A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (VII-IX. sz.) Ism. I.) Szórványemlékek 1.) Antik formák továbbélése (Köln: St. Gereon 380, Zadar: San Donato - 805) 2.) Bizantikus formák átvétele (Saint-Germigny-des-Pres - 806) 3.) Ókeresztény bazilika gallikán változatai a.) Róma-városi hosszházas nyomán (Brixworth, Hexham, - 670 k. redukált változat: Bradford 704/X. sz.) b.) Keleti hosszházas nyomán (Mozarab León: San Miguel X. sz.) c.) Keleti centrális nyomán (Bande: Santa Comba, San Pedro de la Nave VII. sz.) II.) A Karoling reneszánsz (749-919) 1.) Császári építkezések(aachen: Palotakápolna 796-805) 2.) Térítő bencés szerzetesi építészet a.) Keresztházas memoriális nyomán (Fulda 802-812) b.) Körüljárós memoriális nyomán (Corwey 873-885) c.) Kvadratív szerkesztéssel (Centula 790-799, kolostorterv 820 k)

A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint stílus - fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az antikizáló romanika ). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barárnak tartott sötét középkort (media tempestas - 1469). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék (R a u l Glaber: A történelem öt könyve - 1003) A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: új földterületek feltörése (kolonizáció), termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népeség-növekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

A ROMANIKA FOGALMA Először 1818-ban használja Charles de Gerville, mint stílus - fogalmat. Értelmezésében elsősorban az itáliai, délfrancia és ibériai középkori épületeket jelenti a XI. sz-tól (ma ez számunkra az antikizáló romanika ). Jelentősége, hogy megbontja, értelmezi és szétválasztja a reneszánsz óta egységesen barárnak tartott sötét középkort (media tempestas - 1469). A kortársak is érezték a drámai váltást a kor szellemében és ezzel párhuzamosan építészetében: Az említett ezredik éven túl, mintegy a harmadik év beálltával, szerte az egész földkerekségen, de főleg Itáliában és Galliában hozzákezdtek az egyházak építéséhez Úgy látszott, mintha a világ maga is ledobta volna avult régiségét, s mindenütt templomok ragyogó ruhájába öltözködnék (R a u l Glaber: A történelem öt könyve - 1003) A változás alapja a mezőgazdaság lassan induló, de ekkor felgyorsuló forradalma: új földterületek feltörése (kolonizáció), termelés sokfélesége: szántó, kert, szőlő, erdő (diverzifikáció), a technikai újítások elterjedése (innováció) Eredménye a népeség-növekedés, anyagi gyarapodás társadalmi tagolódás. A szellemi élet az egyház megújulásával (Cluny reform) és a központosított állam eszméjével (Restauratio Imperii: 962 II. Ottó Német-Római Császár) járul a társadalmi forradalomhoz.

A romanika, mint konvertált építészet-esztétika A romanika korszak? Vagy stílus? A közös források és szellemiség, vagy a közös jelenségek teszik egységes emlékcsoporttá? A teológiai elvek következetes, szimbolikus megjelenése - az építészetben a terek intellektuális tartalma dominál Az építészet követi a vallásosság változását: ahogy Nyugat- Európa népei megemésztik és magukévá teszik az elvont, pneumatikus, keleti misztérium-vallást, úgy materializálódik az építészet a tér konvencionális használta mellett a szerkezetekre fordul a figyelem. Ez éppúgy megnyilvánul a függőleges térhatárok (homlokzatok) artikulálásában, mint a térlefedések (boltozatok) fejlődésében, mely robbanásszerű. Mindazonáltal az építészet kapcsolatrendszere is megváltozik: az introvertált térrendszerek helyett (melyek elzárkóztak és nélkülözték a kapcsolatot a környezettel), az épületek szoros kapcsolatba lépnek a naturával, utalnak rá, felöltöznek belőle - de rendre uralkodnak rajta. Ezt a szellemiséget legkarakteresebben világi hatalmak megrendelői oldalának legfőbb képviselője a c s á s z á r i u d v a r, valamint az egyházi oldal szinte kizárólagos hiteles képviselője a b e n c é s r e n d képviseli.

A ROMANIKA FOGALMA A romanika forrásai: antik, bizánci (keleti) és pogány helyi hagyományok Saint-Gilles: apátság kapuja Velence: San Marco Pomposa: lombard motívumok

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom 1007-1033) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm 1025-1159) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm 1188-1234, Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) A preromán többfunkciós westwerk továbbfejlődésének két útja a nyugati szentély és a nyugati karzat. Az előbbi a szakrális funkciókat gyűjti magába (nagyhéti liturgia, temetés), míg a karzat a profán feladatoknak felel meg (kegyúri reprezentáció. Preromán westwerkes Templomok (8-9. sz.) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033) Quedlinburg: Sankt Servatius Nyugati-karzatos templom (8-9. sz., 1070-1129, Száli-frank!)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033) Reichenau-Obercell: Sankt Georg apátság temploma (9-10. sz.)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Hildesheim: Sankt Michael Két-szentélyes apátsági Templom (1007-1033)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete A.) A Szász-dinasztia építészete (919-1024) Quedlinburg: Sankt Servatius Hildesheim: Sankt Michael - Két-szentélyes apátsági templom (1007-1033)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 1025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106,

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm Speyer I.: 025, 1030-1061, Speyer II.: 1090-1106, Építészeti előképek: Betlehem - Jézus születése templom Corvey: Westwerk födszinti előcsarnok

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Speyer: Császárdóm (1025-1031, 1065-, 1081-, 1159)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete B.) A Száli-Frank-dinasztia építészete (1024-1117) Mainz: Császárdóm (978-1036, 1085-1239 Worms: Császárdóm (11. sz. eleje-1181, ill.: 1234 Hohenstauf-kor!)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254) Bamberg: Császárdóm (1004-1012, 1081-1111, 1188-1237) Naumburg: Császárdóm (11. sz. eleje-1280)

A Romanika építészete I. A gerincvonal a Német-Római Császárság építészete C.) A Hohenstauf-dinasztia építészete (1117-1254)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília

A romanika interregionális áramlatai I. Progresszív áramlatok: Lombard Romanika Az első román stílus

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Cividale dei Friuli: Tempietto Longobardo (VIII. sz. közepe)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Milano: San Vincenzo in Prato (770, 806-, X. sz. eleje)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Milánó: Sant Ambrogio 386, 822-849, 1018-1050, 1128-1144, 12. sz. vége)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Milánó: Sant Ambrogio (379-286, 822-849, 1018-1050, 1128-1144, 12. sz. vége)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Como: Sant Abbondio (V. sz., 1050-1095)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Como: Sant Abbondio (5. sz., 1027-1095,)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Como: Sant Abbondio (5. sz., 1027-1095,)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Pávia: San Michele (1100-1160)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.) Pávia: San Michele (1100-1160)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészete (VIII-XIII. sz.)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Itáliában(XI-XIII. sz.) Verona: San Zeno Maggiore (Emilia Romagna) 1125-1139 Pomposa: apátság (Veneto) IX-XI. sz. San Leo (Marche): Pieve (IX-XI. sz.), Katedrális ( XI-XII. sz.)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Dijon: apátság (Burgundia) 1001 után

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Tournus: apátság (Burgundia) 1020 után

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Chapaize: apátság (Burgundia) 1030 után

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Le Puley: perjelség (Burgundia) XII. sz.

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Ripoll: Santa María apátság (Katalónia) 888, 932, 957, -1032 (Oliba apát)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Taüll (Katalónia): San Climent apátság 1064-1123

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Németországban (IX-XIII. sz.) Regensburg: Sankt Emeram (1010-1052) és Sankt Jakob (12. sz.) Hildesheim: Sankt Michael (1007-1024) Lombard, gallikán hatásokat mutató délnémet templomok Speyer: Dóm (1025-1061, mai kórus 1065-től ) és Maria Laach (1156-1177)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Trogir: Katerdális (1213-1251, 17. sz.)

A Romanika építészete II. Interregionális áramlatok A.) Lombardia építészetének elterjedése Magyarországon és Dalmáciában (IX-XIII. sz.) Jáki nemzetségi monostortemplom (1220-1256)