A REFORMÁCIÓ KIVÁLTÓ OKAI ÉS FŐBB IRÁNYZATAI NÉMETORSZÁG HELYZETE A REFORMÁCIÓ ELŐTT: Gazdasági, politikai széttagoltság és társadalmi megosztottság: Gazdasági:városok fejlettek: (északon: Hamburg, Frankfurt, Hanza-városok; és délen: Köln, Worms, Speyer, Augsburg) kereskedelem, ipar, bányászat városi lakosság: Róma-ellenesek okai: hagyományok, nagy pápai adók belső területek: elmaradottak céhes szervezet Politikai: 1356. Német Aranybulla - tartományi széttagoltságot szentesítette fejedelmek: függetlenek céljuk: egyházi birtokok kisajatítása ( szekularizáció)+ pápai adók Társadalmi: papság: megosztott: a főpapság élete megbotránkoztató, visszaélések alsópapság: szegény elszegényedő kis- és középnemesség városok: patríciusok - középpolgárság - plebejusok jobbágyok túladóztatása - elszegényedés AZ EGYHÁZ VÁLSÁGA: A korabeli emberek gondolkodása - félelem - természeti csapások, járványok reneszánsz és humanizmus eszmerendszere szakít a skolasztikával papok erkölcstelen életmódja, tekintélyvesztés: A papság belső ellentétei (egyszerre több pápa; ill. a főpapság-szegénypapság ellentétei; elvilágiasodás, kiváltságok, a főpapság fényűző életmódja (pompa, vadászatok, lakomák, világias élvezetek), a pápaságnak való kiszolgáltatottság általános elégedetlenséget eredményez. simónia: egyházi tisztségek árusítása pénzért eretnekmozgalmak: John Wyclif, huszitizmus, Firenze: Savanarola, építkezések - költségesek, búcsúcédulák árusítása - X. Leó - Szent Péter Bazilika építése a búcsúcédulák árusítása a a Fuggerek üzlete LUTHER FELLÉPÉSE 1517. október 31. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes - 95 pontban hittételek megfogalmazása a katolikus egyház megújítására: ( a legenda szerint a wittenbergi vártemplom kapujára szögezte ki) egyedül a hit üdvözít (Sola fide); - a Biblia a hit egyedüli forrása a bűnt csak Isten bocsáthatja meg; a szentségek közül csak az evangéliumból leszármaztathatók (keresztség, úrvacsora) tekinthetők érvényesnek; ( hét szentség: keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet nem fogadta el!) fellépett a német nemzeti egyház szükségessége mellett; tagadta a pápa elsőségét (primátusát); tagadta az egyházi zsinatok csalhatatlanságát; nem ismerte el az egyháziak kivételezett helyzetét; nem ismerte el az ember és Isten közötti különleges közvetítő szerepét; az egyház feladatává a Biblia értelmezését, a bibliai igazságok megtanítását tette; szorgalmazta, hogy mindenki saját anyanyelvén tanulmányozhassa a Bibliát; szükségtelen a gyónás, az egyházi vagyon, a fényűző istentisztelet, a pápai hatalom. tanai nagyon gyorsan elterjedtek
június 15. X. Leó pápa bullája: kiközösíti Luthert wormsi birodalmi gyűlés: V. Károly birodalmi átokkal sújtotta életmentő fogság Wartburg várában: Bölcs Frigyes szász választófejedelem itt: Újszövetség német nyelvre fordítása 1529. speyeri birodalmi gyűlés: Luther és követői megmaradhatnak a hitükön, de nem terjeszthetik azt köv.: a lutheránusok PROTESTÁLTAK ez ellen innen a protestáns elnevezés 1530. Augsburgi birodalmi gyűlés: Philipp Melanchton ágostai hitvallás: megfogalmazta az új vallás alapelveit VALLÁSHÁBORÚ 1531. Schmalkaldeni szövetség létrehozása : protestáns fejedelmek szövetsége Szent Liga: katolikusok 1545-1555. háború 1555. Augsburgi vallásbéke: a katolikus és lutheránus (evangélikus) vallás egyenrangú cuius regio eius religio: az alattvaló köteles ura vallását követni Evangélikus(=Lutheri) vallás: Csehország, Ausztria, Magyarország, Német területek, Skandinávia és Anglia (anglikán egyház) NÉMET PARASZTHÁBORÚ: 1524-26. 1524-ben kirobbant a Münzer Tamás (1490-1525) vezette parasztháború. Paraszti származású, Zwickau: lelkész anabaptista(felnőttkeresztelés) hitelvek: Isten országának megvalósítása a földön(krisztusi szegénység)- Szászország Svábföldön felkelés (az összes feudális teher megszüntetésének követelése, a földek felosztása); Frankóniában 1525-ben parasztok, városi plebejusok, lovagok (Geyer Flórián) stb. összefogásával harcolnak Thüringia: Mühlhausen a központ (Münzer) az üldözött anabaptisták egy része a 16. században a Felvidéken és Erdélyben telepedett meg A SVÁJCI REFORMÁCIÓ Ulrich Zwingli: Zürich lelkésze: egyházi hierarchia, cölibátus, szentmise ellen Követelte: anyanyelvű igehirdetés, egyszerű egyházszervezet Tanait fegyverrel terjesztette megtámadták a katolikus kantonokat Katolikusok ellen harcolva halt meg Kálvin János(1509-1564) francia származású jogász:genf prédikátora lett Műve: A keresztény vallás tanítása (Institutio) 1536. köztársasági elveken nyugvó református egyház elveti a hierarchiát puritán (egyszerű, olcsó) istentiszteletek a gyülekezeteket a prédikátorokból és a presbiterekből(világiak) álló konzisztórium irányítja predestináció = eleve elrendeltetettség): Isten már születése előtt eleve elrendeli az ember sorsát, de szorgos munkavégzéssel Isten iránti odaadással, takarékossággal, tiszta lélekkel élve (puritán) az ember a mennybe juthat. Kálvinista erkölcs: munka, tisztes élet a vagyont nem az élvezetekre, hanem a közösség javára kell fordítani
a magántulajdon, a tehetség Isten rendelése, jól kell sáfárkodni vele Zsarnokölés elmélete; az uralkodó hatalma Istentől való ha visszaél vele, akkor a nép szembeszállhat vele Az ellenőrzött hatalom az elfogadható csak! a nép zsarnokságát is elvetette Kálvini irányzat ( református): Svájc, Skócia, Németalföld, Franciaország, Anglia, Magyarország Uzsorát tagadja, de a tisztes kamatot elfogadja Servet Mihály (1511-1553) (spanyol orvos, a vérkeringés újkori felfedezője) unitárius (antitrinitárius = Szentháromságtagadó) eszméi Jézus emberré lett, bár Isten fia Tagadja a predesztinációt Genfbe menekült az inkvizíció elől, de itt Kálvin máglyára küldte Erdély: unitárius egyház létrejötte A HIT TERJESZTÉSE: A református irányzatok jelentősége: munka tisztelete, a hatalom az emberi közösségekben van Kulturális eredmények: nemzeti nyelvű prédikációk, lefordított Bibliák Gutenberg nélkül lehetelen lett volna nemzeti nyelv, irodalom fejlődése iskolák teremtése, oktatás fejlődése, egyetemek(wittenberg) röplapok, hitvitázó drámák, könyvek kiadása - nyomdaipar fejlődése(gutenberg)
A reformáció okai és irányzatai Németország a XVI. század elején gazdasági és politikai széttagoltság: 300 kisebb-nagyobb fejedelemség, grófság stb. társadalmi feszültségek: elszegényedő parasztság polgárosodó köznemesség, mely féltékeny az egyház hatalmára egyház: felső- (érsekek, püspökök stb.) és alsópapság hatalmas birtokok, feudális kiváltságok, fényűzés, egyházi jövedelmek Itáliába vándorolnak => egyházzal szembeni elégedetlenség nem tudja enyhíteni a társadalmi feszültséget, mert saját problémái vannak: belső válság: eltérnek a bibliai szellemiségtől => XI-XVI. szd.: eretnekmozgalmak => huszitizmus => reformáció 1054 schizma (egyházszakadás) 1309-1378 a pápák avignoni fogsága 1378-1414/15 nyugati egyházszakadás (3 pápa) 1414/15 konstanzi zsinat rendezi A reformáció közvetlen kiváltó oka: X. Leó (Giovanni Medici) búcsúcédula-rendelete (bűnbocsánat pénzért) először nem akartak új vallást, csak a visszás állapotok megszüntetését A) 1517. okt. 31. Wittenberg - Luther Márton kiszögezi a vártemplom kapujára 95 tézisét tanai: a bűnöket csak Isten bocsáthatja meg => nincs szükség költséges szertartásokra, csak a hit által üdvözülhet az ember (sola fide) => hatalmas egyházi vagyonra csak a Bibliát fogadja el (sola scripta) a pápai hatalom elvetése istentisztelet nemzeti nyelven a szentségek nagy részét nem ismeri el követői: evangélikusok (a ref. nemesi irányzata, mert kiegyezik a világi hatalommal) események: a pápa kiközösíti Luthert 1519 lipcsei hitvita 1521 V. Károly császár kimondja rá a birodalmi átkot (wormsi bir. gyűlés) látszatfogság Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várában a Biblia német nyelvre fordítása 1529 speyeri birodalmi gyűlés: Luther hívei megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik azt 1530 augsburgi birodalmi gyűlés - Melanchthon beterjeszti a protestáns tanokat => a tanok neve: "ágostai hitvallás" (Ágosta: Augsburg magyar neve) célja a különböző irányzatok összefogása 1531 schmalkaldeni szövetség: a protestáns fejedelmek szövetsége elfoglalják az egyházi birtokokat schmalkaldeni háború (1547 a császár katonai győzelme) 1555 augsburgi vallásbéke (Ferdinánd császár köti) "Cuius regio, eius religio" - "Akié a föld, azé a vallás." a fejedelmek szabadon eldönthetik, hogy melyik vallást gyakorolják akinek nem tetszik, az elvándorolhat az adott fej. földjéről kompromisszumot köt a világi hatalommal, ezért nem lesz olyan népszerű, mint a kálvinizmus
B) svájci reformáció: szellemi atyja Ulrich Zwingli zürichi lelkész halála után Kálvin János irányítja tanai: predesztináció (eleve elrendeltség): Isten már az ember születése előtt döntött annak sorsáról szabad akarat: végigjárja ezt az utat v. nem a földi vállalkozásokban (pl. kereskedelemben) elért siker a kiválasztottság jele lehet egyszerű istentisztelet, puritán templomdíszítés, olcsó egyház egyházszervezete köztársasági alapelvekre épül: konzisztórium (tanács): prédikátorokból és választott elöljárókból (presbiterek) áll Genfben a k.-nak despotikus hatalma volt követői: kálvinisták (egyházként reformátusok) összegezve: ez a polgárságnak leginkább megfelelő irányzat gyorsan terjed Európa-szerte (Erdélyben is) C) antitrinitáriusok/unitáriusok/szentháromság-tagadók: Servet Mihály spanyol orvos követői az ariánusok tanait elevenítették fel (szentháromság-tagadás) a reformáció legszélsőségesebb irányzata S. M.-t Kálvin megégette D) anabaptisták (újrakeresztelők) - a reformáció népi irányzata vezetője Münzer Tamás zwickaui prédikátor tanai: nem ismeri el a csecsemőkeresztséget, a gyermekkorukban megkeresztelteket újrakeresztelték a megkeresztelkedés tudatos döntés eredménye kell, hogy legyen => csak felnőttkorban a mennyországot a földön kell megteremteni => ellenzik a magántulajdont és az önálló államhatalmat követői: főleg parasztok, szegények, mert a gazdagokat támadja események: 1524 felkelés Svábországban követelések: feudális terhek megszüntetése programpapi és úri birtokok felosztása levélben Franciaországban, Thüringiában is felkelés D- és K-Németországban háborúvá fejlődik a fejedelmek összefognak, leverik, kegyetlen megtorlás Az ellenreformáció Spanyolo., Franciao., Itália + Németország egy része: katolicizmus még erős, ezért újjá tudja szervezni önmagát a hatalom visszaszerzéséért folytatott küzdelem: ellenreformáció 1545-1563 tridenti zsinat megpróbálják utoljára összefogni a különböző irányzatokat búcsúcédula-árusítás megtiltása egy személy nem tölthet be több egyházi tisztséget érsekek és püspökök kötelessége vigyázni a papság erkölcseire rögzíti a vallásszakadást eszközei: Index: tiltott könyvek listája erőszakos Szent Officium: pápai inkvizíció eszközök 1540 Loyola Ignác megalapítja a Jézus Társaságát (jezsuita rend) az ellenref. stílusirányzata a barokk
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ----------------------- A reformáció Magyarországon az ország három részre szakadása (1541) után a katolikus egyház nem tudja ellenőrizni a hitközségeket a társadalom minden rétegében terjednek a protestáns tanítások hitvitázók: Dávid Ferenc (unit.) Mélius Juhász Péter (ref.) 1574 nagyharsányi hitvita az unitáriusok és reformátusok között, ref. győzelem egyéb képv.: Kálmáncsehi Sánta Márton Szegedi Kis István Sztáray Mihály Dévai Bíró Mátyás Szkhárosi András Heltai Gáspár Pesti Gábor a ref. hatásai: bibliafordítások: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia Pesti Gábor: a négy evangéliumot fordította (nyomtatás: Bécs, 1532) Sylvester János: Újszövetség-fordítás könyvnyomtatás anyanyelvi ének és prédikáció prot. iskolák (Debrecen, Sárospatak stb.) és főiskola (Gyulafehérvár, Bethlen G.) alapítása peregrinus diákok: ösztöndíjjal nyugaton tanulnak (pl. Wittenberg) irodalmi hatás: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmében is Bornemissza Péter (Balassi nevelője) Rimay János Kecskeméti Vígh Mihály: Psalmus Hungaricus (zsoltár-parafrázis (átköltés)) Kodály Zoltán megzenésítette 1568 tordai országgyűlés -négy bevett vallás: katolikus, református, evangélikus, unitárius az ortodoxok és mások is békében élhetnek Európában elsőként vallásszabadság Ellenreformáció Magyarországon Pázmány Péter: röpiratok, viták; a nemzeti nyelv használatát ő is szükségesnek tartja 1635 a nagyszombati egyetem alapítása (az ELTE jogelődje)