Ócsai András Ökológiailag-orientált vállalkozások (Körös-Maros Biofarm Kft, Hubai Kft, Ráspi Étterem és Borászat, Tiszta Forrás, Treehugger Dan s) * Műhelytanulmány * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Fenntartható fejlődés élhető régió élhető települési táj címet viselő alprojektjének kutatási tevékenysége eredményeként készült.
Körös-Maros Biofarm Kft Interjú Várhelyi Zoltán fejlesztési igazgatóval, Körös-Maros Biofarm Kft. Az interjú helye, ideje: Gyula, Külterület 2., a vállalat székhelye, 2011. június 9. 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete A Körös-Maros Biofarm Kft. családi vállalkozásként alakult 1991-ben, a jelenlegi központot jelentő szarvasmarhatelepet 1995-ben vásárolták meg. Azóta a cég fő tevékenysége a tejtermelés és a tejhasznú szarvasmarhatartás, valamint saját felhasználásra szántóföldi növénytermesztés (gabona, lucerna, fűfélék). Az állatok takarmányozásához szükséges növényeket korábban másoktól vásárolták, ma viszont már saját tulajdonú és bérelt földeken (körülbelül 2500 hektár) termelik meg. A növénytermesztés 2000-ben, a szarvasmarha állomány 2002-ben állt át ökológiai gazdálkodásra. A vállalat 2003. január 1-jétől állít elő biotejet, amelyet biotejtermékekké dolgoztat fel hazai és külföldi partnereivel. A cég Gyula város második legnagyobb termelő cége a húskombinát után, jelenleg összesen 62 főt foglalkoztat gyulavári és mezőgyáni telephelyén. A Magyarországon értékesített biotehéntej mintegy 50 %-át a Körös-Maros Biofarm Kft. termeli meg, további 25%-át pedig a Biofarm többségi tulajdonában lévő Munkácsy-Tej Kft. Előbbiben 550 tehenet, utóbbiban 250 tehenet tartanak. A cég által megtermelt biotej mintegy 55%-át a Naszálytej Zrt. vásárolja meg és dolgozza fel, 40%-át olasz, német, román feldolgozók számára értékesítik, a többi pedig közvetlen lakossági fogyasztásra kerül. A cégcsoport által összesen megtermelt biotej mennyisége idén várhatóan 6 millió liter lesz, amely megközelítőleg a hazai biotej igény háromszorosa. A vállalat árbevétele a 2007. és 2008. évi 700 millió Ft-ról 2009-ben 550 millió Ft-ra csökkent, amelynek legfőbb oka a tejpiac jelentős szűkülése, a felvásárlási árak 30%-os esése volt. 2009 végén már a piac fellendülésére számítottak, így elindították az export tevékenységüket, de a gazdasági válság az európai piacot is számottevően visszavetette, a prémium termékek iránti kereslet jelentősen csökkent. A meglévő és a tervezett fejlesztéseik finanszírozása akadályokba ütközött. 2010-ben megfordult a csökkenő trend, 616 millió Ft-os forgalmat sikerült elérniük. 2011-re inkább pozitívak a kilátások, az exportárak is kedvezően 2
alakulnak, a megtermelt tejet teljes egészében biotejként tudják értékesíteni. A kiegészítő tevékenységként folytatott biohús értékesítés nem ennyire sikeres az előállított mennyiség alacsony volta miatt. Az eredményesebb működéshez saját vágóhídra lenne szükség, de ennek beruházási és fenntartási költségei túl magasak lennének, illetve egyelőre az állatállomány növelése a cél, még nem kezdték el szelektálni a kevésbé jól tejelő egyedeket. Kísérleti projekt keretében ősi gabonafajtákat, alakort és tönkét is termesztenek sörgyártási alapanyagnak mintegy 60 hektáron. Emellett 2011-től beindult a biogáz üzemük, amely a korábbi tervek szerint évi 100 millió Ft-os árbevételt termelne, de jelenleg még induló fázisban van, és a jogszabályok kedvezőtlen változása miatt elképzelhető, hogy nem tudja majd beváltani a hozzáfűzött bevételi reményeket. A cég eredményesen gazdálkodik, de a nyereségesség szintje 2010-ben jelentősen csökkent a megelőző évhez képest: az adózás utáni nyereség a korábbi 50 millió Ft-ról 15 millió Ft-ra csökkent. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? A Biofarm Kft. küldetése, hogy a természettel harmóniában állítson elő élelmiszert, biotejet, biotejtermékeket. Az állatok tenyésztésénél és táplálásánál tiszteletben kívánják tartani saját természetes adottságaikat, biológiájukat. E feltételek mellett akarnak kiváló minőségű és beltartalmi értékű élelmiszert termelni. Aktívan óvják környezetüket a biztonságosabb jövő érdekében, nem használnak élővizeket és földeket szennyező vegyszereket. A cég számára nagyon fontos az állatokkal való tisztességes bánásmód: szervezetüket nem erőltetik hozamfokozókkal, génmanipulált termékekkel, antibiotikumokkal, szintetikus adalékokkal. Tágas és szabad életteret biztosítanak számukra, hogy egészségesebbek, boldogabbak legyenek, így egészségesebb, tisztább tejet adjanak. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? A vállalat által képviselt alapvető értékek: a természet, az élőlények tisztelete, ugyanakkor nagyra becsülik az ezzel harmóniában megjelenő emberi igényeket, és elismerik, hogy az emberiségnek joga van ahhoz, hogy kiváló minőségű, ellenőrzött élelmiszerekkel táplálkozzon. Büszkék arra, hogy Magyarországon ők termeltek először országosan elérhető bio-alapélelmiszert. 3
1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? A cég családi vállalkozás. A vállalkozás vezetőjének, Dr. Ráki Ferencnek és a családtagoknak, mint tulajdonosoknak közös, egybehangzó döntése volt az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés. A vállalkozás működése során megjelenő érték-elkötelezettség, értékvállalások tehát a céget alkotó egyének személyes meggyőződéseiből fakadnak, attól elválaszthatatlanok. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) A vállalat biogazdálkodást folytat, így kiemelkedően nagy hangsúlyt kap mindennapi munkája során a környezet védelme, az állatjólét illetve az állategészségügy. A növénytermesztésben csak kézi illetve gépi gyomirtást alkalmaznak, nem használnak gyomirtószert, rovarölőszert, műtrágyát. Az állatok takarmánya túlnyomó részt bioalapanyagokból áll, nem használnak hozamfokozókat és génmódosított növényeket. A biogazdálkodás során az állategészségügyi szabályok is nagyon szigorúak, a felhasználható gyógyszerek listája nagyon szűk, illetve az azok használata utáni várakozási idő is jóval hosszabb, mint a hagyományos gazdálkodás esetében. Az eszközberuházásokat tekintve a régi, környezetszennyező gépeket fokozatosan lecserélik, az új gépek vásárlásánál a legmodernebb, környezetkímélő berendezések beszerzésére törekednek. A géptároló létesítmény is modern technológiával készült, amely lehetővé teszi a gépek műszaki állapotának folyamatos nyomon követését, hatékony karbantartását. A trágyakezelés korszerű, ökologikus, a földeken szerves trágyát használnak, amellyel gyakorlatilag ugyanannyi nitrogént tudnak visszajuttatni a talajba, mint amennyit kivettek belőle. A megtermelt tejet csaknem teljes egészében csomagolóanyag nélkül értékesítik, mert a nagykereskedőknek tartályokban szállítanak, a kisebb hányadot kitevő házhoz szállításnál illetve tej-automatából történő értékesítésnél pedig az egyéni vásárlók többször felhasználható saját göngyölegeit veszik igénybe. 4
2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? A tápanyag-gazdálkodás modernizálása érdekében 2009-ben a telepeken hígtrágya tározókat építettek, 2011-ben pedig átadták Békés megye első biogáz üzemét, melynek kierjedt anyaga lényegében javított minőségű szerves trágya. Ennek mozgatásához mintegy 200 millió Ft értékben vásároltak modern gépeket. A biogáz üzem hulladék hő hasznosítása is fontos feladatnak és előrelépésnek ígérkezik: 2012-től a telep összes épületének fűtését, meleg víz igényét, valamint a fejőház hűtését is ennek segítségével tervezik megoldani, amelynek köszönhetően a földgázfelhasználás jelentősen csökkenhet. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Stratégiai fontosságú kérdés számukra, hogy valamennyi termékük biominősítésű termék. A Zöldfarm márkájú biotejet a Biokultúra Egyesület szakmai zsűrije 2003-ban az év biotermékévé választotta. A cég vezetése a cég fennmaradásának, fejlődésének kulcsát a biotermék értékesítésben látta és látja. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? A víz-, talaj- és környezetvédelmi teendők ellátására külső szakértőt alkalmaznak. Környezetirányítási szabványt még nem vezettek be, a jogszabályokat teljesítő, szigorú saját rendszerük megfelelőnek bizonyul a követelmények betartására. Környezetirányítási rendszert abban az esetben terveznek bevezetni, ha azt jogszabály írja majd elő. Jelenleg azért sem törekednek a bevezetésre, mert annak fenntartásához, többlet adminisztrációjához plusz munkaerőre lenne szükség, amely a kapacitáskorlátok miatt jelenleg nem vállalható, illetve egyelőre a vevők sem igényelték ilyen szabvány alkalmazását. 5
2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) Az előremutató környezetvédelmi gyakorlatok fő motivációja vezetői és tulajdonosi meggyőződés, elhatározás. Példaként a korszerű trágyakezelési rendszert, és a biogáz üzem megvalósítását említi. A vezetés határozott döntése volt, hogy a trágyakezelést modernizálni kell úgy, hogy azt energiatermelésre is lehessen használni. A létrehozott biogáz üzem működése döntően szerves trágya alapú. Ahhoz, hogy a metántermelés megfelelő legyen, szükséges, hogy a keletkező híg- és almos trágyát a lehető leghamarabb és a lehető legkevesebb veszteség mellett tárolják be az üzembe. Az üzemből kikerülő, kierjedt anyag a legkiválóbb szerves tápanyag. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Nagyon fontosnak tartják az állami támogatásokat. A környezetvédelmi beruházások többségében nem termelő beruházások, rövidtávon és közvetlenül nem termelnek nyereséget, ezért megvalósításuk csak támogatás segítségével vállalható. A biogáz üzem beruházási támogatások és a zöldáram támogatása nélkül nem jött volna létre. Hosszú távon értékelve a projektet azonban a trágyakezelés szempontjából indokolt volt (a nyereségességi motívum figyelembe vétele nélkül is), mert az üzem jelentős tároló kapacitása lehetővé teszi a megfelelő, korszerű trágyaelhelyezést és -kezelést. Összegezve: a mai magyar viszonyok között a mezőgazdasági termelés önmagában a legtöbb esetben nem nyereséges, nem fenntartható, azaz nagyon jelentős szerepe van az átgondolt, kedvező állami szabályozásnak és az állam által adott támogatásoknak. 2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? A Biofarm 2003-ban hozta létre a Körös-Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítványt, mely már több százmillió forint értékben hajtott végre oktatási és foglalkoztatási programokat (pl. biotermesztő képzés). Húsz partnerszervezettel (köztük számos civil szervezettel) együtt létrehozták a Gyulavári Kastély Látogatóközpontot, amely a Körösök 6
vidékére jellemző hagyományos tájgazdálkodás és természeti értékek bemutatása mellett egy külön kiállítást szentel a modern biogazdálkodás bemutatásának. A cég igyekszik minél jobb kapcsolatot ápolni a különböző civil szervezetekkel, ezért törekszik a tőlük érkező kéréseket, igényeket (pl. fogyasztói szervezettől házhoz szállítási kérések) a piaci feltételek, lehetőségek figyelembe vétele mellett a lehető legnagyobb mértékben kielégíteni. 3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős A vállalat a magyar versenytársak tekintetében igen kedvező pozícióban van, mert méretében jelentősen meghaladja az őt követő magyar piaci konkurenst. A magyar piacon a Biofarmon kívül egy náluk számottevően kisebb termelő van jelen és számos egészen kis piaci szereplő (a magyar versenytársak együttes termelése körülbelül negyede lehet a Biofarm teljes biotejelőállításának). A külföldi, export piaci versenytársak erősebb konkurenciát jelentenek, de amíg a cég folytatni tudja a jelenlegi kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű termelést, a piaci pozíciói megőrizhetők. Ha azonban valamilyen oknál fogva több hónapra leállna a termelésük, akkor a vevők nagyon gyorsan átszoknának a helyükre lépő versenytársak termékeire, és szinte lehetetlen lenne visszahódítani őket, és elérni a jelenlegi piaci részesedésüket. 3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős 7
Véleményük szerint a versenytársak a biominősítéshez szükséges minimális követelményeket teljesítik ugyan, de ezen túl nem törődnek a minél inkább környezetbarát körülményekkel, és ahogy fogalmaz tudomása szerint a Biofarmon patika tisztaság uralkodik a többieknél tapasztalható higiéniai, környezetvédelmi állapotokhoz képest. 3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem jelentős hátrány indifferens előny jelentős tudja hátrány előny Általánosságban előnyösnek tartja a cég számára a környezeti elkötelezettséget, mert jó pozíciót tudtak általa kivívni, illetve fenntartani, de azt is megállapítja, hogy például a vevőik részéről eddig nem mutatkozott túl nagy érdeklődés aziránt, hogy meglátogassák a telephelyüket, megnézzék, mit és hogyan dolgoznak, hogyan működik náluk a biogazdálkodás, hogyan érvényesül konkréten az előremutató ökologikus gyakorlat. Úgy véli, akkor származhatna jelentős előny a környezeti elkötelezettségükből, ha az ilyen irányú érdeklődés erősebb lenne. 4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 4.1 Előnyt jelent-e a cég környezeti elkötelezettsége a tulajdonosok és a managerek szempontjából? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen 8
A tulajdonosi kör aktívan részt vesz a vállalat irányításában, de vannak olyan vezetők is, akik nem tulajdonosok. Mindkét körről megállapítható viszont, hogy környezeti elkötelezettségük erős, ezért előnyös számukra, hogy a vállalkozásuk ezen értékek követése mellett, ha ingadozó mértékben is, de nyereséges. Fontos azonban folyamatosan szem előtt tartaniuk a közgazdasági törvényszerűségeket, ezért a vállalatot addig tudják fenntartani, működtetni, amíg a piaci viszonyok lehetővé teszik, a kereslet elismeri a biogazdálkodás többletköltségeit. Kiemeli még azt a mai piaci sajátosságot, hogy a biotej jelenlegi felvásárlási ára körülbelül 30%-kal magasabb a konvencionális technológiával előállított tejénél, a boltokban viszont már 100-150%-kal többe kerül. A haszon legnagyobb része tehát nem a termelőknél, hanem a kereskedőknél jelentkezik, amely sem a vevőknek, sem a termelőknek nem kedvez, mert a termelő így csak nagy nehézségek árán tudja nyereségesen előállítani az egészséges termékeket, a vevő pedig jelentősen drágábban juthat hozzájuk. 4.2 Érzékelhető-e a cég környezeti elkötelezettsége az alkalmazottak munkateljesítményén, motivációján? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen Az alkalmazottak céghez való viszonyára, munkamoráljára kedvezően hatnak a cég értékvállalásai, szívesen dolgoznak itt, büszkék arra, hogy a Biofarm alkalmazottai lehetnek, amely magasan kiemelkedik az ország körülbelül 300 tehenészete közül, ami a médiamegjelenéseket tekintve is igaz. 4.3 Vonzónak találják-e a céget a leendő managerek/alkalmazottak a cég környezeti elkötelezettsége miatt? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen A leendő munkavállalók, vezetők szempontjából is kedvező, hogy a vállalat környezeti elkötelezettsége erős. A meghirdetett álláshelyeikre nem ritkán harmincszoros a 9
túljelentkezés, amely egyrészt a vidék munkaügyi helyzetének, de nagyobb mértékben a cég által követett értékeknek is köszönhető. A jelentkezők számottevő része erősen motivált, kifejezetten azért jön hozzájuk, hogy részese lehessen az előremutató környezetvédelmi gyakorlatnak, személyesen is megtapasztalhassa, megtanulhassa azt. 4.4 Hozzájárul-e a cég környezeti elkötelezettsége a fogyasztók hűségéhez, lojalitásához? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen A vásárlóik köre stabilnak tekinthető, többségük hű a 2003-ban bevezetett márkához (Zöldfarm biotermékcsalád). A márka értékesítése 2005-2006-ban érte el a csúcsát évi 2 millió liter tejfelhasználással, azóta stagnál. Itt kiemelendő, hogy a forgalmazott mennyiség fenntartásához nem költenek többet marketingre, ennek és a tejpiacon is jelentkező válságnak az ellenére sem esett vissza a forgalom. Ezt egyértelműen a fogyasztói megelégedettség és hűség teszi lehetővé. 4.5 Kimutatható-e a cég környezeti elkötelezettségének a hatása a beszállítókkal és partnerekkel való kapcsolatban? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen Legnagyobb beszállítójuk Magyarország meghatározó üzemanyag-értékesítő vállalata, amely minden évben publikálja, hogy környezetileg mennyire elkötelezett, de ahogy fogalmaz, csak az hiheti ezt el, aki túlzottan jóhiszemű. Ezen túl a saját integrációs partnereik (két szövetkezet, egy kft. és egy családi vállalkozás) tekinthetők még jelentős beszállítóiknak a növénytermesztésben. Itt személyi átfedés van a Biofarm tulajdonosaival, ezért hasonló érték-elkötelezettséget tapasztalhatunk, mint a Biofarm esetében. Vásárolnak még biotakarmányokat, amelyek előállítói a véleménye szerint nem elsősorban a személyes érték-vállalásaik, hanem a piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás, azok 10
kihasználásának szándékával termelnek bio-t. Elkötelezettségüket nem érzi erősnek, addig tartják fenn e tevékenységüket, amíg megfelelő nyereséget tudnak elérni. 4.6 Összességében megtérül-e a cég környezeti elkötelezettsége a mai magyar gazdaság viszonyai között? nem egyáltalán nem részben igen, igen határozottan tudja nem részben nem igen Elmondása szerint a tejválság óta a tehenészetek 40%-a szűnt meg Magyarországon. Ezt figyelembe véve szinte örülniük kell annak, hogy ők még működnek, és ha minimális szinten is, de nyereségesek. A cég működése során nagy felelősség nehezedik a vállukra, jelentős vagyont kell működésben tartaniuk, amelyhez képest az elért árbevétel szintje nagyon alacsonynak tekinthető, a nyereségesség pedig szinte nullának. A cégcsoport 3,5 milliárd Ftos vagyona megközelítőleg évi 800 millió Ft konszolidált árbevételt termel. Ehhez viszonyítva a megtérülést, meglehetősen kedvezőtlen a kép, mert ha ezt a vagyont egyszerűen bankba vagy államkötvényekbe fektetnék a tulajdonosok, akkor körülbelül 7%-os megtérülést érhetnének el. A mai magyar mezőgazdaságban azonban a nettó nyereség 0,5-1% alatt marad, vagyis tényleg a tulajdonosok elkötelezettsége az, ami ezen a pályán tartja a vállalatot. Összességében elmondható, hogy a termelés nagyon eszközigényes, a finanszírozás állami támogatások nélkül nem is lenne megoldható. Ha nem lennének támogatások, akkor a termelőknek bármilyen egyéb célra kellene használniuk a földjeiket, mert egyszerűen nem lenne fenntartható a gazdálkodás. Vannak azonban elhivatott emberek, akik becsületesen dolgoznak, mindent megtesznek, és mindezek ellenére szinte csak reménykedhetnek, hogy minden kedvezően alakul, és a következő évben is mezőgazdasági termeléssel foglalkozhatnak. 5. A környezeti elkötelezettség kilátásai a magyar gazdaságban 5.1 Milyennek látja a környezeti elkötelezettség esélyeit a mai magyar gazdaságban? 11
A környezeti elkötelezettség csak akkor lehet hosszú távon versenyelőny, ha a fizetőképes keresletet sikerül az irányba terelni, hogy értékelje, elismerje az ezzel járó többlet költségeket. Ehhez széleskörű felvilágosító kampányt tartanának célszerűnek, hogy a fogyasztók tudjanak róla, mit jelent környezetileg elkötelezetten termelni, mennyivel jobb minőségűek az ilyen gazdálkodásokból kikerülő termékek. Az is fontos lenne, hogy az átlagos életszínvonal emelkedjen, és az átlagember is megengedhesse magának, hogy tudatos vásárlóként döntsön a környezetbarát és a nem környezetbarát termékek között. Erre egyelőre az általános gazdasági viszonyok, az alacsony hazai keresetek és az olcsó import élelmiszerek miatt kevés esélyt látnak. 5.2 Miként lehetne előre lépni a gazdaság környezet-orientáltabbá tételében? Úgy érzi, a Biofarm kizárólag egyedül cselekedve nem lehet sikeres abban, hogy a vásárlókat a kiváló minőségű biotejtermékek vásárlására ösztönözze. Jelentős marketing összegekre lenne szükség ehhez: egy országosan érezhető hatású kampányhoz legalább az árbevételük 15%-át el kellene költeniük. Ez körülbelül negyedével növelné a termékeik iránti keresletet, de a hatása csak rövidtávon érvényesülne, azaz tartós eredmény eléréséhez ezt az összeget folyamatosan marketingre kellene fordítaniuk, amelyet jelen gazdasági helyzetben nem tudnak kigazdálkodni. Véleménye szerint a közmédiának lenne az a feladata, hogy az embereket tájékoztassa, jobb irányba terelje. Pillanatnyilag az emberek inkább azt gondolják, hogy nincs érdemi különbség a bio és a nem bio tej, búza, kenyér között. Amíg ez nem változik, nem lehetséges előrelépés. Az is kedvezőtlen gyakorlat, hogy a biotermékek beltartalmi vizsgálatainak eredményeit, amelyek egyértelműen a biotermékek előnyét mutatják, nem publikálják, a biotermékekkel kapcsolatos negatív híreket viszont igen, akkor is, ha azok megalapozatlanok, vagy később hamisnak bizonyulnak, amivel hatalmas károkat okoznak a biotermelőknek. Lehetséges megoldásnak a megfelelő jogszabályi változásokat (például környezetvédelmi tanúsítványok kötelező előírása, ezzel a kockázatos (külföldi) áruk kiszűrése), és a környezetvédelmi beruházások minden termelő által igénybe vehető nagyobb állami támogatását látja. 5.3 Remél-e változást a következő 5-10 évben? 12
A cég 10 éve van jelen ezen a piacon, 2003 óta állít elő biotejet. Az induláskori tervek, modellek, melyeket a hazai biopiac fejlődésére alapoztak, gyakorlatilag csődöt mondtak az elmúlt években. Az eddigi tapasztalatok alapján sajnos nincs okuk reménykedni, lényegi változásokra nem számítanak, kizárólag általános gazdasági fellendülés esetén várnak számottevő kedvező fordulatot, amikor is lesz fizetőképes kereslet a jó minőségű termékekre. Példaként hozzáfűzi, hogy ma még a környékbeli emberek is inkább megveszik a 130 Ft-os tejet a nagy bevásárlóközpontokban, arra hivatkozva, hogy sokkal praktikusabb az UHT tej, ahelyett, hogy 180 Ft-ért házhoz szállítva megrendelnék a biotejet. 6. Milyen más környezeti elkötelezettségű vállalatokat/vállalkozásokat ismer? Kiket ajánlana még a kutatás körébe való bevonásra? A szarvasi Bio Hungaricum Kft-t ajánlja, amelynek tulajdonosa a helyi Dél-Alföldi Biokultúra Egyesületet is vezeti. A Biofarmétól eltérő termékekkel foglalkoznak (elsősorban zöldségfélékkel), de hasonló helyzetben vannak, innovatívak, saját területükön úttörők, exportálnak, és erős az elkötelezettségük a biotermékek termelése iránt. 13
Hubai Kft Interjú ifj. Hubai Imre tulajdonos-vezetővel Üllőparti Gazdaszövetkezet, Hubai Kft. Az interjú helye, ideje: Budapest, Hunyadi J. út 6., 2011. május 24. 1. A vállalat/vállalkozás profilja 1.1 A cég alapvető jellemzői: alapítása, tevékenységei, foglalkoztatottak létszáma, éves árbevétele, gazdasági helyzete A több mint húsz éves mezőgazdasági termelési tapasztalattal rendelkező Hubai Imre és családja érdekeltségi körébe több vállalkozás és gazdálkodó szervezet is tartozik: a Hubai és Társai Kft., a Hubai Kertészet, a karcagi Nimród Bioszálloda és Bioétterem valamint az Üllőparti Gazdaszövetkezet. Az interjúban ifj. Hubai Imrét a gazdaszövetkezetről kérdeztem, amely mintegy összefogja e vállalkozások és a társult gazdálkodók tevékenységét is. Az Üllőparti Gazdaszövetkezet 1999-ben jött létre karcagi székhellyel, berekfürdői telephellyel. A tagok száma az alapítás óta húsz fölé emelkedett, akik közül később nyolc taggal megalakult az Üllőparti Ökotanya biogazdaság. A szövetkezet fő tevékenysége, hogy integrálja tagjai termelését egységes vetésszerkezet és homogén árualap előállítása érdekében, amelyet aztán a nagyobb mennyiség miatt kedvezőbb feltételek mellett tud értékesíteni. Konkrét tevékenységi köreik: ökológiai gazdálkodás, növénytermesztés, vetőmagtermesztés, zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés, szaktanácsadás, ökoélelmiszer kis- és nagykereskedelem, ökoélelmiszer előállítás és feldolgozás, mezőgazdasági termény nagykereskedelem, mezőgazdasági szolgáltatás, állattenyésztés. Az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás során vegyszerek, műtrágyák, szintetikus és adalék anyagok felhasználása nélkül termelnek öko-, bioélelmiszereket, 2004 óta pedig biodinamikus, azaz Demeter gazdálkodást is folytatnak. Saját biobolttal is rendelkeznek, de a budapesti XII. kerületi biopiacon is értékesítik áruikat. Az ökotanya összesen körülbelül 4350 hektár területű legelőn és szántóföldön gazdálkodik. Árunövényként főleg búzát, árpát, zabot, rozst, kukoricát, napraforgót, repcét, kölest, 14
hajdinát, lucernát termelnek. A biodinamikus virágkertészet 3 hektárnyi, a zöldségtermesztés 11 hektárnyi területen működik. Közel 600 nagyállat egység - elsősorban ősi magyar fajtákból (magyarszürke, magyartarka, mangalica, magyar nagyfehér sertés) álló - állatállománnyal rendelkeznek. Az anyatehéntartáson túl, hízóbika értékesítést, szalámigyártást, alvállalkozókon keresztüli feldolgozása után pedig jelentős tőkehús és füstöltáru forgalmazást is folytatnak, és azt tervezik, hogy saját húsfeldolgozó kapacitást is építenek. A szövetkezet nyolc foglalkoztatottnak ad munkát a termelés, könyvelés, adminisztráció, értékesítés területén. Éves árbevétele változó (1-2 millió EUR) az aktuális gazdasági évtől valamint a tagok által értékesített terménymennyiségtől függően. Gazdasági helyzete stabil, vevői elégedettek az általuk kínált minőséggel és árral. 1.2 Van-e meghatározott küldetése? A szövetkezet küldetése a tagok által biodinamikus gazdálkodással előállított termékek piacra juttatása, valamint inputanyagok beszerzése a gazdák számára, a közös értékesítési tevékenység és adminisztráció támogatása, kapcsolattartás a nemzeti hatóságokkal, minisztériumokkal, végrehajtó szervezetekkel. Fő prioritás, hogy a termékek piacképes mennyiségben jelenhessenek meg az értékesítés során. 1.3 Melyek az alapvető érték-vállalásai? A tagok és rajtuk keresztül a szövetkezet alapvető értékvállalása a minden tevékenységükre kiterjedő környezettudatosság, a környezet minél kisebb mértékű terhelése. Szintén nagyon fontos számukra még az őshonos magyar tájfajták (például búzafajták, állatfajták) megőrzése, termesztése, tenyésztése, a hagyományos és a biogazdálkodással kapcsolatos értékek bemutatása hagyományőrző napok, bionapok keretében (Szent György-nap, Szent Mihálynap, Szent Miklós-nap). A saját termékek előállítása és minél magasabb szintű feldolgozása mellett az is céljuk, hogy más biogazdálkodóktól vásárolva, árujukat értékesítve számukra is piacot teremtsenek (például gyümölcsök, gyümölcskészítmények Szabolcsból, Hajdúságból, zöldségek, zöldségfélék Kiskunságból, Dunántúlról, Hajdúságból, tej, tejtermékek Dunántúlról). 15
Összességében tehát törekednek minden őshonos és hagyományos érték megőrzésére, de ezt nem verik nagydobra, sokkal fontosabbak számukra a tettek, mint a beszéd. 1.4 Hogyan függ ez össze az alapító és/vagy vezető személyes érték-elkötelezettségével? A vezetők a tagok közül kerülnek ki, ezért a vállalkozás által képviselt értékek, célok, felhasznált eszközök a tagok személyes értékeivel, céljaival megegyeznek. 2. A cég környezeti menedzsmentje 2.1 Mit jelent a környezet védelme a vállalat működésében? Mely területeken, hogyan érvényesül a zöld szemlélet? (Pl. termékfejlesztés, új beruházások, termelés, irodai tevékenység, szállítás stb. során.) A környezet védelme a termelési gyakorlatban a műtrágya, a gyomirtók, a vegyszerek használatának kerülését, a biodinamikus gazdálkodási mód miatti alacsonyabb gázolajfelhasználást (hektáronként 30-40 literrel kevesebb, mint a konvencionális gazdálkodás során), kézzel történő kapáltatást, a környezetbarát tárolást, kereskedelmet, az irodai munka során pedig az újrahasznosított irodai papírhasználatot, szelektív hulladékgyűjtést, irodai lámpák helyett több fényvető alkalmazását, klímaberendezések helyett több irodai dísznövény használatát jelenti. A termékfejlesztés során a forgalmazott termékek feldolgozottsági fokának növelése, a megújuló energiaforrások felhasználásának fokozása a cél. Minden új beruházás során törekednek a megújuló energiaforrások használatára, a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére. A növénytermesztésben évente 25-30 új fajtával foglalkoznak, igyekeznek nemcsak árunövényeket és talajgazdagító növényeket, hanem energiatermelésben közvetlenül is felhasználható fajtákat is alkalmazni, vagy olyanokat, amelyek hulladéka, mellékterméke alkalmas energiatermelésre. 16
A szállítás során a legfőbb céljuk, hogy minél jobban lerövidítsék a távolságot a szántóföld és a fogyasztó asztala között. Jelentős export tevékenységet folytatnak, ezért sok esetben nehéz ezt megvalósítani, de folyamatosan törekednek rá. A szállítási tevékenységet a vevőik maguk szervezik, tehát ezek alakulására további közvetlen befolyással nem rendelkeznek. 2.2 Mely területeken a legjobb a környezeti teljesítményük, és hol gondolják szükségesnek a további fejlesztést, előrelépést? A növénytermesztés nagy mennyiségű fosszilis energiahordozó felhasználást (gázolajat) igényli, az alapanyagok feldolgozása során is sok energiát (gázt, áramot) használnak, ezért itt jelentős takarékossági, felhasználás-csökkentési lehetőségek vannak. A beruházásoknál, további fejlesztéseknél szintén az a céljuk, hogy az energiafogyasztást minél jobban lehessen csökkenteni., tehát ezen a terület is javítható lenne a környezeti teljesítmény. Itt megemlíti még azt a lehetőséget is, hogy célszerű lenne, ha a világgazdaság egésze is közeledne a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és más alternatív, inkább környezetbarát, illetve megújuló energiaforrások elterjedése felé. Az állattenyésztés hagyományosan a legerősebb ágazatuk már több éve, ezen a területen ítéli legjobbnak a környezeti teljesítményüket. 2.3 Van-e minősített (környezetbarát, organikus stb.) termékük? Ha igen: miért tartották fontosnak, hogy megszerezzék a minősítést? Csak minősített termékük van: a Biokontroll Hungária és a biodinamikus gazdálkodáshoz kapcsolódó Demeter minősítéssel rendelkező termékeket állítanak elő (a nemzetközi Demeter minősítés magyarországi ellenőrző szerve szintén a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.). Azért tartották fontosnak, hogy minden termékük minősített legyen, mert úgy érzik, csak így tudnak kellőképpen hitelesek lenni és maradni a fogyasztók szemében. 2.4 Van-e a cégnek meghatározott környezeti menedzsmentje, környezeti irányítási szabványa (pl. ISO 14000)? Ha igen, melyek az ezzel kapcsolatos tapasztalataik? Ha nincs, fontosnak tartják-e annak a megszerzését? Ha nem, miért nem fontos a számukra? 17
Nem rendelkeznek ISO minősítéssel, mert véleményük szerint a Demeter minősítés sokkal magasabb minőségi színvonalat tükröz: nincs olyan ISO szabvány, ami magába tudná foglalni a Demeter szabvány nagyon magas minőségi követelményeit. Az ISO a termék-előállítás folyamatát ellenőrzi, magát a terméket nem, a Demeter viszont igen, így nem csak az adminisztráció kap minősítést. 2.5 Mi volt a fő motivációja az előremutató környezetvédelmi gyakorlatoknak? Honnan jött az ösztönzés? (Pl. vezető, tulajdonos elkötelezettsége, külső hasznok stb.) A szövetkezet kezdettől fogva a biogazdálkodás integrálását tűzte ki célul, és valósította meg elsősorban a résztvevők belső ösztönzése, elkötelezettsége miatt. A biodinamikus gazdálkodás integrálását és a Demeter minősítést csak később vezették be az egész szövetkezetben. A teljes szövetkezeti tagságra való kiterjesztés oka az volt, hogy a vevők és a tanúsító szervezetek részéről is elvárás mutatkozott, hogy minden tag vegyen benne részt, ha már a szövetkezet ilyen integrációs tevékenységet végez. Ez a fajta minősítés a hitelesség szempontjából is nagyon fontos, mert ennek hatására bizalmi viszony alakul ki a vevőkkel; nagyon erőteljesen hozzá járul a bizalomépítéshez. 2.6 Mennyire fontos és milyennek látja az állami szabályozás vagy támogatások jelentőségét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Állami szabályozás nélkül az ország nem tudná teljesíteni a nemzetközi egyezményekben vállalt környezetvédelmi kötelezettségeit, ezért nagyon fontos annak milyensége, következetessége, betartatása. A támogatásokkal kapcsolatban viszont úgy véli, hogy nem feltétlenül a támogatásokat kellene erőltetni, mert azok önmagukban nem oldanak meg semmit, sok esetben csak a legerősebb gazdasági lobbikat támogatják. Véleménye szerint inkább a környezetvédelmi előírásokat kellene úgy alakítani, hogy azok a kijelölt célok felé vigyék a szereplőket (például meglévő vállalkozások, tevékenységek, épületek víz-, energiafelhasználásának csökkentése). Nagyon fontosnak tartja tehát a környezeti tudatosság növelését, a szereplők változtatásban való érdekeltté tételét, a megfelelő szankcionálást. 18
2.7 Mennyire fontos és milyennek látja a civil szervezetek szerepét a környezetvédelmi tevékenységeik ösztönzésében, elősegítésében? Van kapcsolatuk civil szervezetekkel? Ha igen, ezek milyen természetűek, mire vonatkoznak? Vannak rossz tapasztalatai, mert néha úgy tűnik számára, bizonyos állatvédő szervezetek csak botránykeltés céljából jönnek létre, illetve nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek megfelelő társadalmi kontroll hiányában nem teljes ágazatokat, hanem csak egyes szereplőket állítanak pellengérre. Jó kapcsolatot ápolnak viszont több civil szervezettel is (Biokultúra Szövetség, Gazdakör), illetve tagjai is a Biokultúra Egyesületnek, és úgy vélik, a helyi közös értékeken alapuló helyi együttműködéseknek mindig van és kell, hogy legyen létjogosultsága. A résztvevők saját értékeik, meggyőződésük alapján vállalnak testhez álló feladatokat az egyesület munkájában, és így hasznos és tartós együttműködések jönnek létre, amellyel valóban a helyi igények, a helyi közösségek által szervezett kezdeményezések kaphatnak teret. A leghatékonyabb az lenne, ha a helyiek aktív részvételével a politika megfelelő támogatásával valósulhatnának meg a közösen meghatározott programok, feladatok. 3. Verseny és természeti környezet 3.1 Milyennek ítéli meg a verseny erősségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős A versenyt nagyon erősnek tartja: sok és egyre több a versenytárs, szűkül a piac, megjelent a kínai import (bab, borsó, köles, rizs, tökmag, búza, kukorica, pattogatni való kukorica, illetve egyre több más termék terén is). Kínában sokkal enyhébbek a biogazdálkodás minősítési feltételei, és ha egy áru ott biominősítést kap, akkor azt a magyar minősítő szervezet is bionak kell, hogy minősítse, nem vizsgálva a kínai viszonyokat. 19
Sajátosságként megjegyzi, hogy milyen nagy befolyással vannak a kereskedők a piacra: számukra az ár az elsődleges, nem nézik a tényleges minőséget, és a csomagolás miatt a fogyasztó sokszor nem is tudja, hogy ha esetleg nem európai, hanem más minőségi követelményeknek megfelelő terméket vesz. A kereskedők fogyasztást befolyásoló szerepe ráadásul azért is nagy, mert a fogyasztók azok közül a termékek közül tudnak választani, amiket ők készleten tartanak. 3.2 Milyennek ítéli meg a versenytársak környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem nagyon gyenge közepesen erős nagyon tudja gyenge erős erős Meglehetősen óvatosan fogalmaz akkor, mikor azt mondja, hogy abból kell kiindulnia, hogy minden versenytársuknak hozzájuk hasonlóan magas a környezeti elkötelezettsége, azaz nagyon erősnek minősíti azt, de további magyarázatot nem fűz hozzá. 3.3 Általánosságban inkább előnyt, vagy hátrányt jelent a környezeti elkötelezettségét a cég saját szektorában? nem jelentős hátrány indifferens előny jelentős tudja hátrány előny Úgy véli, hogy kizárólag akkor jelenthet előnyt a környezeti elkötelezettség, ha a termékeik különleges minőségét megfelelő módon meg tudják jeleníteni, és ezt az eladási árban is tudják érvényesíteni, azaz amennyiben a piac érzékeli és értékeli a kiválóságot. A minőség természetesen az adott év időjárási viszonyaitól, a termés milyenségétől is függ, évről évre változik, és mivel a piac kedvező értékítéletéért mindig nagyon erős a verseny, ezért nem tekinti jelentős előnynek az ilyen jellegű elkötelezettséget. 4. Jelent-e bármilyen előnyt a környezeti elkötelezettség a cég számára? 20