I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

9920 Jelentés az 1997. évi népszavazásra, továbbá az 1998. évi országgyűlési, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választások lebonyolítására felhasznált pénzeszközök vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A választások pénzügyi fedezetének tervezése, biztosítása 2. A választási pénzeszközök felhasználása 3. Elszámolás a választási feladatra felhasznált pénzeszközökkel 4. Az előző választásokhoz beszerzett eszközök hasznosulása 5. Ellenőrzés 6. Az ÁSZ 1994. évi választásokkal összefüggő vizsgálati javaslatainak, ajánlásainak hasznosulása Melléklet Bevezetés A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit a központi költségvetés biztosítja, ezen pénzeszközök felhasználásának vizsgálata és a vizsgálati tapasztalatokról az Országgyűlés tájékoztatása az Állami Számvevőszék feladata. Az ellenőrzés ˇ az 1997. november 16-án megtartott országos (NATO) népszavazás, ˇ az 1998. május 10. és 24. napjára kitűzött kétfordulós országgyűlési képviselő-választás,

ˇ az 1998. október 18-án végrehajtott helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választás, valamint ˇ az 1998. I. félévben tervezett, előkészített, de elmaradt nemzetiségi és etnikai kisebbségi országgyűlési képviselőválasztás előkészítésére és lebonyolítására fordított pénzeszközök szabályszerű és célszerű felhasználásának vizsgálatára terjedt ki. Ezen választásokra a központi költségvetés összesen 8 207 millió Ft-ot biztosított. A népszavazásra 1 700 millió Ft-ot, a kisebbségi országgyűlési képviselő-választás előkészítésére 400 millió Ft-ot, az országgyűlési képviselő-választásra 3 853 millió Ft-ot, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásra 2 254 millió Ft-ot, valamint a kisebbségi országgyűlési képviselő-választás 46 millió Ft maradványát. A teljes összegből központi kiadásra 48%-ot, a választások lebonyolításában közreműködő települési és megyei önkormányzatok, valamint egyéb szervezetek feladataira pedig 52%-ot fordítottak. Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a népszavazással és a választásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó központi szerveknél, a megyei és települési önkormányzatoknál működött választási irodáknál (1997. évi országos népszavazásnál Területi és Helyi Választási Munkacsoport, 1998. évi választásoknál Területi és Helyi Választási Iroda az elnevezésük): ˇ az ellátandó feladatok költségigényét megalapozottan tervezték-e, ˇ a jogszabályi előírásoknak megfelelően használták-e fel a pénzeszközöket, ˇ a pénzügyi elszámolást a vonatkozó jogszabályokban előírt módon és határidőre teljesítették-e, ˇ a népszavazás és a választások (továbbiakban együtt: választások) során miként hasznosultak az Állami Számvevőszék 1994. évi választásokkal összefüggő vizsgálati javaslatai, ajánlásai.

A vizsgált időszak: 1997. július 1-től 1999. március 31-ig. Helyszíni ellenőrzést folytattunk: az Országos Választási Munkacsoport (OVM), majd 1998-tól az Országos Választási Iroda (OVI) pénzügyi feladatait ellátó Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalnál (KÖNYV Hivatal), a Fővárosi Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál (FÁKISZ), 10 Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatnál (TÁKISZ), a fővárosi és 10 megyei önkormányzatnál, 157 települési önkormányzatnál. A 157 települési önkormányzatból 71 volt körjegyzőségi székhely, vagy kapcsolt település. Tekintettel arra, hogy körjegyzőségen belül egységes volt a választással kapcsolatos eljárás, a vizsgálati megállapítások további 122 kapcsolt, vagy székhely-településre, így összesen: 290 helyi önkormányzatra (9,2%) érvényesek. Helyszíni vizsgálatra került sor az Országos Rendőrfőkapitányságnál (ORFK) és 4 megyei rendőr-főkapitányságnál a rendőrségi feladatokra és a győri Széchenyi István Főiskolánál a választásokhoz kapcsolódó oktatások tárgyi feltételeire biztosított pénzeszközök felhasználására és elszámolására vonatkozóan. A vizsgálati körbe vont önkormányzatok, TÁKISZ-ok, egyéb - a választásoknál közreműködő szervek -, valamint a KÖNYV Hivatal rendelkeztek a központi költségvetési forrásból biztosított választás-népszavazás célú pénzeszközök 65,5%- ával. A települési önkormányzatok közül a kiválasztás az önkormányzatok teljes országos ABC szerinti névjegyzékéből egyszerű (szisztematikus) mintavételezési eljárással történt. Ennek alapján 4 megyei jogú város, 8 város, 11 nagyközség és 134 község lett kijelölve. A kiválasztás módszere és a vizsgálati megállapításokkal érintett önkormányzatok aránya (9,2%) az önkormányzatokra vonatkozóan általánosítható megállapítások megtételét tette lehetővé. A választásinépszavazási célú költségvetési pénzeszközök 65,5%-ára kiterjedő helyszíni, részletes vizsgálat pedig a népszavazás és a választások előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos pénzeszközök felhasználásának általános megítéléséhez nyújt kellő alapot.

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok Az 1998. évi választások tervezése, pénzügyi előkészítése és lebonyolítása az 1994. évi választásokhoz viszonyítva - a jelentésben részletesen feltárt hiányosságokat is figyelembe véve - megalapozottabban és szabályszerűbben történt. A választási előkészületek közben elrendelt ügydöntő országos népszavazás, a kisebbségi országgyűlési képviselők választásáról elhúzódó vita, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választása pénzügyi fedezetének az ország-gyűlési választások után megalakuló új kormány hatáskörébe utalása megnehezítette a feladatok előírás szerinti végrehajtását. Az ezek miatt egyidejűleg jelentkező többletterhelések rámutattak arra a problémára, hogy a KÖNYV Hivatal nem rendelkezett a feladatok - elsősorban informatikai komplex projektek - irányításához szükséges felkészültségű szakember-állománnyal. A jogszabályi előírásoktól eltérő eljárásuk is általában erre volt visszavezethető és nem volt megalapozott a kényszerhelyzetre való hivatkozásuk. A közbeszerzési eljárás több esetben formális volt, a KÖNYV Hivatal a megbízások során a tőle, illetve jogelődjétől - a köztisztviselői fizetésnek a versenyágazati szinttől való lényeges elmaradása miatt - korábban eltávozottak szaktudását vásárolta meg. Az 1997. évi költségvetés nem tartalmazott előirányzatokat az 1998. évi választások előkészítésére, az 1998. évi költségvetésben pedig csak az országgyűlési képviselőválasztásra biztosított fedezetet. Az 1997. évi népszavazásra, az országgyűlési képviselő-választás előkészítésére, a kisebbségi országgyűlési képviselők választására, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a költségvetés általános tartaléka terhére, kormányhatározatokkal történő átcsoportosításokkal hoztak létre pénzügyi forrást. A választások pénzügyi fedezetének mértékét a feladatellátás módjának tervezéséhez és esetenként a hosszú átfutási idejű nyílt közbeszerzési eljárás szabályszerű lebonyolításához (NATO népszavazás, kisebbségi országgyűlési képviselő-választás) korábbi időpontban kellett volna eldönteni.

A választások költségigényét, a költségtakarékos eljáráshoz viszonyítva túltervezték. A rendelkezésre bocsátott források a tervezetben szereplő legigényesebb informatikai fejlesztésekre is fedezetet biztosítottak. Az informatikai fejlesztések nemcsak a választási feladatok szükségletét elégítették ki, hanem azoknál figyelembe vették az 1999. évben induló, a választások előkészítése során azonban még részletesen nem kidolgozott és jóvá nem hagyott okmány projektet is. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő választások sok vitát okozó forráshiánya ténylegesen csak a jegyzőkönyvvezetők és helyi választási irodai tagok alacsony normatív díjazásában jelent meg. A pénzeszközök felhasználására, elszámolására és azok ellenőrzésére a belügyminiszter választásonként rendeletet adott ki és jóváhagyta a választások költség-tervezetét. A normatív jellegű működési kiadásokra az előleget a Területi Választási Irodák (TVI), Helyi Választási Irodák (HVI) és TÁKISZ-ok a választásokat megelőzően - a BM rendeletben előírt határnaphoz képest esetenként néhány nap késéssel - megkapták. Az előlegek számítása a BM rendeletben meghatározottak szerint történt, kivéve a körjegyzőségek részére az országgyűlési képviselő-választások alkalmával megállapított összeget. A nem normatív jellegű pénzeszköz felhasználásokról az OVI vezetője döntött. A felhalmozási célú eszközbeszerzés és szolgáltatás megrendelés túlnyomó részét a KÖNYV Hivatal végezte, de az OVI egyedi rendelkező levele alapján a helyi önkormányzatok és a TÁKISZ-ok is lehetőséget kaptak ilyen beszerzésekre. A KÖNYV Hivatalnál a tárgyi eszközök, immateriális javak állományba vételénél a bizonylatok többségét hiányosan töltötték ki, így ezen eszközök azonosítása általában nem volt lehetséges. A helyi önkormányzatok esetében a BM rendeletek nem az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII.26.) Korm. rendelet előírásával összhangban szabályozták a kötelezettségvállalást, hanem minden választással kapcsolatos kiadás kötelezettség-vállalójaként a jegyzőt jelölték meg. A nem összhangban lévő szabályozás miatt kialakult különböző megoldás azonban nem okozott fennakadást a választási feladatok pénzügyi lebonyolításában.

A belügyminiszteri rendeletek a területi, helyi választási irodák vezetőit (főjegyzőket, jegyzőket) felelőssé tették a választás pénzügyi tervezéséért, lebonyolításáért, elszámolásáért. A területi és helyi választási irodáknál, a TÁKISZ-oknál a választási kiadásokat kevés kivételtől eltekintve nem tervezték meg. A jegyzőknek gondoskodniuk kellett többek között a választásokra fordított kiadások számvitelen belüli elkülönített kezeléséről. A vizsgált egységek több mint felénél nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt meg a saját és a támogatásként kapott pénzeszközök felhasználásának elkülönítése a számviteli nyilvántartásokban. A kialakított elszámolási rend fölöslegesen nehezítette az önkormányzatok munkáját és a központi elszámolást sem egyszerűsítette. A helyi önkormányzatoknak és a TÁKISZoknak a működési célú támogatást átfutó bevételként, a kiadásokat átfutó bevétel rendezéseként, a kapott felhalmozási célú támogatást pedig átvett pénzeszközként kellett nyilvántartania az OVM vezetőjének utasítása alapján. A pénzeszközök felhasználásánál nem mindig, illetve gyakran csak látszólagosan tartotta be a KÖNYV Hivatal a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény, a központi költségvetési szervek központosított közbeszerzéseinek részletes szabályait tartalmazó 125/1996. (VIII.24.) Korm. rendelet, a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályait előíró 126/1996. (VII.24.) Korm. rendelet és a 2/1997. sz. OVM vezetői utasítás előírásait. Közbeszerzési eljárás mellőzésével kötöttek értékhatárt meghaladó szállítási szerződést és részekre bontottak megrendeléseket a törvény megkerülése céljából. A kormányrendelet tiltása ellenére eltértek a központosított közbeszerzésre vonatkozó keretszerződés tartalmától. A szabadkézi beszerzések esetében 3 tartalmilag összehasonlítható írásbeli ajánlat hiányában rendeltek meg árut, illetve szolgáltatást. A Magyar Államkincstárnál vezetett választás, népszavazás megnevezésű fejezeti kezelésű alszámlát az előírásoktól eltérve nem csak pénzellátási számlaként kezelték, hanem az intézmények és önkormányzatok pénzellátása mellett a KÖNYV Hivatal működési költségeinek - amelyek választásra elszámolható arányát megalapozottan nem határozták meg - közvetlen finanszírozására is.

Ez utóbbi szabálytalansággal függ össze, hogy az országgyűlési képviselők választásáról, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról a KÖNYV Hivatal által készített feladat típusú pénzügyi elszámolások nem felelnek meg a választási költségek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 15/1998. (III.20.), illetve 36/1998. (VIII.18.) BM rendeletek előírásainak, nem tartalmazzák az átadott normatív támogatásokon kívüli központi kiadásokat. A feladat típusú elszámolást az OVI vezetője a népszavazás esetében az előírt 1997. XII. 26. helyett csak 1998. III. 16-án, az országgyűlési képviselők választásakor 10 nap késedelemmel, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választását követően pedig az előírt határidőn belül készítette el. A határidő csúszásra a dokumentumok indoklást nem tartalmaztak. A választási költségvetésekben meghatározott felhasználási jogcímek közötti átcsoportosításra az OVI vezetője volt jogosult. Átcsoportosítást általában az OVI vezetőjének kötelezettségvállalása alapján végeztek, de azt - a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztást kivéve - nem dokumentálták. A választások eredeti előirányzatával szembeni 46 millió Ft-os elvonással kapcsolatos módosítás nem történt meg. A választási pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése hiányos volt. Az ellenőrzés - beleértve a vezetői és a folyamatba építettet is - elmulasztása tette lehetővé a szabálytalan beszerzéseket és kifizetéseket a KÖNYV Hivatalban. Az OVI vezetője egyik választásnál sem tett eleget a belügyminiszteri rendeletekben a területi választási irodák ellenőrzésére vonatkozóan előírt kötelezettségének. Ugyancsak nem teljesítette a helyi választási irodáknál az ellenőrzési kötelezettségét a területi választási irodák többsége. Az 1994. évi választások ÁSZ vizsgálati jelentésében lévő javaslatok, ajánlások hasznosítására részben sor került az 1997. és 1998. évi választások során. Mindezeket figyelembe véve az Állami Számvevőszék javasolja, hogy a belügyminiszter 1. kezdeményezze, hogy az OVI vezetője az elmaradt országgyűlési kisebbségi választásokra, a helyi és kisebbségi önkormányzati

képviselő-választásokra, valamint az 1997. évi népszavazásra és az 1998-1999. évi választásokra előirányzott teljes összeg felhasználásáról készítsen az előírásoknak is megfelelő részletes elszámolást; 2. kezdeményezze, hogy az országgyűlési képviselő-választás évét megelőző évi költségvetés tartalmazzon rendkívüli előirányzatot a választások előkészítésére, a választási év költségvetésében pedig a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választásának fedezete is szerepeljen; 3. tegye egyszerűbbé, áttekinthetőbbé a választásokra fordított pénzeszközök finanszírozási és elszámolási rendszerét, valamint ennek során a körjegyzőségi sajátosságokat is vegye figyelembe. 4. szorgalmazza a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal olyan szakemberekkel való megerősítését, hogy meg tudják tervezni és szervezni a következő választások feladatainak - különös tekintettel az informatikai feladatokra - irányítását, menedzselését saját köztisztviselőkkel. 5. kezdeményezze, hogy a választási kiadásokkal kapcsolatosan a helyi önkormányza-tok esetében a kötelezettségvállalás és utalványozás szabályozása tekintetében az összhang biztosított legyen. A helyszíni vizsgálati jelentésben a KÖNYV Hivatal részére az alábbi javaslatok kerültek megfogalmazásra: 1. tartsa be a termékek és szolgáltatások megrendelésénél a hatályos jogszabályi előírásokat (közbeszerzés, szabadkézi vétel), 2. készítsen szabályozást a Hivatal működési költségeinek választási feladatra elszámolható arányáról és azt következetesen tartsa be, 3. szervezze meg a választási költségek felhasználásának hatékony ellenőrzését, a megalapozatlan kifizetések rendezésére intézkedjen, 4. a tárgyi eszközök és az immateriális javak állományba vételét az erre a célra szolgáló bizonylatok pontos és teljes körű kitöltésével végezze, 5. biztosítsa, hogy az előirányzat-módosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történjenek.

A területi, a helyi választási irodák és a TÁKISZ-ok számára javasoltuk, hogy a BM rendeletek előírásainak megfelelően: 1. gondoskodjanak a választási feladatokkal kapcsolatos kiadások tervezése és a választások lebonyolítása során a vonatkozó előírások maradéktalan betartásáról, 2. biztosítsák a választásokkal kapcsolatos összes kiadás elkülönített számviteli nyilvántartását 3. a területi választási irodák biztosítsák a választási pénzeszközök felhasználásának ellenőrzését. A helyszíni vizsgálatok megállapításai alapján tett javaslatainkat az érintettek elfogadták. II. Részletes megállapítások 1. A választások pénzügyi fedezetének tervezése, biztosítása 1.1. Tervezés Az 1998. évi országgyűlési képviselők valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választási költségei tervezésének 1997. I. félévi megkezdésekor nem volt ismert, hogy az Országgyűlés milyen mértékben módosítja a választásokra vonatkozó törvényeket, milyen időpontra lesznek kitűzve a választások és kell-e tartani országos népszavazást. A választási kiadások tervezését nagyfokú bizonytalanság jellemezte. A választások pénzügyi előkészítésével legkorábban foglalkozó dokumentumot 1997. február hóban a KÖNYV Hivatal készítette kormányzati előterjesztés tervezetként. Ebben 1998. és 1999. évi választásokat vettek figyelembe. 1998. évben országgyűlési képviselők választását, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választását, valamint elektoros rendszerben fővárosi és országos kisebbségi önkormányzati választást; 1999. évben időközi kisebbségi önkormányzati választást és országos népszavazást (új Alkotmány, NATO stb.). A tervezésnél az 1994. évi választások költségeit bázisadatként kezelték és azt növelték az

infláció és a BM közigazgatási államtitkár által vezetett választási szakmai kabinet döntéseinek figyelembevételével. Számítási anyagot azonban a tervezet nem tartalmazott, hiányoztak a bázisadatok és az infláció figyelembe vett mértéke is. (Az 1994. évi választásokra 2,502 milliárd Ft-ot fordítottak a központi költségvetésből.) A választások lebonyolításához szükséges informatikai fejlesztés költségigényéről sem adott információt az anyag. Ezen tervezet megalapozottsága előbbiek miatt nem igazolható. A választások költségét ekkor 10,4 milliárd Ft-ra tervezték. Ezen belül a parlamenti választás két fordulójára 5,2, az önkormányzati választásra 2,9, a kisebbségi képviselők időközi választásra 0,5, egy országos népszavazásra pedig 1,8 milliárd Ft-ot javasoltak. A tervezet szerint a választási kiadások 40-45%-a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott. Ezért egy évvel a választások előtt 4 milliárd Ft-ra fedezet-igazolás kiadását kezdeményezték. A Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal történt egyeztetések után az 1997. júniusban készült előterjesztés-tervezet már alacsonyabb összeget tartalmazott. Az országgyűlési képviselő-választás két fordulójára 4,0; a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választására 2,5; az 1999. évi időközi kisebbségi képviselők választásra és az országos népszavazásra 2,3; összesen 8,8 milliárd Ft-nak az éves költségvetési törvényekben történő jóváhagyását kezdeményezték. Ebben a tervezetben már 500 millió Ft-os többletkiadási előirányzattal országgyűlési döntés függvényeként szerepelt a kisebbségi országgyűlési képviselők választása is. A korábbi tervezet néhány tételét (TÁKISZ-ok informatikai fejlesztését, közigazgatási hivatalok személyi megerősítését) más forrásból szándékoztak finanszírozni. A közbeszerzések miatti fedezetigazolási igényt 2,8 milliárd Ft-ra csökkentették. A költségek tervezését befolyásolta, hogy párhuzamosan változott a jogszabályi környezet és kitűzésre kerültek a népszavazás és a választások időpontjai. 1997. évben az Országgyűlés megalkotta a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényt. (Hatálybalépés ideje: 1997. XI. 6.) Ez hatályon kívül helyezte az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény IV-X. fejezetét azzal a megkötéssel, hogy a törvény hatálybalépése előtt

kitűzött választás, elrendelt népszavazás lebonyolítására a kitűzés, illetőleg az elrendelés időpontjában hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Ennek megfelelően az Országgyűlés által elrendelt, a köztársasági elnök által 1997. november 16. napjára kitűzött országos népszavazást még az 1989. évi XXXIV. törvény előírásai szerint kellett lebonyolítani. Az Alkotmánybíróság 52/1997. (X.14.) AB határozata következményeként az Országgyűlés módosította korábbi határozatát és így az előzetesen jelzett több kérdés helyett csak a NATO-hoz való csatlakozás kérdéséről tartottak ügydöntő országos népszavazást 1997. XI. 16-án. Az 1998. évi országgyűlési képviselői választások időpontját a köztársasági elnök 1998. május 10. napjára (első forduló) és május 24. napjára (második forduló) tűzte ki. Az országgyűlési képviselő-választás előkészítése során meg kívánták oldani a nemzetiségi és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletét. A kisebbségi országgyűlési képviselők választását az országgyűlési képviselők választásával egyidejűleg tervezték az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatokban. E törvényjavaslatokat a Kormány átdolgozásra visszakérte. Az új javaslatban a kisebbségek országgyűlési képviselőinek megválasztását első alkalommal a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 1998. évi választásával együtt tervezték megtartani. A törvény-javaslatokat az Országgyűlés 1998. III. 16-i ülése nem fogadta el, így 1998. évben a kisebbségek országgyűlési képviselőinek megválasztására nem kerülhetett sor. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választásának időpontját a köztársasági elnök 1998. október 18-ra tűzte ki. A választást a többször módosított 1989. évi LXIV. törvény és az országgyűlési képviselők választásánál már alkalmazott 1997. évi C. törvény előírásainak figyelembevételével kellett lefolytatni. A népszavazás esetében a kitűzés és a lebonyolítás közötti rövid idő nem tette lehetővé, hogy a választásokat összehangolt fejlesztések eredményeinek felhasználásával, a közbeszerzésekről szóló törvény előírásainak maradéktalan betartásával készítsék elő és bonyolítsák le.

A kisebbségek országgyűlési képviselőinek választásával kapcsolatos elhúzódó vita, a választás időpontjának bizonytalansága, a választási eljárás szabályainak hiánya, majd az országgyűlési kisebbségi képviselő-választást meghiúsító országgyűlési döntés az e célra biztosított pénzeszközök felhasználásánál okozott gondot. A döntések bizonytalansága mellett ekkor a választáshoz a szoftver-fejlesztést a KÖNYV Hivatalnak meg kellett kezdenie. Ez a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása előtt megtörtént. Az erre vonatkozó szerződéseket a 400 millió Ft biztosítása és az alszámlára való átutalása közötti időben megkötötték. A választások állami feladatainak hatékony, költségtakarékos megoldása kellő időben elkezdett, összehangolt, tervszerű felkészüléssel lett volna biztosítható. A KÖNYV Hivatal azonban nem rendelkezett megfelelő szakértői gárdával a választások előkészítéséhez. A kormányzati előterjesztéseket nem alapozta meg különböző technikai színvonalat biztosító, alternatív megoldásokat tartalmazó terv készítése. Az előterjesztések a feladatok ellátásához szükségesnek vélt informatikai és szolgáltatási fejlesztéseket ugyan tartalmazták, de azok költségigényét nem. Utalásszerűen már itt szó volt a választási feladatokon túlmutató, más célt is szolgáló informatikai fejlesztésekről is. A választási kiadások és a kapcsolódó fejlesztések tervezését, a közbeszerzések szabályos elvégzését nehezítette, hogy a pénzügyi fedezet csak fokozatosan és nem kellő időben került meghatározásra. Az 1998. évi választások költségvetési előkészítéséről a Kormány a 2216/1997. (VII.24.) határozatával döntött: 1. Az 1998. évi országgyűlési választások és egy esetleges népszavazás előkészítésére 2 milliárd Ft pótelőirányzatot engedélyezett a Belügyminisztérium részére a költségvetés általános tartaléka terhére. 2. Engedélyezte, hogy a Belügyminisztérium - 2,5 milliárd Ft erejéig - az 1998. évi választások lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárásokat megindítsa. 3. Egyetértett azzal, hogy a Belügyminisztérium 1998. évi költségvetése az országgyűlési képviselő-választás I. és II. fordulójára összesen 3,053 milliárd Ft-ot tartalmazzon.

4. Felkérte a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, hogy állapítsák meg egy esetleges népszavazás lebonyolításának az 1. pontban foglaltakon felüli költségvetését. Ezt a kormányhatározatot a későbbiekben többször módosították, kiegészítették az alábbiak szerint: A kormányhatározat 4. pontjában foglaltak alapján megállapított 2 milliárd Ft-on felül a 2265/1997. (IX.5.) Korm. határozat az 1997. évi országos népszavazás lebonyolításához további 500 millió Ft pótelőirányzatot engedélyezett a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal részére a költségvetés általános tartaléka terhére. A 2301/1997. (IX.30.) Korm. határozat a 2216/1997. (VII.24.) Korm. határozat mellékletét képező adatlapot módosította azért, hogy a választási célú pénzeszközök átadását lehetővé tegye a Magyar Államkincstár körébe nem tartozó szervezetek (önkormányzatok) részére. Az 1998. évi költségvetésről szóló 1997. évi CXLVI. törvény, a 2216/1997. (VII.24.) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően 3 053 millió Ft rendkívüli előirányzatot tartalmaz a választás, népszavazás ágazati célfeladatokhoz. A költségvetési törvényben nevesítetten nincs előirányzat a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választására. Az Országgyűlés 1998. év elején a Választás, népszavazás ágazati célfeladat előirányzatából 100 millió Ft-ot engedélyezett az 1998. évi országgyűlési képviselő-választás kampányának támogatására fordítani. Az 1998. évi választások lebonyolításának további költségeiről a Kormány 1020/1998. (II.25.) határozatával döntött: 1. Az 1998. októberi kisebbségi országgyűlési képviselők választására 400 millió Ft pótelőirányzatot engedélyezett a Belügyminisztérium fejezet részére, a központi tartalék terhére.

2. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásokhoz, valamint a kisebbségi országgyűlési képviselők választásához szükséges további 2 500 millió Ft pótelőirányzat biztosítása érdekében új előterjesztés készítését kérte. (Az 1038/1998. (III.31.) Korm. határozat úgy módosította ezt a kormányhatározatot, hogy abban már nem szerepel a pótelőirányzat összege.) A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választás lebonyolításának költségvetési fedezetét csak az 1100/1998. (VII.29.) Korm. határozat biztosította 2,3 milliárd Ft következő módon történő felhasználásának engedélyezésével: 1. A központi költségvetés általános tartaléka terhére 2,160 milliárd Ft pótelőirányzatot engedélyezett a választás, népszavazás ágazati célfeladatra. 2. Engedélyezte, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselők választására biztosított 400 millió Ft maradványát - 46 429 665 Ft-ot - a Belügyminisztérium felhasználhassa az 1998. évi helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásokra. 3. A központi költségvetés általános tartaléka terhére 94 millió Ft előirányzati tartalékot zárolt. A 94 millió Ft-nak a választás, népszavazás ágazati célfeladatra való átcsoportosításáról a 1142/1998. (XI.11.) határozattal döntött a Kormány. Engedélyezte, hogy az átcsoportosított pótelőirányzatból a belügyminiszter a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásokon közreműködő választási irodák tagjait és vezetőit díjazásban részesítse. A választásokra fordítható összes pénzügyi forrás mértékének megfelelősége részletes dokumentumon alapuló költségtervek hiányában csak utólagosan, a felhasználás vizsgálata alapján értékelhető. A forrásbőségre utalnak a következők: ˇ az országgyűlési egyéni választókerületi szint informatikai fejlesztésére vonatkozó tanulmányban szereplő 5 változat közül a legköltségesebbet valósították meg. ˇ a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választására 34 települési önkormányzatot az országgyűlési egyéni választókerület székhely településekkel azonos szintű

informatikai fejlesztésben részesítettek. Ezt a választás nem tette szükségessé. Ezen településeken az informatikai eszközök beszerzése elsősorban az 1999-ben induló, a választások előkészítése során azonban még részletesen nem kidolgozott, és jóvá nem hagyott okmány-projekt miatt történt. 1.2. A költségvetési támogatás területi és helyi tervezése A Belügyminisztérium az országos népszavazás és az 1998. évi országgyűlési képviselő-választások költségeinek normatíváiról, tételeiről és elszámolási rendjéről az 54/1997. (X. 10.) BM rendeletben és a 15/1998. (III. 20.) BM rendeletben intézkedett. A helyi és kisebbségi önkormányzati képviselők választásánál már a 36/1998. (VIII. 18.) BM rendelet normatívái, tételei voltak érvényben. A helyi önkormányzatoknál működő választási irodák vezetői (jegyzők, főjegyzők) néhány kivételtől eltekintve előzetes számításokat, pénzügyi terveket nem készítettek és e feladatra költségvetési előirányzatok kialakítását nem kezdeményezték. Ezáltal nem teljesítették a hivatkozott BM rendeletek pénzügyi tervezésre vonatkozó előírásait. A Veszprém és a Békés Megyei Közgyűlés biztosított az 1998. évi eredeti költségvetésében előirányzatot a választásokkal kapcsolatos várható többlet kiadásokra. A települési önkormányzatok közül mindössze 9 (a vizsgált önkormányzatok 5,7%-a) végzett a választásokat megelőzően dokumentáltan számításokat a választások várható bevételeire és kiadásaira vonatkozóan. A központi költségvetési támogatás esetleges saját forrásból történő kiegészítésével a vizsgált két fővárosi kerületi önkormányzat kivételével egyik települési önkormányzat sem számolt. A vizsgálatba bevont TÁKISZ-ok és a FÁKISZ (továbbiakban együtt TÁKISZ-ok) sem mérték fel a választások várható költségeit, sem 1997-ben, sem 1998-ban. Nem készítettek előzetes számításokat, pénzügyi tervet. A Komárom-Esztergom Megyei TÁKISZ a Belügyminisztérium kérésére az összes TÁKISZ-ra vonatkozóan készített előzetes számításokat a

választásonként felmerülő kiadásokról, de ez az egyes TÁKISZ-okra nem került lebontásra. A TÁKISZ-ok feladatairól szóló 19/1991. (I. 29.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés e) pontja szerint térítésmentes kötelező feladataik közé tartozik a választással kapcsolatos informatikai feladatok ellátása. Ennek ellenére a TÁKISZ-ok költségvetése az 1998. évi választások egyszeri várható többletfeladataira eredeti előirányzatot 1998. évben nem tartalmazott. A választási feladatokat a területi és a helyi választási irodák valamint a TÁKISZ-ok megfelelő pénzügyi tervek hiányában is teljesítették, amennyiben szükséges volt akkor a támogatást saját költségvetésük terhére kiegészítették. A választási feladatokkal kapcsolatos felhasználások 52,1 %-a a helyi és a területi irodáknál valamint a TÁKISZ-ok-nál, 47,9 %-a pedig központi szinten jelent meg. (A választási kiadások szintenkénti alakulását a 4. sz. melléklet tartalmazza.) 1.3. A költségvetési támogatások rendelkezésre állása A kormányhatározatok szerinti pénzeszközök a következő ütemezéssel kerültek átutalásra. népszavazásra 1997.X.13. 500.000 ezer Ft népszavazásra és országgyűlési választások előkészítésére 1997.X.17. 2.000.000 ezer Ft országgyűlési képviselő-választásra 1998.II.25. 437.755 ezer Ft országgyűlési képviselő-választásra 1998.III.12. 1.212.645 ezer Ft kisebbségi országgyűlési képviselő-választásra 1998.III.13. 400.000 ezer Ft országgyűlési képviselő-választásra 1998.IV.1. 1.403.000 ezer Ft helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra 1998.VIII.13. 360.000 ezer Ft helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra 1998.VIII.31. 920.000 ezer Ft helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra 1998.IX.30. 800.000 ezer Ft helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra 1998.X.29. 80.000 ezer Ft

helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra 1998.XII.9. 94.000 ezer Ft A fenti összegekből 1997. X. 13-án 500 millió Ft a KÖNYV Hivatal költségvetési elszámolási számlájára, a többi a BM fejezeti kezelésű alszámlájára került. A népszavazás esetében a központi költségvetéstől a KÖNYV Hivatal késve (X.17-én) kapta meg a támogatást és így a BM rendeletben meghatározott továbbadási határidő (X.16.) betartása lehetetlenné vált. Az országgyűlési képviselő-választásra és a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásra a pénzügyi források a továbbadáshoz megfelelő időben a KÖNYV Hivatal rendelkezésére álltak. A területi és a helyi választási irodák, valamint a TÁKISZ-ok a választásokkal kapcsolatos kiadásokra kétféle módon kaptak támogatást. ˇ A BM rendeletekben meghatározott normatív támogatások a választási irodák választási feladattal szorosan összefüggő személyi és dologi kiadásainak fedezetét biztosították. A normatívák alapján kiszámított előleget az országos választási iroda utalta a területi választási irodáknak, amelyek továbbították a helyi választási irodáknak az azokat megillető összeget. Az OVI közvetlenül utalta át a TÁKISZ-oknak a normatív támogatást és a névjegyzék elkészítésére kiszámított összeget. ˇ A normatív tételeken kívül működési és felhalmozási célra az országos választási iroda vezetője további támogatást biztosított a választási irodáknak, illetve az önkormányzatoknak, elsősorban az ISDN vonalak vásárlására, fenntartására, oktatásra, PC Hot-line-ra és személyi jellegű kifizetésekre, valamint informatikai fejlesztésekre. Az Országos Választási Munkacsoport, későbbi nevén Országos Választási Iroda vezetője a normatív jellegű támogatásokat a népszavazásnál és az országgyűlési képviselőválasztásnál az előírt határidő után 4-5 nappal, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választásnál határidőn

belül átutalta. A területi (megyei) választási irodák általában megfelelő időben továbbították a helyi választási irodák részére a központi támogatást. A területi választási irodák vezetői (a főjegyzők) a polgármesteri hivatalok, illetve a körjegyzőséghez tartozó településeknél a körjegyzőség bankszámlájára utalták át az előlegeket, előlegrészleteket. A körjegyzők - a vizsgált 65 körjegyzőségből 3 kivételével - nem utalták tovább az előleget a hozzájuk tartozó önkormányzatoknak, hanem a körjegyzőség bankszámláján együtt kezelték a több települést megillető pénzeszközöket. A továbbutalásra a BM rendeletek sem tartalmaztak egyértelmű előírást. Ez az elszámolásnál problémákat okozott. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavid és Tiszaadony község megkapta a körjegyzőségi székhelytől az őt megillető összeget, az átutalásra azonban mindhárom választásnál a választások befejezése után került sor (1997. XII. 12-én, 1998. VI. 3-án és XII. 9-én). A Tolna megyei Pincehely körjegyzőségi székhely község szintén a választások után utalta át az érintett kapcsolt településeknek az őket megillető összegeket (1997. XII. 29-én, 1998. VI. 2-án és X. 29-én). Az önkormányzatokhoz történő továbbutaltatás előírásának hiánya és a választási pénzeszközök önkormányzat számvitelén belüli elkülönítésének BM rendeleti előírása ellentmond egymásnak. A pénzeszközök körjegyzőségeknél történő felhasználása, körjegyzőségi bankszámlán történő kezelése miatt a körjegyzőségekhez tartozó önkormányzatok könyvvitelében a választással kapcsolatos - az esetleges saját kiadásokon kívüli - bevételek, kiadások nem jelentek meg. A települési önkormányzatoknak a határidőn túli előleg kiutalások pénzügyi, finanszírozási gondot nem okoztak. (Mintegy 10-15 önkormányzatnál volt az előleg megérkezése előtt választással kapcsolatos kifizetés. Az összegek nagysága azonban nem volt meghatározó az önkormányzati gazdálkodáson belül.) Jelentősebb arányú megelőlegezést kellett megoldani a népszavazásnál, a helyi és kisebbségi

önkormányzati képviselő-választásnál azon önkormányzatoknak, ahol vállalták a választási névjegyzék és értesítő készítésének feladatát. Az értesítőket ugyanis a választást megelőző 58. napig a választásra jogosultaknak meg kellett kapniuk. Az elkészítésre adott normatívát pedig általában ezt követően kapták meg az önkormányzatok. A vizsgálatba bevont települések közül 17 vállalta egy, vagy valamennyi választásnál a választási névjegyzék és az értesítő elkészítését, ez finanszírozási gondot egyik önkormányzat számára sem jelentett. Az előlegek számítása a népszavazás, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselő-választás tekintetében megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Az országgyűlési képviselő-választás esetében az előlegek megállapításánál tévesen került kiszámításra és kifizetésre a helyi választási irodák normatívája. ˇ Nem a BM rendeletekben előírt időponti létszámadatok alapján volt kiszámítva a választási névjegyzék és értesítő készítésére valamint kiküldésére biztosított normatíva összege. A nem jelentős eltérés korrekciójára nem került sor. ˇ A számítógépes program a körjegyzőséghez tartozó nem székhely községeknél is azzal számolt, hogy a településen helyi választási iroda működik. Így minden ilyen településre fordulónként a lakosságszám alapján meghatározott választási irodai taggal számolva 5 000 Ft/fő megbízási díjjal, ennek járulékaival és 3 000 Ft dologi kiadással több támogatást számoltak ki és utaltak át, mint amennyi megillette volna őket. A helyi választási iroda a körjegyzőség székhelytelepüléseken működött, így normatív támogatást is csak itt lehetett elszámolni. Ennek megfelelően jogosulatlanul utaltak ki 883 kapcsolt település részére összesen 41 114 520 Ft-ot, amelyet az elszámoltatás során az Országos Választási Iroda visszavont. A körjegyzőségek nem székhely települései részére az érintett körjegyzőségekhez átutalt

összeggel kapcsolatosan a TVI vezetője részére 3 nappal a választás napja előtt, 1998. V. 7-én adott ki a intézkedést az OVI vezetője. Az intézkedés szerint a tévesen kiutalt összeget a TVI vezetőjének zárolnia kellett. A vizsgálat tapasztalatai szerint 3 megyében - Baranya, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - egyes körjegyzőséghez tartozó nem székhely települések a tévesen kiutalt normatíva terhére kötelezettségvállalásokat tettek a zárolás bejelentése időpontjáig. A TVI-k a problémát jelezték az OVI részére, az OVI írásos engedélyt nem adott a kötelezettségvállalás miatti többlet költség elismerésére, de utólag nem kifogásolta ezt. E három megyében a vizsgálattal érintett 18 körjegyzőséghez tartozó nem székhely községből 10 községnél merült fel a kötelezettségvállalás, számukra a 465 300 Ft téves normatíva összegből 288 065 Ft többletköltség került elismerésre. Az OVI engedélyezése jogtalan volt, mivel a vonatkozó 15/1998. (III.20.) BM rendelet ilyen címen többletköltség elismerésére nem tartalmazott előírást. ˇ A 15/1998. (III. 20.) BM rendelet szerint a helyi választási iroda tagjainak létszámát körjegyzőség esetén a körjegyzőséghez tartozó települések összlakosság száma alapján kellett meghatározni. Ezt a számítógépes program nem vette figyelembe. Országos szinten elmaradt a kapcsolt települések lakosságszámának figyelembevétele. Ezért 191 körjegyzőség székhelytelepülés helyi választási irodájánál 1 fővel kevesebb taglétszámra utalták a támogatást, emiatt utólag 2 054 744 Ft támogatás kiutalására került sor. A vizsgált 23 körjegyzőségi székhelyközségből 10-nél fordult elő az, hogy a körjegyzőséghez tartozó települések lakosságszáma meghaladta az 1000 főt, így 1 fővel magasabb létszámú választási iroda működtetésére voltak jogosultak,

amely miatt a többlet normatíva összesen 13 510 Ft volt. Az 1997. évi C. törvényben nevesített választási szerveken kívül választással összefüggő feladatra az alábbi szervezetek kaptak költségvetési támogatást: Magyar Televízió Rt 47 000 ezer Ft Országos Rendőr-főkapitányság 200 000 ezer Ft BM DUNA Palota és Kiadó 18 375 ezer Ft Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 8 500 ezer Ft BM Híradástechnikai Szolgálat 118 138 ezer Ft Széchenyi István Főiskola, Győr 13 036 ezer Ft A támogatásban részesülő szervezetek közül helyszínen vizsgáltuk az ORFK és a győri Széchenyi István Főiskola részére biztosított összegek rendelkezésre állását. A támogatásokat elszámolási kötelezettséggel átfutó pénzeszközként megfelelő időben kapták meg. Az ORFK a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásra támogatást nem kapott, feladatait saját költségvetése terhére oldotta meg. 2. A választási pénzeszközök felhasználása 2.1. A pénzeszközök feletti rendelkezési jog szabályozása A választási pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultságot (kötelezettség-vállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés) a vonatkozó BM rendeletek szabályozták. Ezen szabályozások azonban a területi és helyi választási irodák esetében nincsenek összhangban az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 98. (1) bekezdésében, valamint a költségvetési szervek gazdálkodását meghatározó 156/1995. (XII.26.) Korm. rendelet VIII. fejezetében előírtakkal, mivel azok kötelezettségvállalóként a polgármestert vagy az általa meghatározottat jelölik meg, a jegyzőnek és az általa kijelöltnek pedig ellenjegyzési jogosultságot adnak. A választás pénzügyi elszámolásaival foglalkozó BM rendeletek kötelezettségvállalási, utalványozási jogosultsággal

a TVI, HVI vezetőjét (főjegyző, jegyző) bízzák meg. A hatályos előírásoktól eltérő rendelkezésre csak törvényi szintű szabályozás útján van lehetőség az államháztartásról szóló törvény 98. (1) bekezdése szerint. A választási pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultságot szabályozó BM rendelet törvénysértő, mert a magasabb rendű jogszabályban megfogalmazottakat szabályozza más módon. A hivatkozott BM rendeletek azon előírása, amely alapján a választási pénzeszközök feletti rendelkezési jogosultság a választási iroda vezetőjét illeti, elfogadható az átfutó pénzeszközök tekintetében, amelyek nem épülnek be az önkormányzatok költségvetésébe. A felhalmozási célú pénzeszközök felhasználásánál - amelyek átadott pénzeszközként kerülnek az önkormányzatok számlájára és átvételük előirányzat-módosítási kötelezettséggel jár - a BM rendelet előírásai nem érvényesíthetők. A vizsgált 168 önkormányzat 62%-ánál szabálytalanul került sor a választásokkal kapcsolatos pénzeszközök feletti rendelkezésre. A kormányrendeleti előíráson alapuló szabályzatuk szerint rendelkezési jogosultságot kapott jegyzőkön és a megfelelő szabályozás alapján eljáró körjegyzőkön kívül egyik jegyző sem volt jogosult az önkormányzati saját forrásokból választásra fordított felhalmozási célú pénzeszközök felett rendelkezni. A nem megfelelő szabályozás miatt kialakult gyakorlat jogsértő volt, de a választási feladat pénzügyi lebonyolításában fennakadást nem okozott. 2.2. Elkülönített nyilvántartási kötelezettség teljesítése 2.2.1. Elkülönített nyilvántartás a KÖNYV Hivatalnál A választásokra vonatkozó BM rendeletek előírták a választás céljára szolgáló pénzeszközök elkülönített kezelési kötelezettségét. A választási pénzeszközök elkülönítésének biztosítására nyitotta meg a Magyar Államkincstárnál a BM a Választás, népszavazás megnevezésű alszámlát, amelynek kezelése a KÖNYV Hivatal feladata volt.

A KÖNYV Hivatal ezen alszámla pénzforgalmának elszámolására külön pénzügyi, főkönyvi elszámolási rendszert alakított ki. A választás, népszavazás feladatára 1997. és 1998. évre önálló intézményi költségvetési beszámolót készített és azt továbbította a BM Közgazdasági Főosztályának. A KÖNYV Hivatalnál nem tartották be az OVM vezetőjének az alszámlán bonyolítható pénzforgalomra és az elszámolások rendjére vonatkozó utasítását, mivel a választások központi kiadásainak fedezetét az alszámláról nem utalták át a KÖNYV Hivatal költségvetési elszámolási számlájára. Az alszámláról, amely a pénzellátást szolgálta a normatív támogatásokat, valamint az OVI vezetőjének egyedi rendelkezése szerinti támogatási összegeket tervezték biztosítani. Így annak egyenlege mindenkor a felhasználható előirányzat-maradványt kellett volna, hogy mutassa. A számlához kapcsolódó nyilvántartásból biztosítható lett volna az un. feladat típusú elszámolás elkészítése. A nyilvántartások nem megfelelő vezetése azonban nem tette lehetővé a BM rendelet szerinti feladat típusú elszámolást. Az alszámla nem pénzellátási szerepet töltött be, mivel a KÖNYV Hivatal a választással kapcsolatos saját működési kiadásainak lebonyolítására is használta. 2.2.2. Elkülönített nyilvántartás a helyi önkormányzatoknál és a TÁKISZoknál A választásokkal kapcsolatos kiadásokra a vizsgált települések 54,8%-a (86 önkormányzat), közöttük 67 körjegyzőséghez tartozó település nem különítette el semmilyen módon a választási pénzeszközöket, vagy az elkülönítés nem felelt meg a BM rendelet, illetve az azt kiegészítő és értelmező OVM utasítás előírásainak. További 71 településen a főkönyvi könyvelés alkalmazott módszere és a kialakított analitikus nyilvántartás megfelelt a BM és az OVM előírásainak. A főkönyvi könyvelésben főkönyvi számla nyitással, vagy alábontással, technikai szakfeladat kijelöléssel, részben önálló intézményként szerepeltetve a választási feladatot, illetve egyéb kódolásokkal valósították meg az elkülönítést. Az analitikus nyilvántartások is különbözőek voltak.

Valamennyi vizsgált TÁKISZ-nál a szabályoknak megfelelő volt az elkülönítés a központi pénzeszközök vonatkozásában mind a főkönyvi könyvelésben, mind az analitikus nyilvántartásokban. Választásonként eltérő számban (43, 47, illetve 57) voltak olyan helyi önkormányzatok, akiknél saját forrásból fedezett kiadás kimutatásra került. Más önkormányzatoknál a saját forrás terhére teljesített választási kiadásokat nem mutatták ki, azokat az igazgatási szakfeladaton számolták el. A vizsgált TÁKISZ-ok közül a saját költségvetés terhére a Hajdú-Bihar és a Békés megyei TÁKISZ számolt el kisebb összegű költséget, a többi TÁKISZ-nál a központi költségvetési támogatások fedezetet nyújtottak a választásokkal kapcsolatos kiadásokra. Jellemző volt, hogy az önkormányzatok a saját költségvetés terhére történő ráfordításokat nem mutatták ki. Ennek hiányában csak becsülni lehet, hogy milyen arányban, mértékben fedezte a központi támogatás a választáshoz kapcsolható kiadásokat. A vizsgálat során a települési önkormányzatok 80%-a jelezte, hogy a központi források nem fedezték a választások kiadásait, ezek többsége azonban saját forrás terhére történő ráfordítást nem mutatott ki. A saját kiadások elsősorban személyi kifizetésekkel, épület üzemeltetéssel, irodaszer felhasználással, postaköltségekkel, telefonköltségekkel, fénymásolással, utazási, kiküldetési költségekkel kapcsolatosak. A vizsgált körben tapasztaltaknak az országos adatokra történő kivetítése útján végzett becsléseink szerint a helyi önkormányzatok a központi költségvetésből választási célra kapott összesen 3 922 millió Ft-ot mintegy 10%-kal, 400 millió Ft-tal egészítették ki. (Az egyes önkormányzatok között a kiegészítés mértéke jelentősen szóródott. A városoknál, nagyközségeknél előfordult, hogy 40-50 %-kal kiegészítették, de a Tolna megyei Önkormányzatnál, Miskolc városban, Kecel városban és további 31 községben a vizsgálatot végzőt arról tájékoztatták, hogy a kapott támogatás saját forrásból történő kiegészítésére nem volt szükség. Ezért a becslésnél a vizsgált körben tapasztaltak alapján a szükséges súlyozást elvégeztük.)

2.2.3. A pénzeszközök felhasználásának dokumentálása az önkormányzatoknál és a TÁKISZ-oknál A választásokkal kapcsolatos bevételek és kiadások főkönyvi könyvelésére és analitikus nyilvántartására a választások elszámolási rendjéről szóló BM rendeletek és a már említett OVM utasítás tartalmaztak speciális szabályokat. Az OVM utasítás értelmében a működési célú pénzeszköz átvételeket - a normatív támogatásokat és a külön OVM intézkedésre kapott nem normatív összegeket - az érintett önkormányzatoknak átfutó bevételként, annak terhére történő kiadásokat átfutó bevétel rendezéseként kellett a főkönyvi könyvelésben az egyéb pénzeszköz felhasználásoktól elkülönítetten könyvelni. A felhalmozási célra az OVI-tól kapott pénzeszközt a Felhalmozási célra átvett pénzeszköz fejezettől, központi költségvetésből főkönyvi számlán, az ennek terhére eszközölt kiadásokat a beszerzésnek megfelelő főkönyvi számlán kellett könyvelni, elszámolni. A területi választási irodák az előírt analitikus nyilvántartásokat kialakították, azok a feladatokkal összhangban, kellően részletezettek voltak, megfelelő alapadatokat szolgáltattak a főkönyvi típusú elszámolások elkészítéséhez. A vizsgált települési önkormányzatok 18,5%-ánál a könyvelés nem, vagy csak részben felelt meg az előírásoknak (pl. nem a megadott főkönyvi számlát alkalmazták, a kiadásokat szakfeladatra számolták el, a bevételeket működési bevételként könyvelték le, az átfutó bevétel rendezése nem történt meg teljes egészében). A hiányosságok többségét a helyszíni vizsgálatok során megszüntették. A vizsgált TÁKISZ-ok a vonatkozó BM rendelet és OVM utasítás előírásainak eleget tettek. A főkönyvi könyvelésben az előírt főkönyvi számlán történt a könyvelés. Az analitikus nyilvántartások - bár különböző megoldással - kellően részletezettek voltak az elszámolások elkészítéséhez, a választások központilag biztosított pénzeszközei felhasználásának bizonyításához. 2.3. A választások költségvetési előirányzatainak és kiadási jogcímeinek módosítása A BM rendeletek az OVM vezetőjét felhatalmazták a jóváhagyott választási költségvetés előirányzatain belül az

egyes feladatok közötti átcsoportosítás és a választási költségvetés tartalékának felhasználási jogával. A KÖNYV Hivatal kezelésébe utalt, a választásokhoz jóváhagyott költségvetésekkel kapcsolatos szabályszerű előirányzat-módosítást az ellenőrzés nem talált, annak ellenére, hogy a választási célra szolgáló teljes előirányzat 8.253 millió Ft-ról 8.207 millió Ft-ra módosult. A kisebbségi országgyűlési képviselőválasztásra átutalt összegből (400 millió Ft) 46 millió Ft felhasználását csak a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztásoknál engedélyeztek előirányzat módosítás nélkül. Az 1997. évi népszavazásra és az 1998. évi országgyűlési képviselő-választásra költségterv készült, amely a szavazópolgárok és szavazókörök számának változása (pontosítása) miatt módosításra került. Mivel a módosításokban csak a helyi és a területi kiadásokra vonatkozó adatok szerepelnek, nem állapítható meg, hogy az eltérést milyen központi kiadási jogcímmel szemben rendezték. A választásokkal kapcsolatos költségtervek módosítására a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőválasztások kivételével csak az elszámolásokat követően a felhasználások ismeretében került sor, amelyeknek dokumentált alapja nincs, így az egyes választások módosított előirányzata nem minősíthető. Az országgyűlési képviselő-választáshoz kapcsolódóan 16 TÁKISZ működési célú támogatás felhalmozási célra történő átcsoportosítására kapott engedélyt, összesen 28,4 millió Ft nagyságrendben. Az önkormányzati választásokhoz kapcsolódóan az OVI vezetője 13 TÁKISZ, valamint egy megyei és egy városi önkormányzat részére engedélyezett felhalmozási célú felhasználást működési célra jóváhagyott támogatásból, összesen 22,2 millió Ft összegben. Az önkormányzatoknál a népszavazáshoz kapcsolódóan a személyi juttatás, a munkaadót terhelő járulék és a dologi kiadás címen biztosított átalányösszegek jogcímei között az eredeti előirányzatok összegének 10%-a mértékéig a szabad átcsoportosítás lehetősége a választási munkacsoport vezetője részére biztosított volt, azzal a kikötéssel, hogy a személyi