Horváth Mihály történelem verseny 2008 Hadviselés IV. Béla korában MEGOLDÁS 1. Rejtvény (Válaszonként 1-1 pont, az E kérdésre 2 pont, összesen: 14 pont) 1. B A T U 2. T R A U 3. B A J D A R 4. J E R U Z S Á L E M I 5. S Z L A V Ó N I A 6. B É L A H E R C E G 7. E R D É L Y 8. S T Á J E R ( O R S Z Á G ) 9. R O G E R I U S B) A függőleges sor megfejtése: Babenberg C) Ki volt a dinasztia utolsó tagja? Harcias Frigyes D) Milyen segítséget nyújtott ez az uralkodó IV. Bélának a tatárjárás idején? A királyi tábor pesti gyülekezőhelyén megjelent Harcias Frigyes is de csak kevés emberrel és felkészületlenül, sőt egy Pest alá portyázó kisebb tatár egységre támadva megfutamította azt, vezérét megölve, majd rövidesen távozott. E) Hogyan gátolta ez az uralkodó IV. Bélát a tatárjárás idején? Később Bélát Hainburgba csalta, elfogta, megzsarolta: előbb tekintélyes pénzmennyiséget követelt tőle, majd 3 nyugati vármegye átadására kényszerítette. Csapatai rövid időre elfoglalták Győrt, de a magyar hadak kiűzték onnan. 2. Képi forráselemzés (1 + 1 + 2 = 4 pont) A) Miért lehet jó forrása a tatárjárás időszakának ez a freskó, holott az 1066-os kerlési csata egy részletét ábrázolja? 1
A freskó alkotója saját korának, a 13. századnak jellegzetes viseleteit, hadfelszerelését rajzolta meg. B) A leány kezében egy jellegzetes fegyver látható. Mi ez? 1. balta 2. bárd 3. buzogány 4. fokos C) Véleménye szerint miért lett a László-legenda kedvelt jelenete, igen sokszor ábrázolt falképe a fenti jelenet főleg a 13. század második felétől Erdélyben és az ország északkeleti részében? Éppen a tatárjárás következménye, hogy a pogány, keletről betörő ellenség (korábban besenyők, kunok, most tatárok) elleni védelmet jelképező, a gyengék, fegyvertelenek védelmezője, Szent László alakja (továbbra is) nagyon népeszerű volt a keleti országrészben. És azért keleten, mert a betörés, pusztítás itt volt a legnagyobb: a (isteni) segítségre leginkább itt volt szükség. 3. TOTÓ (összesen 15 pont) A megfelelő betűjelek bekarikázásával válaszoljon a következő kérdésekre! 1. Ki volt a kunok királya? A) Borundaj B) Kalka C) Kötöny 2. A tatárjárás előtt hány kővár épült? A) kevesebb mint 10 B) kevesebb mint 20 C) kevesebb mint 50 3. 1270-ig hány vár épült fel IV. Béla várépítési programjának eredményeként? A) kb. 50 B) kb. 100 C) kb. 150 4. Ki volt a tatár seregek déli szárnyát irányító parancsnok? A) Ötzi B) Batu C) Borundaj 5. A tatárjárás megrendítette az ország katonai helyzetét. Ezt a velenceiek is kihasználták. Mit sikerült elérniük? A) elfoglalták Zárát B) elfoglalták Spalatót C) elfoglalták Dalmáciát 6. Melyik folyónknál zajlott a Muhi melletti döntő ütközet? A) Sajó B) Vág C) Zsitva 7. Ki volt a pápa a tatárjárás kezdetekor? A) III. Honorius B) IX. Gergely C) IV. Coelestin (IX: Gergely (1227-1241 aug.); IV. Coelestin (1241 okt.-1241 nov.); IV. Ince 1243-1254) 8. Ki volt a német-római császár a tatárjárás idején? 2
A) II. Frigyes B) VI. Henrik C) IV. Ottó (1210-1250) 9. 1241 december 11-én meghalt a főkán. Ki volt ő? A) Dzsingisz B) Csagatáj C) Ögödej 10. Nemcsak a páncél alá, de fölé is vettek inget a lovagok. Miért? A) Hogy takarják, álcázzák a páncélzatot, hogy az ellenség ne lássa a gyenge pontjait. B) Ez az erős anyagú darócing tartotta össze a páncélzat nehezen összefűzhető részeit (pl. a váll- és könyökvédő elemeit). C) A napfénytől óvta a lovagot, hisz a napsugarak erősen felhevíthették az amúgy is meleg páncélzatot. 11. IV. Béla felesége Laszkarisz Mária volt, aki A) a nikaiai görög császár leánya B) a kijevi Rusz fejedelmének leánya C) a francia király leánya volt. 12. IV. Bélát az 1260-as évek közepétől leginkább a belső harcok kötötték le. Kivel (kikkel) kellett leginkább megküzdenie? A) a megerősödő főurak szövetséges csoportjával (későbbi megnevezéssel ligájával ), akiknek élére Kőszegi Henrik állt. B) fiával, a későbbi V. István királlyal és a mögé sorakozó főurakkal. C) a betelepülő és a letelepedést nehezen viselő kunokkal és királyukkal. 13. IV. Béla a tatárjárás után melyik fegyvernemet fejlesztette elsősorban? A) gyalogság B) könnyűlovasság C) nehézlovasság + 1. 1242 után IV. Béla hol kívánta várak erősítésével, építésével is egy esetleges újabb tatár támadás ellen a védelmi vonalat felállítani? A) a Kárpátok hágóinál B) a Tisza vonalánál C) a Duna vonalánál 4. A várvédelem elemei (A-D válaszok: 1-1 pont, E válasz: 2 pont; összesen: 6 pont) Nevezze meg a képen látható vár kijelölt védelmi elemeit! (Válassza ki a felsorolt válaszelemek közül a betűjeleknek megfelelőket!) A) lőrés B) párkány vagy védőoromzat 3
C) a kapuőrség helye, azaz: szakállszárító D) felvonóhíd E) Állhatott-e a visegrádi fellegvár a fenti rekonstrukciós rajznak megfelelően a tatárjárás idején? Válaszát indokolja! Nem, mert a ellegvárat Laszkarisz Mária saját hozományát is rááldozva építtette 1249-ben. (Elsősorban a Nyulak-szigeti kolostor apácáinak szánt menedékként. Az alsóvárat is csak 1247-ben kezdte építtetni IV. Béla.) 5. Hibajavító (állítás: 1 pont, igazolása: 2 pont, összesen: 14 pont) Döntse el: igaz-e vagy hamis? Ha hamisnak tartja az állítást, akkor javítsa a hibát, azaz indokolja álláspontját! A) A magyar hadművészet a 12. század első felében, tehát a tatárjárás idején sem ismerte még a számszeríjat, csak egy 1265-ös forrásunk említi használatát. Indoklása: Esztergom tatár ostroma idején a spanyol Simon ispán sok számszeríjászával bátran védelmezte emeli ki IV. Béla adománylevele is (1243). B) Mint ahogy azt a kígyóspusztai aranycsat lelete is igazolja: a 13. századi magyar hadművészetben is megjelent nehézpáncélos lovagság. C) A lovagi nyereg magassága egyre alacsonyabb lett a 12-13. században, hogy lovasának mozgását megkönnyítse a csatadöntő szerepű lándzsás rohamban. Indoklása: A lovagi nyereg épp egyre magasabb lett: a lándzsás rohamban az erős ütközés kivédésére kellett a jó támaszték, ezért lett mély, a lovast deréktájt csaknem körülölelő kápákkal felszerelt a nyereg. D) A lovak patkolása a 11. századtól elterjedt a magyar könnyűlovasság és a nehézpáncélos lovagság körében is. Indoklása: A lovak patkolása valóban ekkor terjedt el, de csak a nehézlovasság körében, a könnyűlovasságnál nem vált általánossá (nehezíti a ló futását). 4
E) IV. Béla a budai várhegyre 1247-ben áttelepítette a tatárok által feldúlt Pest német polgárait, így jött létre Buda királyi városa. Indoklása: A Béla által alapított város elnevezése Pestújhegy vára volt a korszakban, és királyi városi joga sem volt ekkor még. F) Belsőtornyos várnak azt nevezzük, amikor a falak védelmét erősítő tornyok teste még a falakon belül állt. Így ugyan több védő (élelem és fegyver) helyezhető el, de hátránya, hogy a falak oldalazó védelmére nem volt mód. 6. Időrend (3-3 pont = 9 pont) Tegye helyes időrendbe az alábbi eseményeket! A) A helyes sorrend: C (1240) A (1241) B (1242) betűjel meghatározás A B C A leignitzi csatában a tatárok legyőzik a német-lengyel sereget Alexander Nyevszkij novgorodi fejedelem legyőzi a Német Lovagrend seregeit a Csud-tó jegén A mongolok elfoglalják Kijevet A) A helyes sorrend: B (1246.jún.15.) C (1260.júl.12-13.) A (1265 márc.) A B C István ifjabb király az isaszegi csatában legyőzi apját, ezzel véglegesíti a keleti országrészek feletti uralmát II. (Harcias) Frigyes a Béla elleni, a Lajta folyó melletti ütközetben életét veszti IV. Béla a kroissenbrunni (Morvamező) csatában vereséget szenved II. Ottokár seregeitől, ezzel kiszorul Stájerországból. C) A helyes sorrend: C (1254) B (1260) A (1261) A B C VIII. (Palaiologosz) Mihály nikaiai császár elfoglalja Konstantinápolyt, ezzel felszámolja a Latin Császárságot Kubiláj, Dzsingisz kán unokája lesz a mongolok nagykánja Kihal a Hohenstauf-dinasztia, ezzel interregnum kezdődik az anarchiába süllyedő Német-római Birodalomban 5
7. Képi forráselemezés (5 pont) Tatár támadás (1320 körüli iráni ábrázoláson) Igaz-e, hogy a tatárok taktikája és stratégiája jól szervezett, átgondolt volt az 1241-42-es támadáskor is? Válaszát indokolja! (5 pont) Igen, a tatárok jól szervezett, felépített egységekben harcoltak (tizedek, századok, ezredek) stra-tégiájukat is szervezetten építették fel (Magyarország 3 irányú megtámadása azonos időben, összehangoltan). Taktikai felkészültségük is kiváló volt: pl. Batu jól ismerte fel a muhi csatában a magyar seregek elhelyezkedésének hibáit: átkaroló hadmozdulat, a szekértábor bekerítése, a menekülők kifárasztása, majd az ellenség megsemmisítése igazolják ezt. Hadaik nemcsak a mezei harcokban, de ostromokban is kiválóan hadakoztak (pl. Kijev ostroma, Nagyvárad bevétele), ismerték a fejlett kínai haditechnikákat is. 8. Várépítési program forráselemzés, kisesszé (32 sor) (18 pont) Ismeretei, a szöveges forrás és a térképvázlat alapján igazolja azt a nézetet, hogy IV. Béla várépítési programja nem a tatárok újabb betörésének feltartóztatását célozta. Milyen okok vezettek az eredeti célok megváltozásához? Milyen társadalmi-politikai változásokat idéztek elő a várépítések a főúri és királyi hatalom viszonyában? 16 pont a megjelölt itemekre adható (nem kell minden elemnek szerepelnie) + 2 pont a megszerkesztettségre és a helyesírásra, összesen 18 pont. IV. Béla több oklevelében említi, hogy a megfogyatkozott népesség sokasodása, megvédése és megerősítése céljából az erősségre alkalmas helyeket azoknak a híveinek adta, akiknek a várépítéshez szükséges ismeretük és lehetőségük megvolt (Várépítészetünk 67.o.) 6
Ezt mutatja a térképvázlat is: a felépült várak túlnyomó többsége az ország északi és nyugati határvidékén koncentrálódtak, nem a tatár betöréstől veszélyeztetett keleti országrészeknél. Azért is lehet ez az eltérés, mert ezek a területek voltak gazdaságilag fejlettebbek, hiszen a várépítés jelentős anyagi megterhelést jelentett az építtető számára: az ország gazdasági erejének teljes igénybevételére volt szükség. (Várépítészetünk 67.o.) Mivel az uralkodónak sem volt megfelelő anyagi bázisa a várak ilyen nagyszabású építési programjához (bár IV. Béla a tatárjárás előtti legfeljebb 10 kővár mellé még kb. 25-öt épített), ezért fordult a világi főurakhoz és az egyház anyagi támogatásához. (A 13. század története 103-104.o.) IV. Béla szórványos okleveleiben (1242-1270 között) inkább csak a várépítés engedélyezéséről, az erre alkalmas helyek kiutalásáról (deputatio) találunk utalást. (Várépítészetünk 67-68.o.) A várépítésre engedélyt kapó főurak élni tudtak a lehetőséggel (gazdasági forrásuk elegendő volt), míg az egyes kisebb közösségek kényszernek érezték az építést, anyagi erejüket jóval meghaladta a királyi parancsra elkezdett várállítás (pl. egyes városok, a szepesi prépost, a pannonhalmi apát esetében találunk erre igazolást) néha a király újabb birtokadományokkal, segélyekkel segítette is ezért az építkezéseket. (Várépítészetünk 68.o.) Ebből is következik, hogy a tatárjárás utáni 60 évben felépült várak nagy többsége magánföldesúri tulajdonban álltak (1270-ig kb. 100 vár épült, s ennek mintegy 60 %-a volt magánvár. Ezért lehet, hogy a 14. század elejére az oligarchák roppant módon megerősödtek (pl. Csák Máté már 40 vár tulajdonosa is lehetett Várépítészetünk 24.o.) valamint a gyengülő királyi hatalom is az oligarchák megerősödéséhez vezetett, (amit szintén jelez a királyi várak számarányának csökkenése, de a feudális anarchia növekedése is). Az országvédelem szempontjának háttérbe szorulását jelzi az a tény is, hogy a 13. század várainak döntő többsége 1260 után, a tatár veszély elmúltával épült fel. (A 13. század története 104.o.) A várak építése hatással volt a birtokviszonyokra is: a várhelyek adományozásával birtokot (akár egész vármegyéket is, feladva ezzel tatárjárás előtti központosító törekvéseit) is adományozott az uralkodó, 7
hogy az építtető anyagi erejét növelje (építés + a vár későbbi fenntartása). (A 13. század története 105.o.) De a várak létrejötte a birtokok tömbösítését is megkívánta, valamint új birtokok (falvak) megszerzését is lehetővé tette: nem csak védelmi funkciót láthatott el, de fenyegető hatalmi erő lehetett immár a szomszédos magánbirtokosok (később akár a királyi hatalom) felé is. (A 13. század története 105.o.) Sőt, a várak építésében, birtoklásában nem egyes várak, hanem több vár birtoklására törekedtek a főurak, ami még erősebb tartományúri hatalom kialakulásához vezetett. (pl. Héder nembeli Kőszegi Henrik, aki Vas megyében 2 vár építése mellett kettőt királyi adományként szerzett meg). (A 13. század története 105.o.) A tartományúri hatalom erősödésének negatív következményei már IV. Béla életében megmutatkoztak: fia, V. István és hívei ellen volt kénytelen belháborút vívni az 1264-től szinte szakadatlanul haláláig (pl. 1264-ben Patak várának megvívása és Feketehalom sikertelen ostroma jelzi a várak fontosságát is). (Kristó Gyula, 138-139.o.) 9. Hadviselés forráselemzés, kisesszé (28 sor) (16 pont) Ismeretei és a képi források segítségével mutassa be a magyar hadsereg jellemzőit: fegyvernemeit, jellegzetes fegyvereiket, öltözetüket, harcértéküket. IV. Béla a tatárjárás után hogyan igyekezett a magyar seregek ütőképességét növelni? 14 pont a megjelölt itemekre adható (nem kell minden elemnek szerepelnie) + 2 pont a megszerkesztettségre és a helyesírásra, összesen 18 pont. IV. Béla a tatárjárás előtt hadjáratot nem vezetett, ezért a hosszú békében már elpuhultak, a tábori élet szigorától elszoktak, s a lomha tétlenségben elerőtlenedtek. (Kristó Gyula, 114-117.o.) A birtokvisszavétel ismert politikája pedig szembe is állította az uralkodót a társadalom fegyverforgató, katonaállító köreivel azaz nem volt feltétlen érdekük a királyi célok szolgálata. (Kristó Gyula, 115.o.) A kun haderő behívása, melynek segítségével nagyobb erővel és keményebben harcolhatott volna az uralkodó, szintén nem érte el célját, mert 8
A kunok 1238 előtt rendre a magyarok ellen harcoltak, bennük tehát eleve az ellenséget látták, (valamint életmódjuk is ellenük fordította a nemességet és a lakosságot is). A tatárjárás idejében az ország felkészületlen volt és a magyarok hatalmas hadseregükben túlontúl megbíztak (60 ezer főnél kisebb had is elbizakodottságot szült), mivel nem voltak harci tapasztalataik a tatárokkal szemben a korábbi kun betöréseket könnyedén verték vissza. (Kristó Gyula, 116-117.o.) Ezért nem volt sem kedvük, sem lelkesedésük a csatához azaz harcértékük nem volt megfelelő a muhi csata idején. (Kristó Gyula, 121.o.) Ugyanezt mutatja a királyi sereg táborának felállítása (túl közel egymáshoz, átgondolatlan, védelmet nem segíti, menekülést hátráltatja, helye sem megfelelő), védelem nem éber mind az energikus irányítás hiányát is jelzi. (Kristó Gyula, 121-124.o.) A tatárjárás is azt igazolta, hogy (a várak építése mellett) a leglényegesebb a nehézfegyverzetű páncélos lovagok számának növelése. (A 13. század története 102.o.). Ennek érdekében 1241 utáni hadügyi reformjában IV. Béla a kollektív tehervállalás gyakorlatát vezette be: páncélos lovast kellet kiállítaniuk o a kiváltságos városoknak (Zágráb, Nyitra 12-12, Pest 10); o a kisebb birtoktulajdonosoknak (pl. szepesi lándzsások 4 családonként; zólyomi, liptói várjobbágyok 6 családonként); a tehetős királyi szerviensek is igyekeztek ilyen fegyverzetben megjelenni (- a nemességbe emelkedés lehetősége). (A 13. század története 102-103.o.) Ezt erősítette a johannita lovagrend behívása is (1247, Szörénység, Barcaság 100 páncélos lovas fejében) már 1260 előtt ezt a szerződést felbontotta IV. Béla. (A 13. század története 106-107.o.) A lovagi hadsereget könnyűlovasok egészítették ki: o a visszahívott kunok o székely, román, mohamedán vallású izmaeliták, de esetenként o külső katonai erő is segítette a magyar hadsereget (pl. 1260-ban halicsi oroszok, bolgár, szerb, boszniai és görög fegyveresek is). (Kristó Gyula, 135.o.) 9
Az előkelők és fegyverforgató elemek öltözéke még a 13. században is kettősséget mutatott: a nomád öltözet és hajviselet még jelen volt (tunika, szűk hosszú nadrág, vagy harisnya, veretes öv, ujjatlan köpeny, hegyes süveg, hajfonat, bajusz szakáll); (2. képi forrás, Magyar Kódex 366.o.) de a nyugat-európai divat is megjelent (pl. nadrág, palást, mantellum /azaz vállköpeny/, szőrmével bélelt, bőrrel díszített felsőruha /garnacia/, kibontott, körben lefésült frizura). A keleti jellegű öltözék azért is maradhatott fenn ilyen sokáig, mert rendre keleti betelepülő elemek erősítették megmaradását (korszakunkban pl. a kunok). (Magyar Kódex 370.o.) A páncélzat sokféle típusa terjedt el: o leginkább a szalagos sodronypáncél (anyagi helyzettől függően a felsőtestet, vagy a kart, kezet, lábat is védő nadrág, harisnya, kesztyű tartozhatott hozzá); o de épp a tatárjárás utáni időkben vált kedveltté a lemezkés páncélok sok fajtáját is. (Magyar Kódex 366-367.o.) A páncélzaton az övvel leszorított fegyvering (bambusium) került. (1. képi forrás, Magyar Kódex 367.o.) A fejet védhette a sodronypáncélból kialakított csuklya (1. képi forrás) vagy sisak (3. képi forrás) A nehézlovasság jellemző fegyverzete a lándzsa, a kétélű kard, de megmaradt magyar sajátosságként az íj is. (Magyar Kódex 367-368.o.) A könnyűlovasság fegyverei a szablya, az íj, buzogány, bőrpáncél, esetenként pajzs. A gyalogság legütőképesebb fegyvere a balta és a bárd (topor), de fontos a nyugati típusú számszeríj megjelenése is (pl. Esztergom ostrománál sikeres). (Magyar Kódex 369-372.o.) 10