Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar E-business Kutatóközpont A fájlcsere szerepe a társadalomban Készítette: Molnár Dénes Gazdasági informatika szak E-business szakirány 2009 Szakszeminárium-vezető: Füleki Dániel
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...- 2-1. A FÁJLCSERE...- 3-1.1 A FÁJLCSERÉLÉS TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE, FEJLŐDÉSE... - 3-1.1.1 A BitTorrent gyakorlati működése...- 5-1.2 A FÁJLCSERE HELYZETE AZ INTERNET VILÁGÁBAN... - 7-2. ÜZLETI MODELLEK A FÁJLCSERÉLÉSEN...- 11-2.1 ONLINE ZENEÁRUHÁZAK ÉS A DRM... - 11-2.2 REKLÁMOKKAL FEDEZETT A JOGDÍJAK... - 14-2.3 MP3-AK ONLINE PIACTERE... - 15-2.4 INTERNET-ELŐFIZETÉSBE ÉPÍTETT JOGDÍJAK... - 16-2.5 INGYEN ZENE AZ ELŐADÓKTÓL... - 17-2.6 INGYENES FILMEK, SZOFTVEREK A KÉSZÍTŐKTŐL... - 20-2.7 NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL ELŐNYÖS LENNE A FÁJLCSERE?... - 21-3. A FÁJLCSERÉLÉS JOGI SZABÁLYOZÁSA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZINTEN...- 23-3.1 SVÉDORSZÁG VÁLTOZÁSOK A FÁJLCSERE ÉLMEZŐNYÉBEN... - 23-3.2 AZ ÉVTIZED FÁJLCSERE PERE THE PIRATE BAY... - 25-3.3 THE PIRATE BAY MÁSHOL - DÁNIA, OLASZORSZÁG, NORVÉGIA... - 27-3.4 HÁROM CSAPÁS A VILÁGRA?... - 28-3.5 A FÁJLCSERE JOGI HELYZETE MAGYARORSZÁGON... - 30-4. KUTATÁS A FÁJLCSERE ÉS A BITTORRENT HELYZETE A MAGYAR FELHASZNÁLÓK KÖZÖTT...- 33-4.1 PONTOSAN KIK IS TARTOZNAK A FÁJLCSERÉLŐK KÖZÉ?... - 34-4.2 KÖZÖSSÉG A BITTORRENT-BŐL?... - 45-4.3 BITTORRENT KÖZÖSSÉGEK ÖNSZABÁLYOZÁSA?... - 51 - ÖSSZEFOGLALÁS, EGYÉNI VÉLEMÉNYEK...- 58 - HIVATKOZÁSJEGYZÉK...- 59 - ÁBRAJEGYZÉK...- 61 - MELLÉKLETEK...- 62 - - 1 -
Bevezetés Az interneten szinte minden nap jelenek meg újabb és újabb cikkek a fájlcseréről, BitTorrentről, jogi szabályozásokról, a nagy kiadók nyilatkozatairól, a BitTorrent technológia és kalózkodás okozta károkról. Számos tanulmány is készült már az internetről, felhasználók szokásairól, főként az adatforgalom típusaira (webböngészés, letöltések, on-demand stream stb.) vonatkozóan. Viszont általában soha nem alkottak egységet a hírek kavalkádja, minden cikkben kicsit másról volt szó, más szemszögből írtak egy-egy témáról. Szakdolgozatomban a BitTorrent általános társadalmi elhelyezkedéséről, megítéléséről szeretnék átfogó képet alkotni, bemutatni a fennálló jogi szabályozásokat, üzleti és társadalmi hatásokat. Dolgozatom első részében magát a fájlcserefogalmat kívánom bemutatni. Annak kialakulását, működését, hogy az is értse a későbbi szövegkörnyezetet, aki eddig csak minimálisan találkozott a témakörrel. Az ezt követő fejezetekben pedig azokat az üzleti megoldásokat, üzleti modelleket veszem sorra, amelyek életképesek, vagy könnyen azok lehettek volna a fájlcsere világában, vagy azt helyettesítve. A fájlcsere szót sokan párosítják a köznyelvben a kalózkodással, vagy az illegális szóval. Azonban nem legalitás vagy illegalitás kérdése, az ugyanis elsősorban egy technikai megoldás az informatika/számítástechnika területén belül. Így utánajártam, az óriáskiadók és a jogvédők szervezetek milyen lépéseket tesznek/tettek világszerte a fájlcserélők megfelelő irányba terelésére, visszaszorítására. Külön megvizsgáltam a magyarországi BitTorrent weboldalak közösségformáló szerepét is. Egy online, kérdőív alapú kutatás folytatva közel 750 személy véleményét sikerült összegyűjtenem, amelyből érdekes és aktuális információkat tudtam meg. Ezen kutatásom eredményét is szeretném bemutatni, hogy első kézből nyújtsak tájékoztatást, mi is a reális, pontos helyzet Magyarországon a fájlcserélő alkalmazásokat használó közösségek vonatkozásában. Hányan és milyen okokból használják a BitTorrent hálózatokat, mennyire informáltak tevékenységük jogi helyzetével. Milyen elképzelésük van a jövőre való tekintettel. Szeretném megvizsgálni, vajon csak egy új technológia széleskörű térhódításáról van szó mely rengeteg jogi aggályba ütközik vagy egy új közösség kialakulásának lehetőségét is magába hordozó online, rendszeres tevékenységről. - 2 -
1. A fájlcsere Az internetes fájlcsere napjainkban már annyira elterjedt, hogy az emberek többségének már van valamilyen elképzelése erről a területről. Azonban sokakban téves, vagy hiányos feltevések alakultak ki. Gyakori, egyedüli társítása a fájlcserének az illegalitás, ami messze nem fedi le a szó tartalmát. Igaz, fontos és súlyos okai vannak, amiért ilyen kép alakulhatott ki az emberekben. A következőkben szeretném bemutatni a fájlcserélés történetét, fejlődését annak érdekében, hogy tiszta és reális képet kaphassunk a témáról, szilárd és egyértelmű támaszt nyújtva kutatásom érdemi megállapításainak. 1.1 A fájlcserélés történeti áttekintése, fejlődése A fájlcserélés kezdete körülbelül egy időre tehető a web kialakulásával, annak fejlődésével. Az internet nyújtotta lehetőségek elsősorban kutatási, információ megosztási megoldásokat biztosítottak. Leegyszerűsítve: létezett egy szerver, ami az adatokat tárolta, és a klienseken keresztül hozzáférhetők voltak ezek az adatállományok. Az 1990-es évek közepétől az internet elterjedésével és fejlődésének köszönhetően egyre szélesedett azon tartalmak köre, ami elérhetővé vált. Vagyis megnőtt a szerverek, kliensek száma, illetve a tárolt adatok fajtája, összetétele is változott. Az internet fejlődését és elterjedését biztosította a számítástechnikai részterületek önálló fejlődése. Ahogy a képek megjelenítése, szerkezete is fejlődött (bmp, gif majd jpg, png képformátumok kialakulása), úgy fejlesztették az adatok minden formáját. A fájlcsere globális alkalmazásához és elterjedéséhez, az otthoni felhasználók bevonásához, a hanganyagok és zenék tárolásának új formátuma köthető. Ez a formátum pedig az MP3 volt (Moving Picture Experts Group 1 Audio Layer-3), amelyet eredetileg a digitális rádiózás céljaira fejlesztett ki a Moving Picture Experts Group, azonban térhódítását az internetnek köszönhette. 1 Rengeteg weboldal jelent meg az interneten, amelyen keresztül zenéket, hanganyagokat lehetett letölteni. 2 1 Vattamány Imre: A zene mindenkié? http://mek.oszk.hu/01200/01236/01236.htm#4 Letöltve: 2009. február 24. 2 Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. - 3 -
Ez időben születtek meg az első generációs fájlcserélő programok 3 : A zenei állományok megosztására fókuszálva alkotta meg 1999-ben Shawn Fanning a Napster című programját, ami mérföldkőként és az első nagy fájlcserélő programként került be a számítástechnika történelmébe. A program gyakorlati működése ami az első generációs fájlcserélőket is jellemezte elég egyszerűnek tekinthető. A felhasználó a program telepítése során megadhatta, mely zeneszámokat szeretné megosztani, majd az arról készült listát elhelyezte a program a szerveren. Így a felhasználók a megosztási listák között kutakodva választhatták ki a számukra szükséges fájlt, majd tölthették le az adott személy számítógépéről, feltéve hogy mindkét fél online kapcsolatban volt. Ellenkező esetben a letöltés nem volt elindítható, vagy megszakadt a letöltés, azt követően viszont újra kellett kezdeni az adott állomány töltését az elejétől. Hasonló elven működő szoftverek jöttek létre, maradtak fenn még a mai napig is, mint például a Usenet és a Soulseek. 4 A 2000-es év után kezdtek megjelenni a második generációs fájlcserélők, úgymint a DirectConnect, DC++, edonkey, emule, Gnutella. 5 A mai napig népszerű zenelejátszó, a Winampot is fejlesztő Nullsofthoz köthető a Gnutella megjelenése 2000- ben, amelyre már igaz volt a ténylegesen elosztott rendszer, ellenben a Napsterrel. A Gnutella legnagyobb újdonsága abban rejlik, hogy már nincs kitüntetett központi szervere. A program magához hasonló alkalmazásokat keres az interneten, majd csomópontok létrehozásával közvetíti a felhasználók megosztási listáit egymás között. Ez a szoftver már támogatja a párhuzamos letöltést is, tehát egyidejűleg több felhasználótól is le tudjuk tölteni ugyanazt a fájlt, ami a letöltési idő lerövidülését hozta magával. Azonban a technológia korlátozza a keresés hatókörét. 2001-ben jelent meg a hierarchikus fájlcserélő rendszer, a Kazaa, amelynek fejlesztésére mára nagyon kevés energiát fordítanak, így lassan pedig spyware-ek elterjedésének egyik központja lett. Ezt követően született meg 2002-ben a mai napig hatalmas népszerűségnek örvendő emule, aminek nagy előnye a nyílt forráskód, amit bárki szabadon módosíthat. Tehát az eddig említett fájlcserélők alkotnak egy nagy családot, korszakot, amelyeket általánosságban 3 Peer-to-Peer (P2P) hálózatok https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vitt9176/ Letöltve: 2009. február 24. 4 Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. 5 Peer-to-Peer (P2P) hálózatok https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vitt9176/ Letöltve: 2009. február 24. - 4 -
úgy is jellemezhetünk, hogy ki kell választanom mit kívánok megosztani, és én pedig mások megosztásából tölthetek le. 6 A következő fontos korszak már a jelenhez kapcsolódik. Ez pedig a Bram Cohen által 2001-ben kifejlesztett BitTorrent programja, és annak térhódítása. A protokoll lényege, hogy a letöltendő adatállományt a kliensek szeletekben (darabokban) töltik le maguknak, miközben önmaguk is letöltésre kínáljak a többi kliens számára a már letöltött darabokat. Mivel darabokat töltenek a kliensek, így a megszakított letöltések később gond nélkül folytathatóak. Ráadásul minél többen töltenek le egy fájlt, annál többen osztják meg mások felé is. Így gyakran gyorsabb elosztás megy végbe, mintha mindenki egy központi szerverhez csatlakozna, és egyedül onnan próbálná meg letölteni a választott állományt. 7 Kutatásomban is legfőképp a BitTorrent protokollal, más néven torrentezéssel fogok foglalkozni a fájlcserélőkön belül. A BitTorrent protokoll egy peer-to-peer (P2P) hálózat. Lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül kommunikálnak egymással, nincs kitüntetett központi csomópont vagy szerver. 1. ábra P2P hálózat 8 1.1.1 A BitTorrent gyakorlati működése A gyakorlatban a következőképpen valósul meg egy állomány letöltése: Telepítünk a számítógépre egy BitTorrent alkalmazást (µtorrent, Azures, BitComet stb.), de sok egyéb szoftverbe már be van építve torrentezési lehetőség, mind például az Opera nevű böngészőbe. Ezt követően keresnünk kell1 egy.torrent kiterjesztésű fájlt, ami tartalmazza a letöltendő állományra vonatkozó információkat. Ilyen torrentfájlok 6 Tóth Benedek: A fájlcsere fejlődése http://www.sg.hu/cikkek/35160/a_fajlcsere_fejlodese/0 Letöltve: 2009. február 24. 7 BitTorrent http://hu.wikipedia.org/wiki/bittorrent Letöltve: 2009. február 24. 8 http://www.sg.hu/kep/2005_01/0111p2p3.gif Letöltve 2009. február 24. - 5 -
összegyűjtésére több weboldal is létrejött. Van akár regisztráció nélkül is elérhető oldal, mint az idén februárban bíróság elé került The Pirate Bay (amellyel egy későbbi fejezetben részletesebben is fogok foglalkozni), vagy zártkörű, regisztrációs torrentweboldalak. Ezen oldalakon csak beírjuk a keresőbe, milyen állomány, tartalom érdekel minket, az oldal pedig találatokat ad az állományra vonatkozó torrentfájlokból, amiket le is tölthetünk. A torrentezés viszont már annyira elterjedt és népszerű a világban, hogy bármely webes keresőmotorba beírva (pl. Google, Yahoo) az állomány nevét és utána a.torrent végződést, találatok ezreit kapjuk pillanatok alatt. Ha megvan a torrentfájlunk, letöltjük a számítógépünkre, majd a telepített BitTorrent alkalmazásban megnyitjuk azt. Egy ingyenesen, legálisan letölthető filmet megnyitva az 1. számú mellékletben látható nyitóképernyőt kaphatjuk. Minden BitTorrent alkalmazásban megtalálhatók alapvető információk a torrent állománnyal kapcsolatban. Jelen esetben láthatjuk a letöltésig hátralévő időt, a letöltendő adatmennyiséget. Megnézhetjük, milyen fájlokból, sőt milyen szeletekből (darabokból) tevődik össze a letöltés alatt álló állomány. Megtekinthető a Peerek listája is, akiknek IP címük is fel van tüntetve. A BitTorrent protokoll két, talán legfontosabb összetevője a Seedek és Peerek. A Peerek azok a felhasználók, akik szintén ugyanezt az állományt töltik le, amit mi is, de még nem rendelkeznek az összes szelettel. A Seedek pedig már az összes szeletet letöltötték, így nekik a teljes állomány rendelkezésükre áll. Ha 0 Seeder látható egy állománynál, akkor lehet akár 1000 Peer, akkor sem tudjuk letölteni az adott tartalmat, mert senkinek nincs meg a teljes tartalom. Ennél a protokollnál szeleteket (darabokat) töltünk le egy adatból, így hiába van 99,99%-ig letöltve valamink, a maradék 0,01% nélkül használhatatlan. Nem egy fájlt, hanem a fájlokból egy szeletet jelent az a 0,01%. Ha viszont Seederből van nagyon sok, Peerből pedig kevés, akkor ugrásszerűen megnő a letöltési sebesség, mivel a Seedek csak felfelé töltenek, vagyis nekünk. Ők fel nekünk, mi le tőlük. A Peerek egymástól is töltenek le és fel is. Amit fontos még megjegyezni a BitTorrent működésénél, hogy letöltés közben automatikusan felfelé is töltünk a már letöltött állományból. Nincs lehetőség csak letöltésre, feltöltés nélkül. Kivéve persze, ha csak Seedek vannak, és rajtunk kívül nincs több Peer, mert akkor nem tudjuk kinek felfelé tölteni az eddig szeleteinkből, hiszen a Seedeknek már mind megvan, amit tőlük kérünk le. Ilyen állapot azonban csak ritkán és rövid időre szokott előfordulni a gyakorlatban. Ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk az adott tartalomra vonatkozó jogi lehetőségekkel. Megengedett-e a tartalom le- és feltöltése egyaránt, mert ha a feltöltés tilos, akkor csak illegális módon torrentezhetünk. - 6 -
1.2 A fájlcsere helyzete az internet világában A német ipoque forgalomelemező cég 2006-os év után harmadszor is elkészítette legfrissebb internettanulmányát a 2008/2009-es évre vonatkozóan. A vállalat egy PRX Traffic Managers nevű szoftver segítségével gyűjtötte az adatait azokról a helyekről, ahol a különböző országok, régiók internetszolgáltatói és egyetemek felhasználói anonim módon engedélyezték a szoftver hálózatukra való telepítést. A tanulmány a megfigyelt területeket 8 régióra osztva próbált átfogó képet nyújtani az aktuális internetes adatforgalomról. Ezt a 8 régiót Észak-Afrika, Dél-Afrika, Dél-Amerika, Közel-Kelet, Kelet-Európa, Dél-Európa, Délnyugat-Európa és Németország jelentette, összesen 8 internetszolgáltatót és 3 egyetemet foglalva magába a kutatás. Az átlagosan 2 hét mérési idő alatt közel 1,1 millió felhasználót és 1,3 petabyte adatforgalmat monitoroztak. Azonban fontos megjegyezni, hogy az eredmények nem reprezentatívak. 9 2. ábra Mérési helyek 10 A mérési helyeknél (lásd 1. ábra) megfigyelhetjük a különböző régiókban pontosan hány felhasználót figyeltek meg, mekkora adatforgalmat bonyolítottak le, és milyen típusú hálózaton tették ezt. Ami rögtön szembetűnő az ábrán, hogy Németországban kirívóan a legnagyobb adatforgalmat produkálta a 100.000 felhasználó. A megfigyelt felhasználók száma mégsem mondható kiugróan magasnak, azonban a vizsgált hálózatukban 3 egyetem is részt vett. Így nem lehet kizárni azt a feltevést, miszerint az 9 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 10 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. - 7 -
egyetemi felhasználók internetezési szokásai mások lennének, mint egy hétköznapi, otthoni háztartásnak. Kicsit problémás a régiók ilyen szintű összehasonlítása. 11 Minden régióban megvizsgálták, hogy milyen protokollon keresztül folyik az internetes adatforgalom. 3. ábra Protokollosztályok megoszlása 2008/2009 12 A diagramból (lásd 2. ábra) egyértelműen látszik, hogy a sötétkék színnel jelölt, P2P hálózaton lebonyolított adatforgalom toronymagasan vezet az összes többi protokoll előtt. Az észak-afrikai 43%-tól a kelet-európai 70%-ig terjedő skála kellő nyomatékkal győzhet meg minket, miért is a P2P adatforgalommal, fájlcserével kell kiemelten is foglalkozni. Az általános webes használat mellett a kiemelkedő 3. helyen találhatjuk a Streaming protokollt, ami magában foglalja a rengeteg internetes rádiót, tv-t, különböző videomegosztó oldalakat, mint pl. a Youtube. Észak-Afrika és a Közel-Kelet van leghátrább a P2P hálózat használatában, közel azonos szinten. Megfigyelhető, hogy mindkét régióban amennyivel alacsonyabb a P2P használat az átlagtól, annyival magasabb a webes használat az arabok lakta területeken. 13 Meg kell jegyezni, hogy a fenti ábrán látható magas értékek az egy évvel ezelőtti, 2007-es évhez képest jelentős visszaesést mutatnak az összes régióban. Keletés Dél-Európában, de Németországban is több mint 10%-kal kevesebb P2P adatforgalmat mértek a tavalyi időponthoz képest. Ugyanakkor mostanra a webes használat 12%-val nagyobb részesedést tulajdonít magának Németországban a teljes 11 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 12 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 13 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. - 8 -
adatforgalomból. Ennek legkézenfekvőbb oka az lehet, hogy kellő dinamizmussal nőtt a népszerűségük a DDL weboldalaknak (direct download links), amelyeken a letöltés közben nem kerül sor állományok megosztására, ellentétben a P2P-vel. A két legnépszerűbb DDL weboldal a RapidShare és a Megaupload, amely szinte az egész világon elérhető, így Magyarországon is. Ezen oldalak működésének lényege, hogy ingyenesen lehet bármilyen tartalmat feltölteni az oldal által biztosított tárhelyre, majd egy linket kap cserébe a feltöltő. Ezután bárki beírhatja a linket egy böngészőbe, és elindíthatja a letöltést számítógépére anélkül, hogy bárkinek is visszatöltené. Ezen oldalak ingyenesen használhatóak, azonban az üzemeltetők néhány zavaró elemet beiktatva az oldalba próbálják rávenni a felhasználókat, hogy fizessenek a prémium hozzáférésért, amellyel minden felgyorsul és leegyszerűsödik. Ingyenes használat esetén letöltéskor akár 1-2 percet is várni kell, amíg aktív lesz a letöltés gomb, ráadásul egyszer csak egy szálon (egy darab állományt) tölthet le az felhasználó. Ha viszont prémium hozzáférést vásárol, akkor az állományok letöltésekor megszűnik a várakozási idő, illetve több szálon is tölthet egyszerre, akár egy letöltésvezérlő program beállításával is. 14 4. ábra Legnépszerűbb P2P protokollok 15 Ha a P2P hálózaton belül hasonlítjuk össze a különböző protokollokat, akkor a 8 régióból 7-ben óriási előnnyel vezet a BitTorrent technológia (lásd 3. ábra). Néhány régióban természetesen akadnak sajátosságok. Dél-Amerikában 43%-kal az Ares elnevezésű fájlcserélő áll az élen, maga mögé utasítva a BitTorrentet és edonkeyt 30-26%-kal. Dél-Európában pedig igaz a BitTorrent vezet, de az edonkey csak 1%-kal 14 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 15 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. - 9 -
szorult a második helyre, így ebben a két régióban az edonkey egyenlő népszerűséggel szerepel a felhasználók körében a BitTorrenttel. A 2007-es évhez viszonyítva viszont mindenhol jelentős mértékben nőtt a BitTorrent népszerűsége a P2P hálózaton belüli protokollok között. 16 A P2P hálózatokon megosztott állományok fajtái csak két régióban, Dél- Európában és Németországban kerültek vizsgálatra (lásd 4-5. ábra 17 ). 6. ábra BitTorrent tartalomtípus forgalom Dél-Európa 5. ábra BitTorrent tartalomtípus forgalom Németország (egyetem) Mindkét régió ábráján megfigyelhetjük, hogy a BitTorrenten keresztüli adatforgalom összetételének sorrendje változatlan. Első helyen áll a videó, majd következnek a szoftverek, végül a hanganyagok. Különbséget csak az egyes kategóriákon belüli arányokban találhatunk. Németországban a videók csak 58%-át teszik ki a teljes adatforgalomnak, azon belül is csak 30%-a film. Ezzel ellentétben Dél-Európában 72%- a videó adatforgalomnak 62%-át filmek teszik ki. Mindemellett Németországban közel kétszerese a szoftverek forgalma, mint Dél-Európában. Nem véletlen, hiszen Németországban 2007-he képest 11%-ról 41%-ra nőtt a szoftverek részesedése a forgalomból. Ezzel párhuzamosan a videók 79%-ról estek 58%-ra. 18 16 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 17 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. 18 Internet Study 2008/2009 http://www.ipoque.com/resources/internet-studies/internet-study-2008_2009 Letöltve 2009. április 15. - 10 -
2. Üzleti modellek a fájlcserélésen 2.1 Online zeneáruházak és a DRM A zenei állományok (például mp3-ak) fájlcserélő hálózatokon keresztüli óriási mennyiségben való terjesztésének köszönhető szükségessé vált új üzleti modellek kidolgozása, hogy visszaszorítsák az illegális terjesztéséből származó károkat a kiadók. Az egyik legkézenfekvőbb megoldásnak számított igaz elég késői felismerésként hogy interneten, digitális formában is kezdjék el a zenék árusítását a kiadók, ha már a felhasználók CD-jükből úgyis digitális formát készítenek, majd egymás között megosztják. Ha pedig pénzért árulnak egy zenét, gondolták, fontos lenne másolásvédelemmel is ellátni, hogy azt a vásárló ne használhassa fel fájlcserélő hálózatokon. Teljesen logikus volt az igény, hogy csak az hallgathassa meg, aki megfizette a termék árát. Ezen alapvető okok miatt kifejlesztették a DRM technológiát (Digital Rights Management). A mai világban már szinte mindent digitális formában tárolunk, legyen szó zenéről, filmről, fényképekről, munkáról vagy akár könyvekről. A tartalmak digitális formában való tárolása pedig értelemszerűen az egyik legegyszerűbb, és legkényelmesebb módja. Minden adatunkat egy minimalizált eszközökön tárolhatjuk, bárhova magunkkal vihetjük, legyen szó merevlemezről, DVD-ről, pendrive-ról vagy éppen egy 1*1 cm-es memóriakártyáról. A digitális tartalomelérések miatt egyre többet is fogyasztunk ezekből a termékekből, mert tárolásuk mellett hozzájutni is nagyon könnyű. Nem kell az üzleteket járni egy zenei CD megvásárlásához, fotószalonokba menni, hogy megnézhessük fényképeinket, papíralapú dokumentumok százait cipelni magunkkal munkába menet. A digitális korszaknak köszönhetően bármely állományunkból tökéletes másolatot készíthetünk teljesen ingyen. Éppen ezért, az itt felsorolt nagyon egyszerű okok miatt szükségessé vált, hogy valamilyen módon védjük adatainkat. Ugyanúgy a kiadóknak is szükségük volt egy rendszerre, ami lehetővé teszi a menedzselést és megakadályozza a visszaéléseket. Persze a DRM több mint egy egyszerű másolásvédelmi rendszer. A DRM megmondja, mit lehet a tartalommal csinálni, azt milyen feltételek mellett tehetjük meg, hogyan védhetjük meg az adott tartalmat. Valamint üzleti modellt is ad. Tehát megkezdődött a zenék online úton, - 11 -
digitális formában való árusítása, a fájlokat pedig DRM technológiával látták el, vagy éppen a nélkül hozták forgalomba. A DRM-mel is ellátott zeneszámok eladásában talán a legnagyobb sikereket a 2003-as évben indult Apple itunes Music Store-nak sikerült elérnie. A 2008-as év közepére az online zeneáruház elérte az 5 milliárdos letöltésszámot, mialatt minden zeneszámot egységesen 0,99$-ért lehetett megvásárolni. 19 Azonban DRM alkalmazásával várható volt, hogy viták tömkelege indul útjára a kiadók és felhasználók között. A DRM érdekeltjeit megvizsgálva megállapíthatunk néhány egyszerű tényt. A szerzőknek annál jobb, minél többet adnak el dalaikból, zenéikből. A kiadók biztosítani szeretnék, hogy csak az hallgathassa a zenét, aki jogosult rá, például fizetett érte. A tartalomszolgáltatók számára fontos szempont, hogy minél olcsóbb legyen a továbbítás, illetve biztonságos, hogy a kiadók bizalmát elnyerjék. Természetesen védeni is szeretnék magukat a tartalom ellopása ellen. A hardvergyártók alacsony áron szeretnék előállítani az eszközöket. Nem akarnak olyan technológiát beépíteni eszközeikbe, amiért a fogyasztó esetleg nem hajlandó fizetni. Értelemszerűen olyat sem szeretnének beépíteni, ami a fogyasztó számára nem szimpatikus, és esetleg negatív irányba befolyásolná vásárlási szándékaiban. Végül pedig a legfontosabb, a fogyasztók álláspontjai, akik nem akarják senki tudomására hozni, mikor és hogyan használják fel a megvásárolt tartalmat. Nem szeretnék, ha bárki megmondaná nekik, mit tehetnek a megvásárolt tartalommal. A DRM ellenzők szerint sérti a magántulajdonhoz való jogot a technológia, hiszen nem engedi átmásolni a megvásárolt zenéket a vásárló tetszőleges zenelejátszó eszközeire. Legtöbb esetben csak azon a gépen játszható le a zene, amelyikre letöltötték/megvásárolták. Eddig egyetlen kiadó sem találta meg a kalózkodás elleni tökéletes megoldást, de a DRM-mel kapcsolatban az az érzése támad az embernek, hogy pont a becsületes vásárlókkal szúrnak ki, a rendszeresen fizető felhasználók látják kárát. A DRM természetesen szinte minden digitális tartalomba beépíthető, legyen szó zenéről, filmről vagy játékról. Sajnos egyik területen sem hiányoznak a technológia okozta botrányok. 2008. októberében például az egyik nagy játékkiadó, a Take-Two ütközött maga állította falba. Legújabb játéka, az NBA 2K9 kosárlabda szimulátor esetén úgy döntött, hogy a játékhoz telepíteni kell a Steam nevű szoftvert, a játék telepítését követően pedig ezen keresztül tudják regisztrálni a megvásárolt terméküket a 19 Koi Tamás http://itcafe.hu/hir/attorte_az_otmilliardos_alomhatart_az_itunes.html Letöltve 2009. április 28. - 12 -
fogyasztók. A probléma viszont akkor abból adódott, hogy az USA területén hiányoztak a szükséges kulcsok a játékok dobozából. Így nem csoda, hogy a játék hivatalos fórumán sorra panaszkodtak a vásárlók, illetve kértek segítséget. A felügyelő adminisztrátorok azonban sokáig nem is reagáltak, sőt a vevőszolgálat sem vette fel a telefont. Ennek hatására a felhasználók már a feltört játék indítófájljait ajánlották egymásnak. Késéssel ugyan, de a kiadó végül a hivatalos weboldalán gyors megoldást ígért vásárlóinak, ami végül meg is valósult. 20 Azonban ebből is látszik, mennyi problémát okozhatnak a felkészületlen biztonsági beavatkozások. A DRM okozta bosszúságok sokszor a fizető vásárlók idegeivel játszanak, gyakran őket is az egyszerű, bonyodalomtól mentes illegális felhasználás, fájlcserélő hálózatokon fellelhető kalózpéldányok útjára terelik. A kiadók a DRM-mel így pont az illegalitás felé sodorják a potenciális fogyasztókat, ellentétesen azzal, amiért bevezették a technológiát. A tiltakozás ellen természetesen jó példa, a már említett itunes Music Store esete. Hiszen ha a DRM-mentes zenék eladásával akkora forgalmat lehetne elérni, mint az Apple online zeneáruházával, akkor valószínűleg már holnaptól megvalósulna a DRM-mentes zene. Mindenesetre az évekig tartó feszültség, konfliktusok sorozata a kiadók és felhasználók között, talán az üzleti modell átértékelése is megadásra késztette a nagy kiadókat, zeneáruházakat. Az Apple először 2007 júniusától vezette be, hogy az EMI kiadó zenéit másolásvédelem nélkül is meg lehet vásárolni, igaz a 0,99$-os egységártól drágábban, 1,29$-ért. Valamint lehetőséget biztosított 0,30$-ért a már megvásárolt zeneszámok másolásvédelem-mentessé upgrade -elésére. A magasabb árért megszabadulhat a vásárló a DRM-től, ráadásul magasabb minőségben is jut a zenéhez (128 kbps helyett 256 kbps bitrátájú állományok vásárolhatóak). 21 Ez idő alatt a Warner és Universal óriáskiadók is úgy döntöttek, hogy bizonyos zeneletöltő szolgáltatásokon keresztül lehetőséget adnak zenéik másolásvédelem nélküli árusításának is. 2008-tól a Sony BMG már végleg úgy döntött, hogy felhagy a DRM küzdelemmel. 22 2009 januárjától pedig az Apple is végleg bevezette a teljes körű, másolásvédelem nélküli zenék árusítását az itunes Music Store-ben, miután sikerült megállapodnia a nagy kiadókkal is. Új árkategóriákat is bevezetett, mégpedig a 0,69$- 20 http://www.pcguru.hu/pcguru/hirek/nba_2k9_drm_botrany Letöltve 2009. február 20. 21 Bodnár Ádám http://www.hwsw.hu/hirek/33521/apple_itunes_masolasvedelem_jogvedelem_drm_ipod_letoltes.html Letöltve 2009. április 29. 22 Ady Krisztián http://www.hwsw.hu/hirek/35004/sony_bmg_zene_masolasvedelem_drm_teszt_promocio_kiado.html Letöltve 2009. április 29. - 13 -
0,99$-1,29$ formájában. A zeneszámok árát a kiadók szabják meg. Így új utakra lép az Apple is, és érdeklődéssel várhatjuk a 2009-es év első negyedévét követő statisztikákat, hogyan alakul majd a részben üzleti modellt váltó itunes Music Store eladásai. 23 Miután sikerült üzleti alapokra helyezni a digitális hanganyagok terjesztését, az vált az egyik legfőbb kérdésé, hogy sikerül-e és ha igen mikor, hogy az egyébként is rohamosan csökkenő CD eladásokból, fizikai értékesítésekből származó bevételt meghaladja a digitális formájú állományok (például mp3-ak, wma-k) eladásából származó bevétel. 2008-ban az Atlantic Records volt az első nagyobb kiadó, amelynek sikerült mindezt elérnie, mégpedig hogy a digitális értékesítésből nagyobb bevételt érjen el, mint a fizikai eladásokból (legalább is az USA-n belül). A digitális értékesítésbe azonban nem csak a különböző online zeneáruházakból vásárolt zeneszámok (mp3-ak) értendők, hanem minden egyéb digitális, zenéhez köthető dolog is, mint például a csengőhangok, on-demand stream lejátszások. Fontos megjegyezni még, hogy az Atlantic Recordsnál a digitális terjesztés sikere nem járt együtt a fizikai CD-k eladásának drasztikus csökkenésével, így nem beszélhetünk torz eredményről sem. 24 2.2 Reklámokkal fedezett a jogdíjak 2006-ban a SpiralFrog vállalat egy új üzleti modellel jelentkezett a digitális zeneértékesítés területén, amivel az Apple itunes Music Store nagy versenytársa szeretett volna lenni. Az üzleti modell leegyszerűsítve annyit takar, hogy a felhasználók ingyen és másolásvédelemmel ellátott zeneszámokat tölthetnek le a weboldalról korlátlanul (Apple készülékekkel nem működnek együtt legfőképp a wma formátumban való terjesztés miatt). Az üzemeltető pedig a weboldalra kihelyezett reklámbevételekből tervezte fizetni a kiadóknak a jogdíjat. A szolgáltatás a teszt időszakot követően 2007 év végétől Észak-Amerikában volt elérhető több független kiadó és az Universal Music Group óriáskiadó kínálatával. A letöltött zenéket nem lehetett kiírni CD-re, de két különböző helyre is másolhatóak voltak (mobil eszközökre). A rendszeres letöltéshez annyit kell csak tenni a felhasználónak, hogy kéthavonta legalább egyszer bejelentkezik 23 Ifj. Zettner Tamás http://itcafe.hu/hir/olcsobb_arak_es_drm-mentesseg_az_ituneson.html Letöltve 2009. április 29. 24 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37504/atlantic_records_warner_zene_ipar_letoltes_mp3_cd_itunes_kiado.htm l Letöltve 2009. február 16. - 14 -
az oldalra, hogy aktív maradjon regisztrációja. 2009 márciusában azonban a vállalkozás és a szolgáltatás is megszűnt. Van, aki egyszerűen a 2008 augusztusától kezdődő gazdasági válsággal magyarázza a SpiralFrog bukását, mások szerteágazóbb okokat keresnek. Hiszen a SpiralFrog abban az időben akart belépni a másolásvédelemmel ellátott zeneszámokkal a piacra, amikor több kiadó is hajlandó volt nyitni a DRMmentes értékesítés felé (lásd Apple). Mások a kínálatot sem találták eléggé széleskörűnek. Igaz, a Universal után az EMI-vel is sikerült megegyeznie a vállalkozásnak, a másik két óriáshatalom, a Warner Music és Sony BMG tartalmai hiányoztak a honlapról. 25 2.3 MP3-ak online piactere 2008-as év decemberében a Bopaboo új, egyelőre béta állapotban lévő szolgáltatással állt elő. Lényege, hogy a kizárólag az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia területén elérhető szolgáltatás keretein belül olyan online piacteret nyit, ahol a felhasználók megunt digitális zeneszámainak értékesítésére van lehetőség.az egyetlen feltétel, hogy digitális másolásvédelemmel (DRM) ellátott állományokat nem szabad értékesíteni. Ezt leszámítva bármely magánszemély, felhasználó egyszerűen feltöltheti megunt mp3-ait, és várhatja az újabb és újabb licitálókat/vásárlókat. Hasonlóan a többi online piacterekhez (például a Vatera Magyarországon) a bevételek jelentős része az eladóé/feltöltőé lesz, azonban 20% a Bopaboo-hoz kerül jutalék gyanánt. Alex Meshkin vezérigazgató szerint a honlapon olyan biztonsági technológiát alkalmaznak, amely megakadályozza majd a visszaéléseket, mint például hogy egy felhasználó többször is eladhassa ugyanazt a zeneszámát mindig másnak. A cég jelmondata, hogy stop illegally sharing and start legally selling, vagyis ne ossz meg illegálisan, adj el legálisan. Ezzel nagyon a kiadók sem vitatkozhatnak, ám a megvalósítás már hagy kívánnivalókat maga után. A végleges változat ebben az évben indulhat el, 2010-től pedig több országra is kiterjedhet. A legnagyobb aggályok az eladásra kínált mp3-ak eredetére vonatkoznak. Hogyan lehetne ellenőrizni és bizonyítani azok legális eredetét? Valamint a leendő eladók vajon tényleg törölni fogják-e eladott zeneszámukat saját merevlemezükről, ahogy azt a szerződésben 25 Barna József http://itcafe.hu/hir/ingyenes_zeneletoltes_spiralfrog_bukas_drm_wma.html Letöltve 2009. március 29. - 15 -
magukra kötelező érvényűnek vállalják? Mindemellett a jogi szabályozások is kétségesek. Elvileg az USA-ban törvény védi az üzleti modellt, miszerint egy CD tulajdonos eladhatja megvásárolt termékét. Ez a megállapítás azonban nem egyértelmű a digitális mp3-akra vonatkozóan. Bizonyos országokban, mint például Ausztriában pedig egyértelműen csak CD és DVD eladása valósulhat meg, ami később gondot okozhat a szolgáltatás terjesztésekor. A sok kérdésre természetesen idővel választ fogunk kapni, remélhetőleg ez év folyamán. Az ötlet új, merész, bár véleményem szerint nehezen kivitelezhető az üzleti modell, ha teljes mértékben a legális tartalom értékesítése a cél és annak alapján szeretne megbízható, stabil, erős szolgáltatóvá válnia a Bopaboo. 26 2.4 Internet-előfizetésbe épített jogdíjak A 2000-es évben alapított angliai Playlouder vállalat már 3-4 éve működteti sikeresen azt az új üzleti modellt, amelyhez már nagy zenei kiadó is csatlakozott. Az üzleti modell lényege, miként legalizálható a fájlcsere úgy, hogy nem az illegális letöltések visszaszorítására fókuszálnak, hanem az azzal való együttműködésre. A Playlouder szolgáltató olyan lehetőséget kínál, hogy a hozzá szerződő felhasználók az internetes havidíj megfizetése után ami átlagosan 9 ezer forint korlátozások nélkül használhatják a szélessávú internetet, korlátlan mennyiségű zeneszám letöltését is magába foglalva az adatbázisukból. Ehhez hasonló próbálkozásokra már korábban is volt példa, de a Playlouder érte el először, hogy 2005-ben egy óriás zenekiadó is csatlakozzon hozzájuk, mégpedig nem más, mint a Sony BMG. Ennek köszönhetően már nemcsak az ismeretlen zenei előadók számait tölthetjük le, hanem olyan nagy nevekét is, mint például Beyonce, David Bowie, Dido, Elvis Presley, George Michael, Oasis, Bruce Springsteen. Ráadásul a letöltött zenék, mp3-ak további felhasználása is megengedett, így bármely zenelejátszónkra átmásolhatjuk. Igaz, a zeneszámokat ellátják egy digitális vízjellel, de ez nem a másolásvédelmet szolgálja, hanem az egyes állományok monitorozását. Az internetszolgáltató az előfizetési díjakból fizet jelentős összeget a kiadóknak annak arányában, hogy az egyes zeneszámaiknál hány letöltés rögzítettek, amit a beépített digitális vízjellel tudnak nyomon követni. Tehát a letöltő a szolgáltatónak fizet a jogdíjért, a szolgáltató pedig a kiadónak. 26 http://futurezone.orf.at/stories/1500714/ Letöltve 2009. március 29. - 16 -
Véleményem szerint azonban ebben az üzleti modellben nem a zene digitális, online terjesztésének új, maradandó ellátási láncát találták meg, mivel az egyes zenék későbbi felhasználása ismeretlen és kontrollálhatatlan. Viszont egy hatékony út az illegális letöltések legálissá való átalakításának, ezzel jelentős és megérdemelt bevételt teremtve ismét a kiadóknak. 27 Részben hasonló szolgáltatás igénybevételére van lehetőség Magyarországon is. 2008 őszétől a UPC Magyarország Kft. olyan előfizetési csomagot kínál a UPC internetet igénybe vevő felhasználóknak, amelyben plusz havidíj ellenében zenéket tölthetünk le a UPC internetes katalógusából. Bevezető áron, havi 1200 Ft-ért lehet előfizetni a UPC Music Go szolgáltatásra hűségnyilatkozat nélkül. Cserébe havi 800 db másolásvédett dal válik letölthetővé wma formátumban, ezen felül pedig 50 db másolásvédelem nélküli zeneszám is mp3 formátumban. Így mindössze 24 Ft/db áron vásárolhatunk korlátlan másolásra alkalmas zeneszámokat. A kínálatot az egyik óriáskiadó, a Universal Music biztosítja. 28 2.5 Ingyen zene az előadóktól Ha nem is tekinthető teljes értékű üzleti modellnek, de mindenképpen egy új irányvonalnak, gondolkodásmódnak tekinthető a zenei iparágban az az üzleti hozzáállás, miszerint az világhírű előadók ingyenesen letölthetővé teszik új albumukat a közönség számára. Általános megállapítások, hogy ha valami ingyen van, akkor azért miért fizetne bárki? Ha valamit ingyen odaadunk az embernek, az később miért adna nekünk mégis pénzt érte? Ezen kérdések automatikusan felvetődnek a kiadókban, de még az egyszeri emberben is, ha arról hall, valamelyik zenei együttes weboldalán ingyen letölthető az új stúdióalbum. Viszont ezekre a kérdésekre lassacskán megkaptuk a választ, hiszen már több külföldi és hazai együttes is tett ilyen kísérletet. 2008-as év elején jelent meg az amerikai Nine Inch Nails új albuma, amely a Ghost I-IV. címet viseli. Az albumot az együttes frontembere, Trent Reznor maga adta ki, valamint engedélyezte annak ingyenes letöltését is. A Ghost I. albumot a sokat bírált The Pirate Bay torrentkereső oldalon tette közzé, így bárki ingyen, gyorsan és jelen esetben teljesen legálisan jutott hozzá. A letöltés, terjesztés óriási méreteket öltött, 27 Szilágyi Szabolcs http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=22055 Letöltve 2009. március 29. 28 Barna József http://itcafe.hu/hir/upc_magyarorszag_upc_music_go_drm_masolasvedelem.html Letöltve 2009. március 29. - 17 -
hiszen ahogy a szakdolgozat első fejezetében is olvashattuk, a BitTorrent protokoll a legnépszerűbb, és legnagyobb adatforgalmat produkáló fájlcserélő hálózata. Az előadók tisztában voltak vele, hogy a világon rengetegen torrenteznek. Ha pedig már ingyenesen is elérhetővé teszik albumukat, az egyik leghasznosabb dolognak a BitTorrent hálózatokon való terjesztés számít. Így jóval szélesebb körben tudják terjeszteni új zenéjüket, ráadásul olyanokhoz is eljuthat, akik nem rajongók (nem nézik az együttes honlapját, hogy letölthetővé vált-e egy zeneszám), új zenekedvelőket szerezhetnek. Bizonyos formában ingyen reklám, szájról-szájra szállva. Viszont így rögtön felmerül a kérdés, akkor ennek az albumnak a megszületésért ingyen dolgoztak volna a zenészek? A válasz: nem. Először korlátozott számban 2500 példányban legyártott egyedi csomagot kínáltak eladásra, amely tartalmazta mind a négy albumot kiváló minőségben, s ennek darabja 300 dollárba került. Talán aaz alacsony példányszám miatt is villámgyorsan elkeltek a csomagok, ezzel jelentős bevételhez juttatva az együttest. Emellett pedig folyt a szokásos értékesítés, CD-n, bakeliten, DVD-n, Blu-ray-en, és fizetős online zeneáruházakban. Az óriási meglepetést az okozta a kezdeményezésben, hogy a terjesztések legnagyobb forgalmát az Amazon online áruháza érte el, ahol 5$-ért árulták az új albumot digitálisan letölthető formában. Ráadásul a 2008-as év mp3 albumainak eladási listájának élén végzett a Nine Inch Nails Ghost I-IV. albuma. Tehát az együttesnek sikerült hatalmas tömegnek eladnia pénzért egy olyan digitális kiadást, amelyet bárki ingyenesen is letölthetett különböző weboldalakról, torrent hálózatokról. Ahelyett, hogy azzal magyaráznánk a nagy fordulatot, hogy bizonyos felhasználóknak túl bonyolult használni a fájlcserélő alkalmazásokat, bizony be kell ismernünk, hogy a fogyasztók rájöttek, így közvetlenül támogathatják kedvenc előadóikat, az általuk elkészített zenei termékért cserébe. A kiadókat kirekesztve, nem csak a CD-k árának töredéke jut el a zenészekhez, hanem online módon szinte az egész. Egyébként a nagy sikerre való tekintettel a Nine Inch Nails szintén 2008-ban megjelent újabb albuma, a The Slip is díjmentesen hozzáférhetővé vált, ráadásul az újabban egyre népszerűbb veszteségmentes tömörítésű flac fájlformátumban. 29 29 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37765/amazon_cd_dvd_bluray_kiado_cc_creative_commons_licenc_album_e ladas_toplista_letoltes_torrent.html Letöltve 2009. április 8. - 18 -
Korábban 2007 októberében a brit Radiohead zenekar tette honlapján ingyenesen letölthetővé mp3 formátumban a 7. új stúdióalbumát, az In Rainbows-t. Pontosabban fogalmazva a rajongókra bízták, mennyit szeretnének fizetni az albumért. Az ingyenes letölthetőség napját követő másfél hónap után jelentették meg saját kiadásban az új lemezt speciális csomagban, amely tartalmazta a CD-t, és egyéb érdekességeket, kb. 13000 Ft-ért. Mivel a Radiohead megvált kiadójától, így került lehetősége új értékesítési csatornák után nézni. Ráadásul az internetes letöltésekkel már aki hajlandó volt pénzt áldozni rá az közvetlenül az együttest támogatta. Ezzel pedig akár új ellátási lánc is kialakulhat az évek során, hiszen rámutattak arra a lehetőségre, nincs feltétlen szükség a kiadókra. Természetesen ez nagyon szélsőséges állapot lenne, de az ilyen kezdeményezések miatt kell a kiadóknak változtatni hozzáállásukon. 30 A Radiohead ugyanis teljes sikerrel zárta az akciót, hiába lehetett letölteni ingyenesen az új albumot hónapokig, a CD fizikai megjelenésével mégis hatalmasra nőtt az eladások száma. Az amerikai Billboard 200-as listájának is az élére állhatott az album, holott a legutóbbi Radiohead lemez csak a 3. helyig tudott felkapaszkodni. 31 A sikerrel járó együtteseket pedig olyan további nagy zenekarok követtek, mint az R.E.M. vagy a Led Zeppelin. Az előadók igyekeznek lépést tartani a korral, olykor pedig megkerülni a kiadókat, ami előnyt jelenthet mind az előadónak, mind a fogyasztóknak. A világhírű együtteseknek tehát anyagilag és presztízs szempontjából is hasznos egy album ingyenes terjesztése a fájlcserélő hálózatokon, vagy a web-alapú letöltéseken keresztül, ha utána fizikai vagy digitális értékesítést is bevezetnek. Ezzel szemben Magyarország kis népességű állam, ráadásul az átlagkereset is sokkal alacsonyabb, mint több EU-s tagállamban. A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) statisztikai adatai szerint pedig jóval alacsonyabbak hazánkban a CD eladások száma is, mint más gazdaságilag fejlettebb országokban. 32 Így valószínűleg egy hazai együttesnek egyáltalán nem érné meg üzletileg ilyen projektbe kezdeni. Ennek ellenére mégis akadt rá példa. A könnyed rock kategóriába tartozó magyar Heaven Street Seven nevű együttes 2008 novemberében egy héten át 30 Berta Sándor http://www.sg.hu/cikkek/55484/megrohamoztak_a_rajongok_a_radiohead_weboldalat Letöltve 2009. április 8. 31 Lechner Tibor http://www.corp.origo.hu/zene/20080114-heti-lemezlistaosszesito-amerikaban-is-bevalta-radiohead-strategiaja.html Letöltve 2009. április 9. 32 http://www.mahasz.hu/m/?menu=piaci_adatok&menu2=statisztikai_adatok Letöltve 2009. május 4. - 19 -
ingyenesen és legálisan letölthetővé tette az új, Jazz című stúdióalbumát honlapjukon. Ráadásul a hivatalos CD megjelenés előtt tette ezt. A zenekar álláspontja a következő: A lemezipar teljes átalakuláson megy keresztül, ilyenkor pedig szükség van merész döntésekre Azoknak, akik ismerik a zenekart, ott vannak a koncerteken, de nem vesznek lemezt. Azoknak, akik eddig is ismerték és szerették a HS7-t, és lemezvásárlással támogatnak minket, de szívesen meghallgatják az új cuccot megjelenés előtt. És azoknak is, akiknek egy ilyen ajánlat újdonság és kóstoló lehet, amely után minimum eljönnek a koncertjeinkre, de akár fizikai formátumban is megveszik az új HS7-lemezt.". Tehát elsődlegesen inkább egy hatékony marketingfogásról van szó, amely együtt halad a mai digitális korral, ugyanakkor egy nagyon szimpatikus szerzői hozzáállást is tapasztalhatunk az akcióból. 33 2009 áprilisában pedig az egyik legismertebb magyar rapper, Dopeman tette ingyenesen és legálisan letölthetővé új koncertlemezét, amelyet indoklása szerint a gazdasági válság miatt ajándékoz a rajongóknak. 34 2.6 Ingyenes filmek, szoftverek a készítőktől A saját zenéjüket ingyen elérhetővé tevő együttesek példájához hasonló a filmvilágban is előfordul, igaz jóval kisebb számban. Peter Joseph rendező 2007-ben jelentette meg Zeitgeist című dokumentumfilmjét. A film három fő részből tevődik össze, amelyben magyarázatot kíván adni, vagy éppen leleplezni a kereszténységet, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást, valamint a Federal Reserve Bank tevékenységét. A filmet több nyelvre is lefordították, köztük megtalálható a magyar felirat is. A film tartalmát rengetegen támadták jogosan a homályos megfogalmazásai, a forrásai megjelölésének mellőzése miatt. De most nem is ezt a lényeg, hanem a terjesztési technika. A filmet 2007. júniusától ingyenesen meg lehet nézni a Google videomegosztó portálján, valamint ingyenesen és legálisan letölthető BitTorrentfájlcserélő alkalmazásokon keresztül a film hivatalos weboldaláról (http://www.zeitgeistmovie.com/). Természetesen lehetőséget biztosít DVD formátumban való elérésre is, amennyiben a felhasználó szeretne fizetni érte jelképes 33 http://www.technet.hu/notebook/20081111/ingyen_letoltheto_a_heaven_street_seven_uj_albuma/ Letöltve 2009. április 29. 34 Gyu http://www.gamestar.hu/dopeman-koncertlemez-ingyen.html Letöltve 2009. április 29. - 20 -
5$-os összegért. A film internetes megjelenését követően napi 70 ezer letöltéssel rövid időn belül az egyik internetes sikerfilmmé vált. 35 2.7 Nemzetgazdasági szempontból előnyös lenne a fájlcsere? Bizonyos tanulmányok egészen szélsőséges eredményeket hoztak ki. Hollandiában, egy 2009. elején közzétett 140 oldalas kutatásból a Gazdasági Minisztérium megbízásából olyan következtetéseket állapítottak meg, miszerint a fájlcsere akár hasznos is lehet nemzetgazdasági szempontból. Az alapos tanulmányt egy 1500 fős reprezentatív mintán végezték kérdőíves megkérdezés alapján, illetve interjúkat is folytattak. Mivel nyilvános, bárki elolvashatja az internetről letöltve (lásd: http://www.ez.nl/actueel/pers_en_nieuwsberichten/nieuwsberichten_2009/januari_200 9/Downloaden_en_delen_van_muziek_films_en_games_vertrouwd_verschijnsel/Ups_a nd_downs), igaz egyelőre csak holland nyelven. A tanulmány eredeti céljaként tűzte ki a fájlcsere gazdasági és társadalmi hatásainak a vizsgálatát, figyelembe véve a letöltők, feltöltők, megosztók nézőpontjait is. 36 7. ábra Zenei albumok értékesítése (CD és LP) per fő (amerikai RIAA adatok alapján) 37 Ahogy a 7. ábrán is láthatjuk, a zenei albumok eladását rettentően kártékony módon érintette a fájlcsere gyors elterjedése. A kutatás azonban ezt a kárt nem is próbálja meg felbecsülni, hiszen azt nem lehet egyszerűen kiszámolni, illetve az illegális letöltések és potenciális vásárlások között sincs egyértelmű kapcsolat. Ráadásul az elemzés nem tesz 35 http://de.wikipedia.org/wiki/zeitgeist_(film) Letöltve 2009. április 29. 36 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. 37 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. - 21 -
különbséget legális-illegális letöltések között, hanem fizetett és nem fizetett kategóriákat próbál szétválasztani. Így a nem fizetett kategóriákba bele esnek olyan állományok is, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak ugyan, de ingyenesen letölthetőek, terjeszthetőek. A kutatók szerint a fogyasztók nagyobb mértékben növelik megtakarításaikat, mint amekkora kárt szenvednek a kiadók. Ennek értelmében szerintük összgazdasági szempontból pozitív helyzetről van szó. Mivel a letöltött filmekkel, zenékkel kulturális személyiségüket bővítik a fogyasztók, maga a társadalom is kulturálisan műveltebb lesz. Ugyanakkor ha fizetniük kellett volna a tartalomért, lehet nem töltötték volna le, de moziban vagy üzletben sem vásárolták volna meg a terméket, ezzel kultúrájukat sem bővítették volna. Valamint a letöltéssel megtakarított tőkéjüket a fogyasztók más típusú termékekre költhetik, amin keresztül az ország gazdasága sem szenved el veszteségeket. 38 38 Dojcsák Dániel http://www.hwsw.hu/hirek/37880/ Letöltve 2009. április 15. - 22 -
3. A fájlcserélés jogi szabályozása nemzetközi és hazai szinten A fájlcserével kapcsolatos jogi szabályozás országonként eltérő. Az alábbiakban szeretném bemutatni a jelenleg érvényben lévő szabályokat, valamint a legújabb törekvéseket, amelyek a fájlcseréléshez köthetőek külföldön és Magyarországon. Mivel a legnépszerűbb fájlcsere hálózaton, a BitTorrentetn keresztül a letöltés alkalmával a feltöltés is automatikusan megvalósul, így különösen is nagy problémát jelentenek ezek használata a tartalmak legális forgalmazásával kapcsolatban. Míg egyes országokban bizonyos tartalmak letöltését engedélyezik, addig a szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak engedély nélküli feltöltést szinte minden országban tiltják. Nézzük meg, a világ egyes részein milyen jogi szabályozások érvényesülnek. 3.1 Svédország Változások a fájlcsere élmezőnyében 2009. április 1-jével lépett életbe egy új törvény Svédországban, amely az Európai Unió IPRED (Intellectual Property Rights Enforcement Directive) ajánlásán alapszik. A szabályozás lényege, hogy az internetszolgáltatók kötelesek átadni előfizetőik személyes adatait, amennyiben a bíróság őket erre kéri. Természetesen ezzel a törvénnyel elsősorban a fájlcserélőket szeretnék visszaszorítani, hiszen Svédország e tekintetben a világ elején jár. Nem véletlen, hogy itt működtették a világ egyik legnagyobb torrentoldalának az áprilisban első fokon elítélt a The Pirate Bay-nek a szervereit is. Mindemellett kormányuk statisztikái szerint 700-800 ezren használnak fájlcserélő alkalmazásokat (utóbbival ellentétben a svéd Kalózpárt 2 millióra becsüli ezt a számot). Létrehozták az Antipiratbyran-t (kalózellenes irodát), amely az IP címek vizsgálását, azonosítását végzi. Miután megvannak az IP címek, a törvény jóvoltából a bíróság kérheti az internetszolgáltatókat, hogy adják ki az IP címhez tartozó felhasználók személyes adatait. Ennek köszönhetően leegyszerűsödnek a peres eljárások, hiszen az internetszolgáltatókon keresztül szinte azonnal hozzájuthatnak azon IP-cím tulajdonosokhoz, akik nem fizettek a szerzői jogvédelem alatt álló tartalom - 23 -