Tisztet Ovasó! Aho az ember aratni akar, ott eõször vetnie ke, s aho az ember aratott, ott ismét vetni ke (Lao-Ce) Mora sua cuiibet nociva est. A késedeem a késedemeskedõnek ártamára van. Most már tényegesen az EU-csatakozás eõtt vagyunk. Az EU-csatakozási szerzõdést a magyar fé aáírta. Az megmásíthatatan. Az Európai Unió Paramentjén a sor, hogy még egy-némey procedúra után jóváhagyja. Az EU-csatakozás küszöbén áunk, s azt átépve most már nemcsak formai kérdéseket ke megodanunk, hanem tartamiakat is, hisz a formai eõírások tejesítése is azt céozza. Már nemcsak az a kérdés, hogy mi esz veünk az EU-ban, hanem, hogy hogyan váaszounk! Most már a váaszon, váaszokon, a tartamon esz a hangsúy. Amit evégezhettünk, evégeztük, amit nem, vagy rosszu, hibáva terheten tettünk, vagy emuasztottuk megtenni már most hátrányként jeentkezik. Rajtunk a sor; mit teszünk annak érdekében, hogy a fekészüés, a csatakozásig hátra évõ idõben jó foytatódjék. Nem érdemes az aggáyoknak, kéteyeknek tovább és nagyobb teret adni, a kishitûekre hagatni... Következik ez év ápriisában a népszavazás... Nem kétséges, fe van adva a ecke, a történemi heyzet megjeöés nem üres szóam, hanem vaóság. Magyarország ehetõséget kapott, szerzett és most (Hic Rhodus, hic sata!) az áampogárokon, egyéneken, szakembereken múik, hogy hogyan éünk eséyeinkke. A magyar agrárium eddigi fekészütségét ehet vitatni, bíráni, a fekészüés foyamatát tudomásu nem venni aigha. Mindent, ami megtanuható EU-normák, -szabáyozás, eõírások ismerete, korszerû fejesztési technoógiák eterjesztése, s az ehhez szükséges szeméet érvényre juttatása, akamazkodás, páyázni tudás e ke sajátítanunk. Ugyanakkor fe ke ismernünk érdekeinket, nemzeti sajátosságaink megõrzése meett. Adottságainkat, a magyar agráriumban rejõ értékeket, hagyományokat senki sem vitatja. De többrõ van szó! Abban a köcsönhatási rendszerben, amiben éünk majd, ke érvényesítenünk mindazt, amit tudunk, (és amit szeretnénk), és érvényesününk ezáta a viágpiacon; termékeinkke, szaktudásunkka. Összefogássa jobb eredményeket érhetünk e, hiszen egymásra utatságunk növekszik. Meggyõzõdésem, csatakozásunk sikerének egyik fontos fetétee ez. Ha heyt akarunk áni a versenyben, a kihívásokka szemben, akkor ezt a szeméetet gyakorattá ke tennünk. Eenkezõ esetben...? Nincs eenkezõ eset. Nem ehet, mert nemzeti érdekünk, nemzeti stratégiánk része a növekedés és fejõdés, a korszerû követemények (p. minõségbiztosítás, éemiszerbiztonság stb.) tejesítése. Mindezeket a gazdaság egészére és természetszerûen a magyar agráriumra vonatkoztatva. Nem térhetünk ki ezek eõ, ha azt akarjuk, amit szeretnénk: többet, jobban, gazdaságosan és kiváó minõségben termeni. A megtermet javakat értékesíteni, s az eért jövedeem szintjén fogyasztani. Persze a mindenkori gazdasági tejesítmény az aap. Anékü nincs az a kedvezõ támogatási rendszer, aho csak úgy maguktó megemekednek a fizetések, jövedemek. Tehát az eséy és az eérhetõ, várt eredmény között temérdek munkára van szükség. Tudásra (az EUszabáyozás ismeretére, páyázati ehetõségek kihasznáására, magas színvonaú gazdákodásra), és tejesítményre. Az eséyünk megvan a fezárkózásra. Közös feeõsségünk, hogy az eséybõ kézze fogható eredmény szüessék. Eséyeinket növei a következõ generáció fekészütsége. A jövõ generációja az új szabáyok között biztos eigazodássa, több nyev ismeretéve, számítógépes tudássa és magasfokú szakismerette heyt fog tudni áni. Tehetségük, képességeik erre jogosítják fe õket. A jövõt már õk formáják, s az új, tudásaapú társadamat is õk építik tovább Magyarországon. DR. OLÁH ISTVÁN HA RENDSZERESEN HIRDET SZAKLAPUNKBAN, NEMCSAK CÉGÉT, TERMÉKEIT REKLÁMOZZA, ISMERTSÉGÉT NÖVELI, HANEM HOZZÁJÁRUL A GAZDASÁGI KOMMUNIKÁCIÓ; A SZAKMAI TÁJÉKOZTATÁS, TÁJÉKOZÓDÁS, INFORMÁCIÓÁRAMOLTATÁS SZÍNVONALÁNAK KÍVÁNT ÉS SZÜKSÉGES EMELÉSÉHEZ, ÉS SZAKLAPUNKAT IS TÁMOGATJA. A VETMA KHT. ÉS A MAG KUTATÁS FEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZET SZERKESZTÕSÉGE 2003. február Toe, ege et fac! 3
Beszégetés, véeménycsere Dr. Gábor Dzsingisz úrra, a Hoand Kiráyság magyarországi és horvátországi tanácsosáva Európában gondokodni Gábor doktorra hivatai szobájában beszégettünk, éppen a koppenhágai döntés eõtti napon, 2002 decemberében. Az interjú központi kérdése: mi a véeménye a tanácsos úrnak Magyarország EU-csatakozásáró? Megítéésem szerint a ehetõ eggyorsabban ke Magyarországnak csatakoznia az Európai Unióhoz. Minden pianat számít, nem érdemes azon fiozofáni, hogy miyen módon ehetett vona jobban fekészüni, most már partra ke száni. Mi a véeménye Magyarország fekészütségérõ? A kérdést több odaró meg ehet közeíteni. Fe ehet tenni a kérdést magát úgy is, hogy Magyarország egyátaán fe van-e készüve, vagy hogy miyenek a tárgyaási eredmények és még sorohatnám. Ami Magyarország mezõgazdasági fekészüését ieti, természetesen következetesebb és hatékonyabb irányítás meett az emút tizenkét évben a magyar agráriumban történteket értve ez aatt többet tehetett vona a csatakozásért. A magyar mezõgazdaság adottságai, ehetõségei így is igen pozitívak; a tõkérõ, tõkeeátottságró mint a fejesztés egyik fontos tényezõjérõ szóva ha nem a pianatnyi kríziseket vesszük, érdemes pénzt mozgósítani korszerûsítésre, s ha anyagiag normáis közegben mûködik az agrárgazdaság, az eredmények sem maradnak e. Mint emítettem, a kiinduópontok Magyarország számára jók, a magyar szakérteem küönösen. Emaradásró, összehasonítva a többi csatakozásra váróva, nincs szó. A mezõgazdasági szakérteemme tehát nincs baj, az ökoógiai adottságok jobbak, feümúják a többi csatakozók ehetõségeit. Az is figyeemre métó, hogy a tíz tagjeöt közü Magyarország az egyeten, amey agrárexportta rendekezik. Ez kiemet jeentõségû. A magyar mezõgazdaság egyik fee a csatakozás után endüetet kap, ez meggyõzõdésem. Ugyanakkor nem hagathatom e, hogy a másik fee nem; ez fontos és megodandó kérdés jeent meyhez nemzeti stratégia ke, hogy pozitív megodás szüessen ennek a másik fének a képviseõi számára is. Mi támasztja aá ezt a hazainá jóva optimistább várakozást? Visszatekintve, pédáu az írekné, portugáokná, görögökné, a csatakozás után a gazdaság egésze új endüetet kapott. Mindegyik ország saját dinamizmusa jutott érvényre. A feszabadut piaci körümények között a magyar munkaerõ 10-12 év aatt fe fog zárkózni az Európai Unióhoz. Az ipari tõke bejöveteéve a gazdasági mechanizmus megvátozik. Ennek ez a menete, s ezt természetesen ehet szeretni vagy nem szeretni, de tudomásu ke venni. A magyar bérek egyeõre az EU-átag aatt vannak, de tudni ke eõre gondokozni. Az EU-típusú mûködési és gazdasági dinamizmus jó társuhat a magyar mezõgazdaság adottságaiva, a föd, az éghajat, a fekészütség és szaktudás együtteséve. Két doogga azért számoni ke: Hoandiában az a gyakorat, hogy termeünk, s majd e fogjuk adni, réges régen ejárt. A termékek marketingháózat, a piaci igények ismerete nékü ma már nem termehetõk. Új mentaitás szükséges. Döntõ, hogy miyen hozzááás vaósu meg a piacravitené; pédáu a PR jeentõsége a mainá is nagyobb esz, s a szogátatások minõségének javuása, a tároás funkciójának feértékeõdése is csak segíthetik a megnõtt piachoz vaó akamazkodást. A váakozásoknak és a nemzeti közigazgatásnak egyaránt stratégiai váaszokat ke adnia annak érdekében, hogy a termeõi érdekek érvényesühessenek. Az ökoógiai eõnyök megéte meett az új típusú piaci mechanizmushoz, annak megértése és gyakorata még mindig szeméetvátozást igénye. Nem csak a produktumok minõségéve, hanem ezze és a marketingstratégia érvényesítéséve egyszerre ke fogakozni. Ha ez nem történik meg, s az unió termékei, árucikkei berobbannak a hazai piacra, magyar áru fe sem kerü az áruházáncok pocaira. A döntéseõkészítés, a szerzõdéses fegyeem, az ár, a technoógiai háttér javítása mind-mind további fontos akamazkodási pontokat jeentenek a magyar termeõknek; észre ke venni: ez már egy más viág. A magyaroknak a termeési szeméetrõ a piacorientát gondokodásra ke nagyon rövid idõn beü áttérniük. Ebben a tekintetben, úgy gondoom, a jeenegi döntéshozatai, információs rendszer eavut, nehézkes, s e tekintetben némi aggodaomra ad okot, hogy a magyar gazdaság nincs fekészüve 4 Toe, ege et fac! 2003. február
az európai tempóra. A modern kommunikációs viágban az információs rendszerek, a technika akamazása a döntéshozata és szervezéstechnika mechanizmusainak megvátoztatására, fegyorsítására eengedheteten. Nemrégiben Vízi E. Sziveszter, a Magyar Tudományos Akadémia enöke az információs, tudásaapú társadaom ismérveinek bemutatása során úgy fogamazott: tudás pusz információ egyenõ: hataom. Errõ van szó? Egészséges megáapítás. Tudatosítani ke az információgazdákodás fontosságát. A XXI. század már nem nyugodt, hanem dinamikus és vátozó, ezek a fõ jeemzõi. Az eddigiek aapján az EU is bürokratikus rendszeren aapu. Ez nagymértékû eenszenvet ket a magyar gazdaság szerepõiben. Mi errõ a véeménye? Sajnos, e téren is inkább az itthoni áapotok bíráhatók. Magyarországon is erõs a bürokrácia, s igen nehézkes és assú (egutóbb ezt egy vezetõ teekommunikációs szogátató ügyfészogáati ügyintézésén mérhettem e). Az Unió igazgatási rendszere is bizonyos mértékben bürokratikus, de konzekvens, átátható és akamazkodni ehet hozzá. S érdemes is, mert komoy anyagi forrásokhoz, támogatásokhoz ehet ezáta jutni. A 2004-es csatakozásig hátraévõ idõben miyen feadatokat keene megodanunk? Szerintem a beépésig az õszinte eemzés a fõ feadat, s ezt a törekvést a beépés után is tovább ke foytatni. A dinamizáó, prosperáó szakaszban a sikeres és nem sikeres mûveetek átványosan eküönünek egymástó. Az eõbbiek mindenki számára nyivánvaóan vának szükségessé, míg az utóbbiak ugyanígy feesegessé. Mi a véeménye a magyar ifjúságró? A magyar ifjúság sikeres esz, mert jó képzett. Magyarországon jó az oktatás színvonaa, a mai húszas-harmincas generáció fekészütségéve, együttmûködési készségéve nem esz baj. Nemrég Mezõtúron, a Hazám hazája Európa vetékedõ zsûri-enökeként tapasztatam, hogy miyen kiváóan beszének angou a mai egyetemi hagatók. Kétey nékü mondhatom, hogy örüök, mert a magyar ifjúságban ehet bízni, messze az átag föött vannak, európai összehasonításban is. LEJEGYEZTE: OLÁH ISTVÁN PÁLYÁZATI FELHÍVÁS TISZTELT PÁLYÁZÓ! A VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG c. mezõgazdasági és környezetgazdákodási szakap Szerkesztõsége a 2003. évben páyázati fehívást tesz közzé oyan szakcikk(ek) megírására, amey a magyar agrárgazdaság (növénynemesítés, növénytermesztés, környezetgazdákodás) és a közgazdasági környezet kapcsoatát bármey nézõpontbó a kutatás, fejesztés, termeés, kereskedeem és környezet stb. odaáró vizsgája és széeskörû szakmai érdekõdést, visszhangot vát ki. A cikk nyevezete szakmaiag kifogástaan, szabatos, viágos és magyaros egyen. A páyázat nyivános. Részt vehet benne bárki, bármiyen szakterüetet mûveõ szakember. A páyázat kritériuma, hogy az 2003-ban a MAG c. szakap vaameyik számában jeenjen meg. A terjedeem nem korátozott. A egjobb szakcikk(ek) szerzõjének neves szakemberekbõ, szakértõkbõ áó, fekért zsûri ítéi oda a MAG ARANYTOLL-at. A páyázat többcéú: egyrészt hagyományápoás, másrészt a magyar gazdasági kommunikáció, szakmai és pubikációs tevékenység hiteének, erköcsi megbecsüésének további erõsítése. A páyázati céa írt szakcikk(ek) eadásának véghatárideje: 2003. november 30. 2003. február hó Tiszteette: a VETMA Marketingkommunikációs Kht. és a MAG Szerkesztõsége 2003. február Toe, ege et fac! 5
Az áamiag eismert hibridkukorica-fajták kisparceás fajta-összehasonító kíséreteinek eredményei, 2002. MÓDSZERTAN, ADATOK, ADATFELDOLGOZÁS 2002-ben 20 heyen áítottuk be az áamiag eismert hibridkukoricák fajtakíséreteit, összesen 91 fajtáva. Végü egy-egy tenyészidõ csoportban 14-17 heyrõ kaptunk az értékeés szempontjábó fedogozató adatokat. A kíséretek megfigyeési és értékeési szempontjai ugyanazok, mint a fajtajeötek kíséreteiben. Ennek köszönhetõen a fajták gazdasági értékeit nyomon követhetjük az eismerést követõ években is, és összehasonítható adatokat kapunk az eismerés során szerzett tapasztaatokka. A kíséreti metodika egfontosabb szempontjai: a fajtákat 4 tenyészidõ csoportba sorojuk az eismerés során megáapított FAO számuk szerint. Az Igen korai érésûek csoportját a FAO 240 290 közötti érésidejû hibridek akotják. A Korai érésûek csoportjába a FAO 300 390, a középérésûekébe a FAO 400 490 közöttieket sorojuk. A 500 590 közötti FAO számma jeemzett érésidejûek a Késõi érésûek csoportjába tartoznak. A kíséreteket 4 ismétésben vetjük e. Az esõ sort a fajtatuajdonosok ábécé szerinti, azon beü az eismerés éve, majd a FAO szám emekedés sorrendjében heyezzük e. Ez a sorrend a bemutatókon segíti a kaauzoást. A három következõ ismétés véeten erendezésû. A véeten erendezés hivatott a termõheyi vátozatosságot, a fajták köcsönhatását és egyéb inhomogenitásokat kiküszöböni. Az Áamiag Eismert hibridek kíséreteiben nincsenek hivataosan kijeöt összehasonító fajták, ezért az egyes értéket tuajdonságok mércéjét a kíséreti átag adja. A csoportosításbó és az összehasonítási aapbó következik, hogy a kíséretben szerepõ fajták tejesítményét már nem a minimum követeményekhez, hanem a kereskedeemben kapható és ott már bizonyított vagy bizonyítani akaró hibridek versenytejesítményéhez hasonítjuk. Az értékeés során egnagyobb hangsúyt a gazdaságiag és agrotechnikaiag egfontosabb tuajdonságokra heyezzük. Ezek a hektáronkénti termésátag, a betakarításkori szemnedvesség tartaom és a szársziárdság. Kimutatásainkban szerepetetjük még a tenyészidõ becséséhez fontos nõvirágzási adatot is. A kórtani adatokat a fajtakíséreti áomásokon foytatott kíséretekben rögzítjük. A kíséretek értékeése részben a metodikai eõírások szerinti adat-fevéteezésen nyugszik, de fontos szerep jut a tenyészidõ aatti szakmai bíráatnak is. Erre aaput az a döntés is, mey szerint a 2002. évi értékeõ ekészítése során etértünk a megszokott gyakorattó. A kíséreteket két csoportra osztottuk. A megosztás szempontja a kíséreti növényeket ért stresszhatások mértéke vot. Az értékeést evégeztük az egyes csoportokra, majd a szokott módon vaamennyi heyre vonatkozóan, összevontan is. Mind a két termõheyi csoport fajtáinak termésátaga szoros korreációt mutat az összevont átagga, függetenü a tenyészidõ csoporttó. A szoros korreáció miatt küönös figyemet érdemenek a trendtõ etérõ hibridek, mert az etérés a kedvezõbb vagy kedvezõtenebb körümények áta kivátott reakcióra uta. A FÕBB TERMÉSALAKÍTÓ TÉNYEZÕK 2002-BEN Az idõjárás Somogy, Tona és Baranya megyék kivéteéve a kukorica vetését megeõzõ téi féév csapadéka jeentõsen emaradt a szokásostó, s a ehuott csapadék nagyobb része még szeptemberben esett. A kukorica termésére nézve döntõ jeentõségû május június júiusi csapadékhiány az addig is szárazságtó szenvedõ terüeteken foytatódott. A hõségnapok száma az ország jeentõs terüetén már júniusban is meghaadta a tízet, s júiusban a 16-ot. Dékeeten, s az ország közepén 16 feett vot a hõségnapok száma, de az ország nagy terüetén átaában meghaadta a 14-et. (A szakirodaom szerint 30 C-ot meghaadó hõmérséketen nincs tápanyag beépüés.) Augusztustó fõként a hõmérséketi adatok aakutak kedvezõbben, de vaamive több csapadék is huott, ezért a kukorica már nem vot az eõzõ idõszakhoz hasonó megpróbátatásnak kitéve. Azokon az országrészeken, terüeteken, sok esetben csak tábákon, vagy fajták esetében, aho ekkor még ét a kukorica, s a termékenyüés is megfeeõ vot, efogadható termést takaríthattak be. A magágy minõsége és a keés Annak eenére, hogy a téi féév csapadéka emaradt a sokévi átagtó, a magágy készítésre, keésre megfeeõ körüményeket teremtettek az ápriis végi, május eeji esõk. A késõbb vetett kukorica keése, kezdeti fejõdése gyorsabb vot, így ebbõ kiesés nem származott. A vetésidõ Az országban mindenütt szembeötõ vot a késõbbi vetések eõnye a korábbiakka szemben. Ez a küönbség az aszáy áta sújtott terüeteken még kifejezettebb vot. A fajtakíséretek eredményei is aátámasztják ezt a megfigyeést. (Szésõségesen késõi vetésben p.: Tordas a késõbbi vetés eõnye eveszett.) A fajtakíséretek átagai és a vetésidõ szoros korreációban vannak egymássa. A most tapasztat 6 Toe, ege et fac! 2003. február
összefüggésbõ nem vonhatunk e messzemenõ következtetéseket, s a jövõre nézve nem tarthatjuk követendõ pédának. A vetésidõ nem csak közvetenü, hanem számos esetben közvetve is befoyásota a termés aakuását. Már emítettük, hogy jeentõs gyapottok bagoypie fertõzés vot tapasztaható országszerte. A peterakás többnyire megtörtént, amikorra a késõbb vetett kukoricák nõvirágzása megkezdõdött. Így történhetett, hogy a késõbbi vetéseket nem bántotta a gyapottok bagoypie hernyója. Hasonó vot a heyzet a moykártétee is, jóehet a küönbség korántsem vot iyen szembeötõ. A korábban vetett, következésképpen gyapottok bagoypiéve és moyya erõsebben fertõzött terüeteken erõs, heyenként súyos goyvásüszög és csõfuzárium fertõzés is kiaakut. (A gombabetegségek kifejõdéséhez természetesen más fetéteek is szükségesek.) A vetésidõ okozta néhány napos virágzási késedeem átaában hozzájárut a jobb termékenyüéshez. Még abban az esetben is, ha a csõfejõdés nem vot zavartaan, a tejesebb berakodottság az augusztusi hûvösebb idõjárásban tapasztat kieégítõ szemfejõdés hatására nagyobb terméshez vezetett. KISPARCELLÁS FAJTAÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK EREDMÉNYEI, 2002 ÁLLAMILAG ELISMERT KUKORICA HIBRIDEK IGEN KORAI CSOPORT Fajták Szem- Szem- 50% Szár- FAO termés nedvesség Nõvirág- hiba zás Név Státusz t/ha % % et. nap % szám 1. Novadour 2001 FR 7.22 90.9 17.56 0.00 72 10.6 290 2. Szegedi SC 276 2001 7.72 97.2 17.51-0.05 68 12.9 290 3. Szegedi SC 271 2002 8.31 104.7 18.20 0.64 69 13.9 290 4. Szegedi TC 273 2002 8.03 101.1 17.07-0.49 68 10 290 5. Kiskun SC 4282 1997 6.30 79.3 16.75-0.81 68 14.8 260 6. Kiskun SC 4280 1999 7.60 95.7 17.50-0.06 65 14.4 290 7. Kiskun 4296 2002 8.24 103.8 17.51-0.05 66 9.3 290 8. Godaco 2002 8.34 105.0 18.00 0.44 72 2.1 290 9. KWS 282 2002 DE 7.10 89.4 17.26-0.30 71 11.1 280 10. LG 2285 2001 FR 8.37 105.4 17.60 0.04 72 10.9 290 11. LG 2305 2001 FR 8.78 110.6 17.88 0.32 72 8.8 290 12. DK 355 2001 US 8.60 108.3 17.55-0.01 68 2.9 280 13. PR 39K38 2001 US 7.78 98.0 17.56 0.00 67 14.6 290 14. PR39D81 2002 US 8.53 107.4 17.07-0.49 67 11.4 280 15. Eurostar 2002 FR 8.47 106.7 18.77 1.21 65 5.8 280 16. Sprinter 2000 FR 7.65 96.4 17.23-0.33 66 6.6 260 Átag 7.94 100.0 17.56 68 10 SzD 5% 0.60 7.6 0.82 2 8.4 C.V. 10.1 6.3 3.3 100 Heyek száma 14 14 12 11 nem zavarta vona. Ezekben a kíséretekben az idõjárási anomáia okozott nagyobb kárt. A gyomosodás A viszonyag jó magágy és a megfeeõ mennyiségû csapadék hozzájárut ahhoz, hogy a keés eõtt kijuttatott gyomirtó szerek jobban hassanak, mint ahogy azt az eõzõ években tapasztatuk. Nem mindenki büszkékedhetett azonban kifogástaan permetezési eredményekke. Errõ a keés után fehasznáható gyomirtó szereket forgamazó gyártók örömtei évzáró beszámoóibó értesühettünk. A tõáomány A növénysûrûség hatását a kíséretekben rendszerint nem eemezzük. (Azokat a parceákat, ameyek tõszáma nem éri e az eõírt sûrûség 85%-át, ki ke zárni az értékeésbõ!) Már a keés utáni fevéteezésekné megáapítható vot, hogy egy-két kisebb vetéshibátó etekintve a tõszám megfeeõen aakut. Késõbb kisebb kiesést a drótféreg és a mocskospajor okozott heyenként (Gyuatanya, Jászbodogháza), de a szórványosan feépõ kártéte önmagában az értékeést Az áati kártevõk A drótféreg érdeme emítést esõ heyen. Az országot járva számtaan heyen votak áthatók a drótféreg-kártéte miatt kiritkut vetések. Rendszeres károkozása azért értheteten, mert taajfertõtenítésse a sikeres védekezés évtizedek óta megodott. A védekezés fontosságát a kukoricabogár terjedése is aáhúzza. Várható, hogy növekszik a gabona után vetett kukorica részaránya a vetésszerkezetben. Ez esetben a drótféreg-kártéte ehetõsége szintén növekedni fog. Második heyen a mocskospajort ke emíteni. Küönösen a takarékos taajmûveést gyakorók körében vot tapasztaható jeentõsebb fertõzés. Arró a fajta takarékoskodóró van szó, akikné a vetõágy készítését megeõzõen egyomosodott a terüet! Harmadikként a gyapottok bagoypiét ke szóba hozni. Taán még nem mérte fe senki az átaa okozott tényeges kárt! A kár kisebbik részét a csõvég kibontásakor áthatjuk, mármint a megrágott vagy efogyasztott csõvégi szemek 2003. február Toe, ege et fac! 7
ÁLLAMILAG ELISMERT KUKORICA HIBRIDEK KORAI CSOPORT Fajták Szem- Szem- 50% Szár- FAO termés nedvesség Nõvirág- hiba zás Név Státusz t/ha % % et. nap % szám 1. Nirvana 2000 FR 7.94 89.9 18.26-1.08 72 2.6 310 2. Ea 1998 8.89 100.7 20.15 0.81 70 1.9 360 3. Szegedi SC 352 2002 9.54 108.1 19.66 0.32 69 4.0 340 4. Reax 2001 FR 8.09 91.6 17.94-1.40 73 1.4 310 5. Juventus 1997 DE 7.82 88.6 19.96 0.62 69 2.2 360 6. Saturnus 1999 DE 7.91 89.6 18.97-0.37 67 5.1 310 7. Danubius 2000 DE 8.07 91.4 18.93-0.41 69 5.4 340 8. Sirius 2002 DE 9.03 102.3 18.52-0.82 73 1.5 330 9. Kiskun 4330 1996 8.36 94.7 19.27-0.07 70 4.3 370 10. Kiskun SC 4320 1998 8.34 94.5 21.02 1.68 77 2.6 350 11. Kiskun SC 4337 1997 7.92 89.7 21.49 2.15 76 3.1 399 12. Kiskun SC 4291 2001 8.47 95.9 19.71 0.37 70 3.5 310 13. Kiskun 4343 2002 8.92 101.0 19.46 0.12 71 4.8 340 14. Godaris 1997 FR 8.67 98.2 20.46 1.12 70 5.2 380 15. KWS 353 1998 DE 8.83 100.0 20.54 1.20 68 3.8 360 16. Lussac 2000 DE 8.01 90.7 19.44 0.10 67 1.9 320 17. KWS 383 2001 DE 8.98 101.7 19.57 0.23 70 2.5 380 18. KWS 381 2002 DE 8.99 101.8 19.02-0.32 71 2.9 360 19. OUZO 2002 FR 8.90 100.8 18.21-1.13 71 4.3 360 20. LG 3362 2002 FR 9.75 110.4 20.12 0.78 71 3.6 380 21. Dáma 2001 8.27 93.7 18.26-1.08 70 6.2 330 22. Mv TC 277 2002 8.91 100.9 18.94-0.40 69 3.5 310 23. Asgrow 043 1994 FR 9.38 106.2 19.64 0.30 71 2.6 380 24. DeKab 386 1995 US 8.48 96.0 18.00-1.34 71 4.0 390 25. DK 443 1997 US 9.65 109.3 19.15-0.19 72 4.9 380 26. DK 366 1999 US 8.35 94.6 18.83-0.51 69 4.3 310 27. DK 391 2000 US 10.15 115.0 18.16-1.18 70 2.2 300 28. DK 440 2001 US 10.51 119.0 18.81-0.53 70 2.3 320 29. PR37M81 2000 US 9.44 106.9 19.33-0.01 69 6.7 380 30. PR37M34 2001 US 9.68 109.6 19.41 0.07 71 6.2 360 31. PR38K06 2002 US 9.01 102.0 18.73-0.61 69 8.0 320 32. PR38A24 2002 US 9.61 108.8 19.36 0.02 70 4.9 380 33. Tempico 2001 FR 8.22 93.1 19.45 0.11 69 5.0 320 34. Furio SC 1991 CH 8.82 99.9 19.70 0.36 71 5.1 390 35. Occitan 1993 CH 9.15 103.6 19.54 0.20 72 4.0 390 36. Peso 1997 CH 8.80 99.7 19.50 0.16 72 6.5 360 37. Apha 1997 CH 9.03 102.3 20.22 0.88 70 8.3 380 38. Peican 1998 CH 8.89 100.7 19.87 0.53 70 5.1 350 39. Kanada 1999 CH 8.54 96.7 18.51-0.83 69 1.7 310 Átag 8.83 100.0 19.34 0.00 70 4.1 SzD 5% 0.51 5.8 0.70 1 3.5 C.V. 8.1 5.1 2.5 109.1 Heyek száma 15 15 13 12 roncsait és az ürüéktömeget. Nagyobb kárt rendszerint az áattenyésztésben okoz, mert eõsegíti a fuzáriumos csõpenész kiaakuását, s a termény gombatoxinokka szennyezõdik. E tekintetben tútesz a kukoricamoyon. A kukoricamoy negyedik heyen emítve egyes terüeteken, küönösen a déi és a középsõ országrészben fertõzött jeentõs mértékben, s a szokásosná korábban jeent meg. Jeenétére a evéhónajban fennakadó rágcsáók és ürüék uta, s jeegzetes kárképét a csövön a csuhéeveek kibontása után áthatjuk. Náunk ritkán okozza a kukoricaszár csõ aatti törését. Vaószínûeg ismét fe keene hívni rá a szakmai közönség figyemét, hiszen az okozott minõségi és mennyiségi kár tetemes. A takarékos és taajszerkezet-óvó mûveési ejárások terjedéséve népessége fokozódhat. Ötödik heyen a kukoricabogár következik. Az okozott kár mértéke országosan kisebb vot, mint a már ismertetett kártevõké. A potenciáis veszéy és a heyenként átott eriasztó kárképek azonban indokoják a védekezés fontosságot hangsúyozó, 2002- ben foytatott kampányt. Az enyhe kárt szenvedett kíséretekben (Szekszárd, Damand) a fajták közötti érzékenység tekintetében nem tapasztatunk küönbséget. Gombabetegségek Jeentõs károkat 2002-ben a goyvásüszög és a csõfuzárium okozott. A betegség feépésének erõssége és az ebbõ következõ károkozás mértéke mind fajtánként, mind heyenként jeentõs etérést mutatott. Egyes kíséretekben a termés megsemmisüt, vagy jeentõsen csökkent (Kompot, Jászbodogháza, Tordas). Meg ke azonban jegyezni, hogy az emített termõheyeken a hõstressz önmagában is eegendõ kárt okozott ahhoz, hogy meghiúsítsa több kíséret értékeését. A fuzáriumos csöveken tapasztaható tünetek küönösen a súyos fer- 8 Toe, ege et fac! 2003. február
tõzést femutató termõheyeken nem tették ehetõvé a betegséget okozó faj egyértemû meghatározását a fevéteezések során. Az eõzetes aboratóriumi eredmények aapján a Fusarium moniiforme átaános eõforduására ehet következtetni. Goyvásüszög fertõzés kisebb-nagyobb mértékben mindenütt tapasztaható vot, a egsúyosabb heyzet azonban szintén az eõbb emített heyeken, Tordason, Kompoton és Jászbodogházán aakut ki. A fertõzés kiaakuását a virágzás idején egy-két akaomma huott csapadék is eõsegítette. Küönösen nagy vot a csövön kiaakut gombaképetek aránya, mey jeenségnek része vot a nagy terméskiesés eõidézésében. ÁLLAMILAG ELISMERT KUKORICA HIBRIDEK KÖZÉPÉRÉSÛ CSOPORT Fajták Szem- Szem- 50% Szár- FAO termés nedvesség Nõvirág- hiba zás Név Státusz t/ha % % et. nap % szám 1. Panama 2002 FR 8.92 97.3 21.51 0.52 73 2.1 490 2. Sze SC 428 2000 8.97 97.8 21.06 0.07 70 2.5 460 3. Szegedi 463 2001 9.04 98.6 21.64 0.65 73 3.7 450 4. Szegedi TC 377 2002 9.05 98.7 20.78-0.21 70 5.3 440 5. Kiskun SC 4474 1999 9.10 99.2 22.69 1.70 73 6.3 490 6. Kiskun TC 4452 1997 8.64 94.2 22.21 1.22 72 6.2 400 7. Kiskun SC 4410 1999 7.42 80.9 19.41-1.58 69 15.4 410 8. Kiskun 4442 2000 9.44 103.0 22.95 1.96 73 4.5 490 9. Kiskun 4368 2000 8.88 96.8 20.06-0.93 69 8.3 440 10. Kiskun SC 4389 2001 9.36 102.1 19.89-1.10 71 5.6 470 11. Kiskun SC 4345 2001 9.30 101.4 22.21 1.22 73 3.2 470 12. Kiskun SC 4311 2001 8.58 93.6 22.12 1.13 75 3.4 490 13. Pui 2000 DE 8.67 94.6 21.13 0.14 68 3.6 440 14. KWS 474 2001 DE 9.04 98.6 20.53-0.46 74 2.6 470 15. Anjou 425 2001 FR 9.19 100.2 21.02 0.03 73 3.4 480 16. LG 3453 2002 FR 9.18 100.1 21.36 0.37 73 1.9 470 17. Maraton 1997 9.02 98.4 21.36 0.37 71 5.8 450 18. DeKab 471 1996 US 9.57 104.4 21.13 0.14 71 3.1 410 19. DeKab 493 1996 US 9.20 100.3 20.82-0.17 72 4.5 460 20. DeKab 527 1996 US 10.22 111.5 21.53 0.54 71 4.6 490 21. AW 641 1999 FR 9.46 103.2 19.97-1.02 72 2.5 440 22. DK 454 2000 US 9.10 99.2 20.30-0.69 73 2.8 420 23. Coomba 1995 US 9.87 107.6 21.11 0.12 72 4.6 480 24. PR36R10 2001 US 9.95 108.5 20.16-0.83 71 4.3 490 25. Kais 1996 FR 9.00 98.2 20.02-0.97 72 4.9 460 26. Ateza 1997 DE 9.41 102.6 21.65 0.66 72 5.7 460 27. Zamora 2001 DE 9.57 104.4 20.64-0.35 71 5.4 490 28. SUM 420 2002 DE 8.87 96.7 19.65-1.34 72 3.7 410 29. Ceest 2000 FR 9.87 107.6 19.80-1.19 71 2.1 450 Átag 9.17 100.0 20.99 72 4.6 SzD 5% 0.55 6.0 0.92 1 4.3 C.V. 8.3 6.1 2.4 117.2 Heyek száma 15 15 13 12 Hõstressz Az emút kíséretezési évadban tapasztat egjeemzõbb abiotikus hatás a hõstressz vot. Hazánkban azok az évek számítanak kivétenek, ameyekben nem tapasztahatók a vegetációs idõben feépõ hõségszakaszok okozta, fenoógiaiag is kifejezõdõ tünetek, a 2002-es esztendõ mégis kivétees figyemet érdeme. Rendszeresen tapasztat, s a kukorica korai fejõdési szakaszában feépõ napos, száraz, meeg idõjárás következménye az ízközök növekedésének gyors befejezõdése. Iyenkor a kukorica aacsony marad. Hazánkban eentétben egyes, tõünk nyugatabbra fekvõ termõtájakon tett megfigyeésekke ez a fõ oka annak, hogy a késõbbi vetésben a kukorica átaában aacsonyabb, mint a szokásos, ápriis második feében vetett áományokban. A tünet, ha a késõbbi idõjárás kedvezõ, s a csapadékeátás harmonikus, csak tünet marad, nincs számottevõ kihatássa a termés aakuására. 2002-ben a viszonyagos aacsonynövés jeemzõ vot, mert a kezdeti fejõdési szakaszban átaános vot a meeg, száraz idõjárás. Egyes kíséretekben (Kompot) inkább törpenövésrõ és torzuásró beszéhetünk. A virágzás és a kezdeti csõfejõdés idején tapasztaható hõség hiányos termékenyüést, s torz csõfejõdést okozhat. A tárgyat idõszakban azt tapasztatuk, hogy az átaános érteemben optimáisnak tartott idõben vetet kukoricákban ennek megfeeõen kíséreteinkben is a csõ késõbbi fejõdése sem vot zavartaan. Görbe csutkájú, hiányosan termékenyüt csövek fejõdtek. A néhány nappa késõbb vetett áományokban megfigyehetõ vot, hogy a csuhé növekedése eõbb megát, mint a csutkáé. Ez a jeenség egyes fajtákon és fajtajeöteken küönösen következetesen fordut eõ, bizonyítva, hogy a hõhatásokra a fajták etérõen reagának. 2003. február Toe, ege et fac! 9
ÁLLAMILAG ELISMERT KUKORICA HIBRIDEK KÉSEI CSOPORT Fajták Szem- Szem- 50% Szár- FAO termés nedvesség Nõvirág- hiba zás Név Státusz t/ha % % et. nap % szám 1. Kiskun 4403 2002 9.12 93.8 23.16 1.05 74 2.4 580 2. Vima 2002 8.85 91 22.69 0.58 74 2.3 510 3. DK 557 2000 US 10.13 104.2 22.85 0.74 74 2.6 580 4. DK 537 2001 US 10.08 103.6 21.63-0.48 73 2.4 520 5. Forencia SC 1993 US 9.98 102.6 21.87-0.24 73 4.8 530 6. PR36B08 2002 US 9.66 99.3 21.62-0.49 72 3.4 500 7. PR35P12 2002 US 10.25 105.4 20.97-1.14 74 4.6 510 Átag 9.73 100 22.11 0 73 3.2 SzD 5% 0.5 5.1 0.76 1 3.2 C.V. 7.5 5.1 2.1 131 Heyek száma 17 17 14 14 Jeemzõ és nagyon gyakori vot a evéfeüet perzseõdés. Egyes szakértõk szerint a tünet a kukorica védekezési reakciójának is fefogható, tehát nem vetít eõre egyértemûen terméskiesést más, a tünetet nem mutató hibridekke szemben. A termésaakuásban döntõ tényezõ, hogy a termékenyüés bekövetkezik-e, s marad-e eegendõ asszimiációra képes evéfeüet. Megfigyeés, hogy a tüneteket nem mutató hibridekné is emaradhat a termékenyüés, míg a viszonyag erõs tünetekke reagáó hibrid a késõbbiekben regeneráódik, s a megkötött szemeket ronggyá szakadozott eveekke is kinevei. MÁS TULAJDONSÁGOK, JELENSÉGEK Szegéyhatás Fetûnõen nagy vot ebben az esztendõben a szegéyhatás. Ezt nem csak a kíséretekben, hanem üzemi tábákon is megfigyehettük. A hõségtõ erõsebben szenvedõ kíséretekben számos parceán a szegéyhatást már nem évezõ tövek egyátaán nem termékenyütek, ietve nem hoztak csövet (Kompot, Gyuatanya, Jászbodogháza). Virágzási, termékenyüési és csõképzési zavarok Néhány kíséreti heyen az 50%-os nõvirágzás idejét sem ehetett megáapítani, tekintette arra, hogy a tövek nagy része egyátaán nem hozott bibét. Hasonó heyzet üzemi tábákon még a termés tekintetében országos átagot feümúó Hajdú-Bihar és Fejér megyében is tapasztaható vot. A kukoricaszár hibái Átaában három nagyobb csoportra osztjuk a kukorica szársziárdsági hibáit. A megdõést, a szár gyengeségébõ fakadó szártörést és a fuzáriumos szártõ korhadást küönböztetjük meg. A megdõés a nyári nagyobb esõket kísérõ széviharok következtében ép fe. A megdõés mértéke összefüggésben van a gyökérzet erõsségéve, ietve a gyökérzet fejettségéve a vihar idõpontjában. 2002-ben ezze a probémáva taákoztunk a hajdúböszörményi és a szarvasi kíséretekben. Szarvason, a taaj evegõtenségre vaó hajama és a késõbbi betakarítás miatt a fuzáriumos szártörés is feépett. Nagyobb mértékû fuzáriumos szártõ korhadássa 2001- ben, évben a kaposvári és az eszterágpusztai kíséretekben taákoztunk nagyobb mértékben. Megkíséretünk öszszefüggéseket kimutatni a termés és a megdõés között, azonban összefüggést a két mutató között csak az igen koraiak csoportjában taátunk. A szarvasi és a hajdúböszörményi adatok közötti összefüggések vizsgáata során váasz szerettünk vona kapni a gyökérdõésre vaó hajam megnyivánuására a két kíséretben, de nem sikerüt egyértemû összefüggést taánunk. Mindenesetre úgy véjük, hogy a kíséretek viszonyag magas variációs együtthatója (C.V.) a tüneteket kivátó viharkár eredménye. Korábbi gyakoratunktó etérõen közreadjuk a szárhibára vonatkozó heyenkénti eredménytábázatokat is. A saját termesztési tapasztaatok összevetése a tábázatok adataiva bizonyára sokaknak szogá majd tanuságu. A TERMÉSRÕL Az országosan 5 tonna körüi átagtermés az országos kíséreti átag 56%-a. Nem tér e a szokásos irányzattó, jóehet a kíséretek értékeéséné részben a jobb összehasonítás miatt vátoztattunk a szeméeten. Nem zártuk ki tejesen azokat a kíséreteket, ameyekben a természeti körümények (vihar, szárazság, hõség) a szokásosná nagyobb kárt okoztak. (Természetesen az adatértékeésné nem vettük figyeembe az agrotechnikai vagy kísérettechnikai okok miatt hibásnak minõsített kíséreteket.) A fedogozás során azonban a kíséreteket a környezeti fetéteek aakuása és a megbízhatósági vizsgáati eredmények aapján két csoportra osztottuk, és a csoportosítás után is evégeztük az értékeést. Az esõ csoportba a kedvezõbb, míg a második csoportba a kedvezõtenebb fetéteek között zajott kíséretek eredményeit sorotuk. Kiadványunkban bemutatjuk mindhárom (összes hey, 1. csoport, 2. csoport) csoport eredményeit. Az eredmények összehasonítását az országos adatokka az ovasóra bízzuk, de segítségü bemutatjuk az országos terméstérképet, meyet a Födmûveésügyi és Vidékfejesztési Minisztériumtó kapott adatok aapján áítottunk össze. DR. SZIEBERTH DÉNES OMMI 10 Toe, ege et fac! 2003. február
Nemesítési és marketing stratégiáró a közemútban minõsített szegedi kukoricahibridek tükrében Piaceemzõ marketing szakemberek gyakran hasznáják a high input, ow input kifejezéseket. A megküönböztetés nemcsak a termesztésre fordított kötségbei etérésre uta, de a vevõkör, ietve a hibridváaszték minõsítésére is szogá. Nem véeten, hogy a nagy mutinacionáis nemesítõ házak a high input vevõkört céozzák meg esõsorban. A nagy hozamok érdekében intenzív termesztési fetéteeket biztosító gazdákodók számára a vetõmagár másodrendû kérdés. Hibridváasztásukban, a szakmai megfontoásukon tú, a cég-imázs is fontos szerepet játszik. A GK Kht. 1994-tõ egy sikeresen ezárut honosítási korszakot követõen saját tuajdonú hibridekke jeent meg a hazai piacon, egy oyan idõszakban, amey a magyar kukoricatermesztés történetében méypontnak számít. Aszáyos évek sora követte egymást (1992 1995), de a tuajdonviszonyok átaakítását cézó foyamat ehúzódása miatt is a ow input termesztés vát meghatározóvá. Nemesítési szempontbó fontossá vát a szárazságga szemben toeráns, aacsonyabb tõszámon termeszthetõ, kisebb ráfordítást igényõ, ocsóbban forgamazható hibridek bevezetése. Ennek az igénynek igyekeztünk eeget tenni, amikor 1997-ig fajtaváasztékunk gerincét azok a TC kombinációk akották, ameyek a fent megfogamazott evárásokat kieégítették. FAO 200 299 A 90-es évek közepétõ a kedvezõ évjáratoknak köszönhetõen az átagtermések ismét jeentõs mértékben emekedtek. A kedvezõ adottságú termõheyeken kiaakut egy konszoi- FAO 300 399 dát termeõi réteg, amey számára a gazdaságosan eérhetõ magas hozamok (10 t/ha feett) ismét fontossá FAO 400 499 vátak. A korábbi évtizedek idõjárási paramétereinek vizsgáata is azt igazoja, hogy a cikikusan ismétõdõ aszáyos periódusok meett mintegy 50%-os eséye harmonikus csapadékeoszású évjáratokka is számohatunk. Tény az, hogy emút két évtizedben is tíz esetben az országos termésátagok meghaadták a 6 t/ha hozamot. E küszöbérték feetti hozamok csak az átagosná kedvezõbb idõjárási fetéteek esetén érhetõk e. A 90-es évek végétõ nemesítési, marketing stratégiánkban mi is nyitottunk a high input hibridek irányában. Egyre több kétvonaas hibridünk kapott áami minõsítést, ameyek közü jó néhányat kedvezõ adottságú termõheyekre, intenzív típusú hibridként ajánottunk és ajánunk. Természetesen nemesítési cékitûzéseink igazítása nem jeentett aapvetõ irányvátást, hiszen a szárazság, a környezeti stresszhatások, a gomba- és vírusbetegségek, a kukoricabogár jeenéte oyan reáis kockázati tényezõk, ameyekke szemben továbbra is a nemesítés eszközeive kívánunk megodást nyújtani. A jövõben is számítunk azokra a néhány hektáros termeõkre, akik átagos, vagy kedvezõten adottságú termõheyeken szerényebb fetéteekke gazdákodnak, és a fajtaváasztást ietõen isméteten hozzánk fordunak. Bízunk abban, hogy a kitettebb, stresszhatásokban esetenként provokatív mértékû hazai környezetre vaó vonaeõáítási munkánkban oyan pozíciós eõnyt jeent, amit a hibridkombinációkban is fokozottan tudunk érvényesíteni. 1. tábázat MINÕSÍTETT HIBRIDEK KÍSÉRLETE (OMMI, 2002.) Hibridek Minõsítés Termés Betak. Nõ- Száréve szem virágzás sziárdnedv. sági (t/ha) % % (nap) hiba % Szegedi SC 271 2002 10,35 106,2 17,96 66 2,1 Szegedi TC 273 2002 10,2 102,8 16,97 66 3 Csoport átag: 9,75 100 17,34 66 2,2 Szegedi SC 352 2002 11,71 108,8 19,15 67 2,4 Csoport átag: 10,76 100 19,09 69 2,2 Szegedi SC 463 2001 10,96 98,7 21,05 71 1,6 Szegedi TC 377 2002 11,3 101,7 20,33 69 2,4 Csoport átag: 11,11 100 20,44 70 2,5 Szegedi TC 462 2003 10,9 104,3 18,78 73 2,9 Standard átag (2000 2002): 10,45 100 18,32 71 2,8 Az emút két évben fajtaváasztékunk számos új hibridde bõvüt (1. tábázat). A vásáró részérõ jogos evárás, hogy az új hibridekrõ a szükséges információkat idõben, részetes, korrekt tájékoztatásként megkapja. Speciá- 2003. február Toe, ege et fac! 11
t/ha Szegedi SC 271 tejesítmény vizsgáata x - 25% x = foátag x + 25% y = 1.0736x - 0.2442 R 2 = 0.8918 3.5 4 4.5 5 5.5 6 6.5 7 7.5 8 8.5 9 9.5 10 10.5 11 11.5 12 12.5 13 13.5 t/ha is agrotechnikai kíséretek aapján jeemezzük az új fajták tõszámreakcióját, tápanyag- (N) reakcióját és a 13.5 küönbözõ herbicidekke szembeni érzékenységét. Legaább iyen fontos 12.5 11.5 10.5 kérdés az, hogy miyen adottságú termõheyekre, miyen termesztési feté- 9.5 8.5 teek közé ajánjuk az új hibridet. 7.5 Tekintette arra, hogy a minõsítés 6.5 évében, vagy akár az ezt követõ évben is még csak korátozott számú 4.5 5.5 üzemi kíséreti eredménnye rendekezünk egy-egy új hibrid akamazkodó- 3.5 képességének jeemzéséhez, az OMMI és a nemesítõi kíséreteink (2000 2002) adatbázisára építünk. Vátozatos ökoógiai környezetben (5-13 t/ha terméstartományban) a kisparceás kíséretek eredményei aapján regresszióanaízisse értékejük hibridjeink tejesítményét. A heyenkénti összehasonításban viszonyítási aapként a hivataos standardok vagy a kíséretben szerepõ hibridek átaga (OMMI-kíséretek) szerepe. Nemesítõi kíséreteinkben viszont szinte kizáróag a jobbik standardhoz viszonyítunk. Az adatbázisbó csak a nagy hibaaránnya terhet kíséretek adatait hagyjuk ki. Az 1. ábrán a Szegedi SC 271 hibrid regressziós trendvonaát, az egyenes egyenetét, az R2 értéket, a kíséretek fõátagát, a fõátagtó 25%-ka aacsonyabb és magasabb termésszint-tartományokat szemétetjük. A trendvona efutása jó mutatja, hogy a Szegedi SC 271 minden termésszinten eõreépést jeent. Küönösen igaz ez az átagosná kedvezõbb termõheyeken. A nagy egyedi hozamnak köszönhetõen termesztését aacsonyabb tõszámon javasojuk. 2003-ban indítjuk a hibrid szées körû üzemi teszteését, ietve a vetõmagforgamazást. A következõ hibridek jeemzéséhez úgyszintén a regresszióanaízist akamaztuk. Az egyes hibridekre vonatkozó megáapításainkat, ajánásainkat a továbbiakban csak szövegesen ismertetem. A Szegedi TC 273 szárazságga szembeni toeranciája figyeemre métó. A hibrid trendvonaa minden termésszinten meghaadja a standard-, ietve a csoportátag tejesítményét, a küönbség viszont az aacsonyabb termésszinteken jeentõsebb mértékû (8,8%). Ebbõ adódóan termesztését esõsorban az átagos, vagy szárazságnak kitettebb termõheyeken javasojuk. Éréscsoportján beü egyike a egkorábbi hibrideknek. Vetõmageõáítását 2003- ban indítjuk. A Szegedi SC 352 intenzív termesztési fetéteek között rekordtermésre képes. Tejesítményéve az éen szerepe. Ezt nemcsak a minõsített hibridek 2002. évi OMMI kísérete is bizonyítja, de a hároméves adatbázisra épüõ vizsgáataink is ezt igazoják. Tenyészideje aapján az éréscsoport esõ feébe soroható. Az idei évben már nemcsak a normá, de a hasonó értékû reciprokvátozat vetõmagját is forgamazzuk. A Szegedi SC 463R az átagosná kedvezõbb termõheyek hibridje. Mind a kisparceás kíséretek eredményei, mind az üzemi termesztési tapasztaatok azt igazoják, hogy a hibrid intenzív termesztési fetéteek esetén az átagot meghaadó tejesítményre képes. Levébetegségekke szemben eenáó. Generatív, tetszetõs megjeenésû, zöd száron érik. Jó sûríthetõ, de aacsonyabb tõszámon is gazdaságosan termeszthetõ. Hasznosítását szemestakarmányként és sziázstakarmányként egyaránt ajánjuk. A Szegedi TC 377 a korábban minõsített háromvonaas fajtáink erényeit szárazságtûrõ képesség, vírusrezisztencia, termésbiztonság az ismert kétvonaas hibridek termésszintjén tejesíti. Az átagos vagy az átagosná gyengébb termõheyeken kiváó termésre képes. Gyors kezdeti fejõdésének, gyomenyomó képességének, gazdaságos vetõmag-eõáításának köszönhetõen a biotermesztésnek is ígéretes fajtája ehet. Az új hibrid vetõmagja iránti igény kieégítésére fekészütünk. A Szegedi TC 462 az emút három évben (2000 2002) fajtajeötként vizsgázott az OMMI kíséretekben, aho 4,3%-ka termet többet az éréscsoport standard hibridjeinek átagáná. Ezze a tejesítményéve a harmadik éves fajtajeötek versenyében a harmadik heyen végzett. Magas növésû, robusztus akatú hibrid. Szemestakarmányként, siókukoricaként egyaránt jó hasznosítható. Megháája az intenzív termesztési fetéteeket, de az átagosná gyengébb termõheyeken is sikeresen termeszthetõ. A vetõmageõáítást már 2002-ben indítottuk. A közemútban minõsített szegedi hibridek bemutatásáva azt kívánjuk érzéketetni, hogy fajtaváasztékunk kiaakításában a sokszínû, vátozatos termeõi igények kieégítésére törekszünk. KÁLMÁN LÁSZLÓ n=24 GABONATERMESZTÉSI KUTATÓ, SZEGED 12 Toe, ege et fac! 2003. február
A kukorica is ember (Sz. T.) Látogatóban Dr. Szundy Tamásná Szundy Tamás kukorica nemesítõné aki a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezõgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatóheyettese, a 2002. évi Feischmann-díj kitüntetettje vendégeskedem. Régóta készüök a vee vaó beszégetésre; egyrészt a egmagasabb hazai növénynemesítõi eismerés, a Feischmann-díj enyerése akamábó, másrészt tavay Martonvásáron (2002. szeptember 18.) reveációként hatott vendégátóm eõadása: Az aszáy eeni védekezés kukoricában... Ennek okán is aktuáis mostani átogatásom. Szinte nem is ke kérdeznem, máris a páya kezdeténé és a növénynemesítõi akotómunka jeemzõiné tartunk. Szundy Tamás: A nemesítés ma már esõsorban csapatmunka, én nagyon is csapatjátékosnak tartom magam. Mint kutatásvezetõ vaom: nem ehet a munkatársakon, embereken urakodni. Náunk nemesítõkné, itt mindenki egyéniség, mindenkinek megvan a maga értéke és szerepe. Régóta, több évtizede egymást kiegészítve, s jó együttmûködve dogozunk, kutatunk, nemesítünk. A vezetõi munkámban is a mûködésen, a mûködtetésen van a hangsúy. Így az eredmények sem maradnak, maradhatnak e. Ami pedig pédáu a fejõdést ieti poitika mentesen gondokodva is meg ke áapítani, hogy az emút tíz-tizenkét év ényegében a fejõdés jegyében tet e. Magyarország 1989 90-ben még csak kopogtatott az EU kapuján, nem túzás, majdhogynem nevetség tárgyát képezve, s ma honap már azon aggódhatunk, hogy mi esz veünk az EU-ban? Ezért, véeményem szerint nem ehet a mindenkori kormány és eenzék eõrevivõ szerepét vitatni, még ha tévedéseken, hibákon keresztü vezet is az út; a fejõdés, az eõreépés vitathatatan. Ha vissza gondook az átaam megtett útra egy Szatmár megyei teepüésrõ kerütem a Debreceni Református Gimnáziumba, aho azt hiszem, jó neveést kaptam. Érettségi után eõször orvos akartam enni, de a jeentkezõk nagy száma miatt nem nyertem fevétet. Egy év gyakorat következett. Eõször a Mezõhegyesi Cukorgyárban ettem segédmunkás, majd Martonvásáron mezõgazdasági dogozó. Fõbb vonaakban mondom csak páyám eemeit, nem feedkezve e a körümények, majd a szerencse késõbbi szerepérõ sem. Martonvásárró Rajki Sándorra, majd Báint Andorra vaó taákozásomat követõen búzanemesítõi csoportban kezdett szakmunka után jutottam e a Gödöõi Agrártudományi Egyetemre. Mikor végeztem, Erdõhátra kerütem, mert az Intézetben nem vot ááshey. Gyakornokként, majd vetõmagüzemi szakmérnökként több kutúra a kukorica, ucerna, cirok és búza vetõmagtermesztéséve fogakoztunk akkoriban. Erdõháton sokat tanutam esõ feettesemtõ, Monár Ferenctõ. Az intézetben eközben kiderüt, hogy a kukorica nemesítésben kimaradt egy kutatói generáció. A szerencse úgy hozta s ehhez oyan embereket is meg ke név szerint emítenem, mint Kuti Andrást, Rajki Sándort, Biacsi Imrét, hogy Gyõrffy Béa kitaáta, s javasota, menjek aspirantúrára, miközben már genetikus szakmérnökire jártam. Ez kitûnõ iskoa vot a késõbbiekhez. Így, anékü, hogy státuszom ett vona, bekapcsoódhattam az intézeti nemesítõi munkába. Nyugodtan kijeenthetem, hogy az 1964 és 1977 közötti idõszakban oyan páyaszakaszba jutottam, ahogy mondani szokták, amikor az ember nem ír, nem ovas, csak dogozik... Mindeközben nagyszerû, szakmájukat kiváóan ismerõ, gyakoró mesterekke vot akamam taákozni. Szaontai Jenõrõ (Agárd) és Papp Kámánró (Szabadszáás) a kiváó mezõgazdászokró küön tiszteette ke szónom, sokat tanutam tõük. Kovács István vezetéséve a kíséreti munka minden fázisát végigévezhettem, a heterózis eméeti kutatások meett a gyakorati munkát is (anyag kiváasztás, vetés, fevéteezés saját kezûeg, technikusi segítség nékü). Disszertációm Kovács István koegiáis segítségéve, tanácsaiva és javító megjegyzéseive azt is eredményezte, hogy megtanutam a tudományos dogozat megírásának metodikáját. Ez a tapasztaás arra sarka, hogy én is továbbadjam ismeretemet, s ez a kényszer nagy úr. Az aspirantúra három éve aatt, ameett, hogy disszertációmat meg- 2003. február Toe, ege et fac! 13
védtem, angobó, oroszbó középfokú nyevvizsgát tettem, az eõírásoknak megfeeõen. Nem hagathatom e a Magyar Tudományos Akadémia iránti háámat sem. Csodáatos intézmény, 1982-ben biztosította számomra, hogy ösztöndíjja Amerikába kerüjek. Szeméyesen taákoztam az azóta az éõk sorábó etávozott G. F. Sprague professzorra, és a szakirodaombó ismert más viághírû nemesítõkke. Pocomon ott sorakoznak mûveik A kukorica és a kukorica nemesítése (G. F. Sprague), amey nekem egyik szakmai bibiám. A kukoricanemesítés ezen könyvek ismereténé kezdõdik. Szerencsém vot, hogy Amerikába kijutottam, aho hamarosan befogadtak, s oyan stúdiumokat hagathattam az átaános kukoricanemesítés tárgykörében, ameyek ott és akkor a viág évonaát jeentették. Bekapcsoódhattam az ottani kutatásokba is (Lambert és Aexander professzorra és munkatársaiva). Az ismeretek, az ismeretszerzés méysége vot az, ami megragadott. A 300 doáros ösztöndíjam nem vot sok, néküöztem nem is keveset, de jó tûrtem. Mire haza érkeztem, 25 éves igazgatói mûködését Rajki Sándor befejezte, ement. Az intézet vezetését ekkor vette át Gyõrffy Béa, s feajánotta a kukoricakutatások irányítását. Két év gondokodás után, 1984-ben vettem át a fõosztáyt. Akkor a martonvásári kukoricák piaci részesedése 0,1 százaék vot, az áamiag eismert kukoricahibridjeink száma három. Mi, az új generációs csikók én negyven körü votam, Hadi Géza, Marton L. Csaba 30-as éveik egeején jártak, és Pintér János is páyája eején tartott nagy endüette áttunk munkához. Ez a kvartett azóta is, negyedszázadná is több ideje együtt van. Hangsúyoznom ke, mert így igaz, nemcsak együtt; jó együtt van! A munkamegosztásban a popuációs aapokka, betenyészeti törzsekke Hadi Géza fogakozik, a keresztezések, kombinációk, hibridek értékeése, kipróbáása Marton L. Csaba feadatköre stb. A kíséreti munkában 80 százaék a köteezõ, 20 százaék a szabadon váasztott feadatok aránya. Nem vagyunk eredményteenek a módszertani kutatások terüetén sem. A fitotron nagy mértékben segítette a hidegtûrés vizsgáatát, a heterozigóta sorok szerepének tisztázását. Kimondhatjuk, hogy az anyai heterozigota szint meghatározó a hidegtûrésben. Ennek eredményeként az orosz piacon szabadaomma védett fajtáva tudtunk megjeenni (TC-hibrid). A siker a termés, a terméseemek, a tenyészidõ, a szemteítõdés és a vízeadás kedvezõ aakuásának függvénye. A kukorica profitábiis, ha sokat terem aacsony kötségge, s eenáó a biotikus és az abiotikus stressze szemben. Ide tartozik, bár másik szakma, de emaradhatatanu fontos a jó marketing, propagandamunka. A mutik ezt már nem kis anyagi ráfordítássa, szées eszköztárra, hatékonyan csináják, s csináták mindig is. Az áttörést a Norma megjeenése hozta. Kiemekedõ szárazság tûrõ, kétcsövûségre hajamos és rendkívü jó akamazkodóképességge rendekezik (áami minõsítést 1992-ben kapott). Jeeneg harminc szemeskukoricánk és öt siókukoricafajtánk bír áami minõsítésse Magyarországon, s negyven szabadaom az eméeti és módszertani kutatásunk gyakorati eredménye. ( Artificem commendat opus, azaz Az akotót akotása dicséri. /A Szerk./) Kimondhatjuk, hogy a nemzetközi kooperációkban vaó részvéte a kutatásban néküözheteten. Erre kiváó péda az úgynevezett LFYkukorica megjeenése, ameynek fõ jeemzõje, hogy domináns LFY-gént hordoz (a fotoszintézisben a csõ feetti magas evészám aktivitása nagy szemtermést és szárazanyag tömeget eredményez). A KÁMA nevû fajtánk oyan kedvezõ kombinációjú növény, amey európai viszonyatban is piacképes ehet. Enné a fajtáná az LFY eõnyei érvényesünek, annak hátrányai nékü. Sió-erõtakarmány. Kiváó gazdasági értékét jezi, hogy tápértéke hektárra vetítve mintegy kétezer iteres többettej eadást eredményez, ami igen jeentõs küönbség. A fajta gyors eterjedésétõ nagyon sokat várunk. A gobaizáció hatásairó szóva hiszen erre is reagánunk ke a profit vát meghatározóvá! A nemzetközi kooperációkban az együttmûködési készség fokozatosan és észrevehetõen csökken. Ezért, a saját genetikai anyag étrehozására egyre nagyobb súyt fektetünk. Rendekezünk kiváó martonvásári betenyésztett törzsekke, így saját ábunkon tudunk áni. Szabadamaztattuk azt, ami a miénk. Mi is kapunk már icence-díjat ezért küfödrõ is... Tehát már nem csak mi fizetünk, hanem nekünk is fizetnek. A Feischmann-díjró? Jó érzés a díj birtokosának enni. Örüök, mert többször (háromszor is) jeötek a koégák, taán erre vagyok a egbüszkébb eddigi páyám során, mert koégáimtó nem kaphattam nagyobb megbecsüést. S ha már itt tarunk Gyõrffy Béáró küön ke szónom. Most januárban ett vona 75 éves. Nagyon sokat tanutam tõe, nagyon sokat köszönhetek neki. Nem feejthetem e, sokszor nehezményezte, hogy a nemesítõk miért nem tuajdonítanak több fontosságot az agrotechnikai kíséreteknek. Pedig egy-egy fajta igazi vaatása csak vátozó agrotechnikai körümények között történhet; optimum, utraoptimáis és szuboptimáis sávokon. Az OMMI optimumszinten vizsgá, mi ezen túmegyünk. Berzsenyi Zotánék vizsgáat és adatsoraibó ovasni tudok, a bajok, az eõnyök, a hátrá- 14 Toe, ege et fac! 2003. február
nyok megmutatkoznak. Egy-egy fajta sikerében nemcsak a nemesítõk, hanem az agrotechnikusok, a termeõk, a termesztõk is jó, ha részt váanak. Gyõrffy Béátó megtanutam ennek a tétenek az igazságát. Nem tévedtem, úgy gondotam, hogy Martonvásáron évek óta igazi mûheymunka foyik. Rendkívü jó, koegiáis, akotó égkörben, eredményekke és a mai kor kihívásainak megfeeõ szeméette. A tavay szeptemberi eõadásban Szundy Tamás hasznát egy kifejezést: A kukorica is ember... Sem közei, sem távoi barátaim, embertársaim nem tudnak úgy megbántani, hogy a tenyészkertben ne tudjam ezt fedogozni, efeejteni. A kukorica ezért is nagyszerû. Oyan éõény, ameynek ha jó teszed fe a kérdést, jó váaszt ad, buta kérdésre buta váaszt. Jó ke fetenni a kérdést és akkor megkapjuk a váaszt. Így értettem ezt a kijeentést, s most is azt gondoom, hogy ez az igazság. Zárszóként még megkérdezem, bodog ember Szundy Tamás? Igen, bodog emberre beszész, s hangsúyozom: köszönet jár ezért sokaknak, azoknak, akiket emítettem és azoknak is akiket nem. Megismétem, köszönet jár az Akadémiának, mert biztosította a szükséges fetéteeket páyámon, s nem feedkezhetem meg arró, hogy küön köszönette tartozom feeségemnek, aki nyugodt csaádi hátteret adott mindehhez. Távozásomkor Szundy Tamás határidõnapójának fedõborítóján idézetet fedeztem fe: Egy mákszemnyi practicus ev és ismeret többet ér egy másányi theoriáná. (Baásházy János, 1797 1857) Ez a gondoat váasz egy fe nem tett kérdésre, s az emondottak hiteét erõsíti. OLÁH ISTVÁN Toe, ege et fac!!! Vedd, ovasd és cseekedd!!! MEGRENDELÕ LAP MEGRENDELJÜK ÖNÖKNÉL 2003. ÉVRE A MAG C. SZAKLAPOT. ELÕFIZETÉSI DÍJ: 2688 FT/ÉV (+ POSTAKÖLTSÉG) NÉV:... CÍM:... PÉLDÁNYSZÁM:... DÁTUM:... VETMA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS KHT. 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 33. MOBIL: 06 30 221-7990... CÉGSZERÛ ALÁÍRÁS A T ARTALOMBÓL... DR. OLÁH ISTVÁN: Európában gondokodni..........................4 DR. SZIEBERTH DÉNES: Az áamiag eismert hibridkukorica-fajták kisparceás fajtaösszehasonító kíséreteinek eredményei, 2002.....................6 KÁLMÁN LÁSZLÓ Nemesítési és marketing stratégiáró a közemútban minõsített szegedi kukoricahibridek tükrében........11 DR. OLÁH ISTVÁN: Látogatóban Dr. Szundy Tamásná.................13 DR. SAMIR RADY: Kukoricanemesítés a Kiskun Kutatóközpontban......16 DR. BALLA LÁSZLÓ: Mi a növénynemesítés? Tudomány, mûvészet, mesterség?.................20 ERSEYNÉ DR. PEREGI KATALIN: A nemzei szabáyozás ehetõsége EU-csatakozásunk után.........................24 BERTA ANDRÁS: Cukorrépa fajtaváaszték........................27 DR. EÕRI TERÉZ: A környezetvédõ repce..........................30 Vátás a Gabonakutató één......................34 Erdei Péter emékezete..........................34 DR. HORVÁTH ZOLTÁN: Új megodások és perspektívák a napraforgó gyomirtásában......................35 Tartaomjegyzék, 2002..........................37 2003. február Toe, ege et fac! 15
Kukoricanemesítés a Kiskun Kutatóközpontban JAVASOLJUK A TISZTELT TERMELÕKNEK Jó adottságú taajokra, szemes hasznosításra KISKUN 4291 Oga KISKUN 4280 Lencsi KISKUN 4282 Zsuzsanna KISKUN 4320 Deheb KISKUN 4330 Vénusz KISKUN 4368 Liza KISKUN 4337 Izabea KISKUN 4380 (4410) KISKUN 4389 Jázmin KISKUN 4420 Viktória KISKUN 4424 Reina KISKUN Leia KISKUN Szivia KISKUN 4474 Tornádó ERIDANO KISKUN 4452 Rajna KISKUN Tavasz KISKUN Barbara KISKUN 4530 Linda KISKUN 4532 Kevésbé jó adottságú taajokra: KISKUN 4230 KISKUN 4255 KISKUN 4266 Hea KISKUN 4297 KISKUN 4344 Serina KISKUN 4350 Feike KISKUN 4361 KISKUN 4398 KISKUN 4390 REINA KISKUN 4444 KISKUN 4451 KISKUN 4447 Apoó KISKUN Erika KISKUN 4466 Meinda KISKUN 4477 Dina KISKUN 4498 Carmen KISKUN Tavasz KISKUN 4521 Piroska KISKUN 4530 Linda KISKUN 4532 Gyenge adottságú homok taajokra, szemes hasznosításra: KISKUN 4250 Gina KISKUN 4297 KISKUN 4325 KISKUN 4344 Serina KISKUN 4351 KISKUN 4361 KISKUN 4371 KISKUN 4394 KISKUN 4398 KISKUN 4444 KISKUN 4446 Zeusz KISKUN 4451 KISKUN 4454 KISKUN 4468 KISKUN Erika KISKUN 4477 Dina KISKUN 4490 Hajna KISKUN 4512 Tünde Sió hasznosítású hibridek: KISKUN 4190 KISKUN 4230 KISKUN 4250 Gina KISKUN 4255 KISKUN 4351 KISKUN 4370 Mónika KISKUN 4394 KISKUN 4430 KISKUN 4487 KISKUN 4454 KISKUN 4498 Carmen KISKUN 4500 Kamia KISKUN 4508 Rekord KISKUN 4515 KISKUN 4517 KISKUN 4519 KISKUN 4521 Piroska Az akamazott hibridkukorica nemesítési módszerek közü a KISKUN Kutatóközpont hazánkban egyedüáóan fejesztette ki, és akamazta a gyökérszeekciós ejárást, ameynek eredményeként ma már az országban eismert 290 hibrid közü 105 KISKUN hibrid. A KISKUN Kutatóközpont szées váasztékka rendekezik, szinte minden érési csoportban. Mind a szemes, mind a szemes sió, és csak sió hasznosítási irányt tekintve. A 2002-es évben, a nagy szárazságban a kukoricatermeõk meggyõzõdhettek a KISKUN hibridek kiváó szárazságtûrõ képességérõ. A KISKUN Kutatóközpont fekészüt a nagy európai piachoz vaó csatakozás kihívására. A rendekezésre áó szées váaszték, az Európai Piac 25 tagországában a kukorica termeõk igényeinek. Vaamennyi KISKUN hibrid várhatóan eeget tud tenni, kiváó minõségû vetõmagga. Tudomásu vettük, hogy körüöttünk a viág megvátozott, új fetéterendszer aakut ki. A KISKUN Kutatóközpont fekészüt a vátozásokra, saját genetikai bázisra épüõ, korszerû, versenyképes hibridek nemesítéséve, a táj és az adottságoknak megfeeõ szées körû termesztési kíséretek végzéséve. A KISKUN hibridek küfödi megismertetése is, a küönbözõ országok nemzetközi fajtajegyzékbe vétee céjábó mgindut, s küönösen dinamikusan fejõdött Romániában, aho több mint 30 KISKUN hibrid kerüt regisztráásra. Szovákiában már 10 KISKUN hibrid van fajtaistán. Ukrajnában 8 KISKUN hibrid, Horvátországban 3 hibridünk, Egyiptomban 10 hibridünk, a Portugáiában 1, Spanyoországban 1, Törökországban 3, Indiában 3, Vietnámban 4 hibrid kerüt minõsítésre. Ez koordinája a KIS- KUN Kutatóközpont áta étesített KISKUN váaatokat a viágban. A KISKUN Kutatóközpont Magyarországon hagyományához híven integrája a termeõket, biztosítva a kiváó vetõmagot és a növényvédõszereket. Ezt a tevékenységet már a határon tú is végzi. Magyarországon a magyar gazdák részére a KISKUN közveten díerháózatán keresztü, vaamint erakatain (Agros-Kun, Tunyogmatocs, Szabocs-Szatmár-Bereg megye, Mezõtúr és Kunszentmárton, Szonok megye, Csongrád megye, Kaocsai Mg. Rt. Bács-Kiskun megye, a KISKUN Kutatóközpont, Tamási, Tona megye) át juttatja e. A termesztési fetéteek nagyon vátozatosak. A terüetek nagysága, kutúráapota és a rapszodikus idõjárás oyan eemek, ameyet a hibridajánat összeáításáná mindenkor figyeembe ke vennünk. A közöt fesoroások a termõhey és a hasznosítás szerinti ajánást tartamazzák. Minden év szeptember esõ hetében a KISKUN Napok keretében ismertetjük az új fajtákat, s azok agronómiai tuajdonságait. Kataógusunkka rámutattunk a piros színû KISKUN hibridek kiváó hasznosuására az áatok takarmányozásában, vaamint a fehér színû hibridek kiváó ipari hasznosítására, és a ma- 16 Toe, ege et fac! 2003. február
gas oajtartamú hibridekre, ameyek biztosítják az energiát az áatok takarmányában. KISKUN 4320 DEHEB Tenyészideje: 131 nap Hasznosítási irány: szemes OMMI értékeés 1997-ben: 12,97 t/ha (17,4% szemnedvesség). Összehasonító fajta: Pioneer Monaisa (12,88 t/ha; 16,9% szemnedvesség) A KISKUN DEHEB az arany színéve vetekszik, errõ kapta a nevét is. Az ország egész terüetén termeszthetõ, többcsövûségre hajamos, zödszáron érõ hibrid. Közepes taaj- és tápanyag-eátottság meet is jó terem. Kiváó szársziárdságú, gyors vízeadó képességû hibrid, vegyszertûrõ képessége kiváó. Javasot termõszám: 65-70 ezer tõ/ha. KISKUN 4325 Kitûnõ szársziárdság! Tenyészidõ: 135 nap Hasznosítási irány: szemes E középkorai hibrid akamas a betakarítási idõ széthúzására. Szó szerint addig á és vár, amíg a kombájn meg nem érkezik. Ez a kiváó termõképességû hibrid erõs szárra és nagy betegség-eenáó képességge rendekezik. Kiváóan akamazkodik a küönbözõ taajtípusokhoz. A könnyû homoktaajokon is jó hasznosu. KISKUN 4337 IZABELLA Tenyészideje: 136 nap Hasznosítási irány: szemes Korszerû, közép-korai érésû hibrid. Erõs száráva, dús evézetéve, hosszú feáó csöveive enyûgözõ. Váasztását kiváó szársziárdságáva, jó tápanyag reakciójáva, gyors vízeadó képességéve, vastag 16 szemsoros csöveive háája meg. Keõ tápanyag-eátottság meett a egjobb közép-érésû hibridek termésmennyiségéve vetekszik. KISKUN 4344 SERINA Tenyészideje: 132 nap Hasznosítási irány: szemes Gyönyörû termés, gyors vízeadás, jó áóképesség, és ami a egfontosabb: kitûnõ akamazkodó képesség; ezek a tuajdonságok jeemzik a Serina hibridet. Ez a hibrid nagy csöveive csúcstermésre képes! KISKUN 4345 RASA Tenyészideje: 135 nap Hasznosítási irány: szemes Az OMMI értékeése aapján 1999-ben: 13,47 t/ha (18,10% szemnedvesség) A KISKUN Kutatóközpont egújabb nemesítésû hibridjei közé tartozik. Aho kiváó szársziárdsága miatt a késõi betakarítást is megvárja, ott a szárítási igénye a gazda szerencséjén múik. KISKUN 4350 FELIKE Tenyészideje: 135 nap Hasznosítási irány: szemes Ez a hibrid az Ön termésének garanciája. Figyeje meg ezt a hibridet, s új jeenséget tapaszta. A hibrid fattyasodik, és minden fattya csövet hoz, ezért a szokástó etérõen nem szabad efattyazni. A hibrid kétcsövûségre hajamos, vékonyszárú, jó szársziárdságú. Zöd-száron érõ, jó adottságú taajokon egyaránt akamas szemes, és sió hasznosításra. KISKUN 4368 LIZA Tenyészideje: 134 nap Hasznosítási irány: szemes 1997-es OMMI vizsgáati eredmény aapján: 14 t/ha (19,2% szemnedvesség-tartaom) Ha a gazda a LIZA hibridünket váasztja, ne epõdjön meg amikor a szomszédai megkérdezik, hogy honnan szerezte ezt a szép hibridet, mey a KISKUN Kutatóközpont egújabb hibridjei közé tartozik. KISKUN 4390 A KISKUN SC 4390 hibrid, amit úgy nevezünk, hogy kettõ az egyben. Egyesíti a magasabb termõképességet a gyors vízeadássa, ami a középkorai éréscsoportban igen megbecsüt tuajdonság. Az eredmény: nagyobb termés, és kisebb szárítási kötség. Igen gyors csírázóképességge, és kivéteesen nagy keési eréye rendekezik. Magas akamazkodó képességû hibrid, jó tûri a forró szárazságot. Kiváó szársziárdsága révén túérésben is biztosítja a 2003. február Toe, ege et fac! 17
veszteség néküi betakarítást. Egy sokak áta kedvet KISKUN hibridek közü. KISKUN 4394 Egyedüáó a hibrid tenyészideje: 143 nap Hasznosítási irány: szemes Ez a hibrid küsõ megjeenésében egyedüáó. Genetikai feépítésében az SC 4390-es továbbfejesztett vátozata. A 4394 hibridet évrõ-évre megbízható terméshozama teszi kiemekedõ jeegûvé. Ideáisan hasznosu a szárazságra hajamos termõtájak taajain is. A nyári stresszt jó visei, még szésõséges esetekben is. E küöneges hibrid szées evézetû, két csövûségre hajamos, kiváó szem-csutka aránnya rendekezik. KISKUN 4410 (4380) Tenyészideje: 140 nap Hasznosítási irány: szemes Az OMMI értékeése 1997-ben: 13,21 t/ha, 18% szemnedvesség tartaom meett. A gazdák jó ismerik a régi háromvonaas KIS- KUN 380-as fajtát. Ne tévessze össze, a KISKUN 4380 fajtánk még koraibb, szársziárdsága is kiváóbb. Nagy termõképességû, és nagyon gyors vízeadó képességû fajta. Javasot termõtõszám: 65-75 ezer tõ/ha. KISKUN 4444 Tenyészideje: 148 nap Hasznosítási irány: szemes Ez a hosszú, nagy csövû, és nagy magsorszámú hibrid ideáisan akamazkodik a kora tavaszi vetéshez. Csírázóképessége a korai hûvös tavaszokon kitûnõ. Mind öntözött, mind öntözeten körümények között sikeresen termeszthetõ. Igen erõs szára és fejett gyökérzete következtében bármeddig áva marad, ezért betakarítása a gazdát nem sürgeti. KISKUN 4452 RAJNA Tenyészideje: 143 nap Hasznosítási irány: szemes A KISKUN 4451 korábbi, modernebb vátozata. Középérésû, magas növésû generatív hibrid. Jeemzõ rá az erõs, vékony szár, a fejett gyökérzet, és a hosszú vastag feáó csövek. Aacsonyabb tõszám meett kétcsövûségre hajamos. Jó sûríthetõ. Kiváó vízeadó képességét magas hektáronkénti tõszám meett is megõrzi. Kitûnõ öntözési-, és tápanyag reakcióva rendekezik. Öntözéses körümények között rekord mennyiségû termést biztosít! Termesztése az ország kukoricatermesztõ körzeteiben javasot. KISKUN TAVASZ Tenyészideje: 135 nap Hasznosítási irány: szemes OMMI értékeés 1997- ben: 11,84 t/ha (18,5% szemnedvesség). Összehasonító fajta: Maya 11,09 t/ha (18,7% szemnedvesség). A korai éréscsoportba tartozik. Kiváó hidegtûrésse rendekezik, 7-8 C taajhõmérséketkor megkezdhetõ vetése. Extenzív körümények között is biztos termést ad. Szársziárd, jó szem-csutkaarányú hibrid. Javasot termõtõszám: 70-80 ezer tõ/ha. KISKUN 4472 BARBARA Tenyészideje: 144 nap Hasznosítási irány: szemes Kimagasó betartami értékû hibrid. Erõs gyökérzetû, szárazságtûrõ, kiváó termõképességû, betegségekke szemben eenáó. Minden taajtípusra ajánjuk. A megfeeõ tápanyag eátásra ügyeni ke. Kiváó vízeadó képességge rendekezik. Arra számíthatunk, hogy magas hozamma, szárítási kötségünk aacsonyabb esz. Átag szemtermés Kaposvár OMMI áomáson: 13,12 t/ha. Gyua tanya áomáson: 12,97 t/ha. KISKUN 4474 TORNÁDÓ Tenyészideje: 145 nap Hasznosítási irány: szemes Az intenzív kukoricatermesztési rendszerek egyik vezetõ hibridje. A mûtrágyát, és a gyommentességet küönösen megháája. Minden ver- 18 Toe, ege et fac! 2003. február
senytárs hibridet feümú, 3 év átagában mindig esõ heyen végzett az OMMI kíséretében. Termõképessége éréscsoportjában kiemekedõ, de ezt csak jó körümények között tudja maradéktaanu tejesíteni. Kedvezõ vízeadó képessége miatt számíthatunk arra, hogy kötséget takarítunk meg, a szárítási kötségünk aacsonyabb esz. KISKUN 4521 PIROSKA Hasznosítási irány: szemes-sió A TC 4521-es a küöneges KISKUN hibridek csoportjába tartozik, mert a megszokott sárga szín heyett piros színû. A baromfiak takarmányába keverve a bõr, vaamint a tojássárgája sötét-sárga színû esz. A fajta egy-két százaékka magasabb kukoricaoaj tartama miatt energiatartamáva és hatásáva is feümúja a sárga kukoricáét. Termõképessége feveszi a versenyt a egjobb sárga szemesekke. Nem vegyszerérzékeny! DR. SAMIR RADY FÕIGAZGATÓ Hunyadi Károy eméktába-avatás Kesztheyen Az idei, január végi Kesztheyi Növényvédemi Fórum Dr. Hunyadi Károy emékének ápoása jegyében tet, s egyik meghatározó eseményeként a kesztheyi Növényvédemi Intézet faán eméktábát heyeztek e. Immár ötödik éve annak, hogy Dr. Hunyadi Károy egyetemi tanár etávozott közüünk. Május 20-án, 1945-ben szüetett, középiskoáját Sopronban végezte. A kesztheyi Agrártudományi Fõiskoán 1968-ban szerzett agrármérnöki dipomát, s ugyanitt, a Növényvédemi Tanszéken kezdte meg tudományos páyafutását. A gyakornoki évek után 1972-ben A paraquat herbicidek hatásmechanizmusának vizsgáata c. doktori értekezése aapján egyetemi doktori címet kapott. A hetvenes évek közepén a Budapesti Növényvédemi Kutató Intézet aspiránsa vot, s 1978-ban a A tarackbúza (Agropyron repens /L./ Beauv.) bioógiája és a védekezés ehetõségei c. értekezése aapján enyerte a mezõgazdasági tudományok kandidátusa címet is. Egyetemi docenssé 1981-ben nevezték ki, s tudományos dékánheyettesként 1985 és 1993 között mûködött, 1995-ben habiitát. A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban a Jeentõsebb szántófödi egyéves és éveõ gyomnövények bioógiája c. értekezése aapján a mezõgazdasági tudomány doktorává nyivánította. Egyetemi tanárrá 1997-ben a Magyar Köztársaság enöke nevezte ki. Aapító tagja vot a Pannon Agrártudományi Egyetem doktori iskoájának. Az Integrát növényvédemi módszerek fõprogramon beü a Gyomnövények bioógiája, ökoógiája és az integrát gyomszabáyozás aprogramot vezette. Igen fiataon hunyt e, mindössze 53 évet ét. Neve és munkássága szorosan kapcsoódott az 1970-ben megszervezett Növényvédemi Intézethez, meynek nyoc évig, 1984 és 1992 között igazgatója vot. Ebben az idõszakban Európában és az USÁ-ban a gyomnövényekke és gyomszabáyozássa fogakozó tudomány terüetén herboógia néven új tudományág szüetett. Dr. Hunyadi Károy wageningeni, oxfordi és washingtoni tanumányútjai eõkészítették, hogy Magyarországon esõként Kesztheyen, a Növényvédemi Intézet keretében Herboógiai Tanszék aakujon 1986-ban. A tanszék esõ vezetõje õ maga ett. Nevéhez fûzõdik a magyar herboógiai tudomány és gyombioógiai iskoa megteremtése, vaamint húsz szakkönyv, egyetemi jegyzet és több mint 150 tudományos pubikáció. A Gyomnövények, gyomirtás, gyombioógia c. tankönyve 2000-ben jeent meg, amit már nem érhetett meg. A könyv 2002 évben Nívó-díjat nyert. Hunyadi Károy szenvedéyesen szerette munkáját, termékeny szakíró vot. Kutatómunkája során eért eredményei hivatkozási aapu szogának a kortársaknak és az utánunk jövõ nemzedéknek. Egyéniségére jeemzõ vot, hogy minden szakmai és más kérdésben önzetenü és szívbõ segített a hozzá forduókon. (DR. BÉRES IMRE NYOMÁN ÉS SZÍVESSÉGÉBÕL) 2003. február Toe, ege et fac! 19
Mi a növénynemesítés? Tudomány, mûvészet, mesterség? (Baa Lászó) Ez év február 19-én ünnepete 70. szüetésnapját Prof. Baa Lászó (Tekibánya, 1933. 02. 19.) a kiváó búzanemesítõ, egyetemi magántanár, a Magyar Növénynemesítõk Egyesüetének enöke. A jees ünnep akamábó a MAG Szerkesztõ Bizottsága, s a szakapunkat kiadó Vetma Kht. nevében köszöntjük az ünnepetet, önvaomását közreadva. A szerzõ szíves hozzájáruásáva az itt közöt írást a 2003. évi Napút évkönyvbõ (10.) Hatvanhét jees hetvenes vátoztatás nékü vettük át. (A Szerk.) Dr. Baa Lászónak, a kiemekedõ martonvásári búzanemesítõnek, a magyar növénynemesítés eköteezett szószóójának, a Magyar Növénynemesítõk Egyesüete enökének 70. szüetésnapja akamábó szívbõ jövõ jókívánságainkat tomácsojuk. Baa Lászó korszakos küdetése többek között a magyar búzatermesztés korszerûsítésében érhetõ tetten, amey meghatározó módon hozzájárut a hazai mezõgazdaság fejesztéséhez. Eredményei mindig termékenyítõ hatássa votak a nemesítõ versenytársakra is, hiszen komoy fekészütséget, igen nívós, kitartó és tervszerû munkát kívánt meg az átaa közrebocsátott mérce eérése vagy szerény meghaadása. Genetikai anyagai, széeskörû ismeretei, szerteágazó speciáis tudása nem csak a mútat szogáták, hanem a jeent is szogáják és a jövõnek is szónak. Tudását, eköteezett nemesítõi hozzááását és hitét ui. oktatói minõségben is igyekezett, igyekszik átpántáni a eendõ utódokba, a következõ nemesítõi generáció egjobb képviseõibe. És õket nem középiskoás fokon tanította és tanítja Dr. Baa Lászónak a Magyar Növénynemesítõk Egyesüetének tagjai, a páyatársak és a tanítványok további sikeres munkákodást, bodogságban és örömökben bõvekedõ, jó egészségben etötött éetet kívánnak. Végezze tevékenységét a magyar nemesítõ szakma egységének és eredményességének erõsítése érdekében! DR. MATUZ JÁNOS AZ MNE ALELNÖKE Sajnáom, de semmi oyat nem tudok írni, vagy mondani, amive ma több, hetvenéves kortársam hetvenkedik. Nem votak arisztokrata õseim, nem jártam egyházi iskoába, nem votam sem cserkész, sem üdözõ vagy üdözött, egyszerûen csak beeszüettem egy korba, és mire eszméni kezdtem, már itt át az II. viágháború és foytatódott a történeem náam nékü. Kisiskoás koromban a szüeim a Sárospataki Református Gimnáziumba szerettek vona beíratni, de ezt a szándékot esodorta a háború. Így kerütem 1949-ben az Abaújszántói Mezõgazdasági Gimnáziumba, aho 1952- ben érettségiztem. Kitûnõ bizonyítványomma fevétei vizsga nékü fevettek vona az ország bármey egyetemére, én az Agrártudományi Egyetem Agronómiai karát váasztottam. Viágnézetemet és szakmai hozzááásomat meghatározták a történemi események és a csaádi háttér. A pédaképemet én magam áítottam össze mások nemes tuajdonságaibó. Oyan szakember szerettem vona enni, aki nem egy gazdaságot, hanem az egész magyar mezõgazdaságot szogája. Így jutottam e szeméetieg a tudományos kutatáshoz, azon beü is a számomra egkedvesebbhez, a növénynemesítéshez. Motiváták az eképzeésemet a 20. század esõ feében eért kiváó eredmények, mint a egendás hírû bánkúti búzák, a tanumányaim aatt megjeenõ martonvásári hibridkukoricák és a magyar növénynemesítés más kiemekedõ eredményei. Így már az egyetem harmadik évfoyamán beiratkoztam a növénynemesítési tudományos diákkörbe és ott készítettem dipomatervet. Amikor az 1957-ben megszerzett dipoma után 1960-ban a növénynemesítõi szakképesítést is megszereztem, ehetõségem nyíott bekapcsoódni a búzanemesítésbe az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézetében, Martonvásáron. Ebben az idõben az ország kenyérgondokka küzdött. A háború óta még nem termett meg az ország kenyere. A búzatermesztés fejesztésének fõ akadáya a fajta vot. Ars poeticám az vot, hogyha vaamit csináok, azt érdemes jó csináni. Axiómaként efogadtam, hogy a fejõdés ényege az, hogy az utódoknak jobban ke csináni, 20 Toe, ege et fac! 2003. február
mint az eõdöknek. Tehát nekem jobb fajtákat ke nemesíteni, mint amiyeneket az eõdeim tudtak. Ennek érdekében tanutam meg két viágnyevet, az esõk között tejesítettem az intézetben az MTA kutatói követeményrendszerét, és gyûjtögettem az ismeretanyagot eõször befödön, majd 1961-tõ küfödön is. Az egyetemen az 1950-es években a micsurini genetikát oktatták. Én azonban érdekõdtem a sokat szidott kasszikus genetika iránt is. Ezt az érdekõdésemet a dipomatervem küsõ konzuense, a növénygenetika kiváó ismerõje, Rajháthy Tibor eégítette ki Martonvásáron 1956 nyarán, ún. tutoriáis rendszerben. Õ kezdeményezte a fevéteemet is az intézetbe. Mire azonban 1957 ápriisában abszovátam az utosó féévet az egyetemen, tanítómesterem több társáva ehagyta az országot. A Genetikai Osztáy vezetõje a micsurini genetika ekes híve és egjobb hazai képviseõje ett, aki beekezdett a búza nemesítésébe is. A micsurini evek aapjára épített búzanemesítés azonban 1962 63-ban megfenekett, mert az evetett anyag kifagyott. Ezt követõen a téma mûveését rám bízta és szabad kezet adott annak fejesztéséhez. Így ettem a martonvásári búzanemesítési program vezetõje három és fé évtizeden át. Új koncepcióva, új kiinduási anyagga és új módszerre foytattuk a nemesítést, ami az 1970-es években evezetett az esõ magyar intenzív típusú búzafajták eõáításához, az átmenetieg meghonosított küfödi fajták kiszorításához és az országos átagtermések megháromszorozódásához. Ezze végeg megszûntek Magyarországon a kenyérgondok és a búzatermesztés eérte az európai színvonaat. Tudományos tevékenységemet 1980-ban MTA doktora fokozatta ismerték e, 1985-ben áami díjja, 1993-ban Feischmann-díjja és abban az évben megváasztottak az Ukrán Mezõgazdasági Akadémia küfödi tagjának. Feadataim tovább növekedtek, amikor az intézet tudományos igazgatóheyettese (1981 1988) és igazgatója (1989 1992) ettem. 1996-ban, nyugáományba heyezésemkor, a Magyar Agrártudományi Egyesüet Tessedik Sámue Emékéremme tüntetett ki. Hetvenéves koromig 52 áamiag eismert õszi búzafajta eõáításának vagyok a részese. Ez több, mint a nagyszerû eõdeim áta a XX. század esõ feében eõáított fajták száma, népszerûségük vetekszik a bánkúti búzákéva. Feemeõ érzés, hogy az országban bármerre járva visszaköszönnek a búzafajtáim és keemes tudat, hogy az ország népe 60-65%-ban abbó a búzábó eszi a kenyeret, amit az átaam vezetett csapat áított eõ. Meékes tevékenységnek tekintettem más kaászos fajták honosítását. Ezek száma huszonkettõ. Ma a sörárpatermesztés bioógiai aapja jórészt az átaunk honosított fajtaszortiment. Jeentõs a honosított õszi árpa, durum búza és zab vetésterüete is. A egfontosabb azonban a engye tritikáe fajták meghonosítása és termesztésbe vonása. Jóehet Magyarországon, éppen Martonvásáron, majd Kecskeméten nívós tritikáe-kutatás foyt, versenyképes fajtát azonban ezek nem eredményeztek. Az esõ ember áta akotott, köztermesztésre akamas õszi tritikáe fajták Lengyeországban szüettek az 1980-as években. Mi az esõk között honosítottuk meg azokat és az 1990-es évek eején eterjesztettük bizonyítva ezek étjogosutságát Magyarországon. Páyafutásomat végigkísérték mindazok a jeenségek, ameyek a korszakra jeemzõek. Az 1956-os forradaom után amikor befejeztem az egyetemi tanumányaimat a társadaom újrarendezõdött. A vezetõi posztok fogatak votak, én csak dogoztam a hatamasok árnyékában, kísérve az idõsebb korosztáy és konkurensek gyanakvásáva, majd fétékenységéve és irigységéve, ami sokszor erõs eenszenvbe torkoott. Szerencsémre az intézet vezetõi bíztak bennem és mindenben segítettek. Rajtuk és rajtam kívü kevesen hitték e, hogy én eszek az, aki a bánkúti és a honos küfödi fajtákná jobbat tud eõáítani. Ez azonban csak fokozta az erõfeszítéseimet. Szakmai eredményeimet azonban senki nem kérdõjeezhette meg, hiszen az új fajtákat az áami fajtakíséretekben bíráják e és az áami fajtaminõsítõ tanács engedéyezi a köztermesztésbe vonásukat, majd a végsõ bíró a termesztõ. Õk eismerték a martonvásári fajtákat. Számos ehetõség kínákozott azonban az eenzõknek a tudományos fokozataim megszerzésekor és a pubikáci- 2003. február Toe, ege et fac! 21
óim megjeentetésekor. Ezze a ehetõségge étek is eredményteenü. Végü az MTA eveezõ tagságra jeöéskor összefogott Liszenko egjobb magyar tanítványa és annak egykori eenábasa, akik addig eredményteenü próbákoztak búzanemesítésse és megáították a foyamatot. Sokan feteszik azt a kérdést, hogy mi a nemesítés? Tudomány, mûvészet, mesterség? És mi a siker titka? Miért van az, hogy az egyiknek sikerü, a másiknak nem? Csatakozom azokhoz, akik az esõ kérdésre azt váaszoják, hogy ez is, az is. A másodikra és a harmadikra a váaszt nem tudom. Én a feadatot kihívásnak tekintettem és amíg mások fantáziájukka az eget ostromoták én mindkét ábamma a födön átam. A nemesítés egyben oyan betegség, amit csak megkapni ehet, de abbó kigyógyuni nem. Hobbi is, szenvedéy is. Ezért foytatom ma is, de sajnos már nem Martonvásáron. Egyetemi magántanárként tevékenykedem a Szent István Egyetemen. A Magyar Növénynemesítõk Egyesüetének 14. éve vagyok az enöke. Örüök annak, hogy nekem sikerüt kinemesíteni az esõ magyar intenzív búzafajtákat és ma három kaász terem ott, aho a páyafutásom eején csak egy termett, és két kenyér jut annak, aki akkor csak egyet ehetett (azt is csak jegyre). Ugyanakkor szomorú is vagyok, mert igazova átom azt a fiozófust, aki megírta, hogy a kutatási eredményeknek sorsa van: azokat eõször tagadják, majd ehagatják és végü kisajátítják, nos az én kutatási eredményeim a harmadik stádiumban vannak. A egszomorúbb pedig azért vagyok, mert ezt kompetens testüetek támogatják, sõt még jutamazzák is Azt pedig keserûen veszem tudomásu, hogy az etika, a morá egyre inkább a közöny mocsarába süyed Február = Mezõgazdasági Könyvhónap A 2003. évi Könyvhónapot újjászervezése óta immár 6. akaomma február 3-án rendezték a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban. Az ünnepi rendezvényt Dr. Biacs Péter heyettes áamtitkár úr (FVM) avatott szavakka nyitotta meg, métatva a szakirodaom néküözheteten szerepét és jeentõségét a korszerû ismeretek terjesztésében. A mezõgazdasági szakkönyvek és szakapok, az agrárszakma ünnepének számító Mezõgazdasági Könyvhónap ünnepi küsõségei, a patinás heyszín, a meghívott jees szakemberek, szerzõk, kiadók nagy száma, az iyenkor mindig kiaakuó szakmai véeménycsere hanguata az idén is emekedett, derûátásra is okot adó vot. A jeenévõ minisztériumi fesõ vezetõk további támogatásukró biztosították az agrár szakirodaomban dogozókat, kiadókat, a szakmát. Az is megáapítható vot az idei gazdag kínáatot átva, hogy a magyar agrárium EU-csatakozást követõ sikeres mûködése az agrár szakkönyvkiadáson nem múhat. Taáó vot a fõ szervezõ Lekes Lajos beszédében ehangzott kijeentés is: A szakkönyv jó tankönyv, a jó tankönyv jó szakkönyv. A szakirodamat forgató, író-ovasó, gazdákodó váakozó szakember nem ehet csupán eszménykép, már a közei jövõben vaóra váhat. A tudásközvetítésben, a napi gazdákodási gyakoratban a jó szakkönyv, szakap nem néküözhetõ, fontosságához nem férhet kétség. Az EU-ban még inkább igazoódhat ez az áítás. (A SZERK.) Szerkeszti a Szerkesztõbizottság. Megjeenik évente hat akaomma. Feeõs kiadó: a VETMA Közösségi Marketingkommunikációs Közhasznú Társaság ügyvezetõje 1077 Bp., Rottenbier u. 33. Teefon: 462-5088 Teefax: 462-5080 Fõszerkesztõ: Dr. Oáh István 06/30/221-79-90 Grafika: BP DESIGN, Hirdetésszervezés: KONTIKÁR BT. HU ISSN 1588-4864 Eõfizethetõ a VETMA Kht. címén. Eõfizetési díj egy évre 2688 Ft/év Bankszámaszám: 56100055-16100192 Nyomtatás: Bétaprint Nyomda Feeõs vezetõ: Szabadi Andrásné Közhasznúsági szerzõdésben Zsámbék Nagyközség Önkormányzatáva 22 Toe, ege et fac! 2003. február