Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben
Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre kényszerítette Európát.miközben Henry Kissinger megkérdezhette: mi is Európa telefonszáma?
Az elmúlt évtizedekben.. Globális verseny felerősödött Több új gazdasági hatalom is megjelent (Kína, India) az USA és EU mellett A kölcsönös függőség (interdependencia) növekedett Ezért a suparhatalmak fő törekvése a versenyképesség fenntartása, növelése
Versenyhelyzet a növekedés mértéke, és munkanéküliség szintje USA- ok, EU probléma Valuta erőssége, költségvetés: USA billeg, EZ ok Kína: veszélyes tempójú növekedés, Alulértékelt, nagy mennyiségű szabad tőke (felhalmozás)
Az Európai Unió A világ legnagyobb egységes piaca(450 millió) A világon megtermelt javak egyharmadát termeli GDP-je nagyobb mint az USA-é EU: 10215 USA: 9 440 milliárd 1 főre eső GDP EU : 22 300 USA: 32 100, Kína : 1000- EUR Gazdasági szerkezete tercier jellegű: Mg: 2%, ipar 27%, szolgáltatások 71%
A globalizáció nem új jelenség Már a XVII- ban felismerték, hogy a tőkepiacok nemzetköziesedése csökkenti a kormányok kényszerítő hatalmát, de ezzel párhuzamosan nő a kormányok gazdasági hatalma- jó esetben polgáraik hasznára: pl: államkötvények kibocsátásával olykor nagyobb jövedelemhez jutottak, mint a polgárok adóztatásával ( Thomas MUN angol közgazdász, a merkantilizmus megalapítója ) Európa esetében a Globalizáció europaizálódást jelent: központja Brüsszel Pénzügyi hatalma majdnem nulla Szabályozó hatalma növekvő, erős
EURÓPA erőssége/ gyengesége Újraelosztó hatalma csekély( EU GDP 1%- a) Szabályozó ereje egysre sélesebb körre terjed ki, mellyel EU verseny pozicióit képes javítani, rontani Az EU- a szabályok lebontásával kűzd Európa globalizációjáért, és az EU világgazdasági pozícióinak javításáért
Transznacionalizálódás Külkereskedelem szerepe a GDP%-ban 1965: 12% 1988: 20% 2003: EU: 17 %, USA 16% Japán: 17%, Kína: 54% Vállaltegyesülések: 2000-ben Eu Észak Amerikai befektetései: 224 md. É-A Eu befektetései 88 md.
A globalizáció eredményei A tőkepiacok növekvő szerepe Multinacionális vállalatok diverzifikálódása stabilizálja a piacokat A piacok összefonódása miatt a válságok az egész világra kiterjedhetnek:pl: IT buborék kipukkanása, kreatív könyvelés okozta nagy összeomlások Globális pénzügyi tőkeállomány /növekedése: 1980=100, 1996: 225%,2003: 325%
A GLOBÁLIS TŐKEÁRAMLÁS KÖVETKEZMÉNYEI Kialakult a pénzügyi piacok mély integrációja, harmonizációja Változnak az árfolyamrendszerek: ma három lebegővaluta a meghatározó Hatalmas megtakarítás- készlet alakult ki a világban, amely jó megtérülést, és kockázatdiverzifikációt keres: növekedésre serkent és stabilizál Radikálisan növekszik a fejlődő és feltörekvő térségekbe irányuló tőke: kiegyenlítés Növekszik a FDI befektetés aránya a tökeáramlásban Pénzügyi szolgáltatások fejlődése, szélesedése A SZABÁLYOZÁS NEMZETKÖZIESEDÉSE IS FOLYAMATBAN VAN
A nemzetközi verseny 2000 előtt A tőke javak a korábbinál szélesebb földrajzi területet fogott be ( távol kelet, India, Kína Az FDI- révén a technológiai fejlődés is szétterült A nemzetállamok, tőkék- alkalmazkodásra kényszerülnek- az új folyamatok miatt Felgyorsult fejlődés, növekedés Bíztató munkaerő piaci és fogyasztási adatok Új víziók jöttek létre: az új gazdaságról fejlődési paradigmaváltásról AZ EU Lisszaboni programja létrejött
2000 után.. kijózanodás Technológiai buborék kipukkadt A tőketulajdonosok becsapták a befektetőket A növekedésbe vetett hit túlzottnak bizonyult Lelassult, fejlődés újra struktúrálódtak a tőkepiacok és a termékpiacok EU gazdaságának hátrányai ismét láthatóvá váltak
AZ USA és Európa gazdasági teljesítményének különbségei, okai 1990 és 2004 között USA, Ausztrália,Kanada, Anglia és Irország átlagos növekedése: 30% szemben : A német, francia, olasz, japán ütemmel :15% MIÉRT? Európa országai nem hozták meg a strukturális döntéseket, mert ragaszkodtak a magas adókra és jóléti újraelosztásra épülő szociális modellhez
A modellváltás elmaradásának következményei A szociális biztonságra épülő rendszerben csökkent A munkaerő flexibilitása Vállalkozási kedve Sokan idő előtt kivonultak a munkaerőpiacról A vállalkozói szféra- kötve az ipari termelő hagyományokhoz lassan állt át a szolgáltató tevékenységekre- miközben A termelő vállalatok az olcsóbb munkaerő felé mozdultak A gazdasági és szociális szabályozás nem támogatta a gazdasági szereplők és az egyének rugalmas alkalmazkodását A szociális vívmányok, erős szakszervezetek akadályozták az alkalmazkodást
Erős lemaradás a termelékenyég terén Jelentős munkanélküliség alakult ki Egyes e területeken erős versenyképesség maradt( félvezető- mobil-, orvosi műszer gyártás, környezetvédelmi technológiák de Lemaradás az IT iparágakban, K+F ben, oktatási beruházásokban Veszteség: USA agyelszívás A népesség gazdasági aktivitáásában A nagy ellátórendszerek önfenntartó képességében
Wim kok
2005, a Német szövetségi Foglalkoztatási ügynökség javaslatai a helyzet javítására Bővíteni a foglalkoztatást, különösen 55-év felett Enyhíteni az üzleti világot terhelő adminisztratív- terheket Liberalizálni a postai és vasúti szektort Javítani a közbeszerzési rendszert Fokozni a versenyt a (monopolhelyzetű) hálózati iparban Csökkenteni az agrártámogatásokat, mérsékelni az importkorlátokat Javítani az Európán belüli mobilitást és nyugdíjjogok hordozhatóságát