Magyarország a török hódítás
|
|
- Andrea Nemesné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Reformáció a hódolt Magyarországon A törökök és a vallási sokszínûség Magyarország a török hódítás idõpontjában fél évezredes nyugati keresztény örökséggel bíró középhatalomnak számított. A 16. század második felében területén jelen volt valamennyi európai vallási és szellemi áramlat. A központosított monarchiák korában Nyugat-Európában az új felekezetek kialakulását a keresztény államapparátus szorította keretek közé. Ilyen hatalom a hódolt Magyarországon a 16. században nem mûködött. Az oszmánok sajátos valláspolitikája kezdetben egyáltalán nem szabályozta a reformáció által megindított folyamatokat, de nem üldözte a régi egyház híveit sem. A megszállt területekre érkezõ balkáni bevándorlók (katolikus bosnyákok és ortodox szerbek) magukkal hozták saját, az oszmánokkal való együttélésben már tapasztalatokkal rendelkezõ egyházi intézményeiket. A keresztény államokban bizonytalan helyzetben élõ zsidó kereskedõk szintén akadálytalanul letelepedhettek a hódoltság városaiban. Mindemellett az államhatalom által támogatott muszlim vallás is jelen volt: a szunnita iszlám intézményei és a misztikus irányzatokat képviselõ dervisrendek kolostorai tovább színesítik a tarka képet. A hódolt Magyarország tehát Európában párját ritkító vallási sokszínûségben élt, ennek részleteirõl a korabeli utazók, diplomaták és misszionáriusok tudósítanak X. Leó pápa ( ) elrendeli a bûnbocsátó búcsúcédulák németországi árusítását. Az egyháznak nyújtott alamizsna fejében a cédula tulajdonosa bármely gyóntatótól feloldozást nyerhet október 31. Luther Márton Wittenbergben nyilvánosságra hozza 95 tételét, amelyben fellép a búcsúcédulák árusítása ellen és összefoglalja a valódi bûnbánatról és isteni kegyelemrõl szóló nézeteit. Rómába rendelik, hogy eretnekként perbe fogják, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem ( ) védelmébe veszi Thomas Münzer német teológus radikális prédikációkat tart Zwickauban. Nagyobb jelentõséget tulajdonít a Szentlélek általi megvilágosulásnak, mint a Szentírásnak. Szembefordul a megigazulás csak a hit által (sola fide) tanával ben radikális nézetei (vagyonközösség, a világi és egyházi hatalom teljes elutasítása) miatt szembekerül Lutherrel január 3. X. Leó pápa eretnekként kiközösíti Luthert, akit V. Károly német-római császár birodalmi átokkal sújt. Luther Bölcs Frigyes wartburgi várában kap menedéket. 5
2 1521 Melanchthon megjelenteti a reformáció elsõ rendszerezõ dogmatikai munkáját (Loci communes rerum theologicarum). A hagyomány szerint ekkor tûnnek fel a lutheri reformáció elsõ hívei Magyarországon, mindenekelõtt a német polgárság soraiban és a királyi udvarban. (Fõként az erasmusi keresztény humanizmus jelenik meg.) 1522 A wittenbergi egyetemre beiratkoznak az elsõ magyarországi diákok. Megjelenik a Luther által németre fordított, értelmezõ és magyarázó szövegekkel ellátott Újszövetség január 29. Zürichben Zwingli összehívja az elsõ zürichi disputát, amelyre 67 tételben foglalja össze tanítását: elveti a pápaságot, a szentmisét, a böjtöt, a papi cölibátust. Októberben a második zürichi dispután tagadja az átlényegülés tanát A reformáció elsõ vértanúi: Brüsszelben elégetnek két ágostonos szerzetest június május A Német-római Birodalom délnyugati részén parasztfelkelés robban ki, amely a középnémet államokra is átterjed. A korai reformáció radikális tanainak hirdetõi (pl. Münzer) lesznek a vezetõk, de birodalmi lovagok is csatlakoznak. A felkelt felsõ-svábországi parasztok 12 cikkelyben foglalják össze követeléseiket. Luther írásaiban lép fel ellenük. A parasztok fõ hadseregét a szászországi Frankenhausennél legyõzik (május 15.). Münzert Mühlhausenben kivégzik (május 27.). Iszlám és kereszténység az Oszmán Birodalomban A közhiedelemmel ellentétben az oszmánok nem támogatták egyik vallási irányzatot sem, magatartásukat mindig pragmatikus szempontok, a hódítás konszolidációjának szándéka vezérelte. Döntéseik mögött hiábavaló eszmei és fõleg teológiai szimpátiákat keresni. Az iszlám vallásjog elõírásai szerint az Oszmán Birodalomban a zsidók és a keresztények fejadó fizetése ellenében élet- és vagyonbiztonságot élveztek, megtarthatták vallásukat és helyi intézményeiket. Természetesen több tekintetben alárendelt helyzetben voltak a muszlimokhoz képest, számos öltözködési és viselkedési korlátozással kellett magukat az igazhitûektõl megkülönböztetniük, és a vallásgyakorlatban is több megszorítással kellett számolniuk. De az oszmán törvények nem lehetetlenítették el a keresztény egyházak életét a megszállt országokban, a gyakorlatban a politikai helyzet, illetve a helyi tisztviselõk indulatai és erõviszonyai befolyásolták a bánásmódot. A magyarországi oszmán valláspolitikát a balkánihoz hasonló esetlegességek a zavarba ejtõ jóindulat és a vérlázító önkényeskedések közötti skála valamennyi fokozata jellemezte. Az oszmán valláspolitika másik fontos jellemzõje az oszd meg és uralkodj elve. A protestáns és katolikus közösségek viszályait a megszálló hatóságok ügyesen használták ki a felek megszorongatására és a pénzszerzésre, egyúttal a megosztottság fenntartására is. A hódítók hajlandóak voltak együttmûködni bármelyik egyházzal: a szerb ortodoxszal éppen úgy, mint valamelyik protestáns vagy éppen a katolikus felekezettel. A választás alapvetõen az adott közösségek belsõ erõviszonyaitól és anyagi teherbíró képességétõl függött ebben a tekintetben pedig a katolikusok kisebbségi helyzetükbõl adódóan csak néhány településen vehették fel a versenyt a protestánsok képviselõivel. A katolikus egyház pusztulása A katolikus egyház helyzete szempontjából a török hódítás a legrosszabb idõpontban következett be: az intézményrendszer több évtizedes válsága és az új vallási irányzatok, majd az ezekre épülõ új intézmények megjelenése súlyos kihívás elé állította a régi egyházat. A teljes magyar intézményrendszert szétzúzó török hadjáratok az egyházi struktúrákat sem kímélték. A pusztulás azonban korántsem volt annyira gyors és végzetes, mint azt koráb- Ferences barát a 17. században Ahódolt Magyarországon a protestantizmus különbözõ áramlatai mellett a kereszténység ortodox (görögkeleti) és katolikus változata is mûködött. A szerb ortodox egyház már a középkorban is jelen volt a Magyar Királyság területén. A 16. században a megszállt országrészben, elsõsorban a déli végeken számos új szerb kolostor alakult. A szerbek a 17. században teljesen kiépült egyházszervezettel rendelkeztek, ennek mûködésérõl azonban források híján alig tudunk valamit. A katolikus bosnyákokat a bosnyák ferencesek gondozták; a 16. század második felében a boszniai ferences püspökök számos barátot küldtek a Dráva Száva közébe, a Bácskába és a Temesközbe. A 17. században a Dunántúlon és Buda környékén is a bosnyák ferencesek pasztorálták a Kelet-Dalmáciából, Boszniából és Hercegovinából érkezõ katolikusokat. A 17. század elején a jezsuita rend is missziót alapított a hódoltságban: a páterek 1612-tõl Belgrádban és Pécsett, késõbb Andocson és Temesvárott vezettek miszsziós állomásokat. Legjelentõsebb hódoltsági rendházuk 1633-ban alakult Gyöngyösön, ahol egy 300 diákot oktató gimnáziumot mûködtettek ben Rómában megalakult a Hitterjesztés Szent Kongregációja, amely az oszmánok által megszállt Magyarországot is missziós területnek tekintette, és 1624-ben Belgrád székhellyel missziós püspökséget szervezett a Szávától és az Al-Dunától északra fekvõ területek számára. A hódoltsági püspöki székekre kinevezett magyar püspökök az 1620-as évektõl kezdve egyre nagyobb érdeklõdést mutattak a megszállt területen fekvõ püspökségük iránt. Megszervezték egyházmegyéjük adóztatását, és általános helynökeik révén biztosították jogi és lelkipásztori képviseletüket is. A katolikus egyház hódoltsági térfoglalásának alapvetõ különbsége a protestáns egyházak jelenlététõl mindenekelõtt a két intézményrendszer eltérõ jogi helyzetében rejlik. Míg a protestáns intézményrendszer nem része a magyar rendiségnek, addig a katolikus püspökök és képviselõik tevékenységükkel egyúttal a Magyar Királyság jogigényét is biztosították az oszmánok által megszállt területeken. M. A. 6
3 Csanád várának feladása, Török miniatúra részlete, 1558 ban gondoltuk. A stratégiai szempontból fontos, azonnal szandzsákszékhellyé vagy török végvárrá váló egyházmegyei és társaskáptalani központok, kolostorok rögtön megszûntek mûködni: Esztergomból, Pécsrõl, Székesfehérvárról vagy Csanádról sokszor már a hódítást megelõzõen elmenekültek a püspökök és kanonokok. A plébániákon szolgáló papok jelentõs része azonban helyben maradt. A szultán Székesfehérvár és Esztergom bevétele után katolikus papokat rendelt a keresztények szolgálatára, és jövedelmet is biztosított nekik. Beszédes példa István koppányi püspök esete. István pap valószínûleg Koppányban volt plébános, és a vár 1555-ben történt elfoglalása után Naszuf koppányi bég parancsára és a szultán kegyelmébõl elnyert püspöki címe birtokában írt hódoltató levelet a somogyi falvak lakóihoz. Az oszmán hatóságok által készített adóösszeírások, az úgynevezett tahrír defterek számos faluban közlik az ott szolgáló papok nevét, akik egy része különösen a korai defterekben még bizonyosan a régi egyház szolgája volt. Baranyában a katolikus papok hatékonyan szálltak szembe a reformáció elsõ képviselõivel, Tolnában pedig több, olykor akár 8-10 fõt is elszállásoló kolostor õrizte néhány évtizedig a katolikus vallás emlékét. A katolicizmus túlélése szempontjából a legsúlyosabb problémát az utánpótlás hiánya jelentette: a régi egyház a török területen ragadt papok kihalása után új erõket csak a 17. század elsõ felétõl kezdve tudott biztosítani. Addig viszont a megürült helyekre már az új tanok képviselõi érkeztek. A legjelentõsebb fegyverténynek az obszerváns ferencesek helytállása bizonyult: Szegeden, Gyöngyösön és a 16. század végéig Jászberényben a Ferenc-rendi barátok az alföldi magyar katolikusság legfontosabb lelki-szellemi támaszai maradtak, a kolostorok vonzáskörzetében a katolikus egyház a reformáció egyenrangú versenytársa tudott lenni. Luther nyomában: a reformátorok elsõ nemzedéke Az egyházi reformok elsõ szószólói a török hódítással egy idõben, az 1540-es években jelentek meg a megszállt országrészben. A szervezetileg légüres térben a fiatal és dinamikus prédikátorok munkáját semmilyen felsõbb hatalom nem akadályozta, sõt kezdetben bírták a török hatóságok támogatását is. Lelkipásztori munkájukra, egy személyesebb és emberközelibb vallásosság hirdetésére a megszállt területeken komoly igény volt. A késõ középkorban megerõsödött, anyagilag tehetõs, vallási és szellemi értékekre igényes mezõvárosi parasztpolgárság örömmel fogadta a külföldi, leginkább padovai és wittenbergi tanulmányokból hazatérõ ifjakat, akik átvették a hódoltsági települések megürült plébániáit. Tanításaik sokban emlékeztettek az elõzõ évtizedek ferences prédikációira, különösen a korabeli világi és egyházi vezetõkkel szemben megfogalmazott éles kritikájukban. Az újabb kutatások nyilvánvalóvá tették, hogy a ferences és a korai reformációs eszmevilág között valóban számos érintkezési pont található. Az elsõ reformátornemzedék feladatának az úttörést, a hagyományos egyházi intézmények és vallási eszmények felszámolását tekintette. Ehhez minden eszközt bevetettek: hitvitáztak, prédikáltak, tanítottak, zsoltárokat fordítottak és drámákat írtak, közben pedig igazi vándorprédikátor módjára egész országrészeket bejártak május A rákosi országgyûlés 4. tc.-e elrendeli a lutheránusok megégetését. A végzéseket a király nem erõsíti meg A Német Lovagrend nagymestere, Brandenburgi Albert áttér az evangélikus hitre és a lovagrend területét a lengyel király hûbéreseként világi fejedelemséggé alakítja át (Porosz Hercegség) Svédországban I. (Vasa) Gusztáv ( ) uralkodói hatalma erõsítése érdekében bevezeti az evangélikus vallást. A katolikus szertartás egy része megmarad, az államegyházat a királynak rendelik alá április 19. A második speyeri birodalmi gyûlésen öt evangélikus fejedelem és 14 város képviselõje nyilatkozatban tiltakozik (protestál) a reformáció terjesztését tiltó határozat ellen. Innen ered a protestáns elnevezés október Luther és Zwingli disputája Marburgban a német és a svájci reformáció közötti dogmatikai ellentétrõl, mindenekelõtt az úrvacsoratanról. A megegyezés nem jön létre, a reformáció két irányzatának szakadása véglegessé válik június 20. Az augsburgi német birodalmi gyûlésen a török elleni támadás megvitatása helyett a vallásügy lesz a központi téma. Felolvassák a Melanchthon által összeállított, az evangélikus (lutheránus) vallás alapelveit rögzítõ augsburgi (ágostai) hitvallást (Confessio Augustana). V. Károly utasítására katolikus teológusok elkészítik a hitvallás cáfolatát (Confutatio) október 11. Svájcban a katolikus kantonok ellen vívott kappeli csatában elesik Zwingli. A vallásháborút ( ) lezáró kappeli béke (november 20.) nyomán minden kanton megválaszthatja vallását (Zürich, Bern, Bázel és Schaffhausen református lesz, Luzern, Uri, Schwyz, Unterwalden, Zug, Fribourg, illetve Solothurn katolikus marad, Glaurus és Appenzell lakossága megoszlik) Dévai Bíró Mátyás hazatérve a wittenbergi egyetemrõl Budán, majd Kassán tevékenykedik. A lutheri reformáció elsõ nagy hatású terjesztõje lesz Magyarországon. Megfordul Nádasdy Tamás, Perényi Péter, Serédi Gáspár és Drágffy Gáspár udvarában. Tartja a kapcsolatot a reformáció külföldi központjaival: Krakkóval, Wittenberggel és Bázellel július 23. A háborúi miatt lekötött V. Károly császár a nürnbergi egyezményben a következõ zsinatig vagy birodalmi gyûlésig engedélyezi az evangélikus vallás szabad gyakorlását Johann Honterus krakkói, bécsi és bázeli tanulmányait befejezve hazatér Brassóba, ahol hozzálát a Szászföld kulturális és egyházi életének megújításához. 7
4 1534 VIII. Henrik angol király ( ), miután házassága felbontása miatt VII. Kelemen pápa ( ) kiátkozza, szakít a szentszékkel. A parlament által elfogadott Act of Supremacy az uralkodót teszi meg az anglikán egyház legfelsõbb irányítójává (november 3.). A szerzetesrendeket feloszlatják ( ), terjedni kezdenek a protestáns eszmék. Erasmus görög szövegébõl Luther németre fordítja az Ószövetséget A krakkói Vietor nyomdánál megjelenik Ozorai Imre Krisztus és az Antikrisztus egyházáról írott lutheri szellemiségû vitairata. Ez az elsõ (csonkán) fennmaradt magyar nyelvû protestáns hitvitázó mû. Ugyanekkor látott napvilágot Szegedi Gergely ferences szerzetes latin nyelvû munkája Dévai Bíró Mátyás ellen, amely a magyarországi katolikus hitvita-irodalom elsõ darabja október III. Keresztély dán és norvég király ( ) az evangélikus hitet teszi meg államvallássá. A kolostorokat feloszlatja, a katolikus egyház vagyonát elkobozza Bázelben Heinrich Bullinger svájci reformátor megfogalmazza az ún. I. Helvét Hitvallást (Confessio Helvetica Prior), amelyet valamennyi svájci egyház képviselõje aláír. A hitvallásban megfogalmazott úrvacsoratan Martin Buzer strassburgi reformátor közvetítõ álláspontját tükrözi. Nyomtatásban megjelenik Kálvin fõ mûve, az Institutio Christianae religionis, amely szerint a keresztény ember hitének egyedüli zsinórmértéke a Szentírás. Bázelben meghal Erasmus Kálvint Genf lelkészévé választják. 21 cikkelybõl álló hitvallást készít, amelyre minden polgárnak esküt kell tennie. Luther kiadja az ún. schmalkaldeni cikkeket. Ebben végleg elveti a katolikus egyházzal való megegyezés lehetõségét, s rögzíti az egyházat, a hitet és az egyházkormányzatot érintõ elveit november Fráter György váradi, Statileo János erdélyi és Frangepán Ferenc egri püspökök felszólítására Szapolyai János király hitvitát rendez Segesváron. A lutheránus álláspontot Szántai István kassai prédikátor és Rezenei János orvos, a katolikus felet Szegedi Gergely váradi ferences képviseli. A vita döntnökei, Kálmáncsehi Sánta Márton és Enyedi Adorján gyulafehérvári kanonokok felmentést kérnek az ítélkezés alól lutheránus szimpátiáik miatt. Kálmáncsehi rövidesen a tiszántúli reformáció fontos korai képviselõje lesz Fischer András anabaptista prédikátort Bebek Ferenc gömöri fõispán kivégezteti A sárvár-újszigeti nyomdában megjelenik Sylvester János Újszövetség- Munkájuk kezdetben sokszor kudarccal végzõdött. Eszéki Szigeti Imrét a régi vallásukhoz ragaszkodó tolnai polgárok 1545 nyarán néhány hét után távozásra kényszerítették utódjának viszont sikerült elérni, hogy az immár lutheri tanokat valló hívek három év múlva visszahívták Szigetit a városba. Baranyában a lutheri eszméket valló prédikátorok eleinte szintén a helyi török hatóságok segítségével terjesztették tanaikat. Az elsõ évtized kemény munkája az as évekre meghozta gyümölcseit. A ferences kolostoroknak otthont adó mezõvárosokon kívül valamennyi fontos hódoltsági magyar település a reformáció követõjévé vált. Sztárai Mihály e nemzedék legnagyobb formátumú képviselõje, aki Padovából tért vissza a Dél-Dunántúlra saját bevallása szerint 120 egyházközséget szervezett Baranyában és Szlavóniában. Az eredményekrõl küldött híradások itthon és külföldön még egy évtizedig táplálták azt a reményt, hogy a reformáció tanait Magyarországról kiindulva sikeresen lehet hirdetni a balkáni népek, sõt késõbb a törökök irányába is. A svájci reformáció jegyében: az egyházszervezés Prédikátor és falusi bíró hitvitája. Német röpirat fametszete, 1521 (Sztára?, 16. sz. eleje Pápa, 1575) Világlátott kálvinista prédikátor egy 17. századi viseletkódexbõl A megreformált tanok hirdetését a következõ nemzedék az egyházszervezet létrehozásával teljesítette ki. A szervezõmunka kulcsfigurája Szegedi Kis István volt. Ezt a nem mindennapi tehetséggel és munkabírással megáldott, még a kor viszonyaihoz mérten is rendkívül hányatott sorsú prédikátort túlzás nélkül tarthatjuk a magyarországi reformáció egyik legnagyobb formátumú személyiségének. Szegedi 1552-tõl Tolnán mûködött, 1554-ben Laskón lelkipásztor és a baranyai egyházkerület elsõ püspöke lett. Késõbb Kálmáncsehibe került, innen hurcolták fogságba a törökök, kémkedés vádjával, de leginkább a busás váltságdíj reményében. Szabadulása után, 1563-tól 1572-ben bekövetkezett haláláig ráckevei lelkipásztorként mûködött, kiterjesztve ezzel püspöki joghatóságát a hódoltság északi és alföldi területeire is. Szegedi Kis, akárcsak elõdei, tanulmányait Bécsben, Krakkóban és Wit- Evangélikus lelkész, prédikátor, elsõ ismert magyar nyelvû drámaírónk. Padovában tanult után Perényi Péter szolgálatában csatlakozott a reformációhoz. Tolnán, Laskón, Gyulán és Sárospatakon lelkészként szervezte a reformációt. Pápán prédikátorként mûködött. Sokrétû irodalmi munkásságot zsoltárokat fordított, epikus verseket, hitvitázó drámákat írt és nagyarányú egyházszervezõ tevékenységet folytatott ban megírta a História Perényi Ferenc kiszabadulásáról címû mûvét, amelyet negyedszázada fedeztek fel a kutatók. Vele kezdõdik a magyar reformáció zsoltárkultusza. F. I. 8
5 (Szeged, 1505 Ráckeve, 1572) Areformáció helvét irányát képviselõ teológus és egyházszervezõ. A bécsi, a krakkói és a wittenbergi egyetemen tanult, ez utóbbin doktorátust szerzett 1543-ban tõl fõleg a török hódoltsági területen mûködött mint rektor és prédikátor (Csanád, Gyula, Cegléd, Temesvár, Mezõtúr) ben Tolnán Sztárai Mihály lelkésszé szentelte. Tanításai kezdetben megmaradtak a lutheri tanok keretei között, 1552-tõl azonban a svájci reformáció tanai mellett állt ki. Megindította azt a folyamatot, amely a református egyház szervezeti önállóságához vezetett tól Ráckevén volt lelkész haláláig. Teológiai munkái Genfben és Bázelben jelentek meg, tanítványa, Skaricza Máté gondozásában, aki életrajzát is megírta. Négy éneke maradt fenn. F. I. Szegedi Kis István portréja Skaricza Máté: Theologiae sincerae loci communes c. mûvében, 1558 tenbergben folytatta, eredetileg a lutheri reformáció híve volt. Az 1550-es években csatlakozott a hitújítás helvét irányához, amelynek alapjain alakult meg a református egyház. Az õ hatását kereshetjük tanítványa, Méliusz Juhász Péter hasonló választása mögött. Ez a váltás döntõ jelentõségûnek bizonyult a magyarországi reformáció történetében: az egyházi intézményeket a hódoltságban és a Tiszántúlon olyan vezetõk szervezték meg, akik a reformáció svájci ágához tartoztak. A lutheri melanchthoni szellemû úttörést követõen a konszolidáció már a Kálvin, pontosabban a második generáció (Théodor de Bèze, Heinrich Bullinger és társaik) által vallott tanítást képviselõ prédikátorok munkája nyomán valósul meg. Ez a szervezõmunka csak akkor lehetett sikeres, ha az új egyház képviselõinek tanítása találkozott a mezõvárosok és falvak parasztpolgárságának igényeivel, de az egyház doktrinális alapvetése kizárólag a prédikátorok munkája volt. A mezõvárosi reformáció jelensége mellett az egész országban, így a hódoltságban is számolnunk kell a prédikátori reformáció fogalmával. A második nagy nemzedék a megváltozott feladatokhoz más eszköztárat használt, mint elõdei. A hitviták továbbra sem szûntek meg, de ekkor már elsõsorban nem a katolikusokkal szemben, hanem az új irányzat, a Szentháromság-tagadó (antitrinitárius) eszme követõi ellen hadakoztak. Szegedi nem drámákat és énekeket írt, hanem hatalmas teológiai szintézist szerkesztett és kánonos könyveket állított össze. Skaricza Mátétól tudjuk: a tolnaiak a század derekán már jobban szerették az õ mérsékeltebb és érthetõbb prédikációját, mint Sztárai vagdalkozását. Errõl így emlékezett meg Skaricza Máté Szegedi Kis Istvánról írott életrajzában: Szokása volt Sztárainak az ugyanazon templomban prédikáló József barátból csúfot ûzni úgy, hogy egy kirendelt ifjúval a szónoknak minden szavát nyomban leíratta, azután õ maga a következõ beszédben inkább szenvedélyes, mint éleselméjû szemrehányásban becsmérelte és cáfolta azt. De ez a tevékenység bizony akkor már nem szolgált Sztárainak nagy dicséretére, miért csendesen mindenben engedve a nép kívánságának, õ meg is kérte Szegedit, hogy Isten egyházának érdekében e kívánságnak [ti. a prédikáció tartásának] ne mondjon ellent. Az utolsó kísérlet: az antitrinitáriusok OSZK A 16. század utolsó harmadára megszilárdult a református egyház a hódoltságban: a Duna két partján a dunamelléki, a Tiszától keletre a tiszántúli, Somogyfordítása, a magyar erazmista Bibliafordítások legkiemelkedõbb darabja. Kálvin egyházi alkotmánya mintájára Genfben lelkipásztorokból és vénekbõl (presbiterek) álló konzisztóriumot állítanak fel július 21. III. Pál pápa létrehozza a római inkvizíciót (Congregatio Romanae et Universalis Inquisitionis), amely a katolikus egyház központi bíróságaként mûködött az eretnekségek ellen A protestáns iskoláztatás kezdetei Sárospatakon Ormosdi Székely Klára és Perényi Gábor patronátusa alatt. A plébános és a ferencesek elûzése után a pataki prédikátor az iskolarektori teendõket is ellátta Kolozsvár plébánossá választja a wittenbergi egyetemen tanult Caspar Helth (Heltai Gáspár) szász papot, aki Franz Hertellel (Dávid Ferenccel) együtt lutheri, helvét, majd antitrinitárius elveket vall, és 1550-ben nyomdát alapít a városban. Sztárai Mihály padovai egyetemi tanulmányai után hazatérve Dél-Baranyában és Szlavóniában, majd Tolnában térítést folytat a lutheri reformáció jegyében Megalakítják elsõ hitközségüket a franciaországi Meaux-ban a hugenották, a kálvinizmus francia követõi. Támogatóik a Bourbonok, a Colignyak, és Lajos Condé hercege. Eislebenben meghal Luther Megjelenik Johann Honterusnak az egész Szászföld számára kiadott egyházi rendtartása, a Reformatio Saxonica. A különbözõ elvek és gyakorlat miatt különösen nagy a Nagyszeben és Brassó közötti ellentét tõl Honterus rendtartása válik kötelezõvé. Petrovics Péter udvarába érkezik Francesco Stancaro orvos, antitrinitárius teológus, a bécsi egyetem korábbi héber nyelvtanára. Tanításai ellen a számos reformátor és zsinat is állást foglal. A tridenti zsinat eltörli a búcsúcédulák árusítását szeptember A felsõ-magyarországi városszövetség (Kassa, Bártfa, Lõcse, Eperjes és Kisszeben) I. Ferdinánd küldöttei számára benyújtja a Stöckel Lénárt által az augsburgi hitvallás alapján összeállított Ötvárosi Hitvallást (Confessio Pentapolitana) A protestáns iskola kezdetei Debrecenben április 20. Hitvita Vaskaszentmártonban a katolikus és a lutheri reformáció képviselõi között, elsõsorban egyházfegyelmi kérdésekrõl (papok házasságáról, böjtrõl). Az oszmán hatóságok a protestánsok pártjára álltak, emiatt a katolikus papok egy része áttér Kálmáncsehi Sánta Márton elfoglalja a debreceni plébániát, és helvét szellemben prédikál ben a lutheránus lelkészek a körösladányi zsinaton kiközösítik, így Debrecenbõl Munkácsra távozik. 9
6 1552. december 1. A beregi egyházmegye lelkészei Beregszászon zsinatot tartottak, amelyen Kálmáncsehi hatására helvét szellemû tételeket fogadtak el. Ez az elsõ ismert református zsinat Magyarországon I. Ferdinánd magyar és cseh király, bátyja, V. Károly helytartójaként megköti az evangélikus rendekkel a passaui szerzõdést. Ez a kérdés végleges rendezéséig engedélyezi vallásuk szabad gyakorlását Szervét Mihály spanyol származású antitrinitárius teológus, orvos titokban kiadja Christianismi Restitutio címû értekezésgyûjteményét, amelyben Kálvin tanait cáfolva tagadja a Szentháromság tanát. Kálvin kezdeményezésére letartóztatják és Genfben mint eretneket megégetik március 13. A Szatmár megyei Óváriban a környékbeli lutheránus lelkészek zsinatot tartanak. Elhatározzák a püspöki és esperesi hivatal felállítását, és a zsinaton elnöklõ Tordai Demetert püspökükké választják. Ez az elsõ biztosan ismert püspökválasztó zsinat Angliában I. Mária királynõ ( ) visszavonatja a parlamenttel a szerzetesrendek feloszlatásán kívül az angol reformáció valamennyi törvényét és eretneküldözésbe kezd. Uralkodása alatt az angol reformáció mintegy 300 hívét égetik meg szeptember 25. I. Ferdinánd magyar és cseh király mint birodalmi helytartó a német evangélikus rendekkel megköti az augsburgi vallásbékét. A Német-római Birodalomban az evangélikus vallás egyenrangú lesz a katolikussal, a tartományurak és a városok választhatnak a két vallás között, alattvalóiknak pedig uruk hitét kell követniük (cuius regio eius religio = akié a föld, azé a vallás) John Knox skót reformátor ( ), a reformáció kálvini irányú képviselõje lefordítja angolra a Bibliát február Az erdélyi három protestáns püspökség (az erdélyi szászok, erdélyi magyarok és partiumi magyarok püspöksége) megalakulása, az erdélyi magyarok püspöke a lutheri elveket követõ Dávid Ferenc lesz szeptember A váradi és az erdélyi egyházkerület szatmári részének helvét hitelveket követõ lelkészei Kálmáncsehit fogadták el püspöküknek, ezzel megalakult a tiszántúli református egyházkerület elõzménye I. Mária halála után utóda, féltestvére, I. Erzsébet ( ) leállítja az elõdje által megindított eretneküldözéseket és 1559-ben újjáéleszti az Act of Supremacyt (1534) Az elsõ francia nemzeti zsinaton, Párizsban a protestánsok közzéteszik hitvallásukat és egyházuk szabályzatát. A Bourbon és Châtillon családok át- Szolnok mezõváros látképe. Színezett rézkarc, 1617 ban pedig részben a dunántúli egyházkerület püspöke gyakorolt joghatóságot. A református egyházszervezet püspökei a katolikus egyház hagyományát folytatva rendes püspöki joghatóságot gyakoroltak az egyházkerületük felett: látogatták az egyházközségeket, zsinatra hívták a lelkészeket, a zsinat határozatai mindenkire kötelezõek voltak, õrködtek a fegyelmi és tanbeli tisztaságon. A magyar evangélikusok a török területekrõl szinte teljesen kiszorultak, kevés képviselõjükkel a dunántúli, illetve az észak-alföldi peremvidékeken találkozunk. A református egyházszervezet megszilárdulását 1569-tõl kezdve új ellenfelek, az antitrinitáriusok (a késõbbi unitáriusok) zavarták meg. (Az antitrinitárius eszmék Itáliában és Lengyelországban jelentek meg elõször, hirdetõi nem fogadták el Jézus Krisztus isteni mivoltát, ezért tagadták a Szentháromságot. Legismertebb képviselõjük Szervét Mihály.*) Az Erdélyben komoly fejedelmi támogatással mûködõ irányzat képviselõi sikereik hatására, különösen az ben lezajlott váradi hitvita után megcélozták a hódoltsági magyarság áttérítését, és Basilius István vezetésével 1569 õszén a Partium és a Dél-Alföld mezõvárosaiba indultak. Az elkötelezett missziós küldetéstudattal és kiváló vitakészséggel rendelkezõ antitrinitárius prédikátorok komoly veszélyt jelentettek a református egyháznak. Meggyõzõ, sokszor provokatív fellépésüknek köszönhetõen sok hívet szereztek maguknak. A legerõsebb közösségeik a Felnõttkeresztelés egy antitrinitárius közösségben. Német kézirat-illusztráció, 1600 körül OSZK 10
7 Maros mentén jöttek létre. Karádi Pál antitrinitárius prédikátor az 1570-es években még nyomdát is mûködtetett a Zaránd megyei Simándon tõl dolgoztak folyamatosan Baranyában, táján térítették át Pécs magyar polgárságát. Ez a város vált a legjelentõsebb hódoltsági unitárius központtá a következõ évtizedekben. Legészakibb gyülekezeteik Székesfehérvárott és Nagymaroson ismertek. Míg az alföldi gyülekezeteket a 16. század végén a hosszú török háború viharai pusztították el, addig a dunántúli püspökség egészen a török kiûzéséig fennmaradt. A stagnálás évszázada Az elõzõ század európai léptékû szellemi és egyházszervezõ vívmányaihoz képest a 17. században sokkal szerényebb eredmények születtek. Ennek számos oka van. A protestáns egyházak sokat vesztettek lendületükbõl, és néhány kivételt leszámítva inkább az intézmények megbízható mûködtetése, mint a kiemelkedõ teljesítmények jellemzik ezt az idõszakot. A 17. század magyarországi mûvelõdéstörténetében hangsúlyosabb a katolikus felekezet, mindenekelõtt a jezsuiták expanziója, amellyel szemben a protestáns prédikátorok és iskolák sokszor alulmaradtak. Végül, a hosszú török háború kataklizmája olyan mértékû * Vö. Balázs Mihály írásával e számunkban! pusztítást eredményezett, amelyet a magyar mezõvárosok parasztpolgársága, az egyházi és oktatási intézményeik nem tudtak kiheverni. Ezek ellenére a 17. században a hódoltsági református egyház egyes peremterületeket leszámítva jól kiépített egyházszervezettel mûködött. A dunamelléki püspökök rendszeresen látogatták egyházközségeiket, zsinatokat tartottak, amelyekrõl részletes jegyzõkönyvek maradtak ránk. A hódoltsági mezõvárosok és falvak iskolamestereit és lelkészeit a debreceni, pataki és pápai kollégiumok, illetve azok partikulái bocsátották ki, sõt több fiatal a külföldi tanulmányok után tért vissza a megszállt országrész valamely tehetõsebb egyházközségébe. Az 1600-as évek elejétõl a hódoltságban megjelenõ katolikus misszionáriusok érezhetõen növelték a katolikus vallás és mûvelõdés súlyát a török területeken. Szintén a katolikus pozíciókat erõsítette a Habsburg-párti magyar rendi és egyházi intézmények jelenléte. A katolizált földesurak képviselõi és a királyi országrészben tartózkodó püspökök hódoltsági helynökei a török uralom védett viszonyai között is éreztették a protestánsokkal: uralomváltás esetén a Habsburg-hatalom visszatérésekor semmi jóra nem számíthatnak. A változás Buda visszafoglalása (1686), és különösen a Rákóczi-szabadságharc bukása (1711) után be is következett. MOLNÁR ANTAL térése után a hugenották politikai párttá alakulnak át Skóciában a reformáció hívei angol katonai segítséggel kiûzik a francia csapatokat. Knox vezetésével a skót parlament felszámolja a pápai hatalmat és egy kálvinista presbiteriánus egyházat hoz létre. Meghal Melanchthon Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában kiadja az általa kezdeményezett Biblia-fordítás elkészült részét, a magyar nyelvû Újszövetséget március 1. Guise herceg (Fran ois de Lorraine) csapatai Vassyban vérfürdõt rendeznek egy protestáns (hugenotta) istentisztelet résztvevõi között. Ez a francia vallásháborúk kezdete Blandrata György itáliai orvos, az unitarizmus mérsékeltebb ágához tartozó úgynevezett socinianus eszmék híve a lengyel unitárius egyház alapítására tesz kísérletet. Nyomtatásban megjelenik a debrecen-egervölgyi hitvallás, amelyet Méliusz Juhász Péter és Szegedi Gergely debreceni, illetve Czeglédi György váradi lelkészek állítottak össze, és a debreceni és váradi zsinatok fogadtak el. Megírására részben az egri vár katonái kérték fel a lelkészeket, hogy ezzel kivédjék Verancsics Antal egri püspök ellenreformációs törekvéseit Szegedi Kis István, a baranyai egyházkerület püspöke elfoglalja a ráckevei lelkészi állást, így egyházkerülete kiterjed a Felsõ-Dunamellékre is. Megalakul a dunamelléki református egyházkerület. Blandrata György svájci és lengyelországi tartózkodása után Erdélyben telepedik le, János Zsigmond erdélyi fejedelem szolgálatában. Negyedszázad alatt megteremti ott az antitrinitárius elveken szervezõdõ egyházat. Megjelenik a Heidelbergi Káté, a reformáció lutheri és kálvini irányzatának közös hitvallási irata. Az elsõ francia vallásháborút lezáró amboise-i ediktum azokon a helyeken, ahol eddig is tartottak istentiszteleteket, és minden megye egy városában (Párizs kivételével) engedélyezi a hugenották szabad vallásgyakorlatát április A nagyenyedi protestáns zsinaton véglegessé válik az erdélyi lutheránus és helvét hitvallást követõ lelkészek szakadása. A zsinat az erdélyi magyarok püspökévé az ekkor már a helvét irányt követõ Dávid Ferencet választja meg május 27. Kálvin halála Genfben. (Elsõ életrajzát Théodor de Bèze svájci református teológus készíti el.) április 5. Németalföldön a protestánsüldözések és II. Fülöp spanyol király ( ) központosító intézkedései miatt a nemesi ellenzék egy ún. Kompromisszumot dolgoz ki (tartományi kiváltságok és vallásszabadság biztosítása stb.) és nyújt át Pármai folytatás a 14. oldalon 11
A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)
EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten
RészletesebbenKiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon
Kiegészítı és gyakorló feladatok a 9-10/8-as leckéhez Reformáció és katolikus megújulás a szétszabdalt Magyarországon I. Teszt 1. Ki volt az alábbiak közül katolikus püspök? a. Bornemissza Péter b. Forgách
RészletesebbenA reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon
A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenA REFORMÁCIÓ. 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat?
A REFORMÁCIÓ 1. A reformáció = a keresztény egyház megújulása (reform = újítás) 2. Miért kell megújítani az egyházat? Ok: a papság életmódja ellentétes a Biblia előírásaival a pénz kerül a középpontba
RészletesebbenTorda és a magyar vallásszabadság - unitáriusok
Torda és a magyar vallásszabadság - unitáriusok Tahitótfalu, 2015. július 17 Sipos Gábor Nem hitújítás! Reformáció A hitgyakorlat megújítása! Áldozás helyett: úrvacsora. Csak 2 szentség Egyetlen közbenjáró:
RészletesebbenReformáció, katolikus megújulás
Reformáció, katolikus megújulás üldözések, keresztes hadjáratok albigensek, valdensek, bogumilok Wycliff tagadta a pápaság vezető szerepét az egyházon belül, tagadta az egyház világi hatalmát és gazdagságát,
Részletesebben1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont
1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.
RészletesebbenNemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem
Nemes György Nemes Rita Gıcze Iván: Egyháztörténelem Hittankönyv a középiskolák 10. osztálya számára TARTALOMJEGYZÉK Elıszó 01. Az egyháztörténelem fogalma A források típusai A történelem segédtudományai
RészletesebbenKössünk békét! SZKA_210_11
Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran
RészletesebbenNeved:. Elért pontszámod:... / 90 pont
Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket
RészletesebbenV. Magyarország és a Habsburg Birodalom
V. Magyarország és a Habsburg Birodalom 1552 1500 1572 Politikai és hadi események A törökök elfoglalták Veszprémet, Temesvárt, Drégelyt, Lippát és Szolnokot, Egert azonban nem sikerült. Dobó István 1566
RészletesebbenLuther élete kora társadalmában, és miskolci hatása
Luther élete kora társadalmában, és miskolci hatása 1483-1546 1483.XI.10. EISLEBEN Szülői otthon - Mansfeldi tartózkodás 1484-1497 ERFURTi EGYETEM 1501-1505 ERFURTi ÁGOSTONRENDI KOLOSToR 1505.VII.17.
RészletesebbenRÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNELEM. I. Az ó'skeresztyénségtől az ellenreformációig
RÉVÉSZ IMRE EGYHÁZTÖRTÉNELEM I. Az ó'skeresztyénségtől az ellenreformációig II. Az ellenreformációtól napjainkig (az 1930-as évekig) Különös tekintettel a magyar protestantizmus történetére Az 1936-ban,
RészletesebbenElőzményei: o A reformáció a 16. században a katolikus egyház megújítására indult mozgalom. o A szó jelentése: helyreállítás
A refrmáció a 16. században a katlikus egyház megújítására indult mzgalm A szó jelentése: helyreállítás Előzményei: A nagy földrajzi felfedezések A könyvnymtatás feltalálása A tudmányk és művészetek 15.
RészletesebbenMolnár Antal: Reformáció és ellenreformáció hatása Magyarországon a 16-17. században
Molnár Antal: Reformáció és ellenreformáció hatása Magyarországon a 16-17. században A reformáció terjedését a mohácsi csata, majd a török előrenyomulás következtében kialakuló kaotikus politikai viszonyok
RészletesebbenAz Erdélyi Fejedelemség. 1. A fejedelemség születése
Az Erdélyi Fejedelemség 1. A fejedelemség születése Erdély az ország három részre szakadása (1541) előtt nem volt önálló állam: a Magyar Királyság részterülete volt, élén a vajda állt. A mohácsi csata
RészletesebbenUram! Téged tartottunk hajlékunknak
Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második
RészletesebbenRákóczi-szabadságharc: 1703-1711
A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják
RészletesebbenMEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század)
MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) A konferenciát rendezi Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református
RészletesebbenMit tudsz elmondani az evangélikus és református vallásról, illetve a reformációról?
Mit tudsz elmondani az evangélikus és református vallásról, illetve a reformációról? A XVI. század meghatározó történelmi eseménysorozata volt a reformáció és a katolikus megújulás (ellenreformáció). Nevezze
RészletesebbenKÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK
KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 2007 ŐSZ RABB PÉTER BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK FÉLÉVI MENETREND 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 09. 14. BEVEZETÉS, KUTATÁSTÖRTÉNET 09. 21.
RészletesebbenTárgyfelvétel típusa. Kötelező Nincs megadva 0 MAGY0007 Helyesírás 1 Kötelező 0 Gyakorlati jegy (5 fokozatú) 2 Gúti Erika Dr.
Félév szám Min félévszám Max félévszám Tárgyfelvétel típusa Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a tárgycsoportban Tárgyfelelős nyomtatási neve ANYISM01 TORTKONO01 TORTKONO0
RészletesebbenTémakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):
Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani
RészletesebbenA reformáció Angliában
A reformáció kezdete A nyugati uralkodók már nem fogadták el az egyház abszolút és egyetemes hatalmát. A nemesség az egyházi vagyon megszerzésére törekedett. A polgárság bírálta a klérus romlottságát és
RészletesebbenA REFORMÁCIÓ KIVÁLTÓ OKAI ÉS FŐBB IRÁNYZATAI
A REFORMÁCIÓ KIVÁLTÓ OKAI ÉS FŐBB IRÁNYZATAI NÉMETORSZÁG HELYZETE A REFORMÁCIÓ ELŐTT: Gazdasági, politikai széttagoltság és társadalmi megosztottság: Gazdasági:városok fejlettek: (északon: Hamburg, Frankfurt,
RészletesebbenA vesztfáliai béke SZKA_210_15
A vesztfáliai béke SZKA_210_15 TANULÓI A VESZTFÁLIAI BÉKE 10. ÉVFOLYAM 173 15/1 ORSZÁGKÁRTYÁK Lengyelország Lengyelország Lengyelország Hollandia Portugália Hollandia Erdély Hollandia Csehország Hollandia
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSárospatak - tanulmányút április 7. EFOP Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok
SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM Sárospatak - tanulmányút 2018. április 7. EFOP-5.2.2-17-2017-00066 Tanuló közösségek és társadalmi átalakulás: kelet-közép-európai tapasztalatok "SCHOLA PATAKIANA" Sárospatak,
RészletesebbenÜnnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával
Sajtóközlemény Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával A Magyar Unitárius Egyház, partnerségben az Országgyűlés Hivatalával ünnepi konferenciát szervezett 2018. március 9-én,
RészletesebbenAz ókori Kelet. Az ókori Hellasz. Forráselemzés: Lükurgosz alkotmánya
TÖRTÉNELEM FAKULTÁCIÓ / 11.ÉVFOLYAM Az ókori Kelet A folyam menti civilizációk általános jellemzése(egyiptom,mezopotámia,kína, India) Tudomány és kultúra az ókori Keleten Vallások az ókori Keleten A zsidó
RészletesebbenEurópa alkotmánytörténete
RUSZOLY JÓZSEF Európa alkotmánytörténete Előadások és tanulmányok középkori és újkori intézményekről PÜSKI Budapest, 2005 TARTALOM I. Előadások Nyugat- és Közép-Európa intézmény történetileg meghatározó
RészletesebbenWolfgang Lazius: Magyarország térképe (1552)
Wlfgang Lazius: Magyarrszág térképe (1552) Az elő-refrmátrk tanai hzzájárultak a refrmáció elterjedéséhez hazánkban. A Szepességben és a bányavárskban már a 15. században huszita gyülekezetek alakultak
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
RészletesebbenA reformáció. 1. A kora újkor meghatározó eseménye a nagy földrajzi felfedezések mellett.
A reformáció 1. A kora újkor meghatározó eseménye a nagy földrajzi felfedezések mellett. Fogalma: a katolikus egyház megújítására, átalakítására irányuló mozgalom a XVI. században eredménye: új keresztény
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenReformáció, katolikus megújulás
Reformáció, katolikus megújulás üldözések, keresztes hadjáratok albigensek, valdensek, bogumilok Wycliff tagadta a pápaság vezető szerepét az egyházon belül, tagadta az egyház világi hatalmát és gazdagságát,
Részletesebben7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei. Az őskor és az ókori kelet
7. osztályos történelem osztályozóvizsga témakörei Az őskor és az ókori kelet 1. A történelem forrásai. 2. Az őskőkor világa. 3. Az újkőkor változásai (gazdaság, életmód, vallás). 4. Az ókori folyamvölgyi
RészletesebbenA javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.
Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek
Részletesebben22. Bibliai történetek Újszövetség Jézus önmagáról (Jn 6,35. 51; 8,12; 10,7-15; 11,25; 14,6; 15,1-2)
7. évfolyam 1. Önismeret a Biblia fényében 2. A Szentírásban Isten szava (2Tim 3,16) 3. Megtérés és hit 4. Emberi kapcsolatok a Biblia fényében 5. Hitvallók a történelemben (gályarabok, hitvalló őseink)
Részletesebben26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.
26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Dr. Benke György: Hittan 7. RPI, 2000; Bottyán János: Hitünk hősei,
Részletesebben2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb
2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben
RészletesebbenTARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41
5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható
Részletesebben26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.
26. MAGYAR REFORMÁTOROK A KÖRNYEZETÜNKBEN Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Dr. Benke György: Hittan 7. RPI, 2000; Bottyán János: Hitünk hősei,
Részletesebben10. A világok összekapcsolódása
10. A világok összekapcsolódása 1. Színezd ki a térképen pirossal az amerikai földrészt, kékkel Európát, zölddel pedig Afrikát! 2. Csoportosítsd az alábbi állításokat aszerint, hogy a hódítások okaira
RészletesebbenCultura Nostra. Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedő. 1. forduló december 8.
Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedő 1. forduló 2016. december 8. 1. Hány forintot fizetett egy báró a búcsúcéduláért? a) 5 b) 10 c) 2 d) 3 2. Ki volt a Német-Római császár Luther fellépése
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenFélév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám2
Félév szám Min félévszám Max félévszám rgyfelvétel típu Tárgy kredit Tárgykövetelmény Heti óraszám1 Heti óraszám Kreditek a Tárgyfelelős nyomtatási neve tárgycsoportban ANYISM01 Anyanyelvi ismeretek Kötelező
RészletesebbenKözös nyilatkozatot fogadott el a Romániai Református Egyház és Romániai. Evangélikus-Lutheránus Egyház Zsinata
Közös nyilatkozatot fogadott el a Romániai Református Egyház és Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Zsinata 2017. 07. 04. Közös nyilatkozatot fogadott el a Romániai Református Egyház és Romániai Evangélikus-Lutheránus
RészletesebbenSzögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.
Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása 1830-1880 között ELTE Levéltári Nap 2017. November 3. 1847-ben működő felsőoktatási intézmények Sorszám Intézmény Korszak 1. Budai-Pesti
RészletesebbenGÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.
GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot
Részletesebben5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Szakmai kompetenciák A TANTÁRGY ADATLAPJA 1 A képzési program adatai 11 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 12 Kar Római Katolikus Teológia 13 Intézet Római Katolikus Didaktikai Teológia
RészletesebbenKeresztes háborúk, lovagrendek
Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb
Részletesebben2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd
2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenOsztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem
Osztályozó, illetve pótvizsga témakörök Történelem 9. évfolyam Ókor A zsidó vallás fő jellemzői. Az athéni demokrácia működése a Kr.e. 5. században. A görög hitvilág. A római hitvilág. Julius Caesar egyeduralmi
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenGéza fejedelemsége
Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar
RészletesebbenMozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron
Mozgalomból örökség - nemzetközi konferencia Kolozsváron 2016. 11. 10. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK A BBTE AULA MAGNA, FARKAS (KOGALNICEANU) UTCA 11. sz. II. Emelet 14.00 - Regisztráció 15.00-15.30 Köszöntések
RészletesebbenAlutheri reformáció elsõ jelei
A magyarországi reformáció kezdetei Dévai Mátyás, a magyar Luther Alutheri reformáció elsõ jelei 1521/22-ben jelentkeztek Magyarországon: az 1523. és 1525. évi országgyûlések egy-egy törvénycikkben foglalkoztak
RészletesebbenMEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.
MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenŐsz Előd: A közösségek döntési jogát erősítette meg a tordai ediktum
Ősz Előd: A közösségek döntési jogát erősítette meg a tordai ediktum 2014. 01. 14. Mindenki úgy tudja, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen mondták ki a vallászabadságot, illetve, hogy ekkor fogadták
RészletesebbenFéléves óraszám1. Tárgykövetelmény. típusa. FILOL0001 Bevezetés a filozófiába 2 2 Kötelező Kollokvium 10 Dr. Somos Róbert MT-TORTALB171801
tatanterv kódja SZVBAL10 TORTBAL01 Szabadon tárgyak BA Általános kompetenciákat fejl. bölcsészettud. és társadalomtud. ismeretek 10 Kötelező 1 6 8 Kötelező FILOL0001 Bevezetés a filozófiába Kötelező Kollokvium
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI
A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik
RészletesebbenSzabadságmozgalom, amely fogsággá változott
Szabadságmozgalom, amely fogsággá változott Evangelium folyóirat, 2014. június 17. http://tidskriftenevangelium.se/essa/frihetsrorelsen-som-blev-en-fangenskap/ Erik Eckerdal, svéd evangélikus lelkész (Knivsta
RészletesebbenSZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.
SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG. HÁLÓ KÖZÖSSÉGI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT S4 1052 BUDAPEST, SEMMELWEIS UTCA 4. 1/16. RÉSZ 2017. ÁPRILIS 24. HÉTFŐ 18.00
RészletesebbenETE_Történelem_2015_urbán
T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása
RészletesebbenI. Mátyás ( ) az igazságos
I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
Részletesebbennak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.
REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot
Részletesebben2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL
2000. ÉVI II. TÖRVÉNY A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ SZERETETSZOLGÁLATÁRÓL PREAMBULUM A szeretetszolgálat az anyaszentegyháznak, a hitre jutott emberek önkéntes közösségének hálaáldozata (Róm 12,1;
RészletesebbenTörténelem 5. évfolyam. - Redmentás feladatsorok - ISM.KELET. Gyakorlás
Történelem 5. évfolyam - Redmentás feladatsorok - I. Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Őskori elődeink Az őskori kultúra Barlangokból a falvakba Holdévektől a napévekig Az első városok Mezopotámiában
RészletesebbenXXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS.
KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXV-ik éuf September October 1890. 5-ik füzet. HUSZ JÁNOS. Az első társadalmi élet keletkezése óta, a történelem tanúsága szerént az emberi természetben mindég meg volt a hajlam, hogy
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenKatolikus megújulás Északkelet-Magyarországon
Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki
RészletesebbenDEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István
DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának
RészletesebbenTörténelemtanulás egyszerűbben
Ádám Gáspár Történelemtanulás egyszerűbben Vázlatok a történelem tantárgy 5-8. évfolyamának oktatásához Készült a 2012-es kerettanterv alapján Tartalom Előszó... 9 5. évfolyam... 11 I. Az őskor és az ókori
RészletesebbenKonferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról
BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október
RészletesebbenCultura Nostra PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG RÁKÓCZI SZÖVETSÉG FEBRUÁR 7.
Cultura Nostra PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG RÁKÓCZI SZÖVETSÉG XVI. KÁRPÁT-MEDENCEI TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐ Reformáció Magyarországon ÍRÁSBELI MÁSODIK FORDULÓ 2017. FEBRUÁR 7. ISKOLA NEVE ÉS PONTOS CÍME:...... CSAPATTAGOK:
RészletesebbenA kiegyezést (1867) követően 14 év előkészítő munkával, 1881-ben Debrecenben létrejött a Magyar Református Egyház teljes szervezeti egysége.
Preambulum A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz
RészletesebbenBethlen Gábor és a vallási türelem
Buzogány Dezső Bethlen Gábor és a vallási türelem Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan
Részletesebben1. osztály. A tanév során tanult énekek közül 5 ifjúsági és 5 református énekeskönyvi ének ismerete.
1. osztály Külső jegyek alapján a református templom sajátosságainak felismerése. A bibliai teremtéstörténetének korosztályi szintű ismerete. Noé és a vízözön történetének ismerete. Az elveszett bárány
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenBevezetés A kelet-közép-európai régió reformációja a törések és kontinuitások dinamikájára
Bevezetés A kelet-közép-európai régió reformációja a törések és kontinuitások dinamikájára mutat rá, amely több évszázadon keresztül húzódott Erdélyben, Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenSZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok
Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-
RészletesebbenA KATEDRÁRÓL. A reformáció öröksége Csohány János
A KATEDRÁRÓL A reformáció öröksége Csohány János Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa azt mondta, nem innováció volt, ami a reformációval elkezdődött, hanem olyan mozgalom,
RészletesebbenTörténelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap
Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei
RészletesebbenA világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt
AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között
RészletesebbenA VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)
Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és
RészletesebbenGRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK
GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTÖRTÉNELEM FELADATLAP
VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI
RészletesebbenORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2011/2012 ISKOLAI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS
ORSZÁGOS TÖRTÉNLM TANTÁRGYI VRSNY 2011/2012 ISKOLAI FORULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhetı elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetőivel jelöltük. Az itemek
RészletesebbenAz Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos
SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen
Részletesebbend barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci
A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza
RészletesebbenOktatási Hivatal TÖRTÉNELEM. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló TÖRTÉNELEM Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló Megoldások A nyílt végű kérdésekre a válaszokat
RészletesebbenKATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század
KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki
Részletesebben