Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI.29.) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Babinszki Edit 1, Barczikayné Szeiler Rita 1, Bujdosó Éva 1, Demény Krisztina 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Jánossy László 3, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Hegyi Róbert 4, Monspart-Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Sándor Ágnes 1, Selmeczi Pál 1, Szabó Katalin 1, Szűcs Andrea 1, Taksz Lilla 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Veres Imre 2, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Lektorálta: Bodor Emese Dr. Koloszár László A jelentés: 227 oldalt, 61 ábrát, 53 táblázatot, 5 függeléket, 8 mellékletet tartalmaz. 2

3 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Sajószöged szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I. rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek. A vizsgálati jelentés tervezet II. része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok listája, a III. rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra. 3

4 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Tartalom I. Sajószöged vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A vizsgálati terület jellemzése Sajószöged vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Sajószöged vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni és felszín alatti védett területek Szennyeződések Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Monitoring Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati koncessziós tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők Sajószöged terület szénhidrogénvagyona

5 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 2.2. A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen Országhatáron átnyúló hatások

6 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3.3. A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása (HOI) Hatások összefoglaló értékelése Irodalom Internetes hivatkozások II. A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása III. Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján Függelék Mellékletek Ábrajegyzék 1. ábra. Sajószöged vizsgálati terület elhelyezkedése ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése ábra. Sajószöged vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén ábra. Sajószöged vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Sajószöged vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) ábra. Talajtípusok Sajószöged vizsgálati területen (VKGA 2009) ábra. Sajószöged vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek ábra. Sajószöged vizsgálati terület és az 5 km-el kiterjesztett területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a koncessziós terület határvonalával ábra. Sajószöged terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf ábra. Sajószöged vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú MK 23 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. A DNy ÉK-i irányultságú Po 81 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra. Sajószöged vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények (17. ábra, 18. ábra) nyomvonala és a területre eső települések ábra. Sajószöged vizsgálati területet ÉK DNy-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (1. szelvény) ábra. Sajószöged vizsgálati területet É D-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (2. szelvény) ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre

7 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 20. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével ábra. A felső-pannóniai sekélyebb képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Boksz Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra. Hulladékgazdálkodás a vizsgált területen ábra. Szennyezett területek ábra. Ipari létesítmények, káresemények ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra. A középső-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. A késő-miocén képződmények ősföldrajza (A) és érettsége (B) az Alföldön ábra. Sajószöged vizsgálati terület környezete szénhidrogén előfordulásai ábra. Sajószöged terület pannóniai mélyvízi márgákra térfogatgenetikai becsléssel számolt reménybeli kitermelhető kőolaj és földgázvagyonának valószínűségeloszlása ábra. A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra. Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra. Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra. Irányított ferde fúrás ábra. A rétegrepesztés folyamata ábra. Sajószöged vizsgálati terület és térségének közút- és vasúthálózata (2009) ábra. Sajószöged vizsgálati terület térségének (Borsod-Abaúj-Zemplén-, Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra. Sajószöged vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra. Sajószöged vizsgálati terület földgáz ellátásának térképe ábra. A világ várható energiafogyasztása között ábra. A világ folyékony üzemanyag fogyasztása és termelése OECDés nem-oecd országok szerint, illetve különböző olajárak esetén 2040-ben (millió barrel/nap) ábra. A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra. Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között

8 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 54. ábra. Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra. Magyarország éves szénhidrogén-termelésének alakulása ábra. Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra. Gázkitörés (Zsana-É 2 fúrás, 1979) ábra. Sajószöged vizsgálati területen és térségében található automata és manuális mérőállomások, valamint Debrecen és környéke, Eger és környéke, a Sajó Völgye, valamint Nyíregyháza és környéke légszennyezettségi zónái ábra. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete Sajószöged vizsgálati területen és térségében ábra. Sajószöged vizsgálati területen és környékén található földvárak és kunhalmok ábra. Sajószöged vizsgálati terület és környezete ex lege védett természeti értékei Táblázatjegyzék 1. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület sarokpontjai táblázat. A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok táblázat. Sajószöged vizsgálati terület tájbeosztása táblázat. Sajószöged vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben táblázat Sajószöged vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Sajószöged vizsgálati területen táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat. Felszíni vízkivételi helyek táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak

9 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 27. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat. Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat. Sajószöged vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és földgáz vagyona táblázat. Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Sajószöged területre táblázat. Sajószöged vizsgálati területet érintő víziutak adatait táblázat. Jelentősebb szénhidrogén-kutatási, -termelési havária-események az elmúlt évtizedekben Magyarországon táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. Sajószöged vizsgálati területnek (10., az ország többi területe) a Sajó Völgye (8. légszennyezettségi zóna), Debrecen és környéke (9. légszennyezettségi zóna), Eger és környéke, valamint Nyíregyháza és környéke (a 11. kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése az automata mérőállomások szerint táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat. A évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint táblázat. Örökségvédelem alá eső objektumok a Sajószögedi vizsgálati területen (I II. kategória) táblázat. A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája táblázat. A sajószögedi vizsgálati terület Borsod-Abaúj-Zemplén megyére eső részén fellelhető, kiemelten védett régészeti lelőhelyek részletes listája táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadada külterületén táblázat. Átlagosnál jobb minőségű termőföldek Tiszadob külterületén

10 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Függelék 1. függelék. Rövidítések függelék. A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék. A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék. Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék. Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben Mellékletek 1. melléklet. Sajószöged Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2. melléklet. Sajószöged Területhasznosítás (CORINE) 3. melléklet. Sajószöged Prekainozoos aljzat 4. melléklet. Sajószöged Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5. melléklet. Sajószöged Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6. melléklet. Sajószöged Szénhidrogén-kutatási felmértség 7. melléklet. Sajószöged Szeizmikus felmértség 8. melléklet. Sajószöged Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány I. Sajószöged vizsgálati terület Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bányatörvény) év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület. A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik. A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011. (VI. 29.) kormányrendelet szabályozza. Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembevevő vizsgálatokat jelenti. A rendelet alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Herman Ottó Intézet (HOI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a rendelet 1. mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével. A rendelet alapján elkészítettük Sajószöged terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát, szénhidrogén vonatkozásában. A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2. melléklete határozza meg. 11

12 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 1. A vizsgálati terület jellemzése 1.1. Sajószöged vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza A vizsgált terület 880,8 km 2 kiterjedésű, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén helyezkedik el (1. ábra, 1. melléklet). Sarokpontjait az 1. táblázat adja meg. A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (1. táblázat, 5 km-es környezet). A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is (2. ábra). 1. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = ábra. Sajószöged vizsgálati terület elhelyezkedése

13 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület (1) sarokpontja Miskolctól É-ra található. Innen K felé 32 km-re, Taktaszada térségében helyezkedik el a (2) pont, majd D felé 30,9 km-re, Görbeházától ÉNy-ra a (3). Nyugati irányba fordulva 27 km-re, Igricitől DNy-ra található a (4) pont, majd É-i irányban 21,6 km-re, Kistokaj és Sajópetri között található az (5) pont. Nyugatra fordulva 5 km-re Miskolctól D-re található a (6) pont, ahonnan 9,3 km-re É-ra helyezkedik el az (1) sarokpont (1. ábra, 2. ábra). A koncesszióra javasolt térrész a felszíntől 6000 méterig terjed. A vizsgálati területen található kettő hatályos szénhidrogén bányatelek (Emőd V. szénhidrogén és Tiszavasvári IV. szénhidrogén [nem hagyományos], részletesebben ld. az fejezetben, MBFH Bányászat) által lefoglalt térrészt eltávolítottuk koncesszióra javasolt területből (2. táblázat). A fenti két bányatelek térrészének (mélység-tartományának) kivételével a vizsgálati terült megegyezik a koncesszióra javasolt területtel (3. táblázat, 2. ábra, 1. melléklet). 2. táblázat. A vizsgálati terület és koncesszióra javasolt terület fontosabb adatai A terület Sajószöged felszíni vetülete (km 2 ) térrész határponti koordinátákkal 880,80 koncesszióra javasolt terület 880,80 bányatelek miatt a teljes mbf tartományban eltávolított terület 0 bányatelek miatt korlátozott mélység tartományban eltávolított terület 32,55 Emőd V. bányatelek miatt a mbf mélység tartományban eltávolított terület 30,25 Tiszavasvári IV. bányatelek miatt az mbf mélység tartományban eltávolított terület 2,30 koncesszióra javasolt terület a mbf mélység tartományban 850,55 koncesszióra javasolt terület az mbf mélység tartományban 848,25 koncesszióra javasolt terület a mbf mélység tartományban 878,50 3. táblázat. A koncesszióra javasolt terület térbeli lehatárolása Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület = Bányatelek miatt részben kivágott térrész Emőd V. szénhidrogén Fedőlap: 700 mbf Alaplap: 2700 mbf , ,032 5= ,419 Bányatelek miatt részben kivágott térrész Tiszavasvári IV. szénhidrogén (nem hagyományos) Fedőlap: 1800 mbf Alaplap: 4000 mbf , ,091 4= A 4. táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/ vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet, és egyben a koncesszióra javasolt területet is. 13

14 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 4. táblázat. A vizsgálati területet, illetve a koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Alsózsolca Borsod Abaúj Zemplén Nagycsécs Borsod Abaúj Zemplén Arnót Borsod Abaúj Zemplén Nemesbikk Borsod Abaúj Zemplén Bekecs Borsod Abaúj Zemplén Nyékládháza Borsod Abaúj Zemplén Berzék Borsod Abaúj Zemplén Onga Borsod Abaúj Zemplén Bőcs Borsod Abaúj Zemplén Ónod Borsod Abaúj Zemplén Emőd Borsod Abaúj Zemplén Oszlár Borsod Abaúj Zemplén Felsőzsolca Borsod Abaúj Zemplén Polgár Hajdú Bihar Gesztely Borsod Abaúj Zemplén Prügy Borsod Abaúj Zemplén Girincs Borsod Abaúj Zemplén Sajóhídvég Borsod Abaúj Zemplén Görbeháza Hajdú Bihar Sajólád Borsod Abaúj Zemplén Hejőbába Borsod Abaúj Zemplén Sajóörös Borsod Abaúj Zemplén Hejőkeresztúr Borsod Abaúj Zemplén Sajópetri Borsod Abaúj Zemplén Hejőkürt Borsod Abaúj Zemplén Sajószöged Borsod Abaúj Zemplén Hejőpapi Borsod Abaúj Zemplén Szakáld Borsod Abaúj Zemplén Hejőszalonta Borsod Abaúj Zemplén Szerencs Borsod Abaúj Zemplén Hernádkak Borsod Abaúj Zemplén Taktaharkány Borsod Abaúj Zemplén Hernádnémeti Borsod Abaúj Zemplén Taktakenéz Borsod Abaúj Zemplén Igrici Borsod Abaúj Zemplén Taktaszada Borsod Abaúj Zemplén Kesznyéten Borsod Abaúj Zemplén Tiszadada Szabolcs Szatmár Bereg Kiscsécs Borsod Abaúj Zemplén Tiszadob Szabolcs Szatmár Bereg Kistokaj Borsod Abaúj Zemplén Tiszagyulaháza Hajdú Bihar Köröm Borsod Abaúj Zemplén Tiszalúc Borsod Abaúj Zemplén Mályi Borsod Abaúj Zemplén Tiszapalkonya Borsod Abaúj Zemplén Megyaszó Borsod Abaúj Zemplén Tiszatarján Borsod Abaúj Zemplén Mezőcsát Borsod Abaúj Zemplén Tiszaújváros Borsod Abaúj Zemplén Miskolc Borsod Abaúj Zemplén Újcsanálos Borsod Abaúj Zemplén Muhi Borsod Abaúj Zemplén Újtikos Hajdú Bihar 2. ábra. A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt terület elhelyezkedése barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km es környezete, rózsaszín poligon Sajószöged koncesszióra javasolt terület, zöld szaggatott vonal a feltüntetett mélységtartományban (már létező bányatelek miatt) kizárt térrész felszíni vetülete 14

15 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Természetföldrajzi viszonyok A vizsgált terület tájbeosztását (1. ábra) DÖVÉNYI szerk. (2010) alapján az 5. táblázat mutatja. Alföld 5. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület tájbeosztása (DÖVÉNYI szerk alapján) Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj Terület (km 2 ) % Közép-Tisza-vidék Közép-tiszai-ártér Észak-Alföldihordalékkúpsíkság Borsod Zemplénisíkvidék Taktaköz 189,9 21,6 Borsodi-ártér 125,6 14,3 Hortobágy 94,2 10,7 Sajó Hernád-sík 375,9 42,6 Harangod 95,2 10,8 Összesen 880,8 100,0 A vizsgált terület egésze az Alföld nagytájhoz tartozik, ezen belül érinti az Észak-Alföldihordalékkúpsíkság (53,5%) és a Közép-Tisza-vidék (46,5%) középtájakat. A vizsgálati terület Ny-i részén az Északi-középhegység felől érkező vízfolyások hordalékkúpsíksága (Sajó Hernád-sík 42,6%; Harangod 10,8%) helyezkedik el (3. ábra). 15

16 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 3. ábra. Sajószöged vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) A Sajó Hernád-sík hordalékkúpsíkságát a Sajó és a Hernád építette föl, amelynek vizsgálati területre eső déli része döntően löszös anyagokkal fedett, alacsony relatív reliefű hullámos, ill. enyhén hullámos síkság. Harangod területe enyhén D felé lejtő, hegylábfelszíni helyzetben lévő hordalékkúpsíkság, amelynek D-i, hullámos síksági térszíne esik a vizsgálati területre. Felszínét főként pannóniai rétegekre települt homokos, iszapos üledékek, valamint löszös agyag borítja. K felé a Tisza ártere (Taktaköz 21,6%; Borsodi-ártér 14,3%) következik, amely ártéri szintű tökéletes síkság, és igen alacsony az átlagos relatív relief mértéke. A gyenge lejtésviszonyok miatt gyakoriak a rossz lefolyású területek és uralkodóak a nagy kiterjedésű lapos térszínek. Gyakoriak a Tisza, a Sajó, a Hernád, a Hejő és a Takta folyók korábbi futását jelző elhagyott folyómedrek is. A terület nagy részét jelenkori folyóvízi iszap és ártéri lösziszap borítja, a terület DK-i részén tőzeges területek fordulnak elő, valamint több területen homokkal, löszös homokkal fedett területek helyezkednek el. Továbbhaladva DK-i irányban elérjük a Hortobágy területét, amely a vizsgált terület 10,7%-át adja. A kistáj 87 és 110 m közötti tszf magasságú, jellemzően ártéri szintű tökéletes síkság, amelynek rendkívül kis relatív reliefű felszíne enyhén D-i irányba és a középvonal felé lejt. Jellemző felszínformái 16

17 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány az elhagyott Tisza medrek, morotvák és hozzájuk kapcsolódó folyóhátak, valamint kiemelhetők a terület nagy részét adó szikes medencék. A holocénben a Tisza a Hortobágy legnagyobb részét bejárta, így a kistáj nagy részén a felszínformákat ez, valamint a nagy területeket érintő szikesedés határozta meg. Legnagyobb részét pleisztocén lösziszap, jelenkori ártéri lösziszap, valamint lápi agyag üledékek fedik. A terület döntő részén az éghajlat mérsékelten meleg, száraz, ettől némileg eltérően ÉK-en a Taktaközben a mérsékelten száraz éghajlat jellemző. Általánosságban megállapítható, hogy a terület éghajlata É-ról D-felé melegebb és egyben szárazabb is. Az évi napfénytartam 1800 és 1900 óra között változik, nyáron óra, télen óra. Az É-i területeken alacsonyabb, míg D-en magasabb értékek jellemzőek. Az évi középhőmérséklet 9,3 10 C között változik. A napi középhőmérséklet április elejétől, mintegy napon át (október ig) 10 C fölött marad. Az utolsó tavaszi fagyok április 8 15-e körül, míg az első őszi fagyok október e táján várhatók (a fagymentes időszak átlagosan nap). A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,5 34,5 C, míg a téli minimumoké 16 és 17 C közötti. A csapadék évi összege mm között változik, a tenyészidőszakban átlagosan mm körül alakul. A téli félévben átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm. Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel): 1,20 1,35 az északabbi részeken kisebb. A terület legnagyobb részén az É-i, az ÉK-i és a DNy-i a három leggyakoribb szélirány, a Sajó völgyében inkább É ÉNy-i szélirány a jellemző. A szél átlagos sebessége 2,5 3 m/s között alakul Népességföldrajzi adatok A vizsgálati területen található települések területének nagysága 1670,6 km 2, az itt élő lakosság száma közel 314 ezer fő. A népsűrűség az egész területre vetítve 188 fő/km 2, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (107 fő/km 2 ). Ennek oka, hogy a területen található néhány város nagyon magas népsűrűséggel rendelkezik, ami jelentősen emeli a területi átlagot is. A népsűrűség Miskolcon (709 fő/km 2 ), és Felsőzsolcán (407 fő/km 2 ) a legmagasabb. A vizsgálati területen található 55 település közül 22 népsűrűsége meghaladja az országos átlagot. A korszerkezet jónak tekinthető. A területre számított öregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) 82,7%, ami némileg alacsonyabb, mint az országos átlag (93%). A legtöbb település öregedési indexe jóval az országos átlag alatt van, míg az azt meghaladók kevesen vannak. A legmagasabb öregedési indexszel (így a leginkább elöregedő népességgel) Hejőkürt rendelkezik (132,3%), míg a leginkább fiatalos korszerkezetű település Kiscsécs, ahol az öregedési index mindössze 10,2%. A lakosság iskolázottsága rosszabb, mint az országos átlag. Ez alól kivételt jelentenek a nagyobb városok, amelyek iskolázottsági mutatói jobbak az átlagnál. Ennek oka lehet az oktatási intézmények könnyebb elérhetősége mellett a magasabb átlagos jövedelem is. Az iskolázottság tehát jelentős területi különbségeket mutat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Miskolcon (19,3%), Mályiban (18,5%) és Kistokajon (18,4%) a legmagasabb (az országos átlag 15,5%). Különösen alacsony ez az arány a már korábban is említett Kiscsécsen, ahol nincs egy felsőfokú végzettséggel bíró lakos sem, illetve Köröm településen, ahol ez az arány mindössze 2,4% (Népszámlálás 2011). A gazdasági aktivitás viszonylag alacsony a területen. A vizsgálati terület legnagyobb városában, Miskolcon sem éri el az aktivitási arány az országos átlagot (Miskolc 44,3%, az 17

18 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet országos átlag 45,4%). Ezt az országos átlagot Tiszaújváros (50,4%) és Hejőkürt (49,5%) aktivitási mutatója haladja meg a leginkább. A területen található legtöbb település munkanélküliségi rátája (4. ábra) magasabb az országos átlagnál (12,6%). A leginkább kiugró értéket Kiscsécsen találjuk, ahol a munkanélküliségi ráta 45,5%-os. A legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Muhi rendelkezik a területen, ahol ez az arány csak 9,7%-os (Népszámlálás 2011). 4. ábra. Sajószöged vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) Az egy főre jutó átlagos jövedelmeket tekintve a különböző települések között nagyon nagy a szórás (5. ábra). Bizonyos települések esetében ez a szám jelentősen meghaladja az országos átlagot (781 ezer Ft/fő): a legmagasabb Tiszaújvárosban (1 195 ezer Ft/fő), de további három településen meghaladja az egymilliót (Kistokaj, Sajóörs, Sajószöged), míg más településeken ennek felét sem éri el. A már többször említett Kiscsécsen például mindössze 120 ezer forint jut egy főre évente, de gyakoriak a 300 ezer forint körül mozgó értékek is. Látható tehát, hogy a gazdasági és szociokulturális hátrányok jellemzően halmozódnak bizonyos településeken, területeken. 18

19 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 5. ábra. Egy lakosra jutó éves jövedelem Sajószöged vizsgálati területen, 2011 (Ft/fő) A vizsgálati területen található kisebbségek közül a cigányság aránya a legjelentősebb. A vizsgálati területen található települések teljes lakosságának 6%-a vallotta magát cigánynak a 2011-es Népszámláláson. Bizonyos településeken sokkal magasabb az arányuk: Kiscsécsen például 82%, míg Köröm településen 43,4%. A cigány kisebbségen kívül jelen van még a német nemzetiség is, de a teljes lakosságon belül arányuk elenyésző. Az egész területre vetítve mindössze 0,5%. Az arányuk legmagasabb Szerencsen, de ott is csak 1,5% (Népszámlálás 2011). 19

20 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Talajtani jellemzők Talajtan és természetes növényzet A vizsgált területen 13 talajtípus fordul elő. A felszín több mint 50%-át réti talajok és réti öntéstalajok borítják, míg közel 40%-án csernozjom típusú talajféleségeket találunk (6. táblázat, 6. ábra). Réti talaj a Sajó Hernád-síkon gyakran kavicsos öntésanyagon, más kistájakon főként löszös talajképző üledéken képződött, mechanikai összetétele agyag, agyagos vályog, vályog, szervesanyag tartalma 2 3%, illetve a Borsodi-ártéren 1% körüli. A Taktaközben erősen savanyú kémhatású. Elsősorban szántóként hasznosul, de rét legelő és erdő is lehet. A Hortobágyon csak a mélyebb fekvésű területeken található meg, ahol növénytársulásai jelentős természeti értéket képviselnek. Réti öntéstalajok a Sajó és a Hernád menti fiatal hordalékon keletkeztek. A Sajó közelében savanyú, míg a Hernád-völgyben gyengén savanyú kémhatásúak, vagy karbonátosak, a Taktaközben mészmentesek. Mechanikai összetételük vályog, agyagos vályog, szervesanyag tartalmuk 2 3%, a Tisza idősebb öntésanyagán kialakultaké átlagosan 1%. Jelentős hányaduk szántóként, kisebb részük rét legelőként hasznosul. Fiatal, nyers öntéstalajt a vizsgált terület nyugati részén, a Tisza mentén találunk. A Sajó Hernád-sík és a Borsodi-ártér teraszain és löszszerű üledékein, valamint Harangod délfelé lejtő, löszvályog borította völgyközi hátának területén a hegységelőtér pereménél, savanyú kémhatású csernozjom barna erdőtalaj, a réti talajokhoz csatlakozóan réti csernozjom, a magasabb teraszokon alföldi mészlepedékes csernozjom alakult ki. A csernozjomok mechanikai összetétele általában vályog, olykor homokos vályog, víz- és tápanyag gazdálkodásuk kedvező. Termékenységük igen jó, ezért elsősorban szántók (búza- és kukoricatermő helyek), de gyep-, szőlő- és erdőterületek is. A Hortobágy síkjából kiemelkedő kunhalmok löszön képződött csernozjom foltjain ritka, értékes sztyeppnövényzet alakult ki. A Taktaközben, homok talajképző üledéken homokos vályog mechanikai összetételű, csernozjom jellegű homoktalajok fejlődtek ki, melyeket elsősorban gyümölcsösként hasznosítanak. Szikes talajféleségek elsősorban a vizsgált terület délkeleti, a Hortobágyra eső részén, illetve kis, elszigetelt foltokon jelennek meg. Ezeket főleg legelőként hasznosítják, de a réti szolonyecek és a sztyeppesedő réti szolonyecek szántók is lehetnek. A Hortobágy mozaikos elhelyezkedésű szikes legelői, kaszálói, sajátos növény- és állatvilágukkal, néprajzi vonatkozásaikkal kiemelkedő természeti értéket képviselnek. 6. táblázat. Sajószöged vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 25 Réti talajok 255,9 29,1 26 Réti öntéstalajok 187,7 21,3 14 Alföldi mészlepedékes csernozjom 103,0 11,7 16 Réti csernozjomok 81,4 9,2 11 Csernozjom barna erdőtalajok 74,8 8,5 31 Fiatal, nyers öntéstalajok 47,0 5,3 23 Sztyeppesedő réti szolonyecek 45,4 5,2 22 Réti szolonyecek 42,4 4,8 13 Mészlepedékes csernozjomok 42,4 4,8 12 Csernozjom jellegű homoktalajok 28,7 3,3 21 Szoloncsák szolonyecek 10,1 1,1 3 Humuszos homokos talajok 2,2 0,2 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 1,6 0,2 Összesen 880,0 100,0 20

21 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 6. ábra. Talajtípusok Sajószöged vizsgálati területen (VKGA 2009) Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatokkal (=hatások) szemben mutatott talajérzékenységet térképen ábrázoltuk (7. ábra). A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás. A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013). Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk. A 7. ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja. 21

22 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 7. ábra. Sajószöged vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) A terület közel fele a vizsgált talajérzékenységi paraméterek szempontjából az erősen veszélyeztetett főcsoportba tartozik (7. ábra). Ezek a talajféleségek a figyelembe vett hatások többségére nagyon érzékenyen reagálnak. A főcsoporton belül közepesen érzékenyek jellemzően a csernozjomok (főként a mészlepedékes és alföldi mészlepedékes csernozjom), kevésbé érzékenyek a szomszédos, réti talajjal borított területek. A közepesen veszélyeztetett főkategória erősen és közepesen érzékeny csoportjába tartozik a vizsgált terület másik fele. E talajtípusok esetében a másodlagos szikesedés, a talajvízszint emelkedés, illetve a homokos talajtípusnál a roskadás, omlás a fő veszélyeztető tényező. A vizsgált területen a mezőgazdaság számára igen értékes talajtípusok fejlődtek ki, ezért talajvédelme különös figyelmet igényel. 22

23 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület természetes növényzete Az ártéri területek kivételével a vizsgált terület nagy részén szántóföldek terülnek el. A vízfolyások mentén puhafás és keményfás ártéri erdőket, illetve helyükre telepített erdőket találunk. A mélyebb fekvésű területeken mocsárrétek és lápos területek fordulnak elő, a folyók mentén jellemzők a holtágak és morotvák, de délkeleten szikesek is előfordulnak (DÖVÉNYI szerk. 2010). Sajó Hernádi-sík (Ny-i területfél) A táj potenciális növényzetét a Sajó és a Hernád alacsony árterein fűz nyár ligetek, a magasabb térszíneken tölgy kőris szil ligetek jelentik. Ma a táj túlnyomó része mezőgazdasági terület, nagy táblás szántóföldi kultúrákkal. A puhafás fűz nyár ártéri erdők gyakorlatilag csak a vízfolyások keskeny sávján maradtak meg, állományaikat sokfelé nemesnyárasokkal váltották fel, tömegesek az özönfajok. A keményfás ártéri erdők mára megmaradt, erősen átalakult foltjai a Belegrád (Hernádkak) melletti Kemelyi-erdő és a Girincsi Nagy-erdő. A Sajóládi-erdőt gyakorlatilag letermelték. Jellemzők a spontán terjedő és a telepített idegenhonos fajok (vörös tölgy, bálványfa, akác, fekete dió). A táj jellegzetességei a nagy kiterjedésű kavicsbánya tavak, a bolygatás intenzitásától és a felhagyás időtartamától függő másodlagos növényzettel. Harangod (É) A táj szinte egészét szántóföldek foglalják el, csupán 1 2%-nyi területét fedi természetesebb növénytakaró. Az évszázadok óta jelentős emberi hatás miatt csupán a Hernád menti üde legelők, mocsárrétek, törékeny füzesek, bokorfüzesek mozaikja és a vizenyős patakvölgyek nádasai, sásosai, valamint a magaspart néhány kisebb foltjának lösznövényzete természetszerű, de állományaik változó mértékben degradálódtak. A magaspart erdői helyén akácosok és telepített tölgyesek, valamint jelentős kiterjedésű területeken felhagyott szőlőhegyek találhatók. A szárazabb területek flórája az erőteljes zavarás miatt jelentős hányadban gyomjellegű és tág tűrésű fajokból áll. Taktaköz (ÉK) A Tisza, a Takta és a Sajó által befolyásolt egykori ártéri terület jelenleg dominánsan szántóföldi hasznosítású. Ma kb. 20%-át fedi természetközeli vegetáció. Aktuális növényzetére jellemző, hogy a Tisza és a Takta mentén a puhafaligetek töredékesek, helyükön nemesnyáras és füzes telepítések találhatók. A holtágakban, morotvákban a hínárvegetáción túl értékes úszólápszigetek is fejlődtek. A mélyebb fekvésű területeken ma is vannak mocsárrétek és magassásosok, rekettyefüzesek és fűzlápok, de reliktum jellegű szikes erdei rétek is megőrződtek. A tiszalöki erőmű okozta talajvízszint-növekedés miatt bekövetkezett talajfelszín közeli sófelhalmozódás másodlagos szikes rétek kialakulásához vezetett. Borsodi-ártér (közép és D) Potenciálisan ligeterdei, ártéri mocsári táj, meanderező, morotvákat képző folyóval. A hullámtér erdei fűz nyár ligeterdők, illetve zömmel legfeljebb 150 éve telepített, spontán regenerálódó füzesek, nyárasok, mindkét típusban igen sok özönnövénnyel. E tájban (Kesznyétennél) vannak a Közép-Tisza-vidék talán legszebb mocsárrétjei. A kaszálás, legeltetés alól felhagyott réteket a gyalogakác állományai nőtték be. Kesznyétennél láposodó morotvákban úszólápok alakultak ki sok lápi fajjal. Ősi keményfás ligeterdő alig maradt, ugyanakkor vannak szép, sok fafajból álló, telepített állományok a táj északi részén. A mentett oldalon ártéri rétekből kiszáradt cickórós szikes puszták és maradványmocsarak húzódnak. A belvizes szántókon fajgazdag a törpekákás iszapnövényzet. 23

24 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Hortobágy (DK) A kontinens legnagyobb összefüggő szikese. Potenciális növényzete év óta nyílt, sztyeppi, a szolonyec sziki fajok folyamatos jelenlétével. A kistáj északi részén, az egykori nagyobb mocsár helyén agrársivatag van, a nyugati tájperemen helokrén források (nem meghatározott helyen lépnek ki, hanem nagyobb, többé-kevésbé vastag talajrétegen szivárognak át), kisebb lápfoltok és szoloncsák szikesek találhatók. Ma és a múltban is a szolonyec szikesek társulásai uralkodók, azok teljes palettájával. Leggyakoribb legelőtársulásai az ürmös és cickafarkos szikes puszták, a réttársulásokból az ecsetpázsitos és a hernyópázsitos típus a legjellemzőbb. Az erdőterületek jellemzése Az erdők térhódítása nem túl jelentős (4,8%) és inkább a vízfolyások mentére korlátozódik. Az ártereken jellemzők a puhafás fűz nyár erdők, de nyugaton keményfás ártéri erdők kisebb foltjai is előfordulnak. Sokfelé telepített erdőkkel találkozhatunk, ezek lehetnek nyárasok, akácosok, tölgyesek és füzesek is. Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon (Tisza mente) és a magántulajdon (elszórtan sok kisebb folt) a legnagyobb arányú, de elvétve vegyes és közösségi tulajdonú erdők is előfordulnak. Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület erdeinek nagy része, elsősorban a Tisza mentén, a védelmi kategóriába esik, de a gazdasági kategória is jelentős és kisebb foltokban megjelenik a közjóléti és az egyéb kategória is (8. ábra). Tűzveszélyességi szempontból a kis tűzveszély kategória jellemző, de előfordul a közepes mértékű tűzveszély kategória is (Sajóhídvég környéke) ábra. A vizsgálati terület erdői elsődleges rendeltetésük szerint

25 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbi 7. táblázatban, térképi ábrázolásuk a 2. mellékleten látható. 7. táblázat Sajószöged vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 60,2 6, Ipari, kereskedelmi területek 15,3 1, Út-, vasúthálózat, és csatlakozó területek 1,0 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek nyersanyag kitermelés 5,0 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek lerakóhelyek, meddőhányók 2,5 0, Bányák, lerakóhelyek, építési munkahelyek építési munkahelyek 0,4 0, Mesterséges, nem mezőgazdasági zöldterületek sport- és szabadidő-létesítmények 0,7 0, Nem öntözött szántóföldek 530,6 60, Állandó növényi kultúrák 4,4 0, Rét/legelő 118,5 13, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 10,7 1, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 6,1 0, Lomblevelű erdők 42,1 4, Természetes gyepek, természet közeli rétek 21 2, Átmeneti erdős cserjés területek 25,6 2, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 15,5 1, Kontinentális vizek folyóvizek, vízi utak 4,6 0, Kontinentális vizek állóvizek 16,6 1,90 Összesen 880,0 100, Természetvédelem Az évi LIII. törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni. A nemzeti parkok területét a nemzetközi előírásokkal összhangban a miniszter által meghatározott elvek szerint (134/2013. [XII. 29.] VM rendelet) természeti övezetbe, természetkímélő hasznosítás övezetébe és szolgáltató övezetbe kell besorolni (2013. évi CCL. törvény 25. ). Az egyes övezetekben eltérő szintű korlátozások érvényesek. A 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. A vizsgált területen nemzeti park, természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet is található (7,7%). A Natura 2000-es területek nagyobb része a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartozik (13,8%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) a vizsgált terület 11,8%-a. A Nemzeti Ökológiai Hálózat egyes elemei hasonló arányban fedik le a területet, magterület 12,7%, ökológiai folyosó 14,5% és pufferterület 11,3% (összesen 38,5%-ot fed le ez a védelmi kategória). Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 25

26 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Természetvédelmi területek Hortobágyi Nemzeti Park A nemzeti park északi része kicsit benyúlik a vizsgált terület déli részére. A védelem oka a puszta jellegzetes természeti értékeinek, a Hortobágy sajátos pusztai tájképének, növény- és állatvilágának megőrzése. Feladata, hogy biztosítsa a Hortobágy különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását. Természetes körülmények között, hiteles formában őrizze és mutassa be a hagyományos pusztai életformát, a kiveszőfélben lévő ősi magyar állatfajtákat és a Hortobágy kulturális értékeit, történelmi emlékeit, tekintettel ezek kiemelkedő hazai és nemzetközi jelentőségére. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még a Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával és felégetésével alakították ki. A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis részén található foltokban beékelődött szántóföld. Előfordulnak még halastavak, mocsarak, holtágak és nádasok is. Ezeken a kategóriákon túl néhány település, utak és csekély mértékben erdők (maradvány-, telepített-, ártéri erdők) találhatók a területén. A nemzeti park szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Érintett település: Polgár Tiszadobi-ártér Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület szinte teljesen a vizsgált területen található, kivéve egy kis részt keleten. A táj arculatára döntően rányomta bélyegét a folyószabályozás, amely a védett területtől két kilométerre indult. A védett terület jelentős része a mentett oldalon van, ahol a hajdani különböző típusú gyepek és erdők foglaltak teret. A terület egyik legnagyobb értéke a magasártéri keményfaligetek eredeti élőhelyen és tipikus összetételben megmaradt néhány foltja. Matuzsálemi korú terebélyes kocsányos tölgyek uralják az erdőt, közöttük magyar kőrisek és szilfák borítanak árnyékot az aljnövényzetre. Évtizedek óta ismert a Rákóczi-Tölgyeserdő gémtelepe. A védett terület mélyebb fekvésű részein, a hullámtéren fűz nyár ligeteket találunk. Nedves talajú, nagy páratartalmú, sűrű erdők ezek, amelyek életét a rendszeres vízborítás határozza meg. Az áradások után a mélyebb fekvésű részeken pangóvizes foltok alakulnak ki, a talaj- és gyepszint növény- és állatfajokban szegényes. A morotvák a védett terület igen értékes részei. A dús növényzetű, jól átmelegedő kis vizek halfaunája igen gazdag. Érintett település: Tiszadob Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet A védett terület délnyugaton éppen csak érintkezik a vizsgált területtel. A tájvédelmi körzet területét két eltérő kialakulású és arculatú táj alkotja, ahol a domborzat és a talajviszonyok különbözősége eltérő növényzet kialakulását és fennmaradását tette lehetővé. A pusztai rész egyetlen hatalmas gyepterület, melyet a kanyargó mocsarak szabdalnak fel, míg a peremeken és a pusztai gyepek közé ékelődve szántóterületek találhatók. A száraz gyepterületek részben ősi löszpuszta-rétek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak, hasznosítanak. Míg a löszgyepek esetén a legeltetés erős degradációs tényező, addig a természetes, ősi szikesek esetében a nyílt felszínű gyepek fő fenntartó tényezője. A mentett ártéri rész 1939-ig a Tisza élő ártere volt. Az áradások rendszeresen elöntötték, ezért mocsarai részben feltöltődtek, nyáron hamarabb kiszáradnak, mint az északabbi részek mélyebb, sokszor meredek partú mocsarai. A terület állatvilágán is jól érződik a táj kettős arculata: a nagyobb, főleg egyszikűekkel borított tömbre a pusztai fajok a jellemzők, míg a hullámtéri területen az ártéri fajok dominálnak. Érintett település: Mezőcsát 26

27 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzet egésze a vizsgált területen található, ami a Tisza, a Takta, a Sajó és a tiszalúci Holt-Tisza által közrefogott öblözet morotvákkal, elhagyott folyómedrekkel tarkított síkságát foglalja magába. A legjellemzőbb élőhelyek a régi folyómeder-maradványokban kialakult, a mocsarak vizeit borító hínártársulások, a vízparti nádasok, illetve az ezeket övező fűzlápok, fűzcserjések. Löszpuszta-gyepek csak szórványosan fordulnak elő. A puhafaligetek egyes mocsarak szegélyében, illetve a folyók hullámterében maradtak meg. A magasártéri keményfaligetek a legjobban átalakított élőhelyek, helyükön ma jobbára szántók és idegen fajokból álló faültetvények találhatók. A kubikgödrök partjain, a múlt század második felében épített gátak előterében az eredeti galériaerdőkhöz hasonló állományú telepített tölgyesek találhatók. A szerencsés vízrajzi helyzet miatt a terület bővelkedik ártéri mocsár- és kaszálórétekben, melyek flórája a rendszeres kaszálás miatt igen gazdag. A tájvédelmi körzet védetté nyilvánítását leginkább madárvilága miatt kezdeményezték akkoriban itt volt az ország egyik legnagyobb gémtelepe. Napjainkban ismét nagy számban költenek különböző vízimadarak a területen. A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Érintett települések: Kesznyéten, Tiszadob, Tiszalúc, Tiszaújváros Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, évi CXXIX. törvény 10. (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges. A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges. Magterület a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet területe (kivéve Tiszadobtól délnyugatra, Tiszalúcnál viszont kilépve az országosan védett területről), kisebb foltok Girincstől délre, Hejőbába és Nemesbikk környékén (főleg a déli területek), Igricitől délre és egy nagyobb terület Polgártól keletre. Az ökológiai folyosó kategória megtalálható a vízfolyások mentén (Sajó, Hernád, Hejő- Szarda-övcsatorna, Hejő-főcsatorna, Tisza, Harangod-ér, Takta-övcsatorna). A legnagyobb pufferterület folt a Tiszától keletre helyezkedik el, de kisebb területek tartoznak még ebbe a kategóriába Felsőzsolcától északra, Girincstől keletre és a vizsgált terület délnyugati részén, a tájvédelmi körzet körül. Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Borsodi- Mezőség (HUBN20034), a Felső-Tisza (HUHN20001), a Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029), a Hejő mente (HUBN20030), a Hernád-völgy és Sajóládi-erdő (HUAN20004), a Hortobágy (HUHN20002), a Kesznyéteni Sajó-öböl (HUBN20069), a Sajó-völgy (HUAN20006) és a Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN22096). 27

28 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A különleges madárvédelmi terület (SPA) kategóriába tartozik a Bodrogzug Kopaszhegy Taktaköz (HUBN10001), a Borsodi-sík (HUBN10002), a Hortobágy (HUHN10002), a Kesznyéten elnevezésű terület (HUBN10005) és a Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel (HUBN10007). Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, földvárak, források és víznyelők. Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek. A vizsgált koncessziós területen ex lege védett kunhalomból elszórtan több tucat (északkelet, kelet, délnyugat), míg földvárból három található (északnyugat, kelet, délkelet). Lápok is előfordulhatnak a védett területeken, de ezek pontos elhelyezkedéséről az illetékes nemzeti park igazgatóság rendelkezik információkkal. Ramsari terület a Borsodi Mezőség éppen csak benyúló területe (0,001%). FAVÖKO Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Szatmári-sík sekély porózus (Natura 2000), Beregi-sík sekély porózus (Natura 2000), Kraszna-völgy, Szamos-völgy sekély porózus (Natura 2000), Nyírség Lónyay-főcsatorna-vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000), Rétköz sekély porózus (Natura 2000), Bükk, Borsodi-dombság Sajó Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki (Natura 2000), Bodrogköz sekély porózus (Natura 2000), Sajó Hernád-völgy sekély porózus (Natura 2000), Bükk, Borsodi-dombság Sajó-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő sekély hegyvidéki (Natura 2000), Sajó Takta-völgy, Hortobágy sekély porózus (nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Nyírség déli rész, Hajdúság sekély porózus (Natura 2000), Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sekély porózus (Natura 2000), Jászság, Nagykunság sekély porózus (nemzeti park, tájvédelmi körzet, Natura 2000, Ramsari), Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő hegyvidéki és sekély hegyvidéki (Natura 2000), Északi-középhegység peremvidék sekély porózus (Natura 2000) Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (8. táblázat). 28

29 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Név Emődi kocsányos tölgy Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Megyaszóiopálváltozatok Boldogasszony papucsa termőhely Dr. Greutter István egyedi fa- és növénygyűjteménye Dr. Kovács Miklós rózsagyűjteménye Égeres növénytársulás a Majális parkban Gárdonyi Géza Művelődési Ház (Bárczy-kastély) parkja Mexikóvölgyi Kőszál oldal Miskolc-Avasi arborétum Miskolc-Bulgárföldi fekete nyárfa Miskolc-Görömbölyi gyurgyalag fészkelőhely és bányató Miskolctapolcai felhagyott Vár-hegyi kőbánya Miskolctapolcai Kisköves Miskolctapolcai parkrendszer Mocsárciprus a Junó szálló előtt Mocsárciprus a Szatmári Király Pál utcában Vár utcai gesztenyefasor Vár utcai törökmogyorófák Ongai-fasor Tiszadadai Holt-Tisza Tiszaújvárosi-gyep Tiszaújvárosi Kisfaludierdő Tiszaújvárosi Morotvaerdő Tiszaújvárosi Tiszasziget 8. táblázat. Helyi védettségű természeti értékek Sajószöged vizsgálati területen Törzskönyvi szám 4/94/TE/09 4/42/TT/84 4/40/TT/84 4/32/TT/79 4/31/TE/79 4/34/TT/81 4/48/TT/85 4/55/TT/88 4/74/TT/03 4/75/TE/03 4/71/TT/02 4/72/TT/02 4/52/TT/86 4/28/TT/79 4/29/TE/79 4/33/TE/81 4/44/TT/84 4/57/TE/88 4/64/TE/99 14/38/TT/98 4/81/TT/04 4/78/TT/04 4/79/TT/04 4/80/TT/04 Megye Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Borsod-Abaúj- Zemplén Település Védelmi kategória Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) Hatályba lépés éve Emőd TE Megyaszó TT 0, Miskolc TT 12, Miskolc TT 1, Miskolc TT 0, Miskolc TT 0, Miskolc TT 2, Miskolc TT 30, Miskolc TT 15, Miskolc TE Miskolc TT 25, Miskolc TT 16, Miskolc TT 12, Miskolc TT 8, Miskolc TE Miskolc TE Miskolc TE Miskolc TE Onga TE Tiszadada TT 13, Tiszaújváros TT 7, Tiszaújváros TT 12, Tiszaújváros TT 16, Tiszaújváros TT 35,

30 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szénhidrogén-kutatás 1.2. Sajószöged vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen több, mint 65 éve folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár). A terület szempontjából legjelentősebb, már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 9. táblázat és a 10. táblázat adja meg (9. ábra, 1. melléklet). A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem. 9. ábra. Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, vízföldtani és fúrásos adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA 1 ). A fontosabb jelentéseket a 10. táblázat listázza. 1 MÁFGBA: Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár 30

31 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 9. táblázat. A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Hernád I. szénhidrogén Heves szénhidrogén Heves I. szénhidrogén Észak-mo.-i Paleogén medence Emőd-Észak Görbeháza szénhidrogén Hajdúdorog szénhidrogén Nyírség-Szatmár szénhidrogén Hernád II. szénhidrogén Heves II. szénhidrogén MBFH adattári szám T Engedélyes Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés HHE North Kft. elkészült vizsgálati területet lefedi Pangaea Energy Magyarország T.20478, T Occidental of Hungary T MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. T vizsgálati területet DNy-i része vizsgálati terület középső, DK-i része vizsgálati területet DNy-i része MOL T csatlakozó terület DK-en HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft. KMO csatlakozó terület DK-en PetroHungaria Kft. T csatlakozó terület DK-en Magyar Horizont Energia Kft. elkészült csatlakozó terület D-en Mobil Erdgas-Erdöl Gmbh. T csatlakozó terület D-en 10. táblázat. Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, Pudleiner Éva, Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, Szabó Levente, Varga Gábor 2015 T Brian J. Adolph T T T Kiss Károly, Bujdosó Imre, Milánkovich András, Pápa Antal, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Ilona, Tirpák István et al Kutatási zárójelentés a HERNÁD-I. kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Folyópart Energia Kft Pangaea Energy LLC. Szénhidrogén kutatási engedély a Hevesi nyílt területre. 2. év (1. Fázis). Éves jelentés január. Pangaea Energy LLC License for PetroleumExploration Heves Open Area. Year 2 (Phase 1). Final Report. January Heves blokk kutatási engedély szénhidrogén kutatásra. I. kutatási fázis (1. év). Előzetes jelentés jan. 10. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Preliminary Report. January 10, Heves kutatási terület I. szakasz (1. év). Jelentés május hó. Heves License for Petroleum Exploration. Phase I (Year 1). Final Report. May 31, Heves I. geológiai és geofizikai tanulmány. Heves I. Geological and Geophysical Study. Folyópart Energia Kft. Pangaea Energy Pangaea Energy Occidental of Hungary Inc Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8., Dány 1., MOL Nyrt. 2., Monor-É 1., Mogyoród 1. sz. fúrások) A vizsgálati területet környezetébe eső korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Hajdú József, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Czeller István, Eszes Illésné, Hajdú József, Nagy Györgyné, Soós Sándor, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné KMO Varga Gábor T T Tóth Tamás, Wórum Géza, Amy Jones, Csizmeg János, Győrfi István, John Buggenhagen, Martin Olsen, Mike Peffer, Patrick Rutty, Pudleiner Éva, Ritchie Wayland, Scott Schulz, Steve Pearson, Szabó Levente, Varga Gábor 2015 Zárójelentés a 29. Görbeháza területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (Hajdúnánás, Polgár, Tiszavasvári, MOL Nyrt. Tiszadob) Hajdúdorog szénhidrogén, kutatási zárójelentés (Görbeháza, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Újfehértó, Hajdúszoboszló, Érpatak, Biri, Geszteréd, Balkány) Kutatási zárójelentés a Nyírség-Szatmár kutatási területen elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről június. Kutatási zárójelentés a HERNÁD-II kutatási területen végzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. Heves II Concession Geological and Geophysical Study (Tiszakeszi 1., Jaszsag Basin, szénhidrogén) HHE Nyírség Kft, Horizont Nyírség Kft. Petro- Hungaria Kft. Folyópart Energia Kft. Mobil Erdgas- Erdöl GmbH 31

32 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság). A dokumentumokat és jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogénkutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (4. függelék, 5. függelék). A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter). Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 21 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 11. táblázat, 8. melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 7 db érte el a prekainozoos aljzatot (12. táblázat). 11. táblázat. A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Mezőcsát Mezőcsát , ,9 95, Sajóhídvég S , ,5 103, Sajóhídvég S , ,5 104, , Sajóhídvég S , ,1 102, , Sajóhídvég Sa , ,1 105, Sajóhídvég Sa , ,2 102, Tiszapalkonya K ,5 91, , Tiszapalkonya K , ,7 91, Tiszaújváros K , ,2 94, Tiszaújváros K ,3 93, Leninváros K , ,6 94, Miskolc B Tiszapalkonya Tp , ,4 91, , Tiszapalkonya Tp 1/c , ,7 91, Miskolc B , Polgár B , ,6 90, Tiszaújváros K , ,8 94, Sajóhídvég Sa , ,7 106, Sajóhídvég K , ,1 102, , Tiszadob K , ,3 93, Hejőszalonta Hejő , ,5 100, Kistokaj K 7 KIS-PE , ,3 Kistokaj K 7/A , ,3 Kistokaj K 8 KIS-PE-01B , ,8 Kistokaj K 9 KIS-PE , ,6 Arnót K , ,8 Arnót K , Frs-id egyedi fúrásazonosító. 32

33 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 12. táblázat. A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Miskolc B , ,7 115, Miskolc K , ,1 112, Sajóhídvég S , ,5 104, , Miskolc B Miskolc B , Sajóhídvég K , ,1 102, , Hejőszalonta Hejő , ,5 100, Kistokaj K 7 KIS-PE , ,3 Kistokaj K 7/A , ,3 Kistokaj K 8 KIS-PE-01B , ,8 Kistokaj K 9 KIS-PE , ,6 Arnót K , ,8 +Frs-id egyedi fúrásazonosító. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás-nyilvántartása szerint 28 fúrás esik a vizsgálati területre (13. táblázat, 6. melléklet). Indikációs fúrás (indikáció vagy telep) nem található a területen, valamennyi fúrás meddő. (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben [nyomokban, kitermelhető mennyiségben] előfordul.) 13. táblázat. Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ Helyzet* I** Sajóhidvég Sj , ,7 102, , /19+mf SSZ M Sajóhidvég Sj , ,8 103, , /20+mf SSZ M Sajóhidvég Sj , ,4 102, , /21+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,4 105,25 254, /9+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,4 105, /10+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,9 102, /11+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,1 107, /17+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,1 183, /18+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , , /12+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,6 100,07 379, /5+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs ,9 102, /7+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , /13+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs ,15 436, /22mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,8 107, /23mf SSZ M Sajóhidvég Sjs 12/a , ,2 472, /24mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,7 99, /6+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , , /2+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,5 101, /14+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,4 352, /15+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , , /3+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , , /25mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , , /16+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , /4+mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , /26mf SSZ M Sajóhidvég Sjs , ,6 176, /8+mf SSZ M Hejőszalonta Hejő , ,5 99, K1 BT M Mezőcsát Mcsát , , K1 SSZ M Sajóhidvég Sjs SSZ M +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele. *Helyzet: SSZ Sajószöged koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban). **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg. 33

34 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek. A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak. A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2014) lettek leválogatva. A geofizikai felmértséget a 7. és 8. melléklet mutatja be, számszerűen a 14. táblázat adja meg. Terület Sajószöged 14. táblázat. A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 880,8 km * MBFH adatok alapján. (db) VSP * Szeizmokarotázs * 1 1 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , , Terület 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika Sajószöged (db/km 2 ) 880,8 km 2 0,0238 0,0045 *MBFH adatok alapján. 0,0011 0,0011 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,41 4,6038 0,428 2, ,76 0,3372 0, A terület 12,41%-át fedi 3D szeizmikus mérés az északi részen (15. táblázat, 7. melléklet). 15. táblázat. A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Hernád I-II MHE Kft. Polgár 2008 MHE Kft. Polgár-II MHE Kft. Kapcsolódó jelentés adattári száma T.22110, (adatgyűjtés) T.22103, T.22107, T (adatgyűjtés) T.22107, T (adatgyűjtés, feldolgozás) Megjegyzés a terület DK-i részén DLT-I, DLT-IV a terület DK-i részén kis területen 5 DVD, 11CD, LTO1 a terület DK-i részén kis területen 4 DVD, 11CD, LTO1 53 db különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes, a terület szeizmikusan közepesen megkutatottnak tekinthető. A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait a 3. függelék listázza. A vizsgálati területre eső összes 2D szelvényhossza 488,932 km. A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat. Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 40 db érinti a vizsgálati területet (3. függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés). A vizsgálati területen 4 fúrás mélyfúrás geofizikai adata digitális formában elérhető az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (16. táblázat). 34

35 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 16. táblázat. Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Település Fúrás Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Hernádnémeti Hernádnémeti G Tiszapalkonya TP , ,5 91, Mezőcsát Mcsat , , Hernádnémeti Hernádnémeti vízműkút , Hejőpapi HEJŐ 1 (ME K 1) , ,8 100, Mezőkeresztes ME K , ,8 100, Diósgyőr D , ,8 248, Szirmabesenyő SZB , , Mezőkeresztes MK 30/ , ,6 618, Vatta VT 87/ , ,2 127, Görbeháza Görbeháza , ,6 91, Mezőcsát Mcsát , , Miskolc B ,8 482, Sajóbábony SB , ,8 254, Sajóbábony SB , ,8 235,49 481, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg egyetlen, a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve sem érhető el digitális formában. A vizsgálati területen 1 VSP, illetve 1 szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben 1 VSP, és 2 szeizmokarotázs mérés ismert (17. táblázat). Ahol a MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi. 17. táblázat. VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és az 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés típus* EOV Y (m) EOV X (m) Z (mbf) Dátum Adattári azonosító Hejőpapi-1 HEJÖ 1 VSP , ,5 100, Sajóhídvég-2 SJ 2 SZK , ,8 105,9 1 Emőd-1 EM 1 SZK , ,8 99,8 2 Mezőkeresztes-42 ME 42 SZK , ,6 108,7 2 Mezőkeresztes-K-1 ME K 1 VSP ,3 100, *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben. Terület + A területen 70 db magnetotellurikus (MT) mérés található. A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlagnak megfelelő (4,6 pont/km 2 ). Nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) nem található a területen. A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet MADARASI, VARGA (2000) mutatja be. 35

36 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A terület földtani viszonyai A vizsgálati terület a Miskolc Szerencs Görbeháza Mezőkeresztes által körülhatárolt területen helyezkedik el. A területet, annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét, valamint az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat a 10. ábra mutatja. Az ábrán látható, hogy magán a koncessziós területen viszonylag kisszámú mélyfúrás található, az 5 km-rel kiterjesztett körzetben található mélyfúrások zöme pedig Mezőkeresztes térségében mélyült. A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet érdemi többletinformációt nyújtó adatait is természetesen figyelembe vettük. 10. ábra. Sajószöged vizsgálati terület és az 5 km-el kiterjesztett területen található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája A terület ÉNy-i fele HAAS et al. (2010) térképe alapján a Közép-magyarországi nagyszerkezeti egység területén helyezkedik el, azon belül is a Bükki-egység területére esik, míg DK-i része a Nyírség medencealjzatát képviselő ismeretlen aljzat területén helyezkedik el, ahol aljzatot ért fúrás eddig még nem mélyült (11. ábra). 36

37 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 11. ábra. A medencealjzat szerkezeti egységei a koncessziós terület határvonalával (HAAS et al alapján) A terület nagyszerkezeti szempontból legfontosabb jellegzetessége a vizsgálati terület középső részét metsző Közép-magyarországi-vonal és az ezt kísérő, bonyolult belső felépítésű, oldaleltolódásokkal, normálvetőkkel és feltolódásokkal kísért zóna (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998). Bár ezen vonal lefutása és az aljzati képződmények a Dunántúlon és még a Duna Tisza közén is jól ismertek, ugyanez a vastag miocén vulkanikus fedő miatt a kutatási terület nagy részére nem mondható el. A vizsgálati terület másik jellegzetes nagyszerkezeti eleme a terület É-i részén elhelyezkedő, közel É D-i lefutású Hernád-vonal (11. ábra, 12. ábra). A terület összetett földtani felépítése a térség bonyolult tektonikai fejlődéstörténetét tükrözi. A területre ÉK DNy-i irányítottságú szerkezeti elemek jellemzőek. A Bükk-hegység előterében helyezkedik el a paleogén neogén Vatta Maklári-árok, amelytől D-re húzódik a Mezőkövesd Mezőkeresztes Sajóhídvég boltozatsor. A boltozatsortól D-re két, oldalelmozdulásos eredetre utaló, en-echelon mintázatot mutató neogén süllyedék található: az ÉK-i, kisebb és sekélyebb Tiszapalkonyai-süllyedék, valamint a jóval nagyobb és mélyebb Jászságimedence. Ezen medencék és a boltozatsor kialakulása a Közép-magyarországi-vonal mentén végbement fiatal oldalelmozdulásos tektonika eredményei (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). A terület bonyolult szerkezetfejlődése az alpi orogenezissel kezdődött: a késő-kréta kontinentális kollízió során a kristályos aljzatot és a mezozoos üledékeket kompressziós erőhatások érték, takaróképződés indult el, melynek nyomai a bükki üledéksorokban mindenütt fellelhetők. Ezzel egyidőben kiemelkedés és jelentős lepusztulás kezdődött, amely egy regionális diszkordancia-felület kialakulásához vezetett. A késő-kréta végén és a paleogénben újra megindult az üledékképződés. A kollízióhoz köthető másik jelentős esemény a paleogén miocén során végbement kiszökés volt, amelynek során teljesen eltérő eredetű kőzettömegek kerültek egymás mellé a Közép-magyarországi-vonal menti több száz km-es elmozdulás miatt. Bár az oldalelmozdu- 37

38 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet lásos deformáció a paleogén végére nagyrészt befejeződött, a miocénben kezdődött, a Pannon-medence kinyílásáért felelős regionális extenziós mozgások (szin-rift fázis) során azonban kisebb mértékben tovább folytatódott (HORVÁTH et al. 1988, 2006, 2015). A neogén süllyedés nagy része a pannóniai posztrift fázisban zajlott le (HORVÁTH et al. 2015). Ez az időszak ugyan tektonikai mozgásoktól mentesnek tekinthető, de a süllyedési centrumokban további jelentős termikus süllyedés zajlott le, melynek hatására több 1000 méter üledék halmozódott fel, például a Jászsági-medencében. A pannóniait követő, jelenleg is tartó kompressziós esemény során újra aktivizálódtak az aljzati törésrendszerek és a pannóniai összletet is átmetsző, transztenziós vetőrendszerek és kiemelt boltozatsorok jöttek létre. Ilyen a Mezőkövesd Sajóhídvég boltozatsor is (TÓTH, WÓRUM szerk. 2015a). 12. ábra. Sajószöged terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al. 2010) 38

39 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető. A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával. A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata. A Sajószöged vizsgálati területen kevés számú 2D szeizmikus szelvény áll az MFGI rendelkezésére, ezek is a terület szélén, illetve az 5 km-rel kiterjesztett körzetében helyezkednek el. Bemutatásra kerül az MK 23 és Po 81 szelvény, a 13. ábraán látható Po 87 és Po 47 szelvényvégeket csak az értelmezésnél információ szerzés céljából tekintettük meg. 13. ábra. Sajószöged vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények narancssárgával jelölve az értelmezett szelvények (MK 23,Po 81) Az értelmezést nagyban nehezítette, hogy a területen nagy mélységben található az aljzat, illetve a korábbi feldolgozás nem volt megfelelő minőségű. Ettől függetlenül megkiséreltük kijelölni a pretercier aljzat felszínét (lila), az idősebb miocén üledékek felszínét (narancs, pannóniai fekü) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga). A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket pirossal jelöltük (14. ábra, 15. ábra). Az értelmezés bizonytalanságát tovább növeli, hogy nincsenek egymást keresztező szelvények, illetve kevés számú fúrás mélyült a területen, mely aljzatot is ért volna. Az MK 23 szelvény a vizsgálati terület nyugati részén helyezkedik el, nagyjából ÉNy DK-i irányultsággal. Az aljzat HAAS et. al (2010) térképének felhasználásával nagyjából 39

40 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet m-re tehető. Az ismeretlen összetételű medencealjzat nem jelentkezik erősebb reflexióval, így kijelölése bizonytalan. Szakirodalmi információkra támaszkodva feltételezzük, hogy az idősebb miocén képződményekben a törmelékes eredetű képződmények mellett vulkanitok is megjelennek, de ezt külön nem jelöltük a szelvényen. Az idősebb miocén felett több, mint 1000 m vastagságot érnek el a pannóniai képződmények (az alsó és felső-pannóniai határát jelöltük a szelvényen). Az üledékes medence két oldalán látható az aljzat fokozatos emelkedése. Ezzel nagyjából párhuzamos a pannóniai fekü és a fiatal pannóniai képződmények lefutása. Számos aljzati és az üledékekben is hosszan követhető, szin- és posztrift fázisban kialakult vetőket jelöltünk (14. ábra). 14. ábra. Az ÉNy DK-i irányultságú MK 23 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A kijelölt terület K DK-i részén található a Po 81-es szelvény, melyet az 5 km-rel kiterjesztett körzet határáig értelmeztünk. A pretercier aljzat nagy mélységben található, kijelölése szintén bizonytalan. A szelvény két oldalán miocén vulkanitokat azonosítottunk, melyet itt külön kijelöltük a középső nagy vastagságú miocén üledékes képződmények mellett. POSGAY (1966) térképével is alátámasztottuk az értelmezést. Felettük szintén megjelennek a nagy vastagságú, párhuzamos reflexiókkal jellemezhető pannóniai képződmények. Posztrift szerkezeti elemek a szelvény ÉK-i részén a pannóniai feküig, illetve a felső-pannóniai rétegekig követhetőek (15. ábra). 40

41 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 15. ábra. A DNy ÉK-i irányultságú Po 81 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A terület aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a Sajószöged vizsgálati terület aljzatának kőzetrétegtanát tárgyaljuk. A pretercier aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al térképére (12. ábra), és a terület földtanát ismertető korábbi szakirodalomra támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal. A medencealjzat felszíne a vizsgálati terület északi részén közel kiegyenlítetten kb m mélységben helyezkedik el. A DK-i részén (Tiszaújváros térsége és attól DK-re) a medencealjzat hirtelen mélyül m mélységbe, a Tiszapalkonyai-medencébe (12. ábra). A vizsgálati terület jelentős részének, döntően a keleti felének a medencealjzatát a 12. ábraán 88. sz. képződménnyel jelölt, ismeretlen medencealjzat jellemzi, aminek földtani felépítéséről az ezt elért mélyfúrások hiányában nem állnak rendelkezésre ismeretek. A vizsgálati terület Ny-i, ÉNy-i részét a Bükki-egység képződményei építik fel. A terület ÉNy-i sarkában és az azt körülölelő területeken a 66. sz. képződmény alkotja a pretercier aljzatot, amely kisfokú metamorf középső felső-triász platformkarbonátokat jelöl. Az ezen a területen mélyült, aljzatot ért fúrásokban (pl. Miskolc B 72; B 109; K 103) a Bükkfennsíki Mészkő Formációban álltak le a fúrási munkálatokkal. A nagy vastagságú, karbonátplatform fáciesű, világosszürke, anchimetamorf mészkőben elkülöníthetők korallos zátony, fimonrétegzett lagúna (ez a legnagyobb kiterjedésű) és krinoideás, mélyebb vízi kifejlődések. Feküje 41

42 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet sehol sem ismert, vastagsága elérheti az 1000 métert. Kora a ladintól a rhaeti emeletig terjedhet (PELIKÁN szerk. 2005). A vizsgálati terület Ny-i felének döntő hányadát a mélyfúrások hiánya miatt kevéssé ismert, a prekainozoos földtani térképen 69. sz. jelölt tagolás nélküli, nagyon kisfokú metamorf újpaleozoos és mezozoos képződmények alkotják. A környéken csupán a Sajóhídvég S 2 fúrás harántolta a pannóniai rétegek alatt települő Felsőtárkányi Mészkő Formációt. A felső-triász, szürke, pados-vastaglemezes rétegzettségű, helyenként tűzkőlencsés-, réteges mészkő pelágikus intraself medence fáciesű. Helyenként márga közbetelepülések tagolják. Enyhén gyűrt, vastagsága méter, kora-karni nori (PELIKÁN szerk. 2005). A Sajószöged terület DNy-i részén, kainozoos vetőkkel határoltan megjelenik egy középső-jura olisztrosztóma-melanzs aljzatú zóna. Az ezen a területen mélyült Hejőszalonta Hejő 1 fúrás az oligocén képződmények alatt a Mónosbéli Formációt harántolta és a Tardosi Gabbró Formációban ért véget. A középső-jura sötét szürkészöld színű Tardosi Gabbró Formáció a jura óceáni riftesedés kezdeti szakaszában a környező üledékösszletbe nyomult bázisos testek lassú kihűlésével keletkezett, nem azonos a valódi óceáni kéreg gabbrójával. Kőzetszövete a szegélyeken interszertális, ofitos, az intrúziók belsejében inekvigranulárispegmatitos. Néhol tagozat szinten is elkülöníthető benne az ultrabázisos összetételű wehrlit. Radiometrikus kora millió év (PELIKÁN szerk. 2005). A felső-jura mélyvízi kifejlődésű Mónosbéli Formációt fekete, palás aleurolit építi fel, melyben gyakran önálló olisztoliok, epizodikusan mészkő olisztrosztómák jelennek meg. Közvetlen koradat nem ismert belőle, települési helyzete alapján késő-dogger malm (PELIKÁN szerk. 2005) A terület kainozoos képződményei Az alaphegységi képződmények felszíne a késő-paleogén kora-miocén erőteljes lepusztulás után, morfológiailag gyengén tagolt peneplénné alakult. A lepusztulás utáni üledékképződés a tágabb térségben már az oligocénben megindult, először tengeri (oligocén, badeni), aztán beltengeri, tavi (szarmata, alsó-pannóniai), majd deltasíksági (felső-pannóniai alsó kétharmada), végül folyóvízi (felső-pannóniai felső harmada és a pleisztocén) üledékek töltötték fel a területet. Az üledékes összlet a területen átlagosan 2000 méter vastagságú. A terület medencekitöltő üledékeit a harántoló fúrások és a területet bemutató szelvények (16. ábra, 17. ábra, 18. ábra) alapján koruk szerint ismertetjük. A vizsgálati területen miocénnél idősebb képződményt csak a terület DNy-i sarkán tárt fel fúrás (Hejő 1), valamint annak 5 km-es körzetében a területtől DDNy felé elhelyezkedő Jászsági-medence irányában mélyült mezőkeresztesi fúrások (pl. Me 22; Me 23). A felsőeocén alsó-oligocén, általában jól rétegzett, pados Budai Márga Formáció normálsósvízi, sekélybathiális kifejlődésű, mélyebb részében márga, mészmárga, magasabb részében uralkodóan agyagmárga építi fel. Gyakran tufit, tufitos homokkő zsinórok és allodapikus mészkő betelepülések jelennek meg benne. Alsó részén ősmaradványban gazdag, ez az úgynevezett bryozoás márga tagozat (LESS 2005). A Budai Márgára települő alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció normálsósvízi, a Bükk környezetében szublitorális, világosszürke, rétegzetlen agyagos agyagmárgás aleurit, agyagmárga. Mélyebb részén finomszemű homokbetelepülések tagolják, felső részén kavicsos fluxoturbidit fordulhat elő benne (LESS 2005). A Hejő 1 fúrásban a Kiscelli Agyagra a középső-oligocén Egri Formáció települ, amely a Kiscelli Agyag képződését lezáró regresszió után újabb transzgressziót jelez. A normálsósvízi, mélyszublitorális molluszkás, aleuritos agyagmárgában glaukonitos, tufitos homokkő 42

43 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány betelepülések, kavicsos turbidit rétegek és helyenként lepidocyclinás mészkőpadok találhatók. A formáció záró rétegsora regressziós: sekély szublitorális, majd zátonyhomokos, lagunáris, csökkentsósvízi (LESS 2005). A paleogén képződményekre a területen általában miocén vulkáni összlet települ, amely a száz, de akár az 1000 méteres (Mezőkeresztes Me 23) vastagságot is elérheti. A nagyrészt savanyú vulkanikus összletet eredményező vulkanizmus kitörési centrumai feltehetőleg szigetként álltak ki a miocén tengerből. A kitörési centrumoktól távolabb gyakran fogazódik össze a vulkanikus összlet a törmelékes üledékes kőzetekkel. A vulkáni képződmények peremein néhol badeni zátonymészkövek is találhatók (JÁRAI et al. 2012). 16. ábra. Sajószöged vizsgálati területen áthaladó földtani szelvények (17. ábra, 18. ábra) nyomvonala és a területre eső települések 43

44 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 17. ábra. Sajószöged vizsgálati területet ÉK DNy-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (1. szelvény) (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. 16. ábra Jelmagyarázat: Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nm3-pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; zm3-pl: Zagyvai Formáció; úm3-po: Újfalui Formáció; sm3: Száki Agyagmárga Formáció; gvms: Galgavölgyi Riolittufa Formáció 44

45 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 18. ábra. Sajószöged vizsgálati területet É D-i irányban metsző mélyföldtani szelvény (2. szelvény) (kivágat: MÁFI, 2005). A szelvény helyét ld. 16. ábra Jelmagyarázat: Qp-h: kvarter és holocén képződmények; nm3-pl: Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció; zm3-pl: Zagyvai Formáció A Gyulakeszi Riolittufa Formáció Bükkaljára jellemző szürkésfehér, általában homogén, vastagpados, horzsaköves, ignimbritesedett riolit riodácit ártufája száraz térszínen, alárendelten tavi mocsári környezetben rakódott le. A vulkáni működés későbbi szakaszában halmozódott fel a Harsányi Riolittufa Formáció, amelyet zömében hullott, lavina-, freatomagmás és áthalmozott riolittufa tufit változatok építik fel. Az idősebb tufaszintekhez képest ebben jóval több az üledékes (tufás homok, aleurit, agyag) közbetelepülés (PENTELÉNYI 2005). A vizsgálati terület ÉNy-i részén (Miskolc B 72 fúrás) megjelenik a Salgótarjáni Barnakőszén Formáció Sajólászlófalvai Tagozata. A mocsári, csökkentsósvízi, tengeri homok, aleurit, agyag- és barnakőszénrétegekből felépülő összletben e tagozat a telepek közötti csökkentsósvízi-tengeri aleurit- és homokbetelepüléseket jelzi (PELIKÁN 2005). A vizsgálati terület ugyanezen, ÉNy-i részén, a Miskolc B 109 fúrás 136 méter vastagságban harántolta a partszegélyi síkparti, gyakran keresztrétegzett chlamysos homokból, homokkőből álló Egyházasgergei Formációt. Erre a parttávoli nyíltvízi kifejlődésű, ciklikusan váltakozó homok, aleurit, agyag, agymárga összletből felépülő Garábi Slír Formáció települ közel 100 méter vastagságban (PELIKÁN 2005). 45

46 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szintén a miskolci fúrások (B 72; B 109; K 103) harántolják a középső-miocén, szürke, biotitos, horzsaköves riolittufából felépülő Galgavölgyi Riolitufa Formációt, méter vastagságban. E felett, egyetlen fúrásban (B 109), 37 méter vastagságban megtalálható a szintén szarmata Kozárdi Formáció: csökkentsósvízi, sekélytengeri-partközeli kifejlődés, molluszkás agyag agyagmárga, alárendelten homok, mészhomokkő, mészmárga alkotja, ez az ún. cerithiumos mészkő (HÁMOR 1998). A miocén összletre enyhe diszkordanciával pannóniai rétegsor települ. A pannóniai képződmények tekintetében a területet a kettősség jellemzi: a terület déli része részben a területtől DK-re található Tiszapalkonyai-medence, részben a DNy-ra húzódó Jászsági-medence felé mélyül. Ezen a területen nagyrészt az Alföldre jellemző pannóniai rétegsor alakult ki, míg ettől északabbra a Pannon-tó medenceperemi kifejlődésű összletei jellemzőek és hiányoznak mind a nyíltvízi márgák, mind a Pannon-medencére általánosan jellemző delták képződményei: a klasszikus Szolnoki és Algyői Formáció. A pannóniai képződményeket elsősorban JUHÁSZ 1992, és JUHÁSZ et al munkájára támaszkodva ismertetjük. A legidősebb pannóniai rétegek a Bükk É-i előtereiben találhatók (Miskolc B 109 fúrás), ahol az elmocsarasodott, lassan süllyedő területen agyagos, lignites, tavi üledékképződés folyt (Edelényi Tarkaagyag Formáció). A mélyebb, medenceterületekre jellemző az Endrődi Márga Formáció, amely a Pannontóban, távol a behordási területektől, a medence legbelső részén, egy úgynevezett éhező medencében lerakódott kondenzált összlet (mészmárga, márga, agyagmárga az ún. bazális márgák ), mely változatos vízmélység ( m) mellett rakódott le. Rétegsora általában mészmárgával, márgával indul (Tótkomlósi Tagozat), majd fölfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagykörűi Tagozat). A Szolnoki Formációt a mélyebb medencerészeken felhalmozódott turbidites rétegsor jellemzi, amely a különböző lejtőszögű, instabil lejtőkön lezúduló üledéktömegekkel, zagyárakkal hozható kapcsolatba, s kialakulása a tendenciózus, időnként szakaszosan bekövetkező süllyedés, illetve a kapcsolódó földrengések eseményeivel függ össze. A formáció vastagsága a mélyebb medencerészeken, például a területtől délre található Jászsági-medencében, elérheti az 1000 m-t is, a peremek irányában kiékelődhet. A Szolnoki Formáció a területen erősen tektonizált. Kifejlődését tekintve kevésbé homokos, mint az ország más részein, azonban alsó részén a homok és agyag gyors váltakozása jellemző, amely a forrástól távoli, vékony, finomszemcsés disztális turbiditekre utal (JÁRAI et al. 2012). A területen sok esetben a Szolnoki Formáció hiányában közvetlenül az Endrődi Formációra, nehezen szétválaszthatóan települ a medencelejtőn, illetve deltalejtőn lerakódott Algyői Formáció. Képződésében fontos szerepet játszottak a deltalejtőn a mélyebb medencerészek felé tartó zagyárak, melyek lezúdulása során a homok egy része visszamaradhatott a deltalejtőn. Ennek eredményeként itt vékonyabb-vastagabb homokkő-közbetelepüléseket tartalmazó agyagos aleuritos rétegsor alakult ki. A Pannon-tó medenceperemeinek mentén, partközeli környezetben zajlott az üledékképződés. Ennek során uralkodóan deltaüledékek rakódtak le. A folyótorkolatoknál csapdázódott, deltafronton, deltasíkságon és parti síkságon képződött üledékeket az Újfalui Formáció foglalja össze. A formációban uralkodó a finom- és középszemcsés homokkő-, agyagmárgaaleurit-közbetelepülésekkel. A vastagabb homokrétegek többnyire a deltafronton torkolati zátonyként, illetőleg a deltasíkságon a delta ágak mederkitöltéseiként, övzátony-sorozataiként rakódtak le. Vékonyabb homoktesteket az áradások során kialakult gátszakadások üledékei ( crevasse splays ) és a viharok parthomloki környezetben lerakódó homokleplei alkothatnak. A formáció finomabb szemcsés üledékei, aleurit és agyagrétegek, a deltaágak között, mocsári környezetben, ártéren, illetve kisebb öblökben rakódhattak le, közbetelepült paleotalaj szintekkel és lignitrétegekkel. 46

47 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A progradáló delták hátterében folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben folyt az üledékképződés. Az itt képződött, az Újfalui Formációtól gyakran nehezen elkülöníthető Zagyvai Formáció szürke kékesszürke színű, aleurit agyagmárga homokkő sűrű váltakozásából áll, tarkaagyag- és lignit-közbetelepülésekkel. Elvétve márgagumók is előfordulhatnak benne. A rendkívül változatos litológiai felépítés attól függően alakul, hogy a vizsgált képződmények a folyóvízi síkság mely részén ülepedtek le. Az ártéri üledéksor agyagos aleuritos, áradási homokleplekkel tagolt rétegsorába vékonyabb vastagabb homokos mederkitöltések iktatódnak. Attól függően, hogy hol helyezkedett el az itt folyó vízfolyások mederöve, előfordulnak nagy vastagságú homokos üledéksorok. Másutt azonban csak egy-két vékony homokréteg települ a vastag ártéri üledékek közé. Helyenként mocsaras, lápi területek, kisebb tavak tagolták a felszínt. A Zagyvai Formációra települő Nagyalföldi Tarkaagyag Formáció igen nehezen különíthető el a feküjétől. Jellegzetes tavi folyóvízi összlet: kékesszürke homok- és foltos, tarka agyagrétegek váltakozásából áll, gyakori lignit és kavicsos homokrétegekkel. E nehezen tagolható képződménycsoport a medencebelsőben igen nagy vastagságot is elérhet, a kutatási területen m vastagságú. A medenceperemi részeken a pannóniai képződmények sorát a Bükkaljai Lignit Formáció zárja, amely a deltasíkság víz fölött és alatt keletkezett rétegeinek váltakozásából áll. A szürke, kékesszürke és tarka agyagot, homok és lignit közbetelepülések tagolják. Az Újfalui Homokkő Formáció, a Zagyvai Formáció, a Nagyalföldi Formáció és a Bükkaljai Lignit alkotják a hagyományos értelemben vett felső-pannóniai formációkat, azaz a Dunántúli Formációcsoportot, amely a területen DDK felé fokozatosan vastagszik. ÉNy-on 0 m, a terület DK-i sarkában akár a méteres vastagságot is elérheti. A kvarter összlet lerakódása előtt lezajlott tektonikai események elsősorban a Kárpátmedence morfológiai tagolódását az egyes területrészek feldarabolódását, a kiemelkedéseken nagyon jelentős lepusztulást eredményeztek. A vizsgált területen a kiemelt rögök tovább emelkedtek, a Jászsági-medence és a Tiszapalkonyai-medence pedig tovább süllyedt. A süllyedékeket vastag folyóvízi rétegsor töltötte fel, amelynek vastagsága a területen a 400 m-t is elérheti. E felett lösz, valamint eolikus homok rakódott le a késő-pleisztocénben (URBANCSEK 1977). Mivel a hazai neogén kor- és kőzettani beosztás (krono- és litosztratigráfia) az 1980-as években jelentős változáson esett át, ezért a korábbi munkák helyes értelmezése érdekében a 19. ábra és a 18. táblázat foglalja össze a jelenleg elfogadott beosztást és ennek a korábbiakkal való kapcsolatát. 47

48 Peremartoni Fcs. Dunántúli Fcs. Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 19. ábra. A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk alapján) Fcs.-beosztás Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter Q legfelsőpliocén Pl3 (levantei) pliocén Pl felső-pliocén (felsőpannóniai) 18. táblázat. A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Pl2 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) pannóniai (s. l.) felső-pannóniai (Pa2) Nemzetközi elfogadott korbeosztás Pl pliocén felső-miocén alsó-pliocén (alsópannóniai) Pl1 alsó-pannóniai (Pa1) M3 miocén M szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) M2 M1 szarmata tortónai M3 középsőmiocén helvét M2 alsó-miocén burdigáliai M1 akvitániai középsőmiocén alsó-miocén 48

49 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.3. A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át. A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges. A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek. A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a áprilisában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban ártéri, folyóvízi képződményekben: iszap, agyag, homok, kavics, homokliszt, lösziszap, infúziós lösz, löszben, homokos löszben, lejtőlöszben, illetve eolikus képződményekben futóhomokokban, löszökben alakultak ki. A vízfolyások mentén durvább szemcsés folyóvízi képződmények (homok, kavics) alkotja a talajvíztartót. A fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén folyóvízi homokos, kavicsos képződmények elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek legnagyobb vastagságban a Tisza mentén. A terület középső részein a Sajó és a Hernád jó vízvezető homokos kavics vízadó rendszere a két folyó összefolyása alatt szétterülve húzódik a Tiszáig. Az itteni talajvizek, valamint a Sajó, Hernád és a Tisza között jó hidraulikai kapcsolat van, az említett térségben lévő és a folyókhoz közeli helyzetű talajvizes és sekély-rétegvizes vízművek utánpótlódásában a partiszűrés is jelentős szerepet kap. A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük. A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 5 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a néhány tíz métert is elérheti. A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek A talajvíztartó alatti első jelentősebb víztartó összlet a pleisztocén folyóvízi ártéri üledékek alkotta regionális víztartó, mely D-i irányban kivastagodást mutat, a vizsgálati területen elérheti akár a 400 m-es vastagságot is. A Sajó Hernád hordalékkúpja területén számos vízmű csapolja meg ezt a vízadó rendszert, mely a két folyó összefolyása felett közvetlen kapcsolatban van a holocén hordalékkúppal, alluviális vízadóval. ettől délre a medence mélyülésével a hordalékkúp is több vízadószintre bomlik, egyúttal az egyes vízadó szintek vízvezetőképessége is fokozatosan csökken. Tovább dél felé, illetve a hordalékkúp melletti térségekben már nehéz elkülöníteni az alatta települő, hasonló kifejlődésű és hidrodinamikailag kapcsolódó Nagyalföldi Tarkaagyag és Zagyvai Formációktól. Az összlet komoly jelentőséggel bír, hiszen a települések vízmű-kútjainak nagy része elsősorban a felső kb. 200 m vastag homokosabb kavicsosabb, relatíve sekély kutakkal könnyen elérhető, megfelelő vízminőségű vízadó rétegeken települ. 49

50 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Ez viszonylag szoros hidraulikai kapcsolatban áll az alatta települő, folyóvízi ártéri, tavi, mocsári környezetekben képződött felső-pannóniai üledékekkel (Nagyalföldi Tarkaagyag, Zagyvai, Újfalui Formációk Dunántúli Formációcsoport); a képződmények egymástól nehezen, szinte csak a színükben különíthetőek el. Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet a medenceterületek irányában, DK felé elérheti akár az méteres vastagságot is. Az összlet rétegeinek térbeli alakulását fontos ismerni, hiszen a területen a medencefeltöltéssel egyidejű és azt követő szerkezet alakulási és eróziós folyamatok a felszín közeli rétegekhez való kapcsolódásokra jelentős hatással vannak. Ezek a deformált rétegmenti földtani kényszerpályák befolyásolják az utánpótlódási útvonalakat, a jelenlévő vizek összetételét, korát, esetenként a mélyebb régiók sós vizének sekélyebb szintekbe jutását. A kvarter és felső-pannóniai összlet határának környékén határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert m-es mélység alatt már 30 C-nál magasabb hőmérséklettel rendelkező vizet, azaz hévizet tárolnak a homokos vízadók. A Zagyvai Formáció alatt elhelyezkedő Újfalui Formáció homokos vízadója az alföldi előfordulásokhoz képest kisebb vastagságban jelenik meg a vizsgálati területen. Legnagyobb (kb. 150 m-es) vastagságát a terület D-i részén éri el, egyéb részein vastagsága általában ennél kisebb, mintegy m. A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen és 5 km-es környezetében széles tartományban változik. Többnyire alacsony (kb mg/l) TDS-ű, a mélységgel változó összetétel a jellemző, így a kezdetben CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os vizek a mélységgel növekedve NaCaMgHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os és NaHCO 3 Cl-os kémiai jellegűvé válnak. A kb. 500 méteres mélységnél mélyebb helyzetű vízadókban többnyire mg/l-es TDS, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, ritkán NaClHCO 3 -os kémiai jelleg az uralkodó. Az alacsony TDS-ek és a kémai jelleg intenzív áramlások meglétére utalnak a felső-pannóniai összletben. Néhány esetben, (Emőd, Hejőkeresztúr, Mezőkeresztes, Vatta térségében) a szulfát menynyisége megemelkedhet a vizekben. Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a negyedidőszaki és a késő-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) a vizsgálati területen É-i irányból délies irányba, DNy, D, DK felé történő regionális áramlással számolhatunk. A terület déli felén a rétegvizek feláramlásával kell számolni, kivéve a jelentősebb rétegvíztermelési centrumok körzetét. Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti. A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a területen hidrosztatikusnak tekinthetők Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni elsősorban az alsó-pannóniai képződmények turbidit-homokjaiban. A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi, Szolnoki és Algyői Formációk), illetve az Edelényi Tarkaagyag Formáció képviselik az alsó-pannóniai képződményeket. Összvastagságuk erősen változó, a nagyobb vastagságok a DK-i, DNy-i területrészeken jellemzőek. Az alsó-pannóniai rétegek közül a Szolnoki Formáció összlete a Jászsági-medencében elérheti az 1000 méteres vastagságot is. A területre jellemző, hogy az Algyői Formációban gravitációs átülepítéssel közbetelepülő homokos aleurit, homok(kő) testek is megjelenhetnek. Az Endrődi Formáció bázisán található 50

51 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány esetleges kavicsbetelepülésekben, illetve a Békési Formációban szintén találhatunk víztartókat, amennyiben azok (legalább néhány tíz méteres vastagságban) megjelennek a területen. A báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre. A báziskonglomerátumnak vízföldtani jelentősége csak ott van, ahol más víztartó képződményekkel kapcsoltan jelenik meg. Összefoglalva, az összleten belül a jelentősebb vastagságú turbidites összletben (Szolnoki Formáció), valamint a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidit homok rétegekben, illetve a báziskonglomerátumban lehet lokális vízadókkal, rezervoárokkal számolni. A vizsgált területen és környezetében mindezidáig hévíztermelés szempontjából e képződményeket nem vették számításba a kvarter és a felső-pannóniai vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények nagyobb települési mélysége, kisebb vastagsága és esetenként alacsony vízvezető-képessége miatt. A területen az alsó-pannóniai összletből nem áll rendelkezésre vízminta. Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, a paleogén és a kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban kárpáti badeni üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Budai Márga Formáció, Egri Formáció, Egyházasgergei Formáció, Garábi Slír Formáció). Fontos megemlíteni a területre eső miocén vulkáni összletek megjelenését (Gyulakeszi Riolittufa, Harsányi Riolittufa Formációk, Galgavölgyi Riolittufa Formáció), melyek repedezettségük, illetve porozitásuk miatt lehetnek tárolóképződmények. A miocén üledékek a területen szénhidrogén-tárolóként is szolgálnak abban az esetben, ha viszonylagos térbeli helyzetük, vastagságuk és a rétegtani, vagy tektonikai feltételek adottak hozzá. E miocén rétegek vizei mintegy méteres mélységig többnyire 1000 mg/l alatti összes oldottanyag-tartalommal és CaMgHCO 3 -os, illetve CaNaHCO 3 -os és NaHCO 3 -os kémiai jelleggel jellemezhetőek. Ennél a mélységnél mélyebben rendszerint 1000 mg/l-t meghaladó, de akár a mg/l-es is elérő TDS-ű, valamint NaClHCO 3 -os és NaCl-os kémiai jellegű vizeket találunk. Néhány vízminta Mezőkeresztes térségéből oligocén összletből származik. Az itt előforduló vizek többnyire mintegy mg/l TDS-sel és NaHCO 3 Cl-os, NaCl-os kémiai jelleggel rendelkeznek. Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek. A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a prepannóniai miocén képződményekben, tufás homokkövekben, tufákban, az alsó-pannóniai homokkövekben (Szolnoki Formáció, valamint az Algyői Formáció homokköves betelepüléseiben) Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit. Vízföldtani jelentősége csak akkor van, ha közvetlenül települ az aljzaton és egy hidraulikai rendszert képez a repedezett alaphegységi zónákkal. Vízkémiai elemzés egyértelműen nem származik fentebbi képződményből, összefoglaló értékelést az előző fejezetben adtunk. A prepannóniai miocén képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén. A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni. A képződmények nyomásviszonyai túlnyomásosak lehetnek. 51

52 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között az alsó-pannóniai rétegsor leginkább kifejlettebb képződményei, az Endrődi és Algyői Formációk sorolhatók ide, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony. A képződmények az aljzat kiemelkedései felett elvékonyodnak és egymáson települnek, míg D-i, DNy-i irányban kivastagodnak. Erre települtek a Szolnoki Formáció turbidites üledékei hasonló térbeli helyzettel. Az Endrődi Formáció átlagosan néhány tíz méter, az Algyői Formáció m-es vastagsággal jellemezhető a terület D-i részén. Mivel az Endrődi Formáció az aljzat kiemelkedései felett csak erősen redukált vastagságban (néhány 10 m) jelenik meg, ezeken a részeken nem feltétlenül tekinthető regionális vízzárónak. Inkább lokális vízzárónak tekinthetők az alsó-oligocén Kiscelli Agyag Formáció finomszemcsés képződményei. A vízkémiai jellemzést lásd a Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók alfejezetnél. Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek is lehetnek Alaphegységi rezervoárok Az alaphegység a területen és 5 km-es környezetében meglehetősen egységes felépítésű. Az Arnót Tiszalúc Kesznyéten Igrici vonaltól K-i irányban az aljzat felépítése mélyfúrások hiányában, illetve relatíve nagy mélysége (D-i területrészek) következtében ismeretlen felépítésű. Kesznyéten Emőd Igrici között középső-jura olisztosztróma melanzs (Mónosbéli Formáció) alkotja az aljzatot, míg tőle ÉNy-ra az Arnót Szirma vonalig enyhén metamorfizált paleozoos és mezozoos képződmények valószínűsíthetők az aljzatban. Ónos Sajóhídvég környékén nagyon kis fokú metamorf középső felső-triász lejtő- és medencefáciesű mészkövek, tűzköves mészkövek fordulnak elő. Sajószöged terület ÉNy-i, illetve DNy-i részein közepes fokú metamorf középső felső-triász platform karbonátok (Bükkfennsíki Mészkő Formáció) jelennek meg. Az aljzat többnyire mbf méteres mélységben található, azonban a D-i, DKi részeken, Polgár térségében nem ritkán mbf-et is elérő mélységben találjuk. Rezervoárként egyrészt a karbonátos formációk jöhetnek számításba (mezozoos mészkövek), amennyiben hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve. Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni. Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú pl. geotermikus, CO 2 tárolási szempontból. Másrészt a repedezett mezozoos palás képződmények, a nagyobb porozitással rendelkező mezozoos sziliciklasztos képződmények, vagy a paleozoos metamorf képződmények rendelkezhetnek magasabb porozitás és permeabilitás értékekkel és válhatnak rezervoárokká. A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel. Aljzati triász mészkövekből több vízminta is rendelkezésre áll, elsősorban Miskolc térségéből. A Bükkfennsíki Mészkő Formációból származó vízminták alacsony TDS-se ( mg/l) és CaMgHCO 3 -os kémiai jellege jól jelzi az intenzív áramlásokat a karsztosodott összletben. A Mályi Arnót környékén a triász aljzatból származó vízminták mg/l-es TDS-sel és CaMgHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek. Egy 52

53 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány sajóhídvégi vízelemzés 1550 mg/l-es NaHCO 3 -os összetételű víz jelenlétét mutatja a triász aljzatban. 3 db paleogén eocén képződményekkel vegyes aljzati vízminta áll még rendelkezésre a területről és 5 km-es környezetéből. Az eocén triász összletből származó mezőkeresztesi vízminta 9500 mg/l TDS-sel és NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkezik. Sajóhídvégról egy miocén triász képződményből származó, 1670 mg/l összes oldottanyag-tartalmú és NaHCO 3 -os kémiai jellegű vízminta áll rendelkezésre. A mezőkeresztesről paleogén triász képződményekből vett vízminta mg/l-es TDS-sel és NaCl-os kémiai jelleggel rendelkezik. Egy Mezőkeresztes környékéről származó eocén összletből (valószínűleg a Szolnoki Flisből) származó vízminta mg/l feletti TDS-t és NaCl-os kémiai jelleget mutat A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában. A térképezések során, a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb. 5%-ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét. A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, a löszös, homokos felszíni képződmények esetében ez 10% lehet is, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni. A terület északnyugati részén felszínen lévő karsztosodott mezozoos felszíneken a beszivárgás meghaladhatja a 30%-ot is Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén korú, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni. A felső-pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlásra elsősorban ÉNy-i irányból számíthatunk, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is. Az áramlás mértéke és pontosabb útvonalai csak részletesebb kutatási fázis során szerzett ismeretek alapján határozhatók meg. A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból a fedősorozatig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint az idősebb miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak. A térségben tervezett geotermikus energiahasznosítások esetében az itteni termálvíztartók lokális és regionális áramlási rendszereinek együttes modellezése, értékelése alapvetően szükséges. Az Észak-Alföld porózus hideg és kapcsolódó termál víztestjei érintettek a Bükkábrányi bányaszati víztelenítések hatásaival, míg a Bükki termálkarszt esetében a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a fontosabb termálforrásokra és meglévő kutas hasznosításokra. 53

54 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Szükséges mindezen okok miatt e területen a CH-hasznosítások és a geotermikus hasznosítások egymásra-hatásainak tisztázása, értékelése is hasonlóképpen lokális és regionális léptékben is. A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR), szennyezőanyagok likvidálását biztosító visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé). Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat. Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket. A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők. A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni. Itt a peremek felől, É felől DNy-i, D-i, illetve DK-i irányba tartó regionális áramlás rajzolódik ki A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz-, ásványvíz-, fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek. Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus, részben már hasznosított is, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is. Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni. 54

55 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A terület vízminőségi képe A Sajószöged vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és áprilisában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt. A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a klorid-ion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely egy általános képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl. párolgásról). A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a vízkémiai változékonyságot. A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti. Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni. A sekély (felszín alatti 50 méterig szűrőzött) vízadók vizeinek összes oldottanyag-tartalma (TDS) a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 600 mg/l), a Cl tartalom mg/l (medián körülbelül 40 mg/l), míg a HCO 3 tartalom mg/l között változik, (300 mg/l körüli medián érték mellett). A nagyobb koncentráció értékek lokális szennyezések, valamint elöntési (belvizes) és evaporitosodott területeket előfordulását jelezhetik, részben a települések belterületein, részben a mezőgazdasági területeken. A területen sekély kutakban mért legnagyobb összes oldottanyag-tartalom elérheti a 3300 mg/l, a SO4 2 az 1500 mg/l értéket, mg/l közötti Na +, mg/l közötti Ca 2+, 190 mg/l Mg 2+, 150 mg/l körüli Cl és 750 mg/l körüli HCO 3 és tartalom mellett. A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom) eloszlását Box Whiskers diagramon (20. ábra) ábrázoljuk. A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg. 20. ábra. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével 55

56 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet A kvarter képződményekben tárolt vizek alapvetően CaMgHCO 3 -os, illetve CaMgNaHCO 3 - os, NaCaMgHCO 3 -os és NaCaHCO 3 -os típusúak. A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3. A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeinek sekélyebb vízadóiban (a felszíntől számított körülbelül 500 méter mélységig) tárolt vizek jellemzően, CaMgHCO 3 -os, CaHCO 3 -os NaCaMgHCO 3 -os, NaCaHCO 3 -os, CaNaHCO 3 -os, NaCaHCO 3 SO 4 -os (emődi, mezőkeresztesi, vattai, hejőkeresztúri és újcsanálosi kutak), néhány esetben NaHCO 3 -os és NaHCO 3 Cl típusúak. Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, mg/l SO 4 2, 5 60 mg/l Cl és mg/l HCO 3. A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai sekélyebb homokrétegekben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom) értékeit a 21. ábra Box Whiskers diagramján ábrázoljuk. 21. ábra. A felső-pannóniai sekélyebb képződmények (a vizsgálati terület és 5 km-es körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Boksz Whiskers diagramjai a medián értékek feltüntetésével A mélyebben elhelyezkedő felső-pannóniai korú vízadókban (a felszíntől számított körülbelül méteres mélységköz) tárolt vizek jellemzően NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Clos vagy NaClHCO 3 -os kémiai jelleggel és nagyobb, jellemzően mg/l összes oldottanyag-tartalommal rendelkeznek. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, 5 15 mg/l Mg 2+, Cl mg/l és mg/l HCO 3. A felső-pannóniai vízadó mélyebb rétegeiből viszonylag kevés mindössze nyolc fúrásnál rendelkezünk vízelemzéssel, melyek a mezőcsáti polgári, tiszapalkonyai és tiszaújvárosi fúrások. 56

57 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A lokális víztartó és vízzáró egységek pannóniainál idősebb miocén és paleogén üledékeinek vizeiről zömmel a vizsgálati terület 5 km-es körzetében található bükkaranyosi, mezőkeresztesi, miskolci és szerencsi kutak, továbbá egy-egy mezőcsáti, mezőzombori, sajóhídvégi és taktaszadai kút vízminta adatai állnak rendelkezésünkre. A miocén képződményekben tárolt vizek szűrőzési mélysége általánosságban nem haladja meg a 300 métert, nagyobb m mélységből származó vízminta csak a Görbeháza Gh 1, Mezőcsát Mcsát 1 és Sajóhídvég S 3 fúrásokból származik. A vizsgált vizek összetétele széles tartományban változik a mélység függvényében, a vízkémiai adatok medián értéke inkább a sekélyebben szűrőzött rétegek vízösszetételét tükrözi. Az összes oldottanyagtartalom jellemzően mg/l, a medián értéke 600 mg/l körüli. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na + (mediánja 70 mg/l körüli), mg/l Ca 2+ (mediánja 60 mg/l körüli), 2 50 mg/l Mg 2+ (mediánja 20 mg/l körüli), mg/l Cl (mediánja 20 mg/l körüli) és mg/l HCO 3 (mediánja 400 mg/l körüli). A vizek kémiai jellege CaMgHCO 3 jellegtől, a CaNaHCO 3 és a leggyakoribb NaHCO 3 jellegen keresztül, a NaClHCO 3 és NaCl jellegig változik. A paleogén képződmények vizeit 1000 méternél nagyobb mélységben találjuk, vízösszetételük csupán a mezőkeresztesi oligocén összletből ismert, illetve egy mezőkeresztesi eocén réteget feltárt fúrásból. A vizek kémiai jellege NaHCO 3 Cl-os, illetve NaCl-os. Összetételüket mg/l összes oldottanyag-tartalommal jellemezhetjük, medián értéke 8600 mg/l körüli. A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak a 10%, illetve 90% percentilis értékek alapján. Körülbelül mg/l Na +, (mediánja 2700 mg/l körül), mg/l Cl, (mediánja 2900 mg/l körül) és 5600 mg/l körüli medián HCO 3. A rendelkezésünkre álló aljzati, triász karbonátos képződmények vizeinek összes oldottanyag-tartalmát 500 mg/l körüli medián értékkel jellemezhetjük, a Na + 30 mg/l körüli, a Ca mg/l, a Mg mg/l és a HCO mg/l medián értékekkel jellemezhető. A vizsgált vizek Miskolc térségében jelennek meg a fenti alacsony oldottanyag-tartalom mellett, főként CaMgHCO 3 jelleggel. Valamivel magasabb oldottanyag-tartalommal (maximálisan mg/l értékkel) jellemezhetőek a NaCaHCO 3, illetve a CaNaHCO 3, NaHCO 3 jellegű vizek. Előfordulásuk az arnóti, mályi, sajóhídvégi fúrásokhoz kapcsolható. A miocén és mezozoos képződményekből származó vizek keveredésére utal egy-egy fúrás vízösszetétele, mint például a 9500 mg/l összes oldottanyag-tartalommal, 2900 mg/l Na + és 2500 mg/l Cl tartalommal rendelkező NaClHCO 3 -os és a mg/l összes oldottanyagtartalmú, NaCl-os mezőkeresztesi fúrások. A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3, MgCaHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaCaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os víztípusig. A 22. ábraán megfigyelhető a hidrogén-karbonát-tartalom növekedése, mintegy 1500 m mélységig. Ez alatt a mélység alatt nem növekszik tovább az értéke. A klorid-tartalom esetében a felszín közeli értékekhez képest jelentős emelkedés tapasztalható az méter mélységközben. Fontos megjegyeznünk, hogy a mélység felé haladva egyre kevesebb adat áll rendelkezésünkre, mely az értelmezés bizonytalanságát nagymértékben növeli. 57

58 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 22. ábra. A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 km-es körzetének felszín alatti vizeiben 58

59 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.4 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felülvizsgálata (VGT2) december 22-i keltezésű anyagából összegyűjtött állományok felhasználásával készült. A felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv a 1155/2016. (III. 31.) kormányhatározattal lépett érvénybe. Az értékelés során mind a szigorúan vett koncessziós területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a koncessziós területen túlra is terjedhet Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület a Tisza részvízgyűjtő egységen helyezkedik el. Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; a 2 6 (Sajó a Bódvával), a 2 7 (Hernád, Takta), a 2 8 (Bükk és Borsodi-Mezőség), valamint a 2 17 (Hortobágy-Berettyó). A területre és 5 km-es körzetére 27 sík- és dombvidéki meszes felszíni vízfolyás víztest esik (19. táblázat). A terület és környezete három holtágat és négy bányatóként nyilvántartott víztestet érint (20. táblázat). A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott, és víztest kategórián kívüli állóvizek is találhatóak a területen és 5 km-es körzetében, így 80 bányató, 31 holtág és 54 tározó (halastavak). 19. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig Bábony-patak *Bársonyos-öntözőfőcsatorna AEP290 állandó vízszállítású természetes vízfolyás vízelvezetés, vízellátás AEP306 időszakos öntözőcsatorna vízellátás ÉM *Gilip-patak AEP517 időszakos természetes vízfolyás *Harangod-ér vízrendszere *Hejő-főcsatorna *Hejő-patak *Kis-Sajó AEP683 vízátvezetés miatt állandó vízszállítású vízelvezetés, természetes vízfolyás vízellátás ÉM Csincse-övcsatorna AEP392 állandó vízszállítású kettős működésű vízelvezetés, csatorna vízellátás ÉM Csincse-patak és Kis- vízátvezetés miatt állandó vízszállítású vízelvezetés, AEP393 Csincse természetes vízfolyás vízellátás, tározás ÉM Kácsi-patak vízelvezetés, AEP622 időszakos természetes vízfolyás vízrendszere tározás ÉM Tiszavalki-főcsatorna AEQ065 időszakos természetes vízfolyás vízelvezetés ÉM Fennsíki-csatorna vízrendszere AEP486 időszakos természetes vízfolyás vízelvezetés ÉM *Hejő Szardaövcsatorna *Hernád alsó *Szinva-patak *Király-ér és Tiszakeszi-főcsatorna AEP565 AEP572 AEP573 időszakos természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás vízelvezetés tározás vízelvezetés, tározás vízelvezetés, vízellátás, vízelvezetés, vízellátás, AEP574 állandó vízszállítású belvízcsatorna vízelvezetés ÉM AEP579 AEQ013 állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás vízelvezetés, vízellátás, vízienergia vízelvezetés, vízellátás AEP674 időszakos belvízcsatorna vízelvezetés, TI ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM 59

60 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Vízfolyás neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig Kulcsár-völgyi-patak *Nyugati-főcsatorna *Sajó alsó Szerencs-patak alsó *Takta-övcsatorna észak *Takta-övcsatorna dél *Taktaközi-öntözőfőcsatorna *Tisza Keletifőcsatornától Tiszabábolnáig Vadász-patak Hortobágy-főcsatorna AEP730 AEP849 AEP932 AEQ007 AEQ029 AEQ030 AEQ031 AEQ059 AEQ088 AOC785 állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna állandó vízszállítású folyó állandó vízszállítású természetes vízfolyás állandó vízszállítású kettős működésű csatorna *Király-ér felső AOC798 időszakos kettős működésű csatorna A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 20. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében lévő állóvíz víztestek vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízienergia, hajózás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás vízelvezetés, vízellátás Állóvíz neve Kódja Típusa Hasznosítás Vizig *Alsózsolca I. kavicsbánya AIH001 AIG924 állandó vízborítottságú bányató állandó vízborítottságú bányató *Csorbatelepi-tó AIG938 állandó vízborítottságú bányató *Tiszadobi Holt-Tisza *Tiszaluci-Holt-Tisza Tiszatarjáni-Holt-Tisza AIH130 AIH132 AIH133 állandó vízborítottságú mentett oldali holtág állandó vízborítottságú mentett oldali holtág állandó vízborítottságú mentett oldali holtág Bányászat, Rekreáció, Horgászat Rekreáció, Horgászat Horgászat, Rekreáció Természetvédelmi, Rekreáció, Horgászat Természetvédelmi, Vízkárelhárítási tározás, Horgászat Halgazdálkodás *Nyékládházakavicsbányák *Ongaikavicsbányatavak ANS541 állandó vízborítottságú bányató Horgászat ÉM A *-gal jelölt víztestek érintik a koncessziós területet. ÉM TI ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM ÉM TI TI ÉM ÉM ÉM TI ÉM TI A 23. ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket a vízjárta területekkel és műtárgyakkal. 60

61 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23. ábra. Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen (halas vizek, vízjárta területek) A vizsgálati terület északi és keleti-délkeleti része elöntési terület. A Tisza, a Sajó, a Hernád és a Takta mentén van jelölt nagyvízi meder, amelyet fővédvonal zár le. A folyóvizeken nagyműtárgy a Takta-övcsatornán és a Nyugati-főcsatornán van. Keresztirányú műtárgy számos vízfolyáson épült. A vizsgálati terület és környezete keleti-délkeleti fele mérsékelten közepesen belvízveszélyeztetett. Kisebb foltokban, sok helyen elszórtan, erősen veszélyeztetett területek is megjelennek A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területen elsősorban hideg vagy langyos vizet adó (<30 C) porózus és sekély porózus, valamint 30 C-nál melegebb vizet adó porózus termál víztestek fordulnak elő (Északi-középhegység medencéi, Észak-Alföld, valamint kisebb érintettséggel az Északkelet Alföld). Északról az 5 km-es körzetet további hegyvidéki víztestek érintik, de ezek jelentő- 61

62 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet sége alárendelt (24. ábra, 26. ábra, 27. ábra). A területre nyugatról két karszt víztest is benyúlik; a Bükki termálkarszt mélyen a vizsgálati területre, a Bükk keleti karszt pedig csak az 5 km-es zónát érintve (27. ábra). A terület felszín alatti víztesteinek listáját a 21. táblázatban közöljük. 21. táblázat. A területre és annak 5 km-es körzetére eső felszín alatti víztestek Víztest Víztest A víztest neve VOR azonosító Bükk Tisza-vízgyűjtő AIQ506 sh.2.4 Bükk, Borsodi-dombság Sajó-vízgyűjtő AIQ510 sh.2.5 Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő AIQ668 sh.2.6 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész AIQ579 sp *Cserehát AIQ576 sp *Sajó-Hernád-völgy AIQ634 sp *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy AIQ637 sp *Északi-középhegység peremvidék AIQ566 sp *Jászság, Nagykunság AIQ585 sp Bükk Tisza-vízgyűjtő AIQ505 h.2.4 Bükk, Borsodi-dombság Sajó-, Hernád-vízgyűjtő AIQ509 h.2.5 Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő AIQ667 h.2.6 *Cserehát Hernád-vízgyűjtő AIQ575 h.2.8 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész AIQ580 p Sajó-Hernád-völgy AIQ635 p *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy AIQ636 p *Északi-középhegység peremvidék AIQ567 p *Jászság, Nagykunság AIQ584 p Típus sekély hegyvidéki sekély porózus hegyvidéki porózus Bükk keleti karszt AIQ507 k.2.3 hideg karszt *Bükki termálkarszt AIQ511 kt.2.1 termálkarszt *Észak-Alföld AIQ563 pt.2.2 *Északkelet-Alföld AIQ568 pt.2.4 *Északi-középhegység medencéi AIQ565 pt.2.5 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. porózus termál 62

63 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24. ábra. A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével Határmenti víztestek A terület és annak 5 km-es körzete által érintett sekély porózus és porózus víztestek az ICPDR Tisza szinten kiemelt jelentőségűek. A területet érintő víztestek közül Szlovákiával határos az sh.2.5, h.2.5, sh.2.6, h.2.6, h.2.8, sp.2.8.1, p és pt.2.5; Romániával határos az sp és p.2.6.2; illetve Romániával és Ukrajnával határos a pt.2.4. Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak. 63

64 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszíni védett területek Felszíni és felszín alatti védett területek Az EU-VKI szerint is, a területen védettséget élveznek a különböző természetvédelmi területek vizes élőhelyei (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek, Natura 2000 és Ramsari védettségű területek), a halas vizek, a nitrátérzékeny- és tápanyagérzékeny területek, továbbá a kijelölt fürdőhelyek és rekreációs célra használt folyóvizek és állóvizek (25. ábra). Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei és védőidomai is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik. A vizsgálati terület szinte egésze nitrátérzékeny, a Hernád mente tápanyagérzékeny terület (1400, illetve 70 km 2 ). 25. ábra. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma szerinti természetvédelmi területek 64

65 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A természetvédelmi területekről bővebben a fejezetben található információ. A terület túlnyomó része természetvédelemmel érintett. Ex lege védett területek még a barlangok (5 km-es körzet határán: Miskolc, Legyesbénye), a lápok (Tiszalúc) és a szikes területek is (Polgár). Kijelölt fürdőhely a Tiszadobi Holt-Tiszán található, Tiszadobon. A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület, Natura 2000 SAC és SPA, Ramsari) (22. táblázat, 25. ábra). 22. táblázat. Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Natura2000 SAC Védett terület azonosító HUAN20004 Natura2000 SAC HUAN20006 Sajó-völgy Natura2000 SAC Natura2000 SAC HUBN20006 HUBN20007 Védett terület elnevezése Hernád-völgy és Sajóládierdő Miskolctapolcai Tatár-árok Vörös-bérc Kisgyőri Halom-vár Csincse-völgy Cseh-völgy Natura2000 SAC HUBN20029 Girincsi Nagy-erdő Natura2000 SAC HUBN20030 Hejő mente Natura2000 SAC HUBN20031 Mezőcsáti Rigós Natura2000 SAC HUBN20034 Borsodi-Mezőség Natura2000 SAC HUBN22096 Tiszaújvárosi ártéri erdők Natura2000 SPA HUBN10001 Natura2000 SPA HUBN10002 Borsodi-sík Natura2000 SPA HUBN10003 Bodrogzug Kopasz-hegy Taktaköz Bükk hegység és peremterületei Natura2000 SPA HUBN10005 Kesznyéten Natura2000 SPA HUBN10007 Natura2000 SPA HUHN10002 Hortobágy Nemzeti Park 138/NP/76 Bükki NP Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel Nemzeti Park 97/NP/73 Hortobágyi NP Ramsari Ramsari Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet 212/TK/89 Borsodi-Mezőség TK FAVÖKO típus vízi (forrás, alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (forrás, alaphozam), barlang vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi vízi (alaphozam), vizes, szárazföldi Felszíni védett termelések Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik. A terület felszíni vizeiből engedélyezett vízkiemeléseket a 23. táblázat mutatja be. 6 vízfolyáson történik 8 helyen halgazdaság és öntözés célú vízkiemelés, amelynek összes mennyisége m 3 /év (23. táblázat). 65

66 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Név Meder VOR Település 23. táblázat. Felszíni vízkivételi helyek Vízkivételi hely (Fkm) Vízkivétel célja Engedélyezett vízkivétel m 3 /év Sajó AAB659 Kesznyéten 7,9 Öntözés 9425 Hernád AAA532 Bőcs 12,8 Ipari vízellátás (kivéve hűtővíz) Bőcs-Kesznyéteni üzemvízcsatorna AEH859 Bőcs 8,65 Öntözés 8000 Bőcs-Kesznyéteni üzemvízcsatorna AEH859 Bőcs 7,96 Öntözés Hernád AAA532 Bőcs 12,8 vízmérlegből kimarad adathiány miatt Csincse-patak AAB039 Harsány 12,52 Halgazdasági vízellátás Nyugati-főcsatorna AAA317 Tiszadada 62,5 Ökológiai / természetvédelmi vízpótlás K-I.-főcsatorna AAA572 Tiszavasvári 0,4 Öntözés Gilip-patak AAA967 Legyesbénye 8,77 Öntözés Láncfok- Köröslaposicsatorna AAA047 Újtikos 0,535 Öntözés 8300 Énekes-ér ADX471 Mezőcsát 0,97 Ipari vízellátás (kivéve hűtővíz) 6205 Hejő-főcsatorna AAA111 Hejőpapi 0 vízmérlegből kimarad adathiány miatt Prügyi-főcsatorna AAA170 Prügy 4,5 vízmérlegből kimarad adathiány miatt Hernád AAA532 Szikszó 34 Öntözés Harangod-ér AAA289 Megyaszó 14,2 vízmérlegből kimarad adathiány miatt Hortobágy-főcsatorna AAB724 Hajdúnánás 75,3 Öntözés 7308 Csincse-övcsatorna AAB776 Gelej 20 Halgazdasági vízellátás Csincse-övcsatorna AAB776 Gelej 20 Halgazdasági vízellátás Bőcs-Kesznyéteni üzemvízcsatorna AEH859 Berzék 3,638 Öntözés Tisza AAA506 Tiszaújváros 489,6 Energiaipari hűtővíz Tisza AAA506 Tiszaújváros 485,75 Ipari vízellátás (kivéve hűtővíz) Tisza AAA506 Tiszaújváros 485,75 Ipari vízellátás (kivéve hűtővíz) Takta-övcsatorna AAB174 Szerencs 26,03 Öntözés 6000 Nyugati-főcsatorna AAA317 Folyás 33,301 Halgazdasági vízellátás vízmérlegből kimarad Nyugati-főcsatorna AAA317 Folyás 37, adathiány miatt Nyugati-főcsatorna AAA317 Folyás 35,354 Halgazdasági vízellátás Felszín alatti védett termelések A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben ld. 30. táblázatot). A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2) során készült közcélú ivóvízbázisok adatbázisa a legalább 10 m3/nap kapacitású, vagy 50 főnél többet ellátó üzemelő, illetve tartalék és távlati ivóvízbázisokat tartalmazza. Ennek megfelelően a Sajószöged vizsgálati területet érintő 17 felszín alatti ivóvízbázis közül 16 üzemelő, 1 távlati vízbá zis. Az 5 km-es körzet további 11 üzemelő és 1 távlati közcélú ivóvízbázist érint. A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nincs. A 29 ivóvízbázisból 12 sérülékeny (ebből 2 távlati ivóvízbázis); 10 vízbázis védőterületé nek meghatározása sérülékeny vízbázis programon belül, KEOP projekt keretein 66

67 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány belül 2, vala mint üzemeltető által további 2 diagnosztika készült. 1 távlati ivóvízbázis, valamint további 13 üzemelő ivóvízbázis védőterületi/védőidom határozattal rendelkezik. A vizsgálati terület jelentős részét Bőcs, Hernádnémeti, Tiszaújváros üzemelő ivóvízbázisok, valamint Tiszadob-Sajótorkolat távlati ivóvízbázis földhivatali védőterületei fedik le. Miskolc felől a miskolci Selyemréti Strandfürdő és MIVÍZ Kft. termálkutak egyesített lehatárolt védőidoma is érintett. A koncesszióval érintett területen 8; környezetében további 4 egyéb, közcélú vízbázis is található, amelyek közül 7 rendelkezik diagnosztikával, 3 bizonyult sérülékenynek. A 24. táblázat ismerteti részletesen a terület közcélú és egyéb vízbázisait, míg a 26. ábra a felszín alatti termelések védőterületeit és speciális termelő kutakat mutatja be. 26. ábra. Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 67

68 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 24. táblázat. A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Védendő FEV/ Vízbázis Vízbázis Rendelkezésre álló Település Vízbázis Státusz termelés FAV VOR sérülékeny diagnosztika (m 3 /nap) Bekecs FAV AID242 Bekecs körzeti vízmű üzemelő igen 1700 Bőcs, ÉRV Zrt. X/B. határozat, befejezett *Bőcs FAV AID260 üzemelő igen 2567 telep SVB diagnosztika határozat, befejezett *Emőd FAV AID337 Emőd Városi vízmű T+R üzemelő igen 3312 SVB diagnosztika Görbeháza, Görbeháza határozat, befejezett Görbeháza FAV AID388 üzemelő nem 331 vm. KEOP diagnosztika Harsány FAV AID407 Harsány, községi vízmű üzemelő igen határozat 250 *Hejőbába FAV AID414 Hejőbába, körzeti vízmű üzemelő igen határozat 220 *Hernádnémeti FAV Hernádnémeti ÉRV Zrt. határozat, befejezett AID421 X. telep (Kelteti üzemelő igen SVB diagnosztika Csúcsvízmű) Folyás FAV Polgár-Folyás, Polgár- előzetes SVB AID639 üzemelő igen Folyás vm. diagnosztika 500 Polgár FAV AID640 Polgár Ny. távlati igen határozat, befejezett SVB diagnosztika *Polgár FAV AID641 Polgár vm. R üzemelő nem határozat, befejezett SVB diagnosztika 2000 Szerencs FAV AID720 Szerencs, körzeti vízmű üzemelő igen 750 Tiszadada FAV AID763 Tiszadada vm. üzemelő igen határozat, befejezett SVB diagnosztika 1500 *Tiszadob FAV AID764 Tiszadob-Sajótorkolat távlati igen befejezett SVB távlati vízbázis *Tiszaújváros FAV Tiszaújvárosi Városi AID770 Vízmű *Újtikos FAV AID784 Újtikos-Tiszagyulaháza Mezőcsát Prügy *Szakáld *Taktaharkány *Tiszalúc Tiszatarján *Gesztely *Igrici *Tiszadob *Tiszadob Gelej *Hejőkeresztúr *Hejőszalonta FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV FAV üzemelő igen diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika határozat, befejezett SVB diagnosztika vm. üzemelő nem 300 AOK78 8 Mezőcsát vízmű üzemelő nem 480 AOK82 3 Prügy-Taktakenéz vízmű üzemelő nem 380 AOK84 2 Szakáld vízmű üzemelő nem 45 határozat, befejezett AOK85 Taktaharkány-Taktaszada üzemelő nem üzemeltetői 5 vízmű diagnosztika 619 AOK87 Tiszalúc községi vízmű üzemelő nem AOK87 Tiszatarján-Hejőkürt üzemelő nem vízmű AOK88 Újharangod Vízműtelep üzemelő nem 11 3 AOK73 Igrici községi vízmű üzemelő nem 58 7 ALG73 Tiszadob-Reje tanya üzemelő nem vízmű Víztermelő Telepe ALG73 Tiszadob vízmű üzemelő nem Víztermelő Telepe AOK69 Gelej vízmű üzemelő nem 65 5 AOK71 8 AOK71 9 Hejőkeresztúr vízmű üzemelő nem határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika 9000 Hejőszalonta ivóvízmű üzemelő nem 25 Miskolc FAV AID550 Miskolc, Tapolca üzemelő igen Emőd FAV Emőd-Istvánmajor közműves ellátása Emőd K-83 sz. vízműkút határozat, befejezett KEOP diagnosztika

69 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település *Hernádnémeti FEV/ FAV FAV Vízbázis VOR Vízbázis **110m-es ásványvízkút (058/15) Mezőcsát FAV **Mezőcsát-Strandfürdő *Miskolc FAV **Aug.20. strand *Miskolc *Miskolc FAV FAV **MIRSA Zrt. Miskolci Hűtőháza **Likörgyár Vitéz u. 13. telep *Miskolc FAV **MIVÍZ központi telep *Miskolc *Szerencs FAV FAV **Tapolcai Termál Strand **Nestlé Kft. Szerencsi Gyára Tiszakeszi FAV **Derzs-telep Tiszatarján FAV **Tuzokos-tanya *Tiszaújváros FAV **Tiszai Vegyi Kombinát Nyrt. Vízmű *Tiszaújváros FAV **Termálfürdő *Bőcs FAV SVB: sérülékeny vízbázis. FEV felszíni, FAV felszín alatti. * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el. ** egyéb, közcélú vízbázis. **Borsodi Sörgyár Bőcsi telepe Státusz egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú egyéb közcélú Vízbázis sérülékeny Rendelkezésre álló diagnosztika Védendő termelés (m 3 /nap) nem 37 nem 293 nem határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika 890 nem 246 nem nem nem csak lehatárolás, befejezett határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat folyamatban, befejezett üzemeltetői diagnosztika nem 82 igen 24 igen 30 igen nem nem csak lehatárolás, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika határozat, befejezett üzemeltetői diagnosztika Az OTH nyilvántartása szerint 3 ásványvíz és 3 gyógyvíznek minősített kút található a vizsgálati területen, környezetében további 1 ásványvizet termelő kút mélyült. A kutak részletes adatait a 25. táblázat tartalmazza. 25. táblázat. Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Mezőcsát K-46 ásványvíz ásványvíz , , *Polgár B-88 Polgári gyógyvíz gyógyvíz , , *Tiszaújváros K-75 ásványvíz , , *Miskolc B-108 Bükki Lélek ásványvíz ásványvíz M-108 *Miskolc B-109 Lillafüredi ásványvíz ásványvíz M-109 *Tiszaújváros K-77 Tisza 2006 gyógyvíz , , *Tiszaújváros K-123 gyógyvíz , , A *-gal jelölt kutak a területre esnek. A vizsgálati területen 19, míg körzetében további 6 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek az Észak-Alföld és Északi-középhegység porózus termál és a Bükki termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és pannóniai, prepannóniai miocén, illetve triász összleteket csapolják. A Mályi kút szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert, 1000 métert meghaladó mélységből 5 kút termel a területen. 2 kút vízszintészlelőként hasznosul, a műkö- 69

70 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet dő kutak vizének felhasználása pedig többcélú; fürdővízként, mezőgazdasági, energetikai és kis mértékben ivóvíz céllal is termelik őket. További 5 kút rendelkezik hatályos vízjogi létesítési engedéllyel energetikai célú hasznosításra. Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 26. táblázat közöl. A 27. ábra a területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel. 27. ábra. A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 70

71 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26. táblázat. A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele *Köröm (Sajóhídvég) K-3 S , ,4 1857, T2 mezőgazdasági 4-5 *Miskolc B , ,6 599,4 633,2 43 T2 fürdő 4-3 *Miskolc B , , T2 fürdő 4-4 *Miskolc B , ,7 447, T2 fürdő+ipari 4-41 *Miskolc K , , T2 ipari 4-44 *Polgár B , , Pl2 fürdő *Taktaszada B M4 vízmű 4-32 *Tiszapalkonya K , , Pl2 észlelő 4-39 *Tiszapalkonya K , ,6 581,4 596,5 38 Pl2 észlelő 4-40 *Tiszaújváros B , , Pl2 fürdő 4-30 *Tiszaújváros K , ,2 491,8 641,4 35 Pl2 fürdő 4-48 *Tiszaújváros K , ,8 1137,2 1251,5 64 Pl2 fürdő 4-49 *Tiszaújváros K ,3 996,3 1158,9 57,5 Pl2 fürdő 4-57 Arnót K , ,8 607, T2 mezőgazdasági 4-58 Arnót K , , ,6 T visszasajtolás 4-66 Kistokaj K , ,3 1499, ,5 T geotermikus energia hasznosítása 4-60 Kistokaj K-7/A , , ,6 T geotermikus energia hasznosítása 4-60/A Kistokaj K , ,8 1069, ,2 T geotermikus energia hasznosítása 4-61 Kistokaj K , ,6 1051, T geotermikus energia hasznosítása 4-62 Mályi K , ,7 2257,8 2305,5 98 T2 geotermikus energia hasznosítása 4-59 Mályi B , , T geotermikus energia hasznosítása 4-63 Mezőcsát K , ,8 631,9 740,6 49 Pl2 fürdő 4-28 Miskolc B , , ,7 47 T2 fürdő 4-22 Miskolc K , ,3 260, T Miskolc B , ,9 T ivóvíz 4-65 ***Bőcs KT talpmélység geotermikus energia KT hasznosítása ***Bőcs KV talpmélység 1650 ***Hejőkürt HK talpmélység 1300 ***Hejőkürt HK talpmélység 88 ***Felsőzsolca hrsz-ú A *-gal jelölt kutak a területre esnek. ** kút létesítése idején. *** hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező kút talpmélység 1000 visszasajtolás geotermikus energia hasznosítása visszasajtolás geotermikus energia hasznosítása A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 27. táblázat és a 28. táblázat tartalmazza. A sekély porózus víztestek készleteit ivóvíznek, ipari, bányászati, mezőgazdasági és öntözési célra hasznosítják. A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként és bányászati céllal, kisebb mértékben egyéb mezőgazdasági céllal termelik. Különösen jelentős mértékű víztermelés a sekély- és réteg porózus víztestekből történő Mátrai Erőmű által végzett víztelenítés. A porózus termál KV-1 HK-1 HK-2 T-88 71

72 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet vízadók készleteit elsősorban fürdővízként hasznosítják. Termálkarsztból vízkiemelés energetikai, ivóvíz és fürdési céllal, a hideg karszt vizét ivóvíz céllal termelik. Visszatáplálás az energetikai célú termálvíz kiemelés során történik a területen (Miskolc, Kistokaj, Mályi). Víztest kódja 27. táblázat. A területen és az 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év fürdővíz egyéb termelés egyéb mezőgazdasági visszatáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva Összesen sh sh ,777 0,679 25,456 sh sp sp sp ,497 59, ,943 21,01 0 4,515 39, ,355 sp , ,62 303,376 13,4 58,597 4, , ,245 sp , ,621 16, ,445 sp h h ,656 69,656 h ,132 20,42 403,552 h p p ,099 84, , ,453 p ,353 71,862 0, ,772 11,996 29, ,625 p ,188 9, , ,527 p ,254 6,583 24,837 k , ,593 kt , , ,501 87, ,667 pt , ,102 pt pt táblázat. Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és annak 5 km-es körzetében együttesen (VGT, 2013-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) sekély porózus sekélyebb, mint ,045 porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,442 porózus termál magasabb, mint ,102 sekély hegyvidéki sekélyebb, mint 30 25,456 hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,208 karszt 2919,593 termál karszt magasabb, mint ,667 Összesen: 33070,513 72

73 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pontszerű szennyezőforrások Szennyeződések Pontszerű szennyezőforrásnak minősülnek a szennyvíztisztító telepek, ahonnan a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik. A bevezetések hatása a befogadó víztestekre az esetek többségében nem jelentős (28. ábra, 29. táblázat). 29. táblázat. Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Tiszatarján Tiszatarján Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Taktaharkány Taktaharkány Szennyvíztisztító telep Takta-övcsatorna észak nem jelentős Onga Ócsanálos Szennyvíztisztító Telep Vadász-patak nem jelentős *Szakáld Szakáld Szennyvíztisztító Telep Hejő Szarda-övcsatorna nem jelentős Tiszadada Tiszadada Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Szerencs Szerencs Szennyvíztisztító Telep Takta-övcsatorna észak fontos *Bőcs Bőcs Szennyvíztisztító Telep Sajó alsó nem jelentős *Polgár Polgár Szennyvíztisztító Telep Király-ér felső fontos Mezőcsát Mezőcsát Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Görbeháza Görbeháza Szennyvíztisztító Telep Hortobágy-főcsatorna nem jelentős Emőd Emőd Szennyvíztisztító Telep Hejő Szarda-övcsatorna nem jelentős *Tiszaújváros Tiszaújváros Szennyvíztisztító Telep Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Miskolc Miskolc Szennyvíztisztító Telep Sajó alsó nem jelentős Megyaszó Megyaszó Szennyvíztisztító Telep Harangod-ér vízrendszere jelentős *Köröm Köröm Szennyvíztisztító Telep Sajó alsó nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet. A terület felszíni és felszínalatti víztesteit nagyszámú egyéb (pl. ipari) bevezetés is érinti, ezek felszíni vizekre tett hatása azonban többnyire nem jelentős (30. táblázat). 30. táblázat. Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra Polgár sósvíztározó tó Termálvíz, fürdővíz Király-ér felső nem jelentős *Miskolc Hőközpont Energiaipar Szinva-patak nem jelentős *Tiszaújváros Kőolajfinomító Kőolaj-feldolgozás Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Tiszaújváros Erőmű Energiaipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Tiszaújváros Erőmű Energiaipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Tiszaújváros Erőmű Energiaipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Miskolc Drótgyár Egyéb feldolgozóipar Sajó alsó nem jelentős *Tiszaújváros Vegyi üzem Egyéb feldolgozóipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Folyás Tinólaposi halastó Halászat Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna fontos *Miskolc Központi telephely Szolgáltatóipar Szinva-patak nem jelentős *Polgár Vízellátó kútak M3 City Center Kft. Szolgáltatóipar Talaj nem jelentős Sajókeresztúr Szennyvíztisztító telep Hulladékkezelés Sajó alsó nem jelentős *Bőcs Borsodi Sörgyár Kft. Gyártelep Élelmiszeripar Sajó alsó nem jelentős *Bőcs Borsodi Sörgyár Kft. Gyártelep Élelmiszeripar Sajó alsó nem jelentős 73

74 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó víztest neve Hatása a befogadóra Tiszaújváros Termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Miskolc Barlang- és Gyógyfürdő Termálvíz, fürdővíz Hejő-patak nem jelentős Miskolc Selyemréti Strandfürdő Termálvíz, fürdővíz Szinva-patak nem jelentős Mezőcsát Termálfürdő Termálvíz, fürdővíz Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős *Tiszapalkonya Erőmű Energiaipar Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig nem jelentős Nyékládháza Pálinkafőzde Élelmiszeripar Hejő-patak nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a koncessziós területet. 28. ábra. Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen 74

75 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 29. ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást. Kettő B3-as (nem veszélyes besorolású) és egy C kategóriájú (veszélyes) hulladéklerakó található a területen; az előbbiek Hejőpapin, az utóbbi Tiszaújvároson. Tiszaújvároson két veszélyeshulladék égető is található. 29. ábra. Hulladékgazdálkodás a vizsgált területen A 30. ábraán láthatóak a szennyezett területek. A két fő szennyeződési gócpont Miskolc és és Tiszaújváros. Mindkét helyen számos káreseményt tartanak nyilván; a szennyező anyagok igen vegyes palettát mutatnak (TPH, BTEX, PAH, ÁVK, EC, szervetlen és egyéb). Egyéb káreseményekről van információnk Arnótról (TPH), Bőcsről (klórozott CH és CH), Felsőzsolcáról (CH), Hejőkürtről (CH), Igriciből (Hejőpapi külterület, CH), Mályiból (CH), Mezőcsátról (TPH, BTEX, PAH), Nemesbikkről (CH), Nyékládházáról (TPH, BTEX, PAH), Polgárról (TPH, BTEX, PAH), Sajószögedről (TPH), Szerencsről (ammónia, szulfát, TPH, BTEX, ÁVK), Taktaharkányból (CH), Taktaszadáról (foszfát, nitrát, szulfát, TPH, ÁVK), Tiszalúcról (CH) és Újtitkosról (Ni, Mo). 75

76 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 30. ábra. Szennyezett területek A térség mezőgazdasági jellegéből fakadóan a fő szennyező tevékenység az állattartás. A vizsgálati területen és környezetében kb. 400 állattartó tenyészet található. Jelentős ipari tevékenységek: élelmiszeripar, vegyipar, energiaágazat, ásványipar, fémtermelés és -feldolgozás, hulladékkezelés. Miskolcon, Tiszaújvárosban, Gelejen, Görbeházán, Hernádkakon, Mezőcsáton, Hejőcsabán, Nyékládházán, Polgáron, Szerencsen és Szirmabesenyőn benzinkutak üzemelnek. 12 Seveso besorolású üzem található területen, Felsőzsolcán kettő, Miskolcon kettő, Sajóbábonyban egy, Szerencsen egy és Tiszaújvároson hat. A terület felszíni víztestein halpusztulást, állati tetemek előfordulását, olajszennyezést, habképződést és oxigénhiányt dokumentáltak. A felszíni vizeket e mellett szennyvízbevezetés is érinti. 76

77 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A térség fő bányászott nyersanyagai az agyag, a homok és a kavics. A terület 5 km-es körzetbe benyúlnak a hegyvidéki területek bányatelkei, úgy mint a bükkábrányi lignit, a Miskolc III. mészkő, ill. a lyukóbányai barnaszén. Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 31. ábra mutatja be. 31. ábra. Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási nyilvántartás Diffúz szennyezőforrások Nagy területen folyik nitrátterheléssel együttjáró intenzív mezőgazdasági tevékenység (elsősorban szántóföldi művelés) (32. ábra). 77

78 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 32. ábra. Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagylétszámú állattartó telepek Vízbázisok veszélyeztetettsége Veszélyeztetettségi vizsgálatot a 29 ivóvízbázisból a 13 sérülékeny vízbázis esetében végeztek. Az eredmények alapján minden esetben jelentős veszély áll fenn. A veszélyeztetettség oka leginkább a vízbázis területhasználatából adódik, azaz a település, illetve a mezőgazdasági terület aránya a védőterületen meghaladja az 50%-ot; továbbá árvízi (8 eset), földtani közeg (8 jelentős, 2 közepes), éghajlati, és a felszíni víz szennyeződéséből adódó kockázat van (3 eset) és Szerencs vízbázis esetében nitráttal szennyezett a termelőkút. 78

79 Összesített biológiai állapot Fizikai kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá. E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek integrált állapota 13 esetben mérsékelt, 10 esetben gyenge, és 3 esetben rossz; adathiány miatt egy víztest állapota nem ismert. Állóvíz víztestek közül 1 jó, 3 mérsékelt és 1 gyenge állapotú. 2 esetben adathiány miatt nem értékelhető az állapot. A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 31. táblázat mutatja be. 31. táblázat. Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest név Víztest azonosító Bábony-patak AEP290 rossz rossz kiváló rossz nem jó rossz *Bársonyos-öntöző-főcsatorna AEP306 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt Csincse-övcsatorna AEP392 gyenge jó mérsékelt gyenge adathiány gyenge Csincse-patak és Kis-Csincse AEP393 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt Fennsíki-csatorna vízrendszere AEP486 gyenge mérsékelt kiváló gyenge adathiány gyenge *Gilip-patak AEP517 gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge *Harangod-ér vízrendszere AEP565 gyenge gyenge jó gyenge adathiány gyenge *Hejő-főcsatorna AEP572 mérsékelt kiváló jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Hejő-patak AEP573 mérsékelt jó kiváló mérsékelt adathiány mérsékelt *Hejő Szarda-övcsatorna AEP574 mérsékelt kiváló jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Hernád alsó AEP579 mérsékelt jó rossz mérsékelt jó mérsékelt Kácsi-patak vízrendszere AEP622 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Király-ér és Tiszakeszifőcsatorna AEP674 rossz mérsékelt jó rossz jó rossz *Kis-Sajó AEP683 gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge Kulcsár-völgyi-patak AEP730 mérsékelt rossz kiváló mérsékelt adathiány mérsékelt *Nyugati-főcsatorna AEP849 mérsékelt jó jó mérsékelt jó mérsékelt *Sajó alsó AEP932 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Szerencs-patak alsó AEQ007 rossz mérsékelt rossz rossz adathiány rossz *Szinva-patak AEQ013 mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt *Takta-övcsatorna észak AEQ029 gyenge jó jó gyenge jó gyenge *Takta-övcsatorna dél AEQ030 adathiány adathiány rossz adathiány adathiány adathiány *Taktaközi-öntöző-főcsatorna AEQ031 gyenge kiváló jó gyenge jó gyenge *Tisza Keleti-főcsatornától Tiszabábolnáig AEQ059 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt jó mérsékelt Tiszavalki-főcsatorna AEQ065 gyenge mérsékelt kiváló gyenge adathiány gyenge Vadász-patak AEQ088 gyenge gyenge jó gyenge adathiány gyenge Hortobágy-főcsatorna AOC785 mérsékelt mérsékelt rossz mérsékelt nem jó mérsékelt 79

80 Összesített biológiai állapot Fizikai kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Víztest név Víztest azonosító *Király-ér felső AOC798 gyenge jó kiváló gyenge nem jó gyenge *Alsózsolca I. kavicsbánya 2-7 mérsékelt gyenge jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Csorbatelepi-tó 2-6 gyenge jó jó gyenge adathiány gyenge *Nyékládháza-kavicsbányák 2-6 mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt adathiány mérsékelt *Tiszadobi Holt-Tisza 2-17 jó jó mérsékelt jó jó jó *Tiszaluci-Holt-Tisza 2-7 mérsékelt jó jó mérsékelt adathiány mérsékelt *Tiszatarjáni-Holt-Tisza 2-17 adathiány adathiány mérsékelt adathiány adathiány adathiány *Ongai-kavicsbányatavak 2-7 adathiány adathiány jó adathiány adathiány adathiány A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A felszín alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota 15 esetben jó és 8 esetben gyenge a gyenge minősítést szerzett vízadók kizárólag sekély porózus és porózus víztestek (32. táblázat). A gyenge állapotot a vízmérleg teszt eredményei adják, valamint az Északiközéphegység peremvidéke víztesteknél a bánya víztelenítésből származó vízszintsüllyedések. A minőségi állapotfelmérés során 16 víztest állapota jónak bizonyult, 5 gyenge, illetve 2 állapota jó, ennek ellenére gyenge kockázat minősítést szerzett. A gyenge állapotú víztestek esetében a vízbázis teszt adott gyenge minősítést (33. táblázat). Víztest 32. táblázat. A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota VOR neve jele Süllyedés Vízmérleg Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ505 Bükk Tisza-vízgyűjtő h.2.4 jó jó jó jó jó AIQ567 Északi-középhegység peremvidék p gyenge jó jó gyenge AIQ667 Zempléni-hegység Hernádvízgyűjtő h.2.6 jó jó jó jó jó AIQ635 Sajó-Hernád-völgy p jó jó jó jó AIQ509 Bükk, Borsodi-dombság Sajó-, Hernád-vízgyűjtő h.2.5 jó jó jó jó jó AIQ575 *Cserehát Hernád-vízgyűjtő h.2.8 jó jó jó jó jó AIQ584 *Jászság, Nagykunság p jó gyenge jó gyenge AIQ636 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy p jó gyenge jó gyenge AIQ580 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész p jó gyenge jó gyenge AIQ507 Bükk keleti karszt k.2.3 jó jó jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó jó Zempléni-hegység Hernádvízgyűjtő AIQ668 sh.2.6 jó jó jó jó jó AIQ506 Bükk Tisza-vízgyűjtő sh.2.4 jó jó jó jó jó 80

81 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest VOR neve jele Süllyedés Vízmérleg Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ637 Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sp jó gyenge jó jó gyenge AIQ579 Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész sp jó gyenge jó gyenge gyenge AIQ585 Jászság, Nagykunság sp jó gyenge jó jó gyenge AIQ566 Északi-középhegység peremvidék sp gyenge jó jó jó gyenge AIQ510 Bükk, Borsodi-dombság Sajó-vízgyűjtő sh.2.5 jó jó jó jó jó AIQ634 Sajó-Hernád-völgy sp jó jó jó jó jó AIQ576 Cserehát sp jó jó jó jó jó AIQ568 *Északkelet-Alföld pt.2.4 jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó *Északi-középhegység AIQ565 pt.2.5 jó jó jó medencéi A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Víztest 33. táblázat. Felszín alatti vizek minőségi állapota VOR neve jele Diffúz Vízbázis Trend Teszt Felszíni víz FAVÖKO Intrúzió Víztest állapota AIQ505 Bükk Tisza-vízgyűjtő h.2.4 jó jó jó jó AIQ567 *Északi-középhegység peremvidék p jó jó jó jó Zempléni-hegység Hernádvízgyűjtő (NO 3 ) gyenge AIQ667 h.2.6 jó jó jó gyenge AIQ635 Sajó-Hernád-völgy p jó jó jó jó Bükk, Borsodi-dombság Sajó-, gyenge AIQ509 h.2.5 jó Hernád-vízgyűjtő (NH 4 ) jó gyenge gyenge AIQ575 *Cserehát Hernád-vízgyűjtő h.2.8 jó jó jó jó jó AIQ584 *Jászság, Nagykunság p jó jó jó jó AIQ636 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy p jó jó jó jó *Hortobágy, Nagykunság, Bihar AIQ580 északi rész p jó jó jó jó AIQ507 Bükk keleti karszt k.2.3 jó jó jó jó jó AIQ511 *Bükki termálkarszt kt.2.1 jó jó jó jó Zempléni-hegység Hernádvízgyűjtő AIQ668 sh.2.6 jó jó jó jó jó AIQ506 Bükk Tisza-vízgyűjtő sh.2.4 jó jó, de gyenge kockázata (SO 4 ) jó jó jó, de gyenge kockázata AIQ637 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sp jó jó jó jó jó jó jó, de jó, de *Hortobágy, Nagykunság, Bihar AIQ579 sp jó jó gyenge jó gyenge északi rész kockázata kockázata AIQ585 *Jászság, Nagykunság sp jó jó gyenge gyenge jó gyenge AIQ566 *Északi-középhegység peremvidék Bükk, Borsodi-dombság Sajóvízgyűjtő AIQ510 sp jó gyenge (NO 3, SO 4 ) jó jó gyenge sh.2.5 jó jó jó jó jó AIQ634 Sajó-Hernád-völgy sp jó gyenge (SO 4 ) jó jó gyenge AIQ576 *Cserehát sp jó jó jó jó jó AIQ568 *Északkelet-Alföld pt.2.4 jó jó jó jó AIQ563 *Észak-Alföld pt.2.2 jó jó jó jó AIQ565 *Északi-középhegység medencéi pt.2.5 jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. 81

82 Feltáró monitoring Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban Veszélyes anyag miatti operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok az első VGT mérési ciklusban Veszélyes anyag miatti operatív pontok az első VGT mérési ciklusban Biológiai mintavétel Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet Felszíni víz monitoringprogramja Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII.31.) KvVM rendelet szerint történt. A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoringhelyeket és a vizsgált jellemzőket a 34. táblázat mutatja be. A VKI monitoringrendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004-től kezdődően: expedíciós (referenciahely kutatás), ökológiai, hidromorfológiai felmérés (33. ábra). A felszíni víztesteire vonatkozó kémiai monitoringprogramot a 34. táblázat ismerteti, 49 vizsgálati helyen. 34. táblázat. Felszíni víz monitoringpontok a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely *Tisza Tiszaújváros *Sajó Sajólád, közúti híd *Sajó Kesznyéten *Szinva-patak Miskolc, Hűtőházi út hídja *Hernád Gesztely *Sajó alsó Miskolc + + Takta-övcsatorna Szerencs Cukorgyári tavak + + észak Nyugati Polgár + + Főcsatorna *Takta-övcsatorna Taktaharkány + + észak *Takta-övcsatorna Tiszalúc + + észak Takta-övcsatorna Szerencs, Szerencs-Prügy észak közúti híd Takta-övcsatorna Szerencs (Szerencs, észak cukorgyári tavak) Vadász-patak Ócsanálos *Hejő-főcsatorna Hejőkürt *Hejő-főcsatorna Nemesbikk *Hernád alsó Sajóhídvég Tiszadobi Holt- Tiszadobi Holt-Tisza (Darab- Tisza Tisza) *Tiszadobi Holt- Tiszadobi Holt-Tisza (Felső- Tisza Darab-Tisza) Tiszadobi Holt- Tisza Felső Darab Tisza *Tiszadobi Holt- Tiszadobi Holt-Tisza (Szűcs- Tisza Tisza) *Tiszadobi Holt- Tiszadobi Holt-Tisza (Szűcs- Tisza Tisza) *Tiszadobi Holt- Tiszadobi Holt-Tisza (Malom- Tisza Tisza)

83 Feltáró monitoring Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban Veszélyes anyag miatti operatív pontok a legutóbbi VGT mérési ciklusban Tápanyag-terhelés és hidromorfológiai beavatkozások miatt operatív pontok az első VGT mérési ciklusban Veszélyes anyag miatti operatív pontok az első VGT mérési ciklusban Biológiai mintavétel Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Vízminőségi mintavételi hely KTJ kódja Felszíni víz neve Mérőhely *Gólem-tó Nyékládháza *Holt-Tisza Tiszalúc *Bársonyosöntöző-főcsatorna Bőcs közúti híd Fennsíki-csatorna vízrendszere Szerencs vasúti híd Gilip-patak Bekecs *Harangod-ér Taktaharkány + + *Hejő-Szardaövcsatorna elágazás) Nagycsécs (35 főút Muhi Hejő-patak Nyékládháza István-tó Nyékládháza + Kulcsár-völgyipatak Emőd közúti híd *Kis-Sajó Felsőzsolca Középső-tó Nyékládháza + Taktaközi-öntözőfőcsatorna között, közúti híd) Szerencs (Szerencs és Prügy Énekes-ér Mezőcsát Geleji víztározó Gelej *Király-ér Újtikos, közúti híd Szűcs-Tisza Tiszadada gát + *Alsózsolca I Alsózsolca + kavicsbánya Csincse-övcsatorna Gelej, közúti híd + Csincse-patak és Harsány + + Kis-Csincse Csincse-patak és Csincse, Geleji tározó felett, Kis-Csincse közúti híd Kis-Csincse Csincse, Geleji tározó felett *Csorbatelepi tó Miskolc Hejő-patak Kistokaj + + *Nyékládháza kavicsbányák Nyékládháza + Debreceni-tó *Tisza Keletifőcsatornától Tiszapalkonya + + Tiszabábolnáig Nyékládházakavicsbányák Mályi + + A *-gal jelölt monitoring pont a területen található. A felszíni vizekhez köthető védett területek monitoringján fürdővíz monitoring a Tisza-tó tiszafüredi strandjain történik. A nitrátérzékeny területeket 12, a tápanyagérzékeny területeket pedig 2 monitoringpont vizsgálja felszíni vízre vonatkozóan. 83

84 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 33. ábra. Felszíni víztestek VGT monitoringpontjai Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoringprogram keretein belül a sekély porózus vízadókról 33, a porózusakról 36, hegyvidékiről 1, karsztról 1, termálkarsztról 4, porózus termálról szintén 4 kút szolgáltat információt. Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 35. táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege, és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el. A 34. ábra ismerteti a felszín alatti víztestek monitoringpontjait. A felszín alatti vizek mennyiségi monitoringprogramja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző. A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoringprogramon belül történik. Termálvíz monitoringprogramon belül (S4) 4 kúton történik mérés. 84

85 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A felszín alatti vizekhez köthető védett területek monitoringján belül ivóvíz monitoring 29 kútban történik; a területen lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat (FAVÖKO) 11 monitoringpont, a nitrátérzékeny területeket 31 monitoringpont vizsgálja felszíni alatti vízre vonatkozóan. 35. táblázat. Felszín alatti mennyiségi és minőségi monitoringpontok víztestenkénti eloszlása Víztest Víztest jele mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő sh Zempléni-hegység Hernád-vízgyűjtő h S2 1 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar sp Q1 3 Q1 4 északi rész *Sajó-Hernád-völgy sp Q1 1 S1 1 Q1+S1, 2 Q1 6 *Sajó-Takta-völgy, Hortobágy sp Q1 1 S2 2 Q1+S1 5 Q1 2 S1 1 Q1+S1 19 *Északi-középhegység peremvidék sp Q1 1 S1 2 *Jászság, Nagykunság sp Q1 2 *Hortobágy, Nagykunság, Bihar p Q1 1 S3 2 északi rész Sajó-Hernád-völgy p Q1 1 S2, 1 S3 4 *Sajó-Takta-völgy, 1 S2, 2 Q1+S2, p Q1 1 Q1+S3 1 Q1 1 S3 Hortobágy 6 S3 3 Q1+S3 17 *Északi-középhegység peremvidék p Q1 3 S3 7 *Jászság, Nagykunság p Q1 1 S3 6 Bükk keleti karszt k S2 1 *Bükki termálkarszt kt Q1+S4 2 Q1+S4 4 *Észak-Alföld pt Q1 2 S4 4 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet. Összesen (db) 85

86 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet 34. ábra. Védett területek és felszín alatti vizek monitoringprogramjának pontjai a területen Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése. Felszíni vízfolyások esetén a jó kémiai állapot 9 esetben fenntartandó; a többi esetben ez 2027-re érhető el. A jó ökológiai potenciál vagy állapot a vízfolyásokon 2027-et követően érhető el. Állóvizek esetén egy esetben a jó állapot fenntartandó, a többi esetben ez 2027-re érhető el. A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó. A jó mennyiségi állapot négy víztest esetén 2027-re érhető el, négy víztest esetén pedig addig enyhe célkitűzéseket fenntartva 2027 után. A jó kémiai állapot 7 víztest esetén 2027-re érhető el. A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg. A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv melléklete és táblázatai tartalmazzák. 86

87 Sajószöged. I. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1.5. Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2016. április) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) Szénhidrogén-kutatás A koncesszióra javasolt területre nem esik hatályos szénhidrogén-kutatási területet (6. melléklet), valamint a koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem található (MBFH Bányászat, április). A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén bányatelkek vannak, ezeket a 36. táblázat és a 6. melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, április). 36. táblázat. A koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat Bater-kód Emőd V. szénhidrogén Tiszavasvári IV. szénhidrogén (nem hagyományos) szénhidrogén földgáz (nem konv) *MÜT: műszaki üzemi terv. Engedélyes Folyópart Energia Kft. Folyópart Energia Kft. Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* ,6303 működő ,0004 működő Egyéb nyersanyagok A Sajószöged vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 53 db jogilag működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: agyag, homok, kavics, valamint barnaszén és lignit nyersanyaggal. Ezekből a bányákból 38 db esik a területre, 15 bányatelek pedig kívül esik a területen. A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban. A bányák közül 27 működő, 11 szünetelő, 4 kutatás alatt áll, 2 tájrendezési állapotú, 9 esetében nincs érvényes MÜT (műszaki üzemi terv), egyet pedig bezártak. A meglévő bányaterületek térképét a 35. ábra mutatja be. A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és annak 5 km-es körzetében összesen 99 db, amelyeknek kitermelhető nyersanyaga: agyag, homok, kavics, vegyes tőzeg, lápföld és egyéb ásványi nyersanyag. A területen belülre 67 db, a területen kívülre pedig 32 db megkutatott készlet esik. A bányák területi elhelyezkedését a 35. ábra, a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 36. ábra, adataikat pedig a mellékelt táblázatok tartalmazzák, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának decemberi adatbázisa alapján készültek. A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért a kisméretű bányatelkeket pontszerű jellel tüntettük fel. A megkutatott 87

88 Sajószöged. Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezet készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre. 35. ábra. Sajószöged vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák áttekintő helyszínrajza 88