-1- Lecke: A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK. I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói

Átírás

1 -1- A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK I. A nagy földrajzi felfedezések kiváltó okai, mozgatórugói fokozódott Európában az aranyéhség a fejlődő gazdaságok és a pénzt használó kereskedelem szomjazta a nemesfémet óriásira növekedett a keleti luxuscikkek és a fűszerek (India) iránti igény az Indiával és a Távol-Kelettel folytatott kereskedelem hasznát lefölözték az arab közvetítő kereskedők új (tengeri) kereskedelmi útvonalak kellettek a török terjeszkedés akadályozta és drágította a hagyományos utakon folytatott távolsági kereskedelmet új utak kellettek II. A nagy földrajzi felfedezéseket elősegítő tényezők térképészeti ismeretek fejlődése navigációs eszközök fejlődése, használatuk elterjedése (iránytű, kvadráns, asztrolábium) a világkép változása: a Föld lapos korong a Föld gömb alakú új, hosszú tengeri utakra alkalmas hajótípusok megjelenése (portugál caravella: 20 m hosszú, III. A nagy földrajzi felfedezések ( század) (1) Az első hullám: a portugálok (portugál támogatással, portugál lobogó alatt) Bartolomeu Dias: 1487-ben elérte Afrika legdélebbi pontját : Vasco da Gama a Jóreménység fokának megkerülésével első európaiként eljut ezen az úton Indiába (2) A második hullám: a spanyolok (a spanyol korona támogatásával, spanyol lobogó alatt) Kolumbusz Kristóf útjai: - Európából nyugat felé hajózva akarta elérni Indiát (gömb alak!) Amerigo Vespucci:; róla nevezték el Amerikának Fernando de Magellan: ők hajózták körül először a Földet IV. A nagy földrajzi felfedezések következményei a meghódított területek az európai hatalmak gyarmatai lettek a gyarmatok nyersanyagforrásként és felvevőpiacként is funkcionálnak özönlik a nemesfém (arany, ezüst) Európába rendkívül sok új növény jut el Európába (burgonya, paprika, paradicsom, kukorica, kakaó stb.) a meghódított őslakosokat az ültetvényeken dolgoztatták a fejlett kultúrákat lerombolták a hódítók

2 -2- AMERIKA ŐSLAKÓI: AZ INDIÁNOK II. Az Azték Birodalom Közép-Amerikában, a mai Mexikó területén virágzó kultúra, fejlett civilizáció katonai jellegű, jól szervezett birodalom a katonák és a papok állnak a társadalom csúcsán fővárosa Tenochtitlan volt a 16. század elején III. Az Inka Birodalom Dél-Amerikában, zömében a mai Peru területén, az Andok hegyláncain virágzó kultúra, fejlett civilizáció uralkodójukat Inkának nevezték jellemző a Napisten imádata fontosabb városok: Cuzco, Quito, Cajamarca, Machu Picchu jól kiépített városok, fejlett út- és csatornahálózat jellemezte IV. Európa és Amerika találkozása a hódítókat a nemesfémek utáni vágy hajtotta (az Azték és főleg az Inka Birodalomban meg is találták számításukat: nemesfémözön Európába) az őslakosokat rabszolgává tették, és az ültetvényeken (cukornád, gyapot, dohány stb.) illetve a bányákban dolgoztatták az európaiak által behurcolt betegségek és a kegyetlen bánásmód miatt az indiánok 90%-a meghalt a 16. században a 16. század közepétől megkezdődött a néger rabszolgák (a feketék ) behurcolása Afrikából virágzó iparág alakult: a rabszolgakereskedelem

3 -3- A VILÁGGAZDASÁG KIALAKULÁSA I. Európa és a világ gazdasági összekapcsolódása népességnövekedés Nyugat-Európában (15. sz.) kevés a mezőgazdasági termény, az élelmiszer a kereskedők Közép- és Kelet-Európából hozzák be, ahová cserébe az ott hiányzó iparcikkeket szállítanak összekapcsolódnak Európa gazdasági régiói változások a távolsági kereskedelemben (15. sz. vége): (1) fűszerek, luxuscikkek élelmiszerek, iparcikkek, nyersanyagok (2) Földközi-tenger Nyugat-Európa atlanti-óceáni partvidéke II. A manufaktúrák kialakulása Nyugat-Európában megélénkült az európai kereskedelem megnövekedett az iparcikkek iránti kereslet a céhek nem tudták azt kielégíteni új ipari termelési formák alakultak ki manufaktúra: tőkés ipari üzem (pénzbefektetés nyersanyag, munkaeszközök vásárlása bérmunkások foglalkoztatása készáru eladása haszon) III. A világgazdaság kialakulásának következményei Nyugat-Európa válik a gazdasági fejlődés központjává a bankárok kölcsönöket, hiteleket adnak a tőkés vállalkozásokhoz a beáramló rengeteg nemesfém csökkenti a pénz értékét csökken a pénz értéke + élelmiszerhiány az árak gyorsan emelkednek (árforradalom) népességnövekedés olcsó munkaerő alacsony bérek elszegényedés megnő a koldusok száma CÉH céhmesterek dolgoznak saját tulajdonú munkaeszközök kézi erővel folyik a munka teljes munkafolyamat elvégzése tiltják a versenyt viszonylag kevés késztermék drágán előállított áru kiváló minőségű termék MANUFAKTÚRA bérmunkások dolgoznak a munkaeszközök a tőkés tulajdonai kézi erővel folyik a munka a munkafolyamatot részekre bontják megindul a verseny tömegtermelés minél olcsóbb előállítás közepes (vagy silány) minőség

4 -4- A VALLÁS MEGÚJULÁSA I. A reformáció kezdete - egyházi méltóságok, szertartások fényűzései - visszaélések (pl. búcsúcédulák) , Wittenberg: Luther Márton (német Ágoston-rendi szerzetes, egyetemi tanár) 95 tétele: (1) a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg (2) nincs szükség az egyház közvetítésére (3) az egyháznak vissza kell térni a szegénységhez (4) a szerzetesrendeket fel kell oszlatni (5) nemzeti nyelvű egyházi szertartások stb. - nézetei futótűzként terjedtek elindult a keresztény egyház megújítását célzó mozgalom (reformáció) II. A reformáció irányzatai - a mozgalom különböző irányzatokra bomlott: (1) Luther Márton követői: lutheránusok evangélikus egyház (2) Kálvin János követői: kálvinisták református egyház újrakeresztelők (anabaptisták) szentháromság-tagadók (antitrinitáriusok) Magyarországon: unitáriusok - protestánsok : a reformáció híveinek összefoglaló neve III. A katolikus megújulás - katolikus megújulás: ellenreformáció - az inkvizíció újraélesztése : Loyolai Ignác megalapította a jezsuita rendet) : tridenti zsinat: (1) a katolikus hittételek, szentségek, szertartások megerősítése (2) megtisztulás: az egyház belső fegyelmének helyreállítása (3) a papképzés megszervezése) IV. A reformáció következményei - vallásháborúk és vallásüldözések : augsburgi vallásbéke ( cuius regio, eius religio : akié a föld, azé a vallás) - kulturális hatások: (1) fejlődik a művelődés, nő a műveltség (2) a nyomdákban irodalmi művek készülnek (3) új iskolák alapítása (4) Bibliafordítások nemzeti nyelvre

5 -5- A SPANYOL VILÁGBIRODALOM ÉS NÉMETALFÖLD I. Spanyolország felemelkedése század vége: (1) egységes Spanyol Királyság (dinasztikus házasságok) - kedvező földrajzi fekvés úttörő szerep a felfedezésekben hatalmas területű gyarmatok nemesfémözön : V. Károly német-római császár és spanyol király uralkodása: (1) Európa egyik vezető hatalma Spanyolország : kettéosztotta birodalmát: (1) Német-római Császárság: öccse, Ferdinánd irányította (2) Spanyol Királyság: fia, II. Fülöp irányította II. A németalföldi szabadságharc - Németalföld: a birodalom leggazdagabb tartománya - a kialakuló ellentét okai: (1) jogok semmibe vétele (2) súlyos adók (3) protestánsok üldözése - szabadságharc a spanyol uralom ellen : az északi tartományok kinyilvánították függetlenségüket Hollandia - III. Hollandia a fejlődés élén - fejlett ipar; a világkereskedelem központja - a kor legfejlettebb mezőgazdasága (vetésforgó, virágkertészet, csatornák, szélmalmok stb.) - manufaktúrák alapítása - a tenger fuvarosai a világkereskedelem irányítói IV. Spanyolország hanyatlása - azonnal kiáramlott a rengeteg nemesfém - gyenge gazdaság, a kereskedelem és az ipar nem fejlődött - az angol kalózok fosztogatásai : a győzhetetlen armada (Grand Armada) veresége az angolokkal vívott tengeri háborúban - vereség a hollandoktól - a rövid életű spanyol világbirodalom lehanyatlott

6 -6- A TENGEREK KIRÁLYNŐJE, ANGLIA I. A tőkés fejlődés jelei Angliában - gyors gazdasági fejlődés a 16. század elején - gyapjú iránti igény juhtenyésztés mezőgazdaság átalakulása ( bekerítések ) posztóipar, manufaktúrák rohamos fejlődése - kedvező földrajzi fekvés kereskedelem, kalózkodás - tengeri nagyhatalommá vált II. Vallási és politikai ellentétek - VIII. Henrik ( ): (1) anglikán egyház század vége: egyensúly a király és a parlament között a kormányzásban század eleje: a királyok (I. Jakab, I. Károly) korlátlan hatalmat akartak kiépíteni III. Forradalom Angliában : az összehívott parlament ellenállt I. Károly kéréseinek a forradalom kezdete - kezdetben politikai küzdelem (királypárti gavallérok parlamentet támogató kerekfejűek ) - később fegyveres összecsapások polgárháború - Cromwell Olivér újjászervezte a parlament hadseregét ( vasbordájúak ) - parlamenti győzelem I. Károly kivégzése (1649) - az államforma: köztársaság - Cromwell halála után visszahívták I. Károly fiait - a parlament Orániai Vilmos személyében külföldi uralkodót hívott meg - vér nélküli királycsere: dicsőséges forradalom (1689) IV. Az alkotmányos királyság - az új államforma: alkotmányos királyság - a király uralkodik, de nem kormányoz, a hatalom ágait megosztották: (1) parlament (törvényhozó) (2) parlamentnek felelő kormány (végrehajtó) (3) független bíróságok (igazságszolgáltató)

7 -7- A NAPKIRÁLYOK SZÁZADA I. Háború háborút követ - a 17. század szinte egészében háborúk zajlanak : harmincéves háború: (1) katolikus Habsburgok protestáns alattvalóik (2) sok európai ország csatlakozott (több szakaszból állt) (3) hatalmas pusztítás (4) Habsburg vereség : vesztfáliai béke: (1) a Német-római Császárság 300 önálló államra esett szét (2) a győztesek területeket kaptak (3) elismerték Hollandia és Svájc függetlenségét (4) lezárták a vallásháborúkat II. A korlátlan királyi hatalom Franciaországban - a rendek és a parlament háttérbe szorultak - korlátlan királyi hatalom: a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom az uralkodó kezében összpontosul - XIV. Lajos uralkodása ( ): (1) Napkirály : uralkodása és fényűző udvara (Versailles) követendő példa Európában (2) nagy létszámú állandó hadsereg (3) hadjáratok, az ország területének növelése (4) vereség a spanyol örökösödési háborúban ( ) - a fényűzés, a hadikiadások kiürítették a kincstárat - a francia nép jelentős része nyomorgott III. Nagy Péter Oroszországa - I. (Nagy Péter) cár: Oroszország fejlesztése: (1) Nyugat-Európa a minta (2) új főváros: Szentpétervár (3) hódítások - Oroszország nagyhatalommá vált, de fejlettsége jelentősen elmaradt Nyugat- Európától

8 -8- TUDOMÁNY ÉS KULTÚRA AZ ÚJKOR KEZDETÉN I. Nem a Föld a Világegyetem központja század: új tudományos felfedezések ellentét az egyházzal - Nikolausz Kopernikusz: a Föld kering a Nap körül - hasonlóan gondolkodtak: Giordano Bruno és Galileo Galilei II. Egy új gondolkodásmód megjelenése - középkori gondolkodásmód: tekintély-elv - újkori gondolkodásmód: kétely, tiszta ész, helyes gondolkodás, tapasztalat, kísérlet - Rene Descartes: a józan ész elsődlegessége,tapasztalás, a megfigyelés az elsődleges III. A reneszánsz és a barokk művészet - reneszánsz: (1) század (2) az itáliai központból sugárzott ki (3) az ókori művészet értékeinek újjászületése (4) építészet, festészet, szobrászat (Itália): Giotto, Donatello, Leonardo, Michelangelo, Raffaello stb. (7) irodalom, zene (Itálián kívül): Shakespeare (angol drámaírók) - barokk: (1) század (2) a katolikus megújuláshoz kapcsolódik hatalmas méretek és pompa jellemzi (pl. Szent Péter-bazilika, Róma) (3) irodalom: Cervantes (spanyol): Don Quijote