A Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikája 1922-től Elmegyógyászati Klinika 1923-tól Ideg- és Elmekórtani Klinika 1943-tól Idegklinika 1957-től Ideg- és Elmegyógyászati Klinika 1992-től Neurologiai Klinika 1921 1936 Benedek László ny.r. tanár, igazgató 1936/37. II. Fornet Béla ny.r. tanár. h. igazgató 1937 1938 Somogyi István ny.rk. tanár, igazgató 1938 1939 Fornet Béla ny.r. tanár, h. igazgató 1939 1951 Sántha Kálmán ny.r. tanár, igazgató (1942) 1951 1957. I. Rusz Sándor egyetemi docens, mb. vezető 1957/58. II. 1967 Juhász Pál egyetemi tanár, igazgató 1967 1969 Rusz Sándor egyetemi docens, tanszékvezető 1969 1992 Molnár László egyetemi tanár, tanszékvezető 1992 Csiba László egyetemi tanár tanszékvezető A debreceni Elmegyógyászati Klinika, majd az Ideg- és Elmekórtani Klinika első vezetője Benedek László volt, aki a Kolozsvári Egyetemen tanult és szerzett magántanári képesítést 1917- ben. Benedek László professzor tudományos érdeklődése elsősorban pszichiátriai jellegű volt, monográfiát is írt a pszichiátria történetéről. A Magyar Pszichiátriai Társaság nevében a lélektani ismeretek terjesztésére is tett erőfeszítéseket.
Mindemellett számos tanulmánya, monográfiája jelent meg a veszettség okozta agyszövettani elváltozásokról, a paralízis progresszíva gyógyításának lehetőségeiről, a koponyakopogtatással járó vizsgálatokról. Széleskörű nemzetközi kapcsolatai voltak: közleményei német, francia, olasz és spanyol nyelven is kiadásra kerültek. Benedek László 1936-ban a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre nyert kinevezést. Mivel az utódjának tekintett Thurzó Jenő c. ny. rk. tanár tragikus hirtelenséggel meghalt, Benedek professzor utódja Somogyi István lett, aki azonban kinevezése után szintén igen hamar, fiatalon elhunyt. E két váratlan haláleset ad magyarázatot arra, hogy az Idegklinika helyettes vezetője átmenetileg Fornet Béla professzor volt (1938 1939). 1939-ben a klinika igazgatójává Sántha Kálmán ny.rk. tanárt nevezték ki, aki 1942-ben lett egyetemi ny.r. tanár. Az Ideg- és Elmekórtani Klinika a háború alatt is folyamatosan dolgozott Sántha professzor irányítása mellett, aki 1944-ben Debrecenben maradt. 1948-ban itt létesült az első magyarországi EEG-Laboratórium. 1950-ben Műtő és Posztoperatív Őrzőrészleg és Rtg.- laboratórium kezdte meg működését. 1951-re az ágylétszám 86-ról 115-re emelkedett. Sántha Kálmán vezetése alatt az ideg- és elmegyógyászati tevékenységen kívül idegsebészeti, radiológiai és klinikai fiziológiai munka is folyt. Súlyt helyezett az epilepsziakutatásra is. A klinika hazai és nemzetközi kapcsolataival a neurológia jelentős állomásává vált. Közéleti működésével segítette a demokratikus életforma kialakulását. Mindennek ellenére 1951-ben méltánytalanul, koncepciós per alapján megfosztották akadémiai tagságától, eltávolították klinikájáról és Debrecenből is. 1956-ban még megérte rehabilitációját, de az Idegklinika vezetését már nem tudta átvenni, röviddel ezután bekövetkezett halála miatt. 1951 1957 között megbízott igazgatóként Rusz Sándor egyetemi docens vezette a klinikát és igyekezett megtartani és fejleszteni az addig elért eredményeket. A klinika idegsebészeti tevékenységét Sántha tanítványai folytatták és továbbfejlesztették Hullay József egyetemi tanár vezetésével. 1957-ben Juhász Pált nevezték ki egyetemi tanárrá és a klinika igazgatójává. Az új vezető 1959-ben önálló Neurózis Osztályt létesített és 1965-re Idegsebészeti Osztály működését is lehetővé tette. A laboratóriumok területe és felszerelése nőtt és gazdagodott. Az epilepsziások
foglalkoztatására Hencidán Epilepsziás Otthon létesült. A klinikai farmakológiai vizsgálatok mellett tanulmányozták a szubkortikális struktúrák egymásra hatását elektrofiziológiai módszerekkel. 1957-1964 között 3 kutató szerzett kandidátusi fokozatot, 1969-ben pedig Hullay József az orvostudományok doktora fokozatot érte el. 1967-ben Juhász professzort Budapestre nevezték ki tanszékvezetőnek. 1969-ig a klinika igazgatását átmenetileg ismét Rusz Sándor egyetemi docens látta el. 1969-ben tanszékvezető egyetemi tanárnak és a klinika igazgatójának Molnár Lászlót nevezték ki. Molnár professzor az országban elsőként ismerte fel a cerebrovascularis betegségek kísérletes és klinikai vizsgálatainak fontosságát, Állatkísérletes Laboratóriumot szervezett, magas szintre fejlesztette a klinikai és tudományos célú liquor-vizsgálatokat. Cerebrovascularis Osztályt alapított, munkatársait francia, német, amerikai és japán laboratóriumokba küldte tanulmányútra, több új fokális agyi ischemia-modellt dolgozott ki. Megállapította, hogy a nyúlon kifejlesztett reverzibilis fokális agyi ischemia modell alkalmas átmeneti cerebri media elzárásra. Molnár professzor a 80-as évek végén a neurotranszmitterek szerepét tanulmányozta egészséges és kóros körülmények között, valamint a fokális ischemia therápiájával kapcsolatos kérdéseket vizsgálta (különböző hatásmechanizmusú gyógyszerek egyidejű alkalmazása). Az 1980-as években bokszosították a nagy kórtermeket. 1992-ben az Ideg- és Elmeklinika ketté vált, két független tanszékké alakult át; létrejött a Neurológiai Klinika és a Pszichiátriai Tanszék. A Neurológiai Klinika vezetője Csiba László egyetemi tanár lett, míg a Pszichiátriai Tanszék vezetőjévé Degrell István egyetemi tanárt nevezték ki. Csiba professzor vezetésével a cerebrovascularis és a neuromuscularis profil tovább fejlődött, a klinika lett bizonyos mozgászavarok (dystoniák), neuroimmunológiai betegségek (myasthenia gravis, sclerosis multiplex) kelet-magyarországi therápiás központja. A rutin diagnosztikát és a kutatást új molekulárbiológiai módszerek segítették. Jelentős a műszerfejlesztés (carotis és transcranialis Dopplerek, single-fiber EMG, kiválasztott válaszkészülékek, rehabilitációs eszközök komputerizált EEG). Rehabilitációs helyiség épült, az oktatást számítógépek, video-felvételek, CD-k segítették. A klinika vezető munkatársai bekapcsolódtak a PhD képzésbe, több PhD jelölt dolgozott a klinikán, 1992 96 között két
kandidátusi disszertációt védtek meg. Az Állatkísérletes Laboratórium, a neuromuscularis és stroke munkacsoport 1992 és 1996 között több mint 100 munkát publikált angol, ill. magyar nyelven. Hegedűs Katalin professzor asszony a Neurology and Neuropathology on Internet, ill. az Online Neuropathology Atlas című munkáját készítette el. A 90-es években egységes ambulancia, tizenegy ágyas neurológiai Intenzív Osztály alakult és ekkor történt a Fekvőbeteg Osztályok vizesblokkjainak akadálymentesítése és korszerűsítése is. Az ország első Neuroszonológiai Laboratóriuma szintén a 90-es évek elején alakult meg és 1999-ben tették le a mai Alvásdiagnosztikai Laboratórium alapjait is. A klinika 2007 nyarán a DE OEC Kardiovaszkuláris és Onkológiai Komplex Regionális Egészségcentrum modellnek az Auguszta programnak köszönhetően felújított korszerű épületbe költözött. Ennek eredményeként a Neurológia Klinika bekapcsolódhat az észak-alföldi és az észak-magyarországi eurorégió teljes körű progresszív betegellátási igényének kielégítésébe a cerebrovascularis megbetegedések területén. A programban résztvevő társintézményekkel együtt elvállalta ezen betegségcsoportok kezelésének teljes vertikumát: a megelőzést, szűrést, diagnosztikát, konzervatív-, ill. műtéti terápiát, rehabilitációt, utógondozást és a szekunder prevenciót. A klinika elsősorban Debrecen lakosságának (kb. 230 ezer fő) neurológiai ellátását végzi, de egész Észak-Kelet-Magyarország területéről (kb. 3 millió fő) fogadja a speciális szakellátást igénylő betegeket. A klinikának 63 ágy áll rendelkezésére a fekvőbeteg szakellátás biztosításához. Ebből 35 ágy az Általános Osztályon, 20 a Stroke Osztályon és 8 az Intenzív Osztályon. Az akut stroke-ban szenvedő betegek kezelésében speciális vérrögoldó kezelést (intravénás thrombolysist) tudnak végezni. Erre a potenciális jelölteket Debrecen 90 km-es körzetéből fogadják. Nagy előnye az új épületnek, hogy a kezelésre alkalmasnak tartott betegeket rögtön a CT-vizsgálóba szállíthatja a mentő annak közelsége miatt, ahol időveszteség nélkül van lehetőség megítélni a beavatkozásra való alkalmasságot. Az évi 750 beteg 9,5%-ban végeznek vagy vénás vagy artériás vérrögoldást, ez világviszonylatban is a legjobbak közzé sorolja a klinikát. A Neurológiai Klinika ambulanciája és a szakrendelők betegforgalma nagy: 1800
cerebrovascularis beteg, 2200 fejfájásban és krónikus fájdalomban szenvedő beteg, 1200 neuroimmunológiai betegségben szenvedő beteg, 670 epilepsziás, 650 Parkinson kórban és más extrapyramidalis betegségben, 580 neuromuscularis betegségben szenvedő beteg jár évente hozzájuk. A klinikán a kötelező képzésen túl az orvostanhallgatók számára lehetőség nyílik a vezető oktatók részéről meghirdetett szabadon választható kurzusokon való részvételre. Emellett a tantárgy iránt érdeklődő hallgatóknak a klinika által a tanrendben meghirdetett tudományos diákköri pályamunkák és diplomamunkák készítésére is mód nyílik. Főleg japán és olasz hallgató tölti a klinikán az évközi gyakorlatát. A posztgraduális képzés területén a klinika részt vesz a rezidensek neurológia oktatásában (speciális neurológiai osztályokon, szakrendeléseken eltöltendő gyakorlatok, a szakvizsgára bocsátás feltételéül szolgáló rész-vizsgák, vezető oktatókkal történő konzultációs lehetőségek, stb.), a szakvizsgák szervezésében, lebonyolításában is. Szintén a posztgraduális képzés keretén belül a klinika vezető oktatói közül többen PhD témavezetők. A szakvizsga előtt álló vagy már szakvizsgát tett fiatal kollégáknak lehetőségük van az EFNS (European Federation of Neurological Societies) által szervezett International Teaching Course in Neurology-n való részvételre. Az elmúlt években több kolléga töltött el hosszabb időt Japánban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A klinikán a graduális és posztgraduális (szakorvos és PhD) képzés magas színvonalát a szakterületükön kiemelkedő tapasztalattal és eredményekkel bíró külföldi vendégtanárok rendszeres meghívásával is biztosítja. Az intézeti referátumok alkalmával nemcsak a klinika oktatói, hanem a régió szakmai kiválóságai is tartanak előadást. Emellett a klinika vezető oktatói is részt vesznek mind hazai, mind külföldi oktató kurzusokon. A klinikai kutatás során szoros kollaborációban állnak a DE OEC Klinikai Biokémiai és Molekuláris Pathológiai Intézettel, a Radiológiai Klinikával, a Nukleáris Medicina Intézet Radiokémiai Központjával és a Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszékével. A klinikán négy nagyobb munkacsoport működik (cerebrovascularis, neuromuscularis, neuropathologiai és neuroimmun). A speciális kémiai Diagnosztikai Laboratóriumban a neurológiai betegek gerincvíz mintáinak vizsgálatát végzik, mely kiterjed a rutin (sejtszám, sejt-ülepítés, fehérje meghatározás)
és a speciális, immunológiai (elektroforesis), valamint tumormarker vizsgálatokra is. Neuropathologiai Laboratórium a klinika új épületbe történő költözésével egyidejűleg az Elméleti Tömbben talált új, a korábbinál tágasabb otthonra. A labor elsősorban klasszikus neuropathologiai módszerekkel dolgozik. A tudományos munka mellett feldolgozza a klinika pathologiai anyagát és részt vesz a szakorvosok oktatásában. Az Ultrahang Laboratóriumban az agyat ellátó nagy nyaki erek ultrahang vizsgálata történik. Az eljárás során az erek, az érfalak állapotát, szűkületüket, ill. elzáródásukat mutatja ki. A koponyán belüli erek véráramlásának vizsgálatára szolgál a transcranialis Doppler készülék. Funkcionális vizsgálatok végzésére is lehetőség van (tilt table, embolia detektálás). Az Elektrofiziológiai Laboratóriumban számos vizsgálómódszert alkalmaznak. Az EEG vizsgálat során a fejre helyezett elektródok segítségével vezetik el az agykéregben keletkező elektromos jeleket, s ezeket rögzítik. Az epilepszia betegség felismerésében és követésében ez a legfontosabb diagnosztikai módszer. Segíthet az agy szerkezeti- és működészavarainak felismerésében. A környéki idegrendszer, az izmok betegségeinek gyanúja esetén van szükség az idegek és az izmok elektromos vizsgálatára. Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat során egy környéki ideget elektromos árammal ingerelnek, s ezt követően mérik az ideg vezetési sebességét. Az EMG (elektromiográfia) során a vizsgált izomba kis tűelektródát szúrnak, s az izom elektromos tevékenységét vezetik el. A kiváltott válasz vizsgálatok során különböző ingereket (fülhallgatón keresztüli hanginger, TV monitoron látott sakktábla minta, ill. a környéki idegek elektromos ingerlése) követően vezetik az elektromos jeleket az agykéregről. A transcranialis mágneses ingerlés során az agykérget mágneses mező segítségével ingerlik, és a végtagok izmainak aktivitásából a mozgató idegpályák működésére következtetnek. Az Alvásdiagnosztikai Laboratórium az alvászavarokra, többek között az alvási apnoera specializálódott multidiszciplináris egység. Poligráfiás éjszakai vizsgálattal, melynek során a légzést, a vér oxigéntelítettségét, az EKG-t, a pulzust és a horkolás erejét mérik, arra keresik a választ, hogy az alvás a szervezet regenerációját szolgálja-e vagy zavara folytán különböző betegségek tekintetében rizikófaktorként szerepel-e az adott beteg esetében. A klinika célja a jövőben a betegutak összehangolása, diagnosztika, beavatkozás, utókezelés egységessé szervezése szoros együttműködésben a megelőzés, szűrés, rehabilitáció,
utógondozás, szekunder prevenció folyamatával. Fontosnak tartják, hogy növekedjen az ideggyógyászati, agyérrendszeri megbetegedések helyi ellátásának az aránya is. Az ambuláns neurológiai betegellátás keretében modell szintű prevenciós szakrendelések összehangolására törekszenek: obesitas, lipid, diabetes, hipertónia, trombózis hajlam, kardiovaszkuláris, cerebrovaszkuláris prevenciós szakambulancia, onkológiai szűrések szakambulanciája. Szerk.: Petrovics Alica Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor Petrovics Alica Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)