EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.8.9. COM(2011) 485 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK AZ EURÓPAI UNIÓ 2010. ÉVI HITELFELVÉTELI ÉS HITELNYÚJTÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Az Európai Unió hitelnyújtási tevékenységei... 2 2.1. Áttekintés... 2 2.2. Fizetésimérleg-támogatás (BOP-mechanizmus)... 2 2.2.1. A BOP-mechanizmus főbb jellemzői... 2 2.2.2. BOP-műveletek 2010-ben... 3 2.3. Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)... 4 2.3.1. Az MFA főbb jellemzői... 4 2.3.2. MFA-műveletek 2010-ben... 5 2.4. Euratom-hitelek...5 2.4.1. Fő jellemzők... 5 2.4.2. Euratom-műveletek 2010-ben... 6 2.5. Uniós válasz az euróövezeti államadósság-válságra... 6 2.5.1. A Görögországgal kapcsolatban hozott intézkedések... 6 2.5.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM)... 7 2.5.3. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF)... 8 2.5.4. Az EFSM részvételével bonyolított műveletek... 8 3. Az Európai Unió hitelfelvételi tevékenysége... 9 3.1. Leírás... 9 3.2. BOP... 10 3.3. MFA... 10 3.4. Euratom... 10 4. Európai Beruházási Bank... 10 4.1. Az EBB hitelnyújtási tevékenységei... 10 4.2. Az EBB hitelfelvételi tevékenységei... 11 HU 1 HU
1. BEVEZETÉS A Tanácsnak az Európai Unió különféle hiteleszközeit létrehozó határozatai előírják, hogy a Bizottság évente tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot az eszközök felhasználásáról. A fenti tájékoztatási követelmények teljesítése érdekében e jelentés valamennyi érintett terület esetében ismerteti a hitelnyújtási műveleteket (2. szakasz), továbbá a kapcsolódó hitelfelvételi műveleteket (3. szakasz). A jelentés kitér az euróövezeten kívüli tagállamoknak nyújtott fizetésimérleg-támogatásokra 1 (BOP), az Európai Unió által harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásra (MFA), az Euratom-tevékenységekre, valamint az euróövezeti szuverén adósságválság kezelésére hozott pénzügyi intézkedésekre. Az uniós tevékenységről alkotott kép kiteljesítése érdekében az utolsó szakasz összefoglalja az Európai Beruházási Bank (EBB) 2010. évi hitelnyújtási és hitelfelvételi tevékenységét. 2. AZ EURÓPAI UNIÓ HITELNYÚJTÁSI TEVÉKENYSÉGEI A harmadik országoknak és a tagállamoknak a Bizottság többféle jogalapon nyújt pénzügyi segítséget, az érintett ország földrajzi elhelyezkedésétől és az elérni kívánt céloktól függően. 2.1. Áttekintés A tanácsi határozatok alapján nyújtott, a Bizottság által kezelt pénzügyi műveletek általában kétoldalú kölcsönmegállapodások formáját öltik. Ezeket tőkepiaci források finanszírozzák az uniós költségvetés garanciavállalásával. 2.2. Fizetésimérleg-támogatás (BOP-mechanizmus) Az egyes tagállamok fizetési mérlegéhez az Unió középtávú hitelek formájában nyújt támogatást, általában összekötve azt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és más nemzetközi pénzügyi szervezetek, például az EBB, az EBRD vagy a Világbank, illetve más tagállamok által bilaterális alapon nyújtott pénzügyi segítséggel. 2.2.1. A BOP-mechanizmus főbb jellemzői A BOP-mechanizmust kivételes jelleggel, eseti alapon lehet igénybe venni erre vonatkozó tanácsi határozat alapján. A kedvezményezettek közé tartozhatnak azok az euróövezeten kívüli tagállamok, amelyek fizetési mérlege komoly nehézségekkel szembesül. A támogatás makrogazdasági jellegű, azaz nem írják elő a források konkrét felhasználási céljait, mint a projekttámogatások esetében. Folyósítására az előírt gazdaságpolitikai feltételek teljesítésekor kerülhet sor, célja pedig az, hogy enyhítse a kedvezményezett tagállam globális külső finanszírozási nehézségeit és helyreállítsa a fizetési mérleg megfelelő állapotát. A gazdaságpolitikai feltételeket a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal (EFC) folytatott konzultáció után a Bizottság és a tagállam egyetértési megállapodásban rögzíti, amelyet még a 1 A 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet az euróövezeti tagállamok támogatása céljából létrehozott egy ehhez hasonló, az uniós költségvetés teljes támogatását élvező mechanizmust, az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (ESFM). HU 2 HU
hitelmegállapodás előtt aláírnak. A támogatás segíti a nehézségek leküzdésére kidolgozott korrekciós intézkedések végrehajtását. Ezen intézkedések ellenőrzése nélkül nem kerülhet sor a további hitelrészletek folyósítására. A fizetésimérleg-mechanizmus 1975-ös létrehozása 2 óta eltelt húsz évben a Közösség számos alkalommal hajtott végre a jelentős pénzügyi veszélyekkel vagy nehézségekkel szembesülő tagállamok fizetési mérlegét segítő műveleteket. A hitelezési műveletek finanszírozása a Közösség által felvett hitelek révén történt. A BOP-mechanizmus újraaktiválása a 2007/2008-ban kezdődött nemzetközi pénzügyi válság súlyossága miatt vált szükségessé. A támogatásra jogosult tagállamok számának a bővítéseket követő emelkedése és a gazdasági helyzet sokukat jellemző romlása miatt meg is kellett emelni a hitelfolyósítás plafonját, hogy a potenciális szükségletek kielégíthetők legyenek. A hitelfolyósítási keretet 2008 decemberében 3 12 milliárd EUR-ról 25 milliárd EUR-ra, majd 2009 májusában 4 50 milliárd EUR-ra emelték, hogy a fizetésimérleg-támogatás iránti esetleges további igények továbbra is gyorsan kielégíthetők legyenek. A rendelkezésre álló keretből a 2010. december 31-i állapot szerint összesen 14,6 milliárd EUR támogatást nyújtottak Magyarország 5, Lettország 6 és Románia 7 számára. 1. táblázat: a fizetésimérleg-támogatások 2010. december 31-én (millió EUR) Ország Megítélt összeg Folyósított összeg Magyarország 6 500 5 500 Lettország 3 100 2 900 Románia 8 5 000 3 650 Összesen 14 600 12 050 2.2.2. BOP-műveletek 2010-ben 2010-ben összesen 2,85 milliárd EUR folyósítására került sor több részletben. 2 3 4 5 6 7 8 A Tanács 397/75/EGK rendelete (1975. február 17.) az első olajársokk miatt fenntarthatatlanná vált folyófizetésimérleg-egyenlegek helyreállítása céljából egyes EK-országok megsegítését szolgáló, közösségi hitelmechanizmusnak nevezett mechanizmus létrehozásáról A Tanács 1360/2008/EK rendelete (2008. december 2.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról. A Tanács 431/2009/EK rendelete (2009. május 18.) a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról. A Tanács 2008. november 4-i 2009/102/EK határozata. A Tanács 2009. január 20-i 2009/290/EK határozata.. A Tanács 2009. május 6-i 2009/459/EK határozata. A Romániának nyújtott támogatás harmadik részletének megfelelő 1,2 milliárd EUR-t 2011. március 24-én folyósították. HU 3 HU
2. táblázat: a BOP-mechanizmus keretében 2010-ben folyósított hitelműveletek Ország Határozat Részlet Dátum Összeg (millió EUR) Lettország 2009/290/EK harmadik 2010/03/11 500 negyedik 2010/10/20 200 Románia 2009/459/EK második 2010/03/11 1 000 A folyamatban lévő BOP-műveletek végrehajtásának állapota: harmadik 2010/09/22 1 150 Összesen 2 850 a Magyarországnak nyújtott pénzügyi támogatás rendelkezésre állási időszaka 2010 novemberében lejárt. Következésképp a támogatásból fennmaradó 1 milliárd EUR nem kerül lehívásra. Lettország esetében 200 millió EUR még rendelkezésre áll 2012. januárig, de a tagállam nem kívánja lehívni ezt az összeget. Így a hatályos BOP-műveletekből összesen 1,2 milliárd EUR nem kerül folyósításra. A Romániának nyújtott támogatás 1,2 milliárd EUR-s negyedik részletét 2011 márciusában, az ötödik részletét pedig 2011 júniusában folyósították. 2.3. Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) Az MFA-műveletek részletes leírása a harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról szóló, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez címzett éves bizottsági jelentésben 9 található. 2.3.1. Az MFA főbb jellemzői Az MFA-támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a tagjelölt, potenciális tagjelölt és szomszédos országoknak a fizetési mérleggel kapcsolatos rövid távú problémáik megoldásában és az államháztartás stabilizálásában, továbbá hogy ösztönzést nyújtson a strukturális reformok végrehajtásához. Az MFA-támogatást különleges és ideiglenes jelleggel, szigorú feltételek alapján nyújtják. A támogatást kiigazítási és reformerőfeszítésekhez kötik annak biztosítása érdekében, hogy a támogatott országok gazdaságai visszatérjenek a fenntartható pályára és ellenállóbbak legyenek a jövőbeni makrogazdasági sokkokkal szemben. Az MFA-műveletek kiegészítik az IMF kiigazítási programjait. Az MFA-támogatás vissza nem térítendő támogatás és/vagy kölcsön formáját öltheti. A módszertanról ami alapján az egyes MFA-műveletek esetében döntenek a kölcsön vagy a vissza nem térítendő támogatás alkalmazása között a Bizottság 2011 januárjában a figyelembe vett kritériumokat ismertető feljegyzést készített a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság részére, amely elfogadta azt. A módszertan az MFA-ról szóló 2010-es jelentésben is 9 2010-re vonatkozóan még nem tették közzé. 2009-re vonatkozóan lásd COM/2010/513, SEC/2010/1117. HU 4 HU
bemutatásra kerül. Az elfogadott kritériumok két alapvető kategóriába sorolhatók: a támogatott ország gazdasági és társadalmi fejlettségének szintje 10, illetve adósságának fenntarthatósága és visszafizetési kapacitása. A pénzügyi támogatás nyújtásához a Világbank és az IMF által alkalmazott kritériumokat szintén figyelembe veszik. Az MFA-hiteleket általában több részletben, a makrogazdasági feltételek részcéljainak teljesülésekor folyósítják. Minden egyes folyósítás előfeltétele, hogy a Bizottság hitelfelvétellel megteremtse annak forrását. Ha a kedvezményezett ország nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, és a Bizottság emiatt fizetési késedelembe esne, akkor a Bizottság aktiválhatja a külső fellépésekre képzett garanciaalapot 11, amivel biztosítható a Bizottság által felvett megfelelő hitel visszafizetése 12. 2.3.2. MFA-műveletek 2010-ben A legfontosabb MFA-tevékenységek 2010-ben új műveletekre vonatkozó javaslatokhoz és az érintett hatóságokkal ezekről folytatott tárgyalásokhoz kapcsolódnak. A műveletek az alábbiakra összpontosítottak: Az Európai Parlament és a Tanács 2010 júliusában határozatot fogadott el egy Ukrajnának nyújtandó 500 millió EUR-s kölcsönről 13. A Tanács egy 2002-ben hozott határozata alapján jóváhagyott 110 millió EUR-s kölcsönnel együtt összesen 610 millió EUR áll Ukrajna rendelkezésére. A Moldovai Köztársaságnak nyújtandó támogatással kapcsolatban 2010 októberében elfogadott határozat alapján az országnak 90 millió EUR vissza nem térítendő támogatás nyújtható. Kölcsön formájában egyetlen MFA-művelet esetében sem került sor folyósításra 2010-ben 14. 2.4. Euratom-hitelek 2.4.1. Fő jellemzők Az Euratom-hitelnyújtási eszköz a tagállamok (77/270/Euratom határozat) vagy egyes harmadik országok (Ukrajna, Oroszország, illetve Örményország; 94/179/Euratom határozat) projektjeinek finanszírozására használható. 10 11 12 13 14 A bruttó nemzeti jövedelem a javasolt elsődleges mutatószám. Lásd: a Tanács 480/2009/EK, Euratom rendelete. Az MFA-kölcsönökkel kapcsolatban nemteljesítés eddig nem fordult elő. Jóllehet a hitel visszafizetéséhez az EU költségvetése megfelelő garanciát nyújt, a garancialap likviditási tartalékként működik, amely az EU költségvetését védi a nemteljesítésekhez kapcsolódó fizetési lehívások kockázata ellen. Az alap működéséről szóló átfogó jelentés a COM(2010)418 dokumentumban és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban (SEC(2010)968) található. Az Európai Parlament és a Tanács 388/2010/EU határozata (2010. július 7.) az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (HL L 179, 2010.7.14., 1.o.). A megvalósítás alatt lévő vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban: januárban 7,7 millió EUR, augusztusban 23 millió EUR támogatást folyósítottak Grúziának. Ezen kívül, szeptemberben 30 millió EUR-t folyósítottak Koszovónak, 2010 decemberében pedig megtörtént a Moldovai Köztársaságnak megítélt támogatás első 40 millió EUR-s részletének a folyósítása is. HU 5 HU
E hitelek nem érintik a költségvetést, finanszírozásukat a Bizottság a pénzügyi piacokon felvett back-to-back hitelekkel oldja meg. Csakúgy mint az MFA esetében: nemteljesítés esetén a Bizottság aktiválhatja a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot. A Tanács 1990-ben a hitelfelvétel határát 4 milliárd EUR-ban állapította meg, amelyből mintegy 3,4 milliárd EUR folyósítását hagyták jóvá és hajtották végre. A Bizottság 2002-ben a hitelfelvételi határ 4 milliárd EUR-ról 6 milliárd EUR-ra való emelését javasolta. A Tanács még nem döntött az ügyben. 2.4.2. Euratom-műveletek 2010-ben 2010-ben nem hoztak határozatot hitelnyújtási műveletekről és folyósítások sem történtek. 2.5. Uniós válasz az euróövezeti államadósság-válságra A 2.2. szakaszban említett fizetésimérleg-válságon felül a globális pénzügyi válság és a gazdasági visszaesés miatt számos euróövezeti tagállamnak romlottak a hitelfelvételi lehetőségei. A pénzügyi válságból következő nehézségek leküzdésére e tagállamok kormányai és központi bankjai példátlan költségvetési és monetáris intézkedéseket tettek. Azonban mind a rövid távú, mind a hosszú távú finanszírozási kondíciók nehezen teljesíthetők maradtak. Ezért a Tanács és az euróövezeti tagállamok 2010 májusában intézkedéscsomagot fogadtak el az euróövezeti, illetve tágabb értelemben az európai pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében. 2.5.1. A Görögországgal kapcsolatban hozott intézkedések A görög hatóságok kérését követően az euróövezeti miniszterek 2010. május 2-án egyhangúlag döntöttek egy Görögországnak nyújtandó stabilitási támogatásról, amelyet a Bizottság által központilag összevont, a többi euróövezeti tagállamtól származó kétoldalú kölcsönök formájában nyújtanak a 2010. április 11-i nyilatkozatukban szereplő feltételek szerint. A támogatást egy az IMF-fel közös hároméves program keretében nyújtották, és 110 milliárd EUR-s pénzügyi csomagot tartalmazott Görögország pénzügyi megsegítésére. A programhoz szigorú feltételek 15 kapcsolódtak, amelyeket a Bizottság és az IMF az EKB-val egyeztetve tárgyalt le a görög hatóságokkal. Az euróövezeti tagállamok a maguk részéről 80 milliárd EUR-val járultak hozzá a csomaghoz 16. Ezen felül az IMF mintegy 30 milliárd EUR készenléti hitelről is megállapodást kötött a görög hatóságokkal a program megerősítése érdekében 17. 15 16 17 A szakpolitikai feltételek legfőbb elemeit a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2010. május 10-i tanácsi határozat tartalmazza (2010/320/EU). A feltételek további részleteit a görög hatóságok és az euróövezeti tagállamok nevében eljáró Bizottság közötti egyetértési megállapodásban rögzítették. Ebből 2011 márciusáig 38 milliárd EUR-t folyósítottak. Ebből 2011 márciusáig 14,6 milliárd EUR-t folyósítottak. HU 6 HU
A Bizottság szerepe A Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodás értelmében a Bizottság nem hitelnyújtó és nem is hitelfelvevő. Az Európai Unió tagállamainak képviselői 2010. május 5-én konkrétan arról állapodtak meg, hogy megbízzák a Bizottságot az összevont kétoldalú kölcsönök koordinálásával és kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtásával a támogatást nyújtó euróövezeti tagállamok mint hitelezők között 2010. május 8-án megkötött megállapodásban rögzítettek szerint 18. A bizottsági szerep nem jár sem a bizottsági kiadások, sem az EU költségvetésében lévő bármely más kiadási tétel növelésével 19. 2.5.2. Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) A 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (2) bekezdése 20 alapján létrehozta az uniós költségvetés teljes támogatását élvező európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust (EFSM). A mechanizmus keretében legfeljebb 60 milliárd EUR áll rendelkezésre. Az EFSM esetében az uniós pénzügyi segítségnyújtás kölcsön vagy hitelkeret formájában történik. A Bizottság az Európai Unió nevében kölcsönmegállapodásokat köthet a tőkepiacokon, illetve pénzügyi intézményekkel. A mechanizmus aktiválásához az EU IMF együttes támogatási programjának keretében szigorú feltételek kapcsolódnak. Az uniós pénzügyi támogatás odaítélése konkrétan a Tanács által, a Bizottság javaslatára, minősített többséggel hozott határozattal történik. A határozat tartalmazza: a) a kölcsön/hitelkeret feltételeit; b) a pénzügyi támogatás általános gazdaságpolitikai feltételeit; és c) a kedvezményezett tagállam által a pénzügyi támogatás gazdasági feltételeinek teljesítése érdekében készített kiigazítási programot. A Bizottság egyetértési megállapodást köt az érintett tagállammal, amelyben rögzítik a Tanács által megállapított általános gazdaságpolitikai feltételeket. A Bizottság ezt követően tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az egyetértési megállapodásról. A gazdaságpolitikai feltételeket rendszeresen felülvizsgálják, szükség esetén pedig kiigazítják 21. 18 19 20 21 Ezen feladatok közé tartozik többek között a Görögországgal kötött hitelkeret-megállapodás tárgyalásainak lefolytatása és annak aláírása a támogatást nyújtó euróövezeti tagállamok nevében és azok iránymutatásai szerint; számlanyitás az EKB-nál a hitelezők nevében, és e számla használata a hitelezők nevében teljesített kifizetések és a hitelfelvevő általi fizetések feldolgozására; a folyósítások folyamatának koordinációja; egyes számítások elvégzése; a kifizetések hitelezők közötti megosztása; a hitelezők tájékoztatása a hitelkeret-megállapodás megsértéseiről, valamint a megállapodás alóli mentességre és a megállapodás módosítására irányuló kérelmekről. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/genaff/114338.pdf A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése pénzügyi támogatás nyújtásáról rendelkezik olyan tagállamok számára, amelyeknek általuk nem befolyásolható rendkívüli események folytán kell nehézségekkel megküzdeniük. A felülvizsgálatot az EKB-val konzultálva a Bizottság végzi és legalább félévente sor kerül rá. A kiigazítási program szükségesnek ítélt változtatásait a Bizottság megvitatja a kedvezményezett tagállammal. A Tanács a Bizottság javaslatára, minősített többséggel eljárva határoz az eredeti általános gazdaságpolitikai feltételek esetleges kiigazításáról, és jóváhagyja a kedvezményezett tagállam által elkészített felülvizsgált kiigazítási programot. HU 7 HU
A Bizottság rendszeresen jelentést készít a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak és a Tanácsnak az EFSM-rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy továbbra is fennállnak-e azok a rendkívüli események, amelyek a rendelet elfogadását indokolták 22. Az első jelentést 2010. november 30-án tették közzé, és ebben megállapították, hogy a rendkívüli események és körülmények továbbra is fennállnak, így az EFSM fenntartása indokolt 23. 2.5.3. Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) Az európai pénzügyi stabilitási eszközt az euróövezeti tagállamok luxemburgi bejegyzésű, saját tulajdonukban lévő vállalatként hozták létre az ECOFIN Tanács 2010. május 9-i ülésén hozott döntések alapján. Az EFSF legfeljebb 440 milliárd EUR értékben az euróövezeti tagállamok által garantált kötvényeket bocsáthat ki a nehéz helyzetben lévő euróövezeti tagállamoknak való továbbkölcsönzés céljából, amelynek feltételeit az Európai Központi Bank és az IMF közreműködésével a Bizottsággal kell megtárgyalni, illetve azokat az eurócsoportnak kell jóváhagynia. Az EFSF-kölcsönhöz nem kapcsolódik az uniós költségvetés garanciavállalása. A Bizottság tanácsokat és támogatást nyújt az EFSF működéséhez. Képviselője révén a Bizottság jelen van az EFSF igazgatótanácsában, és saját hitelfelvevői tevékenységét koordinálja az EFSF tevékenységével azoknál a programoknál, amelyek finanszírozásában mindketten részt vesznek, hogy ily módon optimalizálják tőkepiaci tevékenységüket az időzítés tekintetében. 2.5.4. Az EFSM részvételével bonyolított műveletek Műveletek 2010-ben hozott határozatok alapján: Írország 24 Az ír hatóságok 2010. november 21-i kérelmére válaszul hároméves közös EU IMF pénzügyi támogatásról született döntés. Az Írország támogatására kidolgozott program teljes összege 85 milliárd EUR-t tesz ki, folyósítására több részletben kerül sor. 17,5 milliárd EUR-t ír hozzájárulásból finanszíroznak az államkincstár készpénztartalékainak felhasználásával és a National Pension Reserve Fund (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) befektetései révén. A teljes csomag fennmaradó részét az alábbiak biztosítják: az EFSM legfeljebb 22,5 milliárd EUR-t 25 az EFSF legfeljebb 17,7 milliárd EUR-t; az IMF legfeljebb 22,5 milliárd EUR-t; kétoldalú kölcsönök az Egyesült Királyság (3,8 milliárd EUR), Svédország (0,6 milliárd EUR) és Dánia (0,4 milliárd EUR) részéről. 22 23 24 25 A jelentést a 407/2010/EU tanácsi rendelet hatálybalépésétől számított fél éven belül és azt követően félévente kell benyújtani (a rendelet 9. cikke értelmében). http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=com:2010:0713:fin:hu:pdf A Tanács 2011/77/EU végrehajtási határozata (2010. december 7.) az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 30., 2011.2.4., 34.o.). 2011. január 12-én folyósították az első, 5 milliárd EUR-s részletet. 2011 júniusáig 11,4 milliárd EUR-t folyósítottak. HU 8 HU
Műveletek 2010 végét követően hozott határozatok alapján: Portugália 26 A portugál hatóságok 2011. április 7-i hivatalos kérelmét követően az eurócsoport és a Tanács 2011. május 17-én fogadta el a hároméves pénzügyi támogatási csomag feltételeit. A pénzügyi csomag Portugália finanszírozási szükségleteit 78 milliárd EUR-ig fedezi, terheit egyenlő arányban viselik a következők: az EFSM legfeljebb 26 milliárd EUR-ig 27 ; az EFSF legfeljebb 26 milliárd EUR-ig; az IMF legfeljebb 26 milliárd EUR-ig. 3. AZ EURÓPAI UNIÓ HITELFELVÉTELI TEVÉKENYSÉGE 3.1. Leírás A Tanács által jóváhagyott hitelnyújtási tevékenységek finanszírozásához szükséges forrásokat a Bizottság jogosult mind az Európai Unió, mind az Euratom nevében a tőkepiacon beszerezni. A hitelfelvételi és hitelnyújtási mechanizmus alkalmazása minden eszköz (BOP-, MFA-, Euratom-kölcsönök) esetében a megfelelő jogalap szerint történik. Az adott hitelfelvételi művelet mindig fedezeti (back-to-back) viszonyban áll a kapcsolódó hitelnyújtási művelettel, ami biztosítja, hogy az EU költségvetését ne terhelje kamat- vagy árfolyamkockázat. A fennálló hitelfelvételekhez mindig fennálló hitelnyújtás kapcsolódik. 3. táblázat: Az Európai Unió teljes hitelfelvétele fennálló tőkeösszegek a 2002 és 2010 közötti időszak éveinek végén (1) (millió EUR) ESZAK Euratom (1) BOP MFA Az Európai Unió (1) (2) f.a. teljes hitelfelvétele 2002 713 80 1 379 2 172 2003 431 105 1 372 1 908 2004 423 170 1 214 1 807 2005 440 385 1 080 1 905 2006 436 436 969 1 841 2007 400 474 786 1 660 2008 266 484 2 000 654 3 404 2009 214 481 9 200 584 10 479 2010 219 466 12 050 500 13 235 (1) A valutakonverzióhoz használt árfolyamok mindig az adott év december 31-i árfolyamok. (2) Az Európai Szén- és Acélközösség 2002 óta felszámolás alatt áll. Az ESZAK által kibocsátott utolsó kötvény 2019-ben jár le. 26 27 A Tanács 2011/344/EU végrehajtási határozata (2011. május 30) a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról (HL L 159., 2011.5.30., 88.o.). 2011. május 31-én folyósították az első, 1,75 milliárd EUR-s részletet. 2011 júniusáig 6,5 milliárd EUR-t folyósítottak. HU 9 HU
3.2. BOP A kötvénykibocsátással az EU sikeresen megerősítette jelentős kibocsátóként játszott szerepét az euróban denominált benchmarkkötvények piacán. A kötvényeket nagyon jól fogadták a piacon. Mivel a befektetők érdeklődése továbbra is igen nagy volt, a kötvényeket mindig gyorsan túljegyezték. A jegyzésből végül minden jelentős befektetői osztály részesedett, ideértve a központi bankokat, a befektetési alapokat, a bankok befektetési részlegeit és a biztosítókat 28. A kötvényárak megközelítették a szuverén államokból, szupranacionális szervezetekből és kormányzati szervekből álló referenciacsoport (Sovereign Supranational Agency Sector SSA) legjobb árát, olyan kibocsátókéhoz hasonlóan, mint az Európai Beruházási Bank (EBB), a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KFW) és a Société de financement de l'économie française (SFEF). A másodlagos piaci teljesítmény szintén minden tekintetben kielégítő volt és megerősítette az EU-nak, mint első osztályú benchmarkkötvények kibocsátójának a pozícióját. 4. táblázat: 2010-ben kibocsátott EU-kötvények 29 Ország Leírás Kibocsátás dátuma A lejárat napja Méret (EUR) Kupon Lettország és Románia EU 3,375/2019 2010/03/11 2019/05/10 1,5 milliárd 3,375% Románia EU 3,375/2017 2010/09/22 2017/09/22 1,15 milliárd 2,375% Összesen 2,65 milliárd Egy fedezeti (back-to-back) hitelfelvételi művelet a Lettországnak folyósított támogatás negyedik, 200 millió EUR-s részletéhez kapcsolódott:. 5. táblázat: Zárt körű uniós kibocsátás 2010-ben Ország Leírás Kibocsátás dátuma A lejárat napja Méret (EUR) Kupon Lettország EU 2,875/2025 2010/10/20 2025/10/25 0,2 milliárd 2,875% 3.3. MFA 2010-ben a makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó hitelfelvételi művelet nem történt. 3.4. Euratom 2010-ben az Euratomhoz kapcsolódó hitelfelvételi művelet nem történt. 28 29 Az EU hitelfelvételi műveletekről bővebb tájékoztatás a befektetői tájékoztatóban található: http://ec.europa.eu/economy_finance/eu_borrower/documents/eu_investor_presentation_en.pdf http://ec.europa.eu/economy_finance/financial_operations/market/borrowing/benchmark_issues_2015-16_en.htm HU 10 HU
4. EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK 4.1. Az EBB hitelnyújtási tevékenységei Az EBB által nyújtott kölcsönök vagy közvetlenül finanszíroznak egyedi projekteket, vagy kkv-kat és kisebb méretű helyi projekteket pénzügyi közvetítőkön keresztül. Az EBB által 2010-ben vállalt finanszírozási műveletek összértéke 72 milliárd EUR-t tett ki, ami 9%-kal elmarad a 2009-es rekordtól, és ez a válság előtti szintekre való fokozatos visszatérést jelzi. A kölcsönnyújtási műveleteknek és az uniós költségvetés garanciavállalásának földrajzi megoszlása az alábbiak szerint alakult: Az EU-ban: 63 milliárd EUR-ról kötöttek szerződéseket az EU tagállamaiban. Erre az összegre nem vonatkozik uniós garancia. Az EU-n kívül: Az EU-n kívül 9 milliárd EUR kihelyezéséről kötöttek megállapodásokat. Ebből 5 milliárd EUR összegre uniós garanciavállalás van érvényben. Az EBB hitelnyújtási tevékenysége hatással van az EU költségvetésére, amikor uniós garanciával, kamattámogatással vagy más EU/EBB kockázatmegosztási rendelkezéssel társul. Így tehát: Az EU-n kívüli országokban nyújtott EBB-kölcsönök nagy részéhez az uniós költségvetés garanciavállalása kapcsolódik, amely fedezetet nyújt a szuverén, illetve politikai kockázatokra, míg az üzleti kockázatot az EBB viseli. Az EBB 2010. évi külső hitelezési tevékenységéről a Bizottság 2011 második felében külön jelentést fog kiadni. Ugyanakkor az EBB az uniós költségvetést is bevonó kockázatmegosztási eszközöket kezel az EU-n belüli szakpolitikák támogatására (ilyen például a kutatási és fejlesztési projektekhez kapcsolódó kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus és a TEN-közlekedési projektekre vonatkozó hitelgarancia) 30. 4.2. Az EBB hitelfelvételi tevékenységei A piacokat fokozott bizonytalanság jellemezte az egész év folyamán, ez megnehezítette a kibocsátásokat, különösen a hosszú lejáratú kötvények, nagy volumenben történő kibocsátásait. Az EFSF felállítása és a gazdasági reformintézkedések hozzájárultak az uniós kibocsátók iránti bizalom helyreállításához, ugyanakkor a piac továbbra is kiszolgáltatott maradt a sokkhatások visszatérő kockázatával szemben. Benchmarkkötvények kibocsátására kínálkozó lehetőségek kihasználásával és a magas volatilitásnak célzottabb kibocsátásokkal való kezelésével az EBB-nek sikerült a bizonytalanabb környezetben is boldogulnia. Ehhez hozzájárult az EBB továbbra is erős piaci megítélése. 30 A Bizottság az EB, az EP és a Tanács közötti intézményközi megállapodás 49. pontjával összhangban az éves költségvetési eljárás keretében beszámol a Tanácsnak és a Parlamentnek az uniós költségvetés által finanszírozott új pénzügyi eszközök végrehajtásáról. HU 11 HU
Az EBB tehát meg tudta valósítani a 2010-es finanszírozási program szerinti céljait, és sikerült kedvező feltételek mellett 67 milliárd EUR forrást bevonnia. HU 12 HU