DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. DRB DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS BANK ZRT A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRŐL 2009. DECEMBER 31.
A DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) jelen dokumentummal a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Törvény (Hpt.) 137/A. -ában, valamint a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben foglaltaknak tesz eleget. A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről szóló 234/2007.(IX.4.) Kormány rendelet (Nykr.) céljaival összhangban a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. nyilvánosságra hozatali követelmény rendszere kiterjed : - a kockázatok kezelésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra, a kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírására, - a kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási körére, és - a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezet alkalmazására vonatkozó szabályzatok fő elveire és pontjaira, valamint a kockázatmérséklésre és a hitelkockázati fedezeti eszközök hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló stratégiákra és folyamatokra. A nyilvánosságra hozatali követelmény biztosítja, hogy a Bank megfelelő tájékoztatást nyújt ügyfelei, leendő ügyfelei, a piac többi szereplője és a hatóságok számára kockázatkezelési stratégiájáról és biztosítja működésének átláthatóságát. A Bank a Nykr-ben előírt lényeges információkat nyilvánosságra hozza, kivéve a védett és bizalmas információkat. FOGALMAK: Lényeges információ: olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információt felhasználó személy gazdasági döntését vagy értékítéletét. (Hpt.) Védett információ: olyan információ, amelynek nyilvánosságra hozatala a hitelintézet versenypozícióját ronthatja, vagy amelynek a versenytársak tudomására jutása a hitelintézet termékei vagy rendszerei fejlesztésére fordított befektetéseinek az értékét csökkentheti. (Hpt.) Bizalmas információ: olyan információ, amelynek tekintetében a hitelintézetet titoktartási kötelezettség terheli ügyfele vagy harmadik személy felé. (Hpt.) Kitettségi osztályok a hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelményének számításához alkalmazott sztenderd módszer tekintetében a Hpt. 76/A. (1) bekezdésében felsorolt, tartalmukat és a besorolási követelményeket tekintve a Hkr.-ben részletezett kitettségi osztályok Tőkemegfelelés - a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Tőkemegfelelési index a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa. Tőkemegfelelési mutató a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a. Nyilvánosságra hozatali alapelvek: 1) Lényegesség elve a Bank minden olyan információt nyilvánosságra hoz, amelyet jogszabály, vagy a Bank vezetése lényegesnek ítél. 2) Védett információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank nem hoz nyilvánosságra olyan információt, amely ronthatná versenyképességét, csökkenthetné a termékek vagy rendszerek fejlesztéseinek az értékét 2
3) Bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tilalmának elve a Bank semminemű olyan információt nem hoz nyilvánosságra, amelynek tekintetében titoktartási kötelezettség terheli ügyfele, vagy harmadik személy felé. 4) Valódiság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információknak a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az információk tartalmának, az értékeléseknek meg kell felelniük a jogszabályi előírásoknak. 5) Világosság elve az információkat jól strukturált, áttekinthető, érthető formában kell nyilvánosságra hozni. 6) Összehasonlíthatóság elve a Bank által nyilvánosságra hozott információkat olyan szerkezetben kell bemutatni, hogy az információkat felhasználók számára a lehető legnagyobb mértékben biztosított legyen az adatok, információk előző évi adatokkal, információkkal, valamint más piaci szereplők adataival, információival való összehasonlítás. 7) Rendszeresség elve a Bank évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Pénzintézetre vonatkozó lényeges információkat. 8) Kontrolláltság elve a Bank csak olyan információt hoz nyilvánosságra, amelynek helytállóságáról megbizonyosodott, és azt megfelelő belső kontrollokkal ellenőrizte. KOCKÁZATI TÍPUSOK A következőkben ismertetjük, melyek azok a főbb kockázati elemek, melyet Pénzintézetünk kifejezetten előtérbe helyez. Természetesen a felsoroltakon kívül kezelünk és figyelünk további kockázati típusokra, melyek azonban jellegükből adódóan nem tartoznak a kiemelt csoportba. Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses ügyfele felé kitettsége követelése áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. Koncentrációs kockázat a Hpt. szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. Országkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. Nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: 3
- a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), - a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), - ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), - a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: - lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, - strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. 1. KOCKÁZATI STRATÉGIA A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a PÉnzintézet kockázatokkal kapcsolatos belső irányvonalát. A Bank kockázati stratégiája az alábbi témakörökre terjed ki: - kockázatvállalási politika - kockázati szerkezet - kockázatkezelés szervezete. 1.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Bank Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a Bank Igazgatósága az egész szervezeten belül elvár. Kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: Biztonságos működés elve: A Bank úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse biztonságos működését. A belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által megkövetelt minimális tőkekövetelmény felett. Összeférhetetlenség elve: 4
A Bank úgy alakítja kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel, vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggenek. Együttműködés elve: A Bank a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza a felügyeleti szervek által rendelkezésre bocsátott előírásokat ill. ajánlásokat. Lényeges kockázatok kezelésének elve: A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. Költség haszon elve: A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. Hasonlóakkal történi összemérés elve: A Bank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző Bankoknak. Tiltott tevékenységek elve: A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, erkölcsileg támadható tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Pénzintézet számára veszteséget okoz. Általános kockázatkezelési célok: a) A Bank, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. b) Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Pénzintézet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott követelményekkel. c) A Bank elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. d) A Pénzintézet nem finanszíroz: - politikai pártokat, - politikai szervezeteket. Új ügyfélként nem finanszíroz: - induló, illetve értékelhető múlttal nem rendelkező vállalkozásokat, kivéve az olyan ügyfeleket melyek finanszírozása alacsony kockázatú biztosítékok mellett történik, valamint az olyan projekt társaságokat, amelyeknek többségi tulajdonosai értékelhető gazdálkodási múlttal rendelkeznek és a többségi tulajdonosokra nem érvényesülnek a továbbiakban felsorolt kizáró feltételek, - azon gazdasági társaságokat, amelyek nincsenek cégbíróságon bejegyezve, - azon vállalkozásokat, amelyeknek 30 napon túli lejárt és nem átütemezett köztartozásuk van, - azon vállalkozásokat, amelyek korábban hitelezési veszteséget okoztak, 5
- azon vállalkozásokat, amelyeknek többségi (vagy többségi szavazati joggal rendelkező) tulajdonosai által többségi tulajdonban lévő korábbi cégei, kapcsolt vállalkozásai ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult a hitelkérelem benyújtását megelőző 5 évben, - azon vállalkozásokat, amelyeknek negatív a saját tőkéje, vagy a tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyek nem állnak rendelkezésre. - mindazon vállalkozásokat, amelyeket a Kockázatvállalási üzletszabályzat felsorol, A normálisnál nagyobb kockázatú ügyletek kategóriájába tartozó ügylettípusok, ágazatok a következők: - a számított ügyféllimit összegét meghaladó kockázatvállalások, A Bank tényleges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatokat. f) A Pénzintézet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. g) A Bank törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 1.2. Kockázati szerkezet A kockázati szerkezet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a minimális tőkeszükséglet nagyságával jellemezhető. A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez a Bank az alábbi szabályozás szerinti választható módszereket alkalmazza: - PSZÁF által elfogadott hitelminősítő szervezetek minősítésének alkalmazása - Hitelezési kockázat: sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés: Pénzügyi biztosítékoknál- egyszerű módszer Garanciák, készfizető kezességek esetében-sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere - Devizaárfolyam kockázat: sztenderd módszer - Működési kockázat: alapmutató módszere. Annak érdekében, hogy a Pénzintézet kockázati étvágya a meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében a következő területeken állapít meg limiteket: a) vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre, b) nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően, c) nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint, d) ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre, e) elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint, f) ország kockázat az ország kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra, g) devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra, h) nem-kereskedési könyvi kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra, 6
i) likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére 1.3 Kockázatkezelés szervezete A Bank lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Pénzintézetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Bank vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart A Bank kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. Az Igazgatóság elfogadta a Kockázatkezelési szabályzatokat, amelyek tartalmazzák a Pénzintézet összes lényeges kockázatát és azok kezelési módját. 2. SZAVATOLÓ TŐKE A szavatoló tőke a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. (Hpt.) A Bank 2009.12.31-i szavatoló tokéje a táblázatban foglaltak szerint alakult (millió Ft): 2009.12.31 Alapvető tőke 2.496 Alapvető tőkeként elismert tőkeelemek 2.101 Jegyzett tőke 2.101 Alapvető tőkeként elismert tartalék 441 Eredmény tartalék 286 Általános tartalék 143 Egyéb levonások az alapvető tőkéből -46 Kockázatok fedezésére figyelembe vehető, levonások 2.496 utáni összes alapvető és járulékos tőke Járulékos tőke 0 3. TŐKEMEGFELELÉS A magyar törvényi szabályozás illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott Tőkemegfelelés belső értékelési folyamata által szabályozott keretrendszer három un. Pillérre bontja a hitelintézetek tőkemegfelelést. 1. pillér: a hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat-vállalások, deviza árfolyamváltozás, árukockázat, működési 7
kockázat tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hitelintézeti törvény és kormányrendeletek által előírt módszerek szerint számítja. 2. pillér: A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz kormányrendeletben meghatározott információkat. A szabályozási tőkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: - Hitelezési kockázat sztenderd módszer - Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer - Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) - Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer - Működési kockázat alapmutató módszer Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon hitelintézeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a pénzintézetünk biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítja, méri, összesíti és figyeli; - meghatározzuk a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítjuk, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Bank a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz - termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást - viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, - a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Bank a végzett tevékenységek kockázatának fedezetét mindenkor biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezik, a tőkekövetelmény minimális szintje 2009. december 31-én 1.661 millió Ft, az alábbiak szerint: - Tőkekövetelmény hitelezési kockázatra: 1.386 millió Ft - Tőkekövetelmény piaci kockázatra: 9 millió Ft - Tőkekövetelmény működési kockázatra: 266 millió Ft - Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt: 11.36 % A belső tőkeszükséglet számításánál a pénzintézet a következő stressz teszteket végzi el: - Hitelkockázat stressz teszt 8
- Koncentrációs kockázat stressz teszt - Devizaárfolyam stressz teszt - Kamatkockázat stressz teszt - Likviditási stressz teszt A Bank 2009. december 31-i belső tőkeszükséglete tőkepuferrel és a stressz teszt hatás figyelembe vételével 1936 millió Ft. - Tőkemegfelelési mutató II. pillér alatt: 9.85 % 3.1. Hitelezési kockázat A Pénzintézetünk a hitelezési kockázatával összefüggésben jelentkező késedelmeknek és a hitelminőség romlás kezelésének módját a céltartalék képzés és értékvesztés elszámolásról szóló belső szabályzata rögzíti, mely során a Bank a hitelminősítést a 2000.évi C. sz. törvény valamint "A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól" szóló 250/2000 (XII.24.) Kormányrendelet alapján végzi. Bármely hitelezési konstrukció alkalmazása során mindenkor érvényt kell szerezni az alábbi egyenrangú követelménynek: - a Bank kockázatvállalása során alapvetően a Hpt-ben szereplő prudenciális előírásokat veszi figyelembe, - a Bank törekszik arra, hogy kihelyezéseinek lejárati struktúrája legyen összhangban forrásainak lejárati összetételével, - a Bank kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köt, - a kihelyezésről történő döntés előtt a Bank meggyőződik a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez csatolja, - törekedni kell a versenyképes és rugalmas hitelezésre, az üzletpolitikai érdekeknek megfelelő tartós ügyfélkapcsolatok kialakítására, - a hitelezés folyamán mind a hitel futamideje, mind a hitelezett ügyfelek tekintetében figyelemmel kell lenni a kockázatok reális keretek között tartására. Ezt a célt szolgálja a Pénzintézet (ügyfél)limit rendszere, amely meghatározza a Bank termékeire, az ügyfelekre, ill. partnerekre vonatkozóan a kockázatvállalás feltételeit, a vállalható kockázat nagyságát. A Bank értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő értéke között a minősítés időpontjában veszteségjellegű különbözet mutatkozik. A mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. Az értékvesztés mértékének meghatározásánál alapvetően a követelés, befektetés, átvett eszköz várható megtérülését kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározása során az alábbi szempontokat értékeljük: - a veszteség keletkezésének okai valószínűsége és mértéke, - a várható veszteség és az eredeti bekerülési / nyilvántartási érték aránya, - összes kedvezőtlen körülmény - követelés esetén ügyfél, partnerminősítés -, lehetséges következményeinek értékelése, - hasonló tendenciák eddigi tényeken alapuló tapasztalatai, - már ismert jövőbeni változások hatásának mérlegelése. 9
Az egyedileg minősített tételek esetében minősítési kategóriánként egyedi minősítésű egyedileg elszámolt értékvesztést úgy kell meghatározni, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó nyilvántartási ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokon belül, a megadott százalékos mértékek között legyen: Külön figyelendő 1-10 % Átlag alatti 11-30 % Kétes 31-70 % Rossz 71-100 % Pénzintézetünk a kintlévőségek minősítését mindaddig havi rendszerességgel végezi, amíg azok visszafizetésre, kiegyenlítésre vagy a könyvviteli nyilvántartásból kivezetésre nem kerülnek. A Bank hitelezési kockázatainak kezelésére vonatkozó belső szabályzatai kockázat alapúak, azonban a mérete, üzleti volumene egyenlőre nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható kockázatmérési modellek kifejlesztését, ezért a minimális tőkekövetelményt és a kockázatmérséklés hatásának számszerűsítését a legegyszerűbb sztenderd módszerekkel számítja. 3.1.1. A hitelezési kockázat tőkekövetelménye kitettségi osztályonként (mill. Ft): Kitettségi osztályok Tőke követelmény Kockázattal súlyozott eszközérték Kitettségek mérlegtétel Kitettségek mérlegen kívül Központi kormányok és központi bank 6.355 Regionális kormányok vagy helyi 0,691 8,639 9 8,831 önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 266,493 3331,157 6635,06 150,291 Vállalkozások 290,632 3632,906 3356,681 276,225 Lakosság 234,523 2931,543 3637,671 271,052 Ingatlannal fedezett követelések 316,577 3957,211 9193,724 85,562 Késedelmes tételek 130,015 1625,189 1423,879 9,944 Egyéb tételek 146,751 1834,392 2568,029 3.1.2. kitettségek földrajzi - legalább országonkénti megoszlása kitettségi osztályonként Pénzintézetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet 10
3.1.3. kitettségek gazdasági ágazatbeli szerinti megoszlása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Nemzetgazdasági ágak, ágazatok Kitettség % Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 1539 17% erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Feldolgozó ipar 1184 13% Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar 1178 13% Kereskedelem, gépjárműjavítás 1407 15% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 195 2% Információ, kommunikáció 138 2% Szállítás, raktározás 55 1% Pénzügyi, Biztosítási tevékenység 231 2% Ingatlanügyek 1624 17% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, 134 1% adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Egyéb tevékenységek 1536 17% Összesen 9221 100% 3.1.4. kitettségek hátralevő futamidő szerinti csoportosítása kitettségi osztályonként (mill. Ft) Ügyfél kategória (nettó) Hátralévő futamidő szerint 0 1 év 1 5 év 5 év felett Összesen Pénzügyi vállalkozások kitettség 599 732 1331 Önkormányzati kitettség 175 175 Nem pénzügyi vállalkozási kitettség 3634 3371 2232 9237 Lakossággal szembeni kitettség 705 1010 5475 7190 Egyéni vállalkozási kitettség 88 28 33 149 Non-profit szervezetek kitettsége 9 37 46 Összesen 3.1.5. Késedelmes tételt és a hitelminőség-romlást szenvedett kitettség (mill. Ft) 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória (Br.) Összeg Nem pénzügyi vállalkozások 1115 Jogi személyiség_ vállalkozások 1076 Nem jogi személyiség_ vállalkozások 39 Háztartások 213 Egyéni vállalkozók 14 Lakosság 199 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) Összesen 1328 11
A 2009. évi elszámolt és visszaírt értékvesztés ügyfél-kategória szerinti alakulása (mill. Ft): Megnevezés Ért.veszt. nyitó áll. Ért.veszt. képz. Visszaírás Ért.veszt. vált. Ért.veszt. záró állománya Pénzügyi váll. hitelek 10 16 13 3 13 Hitelek - Nem pénzügyi vállalkozások 350,648 355,171 364,611-9,44 341,208 hitelek jogi személyiségű vállalkozásoknak 314 591 377 214 528 hitelek nem jogi személyiségű vállalkozásoknak 29 32 32 0 29 Hitelek - Háztartásoknak 227,13 327,122 275,385 51,737 278,867 hitelek egyéni vállalkozóknak 8 4 0 4 12 hitelek lakosságnak 261 395 332 63 324 Hitelek - Egyéb 0 0 0 0 0 4. HITELEZÉSI KOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉS A Bank a tőkekövetelmény mérséklésénél nem számol a mérlegen belüli és kívüli nettósításból adódó hatásokkal. 4.1. A biztosítékok értékelése és mértéke A Pénzintézet üzletszerű tevékenységi körébe tartozó különféle hitelműveletek (hitel, kölcsön, garancia) biztonságos végzése szükségessé teszi a kapcsolódó biztosítéki rendszer kiépítését, működtetését. Az ügyletek biztonságossá tétele megköveteli, hogy minden ügylet megkötése biztosítékkal legyen alátámasztva. A Bank a kötelezettség-vállalások kockázatának mérséklése érdekében általános jelleggel jogi biztosítékok lekötését írja elő a döntéskor. A közvetett fedezetül szolgáló biztosítékok arra az esetre nyújtanak fedezetet, amikor az Ügyfél nem képes, vagy nem kész szerződéses kötelezettségeinek eleget tenni. Ezen biztosítékok egyrészt közvetlenül a Bank várható veszteségének csökkentésére szolgálnak, másrészt elősegítik, hogy a Pénzintézet követelése felszámolási eljárás esetén előnyösebben legyen rangsorolva. Egy ügyletet egyszerre többféle jogi biztosíték is fedezhet. A fedezettség optimalizálása érdekében a különböző biztosíték típusok egymás melletti kombinált alkalmazása is lehetséges, sőt kifejezetten előnyös. Az ügylet mögé elfogadott biztosítékok értékét úgy kell megállapítani, hogy azok értékesítése /igénybevétele/ esetén követeléseink (tőke + kamat- és kamatjellegű követelések, beszedési költségek, zárlati költségek összesen) 100 %-ig megtérüljenek. A fedezeti érték megállapításának alapja lehet: 12
- Értékbecslés: Ingatlanról 6 hónapnál, ingóról pedig csak 3 hónapnál nem régebbi értékbecslést fogadunk el és a becslő által megadott piaci forgalmi érték lehet a hitelfedezeti érték számítási alapja. - Könyvszerinti érték, / önkormányzatok esetén vagyonkataszter: - Adás-vételi szerződésben szereplő vételár: ingatlan vagyontárgyak nominális értékeként, az adás-vételi szerződés keltétől számított 1 éven belül, ha a szerződést ügyvéd ellenjegyezte, e vételár teljesítése hitelt érdemlően igazolt. - Tőzsdei elszámoló ár, hivatalos árjegyzék - Árfolyamérték - Kereskedelmi forgalomban kiállított számlaérték, államilag garantált vételár - adó- és értékbizonyítványban meghatározott érték - helyszíni szemle, amit az ügyintéző, vagy a Pénzintézet műszaki ellenőre bonyolít - kölcsönszerződés szerinti érték Pénzintézetünk évente lakossági ügyletekben pedig a termékszabályzatban előírt gyakorisággal a kötelezett pénzügyi helyzetének felülvizsgálata keretében, adott ügyletben fedezetül szolgáló biztosítékokat ellenőrizni: - a számlavezető rendszerben rögzített fedezeti adatok, a valósággal és az aktuálisan rendelkezésre álló, frissen beszerzett dokumentumokkal egyezőek-e, - az előírt ügyfél-minősítési kategóriához rendelt fedezettség biztosított-e, - a fedezet mennyisége, értéke, állaga, a hitel engedélyezéskor fennállóhoz képest csökkent-e, - a fedezet, minden tekintetében likviditást, jogi érvényesítés lehetőségét is vizsgálva -, megfelel-e az engedélyezéskor figyelembe vett érvényesítési, érvényesíthetőségi követelményeknek, - a fedezetre kötött biztosítás díjfizetésének folyamatossága fennáll-e, és a biztosítási kötvény értéke megfelel-e az elfogadott fedezeti értéknek. Az elismert biztosítékok fő típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Pénzintézetünk tőkekövetelmény mérséklőként: 1. a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok: - a Pénzintézetünknél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, - központi kormány, központi bank, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - vállalkozás által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, - tőzsde indexben szereplő részvény vagy átváltoztatható kötvény, vagy - monetáris arany, 2. a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénzt vagy betétet, 3. az életbiztosítási kötvényt vagy szerződést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelésre zálogjogot alapítottak, valamint 4. a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja 5. garancia és készfizető kezesség Elismerhető, előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat - központi kormány és központi bank, - regionális kormány és helyi önkormányzat, - multilaterális fejlesztési bank, - hitelintézet és befektetési vállalkozás, - vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását - hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás. 13
PSZAF által kiadott minősítés alapján 2008 december 31-én a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiadott garanciát tudjuk tőkekövetelmény mérséklőként figyelembe venni. Az olyan kitettségek - mérlegen belüli és kívüli - értéke, amelyek esetében készfizető kezesség, garancia, pénzügyi biztosítékok vagy hitelderivatíva került figyelembe vételre (Mill Ft): Kitettségi osztály Bruttó kitettség Ért.veszt. Ct. er. kitettséhez Nettó kitettség Garancia Pénzügyi biztosítékok Fedezett, összes kitettség kock. mérs. tét. csökk. Regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni 20 20 kitettség Vállalkozással szembeni kitettség 4201 32 4169 218 195 3756 Lakossággal szembeni kitettség 5689 32 5657 712 23 4923 Ingatlannal fedezett kitettség 9655 190 9465 100 9365 Késedelmes tételek 2194 671 1523 89 1434 5. PIACI KOCKÁZAT A piaci kockázatok között a Bank devizaárfolyam kockázatot visel. A tevékenység egészében meglévő devizaárfolyam kockázat minimális tőkekövetelményének számszerűsítését sztenderd- módszerrel számítja. A devizaárfolyam kockázatot a nyitott pozíció szavatoló tőkéhez viszonyított arányával mérjük. 2009. december 31-én a Pénzintézet deviza nyitott pozíciója meghaladta meg a túllépések levonása előtti szavatoló tőke 2 %-át, ezért 9 millió Ft tőkekövetelményt számszerűsítettünk. 6. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT A Bank működési kockázati profilját és a működési kockázatkezelés céljait szem előtt tartva a Pénzintézet meghatározásában a működési kockázat annak a kockázata, hogy a Bank közvetlen vagy közvetett pénzügyi veszteség, illetve a jó hírnevét, vagy az üzletmenet folytonosságát fenyegető, jelentős kár éri a következő egy vagy több ok miatt - a belső folyamatok, - ügynöki tevékenységek, - kiszervezett tevékenységek, - rendszerek nem megfelelő vagy hibás működése miatt, - az alkalmazottak, - ügynökök, - más személyek 14
- nem megfelelő, szakmailag helytelen tevékenysége, rossz szándékú vagy hanyag cselekedetéből fakadóan, illetve - a Pénzintézeten kívüli külső, a piaci változásokhoz nem sorolható események kapcsán. A működési kockázat alapmutató módszere szerinti tőkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a működési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhető. Az alapmutató módszere szerinti tőkeszámításhoz a Bank az eredmény-kimutatás alapján számolja az irányadó mutatót: - a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és - a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A Bank a működési kockázatát szabályozás által meghatározott-tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is a Hpt. 76/J. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott alapmutató módszere szerint számítja. A működési kockázat tőkekövetelménye 266 millió Ft. Siklós DRB Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. 15