TÖRTÉNELEM - G JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ igényelnek. Azokban az esetekben, amikor a kérdés, illetve annak eleme fogalmi meghatározást igényel, az adott válasz lényegi elemeit tartalmazó minden más jó megfogalmazást is el kell fogadni, és ennek megfelelően honorálni. Azoknál a kérdéseknél, illetve elemeknél, amelyeknél az értékelési utasítás pont adását az egynél több adatot (évszám, földrajzi, illetve személynév, stb.) tartalmazó sor helyes megválaszolásához köti, pont csak a teljes válaszra adható (½ pont egyáltalán nem adható!). II. A szöveges megfogalmazást igénylő kérdésekre, illetve tételekre az itt megadott vázlatok a gimnáziumi tananyag minél átfogóbb figyelembevételével készültek ugyan, de sem a teljességet, sem a részletes kifejtést nem biztosíthatják. A vázlatok az alábbi gimnáziumi történelem tankönyvek alapján készültek: I. osztály: Gyapay Gábor és Ritoók Zsigmond II. osztály: Walter Mária III. osztály: Závodszky Géza IV. osztály: Salamon Konrád Kívánatos, hogy a dolgozat elbírálója előzetesen ismerje meg a tankönyvek valamennyi kérdést érintő anyagát, ennek megkönnyítése érdekében a válasz-vázlatok előtt igyekeztünk feltüntetni a gimnáziumi történelem tankönyv megfelelő kötetének oldalszámait, melyeken az illető anyagrész tárgyalása, illetve a rávonatkozó utalások megtalálhatók. Ismeretes, hogy több alternatív tankönyv, illetve a tanulást, felkészülést segítő kiadvány jelent meg, ezekkel a felvételizők ismerteiket bővíthették.a dolgozatok értékelése a fenti tankönyvek alapján történik. Az egyéb irodalomra történő utalások többletpontra sem a dolgozat elbírálása, sem felülvizsgálata során, továbbá esetleges fellebbezési kérelem révén sem nyújtanak jogalapot. III. A III. rész tételének egységes elbírálása érdekében az azonos színvonalú kidolgozás esetén egységes pontszámot kell adni. A jegyben kifejezett színvonalhoz egyéb köztes pontok kizárásával - az alábbi pontszámok tartoznak: jeles (5) színvonalú kidolgozás = 30 pont (4/5) színvonalú kidolgozás = 27 pont jó (4) színvonalú kidolgozás = 24 pont (3/4) színvonalú kidolgozás = 21 pont közepes (3) színvonalú kidolgozás = 18 pont (2/3) színvonalú kidolgozás = 15 pont elégséges (2) színvonalú kidolgozás = 12 pont Arra a kidolgozásra, amelyik nem éri el az elégséges (2) szintet, nem adható pont, (0 pontos). Elégtelen a válasz akkor, ha - vagy rövid, áttekintő vázlatot, - vagy legalább több, a témával kapcsolatos jó elemet nem tartalmaz. Elégséges színvonalú a válasz akkor, ha a tétellel kapcsolatos fontos tényeket tartalmazza.

2 2 I. 1.) Az alábbiak IV. (Szép) Fülöp francia király uralkodásához kapcsolódnak. A szöveg kipontozott helyeire írja be a hiányzó adatokat! Észak felé terjeszkedve meghódította a fejlett szövőiparáról híres Flandriát. Az angol parlamenthez hasonló rendi gyűlést hívott össze 1302-ben. Az egyház megadóztatása miatt viszály támadt közte és VIII. Bonifác pápa között. A francia pápa 1309-ben Avignonba tette át székhelyét. 2.). Mohácsnál, 1526-ban súlyos vereséget szenvedtek a magyar királyi csapatok. a) Ki volt a magyar sereg fővezére? Tomori Pál (kalocsai érsek) b) Ki örökítette meg a sereg pusztulásának történetét? Brodarics István (szerémi püspök) c) Ki volt a csata idején 1. a német-római császár? V. Károly 2. a francia király? I. Ferenc a és b: 1+1 = 2 pont c 1 + c 2 = 2 pont 3.) Hogyan mondják magyarul a) ancien régime? régi rendszer b) honorácior? nem nemesi származású értelmiségi személy c) pátens? uralkodói nyílt parancs d) harádzs? (török) császár adója, (fej adó) e) urbura? bányabér (-pénz) Soronként: 1 pont Összesen: 5 pont 4.) Mikor (év) kötöttek békét az alábbi helyeken? Hol (ország) találhatók ma a békekötések helyszínei? Év Ország a/ Augsburg 1555 Németország b/ Zsitvatorok 1606 Szlovákia c/ Nikolsburg 1621 Csehország d/ Karlóca 1699 Szerbia Soronként: 1 pont 5.) Történelmünk jelentős epizódja volt a magyar jakobinusok mozgalma. a. Ki volt a mozgalom vezetője? Martinovics Ignác b. Mikor (év) szerveződött a mozgalom? 1794-ben. c. Hogy hívták a mozgalom két szervezetét? Reformátorok Társasága; Szabadság és Egyenlőség Társasága d. Ki volt ekkor az ország uralkodója? I. Ferenc a, b és d soronként: 1 pont c: 2 pont Összesen: 5 pont

3 3 6.) Széchenyi István és Kossuth Lajos a reformkor kiemelkedő politikusa volt. Kapcsolja neveikhez az alábbi fogalmakat. (Egy fogalmat csak egy névhez kapcsolhat!) Széchenyi István Kossuth Lajos arisztokrata származás Védegylet Stádium kötelező örökváltság Vaskapu szabályozása népképviselet elve az ősiség törvényének bírálata Törvényhatósági Tudósítások Értékelés: 0 találat = 0 pont 1 2 jó válasz = 1 pont 3 4 jó válasz = 2 pont 5 6 jó válasz = 3 pont 7 8 jó válasz = 4 pont 7.) Az alábbi kérdések az Osztrák Köztársaság történetéhez kapcsolódnak. a. Mikor (év, hó és nap) kiáltották ki a Köztársaságot? nov. 12. b. Ki lett a koalíciós kormány vezetője? Karl Renner c. Mikor (év, hó és nap) volt az Anschluss? márc. 13. d. Mikor (év és hó) és mely államok kötötték a II. világháború után Ausztriával az államszerződést? máj. A négy nagyhatalom (USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió) a c: 1-1 pont d 2 pont összesen: 5 pont 8) Az alábbi esemény-párok közül húzza alá azt, amelyik előbb történt! a) Churchill fultoni beszéde, illetve a magyar forint bevezetése (1946. márc. 5.) (1946. aug. 1.) b) a Marshall segély bejelentése, illetve a kassai kormányprogram meghir- (1947. jún.) detése (Beneš elnöki dekrétuma) (1945. ápr.) c) a KGST megalakítása illetve Nagy Ferenc miniszterelnök (1949. jan.) lemondatása (1947. máj.) d) A Kínai Népköztársaság illetve a 100 főnél többet foglalkoztató ü- kikiáltása (1949. okt.) zemek államosítása Magyaro.-on (1948. márc.) Soronként: 1 pont 1.) Ismertesse a kereskedelem fejlődését a XI-XV. századi Európában! II. k , 67., , o. 7 pont II. Az árutermelés kialakulásának feltételei; a mezőgazdasági technika tökéletesedése, az önellátó gazdálkodás felbomlása. A mezőgazdaság és a kézművesség szétválása. Az árutermelés és a városok fejlődése. A városi kiváltságok vásártartás, vámmentesség, árumegállítási jog és a kereskedelem kapcsolata. A vásárok szerepe a bel- és a külkereskedelemben. Champagne grófság vásárai Franciaországban.

4 4 A távolsági kereskedelem fontosabb útvonalai: a levantei kereskedelem, az északi- és a balti-tengeri kereskedelem, az alpesi hágók szárazföldi útvonala. A kereskedelemben kiemelkedő szerepet betöltő városok: Észak-Itáliában: Velence, Genova, Pisa, illetve az északnémet városok növekvő kereskedelemi jelentősége a XII. századtól, Lübeck, Hamburg. A Hanza-szövetség. A délnémet és a rajnai városok bekapcsolódása a világkereskedelembe. A távolsági kereskedelem fontosabb árucikkei: fényűzési cikkek a levantei kereskedelemben, illetve hering, gabona, fa, méz, viasz, bor, gyapjú, posztó, stb. a baltitengeri kereskedelemben. A kereskedők szakmai tömörülése, a gilde. A kereskedők pénzüzleti tevékenysége. Az észak-itáliai városok (Velence, Genova, Milano, Firenze) kereskedelemi tevékenysége a XIV-XV. században, szerepük az ipar fejlesztésében, felvásárlási és kiadási rendszer. A kereskedelmi tőke Toscana és Flandria posztóiparában. A kontinentális munkamegosztás. A kereskedelmi útvonalak áthelyeződése, az atlanti part menti hajózás növekvő jelentősége. A török hatalom erősödése (1453), a földközi-tengeri kereskedelem nehézségei. 2.) Ismertesse a német reformációt, politikai és társadalmi következményeit az augsburgi vallásbékéig! 8 pont II. k o. A német föld politikai megosztottsága. Eltérő fejlettségű területek. Az egyház tekintélyének csökkenése, a papság sem egységes; érsekek, püspökök, illetve alsópapság. A fejedelmekkel és az egyházzal is elégedetlenkedő polgárság. A búcsúcédulák árusítása. Luther Márton - Ágoston-rendi szerzetes - fellépése; Wittenberg, (okt. 31.), hit által üdvözül az ember. A pápai hatalom, az egyházi vagyon, a tized, stb. jogosságának megkérdőjelezése. Luther tételeinek visszhangja. A reformáció terjedése. A pápa és V. Károly ellenlépése. Luther a wormsi birodalmi gyűlés előtt (1521). Luther támogatója Bölcs Frigyes. A wartburgi látszatfogság, a Biblia lefordítása német nyelvre; hatása az anyanyelvi kultúrára. Luther tanai és a világi hatalom kérdése. A német fejedelmek egy része a reformáció mellett, szekularizáció. A reformáció hatása a kézművesekre, bányászokra és a jobbágy-paraszti népességre. Anabaptista újrakeresztelő tanok terjedése. Münzer Tamás zwickaui pap fellépése. A német parasztháború 1524/1525; Thüringia, (sváb- és frankföldi mozgalmak). A fejedelmek fellépése, a felkelés leverése. A speyeri birodalmi gyűlés (1529) döntése a reformációról. Luther követőinek tiltakozása (= protestálása). Az augsburgi birodalmi gyűlés (1530) és az ágostai hitvallás, (Philipp Melanchton). Mélyülő vallási ellentétek A protestáns fejedelmek összefogása (a schmalkaldeni szövetség, 1531). Vallásháború a protestáns fejedelmek és a császárhű katolikusok között, (császári győzelem, 1547). Az augsburgi vallásbéke, Akié a föld, azé a vallás. A politikai és gazdasági megosztottság mellett vallási elkülönülés is. (A protestáns terülteken az evangélikus (lutheránus) egyház szervezetinek kiépülése. A reformáció hatása a kulturális és a tudományos életre; egyetemek.)

5 5 3.) A grafikon Magyarország népességének alakulását szemlélteti a II. József-féle népszámlálásig. Ismertesse az közötti változások okait! 5 pont II. k. 239., o. III. k o. Emelkedő számú népesség a XVI. század elejéig. A török hódítás következményei: háborúk, hadjáratok, várháborúk és járványok miatt csökkenő számú népesség. A tizenöt éves háború idején súlyos pusztítások. Egyes vidékek elnéptelenedése. A török kiűzéséhez vezető felszabadító háború újabb pusztításai. Jelentős vérveszteség a Rákóczi-szabadságharc idején. A korábbiaknál gyorsabb ütemű növekedés a XVIII. században. Forrásai: bevándorlások, betelepítések. Békésebb évtizedek, kapásnövények terjedése; a járványok és az éhínségek ritkábbak. A településhálózat változása, jelentős belső vándorlás. (Az etnikai összetétel számottevő módosulása): dél- és egyéb szláv, valamint román bevándorlók, német telepesek, stb. A magyarság részarányának csökkenése. 4.) Ismertesse a krími háborút és az oroszországi jobbágyfelszabadítást! III. k pont 1849 után I. Miklós Oroszországa a kontinens legerősebb hatalma. Birodalmi vágyálom: Konstantinápoly és a tengerszorosok megszerzése. Oroszország, mint a török uralom alatt élő keresztények védője; 1853-ban az orosz-török háború kirobbantása. Franciaország és Anglia álláspontja, összefogásuk Oroszország ellen. Francia-angol és török csapatok partraszállása a Krím-félszigeten. Olasz csapatok küldése; emigránsok a török hadseregben. Ausztria semlegessége, majd fellépése Oroszország ellen. A nyugatiak gazdasági és katonai fölénye, az orosz hadsereg súlyos veszteségei. Szevasztopol eleste (1855), II. Sándor cár és a béke. A párizsi béke 1856-ban. Oroszország helyett Franciaország az európai döntőbíró. A vereség után Oroszország gazdasági elmaradottsága nyilvánvaló. II. Sándor jobbágyrendelete 1861-ben, a tőkés fejlődés legfőbb akadályának elhárítása; közigazgatási, közoktatási és egészségügyi reform. A jobbágyfelszabadítás és a paraszti földek részleges kisajátítása; (állami kártalanítás helyett) paraszti megváltás; a törlesztés alatt fennálló jobbágyi szolgálat.

6 6 5.) Ismertesse Magyarország történetét a Tanácsköztársaság összeomlásától a Bethlen-kormány megalakulásáig! 9 pont IV. k , , o. A Tanácsköztársaság összeomlása, bukásának okai. A Peidl-kormány intézkedései. A román csapatok bevonulása Budapestre (aug. 4.), illetve a Dunántúlra, az ország kirablása. Az ellenforradalom győzelme, Friedrich-kormány, tiszti különítmények, fehérterror. Kaotikus belső viszonyok. Az ország külpolitikai helyzete, a Clerk-misszió. A román csapatok fokozatos kivonulása. Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg bevonulása Budapestre nov. 16. Huszár Károly koalíciós kormánya (nov. 24.). Nemzetgyűlési választások, január, a Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó I.) és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának győzelme. Az új nemzetgyűlés összeülése (febr. 16.), az államforma és az államfői tisztség kérdése. Az évi I. törvény, Horthy Miklós kormányzóvá választása (márc. 1.). Magyarország uralkodó nélküli alkotmányos királyság. A trianoni békeszerződés és előzményei; aláírása jún. 4.; nemzetgyűlési elfogadása nov. 15. A békeszerződés következményei, megszorító intézkedései. Teleki Pál kormánya (1920. júl ápr.). Fellépés a szélsőséges irányzatok ellen, politikai és gazdasági konszolidáció. Numerus clausus. Földreformtörvény nov. Törvény az állami és a társadalmi rend védelméről márc. Az I. királypuccs (1921. márc.) és a külpolitikai bonyodalmak. A kisantant létrejötte, Teleki lemondása. Új kormányalakítási megbízás, Bethlen István (1921. ápr.). III. Az európai győztes nagyhatalmak ellentétei és a megoldásukra tett kísérletek az 1920-as években IV. k pont A győztesek közötti ellentétek kiéleződése a békeszerződések aláírása után. Franciaország csalódottsága. Választások az Amerikai Egyesült Államokban, republikánus győzelem (1920), elfordulás az európai ügyektől, különbéke Németországgal. Nagy-Britanniában a birodalmi ügyek elsődlegessége, Németország teljes meggyengítése nem érdek. Olaszország ugyancsak csalódott, a fiumei kaland kudarca ( ); kielégítetlen területi igények, általános elégedetlenség. Francia ragaszkodás a békeszerződéshez és a pontos jóvátételi szállításokhoz. Német késés, francia válasz; két város elfoglalása (Frankfurt, Darmstadt). Brit közvetítési kísérlet 1922 tavaszán, a genovai konferencia; makacs francia magatartás, a tanácskozás kudarca. (Genova után a rapallói szerződés Szovjet-Oroszország és Németország között). Akadozó német jóvátételi szállítások, francia-belga ellenlépés: a Ruhr-vidék katonai megszállása 1923 januárjában. Francia vád: Németország szándékos mulasztása, a vád ellen brit tiltakozás. A Ruhr-kaland kudarca és a francia hegemón törekvés csődje. Újabb brit kezdeményezés Curzon külügyminiszter javaslata jóvátételi konferencia összehívása. Tanácskozás Ch. Dawes elnökletével 1924 nyarán, a Dawes-terv kidolgozása; cél a német fizetőképesség helyreállítása.

7 Stresemann javaslata Franciaországnak és Angliának: rajnai biztonsági szerződés megkötése; célja a megszállt Ruhr-vidék kiürítése és a Rajna-balpart (idő előtti) visszaadása. Kedvező brit fogadtatás, megértőbb francia álláspont: A. Briand külügyminiszter. A törvénytelenül megszállt német területek kiürítése. A locarnói konferencia 1925 októberében; kedvező fordulat. Németország, Belgium, Franciaország, valamint Nagy-Britannia és Olaszország közös vállalása; belga-német, francianémet határgaranciák. A politikai légkör enyhülése, Németország felvétele a Népszövetségbe, katonai ellenőrzésének megszüntetése. Franciaország közeledése az Amerikai Egyesült Államokhoz, Briand javaslata (1926) kétoldalú szerződés megkötésére. Kellog a többoldalú szerződés híve. Kellog-Briand-szerződés, Párizs, Számos ország csatlakozása, a háború elítélése. A Dawes-terv után a Young-terv, a második jóvátételi konferencia (Hága, 1929.) Briand Páneurópa-tervezete (1929. szept.), idő előtti Egyesült Európa-terv. 7