Somogyvár szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése

Átírás

1 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Herman Ottó Intézet Országos Vízügyi Főigazgatóság Somogyvár szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentése készült az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011 (VI29) kormányrendelet alapján Megbízó: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Összeállította: Kovács Zsolt 1 és Gyuricza György 1 Közreműködött: Barczikayné Szeiler Rita 1, Bujdosó Éva 1, Gál Nóra 1, Gáspár Emese 1, Gulyás Ágnes 1, Horváth Zoltán 1, Jencsel Henrietta 1, Kercsmár Zsolt 1, Kerékgyártó Tamás 1, Korbély Balázs 3, Kovács Gábor 2, Kovács Zsolt 1, Laczkóné Őri Gabriella 1, Lajtos Sándor 1, Maginecz János 4, Monspart- Molnár Zsófia 3, Müller Tamás 1, Németh András 1, Paszera György 1, Redlerné Tátrai Mariann 1, Selmeczi Pál 1, Szentpétery Ildikó 1, Szőcs Teodóra 1, Thamóné Bozsó Edit 1, Tolmács Daniella 1, Tóth György 1, Ujháziné Kerék Barbara 1, Varga Renáta 1, Veres Imre 2, Végh Hajnalka 1, Zilahi-Sebess László 1 1 Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) 2 Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) 3 Herman Ottó Intézet (HOI) 4 Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Budapest,

2 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Jóváhagyta: Dr Fancsik Tamás Lektorálta: Füri Judit Izabella Dr Koloszár László Dr Piros Olga A jelentés: 231 oldalt, 72 ábrát, 49 táblázatot, 7 függeléket és 8 mellékletet tartalmaz 2

3 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Somogyvár szénhidrogén koncesszióra javasolt terület komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés tervezete A bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (Btv) 9 (2) bekezdése értelmében a miniszter az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló tanulmányt (I rész) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) véleményezésre kiküldte az érintett önkormányzatoknak és az érdekelt hivatalos szerveknek A vizsgálati jelentés tervezet II része a válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása, a III rész pedig a vizsgálati területre vonatkozó tiltások és korlátozások felsorolásából áll, amely az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján került összeállításra 3

4 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Tartalom Bevezetés 11 1 A vizsgálati terület jellemzése Somogyvár vizsgálati terület földrajzi leírása Térbeli elhelyezkedése és földrajza Talajtan és természetes növényzet A területhasználat térképi bemutatása Természetvédelem Somogyvár vizsgálati terület földtana A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A terület földtani viszonyai A terület vízföldtani viszonyai A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai A terület vízminőségi képe A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások Határ menti víztestek Monitoring Mennyiségi és minőségi állapotértékelés Intézkedések és környezeti célkitűzések Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Szénhidrogén-kutatás Egyéb nyersanyagok A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők A Somogyvár terület szénhidrogén vagyona A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 123

5 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 221 Kutatási módszerek A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása Közlekedési viszonyok Energiahálózatok A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyon-gazdálkodási vagy energiaellátási cél A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A terhelés várható időtartama A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A kutatási szakasz időtartama A termelési szakasz időtartama A termelés felhagyását követő időszak A várható legfontosabb bányaveszélyek A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat 157 Levegőtisztaság-védelem Zajhatás és rezgések A talajvízre gyakorolt hatások A felszíni vizekre gyakorolt hatások Természetvédelem Tájvédelem (HOI) A termőföld védelme Erdőgazdálkodás, vadvédelem Az épített környezet, és a kulturális örökség védelme Társadalmi vonatkozások A bányászati tevékenység értékelése a felszíni és felszín alatti víztestekre, ivóvízbázisokra vonatkozóan, a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális, vagy országhatáron átnyúló hatások bemutatása Hatások a rezervoárokban Hatások a rezervoárok és a felszín között Hatások a felszínen 180 Országhatáron átnyúló hatások A területen és térrészen a környezeti hatások miatti korlátozás vagy tiltás alá eső bányászati technológiák felsorolása 181 5

6 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 34 A bányászati tevékenység értékelése a védett természeti és NATURA 2000 területekre vonatkozóan a várható állapotváltozások megadása, a várható regionális hatások bemutatása (HOI) 181 Irodalom 185 Internetes hivatkozások 191 II A válaszadó közigazgatási szervek és szakhatóságok felsorolása 193 III Tiltások és korlátozások az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat, valamint az illetékes hatóságok válaszai alapján 195 Függelék 214 Mellékletek 231 Ábrajegyzék 1 ábra Somogyvár vizsgálati terület elhelyezkedése 12 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése 15 3 ábra Somogyvár vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén 17 4 ábra Somogyvár vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) 18 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Somogyvár vizsgálati területen, 2011 (%) 19 6 ábra Talajtípusok a Somogyvár vizsgálati területen (VKGA 2009) 20 7 ábra Somogyvár vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) 21 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek 27 9 ábra A vizsgálati terület lehatárolása, valamint a területen és 5 km-es körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése ábra A medencealjzat szerkezeti egységei ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf ábra A vizsgálati terület É-i részén megjelenő Táskai és Nikla Öreglaki törés értelmezése ábra Pozitív virágszerkezet D-i vergencijú lapos rátolódásai a Táska-, és a Nikla Öreglak-törés transzpressziós zónájában ábra A Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonalhoz kötődő rámpa-antiklinálisok között elhelyezkedő szinklinális szerkezet, ábra A Balaton-vonal (BF) és a Közép-magyarországi vonal (MHF) közti terület középső-miocén (prerift) előtti képződményeiben megjelenő szerkezetek ábra Belső-Somogy K-i részének késő-miocén és pleisztocén rétegsorai és neotektonikai értelmezése fúrások alapján ábra A Somogyvár vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, ábra Az É D-i irányultságú Mi 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A K Ny-i irányultságú Mi 8 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra Az É D-i irányultságú Mi 14 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 43 6

7 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 21 ábra A K Ny-i irányultságú Mi 46 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra Az É D-i irányultságú Mi 55 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben ábra A vizsgálati terület É-i részének, a Nikla-Öreglaki töréstől É-ra elhelyezkedő prekainozoos aljzat felépítése és a képződmények párhuzamosítása ábra A Balaton-vonal mentén érintkező Alcapa-főegység és a Közép-magyarországifőegység szerkezete ábra A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvény nyomvonala és a területen mélyült, 500 m-nél mélyebb fúrások helye ábra A Pannon-medence Ny-i részének medencemorfológiája, kainozoos üledékciklusai és ezek párhuzamosítása valamint kronosztratigráfiája ábra A vizsgálati terület középső részének földtani szelvénye 10 -es túlmagasítással ábra A felső-miocén (pannóniai és pliocén) harmadrendű szekvenciák ideális megjelenése, kronosztratigráfiája, a medencefejlődés főbb szerkezeti eseményei és formációbeosztása ábra Késő-miocén formációk párhuzamosítása a Dunántúli-középhegységtől ÉNy-ra eső Kisalföld és a DK-re eső somogyi terület ÉNy-i pereme között ábra A vizsgálati területen áthaladó, szekvencia-sztratigráfiai alapokon korrelált szeizmikus szelvények nyomvonalai ábra A terület DNy-i részét metsző szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai) pliocén rétegsorának szekvenciái ábra A terület középső részét metsző, a Táskai és a Nikla-1-es fúrásokon áthaladó szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai)-pliocén rétegsorának szekvenciái ábra A terület ÉK-i részét metsző, a Karádi és Ig-5-ös fúrásokon áthaladó szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai)-pliocén rétegsorának szekvenciái ábra Pleisztocén-holocén tektonika és üledékképződés összefüggése a belső-somogyi Somogyfajsz Pusztakovácsi és a külső-somogyi Somogyvámos között ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen ábra Hulladékgazdálkodás ábra Szennyezett területek ábra Ipari létesítmények, káresemények ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen91 7

8 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 49 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza ábra A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán ábra Badeni zátonyképződmények vonulata 3D hatású mélységtérképen ábra A Tatárvár telep területére idő-mélység konverzió segítségével készített vastagságtérkép a badeni képződményekre (KERESZTES et al 2014) ábra A mezőcsokonyai szerkezet földtani szelvénye ábra Somogyvár vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia ábra Irányított ferde fúrás ábra A rétegrepesztés folyamata ábra A vizsgálati terület térségének (Somogy- és Zala megye) vasút- és közúthálózata (2013) ábra A vizsgálati terület térsége (Somogy- és Zala megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe ábra A vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe ábra A vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe ábra A világ várható energiafogyasztása között ábra A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) ábra A vizsgálati terület térségében található zalaegerszegi- és kaposvári légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai 159 Táblázatjegyzék 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai 12 2 táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt terület sarokpontjai 13 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok 13 4 táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok 14 5 táblázat Somogyvár vizsgálati terület tájbeosztása 15 6 táblázat Somogyvár vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben 20 7 táblázat Somogyvár vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) 24 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 kmes környezetére 27 8

9 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetben táblázat A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre53 18 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek táblázat A területen és környezetében lévő állóvíztestek táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai 81 SVB: sérülékeny vízbázis táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak táblázat A területen és 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek táblázat A somogyvári vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai táblázat Somogyvár vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Somogyvár területre táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon 153 9

10 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 44 táblázat A vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása táblázat A 2012 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2013) táblázat A 2013 évi légszennyezettségi index értékelése a manuális mérőállomások szerint (OMSZ, 2014) táblázat Örökségvédelem alá eső objektumok a vizsgálati területen (I II kategória) táblázat A vizsgálati területen található műemlékek részleges listája 173 Függelék 1 függelék A HAAS et al 2010: Magyarország prekainozoos térképének tektonikai jelkulcsa függelék Rövidítések függelék A területre eső közigazgatási egységek lakossága és népsűrűsége függelék Helyi védettség alatt álló természeti értékek függelék A vizsgálati területet érintő 2D szeizmikus szelvények függelék A vizsgálati területetre eső Zala megyei települések termőföldjeinek minősége függelék Minősített dokumentumok szénhidrogén és geotermia témakörben függelék Minősített dokumentumok környezetföldtan témakörben 228 Mellékletek 1 melléklet Somogyvár Helyszínrajz, természetvédelmi területek 2 melléklet Somogyvár Területhasznosítás (CORINE) 3 melléklet Somogyvár Prekainozoos aljzat (HAAS et al 2010) 4 melléklet Somogyvár Alsó-pannóniai képződmények talpmélysége 5 melléklet Somogyvár Alsó-pannóniai képződmények vastgsága 6 melléklet Somogyvár Szénhidrogén-kutatási felmértség 7 melléklet Somogyvár Szeizmikus felmértség 8 melléklet Somogyvár Fúrási és geofizikai felmértség 10

11 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Bevezetés A Bányászatról szóló 1993 évi XLVIII törvény (továbbiakban: Bányatörvény) 2010 év elejei módosítása alapján zárt területnek minősül a meghatározott ásványi nyersanyag így a szénhidrogén kutatása, feltárása, kitermelése céljából lehatárolt, vizsgálati pályázatra kijelölhető terület A Bányatörvény értelmében a zárt területeken a rendelkezésre álló földtani adatok, valamint a vállalkozói kezdeményezések alapján a miniszter vizsgálati pályázatot hirdethet meg azokon a területrészeken, ahol a külön jogszabály szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével az ásványi nyersanyag bányászata, illetve a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik A komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatokat jelenleg a 103/2011 (VI 29) kormányrendelet (Kr) szabályozza Ez a vizsgálat a bányászati koncesszió céljára történő kijelölés érdekében végzett környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokat figyelembe vevő vizsgálatokat jelenti A Kr alapján komplex érzékenységi terhelhetőségi vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH), a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI), a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) végzik, a Kr 1 mellékletében megjelölt közigazgatási szervek közreműködésével A rendelet alapján elkészítettük Somogyvár terület érzékenység terhelhetőség vizsgálati tanulmányát szénhidrogén vonatkozásában A tanulmány tartalmát és szerkezetét a rendelet komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány tartalmáról szóló 2 melléklete határozza meg 11

12 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1 A vizsgálati terület jellemzése 11 Somogyvár vizsgálati terület földrajzi leírása 111 Térbeli elhelyezkedése és földrajza A Somogyvár vizsgálati terület: 762,66 km 2 kiterjedésű Somogy, és Zala megyék területén helyezkedik el (1 ábra, 1 melléklet) A vizsgálati terület körül kijelöltünk egy 5 km-rel kibővített téglalap alakú környezetet (5 km-es környezet, 1 táblázat) A vizsgálatot, adatgyűjtést részben kiterjesztettük erre a térrészre is 1 táblázat A vizsgálati terület sarokpontjai Id Vizsgálati terület Id 5 km-es környezet EOV Y (m) EOV X (m) EOV Y (m) EOV X (m) = = ábra Somogyvár vizsgálati terület elhelyezkedése A terület (1) sarokpontja Csapi és Galambok községek között található Innen K felé 17 km-re, Szőcsénypuszta K-i határában van a (2) pont, majd É felé 6,9 km-re, Somogysámson

13 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány és Horvátkút között a (3) Kelet felé 24 km-re, Somogyvár területén a (4), majd É-i irányban 10 km-re, Lengyeltótitól É-ra kb 1 km-re az (5) Innen K-i irányban 20 km-re, Somogymeggyestől D-re kb 2,5 km-re a (6) pont, ahol D-nek fordul a határ és 16,9 km-t haladva, Igaltól Ny-ra kb 2 km-re eléri a (7) pontot Innen Ny felé 32 km-re, Marcali városától DK-re kb 5 km-re a (8), tovább D felé 9,7 km-re, Nagybajomtól ÉÉK-re kb 3 km-re a (9), innen Ny felé 16 km-re, Nemesdédtől ÉK-re kb 2 km-re a (10), majd É-ra 1,7 km-re a (11), tovább Ny felé 13 km-re, Miháld Ny-i határában a (12), ahonnan É felé 8 km-re a határ beköt az (1) pontba A terület legnagyobb tengerszint feletti magassága Kisbárapátitól DDNy-ra 1 km-re 278 mbf A legmélyebb pont Boronkától Ny-ra 400 m-re, a Boronkai-patak és Sári-csatorna közötti területen található, 109,2 mbf A koncesszióra javasolt területből a hatályos szénhidrogén bányatelkek területét eltávolítottuk (2 ábra, 2 táblázat) Somogyvár Somogyvár térrész határponti koordinátákkal: 762,66 km 2 Somogyvár koncesszióra javasolt terület: 736,17 km 2 Somogyvár szénhidrogén bányatelkek területe: 26,48 km 2 2 táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt terület sarokpontjai Id EOV Y EOV X (m) (m) Koncesszióra javasolt terület , = A 3 táblázat sorolja fel azokat a településeket, amelyek közigazgatási területe (kül-, és/vagy belterülete) érinti a vizsgálati területet A 4 táblázat a koncesszióra javasolt terület által érintett közigazgatási területeket adja meg 3 táblázat A vizsgálati területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Andocs Somogy Nemesdéd Somogy Bonnya Somogy Nemeskisfalud Somogy Böhönye Somogy Nemesvid Somogy Csákány Somogy Nikla Somogy Csömend Somogy Osztopán Somogy Ecseny Somogy Öreglak Somogy Edde Somogy Pamuk Somogy Felsőmocsolád Somogy Pat Zala Fiad Somogy Polány Somogy Gadány Somogy Pusztakovácsi Somogy Galambok Zala Ráksi Somogy Gamás Somogy Somogybabod Somogy Gyugy Somogy Somogygeszti Somogy 13

14 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Megye Település Megye Hács Somogy Somogysámson Somogy Hosszúvíz Somogy Somogysimonyi Somogy Karád Somogy Somogytúr Somogy Kelevíz Somogy Somogyvámos Somogy Kisbárapáti Somogy Somogyvár Somogy Kisberény Somogy Somogyzsitfa Somogy Lengyeltóti Somogy Szentgáloskér Somogy Libickozma Somogy Szenyér Somogy Marcali Somogy Szőkedencs Somogy Mernye Somogy Tapsony Somogy Mesztegnyő Somogy Varászló Somogy Miháld Zala Vése Somogy Nagybajom Somogy Zalakomár Zala Nagyrécse Zala Zalaszentjakab Zala Nagyszakácsi Somogy 4 táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt területet érintő települési közigazgatási határok Település Megye Település Megye Andocs Somogy Nemesdéd Somogy Bonnya Somogy Nemeskisfalud Somogy Böhönye Somogy Nemesvid Somogy Csákány Somogy Nikla Somogy Csömend Somogy Osztopán Somogy Ecseny Somogy Öreglak Somogy Edde Somogy Pamuk Somogy Felsőmocsolád Somogy Pat Zala Fiad Somogy Polány Somogy Gadány Somogy Pusztakovácsi Somogy Galambok Zala Ráksi Somogy Gamás Somogy Somogybabod Somogy Gyugy Somogy Somogygeszti Somogy Hács Somogy Somogysámson Somogy Hosszúvíz Somogy Somogysimonyi Somogy Karád Somogy Somogytúr Somogy Kelevíz Somogy Somogyvámos Somogy Kisbárapáti Somogy Somogyvár Somogy Kisberény Somogy Somogyzsitfa Somogy Lengyeltóti Somogy Szentgáloskér Somogy Libickozma Somogy Szenyér Somogy Mernye Somogy Szőkedencs Somogy Mesztegnyő Somogy Tapsony Somogy Miháld Zala Varászló Somogy Nagybajom Somogy Vése Somogy Nagyrécse Zala Zalakomár Zala Nagyszakácsi Somogy Zalaszentjakab Zala 14

15 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 ábra A vizsgálati terület és a koncesszióra javasolt területek elhelyezkedése A pontszámozás a 2 táblázat szerinti barna vonal a vizsgálati terület, fekete vonal a vizsgálati terület 5 km-es környezete rózsaszín poligon Somogyvár koncesszióra javasolt terület A vizsgált terület MAROSI, SOMOGYI szerk (1990) és DÖVÉNYI szerk (2010) alapján 97,4%-ban a Dunántúli-dombság és 2,6%-ban a Nyugat-magyarországi peremvidék nagytájhoz tartozik (5 táblázat, 3 ábra) 5 táblázat Somogyvár vizsgálati terület tájbeosztása Nagytáj Középtáj Kistájcsoport Kistáj km 2 % Külső-Somogy nincs Nyugat-Külső-Somogy 293,4 38,5 Kelet-Külső-Somogy 35,9 4,7 Marcali-hát 108,8 14,2 Dunántúli-dombság Nyugat-Belső-Somogy 127,8 16,8 Belső-Somogy nincs Kelet-Belső-Somogy 169,4 22,2 Nagyberek 7,7 1,0 Nyugat-magyarországi Zalai-dombvidék Kelet-Zalaidombság peremvidék Zalaapáti-hát 19,6 2,6 Összesen 762,6 100,0 A vizsgálati területet Ny-ról a Nyugat-magyarországi peremvidékhez tartozó Zalaapáti-hát keleti peremének deráziós lépcsői határolják K-i kétharmada Belső-Somogy futóhomok formákkal (hosszanti buckák, szélbarázdák, maradékgerincek, garmadák, széllyukak) tagolt, D felé alacsonyodó hordalékkúp síksága, felszínén K felé egyre sűrűbben É D-i tengelyű lapos, széles völgyek, köztük tágas, lapos, többnyire vizenyős mélyedések, É D-i irányban rendeződött buckasorok, lepelhomokkal fedett teraszszerű formák találhatók A relatív relief a 15

16 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés buckás részen m/km 2, K felé 3 20 m/km 2 -re csökken a felszín hullámosságának függvényében A benyúló Marcali-hát közel 10 km széles, D felé keskenyedő és alacsonyodó forma, mely a nagy Belső-somogyi-hordalékkúpot Ny-i és K-i részre osztja Kis szerkezeti völgyek tagolják A területre eső részen a relatív relief m/km 2 A terület K-i része Külső-Somogy, mely a vizsgált részen É D-i tengelyű, D felé alacsonyodó, K Ny-i irányban lépcsős hátak rendszere, melyet a meridionális helyzetű Osztopáni-völgy különít el a Belsősomogyi hordalékkúptól A hátak központi részei viszonylag sík felszínek, peremeiken jellemzők az eróziós deráziós kisformák, a hátraharapódzó völgyfők mély szakadékvölgyekkel, egyéb löszformákkal (páholyok, cirkuszok, üregek, fülkék, mélyutak) A közepes hajlásszögű lejtőkön az erózió jelentős A domborzat tagoltsága élénk, a relatív relief m/km 2 A területre középen É-ról, ujjszerűen benyúló Nagyberek sík, kisformákban gazdag felszínén turzásgátak, homokformák hosszanti vizenyős mélyedésekkel, lápteknőkkel váltakoznak A vizsgált terület a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlati zónába esik Az évi napfénytartam óra, nyáron , télen óra Az évi középhőmérséklet 9,8 10,3 C A napi középhőmérséklet április 3 8-tól október ig, napon át 10 C fölött marad Az utolsó tavaszi fagyok a április 8 15-e körül, míg az első őszi fagyok október a táján várhatók, ez évente fagymentes nap A viszonylag nagy eltérést a jelentős K Ny-i kiterjedés indokolja A maximum hőmérsékletek sokévi átlaga 33,0 33,5 C, míg a téli minimumoké C A csapadék évi összege a területen mm Évente átlag hótakarós nap valószínű, a maximális hóvastagság átlaga cm Az ariditási index (az a dimenzió nélküli szám, mely a párolgás és a csapadék arányát jellemzi oly módon, hogy a mm-ben mért elpárolgott vízmennyiséget elosztjuk a mm-ben mért csapadékmennyiséggel; ha értéke >1 arid, ha <1 humid éghajlatról beszélünk): 0,9 1,05 Általában az É-i, a DNy-i, a terület K-i határa közelében a Ny-i, Ny-i határán a D-i szélirány a leggyakoribb Az átlagos szélsebesség maximuma 3 m/s, a magasabb tetőkön kissé nagyobb (3,5 m/s) Az éghajlati adottságok a hőigényes, hosszú tenyészidejű szántóföldi és kertészeti kultúráknak (gabonafélék, kapások) felelnek meg A magasabb hátakon erdőgazdálkodás folyik 16

17 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 ábra Somogyvár vizsgálati terület Magyarország geomorfológiai térképén (kivágat: PÉCSI 2000) 17

18 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgált terület társadalmi gazdasági helyzetét a 3 függelék, a települések elhelyezkedését az 1 ábra mutatja be A 2011-es népszámlálás adatai alapján a mintaterületen 35 fő/km 2 volt a népsűrűség, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól (107 fő/km 2 ) A területen belül egyedül Marcali rendelkezett az országos átlagot kismértékben meghaladó népsűrűséggel (112 fő/km 2 ) A korszerkezet kedvezőnek tekinthető, a gyermekkorúak száma összességében meghaladta a 65 évnél idősebbek számát, az elöregedési index (a 65 éves életkorú népességnek a gyermekkorú, 14 éves népességhez viszonyított arányát kifejező szám, mely a népesség korösszetétele változásának, így az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora) értéke átlagosan 85% volt, ugyanakkor a vizsgált területen jelentős különbségek figyelhetők meg, a kiugróan elöregedő települések mozaikszerűen helyezkednek el A legkedvezőtlenebb korszerkezettel Nemeskisfalud (522%), Somogysimonyi (317%), és Szőkedencs (287%) rendelkezett (Népszámlálás 2011) Az iskolázottság tekintetében a népszámlálás adatai szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagosan 34%-a rendelkezett általános iskolai végzettséggel Középfokú szakmai oklevéllel rendelkezett a lakosság 22%-a, érettségizett több, mint 18%, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mindössze 7% volt, így az iskolázottság szintje a térségben jelentősen elmarad az országos átlagtól Magasabb, az országos átlag körüli, vagy azt meghaladó értékekkel csak Libickozma, Nagyrécse, Marcali és Hosszúvíz települések rendelkeztek (Népszámlálás 2011) 4 ábra Somogyvár vizsgálati területen mért munkanélküliségi ráta, 2011 (%) A vizsgált területen a lakosság gazdasági aktivitása átlagosan 40% volt, ami jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (45%) Csupán öt településen haladta meg az aktivitási arány az országos átlagot: Marcaliban (48%), Nagyrécsén (47%), Somogybabodon (46%), Mernyén (46%) és Somogyvámoson (45%) Ebből látható, hogy a térség foglalkoztatási 18

19 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány viszonyai belső perifériális helyzetéből fakadóan igen rossznak mondhatók A munkanélküliségi ráta (4 ábra) átlagosan 15%-volt, ami meghaladta az országosan mért 12,6%-ot A területi különbségeket tekintve ebben az esetben is megállapítható a belső periféria elmaradottsága (Népszámlálás 2011) A lakosság jövedelmi viszonyai összességében szintén kedvezőtlenek voltak, az egy lakosra jutó jövedelem 2011-ben nem érte el az Ft-ot, az országos átlag ebben az időszakban közel Ft volt A jövedelem tekintetében szintén jelentős területi különbségek figyelhetők meg (5 ábra), a legszegényebb településen (Nemeskisfalud) az egy lakosra jutó éves jövedelem 2011-ben a leggazdagabb település (Libickozma) értékének mindössze 11%-át érte el Az országos átlagot csupán Libickozmán ( Ft/fő) és Nagyrécsén ( Ft/fő) haladta meg az egy főre jutó jövedelem (NAV Személyi jövedelemadó statisztika) 5 ábra Egy lakosra jutó éves jövedelem Somogyvár vizsgálati területen, 2011 (%) A vizsgált területen a legnépesebb nemzetiségek 2011-ben (Népszámlálás 2011) a cigány (4432 fő) és a német (917 fő), a többi kisebbség összlétszáma kevesebb, mint 150 fő volt A cigány kisebbség részaránya számos településen meghaladta a 10%-ot, Somogygeszti, Galambok, Somogysámson, Edde, Pamuk és Szenyér településeken pedig a 25%-ot is A német kisebbség részaránya 6 településen haladta meg az 5%-ot, a legmagasabb arányban pedig Somogysimonyiban (19%), Ecsenyen (15%), Bonnyán (14%), és Csákányban (12%) élnek (Népszámlálás 2011) 19

20 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 1121 Talajtípusok 112 Talajtan és természetes növényzet A terület több, mint felén agyagbemosódásos barna erdőtalajok találhatók (6 táblázat, 6 ábra) Zömmel löszös, kisebb részben homokos talajképző üledéken keletkeztek Mechanikai összetételük a talajképző üledék szemcseeloszlásának függvényében vályog, homokos vályog Vízgazdálkodásuk a homoktartalomtól függ, minél több a homok, annál kedvezőtlenebb Kémhatásuk a kilúgozottság függvényében erősen vagy gyengén savanyú Zömmel szántók, erdők, szőlők, és gyümölcsöskertek Az agyagbemosódásos barna erdőtalajnál alacsonyabb térszínen, löszös talajképző üledéken kialakult barnaföldek vályog, homokos vályog mechanikai összetételűek, kedvező vízgazdálkodásúak, gyengén savanyú kémhatásúak, jó termékenységűek Főként szántók és erdők, gyümölcsösök Homokosabb változataik egészen a köves és földes kopárig erodálódhatnak 6 ábra Talajtípusok a Somogyvár vizsgálati területen (VKGA 2009) 20 6 táblázat Somogyvár vizsgálati terület talajtípusainak százalékos megoszlása csökkenő sorrendben Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 7 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok 444,2 58,3 9 Barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalajok) 209,8 27,5 11 Csernozjom barna erdőtalajok 41,6 5,4 26 Réti öntéstalajok 28,7 3,7 25 Réti talajok 21,4 2,8 27 Lápos réti talajok 13,1 1,7 1 Köves és földes kopárok 2,7 0,4

21 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Talajtípus kódja Talajtípus Terület (km 2 ) % 8 Pszeudoglejes barna erdőtalajok 0,5 0,1 29 Lecsapolt és telkesített síkláp talajok 0,6 0,1 Összesen 762,6 100,0 A barnaföldnél még lankásabb térszínen csernozjom barna erdőtalajok keletkeztek löszös üledéken, melyeknek az előző kettőnél nagyobb a szervesanyag-tartalma és mérsékeltebb a kilúgozottsága Elsősorban szántók, szőlők Az erdő alárendelt A réti talajok a felszín közeli talajvíz miatt korlátozott termőrétegűek, elsősorban szántók A réti öntések homokos vályog mechanikai összetételűek, termékenységük a szervesanyag-tartalom függvénye, általában rétés legelőként hasznosulnak A lecsapolt és telkesített síkláp és lápos réti talajok elsősorban a lápi élővilág természetes élőhelyei A szárazabb részeken rétek, ritkán szántók A pszeudoglejes barna erdőtalaj a Zalaapáti-háton fordul elő, periglaciális talajképző üledéken alakult ki Mivel a talajszelvényben van egy kis vízvezető képességű réteg, a vízgazdálkodás kedvezőtlen, de a szőlőkultúrának, illetve az erdőknek éppen megfelel 1122 Talajérzékenység A bányászati koncessziós munkálatok hatásaival szemben mutatott talajérzékenységet, térképen ábrázoltuk A 15 hatás a következő volt: anaerob viszonyok, biogén oldódás, hőszennyezés, humusz-hígulás, láposodás/rétiesedés, lúgosítás, másodlagos szikesedés, roskadás/omlás, savasodás, talajdegradáció, felületi talajlehordódás, vonalas talajlehordódás, talajvízszint emelkedés, tömörödés, vízzárás A vonatkozó adatokat, térképi forrásokat úgy válogattuk össze, hogy azok alkalmasak legyenek a talajokat veszélyeztető hatások értékelésére (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) Az agrotopográfiai adatbázis (VKGA 2009) kilenc tematikus szintje közül közvetlenül hetet vontunk be a felszíni hatásokat értékelő adatok közé és 9 érzékenységi kategóriát különítettünk el úgy, hogy veszélyeztetettségi pontérték szerint három fő csoportot és azokon belül három három alcsoportot képeztünk A 7 ábra a vizsgált terület fentiek szerint meghatározott talajérzékenységét ábrázolja 7 ábra Somogyvár vizsgálati terület koncessziós tevékenységgel szembeni talajérzékenységi térképe (MARSI, SZENTPÉTERY 2013) 21

22 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A teljes terület a közepesen veszélyeztetett főcsoportba tartozik (7 ábra) A terület nagy részén található agyagbemosódásos barna erdőtalajok a savanyodásra és a tömörödésre nagyon érzékenyek Homokos talajképző üledékből keletkezett változataik egészen a köves, földes kopárig erodálódhatnak Ez a veszély a lankás völgyoldalakon és a mélyebb, talajnedves részeken kisebb A barnaföldek a vizsgált fizikai és a kémiai hatások többségére érzékenyek A kis kiterjedésben előforduló láptalajok a biogén oldódásra, a felületi és vonalas erózióra, a talajvíz emelkedésére és a tömörödésre a legérzékenyebbek, ezek az erősen veszélyeztetett területek A talajvédelem az egész vizsgálati területen figyelmet, az erősen veszélyeztetett területeken kiemelt figyelmet kíván 1123 A vizsgálati terület természetes növényzete A területre a szántók és az erdők előfordulása a legjellemzőbb (a szántók aránya középtájt és keleten nagyobb), de előfordulnak legelők, gyepek és kisebb kiterjedésben lápok és mocsarak is A mára kiszárított lápok kotuján, a teljes talaj-előkészítéssel felújított erdőkben, felhagyott szántókon és nedves élőhelyeken az özöngyomok nagyon elterjedtek A másodlagos gyepek és az egykori legelők intenzíven cserjésednek Zalaapáti-hát (Ny) A kistáj potenciális erdőterület, klímazonális vegetációtípusát szubmediterrán bükkösök jelentik, melyek az alacsonyabb térszíneken gyertyános-tölgyesekbe mennek át A patakvölgyekben égerligetek alakultak ki Régen kiterjedt irtásrétek voltak a települések környékén, ahol legeltettek, majd később gyümölcsösöket, zártkerteket alakítottak ki Nyugat-Belső-Somogy (Ny-on nagyobb terület) A kistáj nagy része potenciális erdőterület Természetes erdőtársulásai főként gyertyánostölgyesek, kisebb részben bükkösök A vízfolyások mentén keményfás ligeterdők is vannak és a buckaközi mélyedésekben gyakoriak az égeres láperdők A természetes erdőtársulások helyén ma már sok helyen kultúrerdők: akácosok, erdei- és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ill ültetvényszerű égeresek találhatók Aránylag fejlett a lápi vegetáció, több kisebb (főleg zsombékos) láp tarkítja a területet A legszárazabb homokon ezüstperjés gyepek díszlenek, a környékükön pedig homoki legelőket találunk Az üdébb erdők irtása nyomán mocsárrétek alakultak ki Marcali-hát (középső rész Ny-i területe) A kistáj döntő részben potenciális erdőterület A természetes erdőtársulások főleg gyertyános-tölgyesek, a Nagyberek felé tölgy kőris szil ligeterdő is előfordul, sőt töredékesen cseres-tölgyessel is találkozhatunk Nagyobb területarányban szerepelnek a kultúrerdők: akácosok, erdei, fekete- és lucfenyvesek, ill a jellegtelen származékerdők A mélyedésekben helyenként láposodó tavak alakultak ki, néhol fejlett lebegő hínárral A parti zonációban elterjedtek a keskeny- és széleslevelű gyékényes, ágas békabuzogányos és parti sásos állományok Többfelé találkozunk mocsári sásossal, de előfordul még zsombéksásos, fűz-láp és égeres láperdő is Egyes szivárgó vizű termőhelyeken fragmentális láprét maradványok, egyes vízfolyások mentén pedig kaszálással, illetve legeltetéssel fenntartott réti csenkeszes és sédbúzás mocsárrétek vannak Gyakoriak a másodlagos, jellegtelen gyepek Nagyberek (középen kis terület) A terület mélyebb fekvésű részeinek potenciális vegetációját nádasok, télisásosok, zsombékos és egyéb magassásosok, valamint üde láprétek képezhetik A kevésbé bolygatott helyeken ezek ma is megtalálhatók Elterjedtek a (főként réti csenkeszes és sédbúzás) mocsárrétek 22

23 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Fűzlápok és égeres mocsárerdők is kialakultak Gyakoriak a nemesnyár-ültetvények, az akácosok, az erdei és feketefenyvesek Nagy területet foglalnak el a szántóföldi kultúrák Kelet-Belső-Somogy (középen nagy terület) A területre a homokon kialakult erdők és a buckaközi mélyedésekben létrejött lápok jellemzők A humuszos homoktalajok tipikus erdőtársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyesek és kisebb kiterjedésben a keményfaligetek Ma már (aljnövényzetüket és a faállományt tekintve is) jórészt fajszegények Napjainkra jórészt kultúrtájjá alakult a vidék: rossz termőképességű szántók, akácosok, telepített erdeifenyvesek és más homogén kultúrerdők Erdőirtással tájképileg értékes kaszálók és fás legelők jöttek létre, melyek spontán erdősülnek A felhagyott szántók helyén kialakuló másodlagos gyepek szintén fajszegények A teljes talajelőkészítéssel felújított erdőkben, felhagyott szántókon és nedves élőhelyeken az özöngyomok nagyon elterjedtek Nyugat-Külső-Somogy (K-en nagy terület) A természetes erdőtársulások megmaradt állományai nagyobbrészt gyertyános-tölgyesek, az északias kitettségű völgyekben bükkösök A természetes erdőtársulások helyén igen gyakran akácosokat, erdei- és feketefenyveseket és más kultúrerdőket, valamint jellegtelen származékerdőket találunk, ill jelentős a mezőgazdasági kultúrák aránya Helyenként átszivárgásos, ill forráslápok alakultak ki Kelet-Külső-Somogy (DK-i sarok) Jelentős mértékben átalakított, töredékesen fennmaradt félszáraz és üde tölgyesekből, mocsarakból, rétekből, löszgyepekből, döntő részben mezőgazdasági területekből és faültetvényekből álló dombvidéki kultúrtáj A löszön kialakuló talajok kiváló adottságai és a kedvező reliefviszonyok következtében az erdők aránya évszázadok óta alacsony A terület kiemelkedő értékei a szubkontinentális és szubmediterrán fajokkal színezett, magasfüvű löszgyepfragmentumok Gyakoriak a fajszegény, degradált, rontott erdők és általános a nem őshonos fajok terjeszkedése A völgyalji halastórendszerek környékén gyakoriak a mocsaras és vizes élőhelyek, azonban alig akad özöngyomoktól mentes állomány A másodlagos gyepek és az egykori legelők intenzíven cserjésednek A gyomflóra gazdag A leírás részben DÖVÉNYI szerk (2010) alapján készült Az erdők kiterjedése igen nagy a területen (31,6%) A természetes erdőtársulások főként gyertyános-tölgyesek, kisebb részben bükkösök A vízfolyások mentén keményfás ligeterdők is vannak és nyugaton égeres láperdők is előfordulnak a mélyebb területeken A természetes erdőtársulások helyén ma már sok helyen kultúrerdők: akácosok, erdei és feketefenyvesek, lucfenyvesek, ültetvényszerű égeresek, ill jellegtelen származékerdők vannak Tulajdonforma tekintetében az állami tulajdon a legnagyobb arányú a terület egészén, csak középen kerül túlsúlyba a második legfontosabb kategória, a magántulajdonú erdők előfordulása Elsődleges rendeltetés szempontjából a terület nagy része a gazdasági kategóriába esik, a nyugati terület keleti részén megnő a védelmi kategóriába tartozó erdők aránya, sőt egy nagy terület a közjóléti kategóriába tartozik Tűzveszélyességi szempontból összességében a kis tűzveszély kategória a legjellemzőbb, nyugaton és középtájt alig fordul elő más típus, míg a nyugati rész keleti területein és keleten jelentősen megnő a közepes és nagymértékű tűzveszély kategória aránya, de nem válik uralkodóvá (a bekezdés forrása: Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) a következő víztestekhez kapcsolódnak (zárójelben a védett terület típusa van feltüntetve): Balaton a Berekkel sekély porózus (Natura 2000), Zalai-dombság Balaton-vízgyűjtő sekély porózus (természetvédelmi 23

24 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés terület, Natura 2000), Balaton déli vízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000) és a Rinya-mentevízgyűjtő sekély porózus (Natura 2000) 113 A területhasználat térképi bemutatása A területhasználat ismert adatai a CORINE (2009) szerint az alábbiak (7 táblázat), térképi ábrázolásuk a 2 mellékleten látható 7 táblázat Somogyvár vizsgálati terület területhasználatának adatai (CORINE 2009) Kód Leírás Terület (km 2 ) % 112 Lakott területek nem összefüggő település szerkezet 19,830 2, Ipari, kereskedelmi területek, közlekedési hálózat 1,710 0, Sport- és szabadidő-létesítmények 0,001 0, Nem öntözött szántóföldek 357,080 46, Állandó növényi kultúrák szőlők 7,170 0, Gyümölcsösök 3,510 0, Rét/legelő 32,660 4, Mezőgazdasági területek komplex művelési szerkezet 28,880 3, Elsődlegesen mezőgazdasági területek 14,390 0,81 Lomblevelű erdők 210,300 27, Tűlevelű erdők 1,780 0, Vegyes erdők 28,950 3, Természetes gyepek 2,350 0,30 Átmeneti erdős cserjés területek 45,960 6, Szárazföldi vizenyős területek szárazföldi mocsarak 4,380 0, Kontinentális vizek állóvizek 3,700 0,50 ÖSSZESEN 762, , Természetvédelem Az 1996 évi LIII törvény a természet védelméről egyik alapelve rögzíti, hogy a természet védelméhez fűződő érdekeket a nemzetgazdasági tervezés, szabályozás, továbbá a gazdasági, terület- és településfejlesztési, illetőleg rendezési döntések, valamint a hatósági intézkedések során figyelembe kell venni A 275/2004 (X 8) kormányrendelet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, kimondja, hogy terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt vizsgálnia kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat Bármilyen kedvezőtlen hatás megállapítása esetén bizonyos közérdekhez fűződő tervek vagy beruházások esetében lehet engedélyt kiadni, de a beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon A vizsgált területen nemzeti park nem található, de egy tájvédelmi körzet és két természetvédelmi terület igen (összes országos szinten védett terület aránya 6,1%) A Natura 2000-es területek nagyobbrészt a különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kategóriába tartoznak (14,6%), míg különleges madárvédelmi terület (SPA) 7,8%-ban található A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül a legtöbb a magterület (17,9%), aztán hasonló az ökológiai folyosó kategória aránya (16,3%), míg pufferterület csak a terület 0,6%-át fedi (összesen 34,8%-ot fed le ez a védelmi kategória a területből) Az egyes védett kategóriák átfednek egymással 24

25 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1141 Természetvédelmi területek Zalakomári madárrezervátum Természetvédelmi Terület A védelmi rendeltetés egyik legfontosabb célja a fokozottan védett, és az 1970-es években a mainál még jóval ritkább rétisas fészkelésének biztosítása volt A rezervátum nagy része többszörös természetvédelmi besorolás alá esik, így a különféle védettségi kategóriák egymásba ágyazottsága biztosítja, hogy a megóvni kívánt élőhelyek tágabb környezetében környezettudatos, fenntartható mezőgazdálkodás folyjék Az erdőterület jelentős része a ma már hazánkban ritka égeres láperdő, amelyet a területen átfolyó Miháldi-patak éltet A terület legmélyebb részén égerest, éger-kőris láperdőt találunk, amelyek december és június között vízben állnak A lábas éger- és kőrisfák tövén helyenként gazdag páfránynövényzet díszlik A terület tartós vízborítottságának fenntartását az 1994-ben létesített zsilip is segíti, amely az átfutó vizet a Zala-Somogy határárokba való betorkollás előtt visszafogja A ritka növénytársulás mellett a terület igazi értékét a rendkívül ritka madarak fészkelése jelenti Érintett település: Galambok Somogyvári Kupavár-hegy Természetvédelmi Terület A természetvédelmi terület elsődlegesen kultúrtörténeti emlékei miatt védett és magja a 170 m magas fennsík jellegű terület, amely kelet, észak és nyugat felől ma is látható sáncokkal határolódik el A védett terület legfőbb vonzereje az I László által építtetett bazilika, illetve kolostor, amely később a király temetkezési helyéül szolgált A romjaiban is lenyűgöző építményt a közel egy évtizedes felújítás után, 1983-ban hazánk harmadik történelmi emlékhelyévé nyilvánították Pusztaszer és Mohács mellett Érintett település: Somogyvár Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet A vizsgált terület középső részére nyúlik be a tájvédelmi körzet északi és középső része Belső-Somogy flórajárásának homokvidékéhez tartozik, s bár domborzati viszonyai alapján csaknem sík vidék, növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat A néhány méteres szintkülönbség ugyanis azt eredményezheti, hogy a lápoktól a száraz homoki gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók meg A pangóvizes mélyedésekben láprétek, fűz- és égerlápok találhatók A mozgó vizű területeket ezzel szemben égerligetek, helyenként, tölgy kőris szil ligeterdők kísérik Az üde vízgazdálkodású talajokon gyertyános-tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják A legmagasabb, legszárazabb termőhelyeket cserestölgyesek borítják, míg ezek irtásain másodlagosan száraz homoki gyepek (elsősorban legelők) jöttek létre A tájvédelmi körzet legjellemzőbb tájképi elemei a vízfolyások felduzzasztásával létesített halastavak láncolata, amelyeket üde erdők szegélyeznek Területén eddig közel 50 védett növényfajt mutattak ki A nedves környezetben az élőhelyek nagyszámú kétéltűnek és hüllőnek biztosítják a létfeltételeket A kétéltűek közül (mind a 15 hazai fajuk védett) 12 faj figyelhető meg a területen A madarak közül több ritka és veszélyeztetett fajnak biztosítja a zavartalan szaporodási feltételeket e változatos élőhely Az utóbbi évtizedekben jelent meg és állandó szaporodó népességet alkot az aranysakál Itt él a Dunántúl talán legéletképesebb vidra állománya is Érintett települések: Böhönye, Hosszúvíz, Marcali, Mesztegnyő, Nagybajom 1142 Egyéb, országos védettségű területek Nemzeti Ökológiai Hálózat Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem 25

26 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető Magasépítmények (10 méternél magasabb) elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható Az övezetek területén művelésiág-változtatás művelés alól kivonás és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása a termőföld védelméről szóló, 2007 évi CXXIX törvény 10 (1) bekezdése alapján csak az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehetséges A pufferterületeken a földtani kutatáshoz, tájrendezéshez és bányászati termeléshez kapcsolódó államigazgatási eljárásokban a természetvédelmi hatóság szakhatósági bevonása szükséges Magterületek az országosan védett területek és a Natura 2000 területek (kivéve Csömendtől délre), valamint önálló védelmi kategóriaként is megtalálhatók néhány foltban Horvátkút és Gadány között, Szenyértől keletre és Gamástól északnyugatra Ökológiai folyosó elsősorban a vízfolyások mentén található változó szélességben, néhol akár több kilométert is lefedve (Kiskomáromi-csatorna, Zala-Somogyi-határárok, Marótvölgyi-csatorna, Sári-csatorna, Koroknai vízfolyás (Határkülvíz), Aranyos-patak, Pogányvölgyi-vízfolyás, Keleti-Bozót-csatorna, Deseda-patak, Orci-patak, Koppány, Halsok-árok) Pamuktól nyugatra egy közepes folt tartozik még ebbe a kategóriába Pufferterület csak a vizsgált terület keleti szélén fordul elő, Kisbárapátitól délnyugatra és délkeletre Natura 2000 területek Különleges vagy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) a Csörnyeberek (HUBF20050) nevű terület, a Pogány-völgyi rétek (HUDD20035), a Somogytúri erdők (HUDD20049), a Vityai-erdő (HUDD20047), a Mocsoládi-erdő (HUDD20017) és a Boronkamelléke (HUDD20044) Egy különleges madárvédelmi terület (SPA) fordul elő a vizsgált területen, a Belső- Somogy (HUDD10008) elnevezésű Ramsari területek nem találhatók a vizsgált területen Ex lege védett természeti terület Ex lege védett természeti területnek minősülnek a lápok, szikes tavak, kunhalmok, foldvárak, források és víznyelők Ex lege védettek a barlangok is, de ezek jellegüknél fogva védett természeti értékek A vizsgált koncessziós területen ex lege védett lápok, láprétek előfordulása valószínű, de erről pontos adatokkal nem rendelkezünk 1142 Helyi jelentőségű védett természeti területek Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési Budapesten a fővárosi önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is (4 melléklet) 26

27 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 1211 Szénhidrogén-kutatás 12 Somogyvár vizsgálati terület földtana 121 A terület geológiai és geofizikai megkutatottsága A területen régóta folyik szénhidrogén-kutatás (MBFH Jelentéstár) A terület szempontjából legjelentősebb már visszaadott területek neveit és fontosabb dokumentációit a 8 táblázat és a 9 táblázat adja meg (8 ábra, 1 melléklet) 8 ábra Korábbi és jelenlegi szénhidrogén-kutatások által érintett területek A területre jelenleg nem esik egyetlen hatályos szénhidrogén-kutatási terület sem 1212 Szakirodalom, jelentések Áttekintettük a vizsgálati területről potenciálisan rendelkezésre álló földtani, geofizikai, fúrásos, vízföldtani adatokat az MBFH Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) A fontosabb jelentéseket a 8 táblázat listázza 8 táblázat A fontosabb korábbi szénhidrogén-kutatási területek a vizsgálati területre és 5 km-es környezetére Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Inke szénhidrogén Pat szénhidrogén 1991 Engedélyes Blue Star 95 Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban Megjegyzés T22219 a vizsgálati területet lefedi MOL Rt T16471 vizsgálati területet lefedi 27

28 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Név Időszak (Kezdet és megszűnés) Inke szénhidrogén Buzsák-Kelet szénhidrogén Sávoly környéke szénhidrogén Balaton I II szénhidrogén Igal II szénhidrogén Igal szénhidrogén Igal Törökkoppány I Igal szénhidrogén Zalakomár 109 szénhidrogén Bázakerettye 133 szénhidrogén Gellénháza 139 szénhidrogén Nyugat-Bakony szénhidrogén Engedélyes MOL-RAG West Kft (korábban Toreador Magyarország Kft, RAG Hungary Kft) Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft MOL Rt Hazai Kutatás- Termelés Divízió Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Zárójelentés, fontosabb dokumentáció az MÁFGBA-ban a terület visszaadva, zárójelentés nem készült a terület visszaadva, zárójelentés nem készült, csak összefoglaló a bányakapitányságnak Megjegyzés a vizsgálati terület középső része a vizsgálati terület K-i része T20119 a vizsgálati terület Ny-i része határidő előtt részlegesen visszaadva, T23191 csatlakozó terület É-on Pelsolaj Kft T22634 csatlakozó terület ÉK-en El Paso Magyarország Kft T20480 csatlakozó terület ÉK-en Coastal Oil Gas Corporation MOL Rt Hazai Kutatás- Termelés Divízió MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt MOL Rt KTÁ Hazai Kutatás Üzletág csatlakozó terület ÉK-en T21123 csatlakozó terület ÉNy-on T23147 csatlakozó terület DNy-on T km környezet ÉNy-i részén T km környezet ÉNy-i részén 9 táblázat Fontosabb szénhidrogén-kutatási jelentések a vizsgálati területre MBFH adattári szám Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes A vizsgálati területet érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási T22219 Gyarmati János 2008 zárójelentése (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Blue Star'95 Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kft Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla, Nagyszakácsi, Öreglak, Pam T22115 Toreador Magyarország Kft (RAG Hungary Kft) 2009 Toreador évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán Magyarország kutatási területeiken elvégzett szénhidrogénkutatási 2009 Kft, RAG tevékenységéről (+Készletszámítási jelentés Szolnok Hungary Kft kutatási terület - Tószeg-Szolnok-Hajtótanya) T16471 T20119 T Apáthyné Juhász Ágnes, Marton Tibor, Császár János, Móriné Németh Ildikó, Sipos Lászlóné 1991 Molnár János, Ábele Ferenc, Marton Tibor, Császár János, Tóth László, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Bokor Csaba, Kovács Illés, Strázsi Sándor, Váry MIklós et al 1999 Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése (szénhidrogén) A 38 sz Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése (Nagybakónak, szénhidrogén) + Hiánypótlás + Rezessy Géza (MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts András (MGSZ, 1999) szakvéleménye A vizsgálati területet 5 km-es környezetét érintő korábbi szénhidrogén-kutatások fontosabb jelentései Balaton I és Balaton II szénhidrogén kutatási zárójelentése MOL Rt MOL Rt MHE kft 28

29 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány MBFH adattári szám T22634 Szerzők, évszám Jelentés címe Engedélyes Bíró István, Horváth Ferenc, Kádi Zoltán, Koroknai Balázs, Musitz Balázs, Tóth Tamás, Wórum Géza; 2012 T20506 Greg Burns, Keresztes Csaba 2002 T T21123 T23147 Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Marton Tibor 2004 Balázs Ernőné, Balázsné Papp Katalin, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás György, Németh András, Szabóné László Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, Tomcsányi Tibor et al 2013 Kutatási zárójelentés az Igal II kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es vonal; Lajoskomárom 2D - Lk-01-07, -10, -11 vonal; + Határozat; +1 CD) Igal koncesszió Szénhidrogén kutatási zárójelentés 2002 április (1 floppy, Törökkopány 1sz fúrás) El Paso Magyarország Kft Igali Koncesszió Törökkoppány-1 Zárójelentés El Paso Hungary Ltd Igal Concession Törökkoppány-1 Final report (szénhidrogén, VSP, geofizika) Zárójelentés a 109 Zalakomár kutatási területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről Zárójelentés a 133 Bázakerettye kutatási területenvégzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (+ 1 CD, Barlahida 3D (I-II ütem); Lovászi 3D (I II ütem (Lovászi-Petisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny 6; Vétyem-I, I/H; Tormafölde 1; Tófej 1; Bak-D 1, -DNy 1; Sávoly-DK 12,-DK 12ST fúrások; Barlahida radiometriai mérés) Pelsolaj Kft El Paso Magyarország Kft El Paso Magyarország Kft MOL Rt MOL Nyrt Számbavettük az MBFH Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárában (MÁFGBA) a területről rendelkezésre álló jelentéseket (MBFH Jelentéstár, MBFH Geológiai megkutatottság) A dokumentumokat, jelentéseket 2 csoportba soroltuk: szénhidrogén-kutatás, geotermia mélykutatás, illetve az érzékenység-terhelhetőség vizsgálatokhoz kapcsolódó anyagok külön táblázatba gyűjtöttük feltételezhető fontosságuk szerint minősítve (7 függelék, 8 függelék) A minősítés jobbára csak a Jelentéstári nyilvántartásban rendelkezésre álló adatok alapján történt 1213 Fúrások Áttekintettük a területre eső fúrásokat (MBFH Fúrási megkutatottság, MFGI Egységes fúrási adatbázis, MFA, Kútkataszter) Az MFGI fúrási adatbázisa alapján a vizsgálati területen 21 db 500 méteres mélységet elérő fúrás ismert (MFGI Egységes fúrási adatbázis, 10 táblázat, 8 melléklet), az ismert rétegsorú fúrások közül 5 fúrás érte el a prekainozoos aljzatot (11 táblázat) 10 táblázat A vizsgálati terület 500 méteres mélységet elérő fúrásai (MFGI) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Csák , ,3 132, Csákány Csákány Csák , ,7 136, , Csákány Csákány Gamás K , Hosszúvíz K , ,6 135, Igal Ig ,8 132,8 212, Kisberény KisbK , ,2 227, Marcali Sika ,6 191, Mesz , ,6 134, Mesztegnyő Meszternyő Nagyszakácsi Nszk , ,6 189, Nagyszakácsi Nszk , ,1 200, ,

30 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Nagyszakácsi Nszk , ,5 153, Nikla Nikla , ,1 144, Öreglak Ög , , , Somogysámson Som , ,4 211, Somogysámson Som ,6 194, Somogysimonyi Som , ,1 116, Somogyvámos K , ,9 179, Zalakomár ZalÉ , ,7 120, Frs-id egyedi fúrásazonosító 11 táblázat A vizsgálati terület prekainozoos aljzatot ért fúrásai (MFGI, MBFH) Frs-id+ Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység (m) (m) (m) (m) Dátum Igal Ig ,8 132,8 212, Kisberény KisbK , ,2 227, Nikla Nikla , ,1 144, Öreglak Ög , ,7 2548, Somogysámson Som , ,4 211, Frs-id egyedi fúrásazonosító Az MBFH szénhidrogén-kutatófúrás nyilvántartása szerint 17 fúrás esik a vizsgálati területre (12 táblázat, 6 melléklet) Ebből 2 indikációs fúrás (indikáció vagy telep), 11 meddő fúrás (Indikációs fúrás alatt azokat az MBFH nyilvántartásában fellelhető fúrásokat értjük, amelyről a nyilvántartott adatok alapján kiderült, hogy abban szénhidrogén bármilyen mennyiségben (nyomokban, kitermelhető mennyiségben) előfordul) 12 táblázat Az MBFH szénhidrogén-kutató fúrás nyilvántartása szerint a területre eső fúrások Település MBFH EOV Y EOV X Z Mélység MBFH Helyzet* Dátum azonosító (m) (m) (mbf) (m) dokumentáció+ I** Csákány Csák , ,43 131, /1mf K2 S M Csákány Csák , ,77 135, , /2mf K2 S M Igal Ig , ,18 212, /8mf K2 S M Igal IgÉ , ,83 276, K2 S M Kisberény KisbK , ,15 226, K3 S M Marcali Horv , / CD (VSP) BT Mesztegnyő Mesz , ,1 133, /1mf, AD van S M Nagyszakácsi Nszk , ,76 188, /1mf K2 S M Nagyszakácsi Nszk , ,24 199, , /2mf K2 S M Nagyszakácsi Nszk , ,59 152, /3mf K2 S I Nikla Nikla , ,2 143, /2mf K2 S M Öreglak Ög , ,12 153, , /1mf S I Pamuk PamukK , /2, 1CD (VSP) S M Pamuk PamukK 1F , /3, 1CD, T22219 S M Somogysámson Som , ,5 211, T22219 K2 BT Somogysámson Som , ,63 194, T22219 K2 BT Somogyzsitfa Sika , ,84 190, T22219, T20521(VSP) K3 BT +MBFH dokumentáció: az MBFH adattárban (MÁFGBA) található dokumentáció jele *Helyzet: S Somogyvár koncesszióra javasolt terület, BT hatályos szénhidrogén-bányatelken (ilyenkor nincs minősítés az I indikáció oszlopban) **I: indikáció: I indikáció, M meddő, a minősítés csak a koncesszióra javasolt területeknél jelenik meg 1214 Geofizikai mérések A területen végzett számos geofizikai mérés közül a kutatási mélységtartomány szempontjából a szeizmikus, elektromágneses (magnetotellurikus [MT] és tellurikus [TE]), mélygeoelektromos (VESZ), gravitációs és mágneses mérések érdemlegesek 30

31 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A gravitációs, mágneses, MT, TE, VESZ adatok az MFGI geofizikai felmértségi adatbázisaiból származnak A szeizmikus felmértségek (2D, 3D és VSP, illetve szeizmokarotázs) pedig az MBFH megkutatottsági adatrendszereiből (2012, 2013) lettek leválogatva A geofizikai felmértséget a 7 és 8 melléklet mutatja be, számszerűen az 13 táblázat adja meg Terület Somogyvár 13 táblázat A rendelkezésre álló geofizikai adatok: geofizikai felmértség a vizsgálati területre 500 m- nél mélyebb fúrás Digitális mélyfúrásgeofizika 762,66 km * MBFH adatok alapján 500 m- Digitális nél Terület mélyfúrásgeofizika mélyebb fúrás (db) Somogyvár (db/km 2 ) 762,66 km 2 0, *MBFH adatok alapján VSP * Szeizmokarotázs * 4 4 0,0052 0,0052 2D szeizmika * 2D szeizmika * 3D szeizmika * (területi fedettség km 2 ) Gravitáció (db) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség km 2 ) Tellurika (TE) Magnetotellurika (MT) (db) VESZ ABmax >4000 m , D szeizmika * (területi fedettség %) Gravitáció (db/km 2 ) Mágneses dz dt légi dt (területi fedettség %) Tellurika (TE) VSP* Szeizmokarotázs* Magnetotellurika (MT) (db/km 2 ) VESZ ABmax >4000 m 0, ,43 6,9402 0,5297 2, ,81 0,2216 0,1193 0,0026 A terület 38,43%-át fedi 3D szeizmikus mérés (14 táblázat) 14 táblázat A vizsgálati területet érintő 3D szeizmikus mérések Területnév Dátum Megrendelő Adatgazda Kapcsolódó jelentés adattári száma Megjegyzés Marcali 1999 MOL Rt MOL Nyrt T20560 T21361 D mm, MBFH (feldolgozás) szolgáltatott Miháld-Nagyrécse 1998 MOL Rt MOL Nyrt T20591 T20621 D mm, MBFH (feldolgozás) szolgáltatott Sávoly-D 1999 MOL Rt MOL Nyrt T20414 MBFH szolgáltatott Sávoly-DK 1993 MOL Rt MOL Nyrt T19865 MBFH szolgáltatott Inke 2007 Blue Star Blue Star T CD, MBFH '95 '95 (feldolgozás) szolgáltatott Balaton 2007 MHE Kft MHE Kft T CD, 2 DVD, 1 DLT- (adatgyűjtés) I Tatárvár 2009 MHE Kft MHE Kft T különböző időben mért 2D szeizmikus szelvény található a területen, eloszlásuk közel egyenletes A területet érintő 2D szeizmikus vonalak alapadatait az 5 függelék listázza A MÁFGBA-ban digitális formában elérhető adatformákról e táblázat utolsó oszlopa tájékoztat Az MBFH által eddig külső megrendelő számára szolgáltatott 2D szelvények közül 62 érinti a vizsgálati területet (2D függelékben MBFH szolgáltatott bejegyzés) A területre eső egyetlen fúrás mélyfúrás geofizikai adata sem érhető el digitális formában az MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázisában (15 táblázat) 15 táblázat Digitális formában jelenleg elérhető mélyfúrás-geofizikai mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetében (MFGI Mélyfúrás-geofizikai Adatbázis) Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Nagybakónak Nab I Igal Ig , ,4 161,

32 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Fúrás EOV Y EOV X Z Mélység Log Terület Dátum (m) (m) (mbf) (m) szám + Sávoly Sávoly Táska Tás , ,9 140, Buzsák Bu , ,2 130, Nagybakónak Nab É , ,5 184, Nagyrécse Nagyrécse M , ,7 200, Szőkedencs Szo Ny , ,7 111, Pat (Varászló) Pat , ,2 179, Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km-es környezetben Az MBFH adattárában (MÁFGBA) jelenleg 4 a vizsgálati területre eső fúrás kútkönyve érhető el digitális formában A vizsgálati területen 4 fúrásban VSP, 4 fúrásban szeizmokarotázs mérést végeztek, az 5 km-es környezetben további 25 VSP, és 15 szeizmokarotázs mérés ismert (16 táblázat) Ahol az MÁFGBA-ban dokumentáció is található a mérésekről, ott azt az adattári azonosító jelzi 16 táblázat VSP, szeizmokarotázs mérések a vizsgálati területen és 5 km-es környezetben Fúrás Jel Mérés EOV Y Z Adattári EOV X (m) Dátum típus* (m) (mbf) azonosító Terület+ Csákány 1 Csák 1 SZK , , Marcali 1 Horv1 VSP , T Mesztegnyő 1 Mesz 1 SZK , , Nagyszakácsi 1 Nszk 1 SZK , , Öreglak 1 Ög 1 SZK , Síkabonyi 1 Sika 1 VSP , , T Somogysámson 6 Som 6 VSP , , PamukK1 PamukK1 VSP , Buzsák 11 Bu 11 SZK , , Buzsák 17 Bu 17 SZK , Buzsák K 1 Bu K 1 VSP , , Buzsák Ny 1 Bu Ny 1 SZK 514, , Dióskál 5 Di 5 SZK , , Kápolna 3 Kap 3 VSP , ,2 109, Kápolnapuszta 1 Kap 1 VSP ,7 111, T Marcali 9 BTMarcali9 VSP , , Mezőcsokonya 1 Mcs 1 SZK , , Mezőcsokonya K 2 Mcs K 2 SZK , , Mezőcsokonya Ny 2 Mcs Ny 2 VSP , , Nagybajom 1 Nb 1 SZK , , Nagybakónak 1 Nab 1 SZK , Nagybakónak É 2 Nab É 2 SZK , , Nagybakónak I Nab I VSP , , T Nagyrécse 2 Nr 2 SZK , , Nagyrécse 4 Nr 4 SZK , , Nagyrécse M 1 Nr M 1 VSP , ,74 201, T Nagyrécse M 1 Nr M 1 VSP , ,74 201, T Pat 5 Pat 5 VSP , , Sávoly 1 Sáv 1 SZK , , Sávoly 11 Sáv 11 SZK , , Sávoly 15 Sáv 15 SZK , , Sávoly D 1 Sáv D 1 VSP , ,69 136, T Sávoly D 2 Sáv D 2 VSP , ,82 123, T Sávoly D 2 Sáv D 2 VSP , ,82 123, T Sávoly D 4 Sáv D 4 VSP , ,01 127, T Sávoly D 7 Sáv D 7 VSP , ,1 122, T Sávoly DK 1 Sáv DK 1 VSP , , T Sávoly K 1 Sáv K 1 VSP , , Sávoly Ny 1 Sáv NY 1 VSP , , T Szőcs 1 Szocs 1 VSP ,54 120, T Szőkedencs K 1 Szo K 1 VSP , ,04 119, T Szőkedencs K 1 Szo K 1 VSP , ,04 119, T

33 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Fúrás Jel Mérés EOV Y Z Adattári EOV X (m) Dátum típus* (m) (mbf) azonosító Terület+ Szőkedencs NY 1 Szo NY 1 VSP , ,72 112, T Újudvar Zalakaros 11 D 11 SZK , , Zalakomár 1 Zal 1 VSP , ,67 130, T Zalakomár É 1 Zal É 1 VSP , ,88 119, T Blue Topaz 9 Blue Topaz 9 VSP , , T Kápolnapuszta 3 Kápolnapuszta 3 VSP , ,2 108,95 T *Méréstípus: VSP VSP, SZK szeizmokarotázs, +Terület: 1 a vizsgálati területen, 2 az 5 km es környezetben 91 magnetotellurikus (MT) mérés található a területen A gravitációs mérések sűrűsége változó, a pontsűrűség az országos átlag feletti (6,9402 pont/km 2 ) 2 nagy mélységű VESZ mérés (ABmax>4000 m) található a területen A terület gravitációs térképét KISS (2006), mágneses térképét KISS, GULYÁS (2006), a tellurikus vezetőképesség-térképet NEMESI et al (2002) mutatja be 122 A terület földtani viszonyai A 9 ábra a vizsgálati területet, valamint annak 5 km-rel kiterjesztett körzetét és az 500 métert meghaladó mélységű fúrásokat mutatja A földtani viszonyok értelmezésénél a kiterjesztett körzet adatait is figyelembe vettük Annál is inkább indokolt a tágabb környezetű szemlélet, mivel a vizsgálati területet jelentős szénhidrogén felhalmozódásokkal és egykor reménybeli területekkel jellemzett előfordulások veszik körbe (Sávoly, Buzsák, Karád, Mezőcsokonya, Igal) 9 ábra A vizsgálati terület lehatárolása, valamint a területen és 5 km-es körzetében található, 500 méternél mélyebb fúrások elhelyezkedése A Somogyvár vizsgálati terület földtani felépítése kevéssé ismert, ezért a legtöbb földtani információ a körülötte elhelyezkedő kutatási területekről származik Ez azonban a további kutatások szempontjából előnye is lehet a vizsgálati területnek Ugyanakkor korábbi, a területre eső kutatások Öreglak, Nagyszakácsi környékén és a Buzsáki terület D-i részén folytak (KŐRÖSSY 1990) A Somogyvár vizsgálati terület Magyarország egyik szerkezetileg legerősebben igénybe vett zónájában fekszik, ezért nagyszerkezeti viszonyai és szerkezetfejlődése kulcsfontosságú a terület földtanának megértésében A viszonylag kevés adat alapján felállított földtani kép (főleg a prekainozoos medencealjzat tekintetében) sok bizonytalanságot hordoz 33

34 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület szerkezetfejlődése a Kárpát-medence kialakulásának minden fontos nagytektonikai eseményét magába foglalja Ez határozza meg a rétegsorok kifejlődését is, ezért a vizsgálati terület képződményeit a Pannon-medence kialakulásának és szerkezetfejlődésének főbb eseményei szerint tárgyaljuk Ennek megfelelően először ismertetjük a prekainozoos medencealjzat képződményeit, majd a Pannon-medencére, mint kora-, középső-miocén backarc medencére vonatkoztatva, pre-, szin-, posztrift tektonikai fázisokhoz kötjük a kainozoos rétegsorok kialakulását és ezeket ilyen logikai összefüggésben tárgyaljuk 1221 A terület nagyszerkezeti viszonyai, tektonikája, medencefejlődése HAAS et al (2010) térképe alapján, a vizsgálati terület teljes egészében a Közép-dunántúliegység területére esik, É-i részén közvetlenül a Dunántúli-középhegységi-egységgel határosan (10 ábra) A Közép-dunántúli-egység fúrásokkal feltárt kőzetei dinári, dél-alpi rokonságúak, és a területen nem metamorfok Aljzatuk kőzettanilag és szerkezetileg sem ismert Az egység CSONTOS, VÖRÖS (2004) és PALOTAI, CSONTOS (2010) alapján eredendően feltolódásos, majd eltolódásos duplex mega-nyírási zónaként értelmezhető, amelyet a szerzők Közép-magyarországi nyírási övnek neveznek Az övön belül elhelyezkedő, feltételezett szerkezeti duplexek egyedi rétegsorai csak egy-egy fúrásból ismertek, így az egységről felhalmozott átfogó kőzettani ismeretünk rendkívül szegényes ábra A medencealjzat szerkezeti egységei (HAAS et al 2010 alapján) A Dunántúli-középhegységi-egység és a Közép-dunántúli-egység határa a Közép-magyarországi nyírási öv északi határzónájaként leírt Balaton-vonal A Közép-magyarországi nyírási öv (CSONTOS, NAGYMAROSY 1998) a késő-oligocénben térrövidüléses zóna volt az Alcapaegység kiszökése, valamint az Alcapa és Tisza-egységek ellentétes rotációja miatt (TARI 1994, TARI, HORVÁTH 2010) Ennek következtében az egységek egymás mellé kerülésekor, ebben a zónában főleg ÉNy-i vergenciájú gyűrődéses és feltolódásos deformáció jött létre Ennek intenzitása Ny felé növekszik, feltehetően az inhomogén blokkrotációk miatt A térrövidülés meggyűrte a paleogén rétegsorokat is, majd a zóna fokozatosan deformációs jelleget váltva,

35 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány eltolódásos deformációt szenvedett A Közép-Magyarországi nyírási öv fő eltoldásaihoz másodlagos törések, kapcsolt eltolódások, normálvetők gyűrt szerkezetek, rátolódások, transztenziós süllyedékek és transzpressziós boltozatok tartoznak, amelyek egyaránt deformálták a prekainozoos aljzatot, majd többször felújulva a fiatalabb képződményeket is A keskeny vizsgálati terület É-i határa a Balaton-vonal nyírási zónáját követi a Sávoly Táska Buzsák Karád gravitációs maximumok DK-i peremén A terület D-i határa az Igal Mezőcsokonyai kutatási területek ÉNy-i részén húzódik A terület KÉK NyDNy-i sávban húzódó, K-ről Ny-felé m mélységű keskeny medencesorként jellemezhető, amely a buzsáki magaslat és a mezőcsokonyai 5000 m mély morfológiai depresszió között helyezkedik el, a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal nyírási zónái közti km-es sávban (10 ábra, 11 ábra) A prekainozoos felszín ÉNy-ról DK-re mélyül 11 ábra A vizsgálati terület prekainozoos földtani térképe az aljzat mélységének izovonalaival, mbf (kivágat: HAAS et al 2010) A vizsgálati terület meghatározó szerkezeti eleme az É-i részén húzódó Balaton-vonal szerkezeti zónája (11 ábra) A zóna szerkezetéről a Buzsák táskai kutatási területről vannak információink KŐRÖSSY (1990) szerint szeizmikával és kutatófúrásokkal két fő törés mutat- 35

36 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ható ki ezen a területen, amelyek között kisebb szerkezetek találhatók: a buzsáki prekainozoos rög É-i részén húzódó Táska-törés (Bu 8, Tás 5, és Tás 4-es fúrások), valamint a rögöt D-ről határoló, a vizsgálati terület É-i részén is áthaladó Nikla Öreglaki törés (Tás 3, Nikla 1, Ög 2, Ög 1-es fúrások) Fő jellemzőként a törések mentén a Balaton D-i részén magasan lévő prekainozoos medencealjazat DK felé lépcsősen egyre mélyebbre süllyed Ezt kisebb szerkezeti anomáliák zavarják meg A B 12 ábra A vizsgálati terület É-i részén megjelenő Táskai és Nikla Öreglaki törés értelmezése KŐRÖSSY (1990) szerint A szerkezeti elemek értelmezésének bizonytalanságát mutatja, hogy a buzsáki prekainozoos rög É-i részén mélyült Tás 4-es fúrás rétegsorának leírásakor, a m között megjelenő felső-eocén felső-triász, majd az alatta ,75 m mélységközben következő kárpáti felső-triász rétegsort KŐRÖSSY (1990) teljes egészében a kárpátiba sorolta (12 ábra, A) Ezzel a több, mint 300 m vastag paleogén és felső-triász rétegsort kárpáti korú áthalmozott törmelékként értelmezte, ami szerinte a felső-triász nori dolomitra települ Részben megerősíti ezt a Nikla 1-es fúrástól K-re található Öreglak Ög 1-es fúrásban a Nikla Öreglak törésnek támaszkodó, kárpáti mikrofaunát tartalmazó agyag homok kötőanyagú mészkőbreccsa, ami alatt kárpáti homokos, agyagos kötőanyagú mészkő- és kvarc- porfír-breccsa található, ami devon(?) sötétszürke mészkőre települ (12 ábra, B) CSONTOS et al 2005 szeizmikus szelvények vizsgálata alapján a Táska 4 és Nikla 1-es fúrásban megjelenő, felső-miocén (pannóniai) üledékekkel fedett, triász miocén szekvencia megismétlődését, pozitív virágszerkezet szárnyához (HARDING 1990) kötődő, kis mértékben É-i, döntően D-i vergenciájú lapos rátolódásnak tartja (13 ábra) 36

37 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13 ábra Pozitív virágszerkezet D-i vergencijú lapos rátolódásai a Táska-, és a Nikla Öreglak-törés transzpressziós zónájában (CSONTOS et al 1995) Hasonló, D-i vergenciájú rátolódások a Balaton-vonal szerkezeti zónájában mért más szelvényekből is kimutathatók (14 ábra) A feltolódások uralkodóan D-i vergenciájú rámpaantiklinálisokat hoztak létre a prekainozoos aljzatban valamint paleogén és kora-miocén pre-, és szinrift képződményekben A Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonal pozitív virágszerkezetei között létrejött szinklinális szerkezet csapása megfelel a benne található felső-miocén rétegsor redőtengelyének csapásával (CSONTOS et al 1995) (14 ábra), így feltehetően a redőződés érintette a pannóniai során lerakódott üledékeket is, és meghatározta azok fácieseloszlását A térrövidüléses szerkezetek a kora-miocén során jöttek létre, mivel a középső-miocén képződmények jórészt lefedik az egyenetlen, különböző magasságú paleotopográfiát és a tektonikai szerkezeteket A középső-miocén során a kiemeltebb, magasabb hátakon vékonyabb, a mélyebb szinformokban vastagabb, eltérő fáciesű ún szinrift rétegsor rakódott le Az eltolódási zónákban kialakult szerkezetek a későbbiek során is aktívak voltak, ami a középső-miocént fedő felső-miocén (pannóniai és pliocén) rétegsor Nyról K-re rövidülő hullámhosszú, szinklinálissá redőződését okozta (CSONTOS et al 1995) Ezeknek a szerkezeteknek megfelelően, lokálisan a rátolódási zónák fölött enyhe boltozatok, az eltolódásos szerkezetek között en-echelon vagy vetőkapcsolt redők, flexurák jöhettek létre a posztrift rétegsorokban is, amelyek tovább bonyolíthatják a szinklinális rétegsorának szerkezetét 37

38 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 14 ábra A Balaton-vonal és a Közép-magyarországi-vonalhoz kötődő rámpa-antiklinálisok között elhelyezkedő szinklinális szerkezet, amelyet a felső-miocén rétegsorok deformációja is követ (CSONTOS et al 1995) A 8-as szelvény vizsgálati területre eső részletét lásd az 5 ábrán A szelvények helyét és a rátolódások morfológiát meghatározó felszíni vetületét a vizsgálati terület határaival a 7 ábra tartalmazza 15 ábra A Balaton-vonal (BF) és a Közép-magyarországi vonal (MHF) közti terület középső-miocén (prerift) előtti képződményeiben megjelenő szerkezetek a vizsgálati terület határaival, valamint a Táska 4 és Nikla 1-es fúrások helyével (CSONTOS et al 1995 után módosítva) (lásd még 13 ábra, 14 ábra) Ilyen lokális, eltemetett feltolódások (blind thrust) fölötti boltozatok lehetnek a területre eső nagyszakácsi és mesztegnyői kutatások egykori célterületei is A mesztegnyői területen egy 50 m-es lokális kiemelkedést találtak a mezőcsokonyai földgázelőfordulás közelében, ugyanakkor a nagyszakácsi területen m mélységszint között záródó kiemelkedést észleltek (KŐRÖSSY 1990) 38

39 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány CSONTOS et al (1995) szerint kora-miocén, középső-miocén, kora-pannóniai és posztpannóniai deformációs események határozzák meg a térség szerkezetfejlődését A koramiocénben létrejött kompressziós szerkezetek elvetik és egymásra tolják a prekainozoos medencealjzat és a kora-miocén rétegsorokat A lokális, mélyebb szinformokat az áthalmozódó, rendkívül vegyes összetételű, gyakran a prekainozoos medencealjzat törmelékét is tartalmazó kora-miocén törmelékes üledék, és a Pannon-medence riftesedéséhez kapcsolódó vulkáni összletek töltik fel A kialakult redőket és rátolódásos szerkezeteket a középsőmiocén üledékek lefedik Az ÉNy DK irányú kompressziós térre merőleges extenziós irányoknak megfelelő, közel É-D-i csapású, lapos hajlásszögű normálvetők pedig lokálisan nagy mélységű medencéket hoztak létre (CSONTOS et al 1995) főként a vizsgálati területtől K-re eső részeken (15 ábra) Szerintük a mélymedencék kialakulása az Intra-Kárpáti terület fő szerkezetalakulásának idejére, az ottnangira tehető A középső-miocén során a Balaton-vonal jobbos oldaleltolódásként aktiválódhatott, de erre szerintük egyértelmű bizonyítékok nincsenek Ugyanakkor a Közép-magyarországi-vonal D-i feltolódási zónaként működött Egyes szelvények alapján a korábbi feltolódások tovább működtek A késő-miocén üledékek (pannóniai) eróziós felszínnel települnek a deformált idősebb rétegsorokra és a tektonikai szerkezeteket részben már lefedő késő középső-miocén, szarmata üledékek eróziós roncsaira A legidősebb rálapolódó (onlap) pannóniai üledékek először a rátolódásos peremek által határolt mélyebb medencerészeket töltötték ki, amelyeket a peremeken szinszediment normálvetők deformáltak A deformációt a Közép-magyarországi-vonal ÉK-i részén balos oldaleltolódáshoz kötődő transztenzió (TARI et al 1993, CSONTOS, NAGYMAROSY 1998, TARI et al 1999, FODOR et al 1999) hozhatta létre A pannóniai rétegsor redőződése SACCHI et al (1999) szerint a Pa-4-es szekvenciahatárnak megfelelő messiniai (kb 5,4 Ma) emelet végével párhuzamosítható, ahol határozott eróziós felszínre rálapolódó rétegek jelennek meg Az ÉNy-DK-i kompressziós térben létrejött redőződés ideje 9 7,5 Ma közöttre tehető A szeizmikus szelvényeken látható, a késő-miocén rétegsort normálvetőkkel elvető szerkezeti esemény fiatalabb a látható pannóniai horizontoknál Ezek kora nagy valószínűséggel pliocén és/vagy pleisztocén Somogy területének differenciált emelkedését CSONTOS et al (2005) kora-miocén tektonikai szerkezetek (elsősorban redők a Balaton-vonal és a Közép-magyarországi szerkezeti zóna pásztájában) valamint ezek pannóniai és posztpannóniai felújulásával és egyidejű, de különböző irányú negyedidőszaki feszültségirányok létezésével magyarázza Véleményük szerint a mai morfológiai kép jó leképeződése a prekvarter aljzatban zajló posztpannóniai tektonikai eseményeknek, ami a felszín differenciált emelkedésében jelentkezik A fő szerkezeti vonalakhoz kötődő, prekvarter aljzatban jelentkező redők és feltolódások, vak feltolódásokként (blind thrust) a negyedidőszak során is működtek Ennek következtében a Balaton-vonal fölött, azzal hasonló irányítottságú, ÉK DNy-i irányban húzódó topográfiai magaslat alakult ki, amit az aljzatban található pozitív virágszerkezet emelt meg Hasonló irányítottságú kiemelkedés Tamási környékén észlelhető, ahol a relatív topográfiai magasságkülönbséget normálvetődés okozza A két szerkezet között, Igal környékén elhelyezkedő, K-Ny-i csapású magaslatot, vak feltolódásként a negyedidőszakban reaktiválódott lokális, prekvarter rátolódásos szerkezetek hozták létre MAGYARI et al (2004, 2005) mikrotektonikai vizsgálatok alapján kimutatta, hogy a Somogyi-dombság mai morfológiája késő-pleisztocén holocén ÉNy DK-i kompressziós feszültségtérben jött létre, oldaleltolódásokhoz és a legfiatalabb terasz üledékeit is deformáló en-echelon redőkhöz kapcsolódva Vizsgálataik alapján ez a tektonikai felszínformálódás a jelenkorban is tart BADA et al (2010) szeizmikus adatrendszeren történt neotektonikai elemzésében a Somogyi-dombság K-i részén, jelenkori ÉK DNy-i kompressziós és erre merőleges tenziós feszültségterű eltolódásos deformációt mutat be, amely feszültségtér és a hozzá tartozó 39

40 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés deformáció Ny felé, a Somogyvári vizsgálati terület irányába egyre inkább ÉÉK DDNy-i maximális horizontális feszültségiránnyal jellemezhető kompressziós deformációra vált át Álláspontjuk szerint a Balatonra közel merőleges (meridionális) völgyek nagy része tektonikusan nem preformált, ezáltal a jelenkori közel É D-i irányú patakok folyását meghatározó völgyhálózat kialakulását atektonikus eredetűnek tartják, és kialakulásukat máig eldöntetlen vita tárgyát képező, szintén számos bizonyítékkal alátámasztott pleisztocén deflációval (CSILLAG et al 2010) magyarázzák KERCSMÁR, THIELE (2015 in press) a vizsgálati terület középső részén található Somogyfajsz és Libickozma környékéről, a Külső-, és Belső-Somogy morfológiai határáról megállapítja, hogy a felső-miocén, pannóniai rétegeket eróziós diszkordanciával fedő, pliocén korapleisztocén vas- és mangángumós vörösagyag (Tengelici Formáció) (KOLOSZÁR 2004) és az erre eróziósan rátelepülő felső-pleisztocén üledékek a Somogyvár Osztopán Kaposújlak vonal mentén, m-es normál komponensű eltolódásokkal érintkeznek a kiemelt, és D felé kibillent Külső-Somogy késő-miocén rétegsorával (16 ábra) Ez a szerkezet a CSONTOS et al (1995) által említett emelkedő Külső-Somogy Ny-i határvonala 16 ábra Belső-Somogy K-i részének késő-miocén és pleisztocén rétegsorai és neotektonikai értelmezése fúrások alapján (KERCSMÁR, THIELE 2015 in press) 1222 A terület szerkezeti képe szeizmikus értelmezés alapján Egy adott terület földtani felépítését és tektonikáját szeizmikus értelmezés alapján vizsgálhatjuk, mely módszer a szénhidrogén-kutatásban alapvető A különböző 2D-s vagy 3D-s szeizmikus szelvények egy áttekinthetőbb képet nyújthatnak a vizsgált területünkről, kiegészítve az egyes fúrások kőzetanyagával A különböző szelvények minőségét nagyban befolyásolják a mérési körülmények, a mérés során kialakult jel zaj arány és a feldolgozás folyamata A Somogyvár vizsgálati terület a Balaton vizsgálati területtől közvetlenül délre helyezkedik el A vékony sávban kijelölt területen számos 2D szeizmikus szelvény áll rendelkezésünkre Az értelmezést LandMark értelmezőrendszerben végeztük, bemutatásra öt szelvény kerül A szelvényeket úgy választottuk ki, hogy a lehető legtöbb információt nyerhessük a terület középső részéről (Mi 1, Mi 8, Mi 14) illetve két szelvényt értelmeztünk a keleti területen (Mi 55, Mi 46) Az értelmezést a kijelölt terület határán túl is kiterjesztettük 5 km- 40

41 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány es körzetben A szeizmikus képet fúrások segítségével próbáltuk alátámasztani, de a keleti szelvényeken erre nem volt lehetőség (17 ábra) 17 ábra A Somogyvár vizsgálati terület határa és a rajta elhelyezkedő szeizmikus szelvények, feketével jelölve az értelmezett szelvények (Mi 1, Mi 8, Mi 14, Mi 46, Mi 55) Az értelmezés során kijelöltük az aljzat felszínét (lila), a miocén felszínét (narancs) és az alsó felső-pannóniai képződmények határát (sárga), néhány szelvényen azonosítottunk idősebb, miocén korú vulkanitokat, melyeket pirossal jelöltünk A terület földtani felépítését alakító szerkezeti elemeket, vetőket szintén pirossal jelöltük A vizsgálati terület középső részén, É D irányban húzódik végig a Mi 1-es szelvény Az aljzat felszíne északról folyamatosan mélyül Mivel a terület geológiai szempontból a Középmagyarországi-zónába esik, így szerkezetileg erősen igénybe vett A szelvény déli részén az aljzat kijelölése bizonytalanná válik Néhány fúrásban (Sika 1, Nszk 1, Nagyszakácsi 2) miocén korú vulkanitot írtak le, ami a szeizmikus képen is látható Felette változó vastagságban miocén üledékek rakódtak le, a déli részen egyre nagyobb vastagságban A fiatalabb üledékekben kijelöltük az alsó- és felső-pannóniai határát, a nyugodt üledékképződést később sem zavarták meg szerkezeti mozgások (18 ábra) 41

42 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 18 ábra Az É D-i irányultságú Mi 1 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Mi 1-es szelvényt keresztezi a K Ny irányultságú Mi 8-as szelvény Az aljzat felszíne nagyjából azonos mélységben van Vetők ezen irányultságnál inkább a miocén korú rétegekben azonosíthatóak, melyek nem hatottak a fiatalabb, pannóniai üledékekre A szelvény nyugati részén, egy közel függőleges vető mentén látható egyfajta kőzetminőségbeli váltás (magasabb frekvenciás reflexiók) (19 ábra) 19 ábra A K Ny-i irányultságú Mi 8 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A Mi 14-es szelvény É D-i irányultságú, mely metszi a bemutatott Mi 8 szelvényt Az aljzat felszíne itt is gyengén reflektál, kijelölése bizonytalan, főként a mélyebb részeken A miocén összletben az üledék alatt néhol itt is vulkanitot azonosítottunk A szelvény északi 42

43 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány részén nagy vastagságú paleogén üledéket jelöltünk szaggatottan, mely a Mi 8 vonallal párhuzamos szelvényeken fúrások alapján lett azonosítva (20 ábra) 20 ábra Az É D-i irányultságú Mi 14 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 21 ábra A K Ny-i irányultságú Mi 46 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben A két távolabbi szelvény a Mi 46 és Mi 55, melyek keresztezik egymást Az aljzat felszínét mindkét esetben szaggatottan jeleztük, kijelölése bizonytalan Felette nagy vastagságban miocén üledékek vannak jelen Mivel fúrási rétegsor nem állt rendelkezésünkre, így 43

44 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés nehezebb volt elkülöníteni a különböző korú üledékeket Nagyobb szerkezeti elemek a Mi 55 szelvényen azonosíthatóak, melyek inkább a miocénben hatottak A szelvény északi részén kijelölhető a Közép-magyarországi-öv határa, bár a szelvény gyenge minősége ezt megnehezíti (21 ábra, 22 ábra) 22 ábra Az É D-i irányultságú Mi 55 időszelvény értelmezése LandMark értelmezőrendszerben 1223 A terület prekainozoos aljzatképződményeinek litosztratigráfiája Ebben a fejezetben a vizsgálati terület aljzatának rétegtanát (formációkat) tárgyaljuk A prekainozoos aljzatot felépítő képződmények tárgyalásánál alapvetően HAAS et al 2010 térképére (11 ábra) és a térképhez tartozó földtani magyarázóra (HAAS, BUDAI szerk 2014) támaszkodunk, kiegészítve azt a fúrási rétegsorok adataiból leszűrhető megállapításokkal A somogyvári területet É-ról határoló Balaton-vonal szerkezeti zónájához tartozó, de már a Közép-dunántúli-egységen belül futó Nikla Öreglak törés, és egy hozzá tartozó kisebb szerkezet két részre osztja a vizsgálati terület aljzatát A töréstől É-ra, a vizsgálati terület É-i részén és a K-i részen a Dél-Karavankai Juliai kifejlődési terület elnyírt paleozoos mezozoos összlete jelenik meg, míg a töréstől D-re, a terület D-i és Ny-i részén ismeretlen, vagy kevéssé ismert, összefüggéseiben nem értelmezhető prekainozoos aljzat húzódik (88) (11 ábra) A vizsgálati terület D-i részén, az ismeretlen prekainozoos aljzatban HAAS et al (2010) által ábrázolt rátolódást, a legújabb 3D szeizmikus mérések kiértékelése egyenlőre nem támasztotta alá (Maros Gy szóbeli közlés) A Nikla Öreglak törés É-i felén elhelyezkedő, több fúrás által feltárt, É-felé emelkedő medencealjzat, a szlovéniai és horvátországi párhuzammal rendelkező Dél-Karavankai Juliaialegységbe tartozik Az ÉK DNy-i nyírásos pásztákba rendeződött, alpi metamorfózist nem szenvedett alegység, DK-ről ÉNy-ra fiatalodó rétegcsoportokból áll (11 ábra, 23 ábra, 24 ábra), amelyek újpaleozoos és triász sekélytengeri fáciesű mezozoos képződményekből épülnek fel, KŐRÖSSY (1990) összefoglaló munkájában említett kőzettani leírások alapján, átmenetet mutatva a kissé metamorf, és mélyebb mezozoos fácieseket tartalmazó Dél-zalaialegység irányába 44

45 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 23 ábra A vizsgálati terület É-i részének, a Nikla-Öreglaki töréstől É-ra elhelyezkedő prekainozoos aljzat felépítése és a képződmények párhuzamosítása (HAAS, BUDAI szerk 2014) Jelmagyarázat: lásd 11 ábra A Dél-Karavankai Juliai-alegységbe tartozó legidősebb képződmény az ÉK-i részen, Karád környékén kis foltban megjelenő permi sekélytenger sziliciklasztos és karbonátos összlet (61) (11 ábra, 23 ábra) A képződmény a Karád Ka 1-es fúrás 956, 0 959,6 m-éből vett, miocén alapbreccsába áthalmozott törmelékként megjelenő sárgásfehér mészkőbreccsa, ami MAJZON (1956, 1966) Schubertella sp és Clinacammina sp foraminifera meghatározásai alapján késő-karbonban keletkezett A Ka 1-es és Ka 2-es fúrások világosszürke mészkőbreccsa és fehéresszürke kalciteres mészkő mintái valószínűsithetően ugyanilyen korúak lehetnek (KŐRÖSSY 1990) A karádi fúrások által megismert területen kívül eső, de szeizmika alapján még az idősebb előfordulásokhoz tartozó összlet, tagolás nélküli újpaleozoos és mezozoos képződményként szerepel a térképen (60) Ny felé, a Balaton-vonal és a Nikla Öreglaki-törésvonal között húzódó, kisebb tektonikai szerkezet mentén a felső-karbon perm képződményekkel, a Buzsáki szerkezeti magaslatot alkotó alsó-triász sekélytengeri fáciesű képződményekből álló rétegsor érintkezik (59) (Buzsáki Formációcsoport) (BÉRCZI-MAKK et al 1993) A rétegsor lilás, tarka márgából, valamint mészkő, ooidos mészkő, dolomitos mészkő mészmárga és márga rétegekből áll, amelyekbe homokkő és anhidrites dolomitmárga települ A rétegsort szürke dolomit zárja Korábban ezt a képződményt, rossz megtartású algamaradvány alapján, bizonytalanul a devonba sorolták Az Öreglak Ög 1-es fúrás átfúrva a karbonátos rétegsort, ,5 m között szürke mészfillitet és zöldesszürke szericites mészpalát harántolt, ami szintén inkább a felső-karbon perm, enyhén metamorf sziliciklasztos és karbonátos összlet rétegtanilag megfelelő megjelenését sejteti A Buzsáki Formációcsoporttól ÉNy-ra, a vizsgálati terület középső, É-i részét alkotó, középső- és felső-triász platform és medence fáciesű karbonátos képződmények következnek (58) A rétegsor alsó része, anisusi szürke dolomitból, dolomitos mészkőből, dolomitmárgából 45

46 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés és mészkőből (Táskai Formáció, 58a) áll A teljes rétegsorban e fölött ladin medence fáciesű sötétszürke tűzköves mészkő, agyagos mészkő és márga következik, néhol vulkáni tufa és radioláriás tufit betelepülésekkel (Sávolyi Mészkő, 58b), helyenként radioláriás agyagkőbetelepüléses, riolittörmelékes tufahomokkő kifejlődésekkel (Murakeresztúri Homokkő, 58b) (RÁLISCH-FELGENHAUER 1998) A karni emeletet medence és lejtőfáciesű sötétszürke márga, aleurolit, homokkő és mészkő képviseli (Újudvari Márga, 58c) A triász rétegsor legfelső részén karbonátplatform fáciesű világosszürke dolomit, valamint nori és rhaeti barnásszürke, világosszürke mészkő jelenik meg (Igali Formáció, 58e) Ezek a rétegsorok dachsteini típusú platform belső részén keletkezhettek (HAAS, BUDAI szerk 2014) A teljes paleo-mezozoos rétegsor a Nikla Öreglaki-törés mentén levetett és elnyírt helyzetben, Niklától K-re, a vizsgálati terület K-i részén ismét megjelenik (11 ábra, 12 ábra), aminek következtében az Öreglak Ög 1-es, és az igali szerkezetet megfúró igali mélyfúrások (Ig 4, 3, 1, 7) is ebben a képződményben álltak meg Ezek a fúrások szürke, világos szürke, finomszemcsés, helyenként kovás dolomitot és mészkövet tártak fel, amelyet először HALMAI et al (1981) pontosított késő-triász karni nori korúnak (elvetve a korábbi triász, majd devon korokat) 24 ábra A Balaton-vonal mentén érintkező Alcapa-főegység és a Közép-magyarországi-főegység szerkezete (HAAS, BUDAI szerk 2014), a vizsgálati terület megjelölésével Jelmagyarázat a 11 ábra 1224 A terület kainozoos képződményei A vizsgálati terület, a Kárpát-medence szerkezeti felépítését meghatározó, Közép-magyarországi nyírási zónában fekszik Ennek következtében a Kárpát-medence nagyszerkezeti mozgásai, a medence kinyílása előtti prerift, alatti szinrift és utáni posztrift üledékek elterjedését, milyenségét és deformáltságát erősen meghatározzák A kainozoos képződményeket bemutató, fúrásokon átfektetett földtani szelvény helyét a 25 ábra mutatja be 46

47 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 25 ábra A vizsgálati területen áthaladó földtani szelvény nyomvonala és a területen mélyült, 500 m-nél mélyebb fúrások helye A kainozoos képződmények elnyírt és lepusztított felszínű prerift paleogén medenceroncsok rétegsoraiból, és a rájuk eróziós diszkordanciával települő szinrift alsó-, és középsőmiocén (ottnangi kárpáti badeni) törmelékes összletet, karbonátos rétegsorokat és helyenként jelentős vastagságú vulkáni kőzeteket tartalmazó képződményekből állnak, amelyeket szögés eróziós diszkordanciával posztrift késő középső-miocén (szarmata) képződmények és egyre sekélyebb fácieseket tartalmazó késő-miocén (pannóniai), pliocén és pleisztocén rétegsorok fednek le (26 ábra) 26 ábra A Pannon-medence Ny-i részének medencemorfológiája, kainozoos üledékciklusai és ezek párhuzamosítása valamint kronosztratigráfiája (SACCHI et al 1999) Az eggenburgi-ottnangi kitolódási (escape) eseményt (TARI et al 1999) követő és azzal részben egyidős szinrift badeni végi kiemelkedés és lepusztulás követte A középső-miocén végi termális süllyedés következtében a szarmata képződmények lefedik a szinrift szerkezeteket (posztrift szakasz kezdete), és megindul a Pannon-medence késő-miocén feltöltődése 47

48 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Paleogén alsó-miocén képződmények (prerift fázis) A vizsgálati terület prerift képződményei, már a késő-paleogénben meginduló (PALOTAI, CSONTOS 2010) és a szinrift fázisban (kora-, középső-miocén során) egymás mellé kerülő Alcapa és Tisia terrének (ROYDEN, HORVÁTH 1988, FODOR et al 1999) szerkezetfejlődésének következtében erősen deformáltak (26 ábra) Paleogén képződmények csak a vizsgálati terület határától É-ra található fúrásokban, az 5 km-es határon belül jelennek meg Sávoly, Táska környékén és a Buzsáki-magaslat ÉNy-i részén A területen a Pannon-medence rift fázisát közvetlenül megelőző legkorábbi kora-miocén rétegsor nem rakódott le, vagy a későbbi fázisok során lepusztult, és áthalmozódott a szinrift üledékek vastag törmelékes bázisképződményeibe 27 ábra A vizsgálati terület középső részének földtani szelvénye 10 -es túlmagasítással (CHIKÁN szerk) Alsó-, és kora középső-miocén képződmények (szinrift fázis) A területen mélyült fúrások és a Nikla 1-es fúráson átmenő szelvény (27 ábra) alapján a legidősebb miocén szinrift képződmény, a területen bizonytalanul megjelenő, egyetlen fúrás által sem feltárt, a prekainozoos aljzatsüllyedékeket kitöltő ottnangi korú Szászvári Formáció (13 ábra, 14 ábra és 27 ábra) A formáció tarka és zöldesszürke folyóvízi ártéri, illetve folyóvízi mocsári kifejlődésű rétegsora aleurit, agyag, homok, homokkő, kavics és konglomerátum váltakozásából épül fel Vastagsága több száz métert is elérhet, de a vizsgálati területen előfordulása hipotetikus 48

49 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A vizsgálati terület É-i részén, Somogysámson környékén (Som 2, 3, 4, 5, 6-os fúrások), a kárpáti korú Budafai Formáció általában homok, kavics, homokkő, konglomerátum, illetve lagunáris halpikkelyes agyagmárga, aleurit és finomhomok rétegsora (HÁMOR in GYALOG szerk 1996) jelenik meg A területen kifejlődött vastag, a prekainozoos aljzat törmelékét tartalmazó törmelékes rétegsorok a Nikla Öreglaki-, és a Táskai-törésekhez kötődve, jellemzően annak D-i részén jelennek meg (KŐRÖSSY 1990) Ennek megfelelően az Öreglak 1-es és 2-es fúrásban, a felső-triász képződmény fölött található, homokos kötőanyagú dolomit mészkő breccsa és -konglomerátum (KŐRÖSSY 1990) is ebbe a formációba sorolható A korábban már említett Nikla 1-es fúrás szelvényében található rátolódási zónában (CSONTOS et al 1995) (13 ábra), két triász rétegegység között jelölt Szászvári Formáció, valójában szerkezeti pikkelyben megjelenő késő-badeni nyílt vízi, sekély neritikus fáciesű aleuritos agyagmárga rétegekből álló Szilágyi Agyagmárga Ezt a márga és mészmárga rétegekben talált gazdag tengeri fauna igazolja (BALÁZS szóbeli közlés in KŐRÖSSY 1990), ellentétben a terresztrikus eredetű, a 27 ábra szelvényében tévesen szereplő Szászvári Formációval A Szilágyi Agyagmárga tektonikusan becsípett szelete a Balaton-vonal, és a hozzá kapcsolódó törészóna transzpressziós aktivitását igazolja még a badeni végén is Valószínűleg ezzel magyarázható a Nikla 1-es fúrásban az agyagmárga fölött megjelenő Lajtai Mészkő fedőjében ismét előkerülő Szilágyi Agyagmárga is Szilágyi Agyagmárga található még a terület É-i részén mélyült somogysámsoni fúrásokban is, a Som 2-es fúrásban a Mátrai Vulkanit Formációcsoport képződményeinek betelepülésével A Szilágyi Agyagmárgával heteropikus sekélytengeri, normál sósvízi Lajtai Mészkő a Nikla 1-es fúrás rátolt szerkezeti helyzetben lévő, 14 m vastag karbonátos szeletén kívül a somogysámsoni Som 6-os fúrásban jelenik meg a Szilágyi Agyagmárgával összevontan, 90 m vastagságban A képződményt különböző kőzettípusok, így a vörösalgák (corallinaceák) vázait helyenként kőzetalkotó mennyiségben tartalmazó mészkő, továbbá mészhomokkő, kavicsos mészkő, mészmárga alkotja A Budafoki Homok és Szilágyi Agyagmárga Formáció rétegsoraiba a kárpáti badeni korú világosszürke, szürke, biotitos horzsaköves dácittufa, ignimbrit képződményekből álló Tari Dácittufa Formáció ( középső riolittufa ), illetve az uralkodóan piroxénandezit agglomerátum, tufa és tufit, valamint alárendelten lávaképződményekből álló felső-kárpáti badeni Mátrai Vulkanit Formációcsoport kőzetei települnek Ezek a vulkanitok a Pannon-medence riftesedését kísérő vulkáni tevékenység által létrehozott, lokális kitörési centrumokhoz köthetők A vizsgálati területen több fúrás is ezekben a képződményekben állt le (pl Csákány Csák 1, Csák 2; Nagyszakácsi Nszk 1; Öreglak Ög 2; Marcali Sika 1) A vulkanitok nagyobb vastagságú elterjedése követi a Balaton-vonal szerkezeti zónáját, és a vizsgálati terület É-i és középső részére jellemző, ahol sok helyen kiegyenlíti az aljzatban keletkezett szerkezetmorfológiai különbségeket A Sika 1-es fúrásban a Mátrai Vulkanitra közvetlenül a Tari Dácittufa rétegei települnek Középső- és felső-miocén (pannóniai és pliocén) posztrift fázis képződményei A Pannon-medence szerkezetfejlődésének tektonikusan legaktívabb, szinrift fázisát helyenként jelentős kiemelkedéssel és lepusztulással járó eseménysor zárja le a bádeni legvégén, a szarmata elején, sőt a folyamat helyenként a szarmatát is végigkísérte (inverzió) (TARI et al 1999) A szarmata végén kiemelkedés és lepusztulás következett Ezért a felsőmiocén szarmata rétegek egyenetlenül lepusztult, változatos feküképződményekkel és szerkezeti viszonyokkal jellemezhető térszínen rakódtak le A csökkent sós vizű beltenger nyílt vízi területein a szarmata Kozárdi Formáció sötétszürke agyagmárga, homokkőcsíkos agyagmárga, márga, mészmárga rétegei rakódtak le A vizsgálati terület DK-i részén az Igal Ig 5-ös fúrásban a 13 m vastag molluszkás agyag, 49

50 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés agyagmárga közvetlenül a prekainozoos aljzat (Igali F) lepusztult felszínére települ Ugyanakkor a terület É-i részén a Somogysámson környéki fúrásokban m vastagságban a Lajtai Mészkő vagy a Som 4-es fúrásban a Szilágyi Agyagmárga fölött települ Fedőjében mindenütt diszkordánsan rátelepülő pannóniai képződmények következnek Az egykori tektonikai paleogeomorfológiai kiemelkedések környezetében és a sekélyebb medenceperemeken a Tinnyei Formáció meszes üledékei képződtek Ide tartozó biogén (molluszkás), ooidos mészkő, mészhomokkő, meszes molluszkás homok, néhol báziskavicsokat tartalmazó rétegek a terület É-i határán (Táska Tás 3-as fúrás) és középső részén (Nagyszakácsi Nszk 1) jelennek meg, É-on a Szilágyi Agyagmárga, középütt és a terület DKi határain túl (Mezőcsokonya területe) a Mátrai Vulkanit fölötti kifejlődésben, 2 70 m vastagságban Fedőjében pannóniai korú medenceképződmények települnek Az inverziót követően, a medence késő-miocén posztrift fázisában kialakult termális süllyedésének következtében, jelentős mélységű, a korábbi tektonikai fázisok nyomán nagy szintkülönbségekkel jellemezhető, egyenetlen aljzatmélységgel rendelkező, elzárt, sós vizű tó jöhetett létre (Pannon-tó) A süllyedés következtében a rétegsorok enyhe, nagy hullámhosszú, a peremeken erősebb redőződést szenvedtek A terület legvastagabb és CH-földtani szempontból is jelentős képződményei a felsőmiocén (pannóniai) pliocén korú medencekitöltő üledékek, amelyek több üledékciklusban, jól meghatározható, a Pannon-tó feltöltődésére jellemző, egymást követő fáciesekben rakódtak le A feltöltődést kisebb vízszintingadozások szakították meg ami alapján a teljes pannóniai szekvencia kisebb ciklussztratigráfiai egységekre osztható (26 ábra, 28 ábra) (SACCHI et al 1999) 28 ábra A felső-miocén (pannóniai és pliocén) harmadrendű szekvenciák ideális megjelenése, kronosztratigráfiája, a medencefejlődés főbb szerkezeti eseményei és formációbeosztása SACCHI et al(1999) alapján, módosítva A vizsgálati területre eső ideális rétegfelépítményt a piros négyzet jelöli Az radiometrikus korok az Iharosberény Ib I-es fúrás magnetosztratigráfiai kalibrációjából származnak (LANTOS et al 1992, CANDE, KENT 1995) 50

51 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A kezdetben viszonylag gyors termális süllyedés következtében a mélyebb, kisebb, lokális medenceterületeken folytatódott a szarmata mélyvízi üledékképződés, a lepusztított peremeken pedig sekélyebb vízi üledékképződés indult meg a késő-miocén elején Azt, hogy a Pannon-medence kiemeltebb részein egy ideig nem zajlott üledékképződés, a Pan-1 szekvenciák szarmata rétegeken való kiékelődése igazolja (28 ábra) A Pan 1 szekvencia bázisképződményei, a mélyebb medenceterületeken az Endrődi Formációnak, a sekélyebb részeken CSILLAG et al (2010) szerint a Csákvári Agyagmárga Formációnak feleltethetők meg (29 ábra) 29 ábra Késő-miocén formációk párhuzamosítása a Dunántúli-középhegységtől ÉNy-ra eső Kisalföld és a DK-re eső somogyi terület ÉNy-i pereme között (CSILLAG et al 2010) (ld még 28 ábra) A Pan 1-es szekvencia bázisrétegsora CSILLAG et al (2010) alapján, a Csákvári Agyagmárga Formáció nagy részt szürke, világosszürke agyagmárga, agyagmárgás aleurit rétegeiből áll, amibe vékony finomhomok-, aleurit-, huminites agyagrétegek települnek Alsó szakaszán szürke, szürkésfehér diatomitrétegek is előfordulhatnak (HAJÓS 1971) A képződmény általában lemezes kagylós elválású A kőzetanyagban gyakoriak a szálas megjelenésű piritkiválások is Feküje nagyon változatos Megtalálható prepannóniai képződményeken, valamint a hegységperemeken az Ősi Tarkaagyag és a Zámori Kavics fedőjében egyaránt A Csákvári Agyagmárga a Pannon-medence szigeteinek a nyílt víztől változó mértékben elzárt, uralkodóan sekély vízi környezetében rakódott le (CSILLAG, SZTANÓ, 2015 in prep) Parttól távoli, mélyebb medencék területein képződött heteropikus kifejlődése az Endrődi Formáció A területen mélyült fúrások ezt a képződményt sehol nem tárták fel, de a teljes felső-miocén szekvencia megértéséhez szükséges megemlíteni A Pan 1-es szekvenciába tartozó és a Pan 2-es szekvencia során is képződő, medence fáciesű Endrődi Márga Formáció szarmata rétegsorból történő folyamatos kifejlődése a területen mélyült fúrásokban sehol sem látható, ellentétben a Ny-ra található Dél-Zalaimedence mélyebb medenceterületeivel A kora-pannóniai során képződött rétegek faunaszegény, mélyvízi márgákból és agyagokból épülnek fel A képződmény korábban a Dunántúlon Nagylengyeli Márga Formáció, Beleznai Márga Formáció, Zalai Márga Formáció néven volt ismert (JUHÁSZ 1998) A rétegsor általában kemény mészmárgával, márgával indul 51

52 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés (Beleznai Mészmárga Tagozat), ami felfelé fokozatosan mélyvízi (hemipelágikus) agyagmárgába megy át (Nagylengyeli Agyagmárga Tagozat) Meredek aljzatmorfológia esetén az aljzatból származó kavicsok, kavicszsinórok figyelhetők meg benne A formáció magasabb részén a turbiditek távoli részének aleurolit homokkő csíkjai találhatók, jelezve a fokozatos átmenetet a Szolnoki Formáció felé Az Endrődi Formáció vastagsága a vizsgálati területen szélsőségesen m között változik Legnagyobb vastagságban a terület É-i részén, a Nikla Öreglaki-töréstől É-ra, Somogysámson környékén és a Nikla 1-es fúrásban található, ahol késő-bádeni medenceképződményekre (Szilágyi Agyagmárga) települ Ahol a feküje a szinrift vulkáni (Mátrai Vulkanit Fcs) képződményekből áll, ott vastagága csak néhány 10 m, annak ellenére, hogy ezen a területen található legmélyebben a szinrift üledékek alatti medencealjzat Ilyen vékony kifejlődésű Endrődi Márga a Nikla Öreglaki-törés D-i oldalán, a Csák 1 és Csák 2-es fúrásokban van Ebből következően a vizsgálati terület É-i részén a vastag szinrift képződmények a pannóniai üledékképződés kezdetekor magasabb helyzetben voltak, mint az akár 1000 m-es vastagságot is elérő területeken, a Balaton-vonal törészónájában Fedője mindenütt a belőle kifejlődő Szolnoki Homokkő Formáció (28 ábra) A Pan 2-es szekvencia kifejlődései közt az Endrődi Formációval egyidős Száki Agyagmárga agyagmárgás aleurit, ritkán finomszemű homok, aleurit betelepülésekkel jellemezhető m vastag rétegsora a táskai fúrásokban jelenik meg, a Buzsáki-magasrög ÉNy-i részén, a vizsgálati terület határától É-ra Feküje közvetlenül a posztrift középső-miocén (szarmata) Tinnyei Formáció A Száki Agyagmárga a tavi rétegsorok alján, a tó nagyobb kiterjedésének időszakában (mfs 2) keletkeztek (28 ábra) A medencén belüli és a szigetek környezetében elhelyezkedő kiemelt hátakon lerakódott Száki Agyagmárga a Neogén II munkabizottság által elfogadott értelmezés szerint az Endrődi Márga Formáció heteropikus kifejlődése (CSILLAG, SZTANÓ 2015 in prep) MAGYAR (2010) szerint a Száki Agyagmárga faunája a Dunántúli-középhegység nyugati peremének feltárásaiban a Congeria czjzeki zóna Lymnocardium soproniense szubzónájának felső szakászát jelzi Az Endrődi Formáció pelites összlete felfelé a Szolnoki Homokkő Formáció homokkő, aleurolit és agyagmárga márga rétegek váltakozásából álló turbidites rétegsorába megy át Az m vastag képződmény turbiditjei több méter vagy több tíz méter vastagságú homoktesteket tartalmaznak Karotázsképét felfelé finomodó és durvuló (az SP ellenállás együttes görbén karácsonyfa, illetve tölcsér alakú) sorozatok jellemzik Elkülönítése a fekü és fedő több tíz m vastag pelitektől általában nem okoz gondot A Szolnoki Formáció rétegtani fekvője az Endrődi Formáció, fedőjében az Algyői Formáció települ Vastagsága a vizsgálati területen m között változik Legvastagabb kifejlődései a terület Ny-i részén, Csákány környékén a Csák 1-es és Csák 2-es fúrásban vannak A Szolnoki Formáció turbidittestjei részben a Pan 2-es, részben a Pan 3-as szekvenciák idején rakódott le (28 ábra) A turbidit felett települő, uralkodóan aleuritból és agyagból felépülő Algyői Formáció a mélymedencét a közeledő selfperemmel összekötő lejtőn rakódott le (CSILLAG, SZTANÓ 2015 in prep) A selflejtő helyezte a szekvencia-sztratigráfiai eseményeknek megfelelően kis mértékben eltolódhatott, de a folyamatosan érkező törmelékanyag fokozatosan feltöltötte a mélymedencék területét, helyet adva az egyre sekélyebb deltakörnyezetek kiépülésének A korábban Drávai Formáció néven ismert, sötétszürke agyagmárgából álló rétegsorba különböző gravitációs, illetve víz alatti medrekben, csatornákban lerakódott homokkőtestek települhetnek (JUHÁSZ 1998) A képződmény szenesedett növényi maradványokat tartalmaz Rétegtani fekvője a Szolnoki Homokkő Formáció Fedőjében az Újfalui Formáció található Lerakódásának idején alakult ki az mfs 3-as maximális elöntési felszín, és nagyvízi állapot Vastagsága a vizsgálati területen m Legvastagabb kifejlődései a Csák 1, 2, és a Somogysámsoni fúrásokban vannak 52

53 alsó-pliocén (alsópannóniai) Peremartoni Fcs Dunántúli Fcs Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Az Algyői Formáció deltalejtő képződményeivel záruló, korábbi rétegtani beosztás alapján alsó-pannon medence és selflejtő kifejlődésű rétegsorra (Peremartoni Főcsoport), a medenceperem felől egyre közelebb húzódó deltafront és deltasíkság korábban felső-pannon -nak nevezett üledékei következnek (Dunántúli Főcsoport) (GYALOG szerk 1996, GYALOG, BUDAI szerk 2004) (a régi elnevezések összefüggéseit lásd 17 táblázat és 18 táblázat) 17 táblázat A litosztratigráfiai és kronosztratigráfiai beosztás a pannóniai képződményekre (GYALOG szerk 1996 alapján) Hagyományos (nem használható) korbeosztás kvarter pliocén miocén Q Pl M Fcs- beosztás legfelsőpliocén (levantei) felsőpliocén (felsőpannóniai) szarmata tortónai helvét burdigáliai akvitániai 18 táblázat A neogén kronosztratigráfia főbb változásai Pl3 Pl2 Pl1 M3 M2 M1 Hazai elfogadott korbeosztás (1980-as évektől) pannóniai (s l) középső-miocén alsó-miocén felső-pannóniai (Pa2) alsó-pannóniai (Pa1) szarmata (Ms) badeni (Mb) kárpáti (Mk) ottnangi (Mo) eggenburgi (Me) egri (Mer) Pl M3 M2 M1 Nemzetközi elfogadott korbeosztás pliocén felső-miocén középső-miocén alsó-miocén SZTANÓ et al (2013) javaslata alapján a Pan 2-es szekvencia fölött települő, a Pannon-tó medenceüledékeire következő deltafáciesű képződmények, a Somlói és Tihanyi Tagozatok (régen: Formáció) jelenleg az Újfalui Homokkő Formáció részei (CSILLAG, SZTANÓ 2015 in 53

54 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés prep) A deltafront, deltasíkság és ár-apály síksági fáciesek képződményeiben a homokrétegek száma és vastagsága a rétegsorban lefelé nő Alsó szakaszán viszonylag vastag finom aprószemű homok összlet települ, ami felett homok, aleurit, agyag rétegek sűrű váltakozása alkotja az összlet kétharmadát (Somlói Tagozat) (JÁMBOR 1980) Rétegsora felfelé finomodik A Tihanyi Tagozat (régen: Formáció) sűrűn váltakozó homok, agyag, aleurit, huminites agyag, szenes agyag, lignit rétegeiből áll, de előfordulnak benne cm vékony dolomit közbetelepülések is (JÁMBOR 1980) Vastagsága a Balaton-felvidéki típusterületén max m (BUDAI et al 1999) A Tihanyi Tagozat (Formáció) rétegei a deltasíkságon, annak öbleiben, majd a feltöltődő medence, egyre sekélyebb vizében, mocsarakban, deltaágak medreiben rakódtak le (SZTANÓ et al 2013) Az Újfalui Formáció elterjedése a vizsgálati területen általános Vastagsága K-ről Ny-ra nő, m között változik Általában m vastag Feküje mindenütt az Algyői Formáció, kivéve a Táska Tás 3-as fúrást, ahol Száki Agyagmárgára, és az Nszk 1-es fúrást, ahol a Szolnoki Homokkőre települ A Nagyalföldi Tarkaagyag (ma Tagozat) és a Zagyvai Formáció a Pannon-tavat feltöltő folyók és ezek ártereinek üledékeit foglalja magába Megjelenésük a területen, a Pan 3-as szekvenciahatár fölött jellemző (28 ábra) A Zagyvai Formációt sűrűn váltakozó, uralkodóan közép- és finomszemcséjű homok, homokkő, aleurit, agyag, meszes agyag rétegei alkotják A formáció sok szenesedett növénymaradványt tartalmaz, és gyakoriak benne a lignitrétegek is A homok-, homokkő testek vastagsága gyakran eléri a 10 m-t (GYALOG szerk 2005) Az összlet a Pannon-tavat feltöltő folyórendszer alluviális síkságán lerakódott, mederövi és ártéri üledékekből, valamint az ártéri síkság időszakos tavaiban lerakódott üledékekből áll (CSILLAG, SZTANÓ 2015 in prep) A korábbi értelemben vett Zagyvai Formáció vastagsága (a Nagyalföldi Tarkaagyag nélkül) a peremi területeken m körüli A medencékben legnagyobb vastagsága meghaladja az 1000 métert (GYALOG szerk 2005) A Nagyalföldi Tarkaagyag korábban önálló formáció volt, a jelenleg érvényes litosztratigráfiai beosztás szerint a Zagyvai Formáció tagozata Rétegsora kékesszürke homok és szürke, sárgásszürke vörösesbarna tarka agyagrétegekből épül fel, amelyben gyakoriak a lignit-közbetelepülések, valamint a kavicsos homok-rétegek is (GYALOG szerk 2005) A Pannon-tó feltöltődésével párhuzamosan dél felé haladva a folyóvízi rétegsor alja egyre fiatalabb, aminek megfelelően a Kisalföldön kb 8 millió, míg a Délkelet-Alföldön kb 5 millió éves (CSILLAG, SZTANÓ 2015 in prep) A Zagyvai Formáció elterjedése általános a vizsgálati területen, kivéve a terület középső részének É-i felét, ahol a Csák 1, 2; Sika 1 és a Som jelű fúrásokban nem található meg ez a képződmény Ezekben a fúrásokban a pleisztocén rétegek közvetlenül az Újfalui Formációra települnek A Zagyvai Formáció átlagos vastagsága 300 m körüli, feküje az Újfalui Formáció, és fedője általában pleisztocén rétegsor, ami diszkordánsan települ rá A Zagyvai Formáció lerakódása után, illetve részben azzal egy időben a területen tektonikai inverzió és kiemelkedés zajlott, ami enyhén megredőzte a késő-miocén rétegsort (SACCHI et al 1999) A kiemelkedés következtében a rétegek egy része lepusztult A lepusztulás a szinklinális szárnyain és az antiformok tetején jelentősebb mértékű volt A pliocén pleisztocén üledékképződés az ÉK-felé táguló szinklinális szerkezet mélyebb részein zajlott tovább, jórészt folyóvízi ártéri környezetben A vizsgálati terület késő-miocén rétegsorainak szerkezetét és szekvencia-sztratigráfiai párhuzamosítását a ábra szemlélteti, amelynek formáció szintű értelmezését a 28 ábra adja meg 54

55 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 30 ábra A vizsgálati területen áthaladó, szekvencia-sztratigráfiai alapokon korrelált szeizmikus szelvények nyomvonalai (SACCHI et al 1999) (lásd 31 ábra, 32 ábra, 33 ábra) 31 ábra A terület DNy-i részét metsző szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai) pliocén rétegsorának szekvenciái (SACCHI et al 1999) (formációk és szelvényhely lásd 28 ábra, 30 ábra) 55

56 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 32 ábra A terület középső részét metsző, a Táskai és a Nikla-1-es fúrásokon áthaladó szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai)-pliocén rétegsorának szekvenciái (SACCHI et al 1999) (formációk, értelmezés és szelvényhely lásd 13 ábra, 27 ábra, 28 ábra, 30 ábra) 33 ábra A terület ÉK-i részét metsző, a Karádi és Ig-5-ös fúrásokon áthaladó szeizmikus szelvény késő-miocén (pannóniai)-pliocén rétegsorának szekvenciái (SACCHI et al 1999) (formációk és szelvényhely lásd 28 ábra, 30 ábra) 56

57 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Pliocén pleisztocén képződmények (neotektoniai fázis) A pliocén elején lezajlott nagy hullámhosszú redőződés és kiemelkedés után, a második neotektonikai fázisban KÉK NyDNy csapású lapos áttolódások és ezekkel párhuzamos tengelyű redők hozták létre a Somogyi-dombság völgyi vízválasztóinak rendszerét, ezzel részben meghatározva a Balatonnal párhuzamos hosszanti völgyek lefutását is (MAGYARI et al 2004, 2005) MAGYARI et al (2004, 2005) és CSONTOS et al (2005) valamint BADA et al (2010) pleisztocén feszültségtereket elemző munkái alapján, ezek a tektonikai szerkezetek ÉÉK DDNy-i (BADA et al 2010), illetve (É) ÉNy (D)DK-i (MAGYARI et al 2004, 2005) maximális horizontális főfeszültségiránnyal jellemezhető kompressziós feszültségtérben létrejött, a kompressziós irányra merőleges húzófeszültségek által létrehozott normál vetők, esetleg kérdésesen balos eltolódásokhoz kapcsolódó szerkezetek Ilyen közel É D-i csapású kompresszióra merőleges tenziós irányokhoz kapcsolódó normál vetődések vagy transztenziós normál komponensű eltolódások alakították ki a vizsgálati terület középső részének jelenkori morfológiáját, amelynek legmeghatározóbb eleme a terület K-i részén található Külső-Somogy morfológiai kiugrása, és a középen kiemelkedő Marcali-hát A két morfológiai elem között elterülő mélyebb terület aljzata a fúrások tanúsága szerint K felé lejt, aminek megfelelően a pleisztocén képződmények vastagsága is arrafelé nő A Nikla 1-es fúrásban a pleisztocén talpa 28 m mélyen, míg Pusztakovácsi környékén 150 m-nél is mélyebben (Pusztakovácsi, Pk 1) A kiemeltebb területeken általában É-ról D-re kerül egyre mélyebbre a pleisztocén talpa A legfiatalabb (késő-pleisztocén holocén) tektonikai fázisban azonban a D- i területek fokozatos megemelkedése jellemző (CSONTOS et al 1995, KERCSMÁR, THIELE 2015 in press) A felső-pannóniai közvetlen fedőjében települő, alsó-pleisztocén vörösagyag, agyagos vörös homok, tarkaagyag, aleurit rétegei (Tengelici Formáció) diszkordánsan települnek a pannóniai rétegsor vörös homokká mállott felszínére A vörös színű üledék a fúrásokban is jól jelzi a pannóniai képződmények rétegtani felszínét Anyaga változatos Ha szálban álló, akkor kifejlődése a fekü anyagától függ, de gyakran a paleofelszínen áthalmozott Ha a fekü homok, akkor a képződmény agyagos, vörös homok, ha agyag, akkor sötétvörös, viaszszerű, zsíros tapintású 50 70% agyagfrakciót tartalmazó, erősen vas-mangánborsós, dendrites, szárazon morzsásan törő agyag Aljában rendszerint meszes kiválás, mészkonkréciós szint, vagy vastagabb meszes pad található, ami annál vastagabb, minél vörösebb és agyagosabb a fedő vörösagyag A karbonát anyaga a mainál melegebb, szubtrópusi éghajlaton, a talajszintből kioldódva jutott el az akkori talaj C szintjének mészkiválási zónájába A mészkiválási szint hiányzik, ha a Tengelici Formáció feküje laza homok Ha a vörös agyagos, homokos képződmény vastagsága nagyobb, mint 2 m, akkor a képződmény egésze, vagy felső része áthalmozódott Tengelici Vörösagyagot csak a Zalai-dombság (Nagybakónak, Nab 2), a Marcali-hát D-i részéhez tartozó Mesztegnyő területén (Mesz 1), és a Külső-Somogyhoz közeli területen (Mernye Mer 1, 2) mélyült fúrásokban különítettek el, m vastagságban, m mélységben Más területeken vagy lepusztult, vagy nem különítették el a Zagyvai Formáción belül, mint pl a Nagyszakácsi Nszk 1-es fúrásban, ahol a Zagyvai Formáció leírásában paleotalajszinteket említenek A lösznél idősebb pleisztocén képződmények közül két vízi eredetű ismert Egyik a fekü anyagából áthalmozott, kevert anyagú, proluviális, deluviális vagy proluviális deluviális összehordott törmelékből álló kevert üledék, melyet ERDÉLYI (1961) záporkavicsnak nevezett el Képződésében heves esőzések, nagy energiájú időszakos vízfolyások vehettek részt Kora az idősebb pleisztocéntől a fiatal lösz lerakódásáig terjedhet A másik vízi eredetű képződmény az a folyóvízi homok, amely fúrásokban nagy területen található meg a Külső-Somogytól Ny-ra eső területen és a Balatonhoz közel A Belső- Somogyban, a Balatontól a Dráváig majdnem az egyedüli felszíni képződmény K-i határa a 57

58 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Lelle Mernye orci-völgy Ettől K-re, a Külső-Somogyban hézagosabb, vékonyabb és gyakran települ a pannóniai rétegsor mállott, erodált felszínére Fiatal pleisztocénre utaló faunája áthalmozott, összemosott Gyakori kavics és durvahomok-tartalma a Balatontól D-re egyre csökken Kavicsanyaga Balaton-felvidéki eredetű Települési helyzete szerint a vizsgálati területtől K-re eső Külső-Somogy területén a völgytalpak alatt és magasabban a völgyoldalakban, a mai völgytalpak fölött m magasan is megtalálható, ami vagy lerakódása előtti paleomorfológiai különbségeket, vagy lerakódása utáni tektonikus aktivitást jelez Feküje általában záporkavics jellegű összemosott törmelék, fedője általában löszös homok, homokos lösz Kisebb elterjedésű vízi képződmény még a Balatonnal párhuzamos hosszanti völgyek vastag allúviumai alatti ártéri, mocsári agyag, amely a völgyek aktív süllyedésekor rakódhatott le, és amelyek képződése már a lösz lerakódása előtt elkezdődhetett A képződmény nagy egyedszámú molluszka-faunát tartalmaz, főként Viviparus és Planorbis nemzetségekkel A vízi eredetű negyedidőszaki képződményeket felső-pleisztocén lösz fedi Würmnél idősebb lösz nem ismert a területen A fontosabb völgyekből és hátságokból álló domborzat a lösz lerakódása előtt kialakult, mivel a lösz a völgytalpig minden idősebb képződményt takar Az általában 25 m-nél vékonyabb lösztakaróban a típusos lösz viszonylag ritka Típusos lösz egyedül a sík területeket, és a platók kis lejtőszögű részeit fedi A Belső-Somogy szegélyén, a Balaton környékén és a vastag homokrétegekkel kitöltött ÉÉNy DDK-i völgyek mentén a lösz erősen homokos, nagy részük áthalmozott Ezeken a területeken a löszben található homokos, kavicsos szintek az idősebb pleisztocén és a pannóniai képződmények lepusztulásából és bemosódásából származnak DK-felé a lösz vastagsága nő és a homokossága csökken D-en a száraz térszínen képződött lösz rétegsor teljesebb, míg É-on vékonyabb és alulról csonka, ahol a hiányt homokbetelepülések helyettesítik A löszt több, barna, vörösesbarna erdő- és csernozjom talajból álló paleotalaj-zóna tagolja Számuk, helyzetük és kifejlődésük helyről helyre változik A legfiatalabb deformáció kora közvetetten a késő-pleisztocén végére tehető (THAMÓ- BOZSÓ et al 2010), ami preformálta a holocén eleji üledékképződési térszínt, és amelynek földtani jelentőségét KERCSMÁR, THIELE (2015 in press) mutatta be Somogyfajsz és Somogyvár közti térségben (16 ábra, 34 ábra), a Külső-, és a Belső-Somogy morfológiai határának tektonikai értelmezésében Ez alapján a terület a holocénben folyamatosan emelkedik 34 ábra Pleisztocén-holocén tektonika és üledékképződés összefüggése a belső-somogyi Somogyfajsz Pusztakovácsi és a külső-somogyi Somogyvámos között KERCSMÁR, THIELE (2015 in press) alapján TiF Tihanyi Formáció (felső-miocén, pannóniai), TeF Tengelici Formáció (felső-miocén, pliocén),, Pl-A idősebb felső-pleisztocén folyóvízi homokos rétegek, Pl-B fiatalabb felső-pleisztocén alluvium, Pl-H-C felső-pleisztocén holocén agyagos homokos rétegek 58

59 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 13 A terület vízföldtani viszonyai A vizsgálati terület vízföldtani viszonyait részben a szénhidrogén-bányászat, részben annak lehetséges környezeti hatásai szempontjából tekintjük át A konkrét hasznosítási objektumok pontos helyszínének kiválasztása a koncesszor feladata lesz, ezért itt most csak a regionális vízföldtani viszonyok bemutatása lehetséges A vizsgálandó hatások ugyancsak regionális megközelítést követelnek A vizsgálati terület vízföldtani értékelése a területen mélyült kutak, valamint a 2015 márciusában az MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával készült; az értékelés a hideg és a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre is kiterjedt 131 A porózus medencekitöltés vízföldtani viszonyai 1 A fontosabb hidrosztratigráfiai egységek és térbeli helyzetük 11 Talajvíztartó A talajvíztartó képződmények a terület nagy részén holocén és késő-pleisztocén, elsősorban eolikus képződményekben: futóhomokokban, löszös, barna löszös, homokos löszös üledékekben, valamint folyóvízi homokos kavicsos képződményekben alakultak ki Fenti képződmények általános elterjedésűek a területen; holocén korú folyóvízi homokos, kavicsos üledékek elsősorban a felszíni vízfolyások mentén jellemzőek A vizsgálati terület keleti és középső részein a fentiek mellett a felső-pannóniai Somlói Formáció homokos, aleuritos képződményeiben alakult ki a talajvíztartó A talajvíztartó vastagságát néhány méterre, estenként néhány tíz méterre tehetjük A talajvíz domborzat alakulása követi a felszíni domborzatot, mélysége a völgyekben 2 7 méterrel a felszín alatt jellemző, a dombhátak alatt a több tíz métert is elérheti A kiemeltebb dombos területeken, löszös képződmények esetén sok esetben nem beszélhetünk (összefüggő) talajvíztartóról A vízfolyások völgyeiben maga az allúvium jelenti a talajvízadó képződményt, ahol a talajvízszint felszínhez közeli 12 Regionális elterjedésű hideg és termális rétegvizek Az első jelentősebb víztartó összlet, mely vagy közvetlenül a talajvíztartó alatt, vagy a néhány méter néhány 10 méter vastagságú Tengelici Tarkaagyag Formáció finomszemcsés üledékei alatt települ, a felső-pannóniai, alluviális síksági összlet egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegeinek víztartója (Nagyalföldi+Zagyvai és Újfalui Formáció Peremartoni Formációcsoport; medenceperemeken Somlói és Tihanyi Formáció) A formációk egymástól nehezen különíthetőek el, illetve a kiemelt térszíneken erodáltságuk miatt vastagságuk is csak nehezen állapítható meg Az egymásra települő és egymásba fogazódó kiékelődő homokos agyagos rétegek alkotta víztartó összlet vastagsága a területen métertől kb méterig növekszik kb ÉK DNy-i irányban A peremek felől, a vizsgálati terület középvonalában, a mélyülő medence mélyebb régiói irányába A legnagyobb vastagságok a Nagyszakácsi és Nagybajom közötti területen, a vizsgálati terület D-i, DNy-i részein figyelhetők meg A Nagyalföldi, Zagyvai és Újfalui, peremi területeken Tihanyi és Somlói Formációkban határolhatjuk el a medence porózus üledékeiben kialakult köztes, (intermedier) áramlási rendszert Az összlet legalsó, homokosabb delta front üledékei már 30 C -nál melegebb vizet, azaz hévizet szolgáltathatnak A felső-pannóniai összletben tárolt vizek összes oldottanyagtartalma (TDS) a területen nagyrészt mg/l között alakul, melynél csak kb 800 méteres mélységnél mélyebben találunk magasabb, néhány ezer mg/l-es értékeket Az 59

60 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés alacsony összes oldottanyag-tartalmú híg vizek jelenléte kedvező áramlási feltételekre utal az összletben Az eleinte CaMgHCO 3 -os kémiai jelleg a CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 - os, majd NaHCO 3 -os kémiai jelleg felé tolódik el A mélyebb régiók magasabb TDS-ű vizei általában NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek Megvizsgálva a terület áramlási viszonyait, elmondható, hogy a területen a felső-pannóniai összletben (Dunántúli Formációcsoport) egy, a É-ról a peremek felől a terület nyugati részein közel É D-i, ÉÉK DDNy-i, míg keleti részein inkább ÉNy DK-i irányú regionális áramlás rajzolódik ki Az Újfalui Formáció feküje egyúttal a medence porózus, regionális áramlási rendszerének feküjét is jelenti A Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai a terület nagy részén hidrosztatikusnak megfelelőek, míg a DNy-i területrészeken (Zalakomár Vése vonaltól Ny-ra, DNy-ra) enyhe túlnyomás lehet 13 Lokális, a késő-pannóniainál idősebb rétegvíztartók A vizsgálati területen a felső-pannóniai rétegek alatt lokális vízadókkal kell számolni az alsó-pannóniai képződmények turbidithomokjaiban, a pannóniainál idősebb miocén medence fáciesű képződmények homok homokköves rétegeiben A vizsgálati területen a Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) képződményei (Endrődi és Szolnoki, de leginkább Algyői Formáció) DNy-i irányban kivastagodást mutatnak: az ÉK-i területrészeken mintegy méteres vastagságban jelennek meg, ugyanakkor a középső és DNy-i részeken már méteres vastagságot is elérhetnek Az összleten belül, a medenceperemi részeken, jelentősebb vastagságú turbidites összlet (Szolnoki Formáció) nem jelenik meg, ugyanakkor a finomszemcsés üledékekbe (Algyői Formáció) települő turbidithomok-rétegekben lokális vízadókkal, rezervoárokkal lehet számolni A Szolnoki Formáció a mélymedence területén viszont több száz, akár méteres vastagságban is megjelenhet A Peremartoni Formációcsoport bázisán esetlegesen található kavicsbetelepülésekben szintén találhatunk víztartókat Báziskonglomerátumról a területen pontosabb információik nem állnak rendelkezésre Hévíztermelés szempontjából a vizsgált területen és környezetében e képződményeket mind ez idáig nem vették számításba a Dunántúli Formációcsoport (régi felső-pannóniai) vízadók jóval kedvezőbb adottságai, valamint ezen alsó-pannóniai képződmények kisebb vastagsága, finomabb szemcsés összetétele és alacsony vízvezető-képessége miatt Vízkémiai elemzés az összletből a vizsgálati terület 5 km-es környezetében (Mezőcsokonya, Pat, Sávoly, stb) található Az összes oldottanyag-tartalom Mezőcsokonya térségében széles tartományban: mg/l között változik, melyhez alacsonyabb TDS esetén CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os, magasabb oldottanyag-tartalom esetén NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jelleg társul Máshol mg/l TDS-ű, döntően NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket találunk (Csákány, Nagyszakácsi, Pat Sávoly, Újudvar) Az összlet magasabb összes oldottanyag-tartalommal rendelkező vizei elzártabb víztartókból származnak, míg az alacsonyabb oldottanyag-tartalmak az összlet felsőbb, durvább kifejlődéseihez kapcsolhatók, vagy a Peremartoni Formációcsoport homokkőtesteinek valamivel jobb térbeli kapcsolatára utalnak Lokális rétegvíztartók fordulhatnak elő még a vizsgálati területen található, kora-pannóniainál idősebb miocén, elsősorban badeni és szarmata üledékekben, amennyiben a törmelékes összlet durvább törmelékes konglomerátum-, vagy homokkő-, mészkőrétegekkel is rendelkezik (Kozárdi, Tinnyei, illetve Budafai, Szászvári, Tari Dácittufa Formáció, illetve a Mátrai Vulkanit Formációcsoport) A vizsgálati terület egyes részein a miocén képződmények összvastagsága mindenhol meghaladja a métert, a mélymedencék területén 60

61 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány azonban elérheti a méteres összvastagságot is Újvárfalva Mezőcsokonya térségében jelentősebb (mintegy 3000 méter) vastagságú miocén összlet ismert A prepannóniai miocén összletből több vízelemzés is rendelkezésre áll, elsősorban az 5 km-es környezetben E miocén képződmények vizeinek összetétele (CaMgNaHCO 3 -tól a NaCl-ig) és összes oldottanyag tartalma (leginkább mg/l) rendkívül széles tartományban változik, a TDS a mélységgel növekedést mutat A kb 1000 méternél sekélyebb részeken feltárt vizek alacsonyabb, mintegy mg/l TDS-sel és nagyrészt NaClHCO 3 -os, illetve CaMgNaHCO 3 -os, NaHCO 3 -os kémiai jelleggel rendelkeznek, mely alapján itt (Buzsák, Táska, Fonyód, Igal, Dióskál) intenzívebb áramlással számolhatunk A mintegy méteres mélységnél mélyebben elhelyezkedő vízadók (Somogysámson, Mezőcsokonya, Nagybakónak stb) jellemzően 5000 mg/l-nél magasabb összes oldottanyagtartalommal bírnak, melyhez NaCl-os, NaClHCO 3 -os, illetve ritkábban CaNaCl-os, NaCaClos és CaNaHCO 3 Cl-os kémiai jelleg társul Ezek közül Somogysámson térségében magas, leginkább mg/l TDS-sel rendelkező, leginkább NaCl-os, NaCaCl-os vizeket találunk, mely összetétele elzártabb víztartókra utal Ugyanitt előfordulnak magasabb szulfáttartalmú (NaClSO 4 -os) vizek is Nagybakónak környékén mg/l körüli TDS-ű, NaClHCO 3 -os vizek fordulnak elő a miocén korú összlet elzárt víztartóiban Mezőcsokonya térségében is magas, mg/l TDS-ű, NaCl-os, NaClHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os kémiai jellegűek a vizek az elzárt miocén víztartókban Mint szénhidrogén-tároló kőzetek, a fentebb említett képződmények a területen számításba veendőek A keletkezett szénhidrogének több helyen csapdázódhatnak a területen: a badeni homokkő, lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció), márga; a kárpáti tufaösszlet (Tari Dácittufa Formáció, Mátrai Vulkanit Formációcsoport), emellett a környezetben a triász karbonátok karsztosodott zónáiban, a prepannóniai miocén karbonátos, homokköves, illetve repedezett, mállott vulkáni tufás és agglomerátumos képződményekben, az alsó-pannóniai rétegsor alsó részein található homokos homokköves, mészmárgás rétegeiben, valamint a felső-pannóniai rétegsor homokköves rétegeiben A Peremartoni Formációcsoport (régi alsó-pannóniai) rétegek nyomásviszonyai általában a hidrosztatikusnak megfelelőek, a vizsgálati terület DNy-i részein azonban számolhatunk enyhe túlnyomással is 14 Lokális porózus, kettős porozitású rendszerek A lokális, porózus, kettős porozitású rendszerek közé sorolhatjuk a vizsgálati területen előforduló prepannóniai miocén képződmények karbonátos kifejlődéseit, közbetelepüléseit (Lajtai Mészkő Formáció Rákosi Mészkő Tagozata, Kozárdi, Tinnyei Formáció) Ugyanakkor ezek a képződmények, ha nem települnek közvetlenül az aljzaton, nem képeznek egy hidraulikai rendszert a repedezett alaphegységi zónákkal A Lajtai Mészkőben tárolt vizeket Buzsák, Nagybakónak és Mezőcsokonya térségében tárták fel, mintegy méteres mélységközben Buzsák térségében mg/l TDS-ű, NaClHCO 3 -os kémiai jellegű vizeket találhatunk, míg Nagybakónak és Mezőcsokonya térégében általában mg/l feletti TDS és NaClHCO 3 -os és NaCl-os kémiai jelleg jellemző Táska térségében prepannóniai miocén mészkőben 7000 mg/l körüli TDS és NaClHCO 3 -os kémiai jelleg figyelhető meg Fentebbiek jól jelzik, hogy a prepannóniai miocén mészkövek elzárt, vagy részben elzárt víztartókat képeznek a vizsgált terület környezetében A képződmények szénhidrogén szempontjából tároló képződmények lehetnek másodlagos porozitásuk révén A létesítmények telepítésekor erre fokozott figyelemmel kell lenni A 61

62 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés nyomásviszonyok a területen a hidrosztatikusnak megfelelőek, esetleg enyhén túlnyomásosak lehetnek a DNy-i területrészeken 15 Regionális és lokális vízzáró egységek Az Újfalui Formáció és a prekainozoos aljzat között több kora-pannóniai (Peremartoni Formációcsoport), pannóniainál idősebb miocén regionális/lokális elterjedésű vízzáró képződmény is elkülöníthető, melyek döntően finomszemcsés, agyagos, aleuritos kifejlődésűek, és bennük a homokkőlencsék, -betelepülések részaránya alacsony Az Algyői és az Endrődi/Száki Agyagmárga Formációk képződményei mind hidraulikailag, mind termikusan fontos szigetelő szerepet játszanak, hiszen a területen minimum méter, ugyanakkor, a mélymedence területén ennél jóval nagyobb (akár 1000 méteres) vastagságot is elérhetnek A rétegsorok ÉK DNy-i irányban jól nyomozhatóak a területen Regionális, illetve helyenként (az elvékonyodás következtében) lokális vízzáró képződménynek tekinthető a területen még a prepannóniai miocén Szilágyi Agyagmárga Formáció Itt kell megemlíteni, hogy a prepannóniai miocén, ritkábban az alsó-pannóniai finomszemcsés, márgás képződmények akár szénhidrogén-anyakőzetek lehetnek 1312 Alaphegységi rezervoárok Az alaphegységet a területen a Galambok Nikla Szentgáloskér vonaltól északra középső felső-triász karbonátok és alsó-triász sekélytengeri képződmények (Igali, Táskai, Sávolyi Mészkő, Murakeresztúri Homokkő és Újudvari Márga Formáció, illetve a Buzsáki Formációcsoport) alkotják rendszerint mbf-nél sekélyebb mélységben Fentebbi vonaltól délre a területen az aljzat felépítése a mélység következtében nem ismert Az aljzat mélysége a vizsgálati területen kb 1600 és 4800 mbf mélység között található, déli irányban egyre mélyülő tendenciát mutatva Az aljzatképződményeket a Kelevíz Zalaszentjakab vonal mentén találjuk legmélyebb helyzetben A vizsgálati területen az alaphegységi vízföldtani rezervoárokat a Közép-dunántúli-egység középső felső-triász platform és medence fáciesű karbonátos képződményeiben (Táskai, Igali, Sávolyi Mészkő Formációk), valamint a törmelékes üledékes képződményeiben (Murakeresztúri Homokkő Formáció) valószínűsítjük ott, ahol azok hosszabb ideig felszíni hatásnak, mállásnak és karsztosodásnak voltak kitéve Az (esetlegesen) az aljzatra települő miocén karbonátok képződményei ott jelentősek, ahol egységes hidraulikai rendszert alkotnak az aljzat karbonátjaival Alaphegységi rezervoárként tehát egyrészt a karbonátos formációk azon részei jöhetnek számításba, amelyek hosszabb ideig felszíni hatásnak, tehát mállásnak és esetenként karsztosodásnak voltak kitéve Az ilyen helyzetek esetében néhányszor tíz, esetleg száz méteres vastagságban is lehet megnövekedett pórus- és repedéstérrel, valamint permeabilitással számolni Emellett a tektonikai hatások következtében kialakult repedezett, de mállással nem érintett üde karbonátos részek (a képződmény mélyebb részei) is perspektivikusak lehetnek más célú hasznosítások, pl geotermikus, széndioxid (CO 2 )-tárolási szempontból A regionális értékeléseknél fontos elemezni azt is, hogy a repedezett, mállott, karsztosodott fekvőre közvetlenül települő fedőképződmények hidraulikai egységet képeznek-e az alaphegységi rezervoár-részekkel Az aljzatban tárolt vizek kémiai jellege a CaMgHCO 3 -os és a NaCl-os jelleg között változik attól függően, hogy mennyire intenzív és mennyire regionális az áramlás a víztartóban Az elzárt karbonátos víztartókban (Igali, Táskai Mészkő Formációk) jellemzően Sávoly, Újudvar (és Nagybakónak, Igal) térségében leginkább NaCl-os, NaClHCO 3 -os vizeket találunk, 62

63 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány jellemzően mg/l összes oldott anyag tartalommal A Pat térségéből származó minta mg/l feletti TDS-sel rendelkező, NaCl-os vízből származik A tágabb környezetben, Zalakaros térségében TDS-ű, míg Nagybakónak térségében mg/l TDS-ű, NaCl-os kémiai jellegű vizeket találunk Fenti területeken elzárt víztartók valószínűsíthetők Az aljzat képződményeinek hidrogeológiai viszonyai nemcsak a tárolt vizek minőségében és áramlásában játszanak szerepet, hanem feltehetően a területen előforduló szénhidrogének migrációjában és csapdázódásában is 132 A terület vízföldtani egységeinek természetes utánpótlódása 1321 Beszivárgás csapadékból A felszínen lévő képződmények felső egy-két méteres zónája az, amelyiknek a meteorológiai viszonyok mellett döntő szerepe van a beszivárgás mértékének alakulásában A térképezések során a felszínen megismert képződmények alapján az évi csapadék kb 5 10%- ára becsülhetjük a beszivárgás mértékét A területen előforduló homokos, aleuritos, finomabb szemcsés felszíni képződmények esetében ez 4 5%-ot tesz ki, de konkrét terepi mérések hiányában célszerű az értékeléseknél egységesen 5%-os aránnyal számolni 1322 Beszivárgás oldalirányú hozzáfolyásokból (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, karszt- és repedésvizeiből) A vizsgált területen és azon kívül találhatóak a pannóniai, prepannóniai miocén, az alaphegységi és más hidrosztratigráfiai egységek beszivárgási területei, ezen szűkebb területünkön oldalirányú utánpótlásként jelentkeznek, melyet a nagyobb régióra készített hidrogeológiai értékelések alapján célszerű megadni A pannóniai képződmények esetében oldalirányú utánpótlás elsősorban É-ias irányból várható, mely mellett a köztes áramlási rendszer felső m-es zónájában számíthatunk a talajvíz irányából származó komponensekre is Ahol az aljzat kisebb oldottanyag-tartalmú vizet tárol, ott intenzívebb áramlási rendszert feltételezhetünk az idősebb, triász karsztvíztartóban A térségben húzódó kiemelkedések szárnyzónái, valamint az aljzatból akár a pannóniaiig felnyúló szerkezeti vonalak a terület áramlási rendszerére hatással bírnak: az itt kiékelődő felső-, alsó-pannóniai, valamint további miocén üledékekben, illetve a tektonikai elemek mentén a vizek kényszerpályára kerülve a mélyebb medence irányából a sekélyebb régiók felé áramlanak A térségben esetlegesen tervezendő geotermikus energiahasznosítások esetében, ha azok regionális áramlási rendszert érintenek, akkor szükség lehet a teljes áramlási rendszer modelle-zésére, értékelésére Ugyancsak fontos a területen a CH-hasznosítások és a potenciális geotermikus hasznosítások várható egymásra-hatásainak értékelése, tisztázása is A területre eső, illetve az ahhoz legközelebbi CH-hasznosítások során végzett, vagy tervezett, a kitermelést segítő (EOR) visszatáplálások vizsgálati területre gyakorolt hatásait szintén tisztázni kell 133 A terület vízföldtani egységeinek megcsapolásai 1331 A terület vízföldtani egységeinek természetes megcsapolásai A területen természetes állapotok mellett az alábbi megcsapolási formákat kell számításba venni: állandó vízfolyások, tavak, 63

64 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés talajvíz-párolgással jellemezhető területek, szivárgó felszínek, oldalirányú elfolyás (a kapcsolódó területek talaj-, réteg-, és repedésvizei felé) Az első három típus területünkön döntő mértékben a talajvizek és részben a sekély rétegvizek lokális és részben intermedier áramlási útvonalai végén jelentenek megcsapolásokat Tengerszinthez viszonyított magasságukhoz lehet viszonyítani az adott körzetben megismert hidraulikus potenciálszinteket és talajvízszinteket A lokális feláramlási útvonalak végén számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettnek tekinthetők A mélyebb porózus regionális vízadó rendszerek regionális áramlásait oldalirányú elfolyásként lehet számba venni Itt É-ias irányból D-i, DK-i irányba történő áramlással lehet számolni 1332 A terület mesterséges megcsapolásai A területen, vagy annak közvetlen, néhány kilométeres körzetében elsősorban a kvarter felső-pannóniai és alaphegységi rezervoárokat érintő ivóvíz, ásványvíz (Igal, Lengyeltóti, Somogyvár), gyógyászati- (Buzsák, Igal, Marcali, Zalakaros), fürdő-, ipari-, mezőgazdasági célú víztermelések jellemzőek A triász karbonátos képződményeket igali, zalakarosi, illetve zalakomári kutak csapolják meg Fontos megemlíteni, hogy a terület geotermikus hasznosítás szempontjából is perspektivikus lehet, így a szénhidrogén-kutatási, -termelési létesítmények elhelyezésekor a terület földtani, vízföldtani, szénhidrogén-földtani adottságai mellett figyelembe kell venni a környező meglévő és lehetséges geotermikus hasznosításokat is 1333 Egyéb, vízföldtani viszonyokat befolyásoló tényezők Vizsgálatunk során ki kell térnünk a szénhidrogén-bányászati tevékenységeknek a felszín alatti vizek alakulására gyakorolt lehetséges hatásaira is Itt alapvetően a szénhidrogénekkel együtt termelt vizek depressziós hatásait, illetve a termeléseket segítő, illetve vízlikvidálásokat biztosító visszasajtolások mennyiségi, minőségi hatásait kell számba venni 134 A terület vízminőségi képe A Somogyvár vizsgálati terület felszín alatti vizeinek víz-geokémiai értékelése a területen mélyült kutak és 2015 márciusában a MFGI Vízföldtani Adattárában található Vízföldtani naplók és egyéb rendelkezésére álló archív vízkémiai vizsgálatainak felhasználásával mind a hideg, mind a termálvizet adó hidrodinamikai egységekre kiterjedt A felszín közeli, sekély víztestek vizsgálata a kloridion, a hidrogén-karbonát-ion és az összes oldottanyag-tartalom alapján készült, mely képet nyújthat az általános vízösszetételről, szennyezettség mértékéről, vagy egyéb ható tényezőkről (pl párolgásról) A felszín közeli zónákban lévő lokális áramlási részek növelik a változékonyságot A megcsapolási területek felszín-közeli részein a vízminőség alakítás döntő faktora a talajvízpárolgás, mely az oda áramló vizek oldottanyag-tartalmát markánsan megnövelheti Ebből az is következik, hogy a felszínhez közeli talajvizeket célszerű a vízminőségi értékelések, illetve a későbbiekben az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok során külön kezelni Az összes oldottanyag-tartalom a területen a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l (medián körülbelül 740 mg/l), a klorid-ion tartalom 5 80 mg/l (medián körülbelül 20 mg/l), míg a hidrogén-karbonát tartalom mg/l között változik 440 mg/l körüli medián érték 64

65 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány mellett Néhány esetben a fonyódi, és balatonfenyvesi vizekben az összes oldottanyagtartalom elérheti a mg/l-t, a kalcium mg/l-t, a klorid mg/l-t, a hidrogén-karbonát mg/l-t, a szulfát akár a mg/l értéket is A rendelkezésre álló adatok alapján a sekély felszín alatti vizekre jellemző néhány komponens (klorid, hidrogén-karbonát, összes oldottanyag-tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (35 ábra) ábrázoljuk A diagramok doboz -részei a felső és alsó kvartilisek közötti értékeket ábrázolják a medián értékek feltüntetésével, míg alsó és felső határai a 10% és 90% percentilis értékeknek felelnek meg 35 ábra A vizsgálati területen és 5 kilométeres körzetén belüli, a felszíntől számított 50 méter mélységig vett vízminták klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékeinek Box Whisker diagramja a medián értékek és a 10% és 90%-os percentilis értékek feltüntetésével A kvarter koru képződményekben tárolt vizek CaMgHCO 3 -os, MgCaHCO 3 -os, elvétve NaMgHCO 3 -os, NaHCO 3 -os típusúak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l között, míg a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A bővített terület ÉK-i határában lévő Esztergályhorváti K 1 fúrás vize NaHCO 3 -os jellegű, 1250 mg/l körüli TDS, 300 mg/l Na + és 850 mg/l HCO 3 tartalom mellett A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződményeiben tárolt vizek jellemzően CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os, NaCaMgHCO 3 -os és NaHCO 3 -os típusúak A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a 65

66 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+, 5 40 mg/l Cl és mg/l HCO 3 A nagyobb, mg/l TDS-ű, a felszín alatti 300 méterig szűrőzött marcali és somogyszentpáli, valamint a mélyebben (felszín alatti méteres mélységközben) szűrőzött, mg/l TDS-ű páti, marcali és hosszúvízi kutak vizei NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek A főbb alkotó ionok a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A rendelkezésre álló adatok alapján a felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport homokrétegeiben tárolt vizekre jellemző néhány komponens (nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát, összes oldott anyag tartalom [TDS]) eloszlását Box Whisker diagramon (36 ábra) ábrázoljuk 36 ábra A felső-pannóniai Dunántúli Formációcsoport képződmények (a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetén belüli) felszín alatti vizeinek nátrium, kalcium, magnézium, klorid, hidrogén-karbonát és TDS értékei Box-Whisker diagramok a medián értékek feltüntetésével Az alsó-pannóniai Peremartoni Formációcsoport képződményeiben tárolt vizekről csak a mezőcsokonyai, pati és sávolyi CH-kutató fúrásokból származó vizek álltak rendelkezésre, melyek szerint az itt tárolt vizek NaHCO 3 -os, NaClHCO 3 -os és NaCl-os jellegűek attól függően, hogy egy intenzívebb áramlási rendszerből, vagy egy elzártabb rendszerből származnak Ritkábban előfordulnak CaNaHCO 3 -os és CaMgNaHCO 3 -os vizek is A vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A pannóniai és pannóniainál idősebb miocén rétegeket is szűrőző kutak vizeinek összes oldottanyag-tartalma széles intervallumban változik, mely érték mg/l körüli Az itt tárolt vizek főleg NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os jellegűek, de előfordulnak NaCl-os, NaCaCl- 66

67 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány os vizek is A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A pannóniai és a prekainozoos aljzatot is szűrőző 2 db kút a bővített terület É ÉNy-i részén (Balatonberény, Kilimán) található, melyek szerint az itt tárolt vizek 500, illetve 4000 mg/l összes oldottanyag-tartalmúak Víztípusuk CaMgHCO 3 -os, illetve NaCl-os jellegű, körülbelül 10 és 1400 mg/l Na +, 60 és 20 mg/l Ca 2+, 30 és 5 mg/l Mg 2+, 330, 300 mg/l HCO 3, valamint 10 és 2000 mg/l Cl tartalom mellett A pannóniainál idősebb miocén rétegeket szűrőző kutak vizeinek összetétele a mélységgel változik A felszín alatti körülbelül 1000 méteres mélységig szűrőzött (Buzsák, Fonyód, Táska) kutak vizei jellemzően NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os jellegűek, ahol a TDS mg/l közötti A vízösszetételt meghatározó fő alkotók koncentrációi jellemzően a következő tartományokba esnek, körülbelül mg/l Na +, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A jobb vízvezető képződmények (TDS: körülbelül mg/l) vizei CaMgHCO 3 -os, CaMgNaHCO 3 -os és NaHCO 3 -os jellegűek, ahol a főbb alkotó komponensek a következő tartományokban változnak, mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 A mélyebb, felszín alatti körülbelül méteres mélységközből származó vizek NaHCO 3 Cl, NaClHCO 3 -os, NaCl-os, NaCaCl-os kémiai jellegűek Az összes oldottanyagtartalom a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, mg/l Na +, mg/l Ca 2+ és mg/l Cl és mg/l HCO 3 A Somogysámson Som 3 jelű kutatófúrás (a felszín alatti méteres mélységközből származó) vizében nagyobb koncentrációban megjelenik a szulfát, NaClSO 4 -os víztípust létrehozva Itt a víz összes oldottanyag-tartalma 9500 mg/l körüli, 3200 mg/l Na +, 1700 mg/l SO 4 2 és 1400 mg/l HCO 3 tartalom mellett A miocén és prekainozoos aljzatot is feltárt fúrások vizei mg/l összes oldottanyag-tartalmúak és NaCl-os, ritkábban NaCaCl-os, NaHCO 3 Cl-os jellegűek A fő jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A pretercier aljzatot feltárt, a felszín alatti méteres mélységközből származó Igal K 21 jelű fúrások vize NaClHCO 3 -os, illetve NaHCO 3 -os jellegű, körülbelül mg/l TDS és mg/l Na mg/l Cl és mg/l HCO 3 tartalom mellett A bővített határ Ny-i részében lévő méteres mélységközt szűrőző kutak (Nagybakónak, Sávoly, Pat, Zalakaros, Újudvar Dalospuszta) vizei jellemzően NaClHCO 3 - os, NaCl-os, ritkábban NaCaCl-os jellegűek Az itt tárolt vizek összes oldottanyag-tartalma a rendelkezésre álló adatok alapján, a 10%, illetve 90% percentilis értékek figyelembe vételével jellemzően mg/l körüli, a főbb jellemző alkotók a következő tartományokban változnak, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Cl és mg/l HCO 3 A bővített terület É ÉNy-i részén lévő balatonberényi sekélyebb (felszín alatti m) fúrások vizei CaNaHCO 3 -os, CaMgHCO 3 -os típusúak, ahol az összes oldottanyag-tartalom mg/l közötti, körülbelül mg/l Na +, mg/l Ca 2+, mg/l Mg 2+ és mg/l HCO 3 tartalom mellett A területen belül a prekainozoos aljzatból csupán néhány vízelemzési adat állt rendelkezésünkre, mely a bizonytalanságot nagymértékben növeli Fontos megjegyeznünk, hogy a vizsgálati terület Ny-i részén (Csákány, Nagyszakácsi), illetve a terület Ny-i határához közeli Nagybakónak, Sávoly, Somogysámson, Újudvar Dalospuszta, Nagyrécse, Garabonc térségekben mélyült CH-kutató fúrások vizeiben mg/l szerves anion és több tíz, néhány esetben 100 mg/l körüli ammónium-ion koncentrációk is előfordulnak, melyek CH előfordulását jelezhetik 67

68 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A térség felszín alatti vizeinek vízösszetétele széles tartományban változik, a CaMgHCO 3 - os, CaMgNaHCO 3 -os víztípustól a NaHCO 3 -os, NaHCO 3 Cl-os, NaClHCO 3 -os víztípuson keresztül a NaCl-os, NaCaCl-os víztípusig A mélység növekedésével (37 ábra) nő a víz összes oldottanyag-tartalma a felszíntől számított körülbelül méteres mélységközig, mely alatt ez az érték számottevő változást nem mutat 37 ábra A főbb vízminőségi paraméterek alakulása a mélység függvényében a vizsgálati terület és 5 kilométeres körzetének felszín alatti vizeiben 68

69 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 14 A vizsgálati terület vízgyűjtő-gazdálkodása (MFGI, OVF) Az alábbi fejezet a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) 2009 december 22-i keltezésű anyagának előkészítése során összegyűjtött állományok felhasználásával készült (jelenleg ez a legfrissebb hivatalos állomány) Az értékelés során mind a szigorúan vett vizsgálati területet, mind annak 5 km-es körzetét figyelembe vesszük, mert a tevékenység hatása a konkrét helyszín függvényében a vizsgálati területen túlra is terjedhet 141 Felszíni vízfolyások, felszíni és felszín alatti víztestek 1411 Felszíni vízfolyások és víztestek A vizsgálati terület nagy része a Balaton részvízgyűjtő egységet érinti; nyugaton kisebb mértékben a Dráva, keleten a Duna részvízgyűjtő egységek is érintettek Területén összesen 4 felszíni vízgyűjtő alegység osztozik; Balaton közvetlen (4 2), Zala (4 1), Kapos (1 12) és kismértékben a Rinya-mente (3 2) A terület 5 km-es körzetét érinti még nyugaton a Mura (3 1), de jelentősége elhanyagolható A területre és 5 km-es körzetére 49 dombvidéki és síkvidéki, többségében meszes, kisebb mértékben szerves felszíni vízfolyás víztest esik (19 táblázat) A terület és környezete 5 állóvíz víztestet érint; ezek a Balaton, a Kis-Balaton I és II tározók, továbbá a Dávodpusztai halastavak és a Varászlói halastó-csoport (20 táblázat) A terület számos víztest kategórián kívüli vízfolyással sűrűn behálózott és víztest kategórián kívüli állóvizek közül is található a területen és környezetében 113 tározó, 8 természetes tó, 4 bányató, és 1 vizes élőhely 19 táblázat A területen és környezetében lévő vízfolyás víztestek Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység Andocsi-patak AEP274 dombvidéki, meszes, módosított 1 12 *Aranyos-patak és mellékvízfolyásai AEP282 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai AEP289 dombvidéki, meszes, természetes 3 2 Bakónaki-patak és vízrendszere AEP294 dombvidéki, meszes, módosított 3 1 Bárándi-patak AEP299 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 Baté Magyaratádi-vízfolyás AEP308 dombvidéki, meszes, módosított 1 12 *Boronkai-patak AEP343 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 *Boronkai-patak és mellékvízfolyásai AEP344 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Büdösgáti-víz felső AEP357 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Déli-keresztcsatorna AEP416 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 *Deseda-patak és mellékvízfolyásai AEP421 dombvidéki, meszes, módosított 1 12 Egyesített-övcsatorna AEP456 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 Esztergályi-patak AEP468 dombvidéki, meszes, módosított 4 1 *Halsok-árok AEP558 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai AEP569 dombvidéki, meszes, módosított 1 12 Hévíz Páhoki-csatorna AEP583 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 Jamai-patak AEP619 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 Jamai-patak torkolat AEP618 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 *Kiskomáromi-csatorna AEP687 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 *Kiskomáromi-csatorna és felső AEP688 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 vízrendszere Kis-Koppány felső AEP678 dombvidéki, meszes, természetes 1 11 Kis-Zala AEP686 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 Kis-Zala-övcsatorna AEP685 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 Koppány AEP703 dombvidéki, meszes, természetes 1 12 *Koppány és mellékvízfolyásai AEP704 dombvidéki, meszes, természetes 1 12 Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) alsó AEP709 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) és mellékvízfolyásai AEP710 dombvidéki, meszes, természetes

70 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Vízfolyás neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Koroknai-vízfolyás (Határkülvíz) középső AEP708 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Középső-keresztcsatorna AEP727 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 *Marót-völgyi-csatorna AEP785 síkvidéki, szerves, mesterséges 4 1 Marót-völgyi-csatorna és felső vízgyűjtője AEP786 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 *Medvogya-patak és mellékvízfolyásai AEP793 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Nyugati-övcsatorna AEP850 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 *Orci-patak és mellékvízfolyásai AEP854 dombvidéki, meszes, természetes 1 12 Orosztonyi-patak AEP857 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) és mellékvízfolyásai AEP891 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 *Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) középső AEP890 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozótcsatorna) torkolati szakasz AEP889 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 Pörös-árok AEP894 síkvidéki, szerves, mesterséges 4 1 *Sári-csatorna dél AEP941 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 *Sári-csatorna észak AEP940 síkvidéki, szerves, módosított 4 2 Sármelléki-belvízcsatorna AEP946 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 *Táskai-külvízi-csatorna AEQ044 dombvidéki, meszes, módosított 4 2 *Tetves-patak AEQ053 dombvidéki, meszes, természetes 4 2 Zala (Bárándi-patakig) AEQ147 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 Zala Somogyi-határárok AEQ141 síkvidéki, meszes, mesterséges 4 1 *Zala Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője AEQ142 dombvidéki, meszes, módosított 4 1 *Zala Somogyi-határárok és vízrendszere AEQ143 dombvidéki, meszes, természetes 4 1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 20 táblázat A területen és környezetében lévő állóvíztestek Állóvíz neve Kódja Típusa Vízgyűjtő alegység *Dávodpusztai halastavak AIP955 mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 4 2 *Varászlói halastó-csoport AIH039 mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély, időszakos, nyílt vízfelületű 4 2 Balaton AIH049 természetes, síkvidéki, meszes, közepes mélységű, állandó, nyílt vízfelületű 4 2 Kis-Balaton I tározó AIQ006 mesterséges, síkvidéki, szerves, sekély, állandó, nyílt vízfelületű 4 1 Kis-Balaton II tározó AIQ007 módosított, síkvidéki, szerves, sekély, állandó, benőtt vízfelületű 4 1 Bakónaki-tározó mesterséges, síkvidéki, meszes 3-1 Buzsáki-halastavak mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély 4-2 Deseda-tározó mesterséges, síkvidéki, meszes, közepes mélységű 1-12 Marcali-vízminőségszabályozó-halastórendszer mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély 4-2 *Mesztegnyőihalastórendszer mesterséges, síkvidéki, meszes, sekély 4-2 Pogányszentpéterihalastavak mesterséges, síkvidéki, meszes 3-1 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 38 ábra a vizsgálati terület felszíni vizeinek használatát mutatja be, feltüntetve a felszíni víztesteket és vízgyűjtő alegységeket 70

71 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 38 ábra Felszíni vízgyűjtő alegységek és felszíni vízhasználat a területen 1412 A terület felszín alatti víztestei A vizsgálati területet hideg vagy langyos vizet adó sekély porózus, illetve porózus víztestek csoportja alkotja; ezek a Balaton a Berekkel (sp432), a Balaton déli vízgyűjtő (sp431, p431), a Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő (sp421, p421), a Kis-Balaton (sp422), a Kapos-vízgyűjtő (sp161, p161), és kismértékben a Rinya-mente-vízgyűjtő (sp321, p321) A terület 5 km-es körzetét további 30 C-nál hidegebb vizet adó porózus egységek érintik, a Mura-vidék (sp, p) és a Séd Nádor Sárvíz-vízgyűjtő (sp171, p171) sekély porózus és porózus víztestek Az 5 km-es körzetbe kis mértékben benyúlnak sekély hegyvidéki és hegyvidéki víztestek is, így a Balaton-felvidék (sh42, h42) és a Dunántúli-középhegység Balaton északnyugativízgyűjtő (sh41, h41) (39 ábra, 45 ábra) Mivel ezek csak csekély mértékben érintettek, részletes ismertetésükre nem térünk ki 30 C-nál melegebb érintett porózus vízadó a Délnyugat-Dunántúl (pt31) víztest, amely a terület nagy részén megtalálható (46 ábra) 71

72 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A terület alatt húzódik a meleg vizet adó karsztosodott Közép-dunántúli termálkarszt (kt17) egység (46 ábra) Északkelet felől hideg vagy langyos vizet, illetve meleg vizet adó karsztos vízadók nyúlnak be kis mértékben a terület 5 km-es körzetébe a Balaton vonalig, ezek a Dunántúli-középhegység Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője (k41) karszt, és a Nyugat-dunántúli termálkarszt (kt41) víztest A terület felszín alatti víztesteit a 21 táblázat ismerteti 39 ábra A területet érintő sekély felszín alatti víztestek, a nyilvántartott sekély kutak feltüntetésével 21 táblázat A területre és annak 5 km-es környezetére eső felszín alatti víztestek A víztest neve Típus Víztest azonosító *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sp421 *Kis-Balaton sp422 *Balaton déli vízgyűjtő sp431 *Balaton a Berekkel sp432 sekély porózus *Kapos-vízgyűjtő sp161 *Rinya-mente sp321 Mura-vidék sp Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő sp171 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő p421 *Balaton déli vízgyűjtő p431 *Kapos-vízgyűjtő porózus p161 *Rinya-mente p321 Mura-vidék p 72

73 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A víztest neve Típus Víztest azonosító Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő p171 *Délnyugat-Dunántúl porózus termál pt31 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője karszt k41 Nyugat-dunántúli termálkarszt kt41 karszt termál *Közép-dunántúli termálkarszt kt17 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 142 A terület felszíni és felszín alatti vizeit érő terhelések és hatások 1421 Felszíni vizeket érő terhelések és hatások Vízkivétel Felszíni vizeket érintő ivóvíz célú vízkiemelés a területen nem történik Egyéb célból (kommunális, ipari, öntözési, halastavi, rekreációs) 24 felszíni vízfolyás és 1 állóvíz víztest vizét hasznosítják (22 táblázat) 22 táblázat Különböző célú vízkiemelések felszíni vizekből Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai *Aranyos-patak és mellékvízfolyásai x x *Boronkai-patak x *Boronkai-patak és mellékvízfolyásai x *Deseda-patak és mellékvízfolyásai x x *Kiskomáromicsatorna és felső x vízrendszere *Koppány és mellékvízfolyásai x *Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) x x középső *Orci-patak és mellékvízfolyásai x x *Pogányvölgyivízfolyás (Keleti- Bozót-csatorna) x x középső *Pogányvölgyivízfolyás (Keleti- Bozót-csatorna) és x x mellékvízfolyásai *Sári-csatorna észak x x *Sári-csatorna dél x *Zala-Somogyihatárárok és felső x vízgyűjtője Andocsi-patak x Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai x x x x Bakónaki-patak és vízrendszere x Baté-Magyaratádi vízfolyás x x x Jamai-patak torkolat x x Jamai-patak x Koppány x x x Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) és x 73

74 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Érintett A vízkiemelés hasznosítási célja felszíni víztest Kommunális Ipari Energetikai Öntözési Halastavi Rekreációs Ökológiai mellékvízfolyásai Nyugati-övcsatorna x Pogányvölgyivízfolyás (Keleti- Bozót-csatorna) x torkolati szakasz Zala (Bárándipatakig) x x Balaton x x x x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Védett területek Védettséget élveznek a kijelölt fürdőhelyek és halászatra, illetve rekreációs célra (horgászat, vízi turizmus) használt folyóvizek és állóvizek (23 táblázat) (39 ábra) 23 táblázat Védettséget élvező vízhasználat a területen az érintett víztestek szerint Név Kijelölt fürdőhely Vízi turizmus Horgászat Halászat *Koppány és mellékvízfolyásai x *Zala Somogyi-határárok és felső vízgyűjtője x *Zala Somogyi-határárok és vízrendszere x *Boronkai-patak x *Boronkai-patak és mellékvízfolyásai x *Sári-csatorna dél x *Sári-csatorna észak x Koppány x Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai x Zala (Bárándi-patakig) x Zala Somogyi-határárok x Jamai-patak x Jamai-patak torkolat x Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) torkolati szakasz x *Dávodpusztai halastavak x Kis-Balaton I tározó x Balaton x x x Kis-Balaton I tározó x Kis-Balaton II tározó x Hévíz Páhoki-csatorna x Páhoki-övcsatorna dél x Zala (Bárándi-patakig) x A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet A 2008 évi nitrátjelentés alapján a terület nagy része tápanyag- és nitrátérzékeny A vizsgálati területen és környezetében számos felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek (Nemzeti Park, Natura SCI és SPA, Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, Természetvédelmi Terület) (24 táblázat) Védett területek közé tartoznak az ivóvízbázisok védőterületei is, ezek bemutatása azonban egy későbbi fejezetben történik 24 táblázat Felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SCI HUBF20037 Alsó-Zala-völgy Natura2000 SCI HUDD20059 Balatonkeresztúri rétek Natura2000 SCI HUDD20044 Boronka-melléke Natura2000 SCI HUBF20050 Csörnyeberek vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők) 74

75 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Védett terület típusa Védett terület azonosító Védett terület elnevezése Védettség jellege Natura2000 SCI HUDD20031 Fehérvíz Natura2000 SCI HUBF30003 Kis-Balaton Natura2000 SCI HUDD20058 Látrányi-puszta Natura2000 SCI HUDD20035 Pogány-völgyi rétek Natura2000 SCI HUDD20049 Somogytúri erdők Natura2000 SCI HUDD20047 Vityai-erdő Natura2000 SCI HUDD20061 Holládi-erdő Natura2000 SCI HUDD20043 Kopasz-dombi erdő Natura2000 SCI HUDD20057 Somogymeggyesi erdő Natura2000 SCI HUDD20019 Mernyei erdő Natura2000 SCI HUDD20017 Mocsoládi-erdő Natura2000 SCI HUDD20046 Törökkoppányi erdők Natura2000 SCI HUBF30002 Balaton Natura2000 SCI HUBF20050 Csörnyeberek (Zalakomár) Natura2000 SPA HUDD10012 Balatoni berkek Natura2000 SPA HUDD10008 Belső-Somogy Natura2000 SPA HUBF30003 Kis-Balaton Nemzeti Park 282/NP/97 Balaton-felvidéki NP Tájvédelmi Körzet 242/TK/91 Boronka-melléki TK Természetvédelmi Terület 247/TT/92 Látrányi Puszta TT Természetvédelmi Terület 150/TT/77 Nagybereki Fehér-víz TT Természetvédelmi Terület 129/TT/76 Zalakomári madárrezervátum TT ökológiai definíció szerint FAVÖKO területek (magas talajvízszint hatása alatt állnak) vannak FAVÖKO részek (mocsár, láp, és nagy vízigényű erdők) barlangok, források, patakok lokális FAVÖKO, buckaközi vizes élőhely ökológiai definíció szerint FAVÖKO területek (magas talajvízszint hatása alatt állnak) Szennyeződések A terület felszíni és felszín alatti vizeit érintő pontszerű és diffúz szennyezések területi eloszlását a VGT 2-1, 2-2, 2-3, 2-4, 2-6 térképmellékletei alapján mutatjuk be Pontszerű szennyezőforrások A vizsgálati területen elhelyezkedő települések kis része csatornázott A települések többségénél a települési folyékony hulladékot nem szállítják szennyvíztelepre A terület szennyvíztisztító telepeiről a tisztított szennyvizet vízfolyásokba vezetik A bevezetések hatása a befogadó víztestekre 4 esetben jelentős, 8 esetben nem jelentős; egy bevezetés hatása pedig elhanyagolható (40 ábra, 25 táblázat) 25 táblázat Kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra Balatonlelle Balatonlelle Szennyvíztisztító Telep Koppány és mellékvízfolyásai jelentős *Böhönye Böhönye Szennyvíztisztító Telep Babócsai-Rinya és mellékvízfolyásai nem jelentős Csapi Csapi Általános Iskola és Diákotthon Kiskomáromi-csatorna és felső vízrendszere nem jelentős Hetes Hetes Szennyvíztisztító Telep Kapos közép nem jelentős Igal Igal Szennyvíztisztító Telep Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai jelentős Kéthely Kéthely Szennyvíztisztító Telep Nyugati-övcsatorna jelentős 75

76 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Szennyvíztisztító telep neve Befogadó víztest neve Hatás a befogadóra *Marcali Marcali Szennyvíztisztító Telep Sári-csatorna dél jelentős Zalaapáti Zalaapáti Szennyvíztisztító Telep Zala (Bárándi-patakig) nem jelentős Zalakaros Zalakaros Szennyvíztisztító Telep Kiskomáromi-csatorna nem jelentős *Zalakomár Zalakomár Szennyvíztisztító Telep Kiskomáromi-csatorna nem jelentős Patalom Módszertani Intézmény Baté-Magyaratádi vízfolyás elhanyagolható Zalakaros Hotel Kiskomáromi-csatorna nem jelentős *Galambok Szálláshely és fürdő szolgáltatás Kiskomáromi-csatorna nem jelentős A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet A terület felszíni és felszínalatti víztesteibe egyéb (nem kommunális) szennyvizet is bevezetnek Ezeket a szennyvízterheléseket részletesen a 26 táblázat ismerteti 26 táblázat Egyéb, nem kommunális szennyvízterhelés a vizsgálati területen és környezetében Település Szennyeződést kibocsátó Szennyvíz jellege Befogadó neve Hatása a befogadóra Fonyód Üzemvezetőség szolgáltatóipar Balaton nem jelentős *Marcali Régi ruhagyár egyéb feldolgozóipar Sári-csatorna dél nem ismert *Karád Karádi Mg Zrt kocsimosó szolgáltatóipar Koppány nem jelentős Zalakaros Gránit Gyógyfürdő Zrt termálvíz, fürdővíz Kiskomáromi-csatorna nem ismert A *-gal jelölt objektumok érintik a vizsgálati területet 40 ábra Kommunális és ipari szennyvízbevezetések a területen A 41 ábra mutatja be a területen zajló hulladékgazdálkodást A kisebb települési szilárd hulladéklerakók (~70) bezárásra kerültek 2009-ig Nagyobb szilárd hulladéklerakó 76

77 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Marcaliban található Veszélyes hulladéklerakó Marcaliban, inert Balatonszentgyörgyön, szerves pedig Marcaliban, Sármelléken, Várdán és Zalamerenyén található 41 ábra Hulladékgazdálkodás A 42 ábra mutatja be a szennyezett területeket Szénhidrogén-szennyezést tartanak számon Inkén, Marcalin, Zalakaroson és Sármelléken 77

78 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 42 ábra Szennyezett területek A legfőbb szennyező ipari tevékenység a térségben az ásványipar, kisebb részben a hulladék- és szennyvízkezelés, a vegyipar és az állattartás Balatonkeresztúron, Böhönyén, Igalon, Lengyeltótiban, Marcaliban, Somogybabodon és Zalakomáron benzinkutak üzemelnek Seveso besorolású üzem Marcaliban található A vízfolyásokon olajszennyezést, túlzott vegetációképződést, halpusztulást és egyéb állati tetemek előfordulását, valamint egyéb, közelebbről meg nem határozott szennyezést dokumentáltak A vízfolyásokat e mellett szennyvízbevezetés is érinti Homokot Balatonkeresztúron, Buzsákon, Nagybajomon, Ordacsehiben, Somogytúron, Szőlősgyörökön és Zalakomáron, agyagot Balatonszentgyörgyön és Somogysámsonon bányásznak Lápföld és tőzegbánya Sávolyon és Somogysámsonon, csak tőzegbánya Szőkedencsen és Zalakomáron található Szénhidrogén-bányatelkek Csombárdon (itt szén-dioxid is), Mezőcsokonyán, Somogyjádon, Somogysárdon, Szőkedencsen, Törökkoppányon, Zalakaroson és Zalakomáron, valamint 2010 óta a Horvátkúton találhatók (38 táblázat) Az ipari létesítményeket és a régióban történt káreseményeket a 43 ábra mutatja be A szénhidrogén bányatelkek (fluidumbányák) aktuális állapotát a 6 melléklet mutatja be 78

79 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Diffúz szennyezőforrások 43 ábra Ipari létesítmények, káresemények EKHE: Egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység, PRTR: Európai szennyezőanyag-kibocsátási és szállítási nyilvántartás Nitrátterheléssel együtt járó intenzív mezőgazdasági tevékenység foltokban jellemző a területen A terhelés mértéke max 150 kgn/ha/év A településeket érintő nitrátterhelés mértéke jellemzően kgn/ha/év (a Balaton környéki településeken alacsonyabb, kgn/ha/év) (44 ábra) A területre általában jellemző diffúz foszforterhelés mértéke országos viszonylatban alacsonynak mondható (<100 g/év); a keleti területek magasabb terheléssel rendelkeznek (általában max g/év) 79

80 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 44 ábra Települési és mezőgazdasági nitrátterhelés, nagy létszámú állattartó telepek 1422 Felszíni alatti víztestek Vízkivétel Nyilvántartott víztermelő kutak és ivóvízbázisok A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében nyilvántartott kutakat többféle célra hasznosítják (bővebben lásd: 30 táblázat) A vizsgálati területet 24 üzemelő, 5 km-es körzetét további 19 üzemelő, 2 nem üzemelő és 1 nem közcélú vízbázis érinti A területen ellátás felszíni ivóvízbázisból nem történik A vizsgálati területen lévő vízbázisok közül 5 sérülékeny és 8 bizonytalan állapotú Az 5 km-es körzet vízbázisai között 16 sérülékeny, 13 bizonytalan és 17 nem sérülékeny Diagnosztikával a vizsgálati területen 3, sérülékenynek meghatározott vízbázis rendelkezik Mind a 3 diagnosztika üzemeltetői Az 5 km-es körzetben további 9 vízbázisra készült el az értékelés, 8 diagnosztika üzemeltetői, a többi a sérülékeny vízbázis programban készült A 27 táblázat ismerteti részletesen a terület vízbázisait, míg a 45 ábra a felszín alatti vízkiemeléseket és a víztermelőkutak védőterületeit mutatja be 80

81 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 45 ábra Üzemelő és távlati vízbázisok, valamint porózus és hegyvidéki felszín alatti víztestek az érintett területen 27 táblázat A vizsgálati terület felszíni és felszín alatti ivóvíz- és egyéb vízbázisai Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) Andocs ALF778 Andocs üzemelő nem 200 *Andocs X05001 Andocs üzemelő nem 40 Bodrog ALF853 Bodrog üzemelő nem 50 *Bonnya ALF857 Bonnya üzemelő bizonytalan 15 Böhönye ALF864 Böhönye üzemelő nem 400 Buzsák ALF871 Buzsák üzemelő igen 350 Büssü ALF874 Büssü üzemelő bizonytalan 50 Dióskál AID301 Dióskál Körzeti vízbázis üzemelő igen 990 *Ecseny ALF957 Ecseny üzemelő nem 40 Edde ALF958 Edde üzemelő igen 400 *Felsőmocsolád ALF982 Felsőmocsolád üzemelő nem 600 *Fiad ALF988 Fiad üzemelő nem 20 *Galambok ALG003 Galambok vízbázis üzemelő bizonytalan 81

82 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) *Gamás ALG005 Gamás üzemelő igen 110 *Hács ALG049 Hács üzemelő bizonytalan 50 Hetes ALG071 Hetes üzemelő nem 230 Hollád ALG079 Hollád vízbázis nem üzemel bizonytalan Igal ALG087 Igal vb üzemelő Üzemeltetői diagnosztika folyamatban igen 400 Inke AID438 Befejezett Inke Községi üzemelő üzemeltetői vízbázis diagnosztika igen 832 Juta ALG125 Juta üzemelő igen 250 Kaposvár ALG149 Kaposvári vm fácánosi vb üzemelő Üzemeltetői diagnosztika folyamatban igen *Karád ALG151 Karád üzemelő nem 300 Kazsok ALG161 Kazsok üzemelő igen 140 Kerecseny ALG173 Kerecseny vízbázis üzemelő bizonytalan Kéthely ALG181 Kéthely vb üzemelő Üzemeltetői diagnosztika igen 25 folyamatban *Kisbárapáti ALG192 Kisbárapáti üzemelő bizonytalan 45 Kisgyalán ALG196 Kisgyalán üzemelő nem 130 *Lengyeltóti ALG Lengyeltóti vb üzemelő Üzemeltetői diagnosztika igen 500 folyamatban Magyaratád ALG337 Magyaratád üzemelő nem 180 *Marcali ALG344 Marcali üzemelő bizonytalan 40 *Mernye ALG363 Mernye üzemelő bizonytalan 15 *Mesztegnyő ALG367 Mesztegnyő üzemelő nem 300 Mezőcsokonya ALG370 Mezőcsokonya üzemelő nem 140 *Miháld ALG384 Miháld vízbázis üzemelő nem Nágocs ALG415 Nágocs üzemelő nem 100 Nagybakónak ALG417 Nagybakónak vízbázis üzemelő bizonytalan Nagyrada ALG440 Nagyrada vízbázis üzemelő bizonytalan Nagyrécse AID575 Nagyrécsei Befejezett SVB üzemelő vízbázis diagnosztika igen 500 *Nemesvid ALG458 Nemesvid vízbázis üzemelő bizonytalan *Nikla AID584 Nikla, Nikla vb üzemelő Befejezett üzemeltetői igen 120 diagnosztika Orci ALG479 Orci üzemelő nem 70 *Öreglak AID605 Öreglak vb üzemelő Üzemeltetői diagnosztika igen 200 folyamatban *Pamuk ALG503 Pamuk üzemelő nem 15 Patalom ALG512 Patalom üzemelő nem 45 Befejezett Pogányszentpéter, Pogányszentpéter AID637 üzemelő üzemeltetői igen 758 Községi vízbázis diagnosztika *Polány ALG532 Polány üzemelő nem 20 *Pusztakovácsi ALG540 Pusztakovácsi üzemelő nem 150 Ráksi AID655 Ráksi, Ráksi vb üzemelő Befejezett üzemeltetői diagnosztika igen 95 82

83 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Település Vízbázis VOR Vízbázis Státusz Rendelkezésre álló diagnosztika Vízbázis sérülékeny Védendő termelés (m 3 /nap) Somodor ALG599 Somodor üzemelő nem 500 Somogyacsa ALG600 Somogyacsa üzemelő bizonytalan 30 Somogyaszaló ALG603 Somogyaszaló üzemelő nem 500 Somogygeszti ALG607 Somogygeszti üzemelő bizonytalan 60 Somogymeggyes ALG609 Somogymeggyes üzemelő bizonytalan 60 Somogysámson AID682 Somogysámson vízbázis üzemelő igen 1170 Somogysárd ALG610 Somogysárd üzemelő nem 230 *Somogysimonyi ALG611 Somogysimonyi vízbázis üzemelő bizonytalan *Somogytúr ALG613 Somogytúr üzemelő igen 150 *Somogyvár AID684 Somogyvár- Somogyvámos üzemelő Befejezett üzemeltetői igen 150 vb diagnosztika Szegerdő AID706 Szegerdő Körzeti vízbázis nem üzemel igen 1040 *Szenyér ALG670 Szenyér üzemelő bizonytalan 20 Szőlősgyörök ALG691 Szőlősgyörök üzemelő igen 180 *Tapsony ALG704 Tapsony vízbázis üzemelő nem Táska ALG708 Táska üzemelő bizonytalan 35 Vése ALG823 Vése Körzeti vízbázis üzemelő nem Visz ALG831 Visz üzemelő bizonytalan 40 *Zalakaros ALG872 Zalakaros vízbázis üzemelő bizonytalan Zalaújlak ALG876 Zalaújlak vízbázis üzemelő Befejezett üzemeltetői nem 47 diagnosztika Zalavár ALG877 Zalavár vízbázis üzemelő bizonytalan Zimány ALG881 Zimány üzemelő nem 150 **Somogyvár Üzemelői Somogyvár üzemelő 1150 ásványvíz diagnosztika Üzemeltetői **Igal Igal fürdő üzemelő nem 650 diagnosztika SVB: sérülékeny vízbázis * a vízbázis a vizsgálati területen helyezkedik el ** egyéb, nem közcélú vízbázis Veszélyeztetettségi vizsgálatot 6 vízbázis esetében végeztek Az eredmények alapján a vizsgált vízbázisok közepesen veszélyeztetettek A vízbázisok veszélyeztetettségének oka, hogy a belterületi és mezőgazdasági területek aránya meghaladja az 50%-ot (közepesen veszélyeztetett) (6 eset), illetve, egy esetben a vízbázis területén alifás szénhidrogénszennyeződést mértek fel a diagnosztikai vizsgálat során (1 eset) Az OGYFI nyilvántartása szerint 4 ásványvíztermelő kút van a vizsgálati területen, mind Somogyváron További 2 db kút van a terület 5 km-es körzetében; Igalon és Lengyeltótiban 3 kút vizét nyilvánították gyógyvízzé a területen; ezek Marcaliban találhatók A terület környezetében további 4 kút vizét termelik gyógyászati célra (Buzsák 1 db, Igal 1 db és Zalakaros 2 db) A kutak részletes adatait a 28 táblázat tartalmazza Elismert gyógyhely Zalakaros Gyógyiszaplelőhely nincs a területen 83

84 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 28 táblázat Nyilvántartott ásvány- és gyógyvízkutak Település Kút jele Víz kereskedelmi neve Felhasználás EOV Y EOV X Térképi jele Buzsák K 12 gyógyvíz Igal B 1 gyógyvíz Ig 1 Igal B 21 ásványvíz Lengyeltóti B 22 Tóti-Aqua ásványvíz ásványvíz LT-22 *Marcali K 19 gyógyvíz *Marcali K 24 Marcali Öreghegyi II gyógyvíz gyógyvíz *Marcali K 33 Marcali Öreghegyi III gyógyvíz gyógyvíz *Somogyvár K 4 Verde ásványvíz ásványvíz SV-4 *Somogyvár B 7 Aqua Blue ásványvíz ásványvíz SV-7 *Somogyvár K 8 Libra ásványvíz ásványvíz SV-8 *Somogyvár K 9 K-9 ásványvíz ásványvíz SV-9 Zalakaros K 5 gyógyvíz gyógyvíz Zalakaros K 8 gyógyvíz gyógyvíz A *-gal jelölt kutak a területre esnek A vizsgálati területen 7, míg körzetében további 25 db 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kút mélyült, melyek a pt31 porózus termál és a kt17 termálkarszt víztestekre szűrőzöttek és a mezozoos aljzatot (triász), illetve a pannóniai összleteket csapolják Csak a terület 5 km-es körzetében, Zalakaroson és Zalakomárban mélyült olyan kút, amely szűrőzési mélysége meghaladja a 2000 métert (3 db) A területen 2, környezetében további 4 kút szűrőzési mélysége haladja meg az 1000 métert A működő kutak vizének felhasználása többcélú; fürdővízként és mezőgazdasági céllal is termelik őket Több kút eltömedékelt, vagy lezárt, három kút vízszintészlelőként működik Részletes információkat a kutakról és azok hasznosításáról a 29 táblázat közöl A 46 ábra a vizsgálati területen és annak környezetében lévő, gyógyvíz, ásványvíz és 30 C-nál magasabb hőmérsékletű vizet adó kutakat tünteti fel a vízadó felszín alatti víztestekkel 46 ábra A vizsgálati területet érintő termálvizet adó víztestek, termálkutak és karszt víztestek 84

85 Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 29 táblázat A vizsgálati területen lévő létesítéskor 30 C-os vagy annál melegebb kifolyó vizet adó kutak Buzsák K 2 BU ,5 41 M4 fürdő 16 Buzsák K , M lezárva 698,4 200 Buzsák K M4, M3 fürdő Fonyód K M4 lezárva Galambok K Pl2 fürdő Hosszúvíz K Pl2 észlelő Igal B T2+M5 fürdő 135 Igal B , M2 fürdő 374,5 31 Igal B M5, T2 fürdő Igal B , T fürdő (tartalék) 67,7 186 Magyaregres K , Pl2 eltömve Marcali B Pl *Marcali B , Pl2 lezárva *Marcali B Pl2 lezárva *Marcali B , Pl2 fürdő Nagyatád K Pl2 fürdő Nagybajom K Pl2 fürdő Somogyaszaló K , Pl2 34,2 210 Somogysimonyi K Pl2 mezőgazdasági Somogyvámos K , Pl2 mezőgazdasági 1091,9 211 *Táska K 3 T T2 lezárva *Táska K T, M lezárva Táska2 134 *Táska K5 Táska 977, M3 lezárva ,26 38 *Táska K6 Táska Pa1 lezárva Táska *K ,3 48 Pl2 fürdő Zalakaros K 5 D T3, M4 fürdő Zalakaros K8 D , T2, K2 fürdő 2743,9 153 Zalakaros K 11 ZK , Pl2 fürdő 781,8 194 Zalakaros K1 4 ZK Pl2 fürdő

86 Település Kút jele Kút egyéb jele EOV X EOV Y Szűrőzött szakasz (m) Kifolyóvíz hőmérséklete ( C) ** Vízadó kora Hasznosítás Térképi jele Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Zalakaros K1 6 D Zalakaros K , ,1 898,7 86 M4, M3, T észlelő 53 Pl2 fürdő Zalakomár K 11 D M4, T1 észlelő A *-gal jelölt kutak a területre esnek ** kút létesítése idején A területen, illetve a környezetében nyilvántartott vízkitermeléseket a víztest és a kitermelés célja szerinti lebontásban a 30 táblázat és a 31 táblázat tartalmazza A sekély porózus víztestek készleteit fürdővízként, ivóvízként, ill bányászati, kisebb mértékben ipari és egyéb célokra hasznosítják A porózus vízadók vizét elsősorban ivóvízként, fürdővízként, mezőgazdasági és ipari célokra céllal hasznosítják A porózus termál vízadók készleteit elsősorban fürdővízként, kisebb mértékben ipari és egyéb céllal termelik A termál karszt vizeket fürdővízként használják fel Számos termál kút termelési adata nem ismert a területről, így a közölt termelési adatoknál a tényleges vízkivétel sokkal jelentősebb lehet Visszatáplálás nem történik a területen Víztest kódja 30 táblázat A területen és 5 km-es körzetében jelentett vízkivételek, 1000 m 3 /év egységben (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) ivóvíz ipari energia bányászat öntözés Kitermelt víz 1000 m 3 /év egyéb mezőgazdasá gi fürdővíz egyéb termelés vissztáplálás egyéb és többcélú termelés összevonva összesen sp421 42, ,04 sp422 0 sp431 0 sp sp sp321 0 sp 0 sp171 0 p , , ,38 p p p p 85, ,49 p171 0 pt , ,8 k41 0 kt41 0 kt17 95,58 95,58 86

87 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 31 táblázat Az évi összes jelentett vízkivétel a különböző típusú vízadókban (1000 m 3 /év) a területen és 5 km-es körzetében (VGT, 2007-es nyilvántartási adatok) Víztest típusa Szűrőzött szakasz mélysége (m) A kifolyó víz hőmérséklete ( C) Éves szinten kitermelt vízmennyiség (1000 m 3 /év) Sekély porózus sekélyebb, mint ,04 Porózus mélyebb, mint 30 kevesebb, mint ,87 Porózus termál magasabb, mint ,8 Sekély sekélyebb, mint 30 hegyvidéki Hegyvidéki mélyebb, mint 30 kevesebb, mint 30 Karszt 0 Termál karszt magasabb, mint 30 95,58 Összesen: 5073, Határ menti víztestek A terület által érintett víztestek közül a Mura-vidék (sp, sp) sekély porózus és porózus, porózus termál (pt31) és egy termál karszt víztest (kt17) osztott határokkal Egyik víztest sem része ICPDR (International Comission for the Protection of the Danube River) szinten kiemelt aggregátumnak, azonban a Mura-vidék víztest része a Mura Dráva víztest aggregátumnak 1441 Felszíni víz monitoring programja 144 Monitoring A felszíni vizek VKI szerinti monitoringja a 31/2004 (XII31) KvVM rendelet szerint történt A felszíni vizekre vonatkozó vízminőségi monitoring-helyeket és a vizsgált jellemzőket a 32 táblázat mutatja be A VKI monitoring rendszeren kívül más felmérések is történtek a terület felszíni vizein 2004 során több pontot érintő expedíciós, 2005-ben ökológiai, 2008-ban hidromorfológiai felmérés zajlott, amelyek során néhány vízfolyást vizsgáltak, például a területen a Sári-csatornát és a Boronkai-patakot (47 ábra) A védett területekre vonatkozó monitoring programot a 33 táblázat tartalmazza 32 táblázat Felszíni víz monitoring pontok a területen és 5 km-es körzetében Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ471 Babócsai-Rinya Nagyatád + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC831 Bakónaki-patak és vízrendszere Miklósfa + A P/B/M/Z/H H/M/F AIJ474 Balaton Balatongyörök + A/E/V P/B/M/Z/H H ALC654 Bárándi-patak Bárándpuszta A/E P/B/M/Z/H H/M/F AIJ493 Boronkai-patak Boronka + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ698 Büdösgáti-víz Nagymetsz Teleki + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ511 Deseda-patak Somogyaszaló + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F 87

88 Feltáró monitoring Táp- és szervesanyag miatt operatív Veszélyes anyag miatt operatív Hidromorfológia miatt operatív Kémiai vizsgálat elemei Biológiai vizsgálat elemei Hidromorfológiai mérés elemei Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Monitoring azonosító Felszíni víz neve Mérőhely AIJ847 Kis-Balaton II tározó Zala (torkolatnál) + A/E/V P/B/M/Z/H H AIJ646 Kiskomáromi-csatorna Zalakomár + + A/E P/B/M/Z/H H ALD008 Kis-Zala Zalavár előtt + + A/E P/B/M/Z/H H ALC886 Kis-Zala-övcsatorna Sármellék + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ655 Koppány-patak Somogyacsa A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ583 Koroknai-vízfolyás /Határkülvíz/ Csömend + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC887 Sármellék kh, Öregberki csatorna előtt + + A/E P/B/M/Z/H H ALC895 Marótvölgyi csatorna és felső vízgyűjtője Somogyzsitfa A/E P/B/M/Z/H H/M/F ALC650 Nyugati övcsatorna Balatonkeresztúr + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC731 Orosztonyi-patak Garabonc + + A/E P/B/M/Z/H H AIJ710 Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) Fonyód + A Z/H H/M/F AIJ711 Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) Pamuk + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC995 Pörös-árok Vörs + + A/E P/B/M/Z/H H ALC819 Sári-csatorna Marcali + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ737 Sári-csatorna Somogyszentpál + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC651 Tetves patak Balatonszemes + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F AIJ781 Tetves-patak Visz A/E/V P/B/M/Z/H H/M/F ALC721 Egyesített-övcsatorna Fenékpuszta + + A/E/V P/B/M/Z/H H ALC613 Hévíz-Páhokibelvízcsatorna 75-ös út, közúti híd + + A/E P/B/M/Z/H H ALC919 Jamai patak Szőlőskislak + + A/V P/B/M/Z/H H/M/F Középsőkeresztcsatorna AIJ848 Zala Zalabér + + A/E P/B/M/Z/H H ALC894 Zala-Somogyi határárok és vízrendszere Somogysimonyi + A P/B/M/Z H AIJ846 Zala-Somogyihatárárok 7-es út + + A/E P/B/M/Z/H H Kémiai vizsgálat elemei: A alapkémia, E elsőbbségi anyagok (33-as lista), V egyéb veszélyes anyagok Biológiai vizsgálat elemei: P fitoplankton, B fitobenton, M makrofita, Z makrozoobenton, H halak Hidromorfológiai mérés elemei: H hidrológia, M morfológia, F folytonosság A területen fürdővíz-monitoring 1 helyen, Lengyeltótiban, a Kék-tó esetében történik A balatoni partszakaszon több pontban ellenőrzik a víz minőségét 33 táblázat Felszíni védett területek monitoring pontjai Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ493 *Boronkai-patak nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ583 *Hátárkülvíz nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ646 Kiskomáromi-csatorna nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ685 Marót-völgyi-csatorna nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ511 Deseda-patak fürdő 88

89 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Azonosító Monitoring pont neve Védettség indoklása AIJ711 *Pogányvölgyi-vízfolyás (Pamuk) nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ737 Sári-csatorna nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ846 Zala-Somogyi-határárok nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ847 Zala (torkolatnál) nitrát- és tápanyag érzékeny AIJ655 Koppány nitrátérzékeny AIJ781 Tetves-patak nitrátérzékeny A *-gal jelölt monitoring pont a területen található 47 ábra Felszíni víztestek VGT monitoring pontjai 1442 Felszín alatti vizek monitoring programja A felszín alatti vizeket érintő monitoring program keretein belül a sekély porózus vízadókról 27, a porózus vízadókról szintén 27, a termál karsztos illetve a porózus termál vízadó összletekről 1, valamint 4 kút szolgáltat információt A karsztos vízadókon nem történik monitoring Helyhiány miatt az összes kút felsorolása itt nem történik meg, de a 34 táblázat bemutatja a kutak megoszlását aszerint, hogy azok mely víztesteken szűrőznek, milyen a monitoring jellege és hogy a vizsgálati területen vagy annak 5 km-es körzetében helyezkednek-e el A 48 ábra mutatja be a felszín alatti víztestek monitoring pontjait A felszín alatti vizek mennyiségi monitoring programja a területen vízszint változások megfigyelését foglalja magába (Q1); a vízhozam monitoring (Q2) nem jellemző A minőségi program többnyire sérülékeny külterületi (S1), sérülékeny belterületi (S2), továbbá védett rétegvíz (S3) monitoring programon belül történik Termálvíz monitoring programon belül (S4) 1 kút megfigyelése folyik 89

90 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest 34 táblázat Felszínalatti mennyiségi és minőségi monitoring pontok víztestenkénti eloszlása mennyiségi Területre esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai mennyiségi 5 km-es környezetére esik (db) kémiai mennyiségi + kémiai *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő sp421 1Q1 1Q+S2 6Q1 1S1 9 *Kis-Balaton sp422 3Q1 1Q1+S1 2 *Balaton déli vízgyűjtő sp431 3Q1 2Q1 3S1 8 *Balaton a Berekkel sp432 4Q1 4 *Kapos-vízgyűjtő sp161 1Q1 2S1 3 *Rinya-mente sp321 1Q1 1 Mura-vidék sp 0 Séd-Nádor- Sárvíz-vízgyűjtő sp171 0 *Zalai-dombság, 1S2, p421 Balaton-vízgyűjtő 2S3 1S1, 3S3 7 2S1, *Balaton déli p431 1S2, vízgyűjtő 4S3 2Q1 1S1 10 *Kapos-vízgyűjtő p161 2S3 1Q1 3S3 2Q1+S3 8 *Rinya-mente p321 0 Mura-vidék p 1S1, 1S3 2 Séd-Nádor- Sárvíz-vízgyűjtő p171 0 *Délnyugat- Dunántúl pt31 1Q1 1Q1 1S4 1Q1+S4 4 Dunántúliközéphegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafőforrások k41 0 vízgyűjtője Nyugat-dunántúli termálkarszt kt41 1Q1 1 *Közép-dunántúli termálkarszt kt17 0 A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Összesen (db) 90

91 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 48 ábra Védett területek és felszín alatti vizek monitoring programjának pontjai a területen 145 Mennyiségi és minőségi állapotértékelés A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv elkészítése során a kijelölt felszíni és felszín alatti víztesteket sztenderd mennyiségi és minőségi teszteknek vetették alá E tesztek alapján történt meg a víztestek mennyiségi és minőségi állapotértékelése, amelyek összefoglaló eredményeit itt mutatjuk be 1451 Felszíni víztestek A területen és környezetében elhelyezkedő felszíni folyóvíztestek állapota 2 esetben jó, 14 esetben mérsékelt, 14 esetben gyenge, 2 esetben rossz, 14 esetben bizonytalan és 2 esetben adathiány miatt ismeretlen Állóvizek esetén a Balaton állapota jó (fürdővízként is), a Kis- Balaton tározóinak állapota mérsékelt, míg a két területre eső halastó állapota adathiány miatt nem ismert A felszíni víztestek állapotértékelését részletesen a 35 táblázat mutatja be 35 táblázat Felszíni víztestek állapotértékelésének összefoglaló táblázata Víztest azonosító Víztest név AEP274 Andocsi-patak mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP282 *Aranyos-patak és mellékvízfolyásai mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP289 Babócsai-Rinya és mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt 91

92 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest azonosító Víztest név mellékvízfolyásai AEP294 Bakónaki-patak és vízrendszere gyenge jó gyenge gyenge gyenge AIH049 Balaton jó jó jó jó jó AEP299 Bárándi-patak jó mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP308 Baté-Magyaratádi vízfolyás mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP343 *Boronkai-patak mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP344 *Boronkai-patak és mellékvízfolyásai rossz jó mérsékelt rossz rossz AEP357 Büdösgáti-víz felső mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AIP955 *Dávodpusztai halastavak adathiány AEP416 Déli-keresztcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP421 *Deseda-patak és mellékvízfolyásai gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP456 Egyesített-övcsatorna kiváló jó bizonytalan bizonytalan AEP468 Esztergályi-patak jó gyenge bizonytalan bizonytalan AIG957 Fonyód-Zardavári halastavak adathiány AEP558 Halsok-árok jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP569 Hársasberki-patak és mellékvízfolyásai mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan AEP583 Hévíz-Páhoki-csatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP619 Jamai-patak gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEP618 Jamai-patak torkolat gyenge kiváló mérsékelt gyenge gyenge AIQ006 Kis-Balaton I tározó mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AIQ007 Kis-Balaton II tározó mérsékelt gyengébb mint jó mérsékelt mérsékelt AEP687 *Kiskomáromicsatorna mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt AEP688 *Kiskomáromicsatorna és felső mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt vízrendszere AEP678 Kis-Koppány felső mérsékelt jó gyenge mérsékelt mérsékelt AEP686 Kis-Zala mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP685 Kis-Zala-övcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP703 Koppány gyenge mérsékelt gyenge gyenge nem jó gyenge AEP704 *Koppány és mellékvízfolyásai mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP709 Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) alsó mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP710 Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) és jó gyenge bizonytalan bizonytalan mellékvízfolyásai AEP708 *Koroknai vízfolyás (Határkülvíz) középső mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP727 Középsőkeresztcsatorna mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP785 *Marót-völgyi-csatorna jó jó jó jó AEP786 Marót-völgyi-csatorna gyenge jó gyenge gyenge gyenge 92

93 Összesített biológiai állapot Fizikai-kémiai elemek szerinti állapot Hidromorfológai elemek szerinti állapot Ökológiai minősítés Kémiai állapot Víztest állapota Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Víztest azonosító Víztest név és felső vízgyűjtője AEP793 *Medvogya-patak és mellékvízfolyásai mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEP850 Nyugati-övcsatorna mérsékelt jó mérsékelt mérsékelt mérsékelt AEP854 *Orci-patak és mellékvízfolyásai gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge AEP857 Orosztonyi-patak gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge AEP891 *Pogányvölgyivízfolyás (Keleti- Bozót-csatorna) és gyenge mérsékelt mérsékelt gyenge gyenge mellékvízfolyásai AEP890 *Pogányvölgyivízfolyás (Keleti- Bozót-csatorna) gyenge jó mérsékelt gyenge gyenge középső AEP889 Pogányvölgyi-vízfolyás (Keleti-Bozót-csatorna) mérsékelt kiváló mérsékelt mérsékelt mérsékelt torkolati szakasz AEP894 Pörös-árok jó bizonytalan bizonytalan AEP941 *Sári-csatorna dél gyenge gyenge gyenge gyenge gyenge AEP940 *Sári-csatorna észak gyenge jó gyenge gyenge gyenge AEP946 Sármellékibelvízcsatorna adathiány AEQ044 *Táskai-külvízicsatorna mérsékelt mérsékelt bizonytalan bizonytalan AEQ053 *Tetves-patak gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AIH039 *Varászlói halastócsoport adathiány AEQ147 Zala (Bárándi-patakig) gyenge mérsékelt gyenge gyenge gyenge AEQ141 Zala-Somogyihatárárok jó jó jó jó AEQ142 *Zala-Somogyihatárárok és felső mérsékelt gyenge bizonytalan bizonytalan vízgyűjtője AEQ143 *Zala-Somogyihatárárok és vízrendszere rossz jó gyenge rossz rossz A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet 1452 Felszíni alatti víztestek A területet érintő felszín alatti víztestek mennyiségi állapota kettő kivételével jó A gyenge állapot oka a vízmérleg és felszíni víz teszt gyenge eredménye, a bizonytalané a bizonytalan FAVÖKO teszt (36 táblázat) A minőségi állapotfelmérés során a négy sekély porózus és egy karsztos víztest állapota bizonyult gyengének Ennek oka a karszt víztest esetén nitráttal szennyezett ivóvízbázisterület; a sekély porózus vízadóknál a diffúz nitrát szennyeződés meghaladja a terület 20 %- át; továbbá két esetben a diffúz nitrát szennyeződés mellett szennyezett felszíni víztest (5 db), illetve emelkedő nitrát trend is jelentkezik (37 táblázat) 93

94 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Víztest jele Víztest neve 36 táblázat A felszín alatti víztestek mennyiségi állapota Vízmérleg Süllyedés Felszíni víz FAVÖKO Áramlási viszonyok Víztest állapota sp171 Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő jó jó bizonytalan jó bizonytalan sp161 *Kapos-vízgyűjtő jó jó jó jó sp Mura-vidék jó jó jó jó sp321 *Rinya-mente-vízgyűjtő jó jó jó jó sp421 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő jó jó jó jó sp422 *Kis-Balaton jó jó jó jó sp431 *Balaton déli vízgyűjtő jó jó jó jó sp432 *Balaton a Berekkel jó jó jó jó p171 Séd-Nádor-Sárvíz-vízgyűjtő jó jó jó jó p Mura-vidék jó jó jó jó p161 *Kapos-vízgyűjtő jó jó jó jó p321 *Rinya-mente-vízgyűjtő jó jó jó jó p421 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő jó jó jó jó p431 *Balaton déli vízgyűjtő jó jó jó jó k41 Dunántúli-középhegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője gyenge jó gyenge jó gyenge kt41 Nyugat-dunántúli termálkarszt jó jó jó jó kt17 *Közép-dunántúli termálkarszt jó jó jó jó pt31 *Délnyugat-Dunántúl jó jó jó jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet Víztest 37 táblázat Felszín alatti vizek minőségi állapota Szennyezett termelőkút Szennyezett ivóvízbázis védőterület jele neve komponens komponens nitrát Diffúz szennyeződés a víztesten>20% Szennyezett felszíni víztest száma Trend komponens Minősítés sp422 *Kis-Balaton sp431 *Balaton déli vízgyűjtő sp432 *Balaton a Berekkel p171 növényvédőszer Séd-Nádor-Sárvízvízgyűjtő sp171 x 5 gyenge sp161 *Kapos-vízgyűjtő x gyenge sp Mura-vidék sp321 *Rinya-mentevízgyűjtő sp421 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő Séd-Nádor-Sárvízvízgyűjtő x NO3 gyenge p Mura-vidék jó p161 *Kapos-vízgyűjtő jó p421 p431 *Zalai-dombság, Balaton-vízgyűjtő *Balaton déli vízgyűjtő x jó gyenge jó jó jó jó jó jó 94

95 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány k41 kt17 kt41 Dunántúliközéphegység - Hévízi-, Tapolcai-, Tapolcafő-források vízgyűjtője *Közép-dunántúli termálkarszt Nyugat-dunántúli termálkarszt NO 3 pt31 *Délnyugat-Dunántúl jó A *-gal jelölt víztestek érintik a vizsgálati területet gyenge jó jó 146 Intézkedések és környezeti célkitűzések Jó állapotú víztestek esetében környezeti célkitűzés a jó állapot vagy potenciál fenntartása, míg gyenge állapotú víztesteknél a jó állapot vagy potenciál elérése 2 felszíni vízfolyás esetén a jó állapot/potenciál fenntartandó; a többi esetben ez 2021-re (5), 2027-re (21) vagy az után (12) érhető el Az 5 felszíni állóvíz esetén a Balaton jó állapota fenntartandó, a többi esetben a jó potenciál 2021-re elérhető A felszín alatti víztestek többségénél a mennyiségi és minőségi jó állapot fenntartandó (12); 1 esetben a jó mennyiségi állapot 2021-re, 2 esetben a jó minőségi állapot 2027-re, 2 esetben pedig a jó minőségi állapot 2027 után érhető el A környezeti célkitűzések eléréséhez a felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolva intézkedéseket fogalmaztak meg A felszíni és felszín alatti víztestekhez kapcsolt részletes intézkedéseket a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8-1 melléklete és táblázatai (62 és 63) tartalmazzák (wwwvizeinkhu) 95

96 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 15 Az ásványi nyersanyagokra vonatkozó érvényes kutatási és bányászati jogosultságok 151 Geotermikus kutatás (Bányászati jogosultság alapján) Jelenleg (2015 november) nincs a koncesszióra javasolt területen sem hatályos geotermikus kutatási jogosultság, sem pedig hatályos geotermikus bányaterület (védőidom) 15 2 Szénhidrogén-kutatás A vizsgálati területre és a koncesszióra javasolt területekre sem esik hatályos szénhidrogén kutatási terület A koncesszióra javasolt területek kijelölésekor a 2015 novemberi állapot szerint hatályos szénhidrogén-bányatelkeket eltávolítottuk a kiírandó területekből, így csak határos (érintkező) bányatelkekről beszélhetünk (MBFH Bányászat) A Somogyvár koncesszióra javasolt területtel nincs határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-kutatási területet (MBFH Bányászat, 2015 november) A Somogyvár koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) jelenleg hatályos szénhidrogén-bányatelket a 38 táblázat és a 6 melléklet mutatja be (MBFH Bányászat, 2015 november) 38 táblázat A Somogyvár koncesszióra javasolt területtel határos (érintkező) szénhidrogén bányatelkek Területnév Nyersanyag Folyamat BATER-kód Horvátkút I szénhidrogén szénhidrogén *MÜT: műszaki üezemi terv Engedélyes Blue Star 95 Magyar Amerikai Koncessziós Termelő és Szolgáltató Kft Fedőlap (maf/mbf) Alaplap (maf/mbf) 153 Egyéb nyersanyagok Megállapít Terület (km 2 ) MÜT* ,6812 működő A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében jelenleg 15 működő nemfémes ásványi nyersanyagbánya van: a bányászott nyersanyag agyag, homok, lápföld, lápi mész és tőzeg A bányák közül egy esik a területre, Zalakomár térségében Itt közlekedésépítési homokot bányásznak 14 bányatelek a területen kívül található A működő nemfémes ásványi nyersanyagbányák többségének mélysége csak 10 m-es nagyságrendű, ezért ezek mélységi kiterjedését nem tüntettük fel a táblázatban A nyilvántartott, megkutatott készletek száma területen belül és kívül, de annak 5 km-es körzetében 71 db, amelyek között többféle nyersanyag: agyag, homok, lápföld, lápi mész és tőzeg fordul elő A területen belülre 3 megkutatott készlet esik A bányák és a megkutatott nyersanyagkészletek területi elhelyezkedését a 49 ábra, adataikat a 39 táblázat és 40 táblázat tartalmazza, amelyek a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Adattárának 2014 decemberi adatbázisa alapján készültek A működő bányák területe a helyszínrajzon valós kiterjedésben, a kis méret miatt többnyire nem ábrázolható, ezért azokat pontszerű jellel tüntettük fel A megkutatott készletek esetében az ábrázolás eleve csak pontszerű lehet, mivel csak központi koordináták állnak rendelkezésre 96

97 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám 49 ábra A vizsgálati területen és annak 5 km-es körzetében működő ásványbányák és a megkutatott ásványi nyersanyagkészletek áttekintő helyszínrajza 39 táblázat A somogyvári vizsgálati területen és 5 km-es körzetében működő ásványbányák tájékoztató adatai Területnév Somogysámson I - agyag Balatonszentgyörgy II - agyag Buzsák III (Magyardűlői homokbánya) - homok Zalakomár V (Csaliti dűlő) - homok Balatonkeresztúr I - homok Somogytúr I (homokbánya) - homok Bányakód Területe km 2 Engedélyes 0,60 agyag Wienerberger Téglaipari Zrt 0,27 agyag Wienerberger Téglaipari Zrt 0,25 homok Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 0,25 homok Tompa Ingatlanforgalmi Kft 0,19 homok JET Balaton Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 0,15 homok Látrányi Homokbánya Kitermelő és Értékesítő Kft EOV X EOV Y Engedély kezdete vége működő határozatlan Státusz működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányászati jog meghirdetve bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 97

98 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Területnév Bányakód Területe km 2 Engedélyes EOV X EOV Y Engedély kezdete vége Státusz Nyersanyagnév Tevékenység Helyzete a területen Látrány I (homokbánya) - homok Nagybajom I (Csikota homokbánya ) - homok Zalakomár IV - homok Zalakomár II - tőzeg 0,12 homok Látrányi Homokbánya Kitermelő és Értékesítő Kft 0,12 homok Dráva-Kavics és Beton Kavicskitermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft 0,08 homok PANNON- SPEDIMPEX Szolgáltató és Kereskedelmi Kft 1,28 tőzeg ZALA TŐZEG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek szünetelő határozatlan bányatelek kívül* kívül* belül kívül* Szőkedencs III - tőzeg 0,81 tőzeg SOMLÓVÍZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft nincs MÜT határozatlan bányatelek kívül* Sávoly II - tőzeg, lápföld 0,61 tőzeg SZIMA PA- LETTA Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 0,19 tőzeg egyéni vállalkozó nincs MÜT 0,17 tőzeg Gyöpös-Föld Agráripari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft működő határozatlan bányatelek Somogysámson II (Marótvölgy i bányaüzem) - tőzeg, láp Sávoly III - tőzeg-lápföld Szőkedencs I - tőzeg határozatlan bányatelek működő határozatlan bányatelek 0,09 tőzeg egyéni vállalkozó működő határozatlan bányatelek kívül* kívül* kívül* kívül* *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül 40 táblázat A vizsgálati területen és 5 km-es körzetében megkutatott ásványi anyagkészletek tájékoztató adatai Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Nyersanyag neve EOV X EOV Y Hetes Hetesi árok IV-VI vegyes tőzeg kívül* Nagybajom Nagybajom I - (Csikota homokbánya) - homok Nagybajom I - (Csikota homokbánya) - homok falazó homok Helyzete a területen kívül* Osztopán Viszakpuszta vakoló homok kívül* Patca Patcai halastó vízépítési kívül* (015/1, 014 hrsz) agyag Patca Patcai halastó közlekedésépítési kívül* (015/1, 014 hrsz) homok Marcali Gyóta puszta falazó homok belül Marcali Boronkai völgy bter Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr I - homok I- homok Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr I I - homok - homok 014/21, /22, /23, /29 hrsz vegyes tőzeg, lápföld közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok kívül* kívül* kívül* 98

99 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Balatonkeresztúr II - homok Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy II - agyag Balatonszentgyörgy Balatonszentgyörgy III - agyag Balatonszentgyörgy (Balatonszentgyörgy II téglagyár)- agyag Balatonszentgyörgy III - agyag Nyersanyag neve Balatonkeresztúr közlekedésépítési homok Balatonkeresztúr Balatonkeresztúr III - homok Balatonújlak Balatonújlak I - homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok blokktégla agyag blokktégla agyag III terület, szabad blokktégla agyag Vörs A-B érett tőzeg, lápföld Vörs II, Kisbalaton főmeder Fonyód Nagyberek K-i bányaterület Fonyód Fonyód I - (Feketebézseny) - homok Ordacsehi Ordacsehi II - "Ordacsehi II - homok homok" Kéthely Nagyberek Ny és Boronkai völgy A Kéthely Boronkai völgy A terület Sávoly Kis Balaton fő és oldal medence Sávoly Kis Balaton K-i oldalmedence Sávoly Sávoly I(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 hrsz) Sávoly Sávoly II - tőzeg, lápföld Sávoly I(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 hrsz) Fönyed Kis Balaton K-i oldalmedence Szőkedencs Szőkedencs I - tőzeg Szőkedencs I - tőzeg Szőkedencs Szőkedencs III- tőzeg bányatelken kívül eső megkutatott ter Szőkedencs Szőkedencs III - tőzeg Szőkedencs III - tőzeg lápi mész lápföld, lápi mész Balatonszentgyörgy közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok vegyes tőzeg, lápföld lápföld vegyes tőzeg, lápföld lápföld vegyes tőzeg lápföld érett tőzeg, lápföld vegyes tőzeg vegyes tőzeg vegyes tőzeg EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* Somogysámson Somogysámson Somogysámson I - agyag Somogysámson I - agyag Somogysámson, 011/2 hrsz Marótsári-berek blokktégla agyag vegyes tőzeg, lápföld kívül* kívül* 99

100 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Somogysámson Somogysámson Somogysámson II (Marótvölgyi bányaüzem) - tőzeg, lápföld Bányaterület neve (lelőhely) Somogysámson II (Marótvölgyi bányaüzem) tőzeg, lápföld Somogysámson, 011/1 hrsz kutatási terület Nyersanyag neve vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* Somogytúr Homoki szőlő falazó homok kívül* Somogytúr Somogytúr I - (homokbánya) - homok Somogytúr I - (homokbánya) - homok Buzsák K-i Bozótvölgy A- B Buzsák K-i Bozótvölgy és Nagyberek Közép Buzsák Buzsák I - (Kéka Homokbánya) homok Buzsák Buzsák II (Nagydomb-dűlői homokbánya) - homok Buzsák Buzsák III (Magyar-dűlői homokbánya) - homok Buzsák II - (Nagydombi-dűlői homokbánya) - homok Buzsák Buzsák III- homok bányatelken kívül eső megkutatott terület Buzsák Buzsák IV (homokbánya É) - homok Buzsák Buzsák VI - homok bányatelken kívül eső megkutatott terület Buzsák Buzsák, 081/4 hrsz (K-i blokk) kutatási terület Buzsák- Csisztapuszt a Buzsák- Csisztapuszt a Buzsák- Csisztapuszt a Buzsák- Csisztapuszt a Buzsák- Csisztapuszt a Buzsák- Csisztapuszta, I kutatási terület Buzsák- Csisztapuszta, II kutatási terület Buzsák- Csisztapuszta, III kutatási terület Buzsák- Csisztapuszta, IV kutatási terület Buzsák- Csisztapuszta, V kutatási terület Buzsák Magyari-dűlő DNy-I előkutatási terület falazó homok, közlekedésépítési homok vegyes tőzeg, lápföld lápi mész falazó homok közlekedésépítési homok Buzsák III - (Magyari-dűlői homokbánya) - homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok Buzsák Buzsák VI - homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* 100

101 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Térképi szám Bányakód Település Bányatelek (ha van) Bányaterület neve (lelőhely) Buzsák Magyari-dűlő DNy-II előkutatási terület Buzsák Magyari-dűlő DK előkutatási terület Szőlősgyörök (Bíróréti homok- Szőlősgyörök I bánya) - homok Nyersanyag neve közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok falazó homok EOV X EOV Y Helyzete a területen kívül* kívül* kívül* Táska Táskai völgy lápi mész kívül* Táska Nagyberek középső vegyes tőzeg, kívül* V lápföld Zalavár Kis-Balaton NY-i oldalmed É-i rész Zalamerenye Kűvölgy 09/2 hrsz Zalaszabar Kis-Balaton Ny-i oldalmed Zalakomár Zalakomár II - Zalakomár II - tőzeg tőzeg, lápföld Zalakomár Zalakomár III (Szőkedencs) Zalakomár Zalakomár V (Csaliti-dűlő) - homok Zalakomár V (Csaliti-dűlő) - homok Zalakomár Zalakomár, (Alsó- Csalit dűlő) homok szabad terület Zalakomár Zalakomár IV - homok Balatonmagyaród Balatonmagyaród Sávoly Sávoly II - tőzeg, lápföld Sávoly Sávoly III - tőzeg, lápföld *a területen kívül, de annak 5 km-es körzetén belül Zalakomár IV (Alsó-Csalit dűlői) homok Kis-Balaton főmed Ny-i oldal Kis-Balaton főmed D-i rész Sávoly I(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 hrsz) Sávoly I(régi)tőzeg- és lápföld (031/1, 031/2 hrsz) vegyes tőzeg, lápföld vakoló homok lápi mész érett tőzeg, lápföld vegyes tőzeg Inke Fazekasdencs falazó homok kívül* Dióskál Palkonya tömör téglaagyag kívül* közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok közlekedésépítési homok vegyes tőzeg, lápföld vegyes tőzeg, lápföld, lápi mész vegyes tőzeg lápföld, vegyes tőzeg kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* kívül* belül belül kívül* kívül* kívül* kívül* 101

102 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 16 A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások (MBFH) A területet, térrészt érintő, a bányászati tevékenységre vonatkozó jogszabályon alapuló tiltások, korlátozások alapját a Bányatörvény idézett bekezdései és a rendelkezései alapján megalkotott jogszabályok képezik Biztonsági övezet és védőpillér 32 (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg Fogalom-meghatározások Kivett hely: ahol bányászati tevékenységet a kivettség tárgya szerint hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság hozzájárulásával, az általa előírt külön feltételek megtartásával szabad folytatni Kivett helynek minősül a belterület, a külterület beépítésre szánt része, a közlekedési célt szolgáló terület, temető, vízfolyás vagy állóvíz medre, függőpálya vagy vezeték biztonsági, illetve védőövezete, vízi létesítmény, ivóvíz, ásvány-, gyógyvíz, bármely forrás és kijelölt védőterülete, védőerdő, gyógy- és üdülőhely védőövezete, a védett természeti terület, a műemléki, illetve régészeti védettség alatt álló ingatlan, továbbá a honvédelmi létesítmények területe, a külfejtés vonatkozásában a termőföld, valamint amit jogszabály a bányászati tevékenység tekintetében annak minősít A konkrét tiltásokat, korlátozásokat az illetékes hatóságok szakhatósági állásfoglalásukban írják elő Zárt terület : Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság fennállása alatt 102

103 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 2 A tervezett bányászati vizsgálati tevékenység vizsgálata 21 A koncesszió tárgyát képező ásványi nyersanyag teleptani vagy geotermikus energia földtani jellemzőire, kinyerhetőségére és várható mennyiségére vonatkozó adatok 211 Szénhidrogén-földtani és teleptani jellemzők 2111 A Somogyvár terület szénhidrogén-földtani megismerése A szénhidrogén-kutatás a Délnyugat-Dunántúlon Pávai Vajna felszíni térképezésével indult meg (KÖRÖSSY 1990) Az 1920-as években az angol perzsa D Arcy Exploration Co és az amerikai érdekeltségű Eurogasco (European Gas and Electric Company) végzett kutatásokat a Dunántúl Ny-i és DNy-i részén A MAORT (Magyar Amerikai Olajipari Rt) során torziós ingás, majd az 1940-es évek elején készült graviméteres mérései alapján kiderült, hogy a Balatonnál még felszínközelben található medencealjzat DK felé egyre mélyebbre került ÉK DNy, KÉK NyDNy és ezekre merőleges törések mentén, miközben egy-egy rög magasabb helyzetben maradt, például a Somogyvár terület keleti szomszédságában Igalnál Buzsáktól D-re jól záródó gravitációs maximumot találtak, amit ben szeizmikus mérésekkel is kutattak (Carter Oil Co) Az eredmények alapján itt egy ÉK DNy-i csapású elnyúlt szerkezeti zónát, illetve relatív kiemelkedést sikerült kimutatni A Somogyvár terület szomszédságában található Inkei-szerkezeten 1938-ban az Eurogasco, majd 1953-tól hazai vállalatok végeztek szeizmikus méréseket Az eredmények bonyolult felépítésű, erősen tektonizált területet jeleztek Az Igali szerkezeti magaslaton 1947-ben mélyített Ig 1 szerkezetkutató fúrásban szénhidrogén-indikáció nem jelentkezett, és itt a későbbi fúrások is csak szénhidrogén-nyomokat észleltek, de jelentős szénhidrogénfelhalmozódást nem találtak A MAORT gravitációs mérései Karádnál is medencealjzat-kiemelkedést mutattak ki, amelyre során három kutatófúrást telepítettek, de a fúrások közül csak a Ka 3 fúrásban észleltek gyenge gáznyomokat 1954-től a MASZOLAJ (Magyar Szovjet Olaj Vállalat) folytatott szeizmikus kutatást, és a Buzsák térségében azonosított szerkezeti magaslaton 1954-ben lefúrták a Bu 1 kutatófúrást, amellyel pannóniai és badeni rétegekben kőolajtelepet sikerült feltárni (KÖRÖSSY 1990) 1955-ben az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (MÁELGI) fluoreszcens geokémiai vizsgálatokat is végzett talajmintákon szénhidrogén-kutatási céllal, de anomáliák jelentkeztek nem csak az olajmező felett, hanem másutt is során az OKGT folytatta a fúrásos kutatást Buzsák térségében (Bu 5 17), majd 1964-ben a Buzsák Nyugat és a Buzsák Észak terület szerkezeti magaslatain (Bu Ny 1 2, Bu É 1) A fúrások legtöbbje azonban csak olajnyomos vizet adott Az 1960-as években Nagyrécse, Pat, Vése és Mernye területén is mélyültek szénhidrogén-kutató fúrások, és Patnál az alsó-pannóniai homokkőpados márgában olajnyomokat, a Vése 1 fúrás miocén (kárpáti) homokkövében pedig kevertgázt észleltek A MAORT graviméteres mérései Mezőcsokonya környékén kis sűrűségű, nagy kiterjedésű rendellenességet találtak, amely vulkáni tömeggel hozható összefüggésbe Itt a szeizmikus méréseket követően az 1964-ben lemélyült Mezőcsokonya Mcs 1 fúrás jó hozamú, könnyűolajpárlatot is adó földgázmezőt tárt fel alsó-pannóniai homokkőben Az 1967-ben és ban telepített Mcs K 1 és Mcs K 2 kutatófúrások is produktívak lettek 103

104 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Somogyvár terület É-i határa közelében az Öreglaknál 1966-ban lemélyített Ög 1 fúrásban kedvezőtlen összetételű földgáznyomokat észleltek Később egyes nagyszakácsi és somogysámsoni fúrások miocén (badeni) homokkő, tufa, valamint márga összleteiben és triász mészköveiben is kőolaj és földgáz-indikáció jelentkezett ben került sor a Táska 1 6 fúrások, majd 1989-ben a buzsáki Bu K 1 fúrás lemélyítésére, amelyek azonban szénhidrogéntelepet nem tártak fel Az 1970-es évek második felében fedezték fel a Nagybakónak (1976) és a Zalakaros Sávoly ( ) szénhidrogénmezőket Az ben mélyült Som 3 fúrással tárták fel a Somogysámson kőolaj és földgáz-előfordulást, amelyet azonban csekély mennyisége miatt nem tekintettek gazdaságosan kitermelhetőnek 1987-ben a Mezőcsokonya Nyugat telítetlen kőolajtelep, majd 1989-ben a Pat szénhidrogénmező felfedezésére került sor 1990 után a Somogyvár területen és annak közelében a szénhidrogén-kutatás során több száz km szeizmikus reflexiós szelvény mérését végezték el, és fúrásos kutatás is történt elsősorban a Sávoly Nyugat, Sávoly Délkelet, Miháld, Nagyrécse Miháld, Iharos Miháld, Zalakomár, Inke, Igal, Mezőcsokonya, Bajcsa, Bázakerettye és Balaton I II területeken A kutató vállatok között szerepelt a MOL Rt mellett az amerikai Coastal Corporation leányvállalata a Coastal Magyarország Kft, az Athanor Magyarország Kft, a Winstar Magyarország Olaj- és Gázkoncessziós Kft, a Golder Associates Hungary Kft, a Geofor Kft, a Pelsolaj Szénhidrogén Kutató és Termelő Kft, a Blue Star 95 Kft, a Hercules Energy Kft Matra Petroleum Plc, a Magyar Horizont Energia Kft és a RAG West Kft is A MOL 1992-ben a Sáv Ny 1 fúrással fedezte fel a Sávoly Nyugat mezőt a mezozoos aljzat képződményeiben, majd a Sáv K 2 fúrással a Sávoly Kelet földgázmezőt alsópannóniai homokkőlencsében, valamint miocén andezitben és homokkőben 1995-ben tárták fel a Sávoly Délkelet terület kőolajtelepét a triász karbonátos összlet tetőzónájában, majd 1997-ben a Sávoly Dél kőolajmezőt miocén vulkanitban és karni mészkőben 1997-ben a Mezőcsokonya területen mélyített Csombárd 1 kutatófúrás is produktív lett Zalakomárnál a Zal 1 (1997) és a kápolnapusztai Káp 1 (1998) fúrásokkal miocén (badeni) mészkőben és mészkőbreccsában kőolajtelepeket fedeztek fel A kutatások során olyan ritkán használt szénhidrogén-kutatási módszereket is alkalmaztak, mint a radonmérés, a spektrális természetes gammasugárzás-mérés, és a talajok geokémiai vizsgálata A MÁELGI radonmérései segítségével a Sávoly Délkelet és az Iharos Miháld kutatási területeken több CH-indikációt találtak a telepek felett és azok szélén Ugyanakkor megállapították, hogy a módszer a szénhidrogén-telepek egyértelmű meghatározását nem teszi lehetővé, inkább a vetők és töréses zónák helyének kimutatására alkalmas A Sávoly Délkelet és a Bázakerettye területeken az MÁELGI végzett spektrális természetes gammasugárzás-méréseket Az eredmények a sávolyi térségben a radonmérésekkel jó korrelációt mutattak A Sávoly Délkelet területen az MTA Geokémiai Kutatóintézet talajszelvények mentén végzett geokémiai vizsgálati adatai CH-akkumuláció kimutatását nem tették lehetővé Az újabb kutatások nyomán a Winstar Kft 2001-ben létesített Törökkoppány 1 (Tk 1) fúrása ipari értékű földgáztelepet tárt fel badeni képződményekből álló tárolókőzetekben A Somogyvár területen, illetve annak É-i határa közelében a Blue Star 95 Kft 2006 és 2008 között mélyített négy kutatófúrása közül 2007-ben a Horvátkút 1 fúrás badeni mészkövében és kárpáti vulkanit összletében kitermelésre érdemes, kevés párlatot is adó éghető gáz jelentkezett A Marcali 1 fúrás alsó-pannóniai homokkövében és a Pamuk Kelet 1 fúrás kárpáti törmelékes képződményeiben gázindikációkat észleltek A korábbi kutatások eredményeinek újraértékelése alapján a Patnál 1989-ben felfedezett szénhidrogén-előfordulást a Blue Star 95 Kft és a MOL is kitermelése alkalmasnak nyilvánították 2007 és 2014 között a Magyar Horizont Energia Kft végzett kutatásokat a Balaton I és Balaton II területeken, melyek során elsősorban a MASZOLAJ által feltárt és az 1980-as 104

105 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány évekig termelt Buzsák kőolajmező környezetét kutatták 3D szeizmikus mérések segítségével A során lemélyített négy kutatófúrásuk közül a HHE Tatárvár 1 kőolajtelepet tárt fel badeni lithothamniumos mészkőből álló tárolóban Kevés kőolaj a HHE Tatárvár 2, és 3 fúrásokban is jelentkezett A tesztelések és a termelés során magas és növekvő volt a vízhozam, ezért mindhárom kutat ideiglenesen felhagyták, de a Balaton II kutatási területen a Tatárvár kőolajelőfordulásra bányatelek megállapítását kezdeményezték A tatárvári fúrások magmintáin szedimentológiai, paleontológiai, szerves geokémiai és szerkezetföldtani vizsgálatok, valamint minden fáciest reprezentálva kőzetfizikai mérések is történtek 2112 A Somogyvár terület szénhidrogén-földtani rendszere Szénhidrogén-anyakőzetek A Közép-magyarországi szerkezeti öv DNy-i részén az 1970-es évektől lemélyített több mint száz fúrás mag- és fluidum anyagának vizsgálata alapján az olajzóna m mélyen helyezkedik el, ahol a badeni, a kárpáti, az alsó-pannóniai, a felső-triász, és esetleg a felső-kréta képződmények jöhetnek számításba anyakőzetként A gázzóna m mélyen található, ahol a középső-triász és a badeni, valamint a kárpáti kőzetek lehetnek gázgenerálók (BERNÁTH Z-NÉ et al 1997) Néhány nagyatádi, pati, somogysámsoni, buzsáki és mezőcsokonyai fúrás kőzetmagján és furadékmintáján végzett geokémiai vizsgálat szerint a területen minden feltétel adott a szénhidrogének keletkezéséhez Ezek a minták arra utalnak, hogy a medencékben m alatti mélységben található alsó-pannóniainál idősebb miocén képződmények (kivéve a főként riolittufából álló vulkanitokat) potenciális anyakőzetek, amelyek a mélység és hőmérséklet viszonyaiknak megfelelően az olajgeneráló ablakban vannak Az alsó-pannóniai márgák és mészmárgák is jó anyakőzetnek minősíthetők, de nincsenek elég mélyen, ezért még nem jutottak az olajképződési zónába (GYARMATI 2008) A Somogyvár terület északi szomszédságában a HHE Tatárvár kutatófúrások magmintáin végzett extrahálás és nedvesíthetőségi tesztek, valamint a Pannon-medencében korábban szerzett tapasztalatok alapján a dunántúli tárolókból termelt intermedier, KONCZ I csoportosítása szerint Szentgyörgyvölgy-típusú kőolajok anyakőzete a tengeri miocén összlet pelitje lehet (KERESZTES et al 2014) Az alsó-pannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata is anyakőzetnek tekinthető, amely szintén intermedier típusú kőolaj generalására képes képződmény A Buzsák Bu 8 és Bu 13 fúrásokkal feltárt oligocén rupéli turbidit-homokkő összlet nem anyakőzet jellegű A bizonyítottan anyakőzet minőségű és paraffin jellegű kőolajat generáló oligocén Tardi Agyag Formáció nem található meg a területen A HHE Tatárvár 1 fúrás és a Buzsák mező naftén bázisú, nagy sűrűségű, nagy viszkozitású, viszonylag magas kéntartalmú és igen alacsony oldottgáz-tartalmú kőolaját valószínűleg nyugodt vízben leülepedett, finomszemű, jelentős mennyiségű szerves maradványt tartalmazó karbonátos anyakőzet (biogén mészkő, mésziszap, esetleg agyagmárga, mészmárga) generálhatta A HHE Tatárvár 1 fúrásból vizsgált mintákban a szerves széntartalom (TOC: Total Organic Carbon) 0,1 és 2,6% között változott, ami alapján a minták 22%-a közepes és néhány minta jó, illetve nagyon jó szénhidrogén-generáló kőzetnek tekinthető A HHE Tatárvár 3 fúrás három magmintájának kőzetanyaga az elvégzett kőzetfizikai vizsgálatok szerint víztaszító, olajnedves, ami a karbonát kőzetekre és a nehéz olajokra, illetve az olajgeneráló kőzetekre is jellemző Mindezek miatt feltételezhető, hogy Tatárvárnál és Buzsáknál a badeni biogén mészkő tárolóban található naftén bázisú kőolaj anyakőzete maga a tárolókőzet, a biogén mészkő Erre utal az is, hogy klasszikus olaj-víz határt nem sikerült kimutatni, és még a legmélyebb szerkezeti helyzetben is olajos volt a kőzet Ezt azonban csak 105

106 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés további geokémiai vizsgálatok alapján elvégzett kőolaj-anyakőzet korreláció segítségével lehetne eldönteni (KERESZTES et al 2014) A HHE Tatárvár 2 fúrás 688,6 689,6 m közötti szakaszából és a HHE Tatárvár 3 fúrás 586 m-ből vett badeni mészkő mintáiban a szerves anyag vitrinit reflexió értéke (R 0 %) 0,5 0,75%, átlagosan 0,61% A szerves anyag átalakultsága az olaj-ablak kezdeti szakaszának megfelelő Kellő mennyiségű és minőségű szervesanyag-tartalom esetén a kőzet már generalhatott és jelenleg is generálhat szénhidrogént, és közepes aktív, illetve jó aktív olaj-anyakőzetnek minősíthető Ugyanakkor KONCZ I véleménye alapján a Rock-Eval analízis T max eredményei csak alacsony fokú termális érettséget jeleznek a badeni lithothamniumos mészkő esetében, ezért az nem anyakőzet, hanem csak migrált olajat tartalmaz KONCZ I szerint a badeni pelágikus márga és az alsó-pannóniai mészmárga lehetnek az itteni kőolajok anyakőzetei, mivel ezek a Rock-Eval analízis eredményei (H-index, macerál összetétel) alapján olajgeneráló kerogént tartalmaznak A szénizotóp és biomarker eredmények alapján a lithothamniumos mészkőben tárolt kőolaj a badeni pelágikus márga anyakőzettel mutat kapcsolatot Az alsó-pannóniai anyakőzetek genetikailag másfajta olajat adnak A triász anyakőzetből való származást ki lehet zárni, a paleogén eredetet pedig még nem vizsgálták Fontos azt is megjegyezni, hogy a tárolóban mind az olaj, mind pedig az extraktum biodegradált (KERESZTES et al 2014) Zalakaros, Sávoly, Pat és Nagyrécse térségében a geokémiai vizsgálatok alapján az anyakőzeteket valószínűleg neogén képződmények alkotják Ezek nagy szervesanyagtartalmú, de vékony prepannóniai miocén márgás mészmárgás üledékes kőzetek, és viszonylag vastag alsó-pannóniai pelitek, márgák, mészmárgák, amelyek 1,8 2,2 km mélyen a kőolajablakban vannak, és valószínűleg ezek generálták a magas sűrűségű olajokat A geokémiai vizsgálatok szerint a zalakarosi és sávolyi szénhidrogének anyakőzetei leginkább a Kanizsai-mélyzónában elterjedt badeni márgák, agyagmárgák, mészmárgák, és alárendelten az azokat fedő alsó-pannóniai márgák, mészmárgák lehettek (KOVÁCS et al 1998, HATALYÁK et al 2004, SZENTGYÖRGYINÉ et al 2013) Az alsó-triász képződmények 2% feletti vitrinit reflexió értékük alapján a szárázgázképző fázisban vannak STRÁZSI (1995) szerint a geokémiai adatok arra utalnak, hogy a tektonikailag zavart zónákban előforduló 20 30%-nál nagyobb inert tartalmú gázok vulkáni tevékenység eredményei A kápolnapusztai Káp 1 fúrásban anyakőzetnek minősíthető miocén karbonátos-törmelékes összlet települ 1800 és 1840 m között, amelyben a C org =13,14 mg/g, a CH-pot=3,37 mg/g és a kerogén II típusú A vizsgálatok szerint a Nagybakónak Nab I fúrás 2000 és 2080 m közötti szakasza is elegendő szerves anyagot tartalmaz a szénhidrogén képződéshez (MOLNÁR et al 1999) A Somogyvár területtől DNy-ra Bajcsa térségében neogén anyakőzetek jellemzők Az alsó-pannóniai képződmények alsó szakaszán a márgák és agyagmárgák és a kevésbé jelentős szarmata törmelékes képződmények a mélyzónák területén az olajablakban helyezkednek el A kárpáti törmelékes, ritkán karbonátos üledékes kőzetek, amelyek csak a jelentősebb mélyzónákban fordulnak elő, a gázképződés zónájában vannak (NÉMETH et al 2013) Az Iharos Miháld kutatási területen a Nagyrécse Mély 1, az Iharos 1 és a Jankapuszta 1 fúrások mintáinak RockEval vizsgálati eredményei alapján szintén az alsó-pannóniai és az idősebb miocén agyagmárgák és mészmárgák alkothatják az anyakőzeteket A gázokban gyakran domináló szén-dioxid az aljzati karbonátok metamorfózisával keletkezhetett (TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002) A Nagyrécse Miháld területen a geokémiai elemzések alapján a kárpáti badeni pelitek és az alsó-pannóniai mészmárgák lehetnek anyakőzetek Ezek C org -tartalma a bajcsai és liszói fúrások mintáiban 5 10 mg/g, a nagyrécsei mintákban átlagosan 4 8 mg/g, néha 10 fölötti Az Inke I fúrásban a vitrinit reflexió adatok szerint 2100 m-ben helyezkedik el az olajablak kezdete, míg az R 0 =1% érték 3100 m-ben, az olajablak 106

107 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány vége pedig 3400 m-ben van A nedvesgáz képződés vége 4200 m mélyen található (MAGYARI, BARDÓCZ 1997) A Bajcsa, az Iharos Miháld és a Nagyrécse Miháld területek esetében a lehetséges anyakőzetek mennyiségben és minőségben is csak északra a Kanizsai-mélyzónában, és délre a Gyékényesi-süllyedékben fordulnak elő (MAGYARI, BARDÓCZ 1997, TORMÁSSYNÉ VARGA et al 2002, NÉMETH et al 2013) Az anyakőzetek kerogénjük alapján a Kanizsai-mélyzónában olajképződésre alkalmasak, míg a Gyékényesi-süllyedékben inkább gázképzők (NÉMETH et al 2013) A szomszédos Mezőcsokonya kutatási területen a 2200 m-nél mélyebben elhelyezkedő badeni és szarmata mészmárgák viszonylag kedvező kőolaj- és földgázanyakőzetek lehetnek A badeni és szarmata agyagmárgák, márgák, agyagos mészkövek és aleurolitok, valamint a kárpáti és alsó-pannóniai pelitek kevésbé kedvező anyakőzetnek minősíthetők (MOLNÁR et al 1998, SZABÓ, CSIZMEG 2013) A kárpáti finomszemcsés, bitumenes üledékek megfelelő érettségűek, és jelentős mennyiségű kőolajat, valamint kisebb arányban földgázt generálhattak C org tartalmuk 16 elemzés alapján 0,74% Az Igal 2 fúrás 40 m vastag halpikkelyes márgájában a C org =2,53%, a S 2 =8,56 mg/g, a T max =421 C A Mernye 2 fúrásban ezek a képződmények 0,72 és 1,70% közötti C org értékekkel és 13 15% bitumentartalommal rendelkeznek A badeni finomszemcsés üledékek, szenes aleurolitok gázgenerálásra képesek C org -tartalmuk a Mernye 2 fúrásban 0,01 és 6,21% között változik, átlagosan 1,1% (MOLNÁR et al 1998, SŐREG et al 2002) A közeli Igal területen anyakőzetek lehetnek a mélymedencékben található badeni szarmata márgák és esetlegesen a felső-eocén (priabonai) márgák, valamint a felső-pannóniai rétegekbe települt széncsíkok (MUSITZ et al 2012) A Dunántúl déli részén a középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedését és érettségét BADICS, VETŐ (2012) nyomán az 50 ábra mutatja be A késő-pliocén és negyedidőszaki üledékek nem rendelkeznek szénhidrogén-földtani perspektívával 107

108 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Migráció 50 ábra A középső-miocén anyakőzetek feltételezett elterjedése (a: sötétkék színnel jelölve) és érettsége (b) a Dunántúl déli részén BADICS, VETŐ (2012) nyomán A területen a legfontosabb migrációs útvonalak a diszkordancia felületek és az üledékösszleteket átszelő tektonikai elemek mentén kialakult töredezett zónák A diszkordancia felületek közül lényegesek a mezozoos rögök felszínén kialakult felületek, a miocén és pannóniai képződmények közötti, a miocénen belüli, valamint a preneogén és neogén közötti határok Ezek erózió hatására kialakult felszínek, vagy üledékes ciklusok közti határok A fiatalabb rétegsorokat érintő törések szerepe a magasabb helyzetű pannóniai telepekbe történő 108

109 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány migrációban lényeges szerepűek A CO 2 elsősorban vetők mentén migrált fel magasabb szerkezeti helyzetbe (MAGYARI, BARDÓCZ 1997) A migrációt a mezozoos rögökben több szintben létrejött karsztosodás is elősegítette Buzsák és Tatárvár térségében ÉK DNy-i irányú tektonikai zónán át is történhetett szénhidrogén-migráció a mélyzóna felől a lithothamniumos mészkőből álló tárolókba Ha az anyakőzet és a tárolókőzet is egyaránt a biogén, algás mészkő összlet, akkor csak elsődleges migrációval lehet számolni Ennek során a mudstone és wackestone szövetű anyakőzetből a rétegterhelés hatására a közberétegzett grainstone szövetű részekbe, továbbá a diagenetikusan kioldott üregekbe préselődött a kőolaj részben a tektonikai hatásra kialakult repedéseken keresztül Másodlagos migráció feltételezése esetében annak lehetséges útvonala a Táska vetőzóna lehetett (KERESZTES et al 2014) Zalakaros és Sávoly térségében a telepeket a Kanizsai-mélyzónából, illetve a Dél-Zalai-medencéből É, ÉK felé vándorló viszonylag nagy sűrűségű kőolajok tölthették fel (MOLNÁR et al 1999) A szomszédos Mezőcsokonya területen a regionálisan D felé süllyedt aljzat miatt a szénhidrogének fő migrációja É-i irányú, de az egyes kisebb részmedencékben lokálisan más migrációs irányok is kialakulhattak (SZABÓ, CSIZMEG 2013) Nagyszakácsi Mesztegnyő térségében Ny-i és DNy-i irányú migráció feltételezhető (JÁSZAI et al 1975) A szeizmikán azonosítható migrációs útvonalakon nemcsak az éghető-, hanem az inert gázok vándorlása is meghatározó Az Igal területen a migráció szempontjából kulcsfontosságú, hogy a rossz áteresztőképességű miocén vulkanitok nagy vastagsága gátolja az alattuk esetlegesen meglévő anyakőzetekből származó szénhidrogének magasabb szerkezeti helyzetbe történő átfejtődését Az átfejtődés nagyobb eséllyel akkor valósulhat meg, ha az anyakőzet és a tároló között a vulkáni összlet vagy hiányzik, vagy erősen tektonizált A miocén és kiemelt aljzatblokk egységeknél jelentkező kőolaj- és gázindikációk feltehetően a mélyebb Ozorai- és Mezőcsokonyai-medence rétegeiből migráltak magasabb szerkezeti helyzetbe a területen jellemző vertikális migrációval (MUSITZ et al 2012) Tárolókőzetek A Somogyvár terület legfontosabb tárolókőzetei: badeni homokkő, márga, lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció, korábbi nevén Rákosi Mészkő Formáció): Somogysámson kőolajtelep, Horvátkút földgáztelepek kárpáti tufasorozat (andezittufa, Mátrai Vulkanit Formációcsoport, Tari Dacittufa Formáció): Somogysámson kőolajtelep, Horvátkút földgáztelepek Ezeken kívül több fúrásban észleltek gázindikációt alsó-pannóniai homokkövekben Nagyszakácsi, Pamuk, Mesztegnyő, Miháld és Marcali térségében, valamint kárpáti törmelékes képződményekben a Pamuk Kelet 1 fúrásban A Somogyvár terület környezetének legfontosabb tárolókőzetei: triász karbonátok, köztük alsó- és középső-triász mészkő, dolomit, dolomitbreccsa, felsőtriász mészkő, dolomit, dolomitmárga repedezett, vagy karsztosodott részei: Sávoly Dél kőolajtelepek, Sávoly Délkelet kőolajtelep, Sávoly Nyugat kőolajtelep, Zalakaros Sávoly kőolajtelepek, Pat földgáztelep, Nagybakónak kőolajtelep miocén (kárpáti, badeni) helyenként repedezett, mállott vulkáni tufák és agglomerátumok: Mezőcsokonya Nyugat kőolajtelep, Sávoly Dél kőolajtelep badeni biogén mészkő, mészkő-konglomerátum, lithothamniumos mészkő, agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció): Csombárd földgáztelep, Mezőcsokonya Nyugat kőolajtelep, Törökkoppány földgáztelep, Horvátkút földgáztelep, Sávoly Délkelet kőolajtelepek, Sávoly Kelet földgáztelep, Zalakomár kőolajtelepek, Buzsák kőolajtelep, Tatárvár kőolajtelep badeni homokkő, breccsa, konglomerátum: Nagybakónak kőolajtelep 109

110 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés szarmata mészkő, mészkő-konglomerátum, ooidos mészkő, lyukacsos, néhol repedezett, agyagos, illetve tufás mészkő (Tinnyei Formáció): Mezőcsokonya Nyugat kőolajtelep alsó-pannóniai mészmárga (Endrődi Márga Formáció) repedezett részei: Pat kőolajtelep alsó-pannóniai homokkövek (Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homokkő Tagozata): Mezőcsokonya földgáztelepek, Csombárd földgáztelepek, Sávoly Kelet földgáztelep (Inke Iharosberény Vése földgáztelepek) felső-pannóniai homokkövek: (Inke Iharosberény Vése földgáztelepek) Lehetséges tárolók még a kárpáti és szarmata homokkövek, kavicsos rétegek, és a pannóniai Algyői Formáció képződményei is A miocén, badeni biogén mészkő zátony fáciesű, főként lithothamnium vörös alga telepek építik fel, és nagyrészt gumós megjelenésű Buzsáknál és Tatárvárnál A mészkőben sok korés fáciesjelző fosszília található: foraminiferák, ostracodák, bryozoák, kagylók és egyéb puhatestűek vázai Ezek alkotják a tárolót a karbonát mátrixszal együtt (KERESZTES et al 2014) Az algazátonyokat a vízmélységre és a leülepedési környezet energiájára érzékeny élőlény együttesek alkotják, melyek az eusztatikus tengerszintváltozások és a tektonikai mozgások miatt csak kis területen és kitüntetett szerkezeti helyzetben tudtak fejlődni Ezért az így kialakult tárolókőzetek vertikálisan is tagoltak, több kisebb, eltérő tárolási tulajdonságokkal jellemezhető üledékes ciklusból állnak Az algás mészkövek elsődleges porozitása igen nagy, de csak kis részben effektív A tárolótér a diagenezis során nőhet kioldódás hatására, vagy csökkenhet is ásványkiválás, például kalcit, vagy pirit kiválása miatt A tárolókőzetben a tektonikai mozgások következtében létrejött repedések igen pozitív hatásúak, mivel összekötik egymással az elszigetelt pórusokat, ami az effektív porozitás és a permeabilitás növekedését vonja maga után A Badeni Mészkő porozitása a HHE Tatárvár fúrásokban nagyrészt 16 és 33% között változik, permeabilitása 2,1 4,35 md, illetve kivételesen 24,9 md (KERESZTES et al 2014) Marcali térségében a Blue Topaz 9 kutatófúrás rétegsora alapján m vastag, jó tárolóképességű, a medence irányába mutató izolált, ún lowstand homoktestek találhatók, és a töredezett, karsztosodott triász karbonátok is kiváló rezervoár tulajdonságúak (Blue Star 95 Kft 2006) A somogysámsoni fúrások tanúsága szerint a miocén vulkanitokban csak kis méretű rezervoárok alakultak ki, valószínűleg tektonikai okok miatt (Blue Star 95 Kft 2004) A Nagyrécse Miháld területen a különböző tárolókőzetek porozitása hasonló, de az áteresztőképességük jelentős különbségeket mutat Az alsó-pannóniai homokkövek átlagos porozitása 12%, és az áteresztőképességük megfelelő A badeni homokkő porozitása 4 és 16% között változik, átlagosan 10%, és ennek a képződménynek a legjobb az áteresztőképessége Az aljzatot alkotó karbonátok közül a triász dolomit porozitása csupán néhány százalék Az 5 15% (átlagosan 11%) porozitással rendelkező kárpáti homokkövek kedvezőtlen áteresztőképességűek (MAGYARI, BARDÓCZ 1997) A területtől D-re Mezőcsokonyánál a helyenként agyagos, vagy tufás lithothamniumos mészkövekben nagyrészt 10-15% porozitást mértek (SZABÓ, CSIZMEG 2013) Itt az alsópannóniai homokkövekre 16 22% porozitás jellemző, a felső-pannóniai homokkövek porozitása elérheti a 20 30%-ot A miocén vulkanitok porozitása általában 2 5%, de a vulkáni tufáké és agglomerátumoké szemcseközi, repedezett és üreges porozitásuk révén 13 és 16% közötti is lehet A többi miocén (szarmata, badeni, kárpáti) tároló porozitása általában 10 20%, a lyukacsos, néhol repedezett, esetenként agyagos, vagy tufás lithothamniumos mészköveké nagyrészt 10 15% A mezozoos karbonátok csupán 2 5% körüli porozitással rendelkeznek (SZABÓ, CSIZMEG 2013) 110

111 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Zárókőzetek A területen a badeni lithothamniumos mészkő zárását badeni agyagok a Lajtai, (korábban Rákosi Mészkő Formáció) agyagos részei és a Bádeni Agyag Formáció vagy az alsópannóniai Endrődi Márga Formáció Beleznai Mészmárga Tagozata képezik (BARDÓCZ et al 1991) Helyenként szarmata mészmárga is alkothatja a záróképződményeket (KERESZTES et al 2014) A Somogyvár terület környezetében a badeni, kárpáti és szarmata homokkőből, vagy mészkőből álló tárolókat agyagmárgák és márgák zárják Az alsó-pannóniai képződmények alján települt impermeábilis márgák és mészmárgák jó záróréteget képeznek az idősebb rétegsor fedőjeként Ezek a zárórétegek egyben hidrodinamikai határt is alkothatnak az alattuk lévő túlnyomásos és a felettük található hidrosztatikus nyomású rétegek között A miocén vulkanit összletek esetében a vulkanitok nem repedezett részei, a triász alaphegység estében a rátelepült miocén márgák, vagy tömör vulkanitok szolgálhatnak zárókőzetként (SZABÓ, CSIZMEG 2013) A pannóniai homokkövek telepeit a pannóniai agyagmárgák és márgák zárják (SZABÓ, CSIZMEG 2013, MUSITZ et al 2012) A mezozoos tárolók felett a kárpáti tömör konglomerátumok és breccsák is zárást alkothatnak (NÉMETH et al 2013) Csapdázódás A területen elsősorban sztratigráfiai és litológiai csapdák, és azok kombinációi jellemzők az idősebb miocén összletben és a pannóniai rétegekben, míg a medencealjzatban sztratigráfiai-szerkezeti csapdákra lehet számítani (VÖLGYI et al 1985, JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) A Marcali 3D szeizmikus mérések eredményei alapján szénhidrogén-csapdákat elsősorban a szerkezeti dőlések és a sztratigráfiai réteg-kiékelődések (pinch-out) alkothatnak (Blue Star 95 Kft 2004, 2006, WOOD 2006) A Somogyvár terület szomszédságában a Tatárvár és Buzsák kőolajtelepek kombinált litológiai (platformon belül zátony fácies) és tektonikai csapdákban, a Táska vetőzóna egykori magaslatain létrejött zátonyképződményekben alakultak ki (KERESZTES et al 2014) Korábban a buzsáki szénhidrogén-előfordulást antiklinális szerkezetben lévő felhalmozódásként értelmezték, ahová elsősorban a mélyzóna felől ÉK-DNy-i irányú tektonikai zónán át migrált a kőolaj a lithothamniumos mészkőből álló tárolóba Az újabb felfogás szerint a kőolajtelepeket tároló badeni lithotamniumos mészkő egyben anyakőzet is, amelyben elsődleges migráció nyomán a közberétegzett grainstone szövetű részekben és a diagenetikusan kioldott üregekben csapdázódtak a szénhidrogének (KERESZTES et al 2014) A Sávoly és Sávoly Délkelet mezők telepei karbonátok karsztos üregeiben csapdázódtak kiemelt maximumok felett A telepek termikusan éretlen kőolajai rokonságot mutatnak egymással, ami arra is utal, hogy egyidőben rekedtek meg a feltöltődés során (KOVÁCS et al 1998) Délebbre, Mezőcsokonya területen vulkáni test felett kialakult álboltozatban sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákban jöttek létre földgáz-rétegtelepek (VÖLGYI et al 1985) Délnyugatra, a Bajcsa területen a miocén összletben a csapdák boltozatos antiklinálisban és oldalirányú fáciesváltozás határán alakultak ki Az alsó-pannóniai telepek főként szerkezeti magaslathoz kapcsolódnak, és sokszor vetővel kombinált csapdákban halmozódtak fel A pannóniai képződményekben sztratigráfiai csapdák is előfordulhatnak (NÉMETH et al 2013) 111

112 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 2113 Teleptani viszonyok A terület nagyrészt a Budafa Lovászi regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezetbe tartozik, valamint részben a Semjénháza Nagyrécse és a Belezna Mezőcsokonya regionális kőolaj- és földgáz-felhalmozódási övezetbe (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997) Somogysámson kőolajtelep Az ben mélyült Som 3 fúrással fedezték fel badeni homokkő, márga, lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) és kárpáti tufaösszletben (andezittufa, Mátrai Vulkanit Formációcsoport, Tari Dacittufa Formáció) A kőolaj csekély mennyisége miatt nem tekintették gazdaságosan kitermelhetőnek Horvátkút földgáztelepek Somogysámson közelében 2007-ben a Blue Star 95 Kft által lemélyített Horvátkút Horv 1 fúrással fedezték fel az Inke kutatási területen belül (GYARMATI 2008) A három földgáztelep közül az egyik badeni mészkőben, a másik kettő kárpáti vulkanitokból álló tárolókőzetekben helyezkedik el A badeni tárolóból ipari értékű, jó minőségű, égethető földgáztermelést kaptak párlatnyomokkal, víz nélkül A telep etázsmagassága 35 m, a gáz fűtőértéke 31,6 32,4 MJ/m 3 közötti A kárpáti vulkanitokban csapdázódott földgáztelep etázsmagassága 74 m A gáz fűtőértéke 32,0 35,4 MJ/m 3 (GYARMATI 2008) A Somogyvár terület környezetében elhelyezkedő szénhidrogén-mezők: Buzsák kőolajmező 1954-ben a Bu 1 fúrással 500 m alatti mélységben elsősorban badeni lithothamniumos mészkőből, valamint pannóniai vékony agyagréteges homokkőből és szarmata repedezett márgából álló tárolóban kis telítetlen kőolajtelepet fedeztek fel (VÖLGYI et al 1985, KÖRÖSSY 1990) A telep etázsmagassága 37 m, a kezdeti telepnyomás 6,03 MPa, a telephőmérséklet 46 C, az átlagos víztelítettség 40% A tárolókőzetek 18 22% porozitással és md áteresztőképességgel rendelkeznek A naftén naftén jellegű, 0,935 0,969 t/m 3 sűrűségű és 1,6 1,9% kéntartalmú kőolaj jó minőségű kenőolaj-alapanyagnak számít Emellett a Bu 1 fúrás földgáz-felhalmozódást is feltárt 85% CH, 13% CO 2 és 2% N 2 összetétellel A felszámolt és hosszú ideje lezárt kutak némelyikében az összegyűlt kőolajat még sokáig lehetne kanalazással vagy dugattyúzással kitermelni, ami azonban a nagyon alacsony kihozatal miatt nem lenne gazdaságos (KERESZTES et al 2014) A tároló algazátony-képződmények vonulatát az 51 ábra szemlélteti 112

113 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Tatárvár kőolajmező 51 ábra Badeni zátonyképződmények vonulata 3D hatású mélységtérképen (KERESZTES et al 2014) 2008-ban a HHE Tatárvár 1 kutatófúrással a Magyar Horizont Energia Kft telítetlen kőolajtelepet fedezett fel Tatárvár térségében badeni lithothamniumos mészkőtárolóban (51 ábra) A fúrást a Táska regionális tektonikai öv és az annak határán kialakult virágszerkezet zónájába eső zátonyra telepítették A kút termeltetése az egyre növekvő vízhányad és azzal párhuzamosan a hozam lassú ütemű csökkenése miatt gazdaságtalanná vált, ezért 2011 közepétől szüneteltetik a termelést (KERESZTES et al 2014) A során mélyített HHE Tatárvár 2 kút, amely szintén olajtartalmú badeni mészkövet harántolt, 2010-ben kezdte meg a termelést, amit azonban 4 hónap után leállítottak a nagyon magas (80 90%) víztartalom miatt A 2009-ben létesített HHE Tatárvár 3 fúrással nem ipari értékű kőolaj előfordulást tártak fel, és a kutat átmenetileg felhagyták A gazdaságos termelés valószínűleg csak rétegserkentés (repesztés, savazás) vagy kútszerkezet-, illetve kútpálya-módosítást követően, esetleg CO 2 segítségével történő kiszorítással lehetséges A Tatárvár telep 465 és 543 m tengerszint alatti mélységben helyezkedik el, területe 2,7 km 2, átlagos effektív vastagsága 12,2 méter, a telepnyomás 6,28 MPa, a telephőmérséklet 46,5 C A naftén bázisú és 0,98 t/m 3 sűrűségű kőolaj a nehézolaj kategóriába tartozik A badeni lithothamniumos mészkő tárolókőzet porozitása átlagosan 22%, a szénhidrogénszaturáció 55% A telep területén a badeni képződmények vastagságtérképét az 52 ábra mutatja (KERESZTES et al 2014) 113

114 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 52 ábra A Tatárvár telep területére idő-mélység konverzió segítségével készített vastagságtérkép a badeni képződményekre (KERESZTES et al 2014) Zalakaros Sávoly kőolajmező Az során mélyült Sáv 4 fúrással fedezték fel alsó-triász dolomitban és középsőtriász mészkőben A telepek a tektonikailag és morfológiailag kialakult aljzatszerkezet tetőrészén, a triász/neogén diszkordancia-felszín mentén halmozódtak fel, néhol litológiai változással kísért sztratigráfiai csapdákban (VÖLGYI et al 1985) A két 69, illetve 305 m etázsmagasságú gázsapkás kőolajtelepben a víz olaj határ 1765, illetve 1665 m, az olaj gáz határ 1745, illetve 1570 m mélyen található A kezdeti telepnyomás 17,8 és 16,2 MPa, a telephőmérséklet 110 és 102,6 C A kőolaj intermedier jellegű és 0,93 t/m 3 sűrűségű A 7,0 8,7 MJ/m 3 fűtőértékű sapkagáz 20% éghetőanyag-tartalommal rendelkezik Sávoly-Kelet földgázmező A Sáv K 2 fúrás két szintben, alsó-pannóniai homokkőlencsében, valamint miocén andezitben és homokkőben tárt fel nagy CO 2 tartalmú gázfelhalmozódásokat (MOLNÁR et al 1999) A két telepben 13 MPa körüli volt a kezdeti telepnyomás, és C a telephőmérséklet A 23, illetve 81% éghető részt tartalmazó földgáz fűtőértéke 8,6 és 30,2 MJ/m 3 Sávoly-Nyugat szénhidrogénmező 1992-ben a SávNy 1 kutatófúrással gázsapkás kőolajtelepet tártak fel felső-triász képződmények (dolomit, dolomitbreccsa, mészkő) tetőrészén, szerkezetileg és morfológiailag kialakult csapdában 1993-ban a SávNy 2 fúrás pannóniai homokkőben földgáz-telepet fedezett fel A 230 m etázsmagassággal rendelkező triász halmaztelepben a víz-olaj határ 1650 m mélyen található, a telepnyomás 16,3 MPa, a telephőmérséklet 98 C A kőolaj intermedier jellegű nehézolaj, sűrűsége 0,939 t/m 3 A pannóniai homokkőben a gáztelep 1505 és 1533 m között található A földgáz 95%-a az éghető anyag, 2,66%-a N 2, 0,83%-a CO 2, fűtőértéke 38,06 MJ/m 3 (STRÁZSI 1995) 114

115 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Sávoly-Délkelet kőolajmező 1995-ben a Sáv DK 1 fúrás kőolaj halmaztelepet tárt fel triász karbonátos összlet tetőzónájában Több Sáv DK jelű fúrás mellett 1998-ban a közeli Szőcsénypuszta Szőcs 1 fúrás miocén (badeni) mészkőbreccsája és a Kápolnapuszta Káp 1, majd a Káp 3 (1999) és Káp 4 (2006) fúrások badeni lithothamniumos mészkőből, mészkőbreccsából és mészhomokkőből álló képződményei is kőolajtárolónak bizonyultak (MOLNÁR et al 1999) A víz olaj határ mélysége a triász képződményekben található telepben 1917 m, a többi telep esetében 1700 m körüli A telepekben MPa a kezdeti telepnyomás, és C a telephőmérséklet A sztratigráfiai/szerkezeti csapdákban felhalmozódott telítetlen kőolaj intermedier jellegű, 0,91 0,96 t/m 3 sűrűségű Az oldottgáz fűtőértéke 3,1 32,7 MJ/m 3, átlagosan 0,02% kénhidrogént tartalmaz (KOVÁCS et al 1998, HATALYÁK et al 2004) Sávoly-Dél kőolajmező Az 1997-ben mélyített Sáv D 1 fúrással tárták fel A két telítetlen kőolaj halmaztelep mezozoos karbonátos képződményekben (részben karni mészkőben) és mállott vulkanitokból álló neogén törmelékes kőzetekben helyezkedik el (MOLNÁR et al 1999) A víz-olaj határ 1960 m-nél húzódik A telepek etázsmagasság 256 m (SávD 1), illetve 329 m (SávD 2), a kezdeti telepnyomás 17,1 MPa, a telephőmérséklet 103 C, a kőolaj 0,89 0,92 t/m 3 sűrűségű, paraffin-intermedier jellegű Zalakomár kőolajtelep 1999-ben a zalakomári Zal 1 fúrással fedeztek fel kőolajtelepet miocén, badeni lithothamniumos mészkő mészkőbreccsa mészmárga márga képződményekben (HALATYÁK et al 2004) A telep 100 m etázsmagassággal rendelkezik, a víz-olaj határ 1930 m mélyen található A kezdeti telepnyomás 18,8 MPa, a telephőmérséklet 109 C, a kőolaj 0,90 t/m 3 sűrűségű, paraffin intermedier jellegű A 97,5% éghető résszel rendelkező oldottgáz fűtőértéke 53,7 MJ/m 3 Nagybakónak mező Az 1976-ban mélyített Nab 1 fúrással telítetlen kőolajtelepet fedeztek fel triász képződményekben Később a Nab É 1 (1983), majd a Nab I fúrás (1994) is talált kőolajat A triászra települő badeni breccsa és konglomerátum tárolja a szénhidrogéneket litológiai és sztratigráfiai záródású csapdában A kőolaj telítetlen, intermedier jellegű, sűrűsége 0,868 0,9096 t/m 3 (JUHÁSZ, KUMMER szerk 1997, KOVÁCS et al 1998, HATALYÁK et al 2004) Pat szénhidrogénmező Az 1960-as években lemélyített Pat 1 4 fúrások ugyan meddőnek bizonyultak, de szénhidrogén-nyomok kimutathatók voltak bennük Az 1989-ben létesített Pat 5 fúrás ,5 m közötti szakaszából kőolajat kaptak A kis telítetlen kőolajtelep az alsó-pannóniai Endrődi Márga Formáció mészmárgájában halmozódott fel A kőolaj intermedier jellegű, sűrűsége 0,870 t/m 3 (GYARMATI 2008) A Pat 7 fúrással (1989) a triász dolomit magasabb részében m mélységben egy kevert földgáz-rétegtelepet tártak fel A 31 50,8 MJ/m 3 fűtőértékű gázban a nitrogén részaránya elérheti az 52,3%-ot, a szén-dioxidé az 5,2%- ot (BARDÓCZ et al 1991, MAGYARI, BARDÓCZ 1997, GYARMATI 2008) Mezőcsokonya földgázmező 1964-ben a Mcs 1 fúrással fedezték fel a badeni lithothamniumos mészkőben és alsópannóniai homokkőben felhalmozódott földgáztelepeket, amelyek vulkáni test felett kialakult álboltozatban sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákban rétegtelepeket alkotnak (53 ábra) (VÖLGYI et al 1985) A telepek között vannak települt boltozatos rétegtelepek, boltozat szárnyain kiékelődő rétegtelepek, és egymástól független homoklencsékben található telepek 115

116 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A földgáz minősége és a gázhozam az egyes telepek esetében jelentősen eltérő A gáz éghető része 27% és 89% szélsőértékek között ingadozik A mélység és a gázminőség között nem mutatható ki összefüggés (SZABÓ, CSIZMEG 2013) Az alsó-pannóniai rétegtelepek 1624 és 1784 m mélység között találhatók a Szolnoki Homokkő Formáció Tófeji Homok Tagozatának egyes kiékelődő rétegeiben és lencséiben (53 ábra) A gáztároló homoklencsék elsősorban a szerkezetileg magasabb helyzetű fúrásokban vannak meg A tároló alsó-pannóniai homokkövek 16 22%, a miocén mészkövek 14% porozitással rendelkeznek A telepek etázsmagassága 5 és 62 m közötti, a telephőmérséklet C, a kezdeti nyomás 15,3 19,2 MPa, a víztelítettség 35 55% A telepek összetétele különböző, van szénhidrogén-szárazgáztelep, valamint szénhidrogén-gázból és szén-dioxidból álló kevertgáz telep is (VÖLGYI et al 1985, MOLNÁR et al 1998) A jobb minőségű gázok 73 89% éghető anyag tartalommal rendelkeznek, bennük a CO 2 részaránya 1 5%, N 2 tartalmuk 10 22%, fűtőértékük 29,9 33,6 MJ/m 3, és némelyik 10 és 70 g/m 3 közötti paraffin jellegű párlatot is ad A rosszabb minőségű gázok 27 52% éghető anyagot tartalmaznak, amit 39 67% CO 2 és 6 17% N 2 kísér Fűtőértékük 8,7 22,8 MJ/m 3, párlatuk paraffin jellegű, 1 13 g/m 3 mennyiségű Egyes vizes rétegekben kevés kőolaj is jelentkezett (VÖLGYI et al 1985, KÖRÖSSY 1990, SZABÓ, CSIZMEG 2013) Mezőcsokonya CO 2 gáztelepek 53 ábra A mezőcsokonyai szerkezet földtani szelvénye (VÖLGYI et al 1985) 1966-ban a Mezőcsokonya földgázmezőtől ÉK-re alsó-pannóniai homokkőben szén-dioxid rétegtelepeket fedeztek fel A telepekben a víz-gáz határ m mélységben helyezkedik el, az etázsmagasság 16 44,5 m, a víztelítettség 48 52% A kezdeti telepnyomás 16,7 17,1 MPa, a telephőmérséklet 96,7 98,5 C A tárolót alkotó homokkő 17 20% porozitással rendelkezik A telepeket 91 94% szén-dioxid alkotja 5 7% szénhidrogénnel és 2% körüli nitrogéntartalommal kiegészülve 116

117 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Mezőcsokonya-Nyugat kőolajtelep Ezen a területen 1987-ben fedezték fel a szarmata porózus mészkő és mészkőkonglomerátum rétegekben, valamint az alattuk települt vulkanit egy részében elhelyezkedő kis telítetlen kőolajtelepet, amely sztratigráfiai és litológiai csapdában halmaztelepet alkot A víz olaj határ tengerszint alatt 1810 m-nél található, az etázsmagasság 46,5 m A telepben hidrosztatikus, illetve ahhoz közeli nyomás uralkodik (a kezdeti telepnyomás 18,8 MPa) A telephőmérséklet 115 C, a víztelítettség 51% A tárolókőzetek átlagos porozitása 12,5% A kőolaj paraffin-intermedier jellegű, sűrűsége 0,874 0,890 t/m 3, kéntartalma 1% A kísérő oldott gáz jó minőségű, 91% körüli éghetőanyag-tartalommal rendelkezik, fűtőértéke 50,6 MJ/m 3 (MOLNÁR et al 1998, SZABÓ, CSIZMEG 2013) Csombárd földgázmező Az 1997-ben mélyült Csombárd 1 kutatófúrás öt földgáztelepet tárt fel 1867 és 2152 m közötti mélységben Közülük négy alsó-pannóniai aleuritos homokkőben, egy pedig badeni lithothamniumos mészkőben található A telepek boltozatos rétegtelep típusúak, kőzettani zárással rendelkeznek, etázsmagasságuk m A kezdeti telepnyomás 19,5 20,6 MPa, a telephőmérséklet C A földgáz átlagosan 60% éghető részt tartalmaz 33% széndioxiddal és 7% nitrogénnel, fűtőértéke MJ/m 3 (MOLNÁR et al 1998, SZABÓ, CSIZMEG 2013) Törökkoppány földgáztelep A telepet a Törökkoppányi-magaslaton 2001-ben mélyített Törökkoppány 1 fúrás tárta fel Az Igali- és a Tabi-blokktól elkülönült Törökkoppányi-szerkezet egy vetőkkel határolt antiklinális, melynek kialakulása valószínűleg a kora-pannóniai tektonikai mozgásokhoz köthető (BURNS et al 2002) A telep 651 m mélység alatt helyezkedik el középső-badeni mészkő és agyagmárga (Lajtai Mészkő Formáció) tárolóban, amely a fekü és a fedő felé is diszkordánsan települ A tektonikai zárással rendelkező rétegtelepben a kezdeti telepnyomás 6,92 MPa, a telephőmérséklet 37,2 C, az átlagos víztelítettség 28% A mészkő porozitása átlagosan 24,3%, permeabilitása 108 md (min 2mD, max 624 md) A földgáz 91 95% metánt tartalmaz, valamint 8 12% N 2 és csak igen kevés CO 2 gázt Fűtőértéke 34,7 35,5 MJ/m 3 (BURNS et al 2002, El Paso Magyarország Kft 2001, 2002, 2004, Athanor Magyarország Kft 2005, MAGYARI, TIHANYI 2008) A földgáz kitermelése során savazást is végeztek a termelés növelése érdekében (Winstar Magyarország Kft 2008) A környező területeken a már meglévő bányatelkek termelő kútjai bizonyítják az ipari jelentőségű szénhidrogén felhalmozódásra alkalmas csapdák jelenlétét A már megismert szénhidrogén-előfordulások, valamint a szedimentológiai vizsgálatok és a szeizmikus szelvények értelmezésének eredményei alapján a Somogyvár területen több kisebb szénhidrogéntelep felfedezésére van remény a jövőben Ezek részben badeni mészkőzátonyokhoz kapcsolódhatnak, amelyeket nem csak fáciesváltozás, hanem vetők is elválasztanak (A buzsáki és tatárvári területek példája szerint a produktív fúrások egyik feltétele a badeni lithothamniumos platform mészkő viszonylag nagy vastagsága és annak alsó kedvezőbb kifejlődésű üledékciklusának hiánytalan megléte) 117

118 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 212 A Somogyvár terület szénhidrogén vagyona 2121 A vizsgálati területen feltárt szénhidrogénvagyon A szénhidrogén-kutatás tényleges, illetve várható eredményét tükrözi a feltárt, illetve reménybeli vagyon számítása, becslése Az ásványvagyon mennyiségi osztályozására vonatkozó fogalmakat a tanulmányban a BÁNYATÖRVÉNY alapján értelmeztük (lásd: 2123 fejezet) Geológiai geofizikai kutatások alapján kimutatott, kutatófúrással még fel nem tárt egyedi szerkezet (proszpekt) vagyona számítható a Q=A h P S CH 1/B R f képlettel, ahol a Q a kitermelhető szénhidrogén mennyiség, az A h a tárolószerkezet nettó térfogata, P az effektív hasznos porozitás, S a gáz- vagy olajszaturáció, B a térfogatkülönbségi faktor, R f a kihozatali tényező Az ilyen módon számolt vagyont általában kockázattal súlyozottan tartják nyilván Figyelembe kell venni, hogy a számításhoz szükséges értékek bizonytalansággal terheltek, a paraméterek valószínűségi változókként értelmezhetők Amennyiben a kutatófúrás lemélyült és szénhidrogént fedezett fel, a termelési teszt eredményeiből, folyamatos termeltetés esetén a kitermelt mennyiség időbeni adatsorából és a tárolóparaméterek időben változó adataiból számítással becsülhető az egyes telepek kitermelhető vagyona Miután az érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati tanulmányok készítésekor proszpektek azonosítása nem lehet feladatunk, ilyen típusú vagyonbecslést nem végzünk A Somogyvár területen és környezetében felfedezett szénhidrogén-előfordulások (54 ábra) kezdeti földtani vagyonát a 41 táblázat mutatja be 54 ábra Somogyvár vizsgálati terület szénhidrogén előfordulásai (pirossal jelölve) a prekainozoos aljzat mélységtérképén 118

119 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 41 táblázat Somogyvár vizsgálati terület és környezete szénhidrogén előfordulásainak kezdeti földtani kőolaj és éghető földgáz vagyona Mező Bányatelek Felfedező fúrás Telepek száma Felfedezés éve Kezdeti földtani kőolaj (kt) Kezdeti földtani földgáz (Mm3) Buzsák-I nincs Bu ,0 0,0 Csombárd Somogyjád I Csom ,0 622,3 Mezőcsokonya Mezőcsokonya II Mcs ,0 4138,9 Mezőcsokonya bányatelekből nincs ,0 0,8 kihagyott Mezőcsokonya- Nyugat Somogysárd I Mcs Ny ,8 27,3 Nagybakónak Nagybakónak I Nab I, Nab ,0 0,0 Pat Pat I Pat ,3 68,8 Sávoly-Dél Zalakomár III Sáv D 1, ,0 11,2 Sávoly-Délkelet Szőkedencs II Káp 1, 2, 3, Sáv DK 1, 4, ,1 219,1 9, Szőcs 1 Sávoly-Kelet Zalakaros I Sáv K ,0 35,7 Sávoly-Nyugat Zalakaros I Sáv Ny ,8 550,3 Somogysámson Horvátkút I Som3, Horv ,7 0,0 Zalakaros-Sávoly Zalakaros I D ,8 1061,4 Zalakomár Zalakomár III Zal ,6 18,6 Tatárvár Buzsák VII HHE Tatárvár ,0 0,0 Összesen: 10930,1 6754, A Somogyvár terület reménybeli szénhidrogénvagyona A jelentésben szereplő becslést térfogatgenetikai módszerrel végeztük, az értékelt terület szénhidrogénföldtani adottságaiból indultunk ki A számításhoz meg kell becsülni a feltételezett szénhidrogén-generáló anyakőzetek területi elterjedését, vastagságát, szerves-anyagtartalmát, érettségét, a migráció, a felhalmozódás hatékonyságát, a kitermelhetőség arányát Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy, hogy a bemenő paraméterek konkrét, valóságos értékét nem ismerjük, azok valószínűségi változókként foghatók fel A becslés bizonytalansággal terhelt, ugyanakkor a bemenő paraméterek alkalmas megválasztásával tájékozódhatunk a várható szénhidrogénvagyon nagyságáról (SCHMOKER 1994) Az ún biogén gázok keletkezhetett mennyiségét ez a becslés nem tartalmazza A területen még felfedezhető vagyon mennyiségének megadásához a generált mennyiségből le kell vonni a már felfedezett telepek összes (kitermelhető és maradó) szénhidrogén mennyiségét A koncessziós jelentésekben az eredmény megadásánál nem vettük figyelembe a telepek méreteloszlását, illetve azt, hogy milyen méretű telepek esnek a geofizikai módszerek által kimutatható méret alá Nem vizsgáltuk azt sem, hogy mekkora az a telepméret, illetve annak minimális kitermelhető ásványvagyona, amelynek felszínre hozatala a jelenlegi technológiai fejlettség szintjén gazdaságos Óvatos becslés alapján a térfogatgenetikai módszerrel számolt reménybeli vagyon harmad negyedrésze koncentrálódhat olyan méretű telepekben, amelyeknek kitermelése gazdaságos lehet 119

120 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Somogyvár vizsgálati területre vonatkozó vagyonbecslést a 42 táblázat mutatja be A koncesszióra jelölt terület pannóniainál idősebb miocén összletében feltételezhető érett anyakőzetek jelenléte A legfontosabb termikusan érett anyakőzetként számon tartott szarmata és badeni korú képződményeket a mélyebb medencerészekben feltételezzük, ahonnan a generálódott szénhidrogének viszonylag rövid migrációs útvonalon elérhették a tárolóképződményeket A generáló-képződmények elterjedését a képződmények mélység- és vastagságtérképeinek áttekintése alapján becsültük A potenciálisan hatékony generálóképződmények effektív vastagságát és az eredeti átlagos szerves szén (OTOC original total organic carbon) tartalmat súlyszázalékban három-három különböző értékkel adtuk meg Az anyakőzetek eredeti szénhidrogén generáló szerves anyagból, a kerogénből, a TOC egy-egy a generáló szerves anyag típusától függő része kőolajjá, más része éghető földgázzá alakul, ennek becsült részarányait is a táblázat mutatja Azt, hogy a szénhidrogén az anyakőzetből kilépve a másodlagos migráció útvonalán tárolókőzetbe jutva csapdázódott, a migráció és a csapdázódás hatékonyságát megadó értékekkel fejezzük ki A tárolókőzetből kinyerhető szénhidrogén arányát a területre vonatkozó termelési tapasztalatok szerint adtuk meg A táblázatban megadott paraméterekkel végzett determinisztikus becslés alapján a generált és felhalmozódott kőolaj és földgáz mennyiségét egy alacsony, egy közepes és egy magas kockázatú becslési eredménnyel fejeztük ki Ezek közül a legjobb becslésként nevesíthető, közepes kockázatú földtani szénhidrogénvagyon felszíni, normál állapotra vonatkoztatva 17,5 Mt kőolaj és 11,5 Md m 3 földgáz A reménybeli vagyon ettől kevesebb, mert ebből le kell vonni a fúrásokkal már feltárt szénhidrogének mennyiségét ahhoz, hogy a területen még várható prognosztikus földtani vagyon mennyiségét megkapjuk Ennek egy jellemző, becsült kihozatali tényezővel való szorzata adja meg a kitermelhető részt A Somogyvár területen a reménybeli szénhidrogéneknek a fenti módon számítható, kitermelhető mennyisége így közelítően 2,0 Mt kőolaj és 2,4 Md m 3 földgáz A keletkezett szénhidrogének fenti becslése jelentős bizonytalansággal terhelt, hiszen ismerni kellene az anyakőzetek tényleges kiterjedését, mélységszintenkénti effektív vastagságát és érettségi paramétereit, a migrációs irányokat, a felhalmozódás, illetve a generálódott szénhidrogének szétszóródásának arányait és számos más összetevőt, amely a szénhidrogének vándorlását befolyásolja az anyakőzettől a jelenkori tároló szerkezetekig Erre még a jól megkutatott területeken sincs mód teljes mértékben A fent becsült perspektivikus vagyon értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a migrált és felhalmozódott szénhidrogének jelentős része halmozódhatott fel kis területi kiterjedésű csapdákban Számos ilyen telep helyezkedhet el az aljzat egykori, erózió által változatosan tagolt felszíne mentén, illetve a felsőbb diszkordancia felszíneken, amelyek a migráció szempontjából kitüntetett felületek A migrációs áramlási vonalak mentén jelentős számú, a jelenlegi geofizikai módszerekkel elérhető felbontóképesség határa alá eső, kisméretű szénhidrogén-előfordulás létezhet 120

121 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 42 táblázat Reménybeli szénhidrogénvagyon becslése a Somogyvár területre A Somogyvár Mérték- egység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés Anyakőzet kora miocén, badeni szarmata B Az anyakőzetek szerves anyagának térfogata B1 Az anyakőzet(ek) elterjedési területe km 2 (10 6 m 2 ) B2 Össz effektív anyakőzetvastagság m B3 TOC (teljes szerves széntartalom) súly%/100 0,016 0,018 0,02 B4 OTOC/TOC (eredeti/jelenlegi TOC) %/100 1,2 1,2 1,2 B5 OTOC (eredeti teljes szerves széntartalom) 10 6 m 3 B1 B2 B3 B ,32 979,2 C Migrált és felhalmozódott kőolaj térfogata C1 Nettó generált kőolaj arány %/100 %OTOC/100 0,05 0,05 0,05 C2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %C1/100 0,20 0,20 0,20 C3a Kőolaj térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 C1 C2 2,71 15,61 20,60 26,54 C3b Kőolaj tömege (standard, felszín) 10 6 m 3 C3a 0,85 13,27 17,51 22,56 Kitermelhető kőolajmennyiség C4 Kihozatal (kőolaj) %/100 adott 0,20 0,30 0,35 C5a C5b Kőolaj térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 C3a C4 3,12 6,18 9,29 Kőolaj tömege (standard, felszín) kitermelhető 10 6 tonna C5a 0,85 2,65 5,25 7,89 C6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 tonna adott 10,90 10,90 10,90 C7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 tonna adott 3,20 3,20 3,20 Reménybeli földtani kőolaj tömege 10 6 tonna C3b-C6 2,37 6,61 11,66 Reménybeli földtani kőolaj térfogata 10 6 m 3 2,79 7,78 13,71 C8 Reménybeli kitermelhető kőolaj 10 6 tonna C5b*C4 0,47 1,98 4,08 D Migrált és felhalmozódott földgáz térfogata D1 Nettó generált földgáz arány %/100 %OTOC/100 0,05 0,05 0,05 D2 Migráció és felhalmozódás hatékonysága %/100 %D1/100 0,10 0,10 0,10 D3 Földgáz térfogata (standard, felszín) 10 6 m 3 B5 D1 D , , ,4 Kitermelhető földgázmennyiség D4 Kihozatal (földgáz) %/100 adott 0,40 0,50 0,60 D5 Földgáz térfogata (standard, felszín) kitermelhető 10 6 m 3 D3 D4 3484,8 5749,9 8886,2 D6 Korábban felfedezett földtani vagyon 10 6 m 3 adott 6754,0 6754,0 6754,0 121

122 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A Somogyvár Mérték- egység Számítás Alacsony kockázatú becslés Közepes kockázatú becslés Magas kockázatú becslés D7 Korábban felfedezett kitermelhető vagyon 10 6 m 3 adott 3876,0 3876,0 3876,0 D8 Reménybeli földtani földgáz 10 6 m 3 D3D6 1958,0 4745,8 8056,4 D9 Reménybeli kitermelhető földgáz 10 6 m 3 D8 D4 783,2 2372,9 4833, Az ásványvagyon mennyiségére vonatkozó fogalmak A vizsgálati terület szénhidrogénvagyonával kapcsolatos kifejezéseket a Bányatörvény ide vonatkozó, 49 -a szerint alkalmaztuk A fogalmak az alábbiak: Ásványvagyon : az ásványi nyersanyagoknak azon része, amelynek mennyiségét és minőségét földtani, valamint bányaműszaki és -gazdasági szempontok alapján becsléssel vagy számítással határozzák meg Kutatási terület : a vizsgálati szerződésben vagy a kutatási jogot adományozó határozatban meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia kutatására körülhatárolt terület Lelőhely : az ásványi nyersanyagok természetes előfordulásának helye (pl réteg, telep, lerakódás) Földtani ásványvagyon : az ásványi nyersanyag kutatási adatokkal igazolt teljes mennyisége, amelyet az adott ásványi nyersanyagra jellemző paraméterekkel (számbavételi kondíciókkal) műszaki és gazdasági korlátok alkalmazása nélkül határoznak meg Kitermelhető ásványvagyon : a bányatelek-térben a földtani ásványvagyonnak a pillérekben (határpillér, védőpillér) lekötött vagyonnal csökkentett, a fennálló tudományos technikai fejlettségi szinten kitermelhető része A törvény végrehajtási rendelete 34 -a alkalmazásában: Mező : a szénhidrogéntelepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogéntároló-réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete A Bányatörvényben nem definiált fogalom: Reménybeli vagyon : földtani meggondolások alapján feltételezett vagyon, melyet konkrét földtani kutatások még nem igazoltak, de meglétük közvetett földtani ismeretek alapján valószínűsíthető (= prognosztikus vagyon) 122

123 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 22 A várható kutatási és termelési módszerek valamint a bányászati tevékenység megvalósítása során várható, ismert bányászati technológiák bemutatása 221 Kutatási módszerek A szénhidrogén-kutatás legnagyobb anyagi ráfordítással járó része a kutatófúrás lemélyítése, ezért a fúráspont helyének kijelölését jelentős felszíni geológiai és geofizikai információgyűjtés, mérés és értelmezés előzi meg A felszín alatti térrész megismerésének lehetőségét a már korábban meglevő adatok és mérések rendszerezése, felszíni geológiai térképezés és különböző geofizikai módszerekkel történő mérések eredményeinek értelmezése biztosítja A szénhidrogén-kutató szakemberek napjainkban döntően a szeizmikus mérési eredményekre támaszkodva jelölik ki a potenciális tároló szerkezeteket A 2D szeizmika a mérési vonal alatti térrészt mutatja meg szelvényszerűen, a 3D szeizmikus mérések eredményei alapján a felmért terület alatti térrész tetszőleges szeletekben jeleníthető meg A terepi szeizmikus mérés során ún forráspontokban rezgést idéznek elő, a földkéreg belső határfelületeiről visszaérkező jeleket geofonpontokon elhelyezett műszerek érzékelik és a több ezer csatorna (korszerű 3D mérés esetén) jeleit rögzítik A nyomáshullám előidézésére fúrólyukakban kis energiájú robbantást végeznek, vagy gépjárműre szerelt vibrátor alkalmazásával keltenek rezgést A mérés kivitelezéséhez ezért esetenként jelentős terepi felvonulás szükséges, alkalmanként több tíz ember, gépjárművek, jelzőeszközök, kábelek, mérőeszközök és robbanóanyag kijuttatása történik meg a mérési területre A mérés során előidézett területkárosítás (taposás, robbantólyukak mélyítése, rezgés, zaj) mértéke a területhasználat jellegétől függ, melyet engedélyeztetési eljárásban kell meghatározni A szeizmikus kutatás mellett a gravitációs, mágneses, geoelektromos, magnetotellurikus felszíni, ill légi geofizikai mérések eredményeit is beépítik a vizsgált területről kialakított földtani ismeretanyagba Ez utóbbi mérések végzése minimális, vagy semmilyen környezeti kárral nem jár, viszont ezek felbontása egy részletező fázisú kutatás során nem elégséges 2211 Fúrási, kútvizsgálati, kútkiképzési technológiák Az elvégzett geofizikai mérések eredményei alapján jelölik ki azokat a pontokat, ahol indokolt a kutatófúrások lemélyítése Az olajiparban általában a rotary fúrási eljárások használatosak, amelyek nagy gépi teljesítményű, öblítéses forgó fúrások (ALLIQUANDER 1968) Az öblítőközeg általában öblítőiszap vagy haböblítés, de lehet légöblítés is Fő feladata, hogy védje a lyukfalat omlásveszély ellen Ezzel a módszerrel akár méter mélység is elérhető, de a legmélyebb magyarországi fúrás alig haladja meg a 6000 m-t (Makó M 7; 6085 m) A rotary fúróberendezések (55 ábra) általános felépítése: torony és alépítmény, energiaforrás, meghajtás, emelő berendezés részei, forgató berendezések, öblítő berendezések, fúrólyuk vizsgálati és ellenőrző (well control) eszközök, csövek és csőkezelő berendezések, fúrófej, mentőszerszámok 123

124 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 55 ábra A rotary típusú fúrási eljárás berendezései A fúróberendezés energiaforrása belső égésű motor vagy turbina Az olyan fúróberendezést, amelynél az egy vagy több belső égésű motorral előállított energiát a felhasználás helyére láncokkal, lánckerekekkel, kuplungokkal, váltóval juttatjuk el, mechanikus fúróberendezésnek nevezzük Azt a fúróberendezést, amelynél az energia eljuttatása a fogyasztókhoz villamos úton történik (generátor, vezérlő rendszer, villamos motorok), diesel elektromos fúróberendezésnek nevezzük A fúró forgatásának másik módszere a fúróturbinával való meghajtás Ennél a megoldásnál a meghajtó turbina közvetlenül a fúró fölött helyezkedik el Az öblítőfolyadék segítségével a turbinát a hidraulikus nyomás forgatja Ezt a módszert különösen a lyukferdítéseknél használják A fúrótorony, vagy fúróárboc egy függőleges irányban működő csigarendszerrel ellátott nagy teherbírású daru, amely azért olyan magas, hogy abban a fúró cseréjéhez szükséges kiépítéskor, (a fúrórudazat kihúzásakor) a munkafolyamat meggyorsítása céljából egyszerre több (2 3 db) egymásba csavart acél fúrórudat ki lehessen támasztani A fúrás során a meghajtómotorok segítségével a felszínen forgatják az acélcső fúrórudazatot, amely meghatározott terheléssel egyre mélyebbre hatol Számos fúrófej típus és változat áll rendelkezésre a fúrólyuk-mélyítéshez és egyéb kútmunkálathoz A fúrófej kiválasztására többnyire az átfúrandó kőzetrétegek kőzetfizikai jellemzőin és a konkrét munkafázis által megkívánt célon alapul A fúrófejek (56 ábra) rendeltetésük szerint három csoportra oszthatók: teljes szelvényű fúrók 124

125 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány magfúrók: a kőzetet csak egy körgyűrű mentén fúrják ki, különleges fúrók: kisegítő munkákhoz alkalmazott fúrófajták (pl felbővítés, ferdítés) Szárnyasfúrók: a kielégítő talptisztítás követelményeinek megfelelően rövid, törzsre erősített, erős, egyenesszárnyú sugárcsöves, jet fúrók Nagy nyomatékot igénylő fúrófajta, viszont képlékeny kőzetben a befektetett energia legnagyobb részét fordítja kőzetaprításra A megfelelő terhelésű és nyomatékú folyamatosan elforduló fúró a lyuktalpra hatol és a talpról összefüggő kőzetszeletet hámoz le Ha nagyobb kőzetaprító munkát igénylő keményebb márgák vagy homokkőpadok települtek be, a szárnyasfúró használata gazdaságtalan Görgősfúró (általában mart fogazású): a rotary fúrás univerzális fúrótípusa Minden kőzet fúrására alkalmas görgőkiképzéssel, illetve fogazás-sorozatban készül A fogazás helyett kúpos, vagy lencseszerű végződésű, keményfémbetétes görgősfúrók (kobrafúrók) a legkeményebb kőzetek leghatékonyabb fúrói Gyémántfúrók: a hosszabb élettartam előnyeit kihasználó, a közepesen kemény és kemény kőzetekben alkalmazott fúrótípus Leggyakrabban ott alkalmazzák, ahol a fúrócsere jelentős költségtényező, másrészt maga a gyémántfúró hatékonyabb fúrószerszám ábra Teljes szelvényű fúrás esetén alkalmazott fúrófejek típusai 1-természetes gyémántfúrófej; 2-mart fogazású háromgörgős fúrófej; 3-keményfém betétes háromgörgős fúrófej; 4-jet fúrófej A fúrófej cseréjére a kopás és az átmérő függvényében a fúrási művelet során többször is sor kerül Az öblítés alapvető eleme a fúrásnak, az öblítőközeg leggyakrabban fúróiszap Az öblítő berendezések feladata a fúrás során használt folyadékok mozgatása, az öblítőkör létesítése és fenntartása Normál esetben az öblítőkör az iszaptartályokból indul, a folyadék a fúrószerszámban jut le a talpra, a gyűrűstérben tér vissza a felszínre, majd a kifolyó vezeti vissza a zárt iszaptartályba 1 Az öblítőkör fő feladata, a lyukegyensúly biztosítása és a furadék felszínre szállítása Fúrás során a fúrórudazaton nagy teljesítményű szivattyúkkal, különböző iszapjavító anyagok adagolásával öblítőiszapot engednek a lyukba, amely hűti a fúrót, felszállítja a furadékot, sűrűsége révén megakadályozza az átfúrt rétegekből a rétegtartalom beáramlását, és megvédi a fúrt lyuk falát a beomlástól A kiömlő fúróiszapot megszűrik, az abból kinyert furadékot mélység szerint osztályozzák, megőrzik, az iszapot pedig megfelelő kezelés után újra felhasználják A környezet kímélése, a kutak közvetlen környezetének szennyezettségi csökkentése és a felhasznált öblítőiszap alap- és javítóanyagainak csökkentése, nem veszélyes iszaprendszer 1 Az öblítő berendezések részei felsorolva: iszapszivattyú; nyomóvezeték elosztó tolózár rendszer; állócső; kifolyó; rázószita; desander (a homokot távolítja el az iszapból, így megakadályozza az iszapszivattyúk abrazív károsodását); desilter (a desander által el nem távolított kisméretű szilárd elemeket távolítja el az iszapból); iszap gáztalanító; furadékos tartály 125

126 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés adalékok alkalmazása kötelező, ezért használnak zártrendszerű, gödörmentes iszapókezelési technológiát (57 ábra) Alkalmazásának feltétele a teljes szilárdanyag-szabályozó rendszer használata, a technológiai folyadékok és csapadékvíz szétválasztása, a folyadék és a szilárd anyag szétválasztása a fúrás helyszínén, valamint a konténeres elszállítás biztosítása 57 ábra Iszapgödör-mentes fúrási technológia A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre távvezérléssel működtethető kitörésgátlókat szerelnek, ezzel a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható Fúrás közben egyes kijelölt rétegekből magfúrókkal mintát vesznek, amelyeken laboratóriumi kőzettani vizsgálatokat végeznek Részinformációkat nyitott rétegvizsgálatok útján nyernek A begyűjtött különböző információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik Irányított ferde vagy vízszintes fúrást, bokorfúrást vagy gyökérfúrást mélyítenek, ha a lakott- vagy védendő területek alatt találhatók, vadkitörés elfojtásakor illetve a rétegben a beáramlási felület növelése céljából (58 ábra) (A bokorfúrás az egy pontról mélyített, irányított ferdefúrások sokasága) Kivitelezése fúróturbinával történik, ahol a meghajtó turbina közvetlenül a fúrófej fölött helyezkedik el A turbinát az öblítőfolyadék segítségével hidraulikus nyomás forgatja 126

127 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 58 ábra Irányított ferde fúrás (Patent No:US 6,802,378B2;2004) 1-korona csigasor;2-fúrókötél;3-fúrótorony;4-mozgó csigasor;5-horog;6-top drive (felső, fúró szerszámot forgató eszköz);7-fúrókötél;8- érzékelőkkel ellátott felső csatlakozó átmenet a fúrószerszámzat és a top drive között;9-fúró szerszámzat;10-munkapad;11-emelőmű;12- iszaptömlő;13-iszap szivattyú;14-fúrócső;15-fúrólyuk;16-fúrás közbeni mérőműszerek;17-talpi csavarmotor ferdítő átmenettel A fúrólyukat meg kell védeni a beomlás ellen és biztosítani kell, hogy az egymás alatt elhelyezkedő rétegek ne kerüljenek hidrodinamikai kapcsolatba A béléscsövezés célja a már lemélyített fúrólyuk-szakasz falának acélcsövekkel való biztosítása A fúrással mélyített lyuk falát véglegesen a szakaszos béléscsövezés és ezt követően a cementezés biztosítja A béléscsövek a következőképpen csoportosíthatók: iránycső, vezetőcső (felszíni béléscső), közbenső béléscsőrakat, termelési béléscső-rakat, beakasztott béléscső, kitoldó béléscső A cementpalást szerepe a rétegizoláció, a béléscső oszlopok rögzítése, a mechanikai szilárdság növelése, a kút és annak környezete fizikai integrációjának megőrzése, a folyadék besajtolás hatékony megvalósításának támogatása, a fluidum-migráció megakadályozása, a béléscső védelme, valamint a kút élettartamának növelése A hagyományos módon történő rétegkivizsgálás csövezett és cementezett fúrólyukakban történik a fúrás befejezése után A rétegvizsgálat rendszerét és módozatait a lyukszerkezet szabja meg A vizsgálatot végezheti maga a fúróberendezés, de leggyakrabban egy kisebb ún lyukbefejező berendezést alkalmaznak Az ún teszteres rétegvizsgálatok célja a fúrással feltárt rétegsor porózus permeábilis rétegeiben elhelyezkedő fluidumok jelenlétének és minőségének, valamint a tároló kőzettest termelési szempontból lényeges paramétereinek a felderítése Két fajtája különböztethető meg A fúrószáras (vagy rudazatos) rétegvizsgálat és a kábelteszteres rétegvizsgálat A közös jellemzőjük, hogy mindkét esetben közvetlen kapcsolat teremtődik a fluidumot tároló kőzettest és a vizsgálat végrehajtását lehetővé tevő eszköz között A különbség a kapcsolat megteremtésének és kivitelezésének módja között van Az első esetben a réteg tartalmának megcsapolása fúrástechnikai eszközök segítségével történik A kábelteszteres vizsgálatok viszont a 127

128 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés mélyfúrási geofizika eszközrendszerére alapoznak (lyukeszköz, kábelfej, kábel, kábeldob, felszíni egység) A vizsgálatra kijelölt réteget/rétegeket perforálással nyitják meg, a rétegmegnyitás célja az, hogy lehetővé tegye a rétegben tárolt szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kútba áramlását, a fúrás a megnyitás előtt alapesetben a palástcementezés (amely a rétegek közti bármiféle szennyeződés terjedését akadályozza meg) miatt semmilyen hidraulikai kapcsolatban nincs a rétegsorral A rétegvizsgálati eljárások két csoportra bonthatók A beáramlási vizsgálatok célja az, hogy meghatározzák a rétegből beáramló fluidum összetételét és mennyiségét Az ún elnyelés vizsgálatok célja annak meghatározása, hogy bizonyos nyomásértékek mellett a réteg milyen mennyiségű fluidumot képes elnyelni Alacsony áteresztőképességű a kőzet (porózus vagy kettős porozitású repedezett) a kút közvetlen környezetében, vagy teljes kiterjedésében abban az esetben amikor, nem ad érdemleges, illetve elegendő fluidum beáramlást az alkalmazni kívánt technológiához Az áteresztőképesség javítását, vagyis a nagyobb fluidum-beáramlás biztosítását, illetve besajtoló kutaknál a jobb elnyelési viszonyok elérését célzó eljárásokat összességében rétegkezelési vagy rétegserkentési eljárásoknak nevezzük A kútkörnyéki zóna áteresztőképességének javítására leggyakrabban alkalmazott eljárások a kőzetrészek kémiai kioldásán alapulnak és az olajiparban évtizedek óta alkalmazzák őket Az ún savazásos rétegserkentési eljárások alkalmazott folyadéktechnológiái folyamatosan fejlődőnek, ma már hozzáférhetőek pl az ún intelligens eltérítéses savazások, illetve a folyamatos fejlesztések egyre magasabb hőmérsékletű környezetben, a kőzet ásványi összetételéhez illeszthető folyadékrendszerek alkalmazását teszik lehetővé A rétegserkentések során alkalmazott folyadékok részben természetes, az idő és a hőmérséklet hatására lebomló savak A rétegrepesztés célja a rétegserkentésekhez hasonlóan a kedvezőtlen beáramlási viszonyok javítása A művelet során speciális folyadékok nagy nyomású besajtolásával nyitják meg a réteget és amennyiben szükséges, természetes vagy mesterséges (pl kerámia, homok) szemcséket (proppant) juttatnak a repedésbe, amelyek megakadályozzák az összezáródást A rétegrepesztés fúróberendezés nélküli folyamatát mutatja az 59 ábra 59 ábra A rétegrepesztés folyamata A hidraulikus rétegrepesztés alkalmazott technológiáját többek között a kőzetkörnyezet mechanikai, ásványi összetételi, stb tulajdonságai és az uralkodó feszültségviszonyok határozzák meg Az alkalmazott vízbázisú folyadékok adalékanyagai jórészt megegyeznek az élelmiszer, az építő, és a kozmetikai iparban használatosokkal és regisztrációik a REACH előírásai szerint is 128

129 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány végrehajtásra kerültek A repesztési műveleteket követően a besajtolt folyadék(ok) zárt rendszerben visszatermelésre és újrafelhasználásra, vagy tisztításra és lerakásra kerülnek Egy-egy termelési módszeren belül számtalan kútkiképzési forma alakult ki a kút- és a rétegviszonyoknak megfelelően A termelő kutak kiképzéséhez rendkívül sokféle szerelvényt építenek be, minden termelési módnak megvannak a maga jellegzetes szerelvényei, berendezései A kútkiképzések és termelő szerelvények változatossága mellett valamennyi termelési mód közös kelléke a termelőcső Az üzembe helyezett kutak, felszín alatti termelő szerelvényei bizonyos idő után meghibásodhatnak A hibák elhárítására a karbantartási kútmunkálatok szolgálnak, ide soroljuk mindazon kútmunkálatokat, amelyek a béléscsövön belül elhelyezkedő termelő szerelvények cseréjére, javítására vagy változtatására vonatkoznak, illetőleg a termelés közben összegyűlt szennyeződés eltávolítására szolgálnak 2212Kútgeofizikai vizsgálatok A kutatófúrás mélyítése során a fúrással egyidejűen vagy a fúrási folyamatot megszakítva nyitott lyukban, béléscsövezett lyukban, illetve már a termelésre kiképzett fúrólyukban is lehetséges és szükséges kútgeofizikai (mélyfúrás-geofizikai) vizsgálatok elvégzése Ezek célja információszerzés az átfúrt rétegek minőségéről, kőzetfizikai paramétereiről, a rétegfluidum minőségéről és szénhidrogén tartalmáról, illetve a kialakított kút műszaki állapotáról Lehetőség van a fúrófej mögé, a súlyosbító rudazatba épített geofizikai eszközzel a fúrással egy időben mérni a kúttalpi nyomást, hőmérsékletet, a függőlegestől való eltérést és néhány formációparamétert (elektromos ellenállás, porozitás, akusztikus sebesség, természetes gamma-sugárzás) A geofizikai lyukszelvényezés döntő többségét kábelen leengedett szondákkal végzik, ehhez viszont a fúrórudazatot ki kell szerelni a lyukból, így ez alatt az idő alatt a fúrás áll A kút állapotára ad információt a lyukbőség és lyukferdeség mérés A kőzetfizikai tulajdonságok meghatározására számos, különböző fizikai elven működő szonda áll rendelkezésre Az egyes szondaféleségek által digitálisan rögzített jelek együttes értelmezése információt ad a fúrás által harántolt rétegek kőzettani összetételéről, porozitásáról, permeabilitásáról, szénhidrogén-tartalmáról, a fúróiszap által elárasztott zóna kiterjedéséről, a kőzetsűrűségről Lehetőség van a lyukfal képszerű megjelenítésére, így vizsgálható a vékonyrétegzettség és a rétegek dőlése, repedezettsége, kavernásodása A fúrólyukban mért akusztikus és szeizmikus mérés alapján lehetséges a felszíni szeizmikus mérésekkel való korreláció A szénhidrogénnel telített szakasz tesztelhető, a lyukfalból illetve a fluidumból minta vehető Vizsgálható a béléscsövezett lyuk cementpalástjának minősége és vastagsága, a beépített csövek geometriája, esetleges károsodása A termelő- és a visszasajtoló kutakban szintén vizsgálható a kútkiképzés műszaki állapota és a kitermelés során bekövetkező kőzetfizikai, illetve szénhidrogénmennyiségi változások A mélyfúrás-geofizikai mérések során a speciális kábelen a fúrásban egyenletes sebességgel mozgatott műszer a vizsgált kőzetrétegekről közvetlen információt szolgáltat A mérések célja a porózus, permeábilis kőzetszakaszok pontos kijelölése, azok kvantitatív jellemzése az egyes földtani képződmények azonosítására 129

130 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 23 A lehetséges kapcsolódó tevékenységek szállítás, tárolás, hulladékkezelés, energiaellátás, vízellátás általános leírása (MBFH) A legközelebbi közúttól szilárd burkolatú üzemi utat építenek ki a beszerzett engedélyben előírt módon Ezen zajlik a kútépítéshez, és a későbbi felszíni létesítmények üzemeltetéséhez szükséges anyagmozgatás A vezetéképítések esetén a mezőgazdasági művelésű, ideiglenesen anyagmozgatáshoz igénybe vett területet, a bányakárra vonatkozó jogszabály szerint eredeti állapotában helyreállítják Mindenféle anyagtárolás zárt rendszerben történik, így minimális a veszélye a környezetszennyezésnek Az anyagmérleggel egyező mennyiségű és minőségű hulladékokat a vonatkozó előírások szerint elkülönítve tárolják, illetve engedéllyel rendelkező szállítóval az engedéllyel rendelkező lerakóba, megsemmisítőbe szállítják utólag is ellenőrizhető, bizonylatolt módon A létesítmények kivitelezése során az energiaellátás a helyszínre tartálykocsikkal szállított gázolaj felhasználásával történik Közvetlenül gázolajüzemű meghajtás vagy diesel elektromos rendszerű meghajtás kerül kialakításra A vízellátást a helyszínre tartálykocsikkal szállított vízzel oldják meg Az üzemszerű termelés kezdetétől, a termelési technológiától és a termelés volumenétől függően energia-, illetve vízvezetékrendszer kiépítésére kerülhet sor, illetve a terület adottságaitól függően vízkivételi kutat hozhatnak létre 130

131 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 24 A rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása A vizsgálati terület 95 %-a Somogy megye területére esik, 5%-a pedig Zala megyébe nyúlik át 241 Közlekedési viszonyok A terület közlekedési hálózatát a 60 ábra szemlélteti 60 ábra A vizsgálati terület térségének (Somogy- és Zala megye) vasút- és közúthálózata (2013) A vizsgálati terület és térsége legnagyobb részt Somogy megyéhez tartozik, melynek közlekedési helyzetét nagymértékben meghatározza földrajzi helyzete A vizsgálati területtől északi irányban lévő Balaton teljes hosszában blokkolja az északi irányú kapcsolatok lehetőségét, kelet felé pedig bár a vizsgálati terület nem határos a Dunával a kevés dunai átkelési lehetőség miatt gyenge a keleti irányú kapcsolat A nagytérségi, regionális kapcsolatok szempontjából a legjelentősebbek a Helsinki folyosók és a TEN T hálózat Ezek közül a vizsgálati terület tágabb térségét három érinti: az V, V/B, V/C Ezek közül az V, a közúti tengely (M7) halad át a területen, Az V/B folyosó a vasúti tengely (Budapest Dombóvár Gyékényes) pedig a vizsgálati területtől délre halad Az V/C folyosó (a Duna mellett észak déli irányban, Budapest és a horvátországi tengerpart között) elemeként megvalósult az M6 autópálya Budapest és Bóly közötti teljes szakasza Az M6-os autópálya a Budapest Szarajevó Ploce (Adriai-tenger) tengely részét képezi 131

132 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A vizsgálati terület térségének nemzetközi és országos szempontból legjelentősebb közúti nyomvonala az M7 (E71, ill V/B korridor), illetve a 7 sz főút, melyek egyben a vizsgálati terület északi részének, és az attól északra eső területeknek budapesti és térségi kapcsolatát is jelentik 2411 Közúti közlekedés A nagytérségi közúti kapcsolatokat elsősorban a gyorsforgalmi utak (autópálya, autóút), és a főutak szolgálják A vizsgálati területen és térségében az alábbi úthálózat található: Autópályák, gyorsforgalmi utak M7: Törökbálint (M0) Székesfehérvár Siófok Balatonszentgyörgy Nagykanizsa Letenye (Horvátország) (a TEN-T hálózat része) Az M7-es autópálya a vizsgálati terület nyugati határát keresztezi Hozzávetőleg ÉK DNy-i irányban halad, a területre Csákánytól nyugatra lép be, és délnyugati irányban, Zalaszentjakab határában lép ki A vizsgálati területtől északra nyomvonala a Balaton déli partjával párhuzamosan, attól 1,5 5,0 km távolságban húzódik, közvetlen közúti kapcsolatot biztosítva Budapest és Horvátország, ill (az M70-es ágon) Szlovénia között Főutak a vizsgálati terület térségében A főúthálózat elemei közül az alábbiak haladnak a vizsgálati területen és térségében: 7 sz főút: Budapest Székesfehérvár Siófok Nagykanizsa Letenye (Horvátország) 61 sz főút: Dunaföldvár (6 sz főút) Dombóvár Kaposvár Nagykanizsa (7 sz főút) 67 sz főút: (Horvátország) (Drávakeresztúr) (Sellye) (Szigetvár) Kaposvár Látrány Balatonszemes, 7 sz főút 68 sz főút: Barcs, 6sz főút Nagyatád Balatonberény, 7 sz főút 610 sz főút: a régi 61-es főút kaposvári átkelő szakasza 75 sz főút (Alsópáhok [76 sz főút]) Rédics /86 sz főút 76 sz főút: Balatonszentgyörgy (7 sz főút) Hévíz Zalacsány Zalaegerszeg (Nádasd [86 sz főút]) A 7-es főút az M7-es autópályával párhuzamosan fut, hozzávetőleg ÉK DNy-i irányban Fő funkciója a helyi települések közötti forgalom lebonyolítása A vizsgálati területet Ny-on nem érinti Zalakomárnál lép be a területre, átszeli annak északnyugati sarkát, és délnyugati irányban, Kisrécsétől keletre lép ki a területről A 61 sz főút a Somogy és Tolna megyét hozzávetőlegesen K Ny-i irányban szeli ketté, és oldja a térségre jellemző É D-i irányú közúti kapcsolatokat A területre nem lép be Dombóvár felől érkezik, a terület déli határától 4 20 km távolságra fut a vizsgálati terület déli határának lefutásától függően Nyugati irányba haladva újonnan épült szakasza északról elkerüli Kaposvárt, áthalad Böhönyén, majd Nagykanizsa irányában hagyja el a vizsgálati terület térségét A 67 sz főút fontos szerepet tölt be Dombóvárt, Kaposvárt és az M7-es autópályát összekötve biztosítja a leggyorsabb közúti kapcsolatot a vizsgálati terület keleti zónája, és az attól északra eső térség, valamint a megyeszékhely és a főváros között Balatonszemes térségéből indul déli irányba Somogybabodtól északra lépi át a vizsgálati terület északi határát, és déli irányba haladva átszeli a vizsgálati területet, és Ecsenytől nyugatra lép ki a területről, majd halad tovább dél felé A 68-as főút (mely egyben az E661-es európai nyomvonal) Balatonkeresztúrtól délre, az M7-es autópályától indul, és halad déli irányba A Böhönye Nagyatád Barcs vonalon éri el az országhatárt, nemzetközi összeköttetést teremtve ezáltal Horvátországgal A vizsgálati 132

133 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány terület középső zónáját keresztezi, annak északi határát Marcalinál lépi át A területet annak déli határánál, Nemeskisfaludnál hagyja el, és fut tovább déli irányba, Nagyatád Barcs felé A 610 sz főút a régi 61-es főút kaposvári átkelő szakasza A vizsgálati területtől délre, 15 km-re halad A 75 sz főút hozzávetőleg K Ny-i irányú A vizsgálati terület északnyugati határától 20 km-re halad, a területre nem lép be Keszthely térségéből, Alsópáhokról indul, nyugati irányba, Lenti Rédics felé halad Zala megye fontos kelet nyugat irányú tengelye Térképi megjelenítése miatt ismertetjük A 76 sz főút hozzávetőlegesen kelet nyugati irányú A Zala megye keleti és északkeleti zónájának megközelítését szolgálja, ÉNy-on Vas megyei kapcsolattal A vizsgálati terület északnyugati sarkát kb 10 km-re közelíti meg Balatonszentgyörgy mellől a 7-es főút leágazásából indul nyugati irányba Mellékúthálózat A térségben található mellékúthálózat az országos átlagot közelíti, de a belső közlekedési kapcsolatok hiányosak, a települések nem kis hányada zsáktelepülés A hiányos, illetve kerülő úton működő kapcsolatok jelentős mértékben rontják a közforgalmú közlekedés teljesítményét Az összekötő és bekötő utak esetenként kapacitásukat, illetve minőségüket meghaladó közlekedési igényeket kénytelenek kiszolgálni A mellékutak burkolatának állapota (teherbírás, burkolat felületállapot, burkolat szélesség, egyenetlenség és nyomvályú vonatkozásában egységesen) általánosságban véve rossz Ezen az állapoton az utóbbi időben végrehajtott nagy felületű burkolatjavítások és hálózati fejlesztések sem hoztak érdemi javulást (Somogy Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró munkarész 2012) Összefoglalásként megállapítható, hogy a nagytérségi, regionális kapcsolatokat a Helsinkifolyosóként funkcionáló M7 autópálya megfelelően tudja biztosítani A főúthálózat révén a vizsgálati terület észak déli irányú megközelítése biztosított, a kelet nyugati irányú elérhetőséget a 61-es főút teszi lehetővé A főutak egy része, és a mellékúthálózat kapacitása és minősége elégtelen A közutakkal kapcsolatos törvényi előírások A közutakkal kapcsolatos, alapvető előírásokat a közúti közlekedésről szóló 1988 évi I törvény rögzíti Abban az esetben, ha a kutatás, ill kitermelés a felszínre is kiterjedő talajmozgásokat nem eredményez, úgy a közutak állagára káros hatást nem gyakorol és a közúti forgalom biztonságát nem veszélyezteti A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges A hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő Útcsatlakozás létesítéséhez ugyancsak a közút kezelőjének hozzájárulása, új út csatlakoztatása esetén viszont a meglévő közút vagyonkezelőjének hozzájárulása szükséges A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges továbbá a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint b) belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a 133

134 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, illetve c) amennyiben az elhelyezendő építmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi Országos közút fejlesztési kérdéseiben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (1024 Budapest, Lövőház u 39) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) jogosult nyilatkozni, tájékoztatást adni 2412 Vasútvonalak A vasúti közlekedés főleg az áru- és teherszállítás szempontjából nagy jelentőséggel bír Ezért szükséges vizsgálnunk a térség vasútvonal hálózatát A vizsgálati területnek és térségének vasúti hálózatát a 61 ábra tartalmazza 61 ábra A vizsgálati terület térsége (Somogy- és Zala megye) vasúti közlekedési hálózatának térképe (Alappont Mérnöki- és Térképszolgáltató Kft nyomán, 2010) A vizsgálati területen és térségében az alábbi, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V 11) kormányrendelet 1 számú melléklete alapján besorolt országos törzshálózati, 2 melléklete alapján besorolt regionális, és 3 melléklete alapján besorolt egyéb vasúti pályákat érinti: 134

135 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák 17(2)-es számú, Zalaszentiván Nagykanizsa 30-as számú, Budapest (Déli pu) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár, 41-es számú, Dombóvár Gyékényes országhatár A 17(2)-es számú (a térképen 17-esként feltüntetett) transz-európai vasúti pálya Szombathelyről indul, É D-i irányú A vizsgálati területet nem keresztezi, de a területtől nyugatra futó, legközelebbi É D-i irányú transzeurópai vasútvonal Zalaszentjakab térségében a terület nyugati határától 9 10 km távolságban fut A 30-as számú, Budapest (Déli pu) Székesfehérvár Nagykanizsa Murakeresztúr országhatár vonal Budapestről indul ÉK-i irányból érkezik A Balaton déli partjától 0,5 1,5 km-re, azzal párhuzamosan halad NyDNy-i irányban A vonal Budapest Szabadbattyán között kétvágányú, onnan egyvágányú A vonal teljes hosszában villamosított A vizsgálati terület északi határától mintegy 8 15 km-re fut Balatonkeresztúrnál DDNy-i irányba fordul Zalakomártól északra lépi át a terület északi határát Áthalad a terület nyugati sarkán, és Zalaszentjakab térségében lép ki nyugati irányban a területről A 41-es számú, Dombóvár Gyékényes országhatár vonalon a személyszállító gyorsvonati forgalom mellett jelentősebb teherszállítás is folyik Az egyvágányú villamosított fővonal paraméterei lényegesen gyengébbek, mint a másik fővonalé A vizsgálati területen kívül, attól délkeletre indul nyugati irányba, és a terület déli határától mintegy km-re, de azon kívül halad Kaposvár Somogyszob felé A vizsgálati területet nem érinti, viszont rajta keresztül válik megközelíthetővé a vizsgálati terület déli zónája, valamint a megyeszékhely Nem a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák A 29 (2) (a térképen 29-es számmal jelölt) Szabadbattyán Tapolca vonal a vizsgálati területet nem érinti Attól északra, mintegy 15 km távolságban, a Balaton északi partján fut, a Balaton északi partján található települések megközelítését biztosítja Regionális vasúti pályák A 36-os számú, Kaposvár Fonyód vasútvonal áthalad a vizsgálati területen a 30-as számú, Budapest (Déli pu) Nagykanizsa vonal szárnyvonalának tekinthető A vizsgálati területtől északra kb 8 km-re, Fonyódról indul, és összeköttetést teremt a 41-es számú, Dombóvár Gyékényes vasútvonallal A területre Öreglaknál lép be, iránya ÉÉNy DDK-i, a terület déli határát Pamuknál lépi át, és halad tovább Kaposvár felé Egyéb vasúti pályák: 35-ös számú, Kaposvár Siófok, 37 számú, Balatonszentgyörgy elágazás Somogyszob A 35-ös számú, Kaposvár Siófok vasútvonal a vizsgálati terület keleti zónáját keresztezi A vonal a terület délnyugati határán kívül, Kaposvárról indul Északi irányba haladva kb 18 km után, Felsőmocsoládtól délre lép be a területre, és Karádtól északra lép ki Ezután hozzávetőlegesen északkeleti irányba haladva éri el Siófokot Vasúti összeköttetést biztosít a vizsgálati terület keleti zónája, és Kaposvár, valamint Siófok felé A pálya állapota miatt a vonatok egyes pályaszakaszokon nemritkán km/h-s sebességgel közlekednek A 37-es számú, Balatonszentgyörgy elágazás Somogyszob vonal hozzávetőleg É D-i irányú A vizsgálati terület középső részén halad át, a területre észak felől Marcalinál lép be, és Böhönyétől északra lép ki, majd fut tovább DDNy-i irányban, Somogyszob felé A vonalon utasforgalom nincs, a személyszállítás a 2009/2010 évi menetrendváltástól szünetel 135

136 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés Keskeny nyomközű vasútvonalak A 39b számú, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút keskeny nyomtávú vonala a Balatonfenyves Somogyszentpál között működik A vizsgálati területen kívül, attól mintegy 5 8 kmre, északra található A (39-es számú) táskai és csisztai szárnyvonalat üzemen kívül helyezték A 307-es számú, Szenta Kaszó közötti állami erdei vasút a vizsgálati területtől délre, mintegy 15 km-re végződik, a területen nem halad át A vizsgálati terület középső részén található a -es számú, Mesztegnyő Felsőkak vonal Hossza 9 km Időszakosan hétvégi utasforgalmat bonyolít Valamennyi vasúti mellékvonallal kapcsolatosan elmondható, hogy állapotuk leromlott, forgalmuk lecsökkent A mellékvonalakon a vontatási sebességek elgondolkodtatóan lassúak, nem kirívó a km/órás átlagsebesség A század elején épült vasúthálózati elemek mindegyike csak jelentős költségek árán tartható fenn, hiszen korszerűsítésük, átépítésük időszerű régóta A vasúti mellékvonalak fenntartása az egyre csökkenő forgalom mellett, a korszerű üzemi feltételek megteremtése csak egyre növekvő veszteségek árán érhető el (Somogy megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltáró munkarész Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal, 2012 november) A fent leírtak alapján megállapítható, hogy a somogyvári vizsgálati területen ill annak térségében futó vasútvonalak biztosítják a terület megközelítését, és magán a területen belül is lehetővé teszik a vasúton való áru- és személyszállítást A vasúti forgalom biztonságára, a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására vonatkozó követelmények Valamennyi vasúti pályára vonatkozóan be kell tartani az alábbiakat: A vasúti közlekedésről szóló 2005 évi CLXXXIII törvényben foglaltakat A vasúti átjárók tekintetében az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII 21) KM rendelet előírásait Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII 20) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 26 (2) bekezdés 8 és 9 pontja alapján vasutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás, illetőleg elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv hiányában kétvágányú vasút esetén legalább 20 m, egyvágányú vasút esetén legalább 10 m szélességű építési területet kell biztosítani A Transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, valamint a nem transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati valamint regionális vasúti pályákkal kapcsolatosan Az OTÉK 36 (8) pontja szerint országos törzshálózati vasúti pálya szélső vágányától számított 50 m, valamint egyéb környezeti hatásvizsgálathoz kötött vasúti üzemi létesítmény esetében 100 m távolságon belül építmény csak a vonatkozó feltételek szerint helyezhető el Az OTÉK 36 (8) pontjában hivatkozott vonatkozó feltételeket tartalmazó jogszabály az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei tekintetében a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló 103/2003 (XII 27) GKM rendelet 4 számú melléklet Országos Vasúti Szabályzat I kötet (továbbiakban: OVSZ I) A fent felsorolt típusú országos törzshálózati- valamint regionális vasúti pályák keresztezése és megközelítése az OVSZ I B fejezet 13 pontjában foglaltak alapján lehetséges Az OVSZ I B fejezet 131 pontjában foglaltak szerint vasúti pálya keresztezésekor vagy védőtávolságon (50, illetve 100 m) belül történő megközelítésekor minden esetben meg kell szerezni a vasút engedélyesének vagy kezelőjének hozzájárulását A hozzájárulás kérése a műszaki tervek bemutatásával történik 136

137 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák esetén be kell tartani még a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010 (XII 23) NFM rendelet és a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló 70/2012 (XII 20) NFM rendelet előírásait A helyi közforgalmú vasúti pályákkal kapcsolatban: A helyi közforgalmú vasúti pálya, a vasúti pálya tartozékai, a vasutak üzemi létesítményei és a vasúti járművek tervezése, kivitelezése és működtetése során az OVSZ II az Országos Vasúti Szabályzat II kötetének kiadásáról szóló 18/1998 (VII3) KHVM rendeletet (továbbiakban: OVSZ II) kell alkalmazni A helyi közforgalmú vasutak keresztezése és megközelítése az OVSZ II 4 fejezet előírásai szerint lehetséges A vasúti pályahálózat üzemeltetői: A felsorolt vasúti pályák kezelője a MÁV Zrt Üzemeltetési Főigazgatóság Területi Igazgatóság Budapest (1087 Budapest, Kerepesi út 3) Vasútfejlesztési kérdésekben az országos törzshálózati vasúti pályákat illetően a MÁV Zrt Fejlesztési és beruházási főigazgatóság (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (1134 Budapest, Váci út 45) tud felvilágosítást adni 242 Energiahálózatok A vizsgálati területnek és térségének villamosenergia ellátási térképét a 62 ábra tartalmazza 2421 Villamosenergia-hálózat Az országon belül az elektromos energia szétosztása a kiépített egységes országos átviteli hálózati rendszerek segítségével történik A Somogy és Zala megyei fogyasztók villamosenergia-ellátását a szolgáltató a 120 kv-os hálózati rendszeren keresztüli vételezéssel biztosítja A 120 kv-os hálózat táppontja a hévízi, valamint a szombathelyi és kaposvári 400/120 kv-os alállomás A villamosenergia-rendszer négy szintje különböztethető meg, melyeknek különböző funkciója van, illetve különböző kezelésben vannak Az elektromos ellátórendszer fő gerincét képezik a nagyfeszültségű hálózatok, azaz a 750 kv-os, 400 kv-os, a 220 kv-os és a második szinthez tartozó 120 kv-os vezetékrendszerek, valamint az ahhoz kapcsolódó erőművek rendszere A két megye vizsgált területrészén áthaladó átviteli hálózati rendszerhez tartozó 400 kv-os nagyfeszültségű hálózatot a MAVIR Zrt üzemelteti A nagyfeszültségű 120 kv-os átviteli- és elosztó hálózatok a regionális áramszolgáltató, az EON ÉDÁSZ Zrt kezelésében vannak A 120 kv-os vezetékek a nagyobb ipari központokat, városokat látják el 137

138 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 62 ábra A vizsgálati terület villamosenergia ellátásának térképe Zala-megyei Területrendezési terve módosítása Melléklet, Villamosenergia ellátás, (A KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező KFT nyomán 2010 május) alapján, valamint Somogy Megye Területrendezési terv módosítása 12 Melléklet (Térségi szerkezeti terv Környezetterv Kft 2011), valamint a Zala megye Területrendezési terv módosítása I sz melléklet (Térségi szerkezeti terv Pestterv Kft 2010) felhasználásával A vizsgálati területen és térségében 750 kv-os országos főgerinc hálózati vezeték nem halad át A 400 kv-os átviteli hálózat térségi elemei: Hévíz Söjtör Csörnyeföld, Hévíz Kaposvár (Toponár) A Hévíz Söjtör Csörnyeföld vezeték Hévízről indul KÉK NyDNy-i irányban fut A területet nem érinti, annak északnyugati sarkától mintegy 22 km-re halad A térképen való megjelenítése miatt említjük A Hévíz Kaposvár (Toponár) Paks vezeték Paksról indul Nyugati irányba tartva érinti Kaposvárt (Toponárt) Kaposvár után a vizsgálati terület déli határától délre mintegy 10 kmre, azzal párhuzamosan halad Mesztegnyőtől keletre lépi át a terület határát, és nyugati irányban átszeli a terület nyugati zónáját Zalaszentjakabnál északi irányba fordul, és Galamboknál lép ki északi irányban a területről, majd halad tovább Hévíz felé A 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték elemei a térséget elkerülik 138

139 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A 120 kv-os átviteli és térségi hálózat elemei: Keszthely Söjtör térségi hálózat, Hévíz (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózat, Balatonszabadi Siófok Fonyód Balatonszentgyörgy vezeték, Söjtör Nagykanizsa térségi hálózat, Kaposvár Dombóvár térségi hálózat, Kaposvár Komló Pécs vezeték A Keszthely Söjtör térségi hálózat KÉK NyDNy-i irányban fut Keszthelyről indul, a vizsgálati területet nem keresztezi, annak északnyugati sarkától mintegy 20 km-re fut A Hévíz Söjtör Csörnyeföld 400 kv-os vezeték nyomvonalán halad, azzal párhuzamosan A vizsgálati terület nyugati zónájától nyugatra eső térséget látja el elektromos energiával A térképen való megjelenítése miatt említjük A Hévíz (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózat a hévízi elosztó állomástól indul Keszthely érintésével DDK-i irányban fut, a Balaton partján A vizsgálati terület határát nem lépi át Elektromos energiával látja el a Balaton nyugati medencéjét, valamint a vizsgálati területtől északra levő térséget A Kaposvár Tab Balatonszabadi vezeték a Balatonszabadi felhasítási pontjától indul ÉÉK DDNy-i irányba A vizsgálati terület térségében a térség keleti határától mintegy 2 3 km-re halad Elektromos energiával látja el a vizsgálati területtő keletre eső térséget A Balatonszabadi Siófok Fonyód Balatonszentgyörgy vezeték a Kaposvár Tab Balatonszabadi vezeték Balatonszabadi felhasítási pontjától indul A Balaton déli partjával párhuzamosan fut ÉK DNy-i irányban A vizsgálati területet nem érinti, attól északra 4 5 km-re fut, de Lengyeltóti térségében néhány száz méterre megközelíti A vezeték végül becsatlakozik a Hévíz (Balatonszentgyörgy) Marcali átviteli hálózatba A Söjtör Nagykanizsa térségi hálózat Söjtörről indul, és déli irányba halad a vizsgálati területen kívül, a terület nyugati határától mintegy 2 8 km-re Elektromos energiával látja el a vizsgálati területtől nyugatra eső zónát A Kaposvár Dombóvár vezeték Kaposvárról indul nyugati irányba, és északi félkörívet leírva és Dombóvárra A vizsgálati területet nem keresztezi Transzformátor alállomások A 120 kv-os hálózat táppontja a keszthelyi, hévízi, söjtöri, nagykanizsai és toponári 400/120 kv-os alállomás Ezekről az iparági alállomásokról táplált 120 kv-os hálózatról vételezett villamosenergia táplálja a térség 120/20/10 kv-os alállomásait, amelyek a megyék területén a villamosenergia ellátás bázisának tekinthetők 2422 Földgázszállító rendszer A magyar energiahordozói struktúrában a földgázenergia meghatározó, a folyékony és szilárd energiahordozók aránya csekély Somogy és Zala megyének és a vizsgálati területnek szénhidrogén ellátása egységes hálózati rendszert alkotva épült ki A rendszer ellátásának bázisa a kiépített országos nagynyomású szállító távvezeték hálózat, a Földgázszállító Zrt üzemeltet, és amelybe a gáz elsődlegesen a nemzetközi vételezés és kisebb hányadban hazai szénhidrogén mezőkből érkezik A megyék földgázellátása ehhez az országos alaphálózathoz több helyen kapcsolódik A nagynyomású vezetékre telepített átadó állomások segítségével történik az országos hálózatról a vételezés A gázátadó nyomáscsökkentőkön keresztül nagy középnyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagy 139

140 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés közép/közép nyomásszabályozóig, ez képezi a megyék gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megyék településeinek jelentős hányada 63 ábra A vizsgálati terület szénhidrogénszállító vezetékeinek térképe (Az FGSZ Zrt vezetékrendszere Business Design Print Kft Budapest, 2011) Somogy Megye Területrendezési terv módosítása 12 Melléklet (Térségi szerkezeti terv Környezetterv Kft 2011) alapján, valamint Zala megye Területrendezési terv módosítása I sz melléklet (Térségi szerkezeti terv Pestterv Kft 2010) felhasználásával A földgázszállító rendszer gázvezetékeinek osztályozására a gázvezeték üzemi nyomását használjuk Nagynyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 25 bar Nagy középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 8 bar, de legfeljebb 25 bar 140

141 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány Középnyomású gázvezeték: amely esetében az üzemi nyomás nagyobb, mint 4 bar, de legfeljebb 8 bar Kisnyomású gázvezeték: melynél legfeljebb 4 bar a névleges üzemi nyomás Ezek a vezetékek helyi igényeket elégítenek ki A fentiek közül a térképen (63 ábra) a nagynyomású gázvezetékeket ábrázoltuk A térségi szénhidrogén-hálózat elemei: Nagykanizsa Zalakaros Marcali Siófok Adony vezeték Lengyeltóti Toponár vezeték Főnyed Balatonújlak Balatonszabadi Mezőszentgyörgy vezeték Balatonújlak Marcali vezeték A Nagykanizsa Zalakaros Marcali Siófok Adony nagynyomású vezeték DN 400 mm átmérőjű Az ország középső területeivel biztosítja a földgáz-transzfert A Duna mellől, Adonyból indul, és hozzávetőlegesen KDK-i irányba tart A Balaton térségében a vízparttól kicsit nagyobb távolságra fut, ez a távolság vizsgálati terület térségében 7 10 km A vizsgálati területet annak északnyugati sarkánál érinti Erről a vezetékről ágazik le Pusztaberénytől északra a Lengyeltóti és Toponár között létesített DN 300 mm méretű vezeték, mely DDK-i irányban halad A vizsgálati területre Lengyeltóti déli határánál lép be, majd DDK-i irányba haladva átszeli a terület keleti zónáját A területről Eddénél lép ki, és halad tovább Toponárig A Főnyed Balatonújlak Balatonszabadi Mezőszentgyörgy vezeték a Nagykanizsa Zalakaros Marcali Siófok Adony nagynyomású vezetékkel párhuzamosan fut A mezőszentgyörgyi átadóállomásról indul, és a közvetlen Balaton-parti üdülőterületek gázellátását biztosítja a Balaton teljes déli partján A vizsgálati területet nem érinti A Balatonújlak Marcali vezeték a Főnyed Balatonújlak Balatonszabadi Mezőszentgyörgy vezeték déli irányú leágazása, mely gázzal látja el Marcalit és térségét A térségben található gázátadó állomások Zala- és Somogy megye területén, a vizsgálati terület térségében üzemelő gázátadó állomások, mint bázishelyek a következő településeken találhatók: Nagykanizsa, Zalakaros, Marcali, Somogysámson, Pusztaberény, Kisberény, Somogyjád, Kőröshely Nemzetközi és hazai kőolajszállító-vezetékek: A Százhalombatta Hetes Berzence országhatár (Horvátország) kőolajvezeték a vizsgálati területtől délkeleti irányban fut, érintve a terület délkeleti sarkát Lefutási iránya KÉK NyDNy-i 141

142 Energia, 10E+18 J Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 25 A bányászati tevékenység során megvalósuló ásványvagyongazdálkodási vagy energiaellátási cél A gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ, ezért hazánk jövőjének egyik legnagyobb kihívása az energiával kapcsolatos kérdések megoldása A világ energiatermelése 2000-re meghaladta a J- t, amelyen belül a kőolaj közel 50%-ot, míg a földgáz kb 10%-ot képviselt A világ népességének 2100-ra becsülhető 8 milliárdra növekedése mellett, a US Department of Energy előrejelzése szerint a világ globális energiaigénye az elkövetkező száz év alatt, várhatóan több mint négyszeresére fog nőni Noha ez az energiaszükséglet csak új energiaforrások (pl szél-, szoláris, bio-, geotermikus, hulladékenergia) bekapcsolásával lesz kielégíthető, a konvencionálisnak tekinthető fosszilis energiahordozóknak továbbra is jelentős szerepük lesz a XXI században (pl a kőolaj és a földgáz együttes aránya a század közepére 20%-ra, a század végére 15%-ra csökken) (64 ábra) Ez új megvilágításba helyezi a szénhidrogének termelését és felhasználását A jelen évszázadban t kőolaj és m 3 földgáz kitermelése lesz szükséges (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) Az energia piacon a század közepéig biztosan meghatározó arányban megmaradó szénhidrogének a világ össztermékét, a gazdasági növekedést és a GDP alakulását is befolyásolják, melyre különböző olajár forgatókönyvek szerinti előrejelzés ismert (International Energy Outlook 2014) (65 ábra) hulladék geoterm bio szoláris szél atom vizi gáz olaj szén fa ábra A világ várható energiafogyasztása között (LAKATOS, LAKATOSNÉ 2010) 142

143 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 65 ábra A világ bruttó hazai termelése OECD és nem-oecd országok szerint, illetve három olajár esetben, között (milliárd dollárt 2005 évi értéken számolva, vásárlóerő-paritáson) Az energiaellátás biztonsága és függetlensége nemzetbiztonsági kérdés A hazai földgázfogyasztás jelenleg csökkenő tendenciát mutat A lakossági fogyasztás évi mennyisége csökken (földgáz: 7,5 Md m ban) Magyarország energiaellátása jelentős részben importált energiaforrásokkal történik, ezen belül is különösen jelentős a földgáz esetében az egyoldalú függőség Energiaszükségletünk 62%-át fosszilis energiahordozók importjából fedezzük Földgázfelhasználásunk 82%-a import Magyarország ellátásbiztonsága földgázból a meglévő Testvériség, és a tervezett gázvezetékek (horvát LNG terminál, szlovák leágazás tesztüzemben 2015 tavaszán) mellett komplex nemzetközi együttműködés függvénye Tehát a hazai reménybeli szénhidrogén-készletek feltárása és termelésbe vonása, ezáltal az importfüggőség csökkentése fontos energiaellátási cél A földgázszállító rendszer kiépítettségét 2013-ban a 66 ábra mutatja 143

144 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 66 ábra A földgázszállító rendszer kiépítettsége 2013-ban, és a további tervezett fejlesztések alapján (forrás: Földgázszállító Zrt) A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal adatai szerint 2013-ben a hazai kőolajtermelés 0,63 M t, a földgáztermelés 2,05 Mrd m 3 volt (MBFH 2014 jan 1) Magyarország jelenlegi, nyilvántartott, reálisan (technológiailag elérhetően és a gazdaságosság megítélésén kívül egyéb feltétel által nem korlátozottan) kitermelhető szénhidrogén vagyona 22 millió tonna kőolaj és 73 milliárd m 3 földgáz Ezen mennyiség gazdaságosan kitermelhető hányada folyamatosan változik az aktuális kutatás- termelési költségek és a technológiai fejlődés függvényében Az összesített hazai termelés kőolajra 99 millió tonna, földgázra 232 milliárd m 3, a napjainkig megismert kitermelhető kőolajnak több mint 80%-át, a földgáznak több mint 75%-át már hasznosítottuk (MBFH Ásványvagyon Nyilvántartás, 2014 jan 1-i állapotra vonatkozóan) Jelenleg néhány évtizedes időintervallum prognosztizálható, ameddig a hazai kőolaj- és földgáztermelés várhatóan kitolódik az újonnan felfedezésre kerülő szénhidrogén-telepek vagyonát is beleértve A hazai termelés és az import adatait összevetve nyilvánvaló, hogy az elmúlt tíz év alatt Magyarország importfüggése kőolajból és földgázból is jelentősen növekedett, ma közel 80%-os mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős Hazánk a megkutatottság szintjén a jól feltárt országok közé tartozik Ez elsősorban a sekély, illetve a közepes, tehát kb 3000 m felszín alatti mélységig helytálló megállapítás A nagy mélységű kutatás perspektívája jó, bár a m alatt elhelyezkedő tárolókban a kőolaj és a földgáz döntő hányada kedvezőtlen kőzetfizikai adottságokkal rendelkező földtani közegben, a porozitás, áteresztőképesség, kompakció, litosztatikai nyomás miatt kevéssé áramlásképes rendszerekben található A reális és valószínűsíthető szénhidrogén-előfordulás elsősorban földgáz, illetve gázcsapadék (kondenzátum) lehet A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó legfontosabb feladatok: új kőolaj- és gáztelepek megkutatása és a kitermelési hatásfok növelése (kereskedelmi értékű készlet növelése) Az energiastratégia célja nemcsak egy kívánatos energiamix megvalósítása, hanem Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása a gazdaság versenyképességének, a környezeti fenntarthatóságnak, és a fogyasztók teherbíró képességének figyelembe vételével A cél az, hogy a 2010-es 1085 PJ hazai primer energiafelhasználás lehetőleg csökkenjen, de a legrosszabb esetben se haladja meg 2030-ra az 1150 PJ-t, a gazdasági válság előtti évekre jellemző értéket Mindennek a versenyképesség, fenntarthatóság és ellátásbiztonság szempontjainak érvényesülése mellett a fosszilis energiahordozók felhasználásának és a CO 2 -kibocsátásnak a csökkentése mellett kell megvalósulnia (NES 2030) 144

145 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A Somogyvár vizsgálati területen reménybeli szénhidrogének kitermelhetőként számítható mennyisége közelítően 2,0 M t kőolaj és mintegy 2,4 Md m 3 földgáz A vizsgálati területen megvalósuló szénhidrogén-kitermelés tehát mérsékelné a hazai importfüggőséget Megjegyzendő, hogy lényeges szempont az energiagazdálkodásban a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiának való megfelelés is A 2012-ben meghosszabbított kiotói egyezmény szerint az első vállalási időszakban az EU 15 együttesen vállalt 8%-os üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentést, amit egy belső tehermegosztással osztottak le tagállami szintre Ez Magyarország számára átlagára nézve 6%-os üvegházhatású gáz kibocsátáscsökkentést határozott meg az es évek átlagához képest A nehézipar időközben bekövetkezett leépülése és a gazdasági válság miatt a tényleges kibocsátás 2009-ben 43%-kal volt alacsonyabb a bázisértéknél Az energetikában a jövőben bekövetkező nemzetközi fejlemények és technológiai fejlesztések jelentős bizonytalansággal terhelik az előrejelzéseket A részletes hatástanulmányoknak egy-egy adott döntési pont előtt kell majd rendelkezésre állniuk, a lehető legtöbb aktuális adatot és információt szolgáltatva a döntés előkészítéshez, mivel meg kell találni az időpontot, amikor a befektetési költségek arányban vannak a bevezetést követő gazdasági és társadalmi előnyökkel A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között elfogadott politikák alapján belső primer energiafogyasztás tekintetében 1766 Mt kőolaj egyenérték volt 2010-ben, s a növekedés eredményeként ez az érték 1807 Mt lesz várhatóan 2030-ban (67 ábra) 67 ábra Az EU primerenergia-mixének változása 2010 és 2030 között (IEA adatok) A Nemzeti Energiastratégia végrehajtásáról szóló 77/2011 (X14) OGY határozat főbb sarokpontjai között szerepel az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, illetve a hazai szén-, lignit- és szénhidrogénvagyon környezetbarát felhasználása Az Ásványvagyonhasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv leszögezi, hogy hazánk fosszilis energiahordozókban nem szegény ország Szén- és lignitkészletünk, a nem-konvencionális szénhidrogén-tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti hazánk ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti import függőségünket A Nemzeti Energiastratégia 2030 szerint a villamos energia vonatkozásában 14 %-os import csökkenés az atom+szén+zöld energiamix alkalmazásával érhető el (68 ábra) 145

146 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés 68 ábra Magyarország várható villamosenergia-termelése a különféle energiamixek szerint Forrás REKK Az elmúlt években rendre 1 millió t alatt maradt a kőolaj és 3 milliárd m 3 körül mozgott a szénhidrogén-kitermelés éves szinten (69 ábra) A fentiek tükrében azért is fontos fokozni a vizsgálati tevékenységet, a hazai szénhidrogének kutatását, hogy elegendő szénhidrogénvagyon álljon rendelkezésre a növekvő energiaigények mellett, amíg az energia előállításában jelentősebb áttörés nem következik be a tárgyalt néhány évtizedes időtávlatban A növekvő energiaigény mellett az energiahatékonyságnak és energiatakarékosságnak is növekvő szerepe lesz 69 ábra Magyarország éves szénhidrogén termelésének alakulása (MBFH adatok) 146

147 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 26 A bányászati tevékenység ásványvagyon-gazdálkodási szempontú, valamint a várható nemzetgazdasági, társadalmi előnyeinek bemutatása A földgáz természetes, elsődleges energiaforrás A földgáz részesedése az elsődleges energiaforrások felhasználását tekintve Európában folyamatosan emelkedik, ma mintegy 20%-os Ennél csak a kőolaj részesedése nagyobb Más elsődleges energiaforrásokat, így például a fekete kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, vagy a megújuló forrásokat lényegesen kisebb arányban használunk fel A földgázt a XXI század energiaforrásának tartják, miután felhasználása a többi hagyományos energiaforráshoz viszonyítva kényelmesebb és kevésbé szennyezi a környezetet A kőolaj széles körben alkalmazott ásványi energiaforrás Fajlagos energiatartalma magas, s a szilárd energiahordozóknál könnyebb a kitermelése, szállítása, valamint elosztása és további tárolása A kapcsolódó infrastruktúra rendelkezésre áll és tovább fejleszthető A kőolaj fűtő-értéke kcal/kg ( kj/kg), gyakran 50%-kal nagyobb a fűtőértéke, mint a kőszénnek Ipari felhasználása széleskörű, erőművekben, vegyipari alapanyagként, üzemanyagként egyaránt hasznosítható Ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a szénhidrogén-kutatást, kitermelést és feldolgozást közel 80 éves hazai tapasztalat segíti A szénhidrogének ipari méretű termelése 1937-ben a DNy-Dunántúlon indult céltudatos, tudományos megalapozottságú geológiai geofizikai kutatások eredményeként a Magyar Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) keretein belül Az 1950-es évek végétől, főleg az eredményes alföldi kutatások nyomán a hazai olajipari tevékenységet 1960-tól összefogó Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) végezte, majd 1991-től jogutódja a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL Rt) az ország legjelentősebb vállalata A szénhidrogén-kutatáshoz kapcsolódó, felhalmozódott tudás és tapasztalat mind a hazai iparban, mind pedig a hazai tudományos és oktatási intézményekben jelentős A szénhidrogének további kutatásával és a telepek termelésbe állításával az egyik legfontosabb nemzetgazdasági előny az importfüggőség csökkentése Az ország importfüggősége mind kőolaj, mind pedig földgáz tekintetében ma közel 80 %, s ez a mennyiség csaknem teljes egészében Oroszországból érkezik A Somogyvár vizsgálati területre eső kőolaj- és földgázkészletek termelésbe állításával az import export mérleg javítható és a gazdaság nemzetközi versenyképessége is növekedhet Az importfüggőség mérséklése egyben a szénhidrogén-ellátásban bekövetkező zavarok kockázati tényezőjét is csökkenti Földgázból az importfüggőség mérséklésének szükségességét egy példa is szemlélteti Az ország 10 C-os napi középhőmérséklet mellett mintegy 90 M m 3 földgázt fogyaszt Ebből mintegy 10 M m 3 származik hazai termelésből és 47,5 M m 3 gázt lehet kivenni azokból a föld alatti tárolókból, amelyeket a fűtési szezonon kívül importgázzal töltünk fel Ez az a mennyiség, ami a téli hónapokban minden körülmények között rendelkezésünkre áll Az igények kielégítéséhez minden további köbméter földgáznak importvezetékeken keresztül kell az országba érkeznie, 10 C esetén körülbelül napi 32,5 M m 3 ( /gazkerdes/szallitashtml) Az energiafüggőség mérséklésének az energiatakarékosság, a megújuló energia nagyobb arányú felhasználása, a biztonságos atomenergia, a közlekedés elektrifikációja és a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása mellett, egyik eszköze az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás Ez garantálja a földgáz piaci beszerzési árát, ami mellett a CO 2 leválasztási és tárolási technológiák (CCS) alkalmazásával a földgáz továbbra is megőrizheti meghatározó szerepét Az átmeneti időszakban, amíg a megújuló energiákat még nagyobb arányban 147

148 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés használjuk fel, egyelőre nem mondhatunk le a fosszilis energiahordozókról, így a kőolajról és a földgázról sem Egy adott vizsgálati területen belül a szénhidrogén kutatása és a készletek termelésbe állítása rövidebb és hosszabb távon is csökkentheti az importfüggőséget Az adott vizsgálati területen és környezetében a szénhidrogén-kutatás és -termelés, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, a településekre és a lakosság életére rövidebb-hosszabb távon is kedvező hatásokat eredményezhet, többek között a munkahelyteremtéssel, mely révén a kistérségek népességmegtartó képessége fokozódhat Ezen kívül élénkülhet az innováció, a K+F tevékenység és fejlődhet az infrastruktúra Mind az upstream (kutatás termelés), mind pedig downstream (feldolgozás-kereskedelem) ágazatok vonatkozásában az infrastruktúra-fejlesztéseken túlmenően, illetve a kapcsolódó a településfejlesztéseket, továbbá a nagyvállalatok mellett a kis és közepes vállalkozásoknak is előnyös lehet a tárgyi bányászati feldolgozási tevékenység Mindezt a szénhidrogén-bányászatban és feldolgozásban meglévő nemzetközileg is elismert, kiemelkedő szaktudás, illetve gyakorlat segíti Összefoglalásként megállapítható, hogy Magyarország szénhidrogén vagyonának névleges gazdasági értéke igen jelentős A hazai szénhidrogéneknek lényeges szerepük van az ellátásbiztonság növelésében és az importfüggőség csökkentésében Az ipari készlet, a jelenlegi kitermelési volument alapul véve, több évtizedes termelési élettartamot jelez előre, de a termelés fokozatosan csökken Jelenleg a szénhidrogének importja 80%-hoz közeli, aminek csökkentése nemzetgazdasági érdek és cél A Somogyvár vizsgálati terület kőolaj- és földgáztelepeinek megismerése és termelésbe vonása csökkentheti az importfüggőséget Mivel a lakossági és tercier hőfelhasználásban is meg fog maradni a földgáz jelentősége az elkövetkezendő 20 évben (2020: 62%, 2030: 55%), a minél hatékonyabb energiatakarékosság mellett nagymértékben kell majd emiatt is támaszkodni a földgázimportra, illetve a hazai készletekre (70 ábra) 70 ábra Magyarország várható lakossági és tercier hőfelhasználása 2010 és 2030 között 148

149 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 27 A terhelés várható időtartama 271 A vizsgálati tevékenység szakaszai és időtartamuk A hasznosításra kijelölt ásványi nyersanyag kiaknázása, a feltárt mező életciklusa évtizedekben mérhető folyamat, amely a terület kutatásának kezdetétől a felhagyást követő időszakig tart A szénhidrogén-mező fejlesztése, termeltetése során a hatályos törvények és rendeletek által megkövetelt engedélyek, szabványok betartása mellett mindvégig szem előtt kell tartani azokat a kereskedelmi, környezeti és szociális szempontokat, amelyek egy bányaterület és környezete fenntartható létezését biztosítják A vizsgálati tevékenység kezdeti szakaszában kutatási tevékenység folyik, amelynek célja a koncesszióval fedett terület azon részének vagy részeinek kijelölése, ahol a kutatás során felderített, gazdaságosan kitermelhető ásványi nyersanyag bányászata megkezdhető A termelési szakaszban történik meg a bányászathoz szükséges infrastruktúra kiépítése, majd a nyersanyag kitermelése és elszállítása A termelés felhagyását a terület rendezése, rekultivációja követi A kutatás termelés rekultiváció időtartama általában évre becsülhető, a feltárt szénhidrogénvagyon mennyiségétől függően A Bányatörvény 12 (1) pontja értelmében a pályázat nyertesével a miniszter vizsgálati szerződést köt A vizsgálati szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a vizsgálati szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható 272 A kutatási szakasz időtartama A Bányatörvény 14 -a szerint a koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványi nyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak 4 évnél hosszabb nem lehet A kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, esetenként az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható A vizsgálati szerződésben meg kell állapodni a kutatási munkaprogram tartalmában és a teljesítésére szolgáló biztosítékokban A bányafelügyelet által jóváhagyott kutatási műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a vizsgálati szerződéssel megállapított munkaprogramban vállalt feladatokat A szerződésben a miniszter kikötheti a munkaprogram befejezéséhez szükséges költségek megtérítését arra az esetre, ha a koncesszió jogosultja az elfogadott munkaprogramban vállalt kötelezettségét nem teljesíti A kutatási tevékenység alapja tehát a munkaprogram, amely meghatározza a kutatás célját, időtartamát és amelyben le kell fektetni az elvégzendő minimális kutatási tevékenység típusait és mennyiségét A bányavállalkozó a kutatás megkezdése előtt kutatási műszaki üzemi tervet készít, amelyet a területileg illetékes Bányakapitányságnak jóvá kell hagynia A terv tartalmazza a kutatás típusát és eszközeit, részletesen ismerteti a kutatáshoz használt műszerek és berendezések számát, típusát és műszaki paramétereit A feltárási, kitermelési és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, illetve csökkentését, továbbá a tájrendezés településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelelő teljesítését A kutatás a területre rendelkezésre álló geológiai és geofizikai információk összegyűjtésével és újraértelmezésével kezdődik, majd felszíni, terepi földtani vizsgálatokkal, geofizikai mérésekkel folytatódik A mérési eredmények alapján lehet döntést hozni a kutatófúrások 149

150 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés helyének kijelöléséről A szükséges terepi mérések tervezése, kivitelezése és értel-mezése egymásra épülő folyamat, időszükséglete legalább egy év A kutatás második szakaszában a kutatófúrás(ok) tervezése, lemélyítése zajlik A kutatófúrás helyszínét elő kell készíteni, megfelelő utakat, infrastruktúrát kell kiépíteni, a fúráshoz szükséges gépeket, berendezéseket, anyagokat oda kell szállítani, ennek időtartama heteket, esetleg hónapokat vehet igénybe Egy kutatófúrás lemélyítésének időtartama főképpen a fúrásmélységtől és a felszín alatti kőzetrétegek minőségétől függ, illetve felléphetnek előre nem várható műszaki problémák A kivitelezés időtartama hónapokban mérhető A fúrás mélyítése során a célrétegekből mintákat vesznek, szénhidrogén-kutatás során vizsgálják a kútba esetlegesen beáramló gáz- és olajnyomokat, beáramlásokat Amennyiben a fúrás produktív zónát tárt fel, az alkalmas szakaszt tesztelik, mérik a beáramló szénhidrogén mennyiségét és a fluidumból mintát vesznek Megfelelő mennyiségű szénhidrogén-beáramlás esetén a kút próbatermeltetése következik, melynek időtartama néhány nap, esetleg néhány hét A próbatermelés eredményeképpen megállapítható, hogy a feltárt szénhidrogén mennyisége és minősége alkalmas-e a gazdaságos kitermelésre Ha igen, a kutat termelőkúttá építik át A kutatási szakasz az eredmények értékelésével zárul, amelyről zárójelentés készül Választ kell adni arra, hogy a tervezett kutatási tevékenységet sikerült-e végrehajtani, illetve feltárt-e a kutatás gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont A kutatási fázis teljes időtartama években mérhető nagyságrendű tevékenység, általában négy év Amennyiben a kutatás nem tárt fel gazdaságilag értékelhető mennyiségű szénhidrogént, de erre az eredmények alapján esély van, újabb kutatási periódus indítható A kutatási folyamatot egymást követő fázisokra szokták osztani A hazai gyakorlatban alap- vagy előkutatást, felderítő, előzetes, részletes kutatási fázisokat és utólagos, vagy termelés alatti kutatást különítünk el A kutatási terület ismeretessége az egyes kutatási fázisok során a vázlatos földtani modell megalkotásától eljut a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek megszerzéséig 273 A termelési szakasz időtartama Amennyiben a kutatófúrásokkal gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont sikerült kimutatni, megkezdődik a mező termelésbe állítása Megtörténik a bányatelek-fektetés a megismert lelőhelyek területére A sikeres kutatófúrás környezetében újabb fúrásokat mélyítenek az előfordulás kiterjedésének megismerésére, illetve a lelőhely szénhidrogénvagyonának kitermelésére A szénhidrogénekkel együtt kitermelt víz telepbe való visszajuttatására visszasajtoló kutakat fúrnak A szükséges termelő és vízvisszasajtoló kutak száma a mező szénhidrogén-vagyonától függ Egy adott szénhidrogénmező termeléséhez szükséges kutak száma több tíz is lehet, lefúrásuk folyamatosan történik, és éveket vehet igénybe A mező élettartama a telepekben felhalmozódott szénhidrogének mennyiségének és a tárolóképződmények kőzetfizikai paramétereinek függvénye A kitermelhető mennyiség kőolaj esetében a tárolókőzetben levő kőolaj 10 50%-a, a földgáz esetében 40 80%-a A kitermelhető mennyiséget a kúthozamok és a telepnyomás-adatok alapján lehet becsülni, az éves termelési adatokat értékelve a hozamcsökkenésből állapítható meg a mező várható élettartama Másodlagos, harmadlagos termeltetési módszerekkel a mező szénhidrogénvagyonának kitermelhető része növelhető, élettartama hosszabbítható Az egyes kutakból való termelés költsége szabja meg azt a határt, ameddig az egyre csökkenő mennyiségű termelés még gazdaságos A mező termelésbe állításától a felhagyásig terjedő idő nagyságrendje esetenként több tíz év A vizsgálati területen a könnyen feltárható, nagy kiterjedésű mezőket feltehetően már feltárták, inkább több, kisebb méretű előfordulás felfedezésére lehet számítani Ebből következően a felfedezett mezők várható élettartamát évre becsülhetjük 150

151 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány A tevékenység több fontos szakaszra osztható Tervezési (fejlesztési) szakasz Ebben a fázisban készülnek el a termelőüzem létesítéshez szükséges elemzések, tanulmányok, abban az esetben, ha a kutatások eredményesek voltak A tervezés során a projekt megvalósításának lehetőségét elemezni kell a biztonságos működtethetőség, a kereskedelmi életképesség, környezeti szempontok, szociális felelősség és a szabályozási, engedélyeztetési követelmények szempontjából A tervezés általában 1 3 évet vesz igénybe A létesítés műszaki üzemi tervét a bányahatóságnak el kell fogadnia Rendkívül fontos már a kutatás, majd a tervezés folyamán a helyi lakossággal való kommunikáció, hiszen a berendezések, létesítését, működését el kell fogadtatni a lakossággal Építési szakasz Amennyiben a kutatás és a tervezés folyamata lezajlott, és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak, megkezdődhet a termelőüzem építése, amely akár 2 évet, vagy többet is igénybe vehet A termelő létesítményekhez utakat kell építeni, ki kell alakítani a működés környezetét, építményeket kell emelni az alkalmazottak számára, létre kel hozni a bányászatot kiszolgáló felszíni építményeket A termelés során további eszközöket és berendezéseket a termelési műveletek előrehaladásával lehet kiépíteni Termelési szakasz A termelési szakasz akkor kezdődhet meg, ha a szükséges kiépítést befejezték, az elkészült rendszert tesztelték, a szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat erre a bányavállalkozó megkapta A Bányatörvény 12 (1) pontja értelmében a vizsgálati pályázat nyertesével a miniszter szerződést köt A termelési szakaszban történik a nyersanyag kitermelése, előzetes feldolgozása, elszállítása Ebben a szakaszban is folyamatos a termelő mező és kiszolgáló létesítményei fejlesztése, az infrastruktúra bővítése Fokozottan figyelni kell a környezeti és a szociális szempontokra Ma már egyre jellemzőbb, hogy a bánya tulajdonosa, működtetője bevétele egy részét a helyi polgári lakosság életkörülményeinek javítására, környezetvédelmi programokra, szociális intézkedésekre fordítja 274 A termelés felhagyását követő időszak A mezők letermelése után a kútberendezéseket leszerelik, a kutat lezárják, elcementezik A kút környékét rendezni kell, a feleslegessé vált tárgyakat elszállítják Esetenként szükség lehet a talajba került szennyeződések semlegesítésére, eltávolítására A visszatájosodás néhány hónap alatt megtörténhet Ha a vizsgálati szerződés megszűnésekor a létesítmények tovább nem üzemeltethetők, a bányavállalkozó köteles azokat elbontani és a területet helyreállítani Ha a koncesszió úgy szűnik meg, hogy a bánya bezárása nem történik meg, a koncesszió volt jogosultja köteles a bányabezárási és tájrendezési munkákat elvégezni A bányafelügyelet a bányabezárás és a tájrendezés elfogadását követően hivatalból törli a bányatelket A letermelt gáztelepek alkalmas feltételek esetén földalatti gáztározóvá építhetők át A csővezetéken érkező gázt besajtolják a már kitermelt gázmezőbe, így a tartalékolt gázmenynyiség tetszőleges időpontban használható fel A kiépített tározók élettartama évtizedekben mérhető Megemlíthető, hogy a már kitermelt tározók reziduális szénhidrogénje hosszabb időtávon, évtizedes távlatban tekintve mobilizálódhat, a tároló regenerálódik, ennek lehetőségét a letermelés során bekövetkező csökkenő telepnyomás teremti meg Az eredetileg ki nem termelhető szénhidrogénrész az utánáramlás miatt így perspektivikusan kitermelhetővé válik 151

152 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A bányabezárás folyamatával egy időben, de főleg azt követően megkezdődik a bányatérség felszíni környezetének rendezése, rekultivációja, azaz visszatájosítása A folyamatot rekultivációs tervben rögzíteni kell A területrendezést a bányavállalat, a bányahatóság, a helyi önkormányzat és a lakosság megállapodása alapján célszerű végrehajtani Fel kell mérni a felhagyási tevékenység előtti és alatti környezeti hatásokat, amelyek a vizek, a növényzet, a helyi erózió állapotában bekövetkeznek A Bányatörvény 36 Tájrendezési fejezete alapján a bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni, vagy a természeti környezetbe illően kialakítani 152

153 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 28 A várható legfontosabb bányaveszélyek A szénhidrogén-termelés és -kutatás legfőbb eszköze a mélyfúrások alkalmazása, ezért ehhez kapcsolódnak a legfőbb bányaveszélyek is, így a három fő bányaveszély: a kútkitörés, a tűzveszély és a robbanásveszély Fő bányaveszélyként számolhatunk a kutak kitörésével, amelyek a kutatás, alárendelten termelés, kútjavítás során következhetnek be A bányászatban a természeti tényezők hatásai inkább gazdasági kategóriák, amelyek a termelési költséget növelik Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak A bányászati tevékenységgel összefüggő súlyos ipari balesetek kockázatainak meghatározása esetén elsősorban a veszélyek azonosítása szükséges, majd meg kell határozni a gyakoriságokat és azonosítani kell a következményeket Ezekből adódik a kockázat meghatározása, és ennek értékelése A bányászat során az ipari gyakorlatban azon súlyos ipari baleseteket kell figyelembe venni, ahol a rendszer integritásának megszűnését követően nagy mennyiségű veszélyes anyag, illetve energia szabadul el Ezek az események előfordulásukkor jelentős teret kapnak a médiában, ezért érdemes számba venni, hogy az elmúlt években hány ilyen jelentősebb esemény következett be (43 táblázat) 43 táblázat Jelentősebb szénhidrogén kutatási-termelési havária események az elmúlt évtizedekben Magyarországon Időpont Helyszín 1961 Nagyhegyes 1963 Üllés 1965 Szank 1968 december Algyő 1979 január 24 február 15 Zsana-2 kőolajtermelő kút 1981 december Algyő-683 számú fúrás, Maroslele 1982 augusztus 7 17 Szeghalom-14 sz kút 1982 október Szeged, Algyő-619 sz vízvisszasajtoló kút, gázkifúvás 1983 január 30 február 2 Hajdúszoboszló, Nagyhegyes-77 sz kút, gázkitörés 1983 március Battonya-144 sz kutatófúrás, vizes gázkitörés 1984 június Balatonmagyaród, Zalakomár-18 sz kút, olaj- és gázkitörés 1985 április 1 Biharkeresztes-19 sz kút 1985 május Füzesgyarmat-107 sz kút, olaj- és gázkitörés 1985 december január 31 Fábiánsebestyén, forróvíz és gáz kitörés 1986 június 10 Balatonmagyaród, Zalakomár 1987 január Füzesgyarmat-107 sz kút, gázkitörés 1998 november Nagylengyel-282/A sz kút, gázkitörés 2000 augusztus 18 november 16 Pusztaszőlős-34 sz kút, gázkitörés Mivel a kiáramlott anyagok jelentős részéről elmondható, hogy ezek mérgezőek, fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, az élő és épített környezetre gyakorolt hatásuk például mérgező felhők, valamint tüzek és robbanások energia-transzportja révén valósul meg A gáz halmazállapotú mérgező anyagok döntően inhalációs mérgek, amelyek a légutakon felszívódva mérgeznek A káros hatások forrásának jellemzői lehetnek például a tócsaméret, a gázdiszperzió térbeli és időbeli alakulása, a potenciális gyújtóforrások jelenléte, a különböző mértékű és eredetű tüzek terhelései, a robbanások terhelései (nyomáshullám, repesz) Leeső vagy lengő teher okozta ütközések, következmények (kinetikus energia eloszlása, helyzeti energia eloszlása, impulzus-eloszlás), valamint a teherviselő elemek stabilitásának elvesztése is veszélyforrások lehetnek 153

154 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés A vállalkozók fúró- és lyukbefejező berendezésének rendelkeznie kell bányakapitánysági (bányahatósági) engedéllyel, így munkavédelmi minősítéssel is A berendezéseknél az előírt mennyiségű és minőségű tűzoltóeszköznek rendelkezésre kell állnia A letermelt szénhidrogén-telepekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a fúrás, kútkiképzés tervezésekor figyelembe kell venni biztonságtechnikai, illetve gazdasági szempontból A gyakorlat szerint a ferde fúrások alkalmazásával egy város sem jelent akadályt a szénhidrogén-tározó biztonságos letermelésénél A kitörésveszély, illetve bármelyik más, a fúrólyukhoz kapcsolódó potenciális szennyezés erősen a fúrólyukszár környezetéhez kötődik A szénhidrogén-tároló környezetében található víztározó rétegek (vízbázisok) szempontjából maga a szénhidrogén-termelvény veszélyes szennyező anyagnak számít A szénhidrogének vízbázisbeli jelenlétén azt a szénhidrogént értjük, amely bekerülhet a termelvénybe, vagy a csövezés körül lévő gyűrűstérbe, ezért a harántolt rétegekben tárolt, vagy azzal hidrogeológiai összefüggésben levő rezervoárokban található szénhidrogén is potenciális szenynyező forrás vízbeszerzési szempontból A szénhidrogéntelepek felett kialakuló geokémiai háló általában tartalmaz szulfidokat is A telep feletti részek arzénszennyeződése kialakulhat a hibás cementpalást miatt, mert így rövidzár jön létre a víztartó rétegek és az arzént tartalmazó záró kőzetek, agyagpalák között A rosszul palástcementezett fúrás a felszíni eredetű szennyezéseket lejuttathatja az ivóvíztározó rétegekbe is, így azok fokozott veszélyforrásnak számítanak A letermelt szénhidrogéntelepekben, az ipari szempontból meddő rétegekben is lehet annyi gáz, hogy ezt a területen létesítendő vízfúrások kútkiképzése során figyelembe kell venni A felszíni szennyezések lehetnek kapcsolatosak a mezőgazdasággal, bányászati tevékenységgel, kommunális szennyvizekkel, közlekedéssel vagy egyéb talajszennyező tevékenységgel Ha a kút egyensúlyának megbomlását későn fedezik fel, elmulasztják a gyors beavatkozást a kút beindulása akár kitöréssé fajulhat, amennyiben a fluidum áramlásának szabályzási/lezárási lehetőségei megszűnnek A CH- (metán) gázok és az olaj súlyos tüzeket okozhat, ha a kútból H 2 S (kén-hidrogén) gáz is kiszabadul, akkor a környéken súlyos életveszély is jelentkezik A kitörések nagymértékű talaj-, víz-, és légszennyezéseket is okoznak Ha a személyzet a kútbeindulást felismerte, lezárta a kutat, de nem kezdi el a szakszerű egyensúly-helyreállítást a gázdugó migrációja jelentős nyomásemelkedést okozhat, ami a leggyengébb formáció felrepesztésével jár és igen nehezen kezelhető földalatti kitörés alakul ki A kitörés a fluidum szabályozhatatlan áramlása a fúrólyukból (71 ábra) A felszín alatti kitörés a fluidumnak egy felszín alatti formációba való áramlása Ha a fúrólyuk beindul és a fúrólyukat bezárják egy kisebb mélységű zóna felrepedhet az egyensúly helyreállításához szükséges nyomás hatására Az iszap és a formáció fluidumai ezek után beáramolhatnak, átfejtődhetnek a felrepesztett zónába és felszín alatti kitörés fejlődik ki A felszín alatti kitörések másik típusa az, amikor a béléscső sarujánál lévő formáció reped fel és a kút ellenőriz- 154

155 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány hetetlenné válik, a nyomás kráterképződést indít el a béléscsövön kívül a fluidum a felszínre áramlik (FITZPATRICK, 1991) Fúrás és ki-beépítés alkalmával a kitörések azonos gyakorisággal fordulnak elő Fúrás közben, ha a formáció-nyomás nő, ki-beépítéskor pedig a hidrosztatikus nyomás csökkenése esetén Viszonylag olcsók a kútbeindulás felfedezésére, előrejelzésére használatos eszközök, így a legtöbb operátor ezek időbeni alkalmazását javasolja 71 ábra Gázkitörés (Zsana-É-2 fúrás, 1979) A személyzetre nézve a kútmunkálati folyadékok használata kockázatos lehet Bőrgyulladás léphet fel savak, lúgok, bromidok, kloridok, egyéb vegyszerek hatására Látási és légzési zavarokat okozhatnak a mérgező reagensek Pontos munkát kell végezni védőöltözetben a vegyi anyagok kezelése és a keverékek elkészítése során A kútból eltávolított folyadékok a környezetre nézve komoly károsodást jelenthetnek A folyadékok elhelyezését, biztonságos szállítását és kiömlésének meggátolását törvény szabályozza A berendezésnél a személyzetnek tisztában kell lenni a kútmunkálati folyadékok tárolására, használatára vonatkozó szabályokkal Savazásos rétegrepesztéseknél kiemelten fontosak a tervezési és biztonsági intézkedések, melyek: a területen csak a szükséges személyzet lehet jelen és acélbetétes tömlők használhatók; tiszta víznek kell lenni a helyszínen a sav, maró anyag lemosása céljából (ha esetleg a személyzet valamelyik tagjára ráfröccsen); a művelet során használt vezetékeket nyomásos vizsgálat alá kell vetni, a vezetékeket rögzíteni kell; tilos a tartályok túltöltése; a nyomásmérőket fel kell szerelni és ügyelni azok helyes működésére; 155

156 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés meg kell akadályozni a sav kifröccsenését; a savazáshoz használt anyagok nagy része veszélyes, vízhez kell a savat keverni, nem a vizet a savhoz; kerüljük a savgőz belélegzését; védőruha és biztonsági eszközök használata kötelező; légzőkészülék és szélirány jelző álljon rendelkezésre; a savazás megkezdése előtt biztonsági eligazítást kell tartani, hogyan kell cselekedni a sav marása, szemsérülés illetve gőzmérgezés esetén; egyes esetekben H 2 S (kénhidrogén) és egyéb mérgező anyagok is keletkezhetnek A fentiekben említett károk, veszélyes balesetek elkerülhetők megfelelő kitörésvédelmi eljárásokkal, amelynek részleteit az adott esetre vonatkozóan az Általános Bányabiztonsági Szabályzat alapján kidolgozva a hatályos Műszaki Üzemi Tervekben részletesen ismertet 156

157 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 3 A hatások, következmények vizsgálata és előrejelzése 31 A terület, térrész azon környezeti jellemzőinek meghatározása, melyet a tevékenység jelentősen befolyásolhat A Somogyvár vizsgálati területen, hasonlóan az ország más területeihez, a környezet számos elemét érinthetik a szénhidrogén-termelés életciklusának főbb fázisai Ezek a fázisok a kutatáshoz, a tényleges termelésekhez és a termelést követő felhagyási fázishoz köthetők Az alábbiakban valamennyi környezeti jellemzőt felsoroljuk, megemlítve egyúttal az azokra vonatkozó hatások várható nagyságát, vagy jelentőségét is Magyarországon a környezeti természeti elemekre, azok rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében várható változásokra ható tevékenységek engedélyezhetőségére vonatkozó jogszabály a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII 25) kormányrendelet A szénhidrogén-kutatás és -termelés környezetre gyakorolt hatásának tárgyalásakor elöljáróban meg kell említeni, hogy ehhez a tevékenységhez kapcsolódó fúráspontok rendszerint lakott területen kívül kerülnek kijelölésre A tervezett fúráspontok 300 méter sugarú környezetében általában nem található sem lakóépület, sem egyéb, pl zajtól védendő létesítmény Ha a fúráspontok létesítése kiemelkedően nagy értékű mezőgazdasági területet, nemzeti parkot nem érintenek, akkor azokat többnyire az eredeti elvi helyén tűzik ki Levegőtisztaság-védelem Por és egyéb levegőben terjedő anyagok keletkezése várható az elérési utak építése, terepelőkészítések, rakodás és a nehéz munkagépek általános használata során, valamint ide sorolhatók a kitermelt fluidumok, gázok felszínre kerülésével kapcsolatos esetleges szaghatások is Havária események során a levegőminőséget veszélyeztető tényező lehet a CO 2 és a H 2 S magasabb koncentrációja is Az említett hatások kockázata előzetes értékeléssel és ezt követő gondos tervezéssel minimalizálható A termelés idején a levegőminőség folyamatos monitorozása és azon alapuló értékelések, a megfelelő műszaki védelemmel biztosíthatják a kockázatok csökkentését Jogi háttér A levegő védelméről szóló 306/2010 (XII 23) kormányrendelet 6 -a értelmében külön jogszabály állapítja meg a levegőterheltségi szint határértékeit A levegőterheltségi szint mértéke alapján az ország területét külön jogszabályban felsorolt légszennyezettségi agglomerációkba és zónákba kell sorolni A zónatípusokat a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 (I 14) VM rendelet 5 melléklete határozza meg A többször módosított 4/2002 (X 7) sz KvVM rendelet 1 számú melléklete tartalmazza a kijelölt légszennyezettségi zónák és az agglomeráció felsorolását, a zónacsoportok megjelölésével az egyes kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok szerint A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a rendelet 2 számú mellékletében felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg A kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni A levegőterheltség éves szintje alapján a zónák levegőminőségét A, B, C, D, E, F típusba kell besorolni A zónák kijelölésénél 4/2011 (I 14) VM rendelet 1 melléklet 1131 pontjá- 157

158 Somogyvár Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati jelentés ban felsorolt kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokat és az 1 melléklet 1141 pontjában felsorolt arzént, 3,4-benz(a)pirént, kadmiumot és nikkelt kell figyelembe venni A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011 (I 14) VM együttes rendelet 5 sz melléklete a zónacsoportokat, mint a zónák típusait az alábbiak szerint értelmezi: A csoport: agglomeráció: a LVr szerint; B csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladja; C csoport: egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van; D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van; E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van; F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg; O I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket Az A, B és C besorolás a levegőterheltségi szint egészségügyi határértéket meghaladó mértékét jelenti, ahol további terhelés nem engedhető meg A jogszabály szerint az A, B, C és D zónatípusoknál kötelező a helyhez kötött mérések alkalmazása a levegő terheltségi szintjének vizsgálatához Az E zónatípusnál a helyhez kötött mérések, modellezési technikák és az indikatív mérések együttesen is alkalmazhatók, az F besorolási kategóriában modellezési technikák vagy az objektív műszaki becslés alkalmazása önmagában is elegendő A talajközeli ózon minősítése regionális kontinentális jellege miatt az egész országra vonatkozik A levegő minőségének vizsgálatát állami feladatként az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) rendszeresen méri és értékeli A mérőhálózatot a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szakmai irányítása mellett a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek működtetik, a hálózat adatközponti és minőségirányítási feladatait pedig az Országos Meteorológiai Szolgálaton (OMSZ) belül nevesített Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont (LRK) látja el Az ország háttérszennyezettségét az OMSZ által működtetett mérőállomások mérik Az OLM a szennyező anyagok levegőterheltségi szintjét folyamatosan mérő automata mérőhálózatból a levegőminták kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-tartalmát szakaszosan, laboratóriumban vizsgáló, manuális mérőhálózatból (RIV) áll A környezeti levegő tényleges állapotára vonatkozó részletes területi immissziós adatok hiányában a levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat csak a légszennyezőforrások (pl ipari, közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl beépítettség, mezőgazdasági műveltség, térszerkezeti adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése és a rendelkezésre álló RIV adatok alapján lehet megtenni A térségben automata mérőállomás nincs A vizsgálati területnek és térségének manuális mérőállomásait, Zalaegerszeg és környéke valamint Kaposvár és környéke légszennyezettségi zónáit a 72 ábra mutatja be 158

159 Somogyvár I Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálati tanulmány 72 ábra A vizsgálati terület térségében található zalaegerszegi- és kaposvári légszennyezettségi zóna (a közigazgatási területek határai alapján), valamint a térségben levő manuális mérőhálózat állomásai Az ábra alapján megállapítható, hogy a vizsgálati terület északnyugati sarkától ÉNy-ra mintegy 35 km-re található Zalaegerszeg és környéke légszennyezettségi zónája, valamint a terület délkeleti sarkától déli irányban kb 10 km-re található Kaposvár és környéke légszenynyezettségi zónája A térképen ábrázolt manuális mérőállomások száma hét, ezek közül egyik sem esik a vizsgálati területre A 4/2002 (X 7) KvVM rendelet által az ország területén kijelölt légszennyezettségi zónák közül Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke a 11 kijelölt városok légszennyezettségi zónába van sorolva Maga a vizsgálati terület a 10 az ország többi területe zónába tartozik A vizsgálati területnek és térségének légszennyezettségi érték szerinti besorolását szennyező anyagonként az alábbi, 44 táblázatban és 45 táblázatban foglaltuk össze: 44 táblázat A vizsgálati területnek (10 az ország többi területe) és Kaposvár és környéke, valamint Zalaegerszeg és környéke (a 11 kijelölt városok) légszennyezettségi zóna besorolása a 4/2002 (X 7) KvVM rendelet 1 melléklete szerint Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi zóna kéndioxid nitrogéndioxid szénmonoxid szilárd (PM 10) benzol Talajközeli ózon 11 Kaposvár F E E E F O I 11 Zalaegerszeg F E F D F O I 10 Az ország többi területe F F F E F O I 159