Az épületek korszerűsítési beavatkozásainak technológiai lehetőségei és azok energiahatékonysági és megtakarítási lehetőségei Épületszerkezetek Sólyomi Péter Központi Laboratóriumvezető
1985 k 0,7 W/m 2 K k 0,4 W/m 2 K k 3,0 W/m 2 K Győr 2013 2
1992 k = 0,6 + 0,1 (V/A) W/m 2 K Győr 2013 3
A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli Miniszter 7./2006. (V. 24.) TNM r e n d e l e t e az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Követelményértékek - Összesített energetikai jellemző (E) - Fajlagos hőveszteségtényező (q) (Az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmény) - Az épülethatároló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője (U) Győr 2013 4
Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező U W/m 2 K Külső fal 0,45 Lapostető 0,25 Padlásfödém 0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2 2,50 Homlokzati üvegfal 2) 1,50 Tetőfelülvilágító 2,50 Tetősík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 0,50 Győr 2013 5
Az épület fajlagos hőveszteség tényezőjére vonatkozó követelmény: A/V 0,3 qm = 0,2 [W/m3K] 0,3 A/V 1,3 qm = 0,38 (A/V) + 0,086 [W/m3K] A/V 1,3 qm = 0,58 [W/m3K] Győr 2013 6
Az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelmény: Um = 0,086 (V/A) + 0,38 [W/m2K] Győr 2013 7
Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény-értékek: A/V 0,3 EP = 110 [kwh/m2a] 0,3 A/V 1,3 EP = 120 (A/V) + 74 [kwh/m2a] A/V 1,3 EP = 230 [kwh/m2a] Győr 2013 8
Hogy reagál Németország? Szigorú minimum követelmények az új épületek esetében: Épületszerkezet EnEV 2009 követelményei új épületek esetén Lakóépületek Nem lakóépületek U (W/m 2 K) g-érték* U (W/m 2 K) g-érték* Külső fal 0,28-028 - Külső lábazat 0,35-0,35 - Tetők 0,20-0,20 - Ablakok, erkélyajtók 1,30 0,60 1,30 0,60 Tetőablak 1,40 0,60 1,40 0,60 Bevilágítók 2,70 0,64 2,70 0,64 Külső ajtók 1,80-1,80 - Függönyfalak - - 1,40 0,48 Üvegtetők - - 2,70 0,63 Felülvilágítók - - 2,40 0,55 9
Hogy reagál Németország? Minimum követelmények bevezetése a felújításoknál:: Épületszerkezet EnEV 2009 követelményei felújítás esetén Lakóépületek Nem lakóépületek U (W/m 2 K) U (W/m 2 K) Külső fal 0,24 0,35 Ablakok, erkélyajtók 1,30 1,90 Tetőablak 1,40 1,90 Üvegezés 1,10 - Függönyfalak 1,50 1,90 Üvegtetők 2,00 2,70 Üvegezés üvegcsere esetén 1,60 - Függönyfalak üvegcsere esetén 2,30 3,00 Födémek, tetőtéri ferde falak 0,24 0,35 Lapostetők 0,20 0,35 10
Hogy reagál Németország? Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser 11
Hogy reagál Németország? EnEV 2012 Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser 12
Hogy reagál Németország? Energieeinsparverordnung (EnEV), 2009/2012 Auswirkungen auf die Bauausführung, Prof. Dr. Gerd Hauser 13
Merre tart Magyarország? Épülethatároló szerkezetek A hőátbocsátási tényező 1) U m W/m 2 K 2006 2012 2015 2019 1 Homlokzati fal 0,45 0,30 0,24 0,20 2 Lapostető 0,25 0,20 0,17 0,14 3 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,20 0,17 0,14 4 Padlás és búvótér alatti födém 0,3 0,20 0,17 0,14 5 Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,20 0,17 0,14 6 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,50 0,30 0,26 0,22 7 Üvegezés - 1,10 1,00 0,80 8 Különleges üvegezés - 1,30 1,20 1,00 9 1 0 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró(>0,5m 2 ) 1,60 1,30 1,15 1,00 Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 2,00 1,50 1,40 1,30 11 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,50 1,50 1,40 1,30 1 2 Üvegtető - 1,60 1,45 1,30 14
Hőtechnikai alapfogalmak Hővezetési tényező A hővezetés" az építőanyagokban valójában három hőközlési forma (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás) együttes hatását jelenti. A hővezetési tényező anyagjellemző, amely megmutatja, hogy mekkora az egységnyi vastagságú anyag egységnyi felületén időegység alatt átáramló (átvezetett) hőmennyiség, ha a külső és belső felületek hőmérsékletkülönbsége is egységnyi: W/(mK). A hővezetési tényező értéke több jellemzőtől függ: - testsűrűség, - pórusméret, póruselrendezés, - nedvességtartalom, - hőmérséklet. A hővezetési tényezőt az anyag bizonyos beépítési feltételei mellett módosítani kell, az alábbiak miatt: - gyártási nedvesség, beépítési nedvesség, - ülepedés, roskadás, - használati nedvesség, - illesztés, légáteresztés. 15
Hőtechnikai alapfogalmak Hővezetési ellenállás Ez a jellemző már nem anyagjellemző, hanem a különböző anyagokból készült szerkezetekre vagy szerkezeti rétegekre vonatkozik, és adott vastagságú réteg hőszigetelő képességére utal: R=d/ m 2 K/W. Hőátadási tényező A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén a levegő mozog és kialakul a hőátadás. Minél nagyobb a légmozgás, annál nagyobb az átadott hőmennyiség. A hőátadási tényező azt mutatja, hogy a levegő és a szerkezet egységnyi hőmérséklet-különbségének hatására egységnyi idő alatt, a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő között: h e,i W/(m 2 K). 16
Hőtechnikai alapfogalmak Hőátbocsátási tényező Ha a szerkezet többrétegű, akkor az egyes rétegek hővezetési ellenállását összeadva kapjuk a teljes szerkezet hővezetési ellenállását: R= (d/ )= d 1 / 1 +d 2 / 2 +...+d n / n m 2 K/W. A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállása a hőátadási ellenállások és a hővezetési ellenállások összege: R=R e + R+R i m 2 K/W. A szerkezet hőátbocsátási tényezője a hőátbocsátási ellenállás reciproka. Azt fejezi ki, hogy mekkora egy adott épülethatároló szerkezet egységnyi felületén időegység alatt átáramló hőmennyiség, ha a külső és belső felületek hőmérséklet-különbsége is egységnyi: U=1/(1/h e + d/ +1/h i ) W/m 2 K. 17
Hőtechnikai alapfogalmak Hőhidak Az épülethatároló szerkezeteknek mindig vannak olyan részei, amelyeket nem jellemeznek a fenti, hőátbocsátásra vonatkozó jellemzők, mert a hőáramlás nem egy dimenzióban történik. A többdimenziós hőáramlás kialakulásának az alábbi okai lehetnek: - geometriai forma változása, - különböző hővezetésű anyagok együttes alkalmazása, - épületszerkezetek csatlakozásai, - homlokzati síkból kinyúló szerkezetek, - a felületi hőmérséklet egyenetlen eloszlása, - az okok és hatások kombinációi. 18
A következőkben különböző kialakítású egyenes falszerkezetek tipikus hőhídjai láthatók. Vasbeton pillér kisméretű tömör téglából falazott falszerkezetben Számítógépes modell Hőmérsékleteloszlás 19
Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, a pillér előtt előtét hőszigeteléssel Számítógépes modell Hőmérsékleteloszlás 20
Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, a pillér előtt kiszélesített előtét hőszigeteléssel Számítógépes modell Hőmérsékleteloszlás 21
Vasbeton pillér blokktéglából falazott falszerkezetben, teljes felületen hőszigetelt homlokzati kialakításnál Hőmérsékleteloszlás 22
A kisméretű tömör tégla falszerkezet általános belső felületi hőmérséklete rendkívül alacsony, mintegy 15,46 C. A második vizsgált szerkezet korunk egyik jellemző megoldása. A blokktégla falszerkezetben elhelyezett pillér előtt 5 cm intenzív hőszigetelés készül. Az ábra alapján az így szerkesztett egyenes falszerkezet hőtechnikai szempontból jól működik. A pillér belső felületi hőmérséklete bőven harmatpont felett van, a vasbeton szerkezet hőmérsékletkülönbségből származó terhelése alacsony. A harmadik modellként a második vizsgált szerkezeti megoldás továbbfejlesztett változata látható. A nyilvánvaló hőtechnikai előnyökkel rendelkező változat a nehézkes szerkezeti kialakítás miatt nem terjedt el. A teljes felületen hőszigetelt falszerkezet modellje igen kedvező eredményeket adott, pára- és hőtechnikai szempontból egyaránt. Az egyenes falszerkezet belső felületi hőmérsékletei a belső léghőmérséklet közelében vannak. 23
A következőkben különböző kialakítású falsarkok hőhídjai láthatók. Homogén blokktégla falszerkezet Számítógépes modell Hőmérsékleteloszlás 24
Hőszigetelt vasbeton vázszerkezet és blokktégla kitöltő fal Számítógépes modell Hőmérsékleteloszlás 25
A vizsgált homogén falsarok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a geometriai hőhíd a jó minőségű 38 cm vastagságú blokktégla falazat belső felületi hőmérsékletét is jelentősen csökkenti. A sarokban tapasztalt hőmérséklet az általános felületi hőmérséklettől mintegy 3 C-kal alacsonyabb. A hőhíd belső felületén páralecsapódás nem várható, de az eredmény felhívja a figyelmet a 30 cm falvastagságú, intenzív hőszigetelés nélküli blokktégla falszerkezetek hiányosságaira. A második esetben egy gyakran használt szerkezeti megoldás látható. Vázas épület sarokcsomópontjában vasbeton pillér került elhelyezésre, a vázkitöltő fal 38 cm-es blokktéglából készült. A vasbeton pillér előtt 5 cm vastagságú előtét-hőszigetelés készült. A számítógépes modellezés kimutatja, hogy a szerkezet ilyen hőszigetelés mellett nem megfelelő. A vasbeton pillér belső felületi hőmérséklete kb. 5,5 ºC-kal alacsonyabb az átlagos falfelületnél, a hőmérséklet harmatpont alatti. Megoldás csak a teljes felületen hőszigetelt falszerkezet lehet. 26
Homogén fal Belső vakolat 2 cm = 0,81 W/mK Falazóelem (B30) 30 cm = 0,63 W/mK Külső vakolat 1,5 cm = 0,87 W/mK Páranyomás eloszlás kék: telítési nyomás piros: résznyomás Nyomás [Pa] 1400 1200 1000 800 600 400 1321 1040 1271 1002 581 551 562 562 562 562 562 466 466 466 466 466 200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Rétegek (1=belső felület) A falazat hőátbocsátási tényezője: Követelmény a 7/2006 TNM rendelet szerint: U = 1,46 W/m2K U 0,45 W/m2K 27
Szigetelt fal Belső vakolat 2 cm = 0,81 W/mK Falazóelem (B30) 30 cm = 0,63 W/mK Hőszigetelés 4 cm = 0,035 W/mK Külső vakolat 0,5 cm = 0,87 W/mK Páranyomás eloszlás kék: telítési nyomás piros: résznyomás 1600 1400 1489 1468 Nyomás [Pa] 1200 1000 800 600 400 1040 1010 1110 658 537 534 534 534 534 481 466 466 466 466 200 0 1 2 3 4 5 6 7 8 Rétegek (1=belső felület) A falazat hőátbocsátási tényezője: Követelmény a 7/2006 TNM rendelet szerint: U = 0,55 W/m2K U 0,45 W/m2K 28
Szigetelt fal Belső vakolat 2 cm = 0,81 W/mK Falazóelem (B30) 30 cm = 0,63 W/mK Hőszigetelés 8 cm = 0,035 W/mK Külső vakolat 0,5 cm = 0,87 W/mK Páranyomás eloszlás kék: telítési nyomás piros: résznyomás 1800 Nyomás [Pa] 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1531 1518 1281 1040 1017 747 529 478 528 528 528 528 466 466 466 466 1 2 3 4 5 6 7 8 Rétegek (1=belső felület) A falazat hőátbocsátási tényezője: Követelmény a 7/2006 TNM rendelet szerint: U = 0,34 W/m2K U 0,45 W/m2K 29
Szigetelt fal Belső vakolat 2 cm = 0,81 W/mK Falazóelem (B30) 30 cm = 0,63 W/mK Hőszigetelés 12 cm = 0,035 W/mK Külső vakolat 0,5 cm = 0,87 W/mK Páranyomás eloszlás kék: telítési nyomás piros: résznyomás 1800 Nyomás [Pa] 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1550 1540 1364 1040 1022 803 526 476 525 525 525 525 466 466 466 466 1 2 3 4 5 6 7 8 Rétegek (1=belső felület) A falazat hőátbocsátási tényezője: Követelmény a 7/2006 TNM rendelet szerint: U = 0,24 W/m2K U 0,45 W/m2K 30
Típusépület adatai Alapterület:144 m 2 Belmagasság:2,7 m Lehűlő felület: 422 m 2 Fűtött térfogat:400 m 3 A/V viszony:0,954 Homlokzat:134 m 2 Üvegezett felület:26 m 2 Padlásfödém:144 m 2 Pincefödém:144 m 2 1985 előtt U-érték W/m 2 K Külső fal 1,34 Padlásfödém 1,2 Pincefödém 1,6 Ablakok 2,8 Fajlagos hőveszteségtényező határártéke: q m = 0,51 W/m 3 K Fajlagos hőveszteségtényező: q = 1,44 W/m 3 K Átlagos hőátbocsátási tényező: U em = 1,46 W/m 2 K Nettó éves fűtési hőenergia igény: Q F = 47800 kwh/a Gáz fogyasztás: 5050 m 3 /a Költség: 510000 Ft/év 31
1985-1992 után U-érték W/m 2 K Külső fal 0,70 Padlásfödém 0,40 Pincefödém 0,85 Ablakok 2,60 Fajlagos hőveszteségtényező határártéke: q m = 0,51 W/m 3 K Fajlagos hőveszteségtényező: q = 0,75 W/m 3 K Átlagos hőátbocsátási tényező: U em = 0,76 W/m 2 K Nettó éves fűtési hőenergia igény: Q F = 30000 kwh/a Gáz fogyasztás: 3200 m 3 /a Költség: 320000 Ft/év 32
TNM 2006 U-érték W/m 2 K Külső fal 0,45 Padlásfödém 0,30 Pincefödém 0,50 Ablakok 1,60 Fajlagos hőveszteségtényező határártéke: q m = 0,51 W/m 3 K Fajlagos hőveszteségtényező: q = 0,49 W/m 3 K Átlagos hőátbocsátási tényező: U em = 0,48 W/m 2 K Nettó éves fűtési hőenergia igény: Q F = 13970 kwh/a Gáz fogyasztás: 1480 m 3 /a Költség: 149000 Ft/év 33
20-24 cm 8-12 cm 16-20 cm 6-10 cm Egy mai ház U-érték W/m 2 K Külső fal 0,30 Padlásfödém 0,25 Pincefödém 0,40 Ablakok 1,30 Fajlagos hőveszteségtényező határártéke: q m = 0,51 W/m 3 K Fajlagos hőveszteségtényező: q = 0,35 W/m 3 K Átlagos hőátbocsátási tényező: U em = 0,36 W/m 2 K Nettó éves fűtési hőenergia igény: Q F = 10500 kwh/a Gáz fogyasztás: 1100 m 3 /a Költség: 111000 Ft/év 34
A falak szigetelése A homlokzati határoló falak hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték: U fal 0,45 W/m 2 K A falak hőtechnikai felújítása kétféle módon valósítható meg: - belső oldali szigeteléssel, - külső oldali szigeteléssel. Mindkét módszer esetén a legfontosabb elérhető előny az energiafogyasztás csökkenése, valamint a falfelületi hőmérséklet növekedéséből eredő hőkomfort javulása. Belső oldali szigetelés Ezt a módszert főleg olyan régi épületek felújításánál használják, ahol a homlokzat eredeti formáját meg kell őrizni. Csak esetenként használatos, olyan lakóépületekben, ahol a lakók érdekeltek az egyéni megoldásokban. 35
Külső oldali hőszigetelés: A külső hőszigetelés megkezdése előtt meg kell vizsgálni a fal teherbíró képességét, a meglévő károsodásokat, sőt gyakran a betont is, a repedéseket pedig ki kell javítani. A hőszigetelés kivitelezési költségei jelentősen csökkennek, ha azt az épület általános tatarozásával együtt végezzük. A külső szigetelések alapvetően két fajtája van: összetett konstrukció ventilációs légréteggel, és légréteg nélküli közvetlen szigetelés. 36
Szellőztetett légréteges módszer: Ez a konstrukció négy különböző anyagot használ: a hőszigetelést, a rögzítő rendszert, a légréteget és egy külső időjárás elleni védőburkolatot. A szigetelőanyagot (ásványgyapot, ritkábban polisztirol) az alkalmazási területtől függően ragasztják vagy mechanikusan rögzítik a homlokzatburkolatot tartó fa- vagy fémlécek közé, ill. alá. A hőszigetelés és a homlokzatburkolat közötti légréteg elvezeti a nedvességet a szerkezetről, és biztosítja, hogy a szigetelőanyag száraz maradjon. Ásványgyapot hőszigetelések csak nedvességre nem érzékeny, kifejezetten e célra alkalmas hőszigetelés használható. Az átszellőzés csak megfelelő méretű ki- és beszellőzéssel együtt biztosítható. 37
Közvetlen homlokzati hőszigetelő rendszer: Itt a hőszigetelő anyagot (salakgyapot, üveggyapot vagy polisztirol) közvetlenül a falra ragasztják, és/vagy mechanikusan rögzítik a falszerkezetre, majd pedig egy vakolattal bevont erősítő üvegszövethálót helyeznek időjárás elleni védőanyagként. Ezt a módszert csakis nagy tapasztalattal rendelkező, jól képzett építőkkel végeztessük el, hogy minőségi problémák ne merüljenek fel. Hátrányok: Rendkívül nagy hőfeszültség keletkezhet a védővakolatban. A hibás konstrukció a hőfeszültség révén repedéshez vezethet. A fedőanyag rossz minősége következtében az épület állaga jelentősen romolhat. Fontos kiemelni, hogy homlokzati hőszigeteléshez csak olyan hőszigetelőanyag használható, amelynek alakváltozása a beépítés időpontjára már lezajlott (az e területen alkalmazható EPS-lemezeket ezért pihentetik (EPS 80 színjelölése piros)). 38
Javaslat: A hőszigetelő anyag vastagságának megválasztásánál ne csak a jelenlegi energiaárakat vegyük figyelembe, hanem a jövőbeli potenciális energiaárakat is. Olcsóbb most egy vastagabb szigetelés megvalósítani, mintsem a jövőben a megnövekedett energiaárak vagy változó szabványok miatt újraszigetelni az épületet. Észak-Európa országaiban a jelenleg széles körben alkalmazott utólagos hőszigetelés vastagsága min. 10-12 cm. 39
A tetők szigetelése A tetőkre vonatkozó követelményérték: U tető 0,25 W/m 2 K Ennek az értéknek az eléréséhez a hőszigetelőanyag vastagságának több, mint 15 cm-nek kell lennie (célszerű ha 20 cm feletti), ha az anyag hővezetési tényezője legalább = 0,04 W/(mK). Figyelembe kell azonban venni, hogy ha a padlásszintet csak tárolónak vagy szárítónak használják, akkor a javasolt érték a legfelső födémszintre vonatkozik. - Lapostetők A lapostetők esetében, hasonlóan a külső falakhoz, a szerkezetnek hőszigetelési és hőcsillapítási feladatokat is el kell látnia. Ez különösen fontos, mert ezek a felületek általában nagy felületűek. 40
- Magastetők A tetőtérbeépítéseket határoló ferde falak hőszigetelésére is több lehetőség van: - Általánosan elterjedt a szarufák között elhelyezett szálas hőszigetelés, felette pedig a héjazat és a tetőfedési alátétfólia között átszellőztetett légréteg. - A fenti megoldás hőtechnikailag kedvezőbb változata, hogy a szarufák közötti részt teljes egészében kitölti a hőszigetelés és a szarufák felső síkján páraáteresztő fóliát alkalmaznak. 41
- Az előző megoldásokat hőtechnikailag tovább lehet javítani, ha a szarufák alatt vagy vakolható hőszigetelő anyagot (fagyapot), vagy nem vakolható, de burkolattal ellátott hőszigetelő anyagot helyezünk el. - A szarufák felett is elhelyezhető a hőszigetelés, de ez esetben speciális, nagy szilárdságú hőszigetelő anyagot (polisztirol, kőzetgyapot) kell felhasználni. 42
Ablakok erkélyajtók A lakásokhoz tartozó fa vagy műanyag keretszerkezettel rendelkező ablakok erkélyajtók hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték: U ablak 1,60 W/m 2 K A fenti követelményérték 3-5 kamrás műanyag ill. fa tokszerkezetű ablakok esetében, alacsony emissziós bevonatú üvegezéssel teljesíthető. A fém keretszerkezettel rendelkező ablakok erkélyajtók hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó követelményérték: U ablak 2,00 W/m 2 K 43
Fa tokszerekezetek Profilvastagság (mm) Hőátbocsátási tényező U F (W/m 2 K) 56 1,6-1,8 60-62 1,4-1,5 68-70 1,2-1,3 80 1,0-1,1 44
Többkamrás műanyag tokszerkezetek Profilvastagság (mm) Kamrák száma Hőátbocsátási tényező U F (W/m 2 K) 50-60 (2) 1,8-2,0 58-60 (3) 1,5-1,8 68-75 (4-5) 1,1-1,4 45
Hőhídmegszakításos fémprofilok Profilvastagság (mm) Kamrák száma Hőátbocsátási tényező U F (W/m 2 K) 45-55 (2) 3,2-3,8 50-62 (3) 2,4-3,0 68-72 (3) 1,8-2,2 46
UW A g U g A A g f U A f f I g g Üveg 4 mm d g A = Tokfelület f g I g = Üvegperem hossza A = Üvegfelület g U f U g 47
Az ablakok hőátbocsátási tényezője javításának a legnagyobb lehetősége az üvegezésben rejlik. Ez elsősorban a speciális gáztöltések és az alacsony emissziós bevonatok alkalmazásának széles körű elterjedésével érhető el. Ilyen üvegezésekkel a hőveszteséget akár 50-70%-kal is csökkenteni lehet. A speciális bevonattal ellátott hőszigetelő üvegezések szerkezeti felépítése olyan kettős rétegű üvegszerkezet, ahol a belső oldali üveg légrés" felőli oldala egy alacsony emisszióképességű réteggel van bevonva. Az U érték tovább csökkenthető, ha az üvegek közti rés speciális gáz töltésű. 48
Üvegtípus, rétegfelépítés, Az üveggyártóknak kétrétegű üvegezés esetében U = 0,9-1,1 W/(m2K), háromrétegű üvegezés esetében U = 0,4 W/(m2K) transzmissziós hőátbocsátási tényező értéket sikerült elérniük. Profiltípus mm fa PVC Alu 4-12-4 levegőtöltés 2,5-2,7 2,6-2,8 2,9-3,5 4-16-4 levegőtöltés 2,3-2,6 2,5-2,6 2,7-3,2 4-16-4 argontöltés 2,2-2,4 2,3-2,5 2,6-3,0 4-8-4-8-4 levegőtöltés 2,0-2,1 2,0-2,2 2,4-2,8 4-8-4-8-4 argontöltés 1,8-1,9 1,8-2,0 2,2-2,7 4-16-4 bevonat + argon 1,1-1,3* 1,2-1,8* 1,7-2,2* 4-8-4-8-4 bevonat + xenon 0,9-1,0 0,9-1,2 1,3-1,6 49
Győr 2013 50
Győr 2013 51
Győr 2013 52
Győr 2013 53
Az energiahatékonyság javítására szolgáló intézkedési terv Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/31/EU irányelv) 5. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamoknak az Európai Bizottság által meghatározott összehasonlító módszertani keret alapján ki kell számítaniuk az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeit, és a számítás eredményeit össze kell vetniük az energiahatékonyságra vonatkozó, hatályos minimumkövetelményekkel. A hazai számítások alapján a jelenleg hatályos jogszabályban előírt összesített energetikai jellemző követelménye a költség-optimális szinthez képest családi házak esetében kb. 55 %-kal, új építésű irodák iskolák esetében 60 %-kal kevésbé energiahatékony, tehát az eltérés jóval meghaladja az EU által meghatározott 15%-os értéket, ezért intézkedési tervet kell készíteni. Győr 2013 54
Az előterjesztés elfogadása szükséges a Nemzeti Energiastratégiában kitűzött energiahatékonysági célok elérése érdekében - a költség-optimalizált követelményszint elérését szolgáló intézkedések nemzeti épületenergetikai stratégiába foglalása; - a jelenlegi követelménynél szigorúbb, költség-optimalizált követelményszintek érvényesítése az energia megtakarítási pályázatok és állami támogatások kiírásaiban, amelyek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006 (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá esnek; - az energetikai követelményértékek épülettípusonként költség-optimalizált szinten történő bevezetésére 2015. január 1-jétől; - lakossági, és intézményi tájékoztató kidolgozása a költéség-optimalizált szintről, és annak elérésének műszaki megoldásaira vonatkozóan; - az költség-optimalizált követelményszinten vagy annál energiatakarékosabb építési és felújítási beruházások számára kedvezmények és ösztönző programok kidolgozása, amelyek kompenzálhatják részben, vagy egészben az emelt követelmények kezdeti beruházási többlet költségeit az építtetők számára. Győr 2013 55
Épülethatároló szerkezetek A hőátbocsátási tényező követelményértéke U m W/m 2 K 1 Homlokzati fal 0,24 2 Lapostető 0,17 3 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,17 4 Padlás és búvótér alatti födém 0,17 5 Árkád és áthajtó feletti födém 0,17 6 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,26 7 Üvegezés 1,0 8 Különleges üvegezés* 1,2 9 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m 2 ) 1,15 10 Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 1,4 11 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,4 12 Üvegtető 1,45 13 Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola 1,7 14 Tetősík ablak 1,25 15 Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására) 2 16 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,45 17 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,8 Győr 2013 56
Köszönöm a figyelmüket!