A benzol felfedezése - izolálás olajgázból: Michael Faraday (Royal Inst.) 1825, - előállítás benzoegyantából: Eilhardt Mitscherlich (Berlin) 1834 : benzol, benzoesav barnás gyanta + a() 2 ( - - ) 2 a 2+ meszes vízzel főzte +2 (savanyítás) 2 - + a 2 tapasztalat: a benzoesav kicsapódik a vizes oldatból Benzol leírása és szerkezeti tulajdonságainak meghatározás: M.Faraday (1825) olajgáz összenyomása: összegképlet offman/mansfield (1845) kőszénkátrány, 1855: aromás rendszerek August Friedrich Kekulé von Stradonitz (1865) szerkezet: 1,3,5-ciklohexatrién Kathleen Lonsdale (1929): röntgediffrakció: lapos gyűrű Verner Schomaker és Linus arl Pauling (1939) elektrondiffrakció tökéletes hatszög azonos határszerkezetek
A benzol térszerkezete: d(-)=1.098å d(-)=1.397å a() =120 o w() =0 o memo: d( )=1.48Å, d(=)=1.34å Benzol hatfogású szimmetriatengellyel rendelkező síkalkatú szimmetrikus gyűrűs molekula. Minden -atomja sp 2 -es hibridállapotú. A 6 db. p z atom-pályából, 3 db p molekula pálya alakul ki: aromás elektronszerkezetű vegyület. szokatlan hogy nem mutatják a alkének tipikus addíciós reakciói Addició (cisz) KMn 4 / 2 KMn 4 / 2 semmi Addició (transz) Br 2 / 4 Br Br 2 / 4 semmi Br Subsztitúció Br Br Br 2 / FeBr 3 4 + Br Br
szokatlan stabilitása: A jósolt -28.6 kcal/mol, vagy ennek többszöröse D-hoz képest, a mért hidrogénezési hő jelentős stabilitásra utal: a rezonancia energia jelentős (-36 kcal/mol). A benzol tehát ugyancsak inert! 85.8 57.2 28.6 0.0 D (kcal/mol) -28.6 kat. / nyomás -57.4 + 3 2 D = -49.8(kcal/mol) 3*ciklohexén = -85.8 rezonancia stab. = +36.0-1.8-55.4-36.0-49.8 Wade 693 aromás rendszerek (szakkifejezéssé alakult): delokalizált p-rendszer (alternáló egyes és kettős kötések): 4n+2 p-elektron részvételével (4-el nem osztható; azok: antiaromás / nem-aromás) síkalkat gyűrűs
VIII. Aromás szénhidrogének omoaromás vegyületek: benzol, benzolrészekből felépülő molekulák és azok származékai, amelyek lehetnek monociklusos, policiklusos és kondenzált ciklusos szénhidrogének. eteroaromás vegyületek:aromás elektronszerkezet S,, és atomokkal. 1. Monociklusos aromás szénhidrogének Két szubsztituens relatív helyzete: orto (1,2), meta (1,3) és para (1,4) árom szubsztituens relatív helyzete: vicinális (1,2,3), aszimmetrikus (1,2,4), és szimmetrikus (1,3,5) A. Telített oldalláncú monociklusos aromás szénhidrogének Típusnevek: Toluene toluol (metilbenzol) E(RF/6-311++Gd,p) piros kék -0.03 töltés. 0.03 Benzene benzol karcinogén!!! 3 3 3 3 xylos (görög): fa petrolkémia 3 3 3 = 0 Debye p-elektronszextett 1,2-dimetilbenzol (orto-xilol) 1,3-dimetilbenzol (meta-xilol) 1,4-dimetilbenzol (para-xilol) o-xylene m-xylene p-xylene
3 3 3 3 3 3 mezitilén 1,3,5-trimetilbenzol mesitylene soportnevek: kumol izopropilbenzol Isopropylbenzene 3 3 para-cimol 1-metil-4-izopropilbenzol p-ymene 3 3 3 phenyl fenil- o-tolyl o-tolil- m-tolyl m-tolil- p -tolyl p-tolil- 2 benzil- nev. gyak 3 3 3 3 1 2 3 2 2 1 4 2 1-(1,1-Dimethylbutyl)-4-ethyl-2-methylbenzene 1-(1,1-dimetilbutil)-4-etil-2-metilbenzol
ILLATS ARMÁS VEGYÜLETEK Faj: év: Vegyület: Mandula (Prunus amygdalus) keserűmandula benzaldehid Kömény (uminum cyminum) köményolaj o-, m- és p- cimol Kömény (uminum cyminum) köményolaj chuminaldehid (illatos folyadék) Fahéj (innamomum zeylanicum) fahéjaldehid fahéjaldehid benzoefa gyantája (Styrax benzoin) benzoegyanta trópusi fa XVI. sz. óta ismert benzoesav tolulbalzsam toluol
kérdés: helyettesíthetünk-e egy aromás hidrogént egy alkil csoporttal? válasz: igen, Friedel rafts-alkilezési (S E 2) reakció során megvalosítás: pl. alkil-halogenid + Lewis-sav 3 + Al 3 + 3 2-klórpropán általánosítás: más potenciális karbokationt eredményező reagens is alkalmas, pl. propén, ciklohexén kumol izopropilbenzol 2 Solomons 670, Bruckner II-125 vinilbenzol vinylbenzene kumol cikklohexilbenzol B. Telítetlen oldalláncú monociklusos aromás szénhidrogének sztirol styrole 3 propenilbenzol propenylbenzene helyzetizoméria 2 2 allilbenzol allylbenzene 2 2 1,4-divinilbenzol p -divinilbenzol 1,4-Divinylbenzene 2 e (f Eth etinilbenzol (fenilacetilén)
kat. Solomons 693 2. Izolált policiklusos aromás szénhidrogének >10 milliárd kg/év Biphenyl bifenil 2 diphenylmethane difenilmetán tetr tetr memo: a két aromás gyűrű se nem koplanáris se nem merőleges (~40 o )
= 0 Debye piros kék -0.033 töltés. 0.033 ethane án tetraphenylmethane tetrafenilmetán soportnevek: sztilbén 1,2-diphenylethene 1,2-dif eniletén transz op: 125 tolán diphenylacetylene difenilacetilén sztilbén 1,2-diphenylethene 1,2-dif eniletén tolán diphenylacetylene difenilacetilén cisz op: 5-6 tritil-
3. Kondenzált policiklusos szénhidrogének kétgyűrűs rendszerek: naftalin (szintelen) naftalin (szintelen) feltétel: legalább két közös szénatom: - lineáris anelláció - anguláris anelláció memo: a naftalin kivételével mindegyik név én végződésű folytonosan konjugált (6+4 π-elektr.) aromás ( =0D, 6- és 6-tagú gyűrűk) molyirtó Bruckner II 185 magnólia azonos határszerkezetek azulén (mélykék krist.) azulén (mélykék krist.) folytonosan konjugált (6+4 π-elektron = 4*2+2 aromás) szemiaromás ( =1.1D, töltés szepar.,7- és 5-tagú gyűrűk) Bruckner II 1377 nem-azonos határszerkezetek
nem-aromás rendszer Bruckner II 193 (6+2 π-elektr.) ( dipol, 6- és 5-tagú gyűrűk) memo: az aromás gyűrűhöz kondenzált ciklopentadién fokozott reaktivitású 1-Indene indén (szintelen folyad.) fokozott reaktivitású ( savanyú ) metilén csop. (pl. - indén + a - indén + aldehid) a 10 p-elektron = 4*2 + 2 aromás
három gyűrűs rendszerek: 12 p-elektron nem-aromás bifenilén Biphenylene 2 fluorén 2-Methyl-3-vinyl-1-indene kékesen fluoreszkáló szintelen tûkristály antracén Anthracene fokozott reaktivitású ( savanyú ) metilén csoport (pl. fluorén + a) memo: a kialakuló anion esetében az aromacitás ki tud terjedni a mol. egészére a fenantrén Phenanthrene 14 p-elektron = 4*3 + 2 aromás memo: A naftalin rezonancia energiája (-60 kcal/mol) kicsit alacsonyabb mint a benzol kétszerese (-36kcal/mol*2= -72kcal/mol). Az antracéné -84kcal/mol, míg a fenantréné -91 kcal/mol (-108 helyett).
négy és több gyűrűs rendszerek: naftacén aphthacene krizén hrysene naftacén aphthacene krizén hrysene perilén Perylene pirén Pyrene memo: megtalálhatók a dohányfüstben, a diesel autók fekete füstjében, perilén Perylene koronén oronene pirén Pyrene pentacén Pentacene Példa: (a máj méregtelenítési stratégiája, reaktív intermedier, majd a vízoldhatóvá tétel glutationnal ) e d c b f benzo[def ]krizén Benzo[def ]chrysene aril hidroxiláz (májban) ez a ténylegesen karcinogén hatású vegyület
perilén bronzsárga krist. (op. 274 o ) Az teljes SF elektronsűrűség alapján számított izo-felületek 0.004 0.02 0.04 memo: 2 naftalin peri helyzetű összekapcsolódása 0.004 0.025 0.04 koronén sárga, krist. (op. 429 o ) hat benzolgyűrű körkörös anellációja, ciklikusan kondenzált gyűrűs aromás szénhidrogén aromaticitás nem összefüggő p rendszerek
IX. Aromás halogénezett szénhidrogének Egy vagy több hidrogént X-re cserélünk halogénezés helye szerint:-magban szubsztituált (aril-halogenid), -oldalláncban szubsztituált (aral-kilhalogenid) Szn: előző fejezet alapneveiből (pl. benzol, fenantrén) képezzük (pl. jódbenzol, 9-brómfenantrén). sn: előző fejezet csoportneveihez (pl. fenil, fenantril) tesszük a funkció nevet (pl. klorid) és így kapjuk a monoszubsztituált (pl. fenil-jodid, fenantril-bromid). klórbenzol chlorobenzene 1,2,4-triklórbenzol 1,2,4-Trichlorobenzene 1,2-diklórbenzol (o-diklórbenzol) 1,2-Dichlorobenzene diszubsztituált tri-,terta-, penta-, hexaszubsztituált 1,3-diklórbenzol (m-diklórbenzol 1,3-Dichlorobenzene 1,2,4-triklórbenzol 1,4-diklórbenzol (p -diklórbenzol) 1,2,4-Trichlorobenzene 1,4-Dichlorobenzene 1,2,4,5-tetraklórbenzol 1,2,4,5-Tetrachlorobenzene pentaklórbenzol Pentachlorobenzene 1,2,4,5-tetraklórbenzol 1,2,4,5-Tetrachlorobenzene hexaklórbenzol exachlorobenzene
aromás vegyületek tipikus és speciális reakciói: tipikus: szubsztitúció speciális: addíció Bruckner II/1 240 2 hν (UV) + kat. Fe 3 Al 3 3 2 o-diklór benzol + perhalogénezés (csak sok 2 kell): minden lépésben: + 2 és - 1,2,4,5-tetraklór benzol p-diklórbenzol 1,2,4- triklórbenzol
Toluolszármazékok p -klórtoluol 4-klórtoluol 1-hloro-4-methylbenzene 3 3 3 m-klórtoluol 3-klórtoluol 1-hloro-3-methylbenzene 2,4,6-triklórtoluol 1,3,5-Trichloro-2-methylbenzene Kondenzált policiklusos szénhidrogénszármazékok Br 3 Br 8 1 5 4 1-brómnaftalin 1-Bromonaphthalene Br 2-bróm-1-metilnaftalin 2-Bromo-1-methylnaphthalene 8 9 1 5 10 4 9-brómantracén 9-Bromoanthracene Szélső gyűrűkkel kezdjük a számozást KÖZÉPE, anellált atomokat számozzuk utolsóként!!
ev. gyak 3 1 4 5 1 DDT rovarirtószer (betiltották) 1-hloro-4-(5-chloro-1-trichloromethyl-pent-3-enyl)-benzene 1-klor-4-(5-klór-1-triklormetil-pent-3-enil)-benzol DDT szintézise: 1-bisz(4-klórfenil)-2,2,2-triklóretán (Zeidler, 1874) becenév: diklór-difenil-triklóretán 2 S 4-2 klorálhidrát klorál (triklór-acetaldehid) Bruckner II/1 271 1962 1. rovarirtó-szer kedvező hatás 2. lerakódik algákban pusztítja a halakat 3. idegrendszeri károsodást okoz káros hatás (feszültségfüggő a+-csatornák nyitva maradnak, depolarizáció, ezért az akciós potenciál kialakulása zavart lesz)
X. Aromás hidroxivegyületek és származékai Egy vagy több hidrogént -ra cserélünk Az - helye szerint: -magban szubsztituált (fenol), -oldalláncban szubsztituált (aromás alkohol) Alapnevek: benzol fenol, naftalin naftol, fenantrén fenantrol Szn: alapneveiből (pl. benzol, fenantrol) képezzük (pl. jódfenol, 5-brómfenantrol). 1. Fenol típusú hidroxivegyületek: Egyértékű fenolok: 3 fenol Phenol o-krezol o-cresol 2-Methyl-phenol kérdés: miért savanyúbb a fenolok kémhatása mint az alifás alkoholoké? pk a = 9.9 (fenol), 18 (ciklohexanol), 16 (etanol), 16 (víz), 4.8 (ecetsav) m-krezol m-cresol 3-Methyl-phenol 3 3 p -krezol p -cresol 4-Methyl-phenol + 2 0 3 0 + válasz: A keletkező fenolát anion konjugáció révén stabilizálódik, az egyensúly ezért ennek javára eltolódik fenol fenolát anionok
kérdés: hogyan befolyásolják a szubsztituensek a fenol kémhatását? memo: a p-krezolban a konjugáció kb. annyira kiterjedt mint a fenolban, de a p-nitrofenolban viszont kiterjedtebb, ami tovább növeli a savas karaktert. memo: az eltérő savasság eltérő vízoldhatóságot eredményez: pk a = 9.9 (fenol), 16 (víz), 18 (ciklohexanol) + a erõsebb sav gyengén vízoldható 2 0 a gyeng bázis vízoldható + a fenolok disszociációja vízben 10000-szerese a ciklohexanolénak töltött részecskék megjelenése megnövekedett oldhatóság gyengébb sav alig vízoldható + a 2 0 a erõsebb bázis vízoldható + 2
kétértékű fenolok: három különböző izomer háromértékű fenolok: három különböző izomer pirokatechin Benzene-1,2-diol rezorcin Benzene-1,3-diol hidrokinon Benzene-1,4-diol redukáló-szer: Ag 3 fotó előhívás depigmentáció naftolok: antrolok: pirogallol Benzene-1,2,3-triol benzol-1,2,3-triol 1-naftol (a-naf tol) 1-aphthol oxihidrokinon Benzene-1,2,4-triol benzol-1,2,4-triol f loroglucin Benzene-1,3,5-triol benzol-1,3,5-triol 2-naf tol ( -naftol) 2-aphthol memo: rendhagyó nevezéktan 1-naftol és nem naft-1-ol 1-antrol és nem antr-1-ol fenantrolok: 1-antrol (a-antrol) 1-Anthrol 9-antrol (antranol) 9-Anthrol 2-fenantrol 2-Phenanthrol
ev. gyak Br 3 3 Br 2,4-dibrómfenol 2,4-Dibromophenol 2 4-nitrofenol (p-nitrofenol) 2-Methylbenzene-1,3-diol 2-metilbenzol-1,3-diol 2 3 4-etil-2-metilfenol 4-Ethyl-2-methylphenol 4-itrophenol Példa: 4-(2-Amino-1-hydroxyethyl)benzene-1,2-diol 4-(2-amino-1-hidroxietil)benzol-1,2-diol noradrenalin 2 2 2 2 4-(2-Amino-1-hydroxyethyl)benzene-1,2-diol 4-(2-amino-1-hidroxietil)benzol-1,2-diol noradrenalin 2 2 2-Amino-3-(3,4-dihydroxyphenyl)propionic acid neurotranszmitter, stressz hormon, 2-amino-3-(3,4-dihidroxifenil)propionsav gyógyszerként: vérnyomás emelő DPA 3,4-dihidroxyphenylalanine neurotranszmitter prekurzor: dopamin, noradrenalin + Parkinson-kór kezelése
2. Aromás alkoholok: 2 2 benzil-alkohol benzylalcohol fenilmetanol Phenylmethanol trif enilmetanol Triphenylmethanol (2-ydroxymethyl)phenol (2-hidroxibenzil)-alkohol szalicilalkohol, szaligenin 2 3-Phenyl-prop-2-en-1-ol 3-fenil-prop-2-én-1-ol fahéjalkohol 2 2-Phenylethan-1-ol 2-feniletan-1-ol fenetil-alkohol 2 3. Fenoléterek: 3 2 3 3 2 2 2 anizol metoxibenzol fenil-metil-éter Methoxybenzene etoxibenzol etil-fenil-éter Ethoxybenzene (alliloxi)benzol allil-fenil-éter (Allyloxy)benzene 2 esztragol 1-allil-4-metoxibenzol 1-Allyl-4-methoxybenzene Fenoléterek előállítása: a 2 5 Savas jellegük miatt már a-dal is fenolátot képeznek (Williamson szint.), míg az alkoholok csak fém a-mal adnak alkoholátot! a 2 5 -I - 2 -ai 3 3 3
4. Kinonok: már nem aromás vegyületek +1 +2 +1 +2 memo: könnyen oxidálhatók a fenolok és redukálhatók a kinonok hidrokinon memo: A fekete-fehér fényképezés során a lemezre rétegelt AgBr szemcséket fénnyel aktiváljuk. Előhíváskor a hidrokinon redukálja az Ag + fém Ag-é, ami fekete szemcseként rögzül a negatívon és ami a negatív kép sötét része. hidrokinon 1,4-benzokinon + AgBr* + 2Ag + 2Br memo: neve kinon de nem kinoidális szerkezetű a molekula
Példák: 3 kámforkinon flavanon [ÉT1 198] 1,7,7-Trimethylbicyclo[2.2.1]heptane-2,3-dione 1-Methylbicyclo[2.2.1]heptane-2,3-dione 5,7-Dihydroxy-2-(4-hydroxyphenyl)chroman-4-one kámforkinon - fogtömések egyik komponense 3 3 2 2-Methyl-1,4-naphthoquinone 2 6 K 2 vitamin [Stryer 255] szükséges a protrombin és más kalciumkötő fehérjék szintézisénél (vérkoagulációs hatás), gyermekkorban: egészséges csontfejlődés 3 3 2,3-Dimethyl-1,4-benzoquinone 9 plasztokinon A oxidált forma ( a redukáltf orma a hidrokinon) [ÉT1 57], Stryer 659 fotoszintézis: fény hatására vízből 2 -t fejlesztve redukálódik a plasztokinon A
A mitokondrium oxidáló szere: Koenzim Q és AD az oxidációs rendszer nélkülözhetetlen részei 2-2 -1 2 3 3 3 +2 +1 3 3 R cukor 3 R cukor Koenzim Q oxidált + + AD redukált R:= 10 izoprén egység (membránba horgonyzás) Koenzim Q redukált AD + oxidált 1. Tiolok S XI. Aromás kénvegyületek S S S 2 3 Br Benzenethiol benzoltiol tiofenol 3-Methylbenzene-1-thiol 3-metilbenzol-1-tiol m-tiokrezol Phenylmethanethiol fenilmetántiol 4-Bromobenzene-1-thiol 4-bróm-benzol-1-tiol p-brómbenzol-1-tiol
2. Szulfidok S 3 S Methylsulfanylbenzene metil-fenil-szulfid methyl phenyl sulfide 3. Szulfoxidok 4. Szulfonok difenil-szulfid diphenyl sulfide S S 3 7 difenil-szulfoxid diphenyl sulfoxide fenil-propil-szulfon phenyl propyl sulfone 5. Szulfonsavak S 3 S 3 3 benzolszulfonsav Benzenesulfonic acid p-toluolszulfonsav Toluene-4-sulfonic acid
6. Szulfonsav-észterek S 3 3 4-aminobenzolszulfonsav S 3 4-Aminobenzenesulfonic acid S 3 Methyl benzenesulfonate metil-benzolszulfonát Benzenesulfonic acid methyl ester benzolszulfonsav-metil-észter 2 4-Sulfobenzoic acid 4-szulfobenzoesav p-szulfobenzoesav 7. Szulfonsav-kloridok, szulfonsav-amidok S 2 tozil-klorid p-toluolszulfonil-klorid 4-Methylbenzenesulfonyl chloride 4-metilbenzolszulfonil-klorid S 2 S 2 2 benzolszulfonil-klorid Benzenesulfonyl chloride 3 3 p-toluolszulfonamid Toluene-4-sulfonamide
XII. Aromás nitrogéntartalmú vegyületek 1. Aromás niro- és nitrozovegyületek típusnév: nitro-arén, nitrozo-arén Előtag: nitro-, nitrozo- 2 2 2 2 2 2 2 2 2 nitrobenzol itrobenzene 1,3-dinitrobenzol m-dinitrobenzol 1,3-Dinitrobenzene 1,3,5-trinitrobenzol 1,3,5-Trinitrobenzene 3 2,4,6-trinitrotoluol (TT, trotil) 2,4,6-trinitrotoluene 2 2 2 1-nitronaftalin (a-nitronaftalin) 1-itronaphthalene nitrozobenzol itrosobenzene fenilnitrometán Phenylnitromethane
éhány robbanékony nitrobenzol származék: 2 2 ammónium-pikrát Trinitrotoluol (TT) memo: fokozottan explozívak a TT szubsztituált származékai pl.: trinitro metakrezol (ekrazit) 2 Pikrinsav (sói a pikrátok) kémcső kísérlet (max. 1g anyaggal) memo: tárolási, stabilitási okok miatt 3 sói formában használjuk trinitrofluroglucin (TFG) memo: hevesebb mint a TT pl. tetranitro--metilanilin (tetril) memo: még hevesebb gyutacsnak használták vas-pikrát (igen explozív) kémcsöves kísérlet TILS!
max. 1g anyag 2. kísérlet: süvítve kilő 1. kísérlet: gyűrtpapír! alufólia gyújtópálcával vagy gyufával a papírt meggyújtjuk Bunsen-égő 1. 2. TT pikrinsav TFG tetril kormozó láng heves, sistereg még fényesebb kilő TILS TILS
fekete lőpor (Kina XI. század tűzijáték): helyes aránya a szénpor (tüzelőanyag) + kén (tüzelőanyag) + salétrom (K 3 oxidálószer) keverékének. Robbanásszerű térfogatnövekedés (pl. 2 ) bizt. a tolóerőt. memo: Stroncium-nitrát segítségével vörösre, bárium-nitrát révén zöldre, réz-karbonáttal pedig kékre lehet változtatni a robbanás színét. füst nélküli lőpor: cellulóz nitrát szilárd hajtóanyag: Al és 4 4 (ammónium-perklorát) (űrtechnika) gyufafej: K 3 (kálium-klorát oxidálószer) + szénpor, kén és antimonszulfidok (Sb 2 S 3 és Sb 2 S 5 narancssárga) (tüzelőanyagok) keveréke. Égés során keletkező gázok: pl. 2, Sb, S 2 memo: a gyufásdoboz dörzsfelületén vörös foszfort (P 4 ) van, ami a súrlódás hatására könnyen meggyullad, azaz iniciátor.
Robbanószerek jellemzése, az oxigénmérleg: kérdés: hány 2 molekula kell a szerves anyag elégetéséhez, ha azt feltételezzük, hogy 2, 2, 2 keletkezik? 2 2 2 2 2 nitroglicerin (színtelen foly.) 2 3 5 3 9 ½ 2 = 6 2 + 5 2 + 3 2 Alfred obel egy mol. belül van mind a 2 csop. (oxidálószer) 1833-1896 mind a 2 és (tüzelőanyag). Ezért igen hatékony! Összesen 14 mol gáz és gőz keletkezik: kvázi nullszaldós oxigénmérleg dinamit: diatomaföldbe (kovaföld, üledékes kőzet) felitatott nitroglicerin 2 7 5 3 6 + 10,5 2 = 14 2 + 5 2 + 3 2 TT 22 mol gáz és gőz keletkezik 2 6 3 3 9 + 4,5 2 = 12 2 + 3 2 + 3 2 TFG 18 mol gáz és gőz keletkezik
2-Aminophenol 2. Aromás aminok és iminek típusnév: arilamin, arilimin Ar Ar Ar Ar Ar Ar primer aromás amin (aril-amin) szekunder aromás amin (diaril-amin) tercier aromás amin (triaril-amin) A. Egyértékű primer aminok 2 2 3 2 2 2 anilin 2 o-toluidin m-toluidin 3 3 2 p -toluidin 2-aminof enol o-aminof enol 1-naftil-amin (a-naftil-amin) 2-naftil-amin ( -naftil-amin)
B. Egyértékű szekunder aminok difenil-amin Diphenylamine bisz(2-naftil)-amin Bis(2-naphthyl)amine. Egyértékű tercier aminok 6 5 3 3 6 5 6 5 trifenil-amin Triphenylamine,-dimetilanilin,-Dimethylaniline D. Kvaterner ammóniumvegyületek 3 3 3 2 3 benzil-trimetil-ammónium-hidroxid Benzyltrimethylammonium hydroxide anilinium-klorid anilinium chloride
E. Többértékű aminok naf talin-1,4-diamin 2 aphthalene-1,4-diamine 2 2 2 p -fenilén-diamin p -Phenylenediamine Benzene-1,4-diamine F. Aromás iminek 2 2 bifenil-4,4'-diamin Biphenyl-4,4'-diamine 3 benzilidénimin Benzylideneimine -etilidénanilin -Ethylideneaniline
3. Aromás hidroxilamin és hidrazinszármazékok típusnév: aril-hidroxilamin 2 5 Utótag: hidroxilamin Előtag: hidroxilamino -fenilhidroxilamin 4-(hidroxiamino)fenol -etil--f enilhidroxilamin -Phenylhydroxylamine 4-(ydroxyamino)phenol -Ethyl--phenylhydroxylamine típusnév: aril-hidrazin Utótag: hidrazin Előtag: hidrazino 2 3 2 fenilhidrazin Phenylhydrazine -metil-, -fenilhidrazin -Methyl-'-phenylhydrazine 4-hidrazinofenol 4-ydrazinophenol
4. Aromás azo- és azoxivegyületek típusnév: azoarén Előtag: azo Utótag: diazén Szimmetrikus aromás azovegyület Aszimmetrikus aromás azovegyület difenildiazén Diphenyldiazene azobenzol azobenzene 4 1 3 2 6 5 1 4-(fenilazo)toluol 4-(phenylazo)toluene Phenyl-p-tolyldiazene fenil-p-tolildiazén 2 6 5 4 1 2 6 5 4-(fenilazo)benzol-1,3-diamin 4-(Phenylazo)benzene-1,3-diamine (krizoidin) 2 6 5 4 1 1-(fenilazo)naftalin-2-amin 1-(Phenylazo)naphthyl-2-amine 2 4-(fenilazo)naftalin-1-amin 1-(fenilazo)naftalin-2-amin 4-(Phenylazo)naphthyl-1-amine 1-(Phenylazo)naphthyl-2-amine 2 4-(fenilazo)naftalin-1-amin 4-(Phenylazo)naphthyl-1-amine
kérdés: miért lehet színes egy azovegyület? memo: a fehér fény (400-800 nm) 1. teljes spektrumból szelektíven nyel el egy tartományt 2. a megmaradó komponensek keverék színét érzékeljük kérdés: mi lehet a szín molekuláris oka? válasz: a megfelelő kromofor csoport nyeli el a fényt - a finomhangolást a konjugáció kiterjedésének mértéke biztosítja memo: chroma = szín, phoros = hordozó (görög) itt: konjugált kettős-kötés rendszer sárga 4-nitroazobenzol elnyelés: 420-430nm 2 2 2 sárgásvörös 4-nitro-4 -aminoazobenzol 3 tto ikolaus Witt 1853-1915 3 3 2 aceton színtelen 3 3 3 sötétvörös 4-nitro-4 -(,-dimetilamino)azobenzol elnyelés: 500-520nm memo: más kromofórok is finomhangolhatók pl. konjugált ketonok biacetil sárga 3 3 2,3,4-triketopentán narancssárga
Példa: 2 2 2 4 2 1, 3 - b i s z [ ( 2, 4 - d i a m i n o f e n i l ) a z o ] - b e n z o l ( B i s m a r c k - b a r n a ) 2 3 S S 3 4-(2-hidro benzolszul 4-(2-ydro ben ( -naftolo 4-(2-hidroxinaftalin-1-ilazo)- benzolszulfonsav 4-(2-ydroxynaphthalen-1-ylazo)- benzenesulfonic acid 3 S ( -naftoloranzs 450-510nm) 2 2 4,4, -bisz(1-amino-4-szulfonaftalin-2-ilazo)bifenil (kongóvörös: legerõsebb sáv 400-560nm között) S 3 ongo Red: a strong absorption band at 340nm (near-uv) and another at 500nm (at blue-green transition region). This dye transmits red wavelengths above 560 nm and thus, appears red to the eye.
azoxivegyületek,'-diphenyldiazene -oxide,'-difenildiazin--oxid azoxibenzol 2-(Phenyl-,,-azoxy)naphthalene-1-carboxylic acid 2-(fenil-,,-azoxi)-1-naftalin-1-karbonsav 5. Aromás diazónium vegyületek típusnév: aréndiazonium 2 2 Előtag: diazónio Utótag: diazónium 2 BF 4 8 1 benzoldiazonium-klorid Benzenediazonium chloride S 3 4-diazoniobenzol-1-szulfonát 4-Diazoniobenzene-1-sulfonate 8-hidroxinaftalin-1-diazonium tetrafluoroborát 8-ydroxynaphthalene-1-diazonium tetraf luoroborate
Diazohidroxid A diazónium kation fontos poláris határszerkezetei: Bruckner II/1 565 A benzoldiazónium-klorid előállításának részletei: a bruttó reakció: Itt nincs meg az elektron-oktett!: potens elektrofil néhány részlet: arilamin -nitrozo-ammónium kation -nitrozoamin -+ - 2 + Bruckner II/1 569 Diazónium kation
Aromás diazónium vegyületek tipikus reakciói: gyökös Sandmeyer- azokapcsolás : szerű reakciók: u2, u2+, 2 Ar 2 ux X=, Br, Ar KI BF4 + hõ 3 P 2 + 2 6. Aromás azidovegyületek típusnév: azidoarén és aril-azid Szn sn 3 instabil robbanékony f enil-azid Azidobenzene azidobenzol Ar Ar Ar X I F Előtag: azido Utótag: nincs 3 S 3 1-azidonaftalin-2-szulfonsav 1-Azidonaphthalene-2-sulfonic acid 3 f enil-azid Azidobenzene azidobenzol S E -X 3 1-azidonaftalin-2-szu azobenzol származékok 1-Azidonaphthalene-2 (szinezékek) elektrofil szubsztitúció Az azidobenzol két poláris határszerkezete:
XIII. Aromás oxovegyületek 1. Aromás aldehidek - típusnév: arilaldehid Előtag: formil Utótag :karbaldehid Képzés: az arilkarbonsav nevének megfelelő csonkított acilnévből az aldehid utótaggal képezzük pl.: ftáloil ftálaldehid, naftoil naftaldehid Triviális savnév esetén csonkított acilnév + aldehid pl.: benzoil +aldehid benzaldehid A gyűrűhöz közvetlenül csatlakozó aldehideket karbaldehideknek hívjuk pl.: naftalinkarbaldehid. A) Karbaldehidek 2-hidroxibenzaldehid 2-ydroxybenzaldehyde 3-hidroxibenzaldehid 3-ydroxybenzaldehyde 3 4-metilbenzaldehid 4-Methylbenzaldehyde
Példa: 3 2 3 4-hidroxi-3-metoxibenzaldehid vanillin 3-fenilakrilaldehid fahéjaldehid 4-ydroxy-3-methoxybenzaldehyde 3-Phenylprop-2-enal 3 4-metoxibenzaldehid ánizsaldehid 4-Methoxybenzaldehyde B) Alifás oldalláncú aromásaldehidek 2 2 [(1-naftil)metil]-malonaldehid (1-naftil)acetaldehid
3 2. Aromás ketonok típusnév: alkanon A) az alifás oldallánc része az karbonilcsoport oxocsoport Szn.: előtag: oxo utótag: on sn.: keton 3 2 3 2 2 3 2 3 2 2 3 1-Phenylethan-1-one 1-feniletan-1-on acetof enon 1-Phenylethan-1-one fenil-metil-keton 1-feniletan-1-on methyl-phenyl keton acetof enon fenil-metil-keton methyl-phenyl keton 1-Phenylpropan-2-one 1-fenilpropán-2-on f enilaceton 1-Phenylpropan-2-one benzil-metil-keton 1-fenilpropán-2-on 1-Phenylbutan-2-one 1-fenilbután-2-on 1-f enilbutan-2-on 1-Phenylbutan-2-one benzil-etil-keton 1-fenilbután-2-on 1-f enilbutan-2-on B) Az karbonilcsoport két aromás gyűrűhöz kapcsolódik f enilaceton benzil-metil-keton Szn. sn. benzil-etil-keton fenil-(2-naftil)-keton aphthalen-2-yl-phenyl-methanone sn. Szn. benzofenon difenil-keton difenilmetanon Diphenylmethanone
) Aromás di-, tri- és poliketonok D) Aromás rendszerekhez integrálódott ketonok sn. Szn. dif enil-diketon 1,2-Diphenylethane-1,2-dione 1,2-difeniletán-1,2-dion bisz(2-naf til)-diketon Di(2-naphthyl)ethane-1,2-dione di(2-naftil)etán-1,2-dion bisz(2-naf til)-diketon Di(2-naphthyl)ethane-1,2-dione di(2-naftil)etán-1,2-dion 2 1,2-dihidronaftalin-1-on inden-1-on Inden-1-one 1,2,-Dihydronaphthalen-1-one memo: 2 1 2 2 f luorén-9-on Fluoren-9-one 9 10 2 antron 9,10-dihydroanthracen-9-one 9,10-dihidroantracén-9-on 1,2-Dihydronaphthalene 1,2-dihidronaftalin
XIV. Aromás karbonsavak: Az aszpirin rövid története - A fűzfakérget az ókori Ázsiában is használják (2400 éve) láz és fájdalomcsillapításra, - 1830-tól a fűzfakéreg extraktumát használják hasonló célból, - 1840 körül azonosítják a kivonat aktív komponensét a szalicint (salix [latin] fűzfa) - 1870 encki (Bázel) kimutatja hogy a szervezetben szalicilsavvá alakul át a szalicin (a szalicilsav is fájdalom és lázcsillapító, de égeti a nyelőcsövet, gyomrot) - 1875 Patikusok elkészítik a a+ sóját, működik, de borzasztó az íze, hánytat - 1890 Félix ofmann/arthur Eichengrün(??) (Bayer) elkészíti az aszpirint, ami jól hat és elfogadható ízű: a acetilt, spir spirea-t (gyöngyvessző melyből szalicilsav-metilészter izolálható) - 1898 Az aszpirin klinikai kipróbálása és üzemi gyártása (Bayer) - 1990 sak az USA-ban > 10 millió kg-t gyártanak évente atásmechanizmus: az aspirin, mint acetilezőszer a ciklooxigenáz (X) inhibitora, gátolja a prosztaglandin szintézist) - gyulladáscsökkentő, - a köszvény és reuma hatásos gyógyszere
iklooxigenáz-arahidonsav komplex Loll, P.J., Picot, D., Garavito, R.M. (1995) at.struct.biol. 2: 637-643 arman,.a., Rieke,.J., Garavito, R.M., Smith, W.L. (2004) J.Biol.hem. 279: 42929-42935
2 Ser 2 2 2 2 2 Ser-Ac 2 2 2 2 2 Szerin 2 3 Treonin S 2 iszteinszerin 2 3 2 T
Szintézis tervezet: a fenolból aszpirin Bruckner: II/703 II/726 II/860 kőszén, petróleum memo: gyomorban nem, bélben hidrolizál (ecetsav + szalicilsav) Kolbe-szintézis: / 100 atm memo: az aszpirin gátolja a ciklooxigenázt, amely prosztaglandin szint. része, így ennek csökkenése a fájdalomküszöböt növeli és a gyulladást csökkenti.
1. Arénkarbonsavak típusnév: arénkarbonsav XIV. Aromás karbonsavak Az aromás gyűrűhöz kapcsolódó vagy annak oldalláncában a láncvégi metilcsoport hidrogénjeit cseréljük: 2 db -t -ra; 1 db -t -ra karboxilcsoport kapcsolódása szerint: arénkarbonsav arilezett alifás karbonsav karboxilcsoportok száma szerint: egy-, két-, három- és több-bázisú sav szénhidrogén oldallánc: telített telítetlen A. Egyértékű savak: 2-metilbenzoesav o-toluilsav 3 2 3 3 benzolkarbonsav benzoesav Benzoic acid 3-metilbenzoesav m-toluilsav 2-naf toesav 3 2-naphtoic acid 4-metilbenzesav p-toluilsav 2-Methylbenzoic acid 3-Methylbenzoic acid 4-Methylbenzoic acid 1 4 ostradamus (1556) tartósítószer (gombák, baktériumok szaporodását gátolja): E210, E211, E212, E213 Előtag: karboxi Utótag :karbonsav 1 2-naf toesav 2-naphtoic acid 1 1-naf toesav 1-naphtoic acid
B. Kétértékű savak: benzol-1,2-dikarbonsav benzene-1,2-dicarboxylic acid ftálsav Phthalic acid. Többértékű savak: 2 1 3 benzol-1,3-dikarbonsav 1,4-benzoldikarbonsav benzene-1,3-dicarboxylic benzene-1,4-dicarboxylic acid acid op=231 o izof tálsav op=348 o tereftálsav op=425 o Isophthalic acid 1 4 Terephthalic acid benzol-1,3,5-trikarbonsav (trimezinsav) Benzene-1,3,5-tricarboxylic acid kérdés: miért ennyire eltérő a három szerkezeti izomer olvadáspontja? memo: intermolekuláris -hidak Bruckner II/1 799 grafit szerkezetigazoló oxidációja benzol-1,2.3-trikar (hemimellitsav) Benzene-1,2,3-tric benzol-1,3,5-trikarbonsav (trimezinsav) Benzene-1,3,5-tricarboxylic acid benzol-1,2.3-trikarbonsav (hemimellitsav) Benzene-1,2,3-tricarboxylic acid benzol-1,2,3,4,5,6-hexakarbonsav (mellitsav) Benzene-1,2,3,4,5,6-hexacarboxylic acid
D. peroxisavak: perbenzoesav peroxibenzoesav perbenzoic acid diperoxi-ftálsav rossz a benzolperoxikarbonsav mert a benzolkarbonsav név sem használható a benzoesav helyett rossz a benzol-1,2-diperoxikarbonsav mert af tálsav helyett nem mondhstjuk hogy benzol-1,2-karbonsav 2. Arilezett alifás karbonsavak típusnév: arilalkánsav A. Telített oldalláncú: Előtag: karboxi Utótag :sav 3 2 2 3 2 2 f enilecetsav Phenylacetic acid 3-fenilpropánsav hidrof ahéjsav 3-Phenyl-propanoic acid 2-fenilpropánsav hidratropasav 2-Phenyl-propanoic acid konstitúciós izomerek
B. Telítetlen oldalláncú: 2 nev. gyak. 2-fenilakrilsav (atropasav) 2-Phenylacrylic acid 3 2 5 3 2 cisz-3-fenilpropénsav (allofahéjsav) 3-Phenylacrylic acid transz-3-fenil-propénsav (f ahéjsav) 3-Phenylacrylic acid 1 3 sztereo izomerek 3-metil-5-(1-naftil)hexánsav 3-Methyl-5-(1-naphthyl)hexanoic acid 2 5 1 3 2 2 3-(2-karboxietil)-5-(karboximetil)benzoesav 3-(2-arboxyethyl)-5-(carboxymethyl)benzoic acid
3. Magban szubsztituált arénkarbonsavak típusnév: arilkarbonsav 2 2 1 1 1 Előtag: karboxi Utótag :karbonsav 2 1 2 2-klórbenzoesav o-klórbenzoesav 2-hlorobenzoic acid 2 2 2 2-aminobenzoesav 4-aminobenzoesav 2-nitrobenzoesav o-aminobenzoesav 1-klórnaftalin-2-karbonsav p-aminobenzoesav o-nitrobenzoesav (antranilsav) 1-hloronaphthalene- 2-itrobenzoic 2-Aminobenzoic acid acid 2-carboxylic 4-Aminobenzoic acid acid Ikerionos szerkezet: 3 proton 2 2 2 2 2,4,6-trinitrobenzoesav 2,4,6-Trinitrobenzoic acid 4 2-aminobenzoesav o-aminobenzoesav (antranilsav) 2-Aminobenzoic acid 2 4-aminobenzoesav p-aminobenzoesav 4-Aminobenzoic acid 2-aminobenzoesav 2 o-aminobenzoesav 2,4,6-trinitrobenzoesav (antranilsav) 2,4,6-Trinitrobenzoic 2-Aminobenzoic acid acid 2 4-aminobenzoesav p-aminobenzoesav 4-Aminobenzoic acid =7.58 Debye
2-hidroxibenzoesav o-hidroxibenzoesav (szalicilsav) 2-ydroxybenzoic acid 3,4,5-trihidroxibenzoesav (galluszsav) 3,4,5-Trihydroxybenzoic acid 3 4-hidroxi-3-metoxibenzoesav (vanillinsav) 4-ydroxy-3-methoxybenzoic acid 4. Arilezett alifás karbonsavak szubsztituált származékai típusnév: aralkilsav (pl. akrilsav szárm. : 2 =) Előtag: karboxi Utótag :karbonsav 3 4-metoxibenzoesav p-metoxibenzoesav (ánizssav) 4-Methoxybenzoic acid 3 3 3,4-dimetoxibenzoesav (verátrumsav) 3,4-Dimethoxybenzoic acid 3-(2,4-dihidroxifenil)akrilsav (kávésav) transz 3-(2-hidroxifenil)akrilsav (o-kumársav) transz 3-(2-hidroxifenil)akrilsav (o-kumarinsav) cisz 3-(2,4-Dihydroxyphenyl)- acrylic acid 3-(2-ydroxyphenyl)- acrylic acid 3-(2-ydroxyphenyl)- acrylic acid
nev. gyak. 3 2 2 4-oxo-4-fenilbutánsav 4-xo-4-phenylbutanoic acid 3 2 2 2-amino-3-(4-hidroxif enil)propánsav (4-hidroxif enil)-alanin vagy tirozin 2-Amino-3-(4-hydroxyphenyl)propanoic acid 3-benzoil-propionsav 2 5 3 3,5-dioxo-2-fenilvaleriánsav 3,5-dioxo-2-f enilpentánsav 3,5-Dioxo-2-phenylpentanoic acid
5. Aromáskarbonsavak funkcionális származékai A. Karbonsavanhidridek: benzoesav-anhidrid 3 benzoesav-propionsav-an (ftálsavból hevítésre k 2 ftálsav-anhidrid benzoesav-anhidrid benzoesav-propionsav-anhidrid 1,3-dihidrobenzof urán-1,3-dion (ftálsavból hevítésre könnyen képzõdik) (o-dikarbonsav) ftálsav-anhidrid 3 2 1,3-dihidrobenzof urán-1,3-dion dimetil-ftalát 3 dimethyl phtalate Ethyl benzoate (ftálsavból hevítésre könnyen képzõdik) Bruckner II/ 1 825 Phthalic acid dimethyl ester etil-benzoát 3 Benzoic acid ethyl ester benzoesav-etil-észter B. Karbonsavészterek: sn benzoesav-anhidrid benzoe ftálsav-anhid 2 1,3-dihidrobe 3 antracén-9-karbonsav-metil-észter Anthracene-9-carboxylic acid methyl ester 2 ftalid 3-Isobenzofuran-1-one
. Karbonsavhalogenidek: szalicilsav-klorid benzoil-klorid ftaloil-diklorid Benzoyl chloride Phthaloyl dichloride D. Karbonsavamidok: 2 2 3 (4-Methoxy)benzoyl chloride (4-metoxi)benzoil-klorid ánizssav-klorid Phtalamic acid (2-ydroxybenzoyl) chloride (2-hidroxibenzoil)-klorid 2 acetanilid -Phenylacetamide 3 2 benzoesav-amid benzamid tereftálsav-amid tereftálamid ftálamidsav Benzamide Terephthalamide Phthalamic acid ftálimid 3 -metilbenzamid -Methylbenzamide Isoindole-1,3-dione
E. Karbonsavnitrilek: benzonitril Benzonitrile benzoesavnitril ftalonitril Phthalonitrile ftálsav-dinitril fenil-izocianid Isocyanobenzene memo: ez nem nitril hanem izocianid