Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bibók Zsuzsanna 3, Bujdosó Éva 1, Demény Krisztina 1,Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Maginecz János 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Nádor Annamária 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest, 2015 10 01

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás 2015 10 01 Lektorálta: Andó Anita 2015 03 12 Dr Koloszár László 2015 03 11 A jelentés: 225 oldalt, 55 ábrát, 48 táblázatot, 7 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz 2

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Balaton szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom Bevezetés 10 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 4 11 Balaton vizsgálati terület földrajzi leírása 11 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza 11 112 Talajtan és természetes növényzet 19 113 A területhasználat térképi bemutatása 24 114 Természetvédelem 25 12 Balaton vizsgálati terület földtana 28 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága 28 122 A terület földtani viszonyai 35 13 A terület vízföldtani viszonyai 52 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 52 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 56 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 57 134 A terület vízminőségi képe 58 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) 63 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 63 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 67 143 Határ menti víztestek 81 144 Monitoring 81 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés 85 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések 89 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 90 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) 90 15 2 Szénhidrogén-kutatás 90 153 Egyéb nyersanyagok 90 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) 96 2 A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 97 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 97 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 97 212 A Balaton terület szénhidrogén vagyona 106 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 111

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 221 Kutatási módszerek 111 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) 118 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása 119 241 Közlekedési viszonyok 119 242 Energiahálózatok 126 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél 131 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása 136 27 A terhelés várható időtartama 138 271 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk 138 272 A kutatási szakasz időtartama 138 273 A termelési szakasz időtartama 139 274 A termelés felhagyását követő időszak 140 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek 142 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 146 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 146 311 Levegőtisztaság-védelem 146 312 Zajhatás és rezgések 151 313 A talajvízre gyakorolt hatások 152 314 A felszíni vizekre gyakorolt hatások 152 315 Természetvédelem 153 316 Tájvédelem (HOI) 156 317 A termőföld védelme 157 318 Erdőgazdálkodás, vadvédelem 159 319 Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme 160 3110 Társadalmi vonatkozások 167 32 A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása 168 321 Hatások a rezervoárokban 168 322 Hatások a rezervoárok és a felszín között 172 323 Hatások a felszínen 173 33 A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 174 5

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 175 Irodalom 179 Internetes hivatkozások 183 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 185 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 187 Függelék 208 Mellékletek 225 6 Ábrajegyzék 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése 12 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése 14 3 ábra A Balaton vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 16 4 ábra Balaton vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (%) (Népszámlálás 2011) 18 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Balaton vizsgálati területen (%) (Népszámlálás 2011) 19 6 ábra Talajtípusok a Balaton vizsgálati területen (VKGA 2009) 20 7 ábra Balaton vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe 21 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 28 9 ábra A vizsgálati terület és a területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése 36 10 ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) a vizsgálati terület határvonalával 37 11 ábra A kijelölt vizsgálati terület határa lilával jelölve és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, pirossal jelölve a három értelmezett szelvény (Mi 10, Mi 15, Mi 17) 38 12 ábra A K-Ny-i irányultságú Mi-10 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 39 13 ábra A K Ny-i irányultságú Mi 17 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 40 14 ábra Az É-D-i irányultságú Mi 15 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 41 15 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival 43 16 ábra A Balaton vizsgálati területre eső földtani szelvények nyomvonala 47 17 ábra Az 1 sz földtani szelvény 48 18 ábra A 2 sz földtani szelvény 49 19 ábra A 3 sz földtani szelvény 50 20 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja 59 21 ábra A felső-pannóniai korú Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium,

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei; Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével 60 22 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 62 23 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 65 24 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 66 25 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 70 26 ábra Hulladékgazdálkodás 71 27 ábra Szennyezett területek 72 28 ábra Ipari létesítmények, káresemények 73 29 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek 74 30 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 75 31 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 78 32 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 83 33 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen85 34 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 91 35 ábra A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése 100 36 ábra Badeni zátonyképződmények vonulata 3D hatású mélységtérképen 102 37 ábra A Tatárvár telep területére idő-mélység konverzió segítségével készített vastagságtérkép a badeni képződményekre 104 38 ábra A Balaton vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 107 39 ábra Rotary típusú fúrási eljárás berendezései 112 40 ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 113 41 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia 114 42 ábra Irányított ferde fúrás 115 43 ábra A rétegrepesztés folyamata 116 44 ábra A Balaton vizsgálati terület térségének (Zala- és Somogy megye) vasút- és közúthálózata (2013) 119 45 ábra A Balaton vizsgálati terület térsége (Zala- és Somogy megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe 123 46 ábra A Balaton vizsgálati terület és térségének villamosenergia ellátásának térképe 126 47 ábra A Balaton vizsgálati terület és térsége szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe 129 48 ábra A világ várható energiafogyasztása 2000 2100 között 131 49 ábra Előrejelzések a világ kőolaj és földgáztermelésének várható alakulására 132 50 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) 134 51 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint 134 52 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 135 53 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 137 54 ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) 144 55 ábra A Balaton vizsgálati terület térségében található zalaegerszegi- és kaposvári légszennyezettségi zónák (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai 148 7

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 11 2 táblázat A Balaton koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 12 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 13 4 táblázat A Balaton koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 13 5 táblázat Balaton vizsgálati terület tájbeosztása 14 6 táblázat Balaton vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 20 7 táblázat Balaton vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 24 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében 28 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre 29 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI, MBFH) 31 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) 32 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások 32 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 34 14 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) 34 15 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben 35 16 táblázat A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre51 17 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai 51 18 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek 63 19 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíztestek 64 20 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek 67 21 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből 67 22 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint 68 23 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) 68 24 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 69 25 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében 69 26 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai 75 27 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak (OGYFI) 77 28 táblázat A területen és 5 km-es körzetében lévő, létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak 78 29 táblázat A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) 80 30 táblázat A 2007 évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban 80 (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) 80 31 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében 81 32 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai 82 33 táblázat Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása 83 34 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata 86 35 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 88 8

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 36 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota 88 37 táblázat A Balaton koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek 90 38 táblázat A vizsgálati terület és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai 91 39 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai 92 40 táblázat A Balaton vizsgálati terület és 5 km-es környezetének szénhidrogén előfordulásais és kezdeti földtani kőolaj illetve éghető földgáz vagyona 107 41 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Balaton vizsgálati területre 109 42 táblázat Jelentősebb szénhidrogén- kutatási termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon 142 43 táblázat A Balaton vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása 149 44 táblázat A Balaton vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása 149 45 táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) 150 46 táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) 150 47 táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a Balaton vizsgálati területen (I II kategória) 161 48 táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 162 Függelék 1 függelék A HAAS et al 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa 208 2 függelék Rövidítések 208 3 függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége 211 4 függelék Helyi védettség alatt álló természeti értékek 213 5 függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények 216 6 függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben 217 7 függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 221 Mellékletek 1 melléklet Balaton Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Balaton Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Balaton Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Balaton Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Balaton Alsó-pannóniai képződmények vastagsága 6 melléklet Balaton Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Balaton Szeizmikus felmértség 8 melléklet Balaton Fúrási és geofizikai felmértség 9

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) Kormányrendelet (Rendelet) szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe-vevő vizsgálatokat jelenti A Rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a Rendelet 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A Rendelet alapján elkészítettük Balaton terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a Rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 10

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Balaton vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 621,1 km 2 kiterjedésű Somogy, Veszprém és Zala megyék területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) 1 502300 139000 1 497300 165000 2 502300 152000 2 547000 165000 3 507000 152000 3 547000 134000 4 507000 153667,89 4 497300 134000 5 517031,05 153667,89 5=1 497300 165000 6 537171,94 159600 7 542000 160000 8 542000 140000 9 518023 140000 10 518023 142110 11 512000 142110 12 512000 139000 13=1 502300 139000 A terület (1) sarokpontja Esztergályhorváti község K i határának közelében található Innen K felé 4,7 km-re van a (2) pont, majd innen É felé 1,7 km-re, Sármellék K-i határában a (3) K felé 10 km-re, részben a Balatonon át Balatonberény területén a (4), majd KÉK-i irányban 21 km-re, végig a Balaton területén haladva az (5) Innen majdnem pontosan K-i irányban 4,8 km-re, még mindig a vízfelületen Balatonboglárig a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 20 km-t haladva Öreglak és Somogyvár között eléri a (7) pontot Innen Ny felé Marcali város területén keresztül, 24 km-re, Horvátkút és Somogysámson között félúton a (8), É-ra 2,1 km-re a (9), Ny felé 6 km-re, Sávolytól ÉNy-ra kb 1 km-re a (10), majd D-re 3,1 kmre, Sávoly és Szőkedencs között a (11), majd Ny felé 9,7 km-re, Garabonc D-i határában a (12), ahonnan É felé 13 km-re a határ beköt az (1) pontba (2 ábra) A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága 254,2 mbf a Marcali-háton, Kéthelytől DNy-ra 2,7 km-re A legmélyebb pont a Zala bal partján, a Balatonba torkollásnál található, kb 104 mbf 11

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1 ábra A vizsgált terület elhelyezkedése A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2 táblázat) Balaton Balaton térrész határponti koordinátákkal: 621,11 km 2 Balaton koncesszióra javasolt terület: 578,04 km 2 Balaton szénhidrogén bányatelkek területe: 43,07 km 2 2 táblázat A Balaton koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület 1 542000 160000 2 542000 140000 3 529500 140000 4 529500 145635,72 5 518023 141020,97 6 518023 142110 7 512000 142110 8 512000 139000 9 502300 139000 10 502300 152000 11 507000 152000 12 507000 153667,89 13 517031,05 153667,89 14 537171,94 159600 15=1 542000 160000 szigetpoligon 16 540930 144700 17 540930 145970 18 539000 145970 19 537800 145100 12

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Id EOV Y EOV X (m) (m) 20 537800 144550 21 538570 144550 22 538570 143850 23 539280 143850 24 540930 144700 A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet A 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Badacsonytomaj Veszprém Marcali Somogy Balatonberény Somogy Nagyrada Zala Balatonboglár Somogy Nikla Somogy Balatonfenyves Somogy Ordacsehi Somogy Balatonkeresztúr Somogy Öreglak Somogy Balatonmagyaród Zala Pusztakovácsi Somogy Balatonmáriafürdő Somogy Sármellék Zala Balatonszentgyörgy Somogy Sávoly Somogy Balatonújlak Somogy Somogysámson Somogy Buzsák Somogy Somogyszentpál Somogy Csömend Somogy Somogyvár Somogy Esztergályhorváti Zala Szegerdő Somogy Fonyód Somogy Szőkedencs Somogy Főnyed Somogy Táska Somogy Garabonc Zala Tikos Somogy Hollád Somogy Vörs Somogy Keszthely Zala Zalakomár Zala Kéthely Somogy Zalaszabar Zala Lengyeltóti Somogy Zalavár Zala 4 táblázat A Balaton koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Badacsonytomaj Veszprém Marcali Somogy Balatonberény Somogy Nagyrada Zala Balatonboglár Somogy Nikla Somogy Balatonfenyves Somogy Ordacsehi Somogy Balatonkeresztúr Somogy Öreglak Somogy Balatonmagyaród Zala Pusztakovácsi Somogy Balatonmáriafürdő Somogy Sármellék Zala Balatonszentgyörgy Somogy Sávoly Somogy Balatonújlak Somogy Somogysámson Somogy Buzsák Somogy Somogyszentpál Somogy Csömend Somogy Somogyvár Somogy Esztergályhorváti Zala Szegerdő Somogy Fonyód Somogy Szőkedencs Somogy Főnyed Somogy Táska Somogy Garabonc Zala Tikos Somogy Hollád Somogy Vörs Somogy Keszthely Zala Zalakomár Zala Kéthely Somogy Zalaszabar Zala Lengyeltóti Somogy Zalavár Zala 13

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Balaton koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI szerk (1990), és DÖVÉNYI szerk (2010) alapján 95%- ban a Dunántúli-dombsághoz és 5%-ban a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájhoz tartozik (5 táblázat, 3 ábra) 5 táblázat Balaton vizsgálati terület tájbeosztása Nyugat-magyarországi peremvidék Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj km 2 % Külső-Somogy nincs Nyugat-Külső- Somogy 21,7 3,5 Marcali-hát 130,1 21,0 Nyugat-Belső- Belső-Somogy nincs 16,1 2,6 Somogy Dunántúli-dombság Kelet-Belső-Somogy 56,7 9,1 Kis-Balaton-medence 111,5 18,0 Balatonmedence Somogyi parti sík 15,7 2,5 Nagyberek 163,6 26,3 nincs Balaton 74,7 12,0 Zalaidombvidédombság Kelet-Zalai- Zalaapáti-hát 18,5 3,0 Zalavári-hát 12,5 2,0 Összesen 621,1 100,0 A terület 95%-a a Dunántúli-dombsághoz tartozik, 58,8% a Balaton-medence területére esik, ebből is 12% maga a Balaton (5 táblázat) [a szövegben a CORINE területhasználati adatok szerint 14,58% (7 táblázat), a talajtérkép adatai szerint 9,5% (46 táblázat) a vízfelület Ezeket az adatokat nem állt módunkban felülvizsgálni] és 46,8% berek 14

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Balaton egy ÉK DNy-i tengelyű medencét tölt ki, mely a Dunántúli-középhegység DK-i előterében húzódó medencesor (a Bicskei-medencétől a Lenti-medencéig) egy tagja E mélyedéseket keresztirányú, ÉNy DK-i csapású hátak tagolják, melyek a tó kialakulásakor még kis medencékre osztották a tómedret, ami csak kb 25 30 000 évvel ezelőtt, a hátak különböző mértékű erodálódásával vált egységes vízfelszínné A tó olykor akár 6 m-rel magasabb vízállását (és ennek megfelelően nagyobb kiterjedését) fiatal abráziós színlők és turzásszintek, valamint a vizenyős, lápos, tőzeges berkek jelzik A vízszint ilyen mérvű ingadozását a történelmi időkből is ismerjük Napjainkban a Sió-zsilippel tartják viszonylag állandóan a vízmagasságot, az engedélyezett 0,5 m-es ingadozás a biológiai egyensúly megőrzéséhez, a vízcserélődéshez elengedhetetlen A partvédelem miatt rendkívül megnövekedett a kiépített partszakaszok hossza, és alig maradt természetes állapotú rész, pedig a nádasoknak a tó vizének tisztításában és a természetes biológiai egyensúly fenntartásában felbecsülhetetlen szerepe van A Kis-Balaton-medence és a Nagyberek (a Balaton nagyobb kiterjedése esetében a tómeder részei) területének csökkentésében elsősorban a Zala folyószabályozásának van szerepe Korábbi méretüket vastag tőzegtelepek, lápi mész, lápi föld előfordulásai jelzik Mivel a Kis-Balaton a Balaton derítőmedencéje, ezért a folyamatos tőzegbányászat továbbra is szükséges A relatív relief a hátak és az alluviális síkok találkozásánál 5 10 m/km 2, másutt sokkal kevesebb, néhol még a 2 m/km 2 -t sem éri el A Nagyberek a Balaton egykori öble a Maklári- és a Marcali-hát között A sík, kisformákban gazdag felszínen turzásgátak, homokformák, hosszanti vizenyős mélyedésekkel, lápteknőkkel váltakoznak A relatív relief 0 4 m/km 2, a szegélyeken 4 8 m/km 2 Jellegzetes antropogén formák a régi csatornák és gátak, melyeket felülírtak a derítőmedence-rendszer kiépítésének munkálatai során létesített hasonló formaelemek A Somogyi-parti-síkba DK felől érkező hátak alámosott felszínei meredek, szakadékos perem mentén érintkeznek a parti alluviális síksággal A köztes völgyek kis berkek, feltöltődő felszínek, vizenyős területek Az alacsony és magas partfalak közötti parti sáv a szabályozások előtt mocsaras turzásrendszer volt, ma kultúrterület 15

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3 ábra A Balaton vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) A Balaton-medencét (és a vizsgálati területet) Ny-ról a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozó Zalaapáti-hát Zala menti peremének jellegzetes völgyvállai, illetve a Zalavári-hát D-i elvégződésének makro- és mikroformákban szegény, tagolt hullámos síksága határolja A Balaton-medence D-i határa Somogyország Nyugat-Belső-Somogy futóhomokformákkal tagolt, D felé alacsonyodó hordalékkúp-síkság Felszínén É D-i 16

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tengelyű lapos, széles völgyek, köztük tágas, lapos, többnyire vizenyős mélyedések, É D-i irányban rendeződött buckasorok, lepelhomokkal fedett teraszszerű formák találhatók A relatív relief a buckás részen 12 40 m/km 2 a felszín hullámosságának függvényében A Marcali-hát közel 10 km széles, D felé keskenyedő és alacsonyodó forma, mely a nagy Belsősomogyi-hordalékkúpot Ny-i és K-i részre osztja A területre eső részen a relatív relief 50 100 m/km 2 Kis szerkezeti völgyek tagolják A Balaton felé leszakadó lejtők instabil, mozgásveszélyes felszínek Kelet-Belső-Somogy hordalékkúp-síkságán futóhomokformák (hosszanti buckák, szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, széllyukak) találhatók A felszínt viszonylag sűrűn lapos, meridionális völgyek osztják A relatív relief 3 20 m/km 2, a peremeken nagyobb Nyugat-Külső-Somogy É-D-i hátak rendszere, melyet az Osztopánivölgy különíti el a Belső-somogyi hordalékkúptól Erősen tagolt domborzatú felszínének csak kis, Ny-i része esik a területre, jellemzően a Balaton menti Somogyi-parti-síktól elválasztó töréslépcső magas, meredek lejtői, melyeket gravitációs tömegmozgások alakítanak folyamatosan Az innen hátraharapódzó, ujjszerűen elágazó, mélyen bevágódó völgyeket löszformák (mélyutak, -löszcirkuszok, -löszpáholyok) jellemzik A vizsgált terület legnagyobb részén az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten nedves, a Zalaapáti-hát és a Kis-Balaton-medence a mérsékleten hűvös határon, a Somogyi-parti-sík a mérsékelten száraz és mérsékelten nedves határon helyezkedik el Az évi napfénytartam 1950 2010 óra, nyáron 790 810, télen 190 200 óra Az évi középhőmérséklet 10,0 10,3 C, a Balaton partján kicsit melegebb A napi középhőmérséklet április 1 6-tól (a Balaton közelében leghamarabb) 194 198 napon át (október 17 21-ig) 10 C fölött marad (a tó közelében október 20 22-ig, 200 napon át) Az utolsó tavaszi fagyok a Balaton mentén április 5 10-e, máshol április 8 12-e, a Marcali-háton április 15 20-a körül, míg az első őszi fagyok a tónál október 26 28-a, máshol október 20 25-e táján várhatók, ez évente (a tónál 200) 190 195 fagymentes napot jelent A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0 33,5 C, míg a téli minimumoké a tó mentén 14,0 15,0 C, másutt 16 17 C A Balaton vizének átlagos havi hőmérséklete májustól szeptemberig rendre: 17,2 C, 21,4 C, 22,9 C, 22,5 C, 18,9 C A csapadék évi összege a területen 620 750 mm Évente átlag 30 35 hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga18 25 cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): Kelet-Belső-Somogyban 0,96, a Kis-Balaton D-i részén 0,98, máshol 1,0 1,02 Legnagyobb érték a Marcali-háton és a Somogyi parti síkon: 1,04 1,08 Általában az É-i, a Balaton partján az ÉNy-i, a terület Ny-i határa közelében a Ny-i szélirány a leggyakoribb Az átlagos szélsebesség maximuma >=3 m/s, a magasabb tetőkön és a tó felszíne felett kissé nagyobb (3,5 m/s) A tóparton a zivatarok és a hidegfrontok hirtelen szélerősödéssel járnak A frontok előtt hirtelen erős D-i, DK-i szelek támadhatnak Az éghajlati adottságok kedvezőek az üdülés és az idegenforgalom számára, a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak A magasabb zalai hátakon erdő- és vadgazdálkodás, állattenyésztés folyik A vizsgált terület társadalmi gazdasági helyzetét a 3 függelék, a települések elhelyezkedését az 1 ábra mutatja be A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a népsűrűség 66 fő/km 2 volt, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A területen belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak Az országos átlagot meghaladó népsűrűséggel Keszthely, Balatonboglár és Marcali rendelkezett, de általánosságban megfigyelhető, hogy a part menti településeken magasabb a népsűrűség A korszerkezet kedvezőtlennek tekinthető, a 65 év felettiek száma összességében meghaladta a gyermekkorúak számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának 17

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 119% volt, ugyanakkor a vizsgált területen markáns kettősség figyelhető meg Bár egyéb mutatók a part menti települések és Marcali tekintetében jobbak, a korszerkezet lényegesen kedvezőtlenebb a belső-somogyi, belső periférikus helyzetű településekénél (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a Népszámlálás adatai szerint a teljes népesség átlagosan 27%-a végezte el az általános iskola 8 évfolyamát Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 21,5%-a, érettségizett több, mint 25%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig 12,5% volt, így az iskolázottság szintje a térségben kismértékben elmarad az országos átlagtól Magasabb, az országos átlag körüli, vagy azt meghaladó értékekkel a Balaton-parthoz közelebb eső, valamint a nagyobb települések rendelkeztek (Népszámlálás 2011) 4 ábra Balaton vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta (%) (Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 43,5% volt, ami alacsonyabb valamelyest az országos átlagnál (44,5%) Ebben az esetben is jól azonosítható a partközeli és parttól távolabbi települések közti társadalmi gazdasági különbség A parttól távolabb eső, belső periférikus helyzetű településeken élők gazdasági aktivitása jóval alacsonyabb A munkanélküliségi ráta (4 ábra) átlagosan 12,3%-volt, ami gyakorlatilag megegyezett az országosan mért 12,6%-kal A területi különbségeket tekintve ebben az esetben is megállapítható a belső periféria lemaradottsága (Népszámlálás 2011) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében kedvezőtlennek mondhatók, az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben nem érte el az 620 000 Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel 782 000 Ft volt Ebben a tekintetben szintén jelentős területi különbségek figyelhetők meg (5 ábra) A legszegényebb településen (Tikos) az egy lakosra jutó jövedelem 2011-ben a leggazdagabb település (Fonyód) értékének mindössze 31%-át érte el Összességében megállapítható, hogy part menti területek és Marcali lakosai magasabb jövedelemmel rendelkeztek (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 18

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Balaton vizsgálati területen (%) (Népszámlálás 2011) A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (3132 fő) és a német (1805 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 400 fő volt A cigány kisebbség főként Belső-Somogy periférikus helyzetű, aprófalvas területén él, részarányuk számos településen meghaladta a 10%-ot, Szegerdő és Somogysámson településeken pedig a 30%-ot is A német kisebbség főként a Balaton-part településein és a Kis-Balaton környékén él, részarányuk 6 településen haladta meg az 5%-ot, a legmagasabb arányban pedig Esztergályhorvátiban (7,4%) és Balatonberényben (8,2%) élnek (Népszámlálás 2011) 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területen majdnem 42% a lápos talajok (lecsapolt és telkesített síkláp, síkláp és lápos réti talajok) részaránya (6 táblázat, 6 ábra), melyek a Balatonba érkező vizeket szűrő berkekben találhatók Ezek a területek elsősorban a lápi élővilág természetes élőhelyei A láptalajokra az állandó vízborítás alatt bekövetkező szerves anyag felhalmozódás jellemző, természetes termékenységük gyenge, elsősorban láp- és mocsárrétek (sásos, gyékényes, nádas társulások), a szárazabb részeken rétek, ritkán szántók A terület közel 1/3-án agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók Zömmel löszös, kisebb részben homokos talajképző üledéken keletkeztek Mechanikai összetételük a talajképző üledék szemcseeloszlásának függvényében vályog, homokos vályog Vízgazdálkodásuk a homok tartalomtól függ, minél több a homok, annál kedvezőtlenebb Kémhatásuk a kilúgozottság függvényében erősen vagy gyengén savanyú Zömmel szántók, erdők, szőlők, és gyümölcsöskertek Az agyagbemosódásos barna erdőtalajnál alacsonyabb térszínen, löszös talajképző üledéken kialakult barnaföldek vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek, kedvező vízgazdálkodásúak, gyengén savanyú kémhatásúak, jó termékenységűek Főként 19

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet szántók és erdők, gyümölcsösök A barnaföldnél még lankásabb térszínen csernozjom barna erdőtalajok keletkeztek löszös üledéken, melyeknek az előző kettőnél nagyobb a szerves anyag tartalma és mérsékeltebb a kilúgozottsága Elsősorban szántók, szőlők Az erdő alárendelt A Nagyberek Balaton felőli oldalán humuszos homoktalajok találhatók a gyeppel borított, illetve lakott kultúrtájnak minősülő felszínen A réti talajok a felszín közeli talajvíz miatt korlátozott termőrétegűek, elsősorban szántók A réti öntések homokos vályog mechanikai összetételűek, termékenységük a szervesanyag tartalom függvénye, általában rétés legelőként hasznosulnak 6 ábra Talajtípusok a Balaton vizsgálati területen (VKGA 2009) 6 táblázat Balaton vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 222,90 35,800 29 Lecsapolt és telkesített síkláp talajok 124,30 20,007 28 Síkláp talajok 91,10 14,680 0 Nyílt vízfelület 59,00 9,500 27 Lápos réti talajok 44,78 7,300 11 Csernozjom barna erdőtalajok 30,50 4,900 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 22,20 3,600 3 Humuszos homokos talajok 16,50 2,600 25 Réti talajok 7,20 1,200 20

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1122 Talajérzékenység Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 26 Réti öntéstalajok 1,90 0,310 16 Réti csernozjomok 0,70 0,100 1 Köves és földes kopárok 0,020 0,003 Összesen 621,00 100,0 A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Balaton vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) 21

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület kb egyharmada az erősen veszélyeztetett főcsoport legkevésbé veszélyeztetett kategóriájába tartozik Az előforduló láptalajok a biogén oldódásra, a felületi és vonalas erózióra, a talajvíz emelkedésére és a tömörödésre a legérzékenyebbek A közepesen veszélyeztetett agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savanyodásra, és a tömörödésre nagyon érzékenyek Homokos talajképző üledékből keletkezett változataik egészen a köves, földes kopárig erodálódhatnak Ez a veszély a lankás völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb A humuszos homoktalajokat a statikai egyensúly megbontása révén a roskadás, valamint az erózió fenyegeti A talajvédelem az egész vizsgálati területen figyelmet, az erősen veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kíván 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A terület nyugati részén közel természetes állapotban maradtak fenn különféle vizes élőhelyek, az országos védettségnek köszönhetően A középső és keleti rész jellemzően mezőgazdasági művelés alatt áll (elsősorban szántók), helyenként megszakítva erdőkkel és mocsaras, vizenyős területekkel A kiszárított lápterületek sok helyen elgyomosodtak Zalaapáti-hát (Ny) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki Zalavári-hát (ÉNy) A kistáj potenciális erdőterület, ahol természetes gyeptársulások előfordulása valószínűtlen Klímazonális vegetációtípusát nagyrészt a bükkösök jelentik, gyertyánostölgyesek eredetileg csak a patakvölgyekben voltak A platókon ma több helyen mészkerülő gyertyános-tölgyeseket találunk Telepített faállományok közül említésre méltók az akácosok A kistáj erdőterületei az évszázadok során csökkentek, helyükön szőlőültetvények, zártkertek vagy szántók találhatók, napjainkban is kevés a parlagterület Kis-Balaton-medence (Ny-on nagy terület) Eredetileg nagyobbrészt lápos-mocsaras terület volt, amely a különböző emberi beavatkozások (lecsapolás, tőzegbányászat, elárasztás stb) következtében jelentősen átalakult A még ma is közel természetes nádasok és keskenylevelű gyékényesek tipikus lápi fajokkal jellemezhetők Elárasztott medrekben, nagyobb csatornákban gazdag hínárnövényzet alakult ki és nagy területet foglal el a kiszárított lápok kotuján felverődött gyomnövényzet Az erősen ingadozó vízállású részeken mételykórós mocsarak díszlenek, míg kedvező tápanyagellátás mellett gyakoriak a széleslevelű gyékényesek A magasabb térszintű területek egy részét kaszálórétként hasznosítják, de gyakoribb a szántóföldi művelés Nyugat-Belső-Somogy (DNy) A kistáj nagy része potenciális erdőterület Természetes erdőtársulásai főként gyertyánostölgyesek, kisebb részben bükkösök A vízfolyások mentén keményfás ligeterdők is vannak és a buckaközi mélyedésekben gyakoriak az égeres láperdők A természetes erdőtársulások helyén ma már sok helyen kultúrerdők: akácosok, erdei- és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ill ültetvényszerű égeresek vannak Aránylag fejlett a lápi vegetáció, több kisebb (főleg zsombékos) láp tarkítja a területet A legszárazabb homokon ezüstperjés gyepek díszlenek, a környékükön pedig homoki legelők vannak Az üdébb erdők irtása nyomán mocsárrétek alakultak ki 22

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Marcali-hát (középső nagy terület) A kistáj döntő részben potenciális erdőterület A természetes erdőtársulások főleg gyertyános-tölgyesek, a Nagyberek felé tölgy-kőris-szil ligeterdő is előfordul, sőt töredékesen cseres-tölgyessel is találkozhatunk Nagyobb területarányban szerepelnek a kultúrerdők: akácosok, erdei-, fekete- és lucfenyvesek, ill a jellegtelen származékerdők A mélyedésekben helyenként láposodó tavak alakultak ki, néhol fejlett lebegő hínárral A parti zonációban elterjedtek a keskeny- és széleslevelű gyékényes, ágas békabuzogányos és parti sásos állományok Többfelé találkozunk mocsári sásossal, de előfordul még zsombéksásos, fűz láp és égeres láperdő is Egyes szivárgó vizű termőhelyeken fragmentális láprét maradványok, egyes vízfolyások mentén pedig kaszálással, ill legeltetéssel fenntartott réti csenkeszes és sédbúzás mocsárrétek vannak Gyakoriak a másodlagos, jellegtelen gyepek A Balaton partját nádasok szegélyezik, ezek leromlóban, visszaszorulóban vannak és jelentős területeket foglalnak el a szántóföldi és kertészeti kultúrák A Marótvölgyi-csatorna mentén az egykori, mára kiszárított lápok kotuján nagy kiterjedésű gyomos területek alakultak ki Balaton (É) Legnagyobb kiterjedésű természetes tavunk az emberi beavatkozások következtében csak részlegesen őrizte meg a többségében hínár- és a parti zonációhoz tartozó eredeti vegetációtípusait A hínárnövényzet eloszlása és mennyisége évtizedes időléptékben igen változó A nyílt víz felől, a nádasok előtt, azok öblözeteiben jellemzők a víz színén szétterülő fajok A nádasok területe az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent, ma már csak a tó 2,1%-át borítják A csak időszakosan víz alá kerülő nádasok sokkal fajgazdagabbak, mint az állandóan elöntött állományok A nádas és a magassásos öv gyakran széles sávban egymásra csúszik Nagyberek (K-en nagy terület) A terület mélyebb fekvésű részeinek potenciális vegetációját nádasok, télisásosok, zsombékos és egyéb magassásosok, valamint üde láprétek képezhetik A kevésbé bolygatott helyeken ezek ma is megtalálhatók Fűzlápok és égeres mocsárerdők is kialakultak A csatornák mentén nádasok, gyékényesek, vízi harmatkásások, ágas békabuzogányosok, keskenylevelű békakorsó állományok fejlődnek, a nagyobbakban fejlett rögzült hínárt találunk Kisebb árkokban mételykórós állományok, az erősen ingadozó vízállású területeken pántlikafüves állományok, míg ahol a víz visszahúzódott keserűfüves mocsári gyomtársulások találhatók Télisásos-csátés láprétek is előfordulnak, melyekből vízszintcsökkenés és sófelhalmozódás révén sziki őszirózsás kormos csátésok fejlődnek Kisebb foltokban tengeri szittyós állományok és kékperjés rétek is előfordulnak, de a kiszárított lápterületek jelentős része elgyomosodott Elterjedtek a (főként réti csenkeszes és sédbúzás) mocsárrétek A Balaton partját egykor kiterjedt nádasok kísérték, ezek mára visszaszorulóban vannak Egyes vízfolyások mentén kialakult termőhelyek már inkább keményfaliget-jellegűek, de gyakoriak a nemesnyár-ültetvények, az akácosok, az erdei- és feketefenyvesek és nagy területet foglalnak el a szántóföldi kultúrák Kelet-Belső-Somogy (DK) A területre a homokon kialakult erdők és a buckaközi mélyedésekben létrejött lápok jellemzők A humuszos homoktalajok tipikus erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek és kisebb kiterjedésben a keményfaligetek Ma már (aljnövényzetüket és a faállományt tekintve is) jórészt fajszegények Napjainkra jórészt kultúrtájjá alakult a vidék: rossz termőképességű szántók; akácosok, telepített erdeifenyvesek és más homogén kultúrerdők Erdőirtással tájképileg értékes kaszálók és fás legelők jöttek létre, melyek spontán erdősülnek A felhagyott szántók helyén kialakuló másodlagos gyepek szintén 23

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet fajszegények A teljes talaj-előkészítéssei felújított erdőkben, felhagyott szántókon és nedves élőhelyeken az özöngyomok nagyon elterjedtek Nyugat-Külső-Somogy (K) A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyános-tölgyesek, az északias kitettségű völgyekben bükkösök A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdei- és feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket találunk, ill jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya Helyenként átszivárgásos, ill forráslápok alakultak ki Somogyi parti sík (ÉK) A Balaton egykori ártere, melyet tavaszonként rendszeresen elöntött A 20 században a homokos part szinte teljes egészében fürdőteleppé alakult: a part túlnyomó részét kikövezték, a síkot kiparcellázták, a déli magaspartok növényzetét belterületi parkokká alakították A lápi és más érzékeny fajok sokszor másodlagos élőhelyeken fordulnak elő A vízben álló nádasok, part menti bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők lakott területek elé és közé szorultak A nagyobb nádas és magassásos állományok az üdülő övezet mögött, az egykor nagy kiterjedésű télisásosok mellett maradtak fenn, ezt a sávot viszont átvágta az autópálya A tölgy kőris szil ligeterdők nyoma néhány nagytermetű kocsányos tölgy A művelés visszaszorulása és az élőhelyek felaprítása következtében nagy az inváziós terhelés Az erdők aránya a területen nem túl nagy (11,21%), szétszórtan helyezkednek el, de döntően a Marcali-háthoz köthetők Nyugaton inkább bükkösök fordulnak elő, majd dél és kelet felé a gyertyános-tölgyesek válnak jellemzővé Jelentős a kultúrerdők kiterjedése: akácosok, erdei-, fekete- és lucfenyvesek, ill nemesnyár-ültetvények találhatók a középső és keleti részeken Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú, második kategóriaként kelet felé növekvő aránnyal a magántulajdonú erdők következnek Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület középső és keleti része a gazdasági kategóriába esik, míg nyugaton (az országos védettséggel összhangban) a védelmi kategória jellemző Tűzveszélyességi szempontból összességében a kis tűzveszély kategória dominál, de a középső legnagyobb összefüggő erdőrészben megnő a közepes- és nagymértékű tűzveszély kategória is (a bekezdés forrása: http://erdoterkepmgszhgovhu/) 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 7 táblázat Balaton vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 16,69 2,69 121 Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 0,74 1,12 122 Út-, vasúthálózat, és csatlakozó területek 3,25 0,52 124 Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat repülőterek 2,92 0,47 131 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek nyersanyag kitermelés 0,94 0,15 132 Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek meddőhányók 0,01 nyom 133 Építési munkahelyek 1,19 0,19 142 Sport- és szabadidő-létesítmények 15,00 2,42 211 Nem öntözött szántóföldek 193,43 31,14 24

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kód Leírás Terület (km 2 ) % 221 Állandó növényi kultúrák szőlők 14,85 2,39 222 Gyümölcsösök 1,32 0,21 231 Rét/legelő 65,59 10,56 242 Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 11,67 1,88 243 Elsődlegesen mezőgazdasági területek 5,05 0,81 311 Lomblevelű erdők 68,98 11,11 313 Vegyes erdők 0,63 0,10 321 Természetes gyepek 23,21 3,74 324 Átmeneti erdős cserjés területek 20,33 3,27 411 Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 79,25 12,76 412 Szárazföldi vizenyős területek tőzeglápok 5,53 0,89 512 Kontinentális vizek állóvizek 90,53 14,58 ÖSSZESEN 621,10 100,00 114 Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) Korm rendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen egy nemzeti park és két természetvédelmi terület található (összesen 24,5%) A Natura 2000-es területek két típusa egyenlő és nagy arányban fedi a vizsgált területet A különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik a terület 42%-a, míg a különleges madárvédelmi terület (SPA) kategória 42,1%-ot fed le A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a legjellemzőbb a magterület (44,2%), utána az ökológiai folyosó kategória következik (13,8%), végül a legkisebb területi arányt a pufferterület kategória képviseli 2,2%-al (összesen 60,3%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) A terület nyugati részén egy nagyon jelentős méretű Ramsari terület is található (31,9%) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 1141 Nemzeti park és természetvédelmi területek Balaton-felvidéki Nemzeti Park A nemzeti park elsősorban a Balaton északi partján húzódik 1 15 km szélességű sávban, a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig A vizsgált terület nyugati részén található a Kis-Balaton medencéjének csaknem teljes egésze, mely a Ramsari Egyezmény által is védett Az országos jelentőségű védett területet elsősorban madárvilágáról ismert, de az élőhelyek mozaikossága és fajgazdagsága révén más elsősorban vizes élőhelyekhez kötődő élőlénycsoportok is jelentősek A vízben számos gerinctelen találja meg életfeltételeit, de védett halfajok is előfordulnak, valamint a kétéltű fauna is igen gazdag A méltán nevezetes madárvilág talán legismertebb szereplői a gémfélék: ide tartozik a természetvédelem címermadaraként elhíresült nagy kócsag, de megemlítendő még számos költő, vonuló és telelő récefaj is Az 25

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet emlősállatok közül a kiválóan úszó vidra jelentős állománya él a Kis-Balatonon A kisemlősök közül kiemelt értéket képvisel a jégkorszak idejéből fennmaradt északi pocok, mely a hűvös mikroklímájú sásosokban fordul elő és legnagyobb hazai állománya szintén ehhez a területhez kötődik A fokozottan védett területrészek csak a Nemzeti Park Igazgatóság által biztosított szakvezetővel, ökoturisztikai programok keretében látogathatóak Érintett települések: Badacsonytomaj, Balatonberény, Balatonmagyaród, Balatonszentgyörgy, Esztergályhorváti, Főnyed, Garabonc, Keszthely, Nagyrada, Sármellék, Sávoly, Szőkedencs, Vörs, Zalakomár, Zalaszabar, Zalavár Nagybereki Fehérvíz Természetvédelmi Terület A Nagyberek legértékesebb része a Fehérvízi-láp, melynek egésze a vizsgált területen található A láp egykor igazi mocsárvilág volt, átjárhatatlan nádasokkal, kisebb szigetekkel Ezeket a szigeteket a korabeli lakosság menedéknek használta a tatár, majd később a török elől, erről egy törökkori földvár maradványai is tanúskodnak a délkeleti részen A valaha páratlanul gazdag növény- és állatvilág maradványai részben a csatornákban, részben pedig a láp központi részén található, helyreállított területen találják meg az életfeltételeiket Növényzetének legjellemzőbb elemei a nagy területeket elfoglaló, különlegesen értékes lápi társulások, a leggyakoribbak a fűzlápok, ezekben a nagytermetű fákat különféle bokorméretű fűz fajok helyettesítik Állatvilága elsősorban a vízhez kötődik, nagy tömegben élnek a területen ritka és védett fajok Minden időszakban gazdag madárállományt találunk a területen, melynek egy része költ a lápon, vagy vonulási időben pihenő és táplálkozó helyként használja A Nagyberek vadállománya is jelentős Érintett települések: Buzsák, Somogyszentpál, Táska Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület kicsit benyúlik a vizsgált terület délkeleti sarkánál Elsődlegesen kultúrtörténeti emlékei miatt védett és magja a 170 m magas fennsík jellegű terület, amely kelet, észak és nyugat felől ma is látható sáncokkal határolódik el A védett terület legfőbb vonzereje az I László által épített bazilika, illetve kolostor, amely később a király temetkezési helyéül szolgált A romjaiban is lenyűgöző építményt a közel egy évtizedes felújítás után, 1983-ban hazánk harmadik történelmi emlékhelyévé nyilvánították Pusztaszer és Mohács mellett Érintett települések: Somogyvár 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges 26

Balaton I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Magterületek az országos szinten védett területek (helyenként túlnyúlva, kivéve Balatonszentgyörgytől északra és nyugatra, valamint Vörstől délre), a Natura 2000 területek egy része: a Balaton, a Holládi-erdő, a Pogány-völgyi rétek északi és keleti része és a Balatonkeresztúri rétek (egy keskeny északi sáv kivételével) Ökológiai folyosó található Zalavártól nyugatra, Vörstől északra és délre (részben a nemzeti park területén), a vízfolyások mentén széles sávban (Marót-völgyi-csatorna, Sáricsatorna, Boronkai-patak, Koroknai vízfolyás /Határkülvíz/, Tásaki-árok, Medvogya-patak,), Kéthely környékén és Öreglaktól délkeletre A legnagyobb terület ebben a kategóriában a Nyugati-övcsatornától húzódik egészen Csisztafürdőig (Buzsák) A pufferterület kategóriába kisebb foltok tartoznak A nemzeti park területéhez kapcsolódnak északnyugaton, északon és keleten, valamint megtalálhatók Balatonkeresztúrtól kelet felé egy keskeny sávban, Fonyód mellett és Lengyeltótitól délnyugatra Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) az Alsó-Zalavölgy (HUBF20037), a Balaton (HUBF30002), a Balatonkeresztúri rétek (HUDD20059), a Boronka-melléke (HUDD20044), a Fehérvíz (HUDD20031) elnevezésű terület, a Holládierdő (HUDD20061), a Kis-Balaton (HUBF30003), az Ordacsehi berek (HUDD20036) és a Pogány-völgyi rétek (HUDD20035) A különleges madárvédelmi területek (SPA) közé tartozik a Balaton (HUBF30002), a Balatoni berkek (HUDD10012), a Belső-Somogy (HUDD10008) tájegységhez tartozó terület és a Kis-Balaton (HUBF30003) Ramsari terület nagy kiterjedésben, közel a terület harmadán található a vizsgált terület nyugati részében, a nemzeti parki védettséget élvező Kis-Balatonnal átfedésben Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált koncessziós területen található a Fehér-vízi láp, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján talált információk szerint a Zala-megyei részen lápok találhatók még Keszthely, Sármellék és Zalavár környékén 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4 melléklet) 1143 Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) A következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Balaton a Berekkel sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, Natura 2000), Balaton-felvidék hegyvidéki és sekély hegyvidéki (nemzeti park), Balaton-felvidéki karszt (nemzeti park), Dunántúli-középhegység Balaton északnyugati-vízgyűjtő hegyvidéki és sekély hegyvidéki (nemzeti park), Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások vízgyűjtője karszt (nemzeti park), Kis-Balaton sekély porózus (nemzeti park, Natura 2000), Zalai-dombság Balaton-vízgyűjtő sekély porózus (nemzeti park), Zala-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Balaton déli vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000) és Rinyamente-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000) 27

Balaton Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Balaton vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8 táblázat és a 9 táblázat adja meg (8 ábra) 28 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 9 táblázat listázza 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Balaton I II szénhidrogén 2005 2014 Engedélyes Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban határidő előtt részlegesen visszaadva, T23191 Megjegyzés a vizsgálati terület K-i része