlan munkaidő-beosztásban dolgoznak. Az általánostól eltérő munkaidő kezdetét és végét az egyes egységeknél külön ki kell függeszteni. (2) Az általános munkaidő: hétfő - csütörtök: 7.30 16.00 óra péntek: 7.30 13.30 óra 38. Az általánostól eltérő munkarend (1) Főiskolai oktatók, tanárok, gyakorlóiskolai pedagógusok esetében az ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztás, a számonkérések és konzultációk időpontja függvényében - a laboratóriumi, számítógépi kapacitásokra és egyéb szolgáltatásokra való tekintettel - a szervezeti egység vezetője határozza meg. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás Ahol a munkafeladatok egyenlőtlenül jelentkeznek, a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogot gyakorló vezető dönt a bevezetésről. A napi munkaidő négy óránál rövidebb és a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. 20