A Ket.-novella Előadás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényről a 2009. október 1-jétől hatályos Ket.
Az előadás fő célja Nyújtson elméleti ismereteket a Ket. módosuló rendelkezéseiről Elősegítse az egységes jogértelmezési jogalkalmazási gyakorlatot Fejlessze az általános közigazgatási hatósági ismereteket
Az előadás fő részei 1. Bevezetés 2. Alapelvek és alapvető rendelkezések 3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 4. Kapcsolattartás szabályai 5. Az elsőfokú eljárás 6. A hatóság döntései
Az előadás fő részei 7. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 8. Hatósági ellenőrzés 9. Jogorvoslatok 10. Végrehajtás 11. Eljárási költség és viselése 12. Kérdések megválaszolása
1. Bevezetés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket.- novella) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény
2. Alapelvek és alapvető rendelkezések Eljárási alapelv: Önállóan is felhívható, de az egyes rendelkezések értelmezésénél is iránymutató normatív szabályrendszer. Az alapelvek forrásai Címzettek Csoportosítás» Alapelvek» Alapvető eljárási jogok és kötelességek» Alapvető rendelkezések
2.1. A Ket.-novella és az eljárási alapelvek Elektronikus kapcsolattartás szabályainak változása Két alapvető elv» Csak törvény írhat elő elektronikus kapcsolattartást.» Az ügyfél joga, hogy egy alkalommal kapcsolattartási formát váltson az eljárás során. Elektronikus tájékoztató szolgáltatás szabályai Új 8. (3) hatóságok ösztönzése Jogorvoslati jogra vonatkozó rendelkezés kikerül Ket. 3. (2) c) döntés kifejezés Bírósági gyakorlat
2.2. Nyelvhasználat Ket képzés Főszabály: a Magyar Köztársaságban a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar Eltérések:» a kisebbségi önkormányzatok hatósági eljárásuk során a magyar nyelv mellett más hivatalos nyelvet is használhassanak» a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy a közigazgatási hatóságnál használhassa az adott kisebbség nyelvét» a nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személyekhez kapcsolódó eltérések.
2.3. A törvény hatálya Tárgyi hatály meghatározása: az ágazati jogszabály csak ott térhet el a Ket. szabályaitól, ahol a Ket. maga ezt általánosságban vagy egyedileg lehetővé teszi 2009. október 1-je után az ágazati jogszabályokból (törvényekből, kormány- és miniszteri rendeletekből) eltűnnek a Ket.-tel párhuzamos vagy ellentétes rendelkezések
A Ket. és a különös eljárási normák Ket képzés 2.3.1. A Ket. és a különös eljárási normák + Kiegészítő jellegű rendelkezések Ket. hatálya alól kivett eljárások Ket. hatálya nem terjed ki csak ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg Ket. ún. egyedi felhatalmazása alapján törvény Ket.-től eltér Lásd előző, de Kormány vagy miniszteri rendelet, vmennyi jogszabály eltér EU jogi aktusaival és a nemzetközi szerződésekkel való viszonyt meghatározó Ket. 14. - meghatározott jogforrási szinteken meghatározott intézményeknél eltérés
2.3.2. A Ket.-novella különös eljárási normákkal kapcsolatos főbb módosításai Kivett eljárások köre bővül Privilegizált eljárások körének pontosítása EU jogi aktusai és a Ket. közötti viszony Nemzetközi szerződések és a Ket. TB ellátás
2.4. A közigazgatási hatóság Közigazgatási hatósági ügy egyik ismérve Ket.-novella: Hatóságok köre kiegészül (Ötv.-vel összhang) 12. (3) e) nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szövegrész elhagyásával törvény vagy kormányrendelet egyéb szervezetet, köztestületet vagy személyt ruházhat fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására A hatóságok köre a Ket.-novella alapján
2.5. Az ügyfélfogalom Ket képzés Visszatérés az Áe. ügyfélfogalmához: a jogi helyzetre utalás elhagyása Kikerül a fogalomból az ügyfél nyilvántartásba vette adataira vonatkozó exemplifikatív felsorolás A hatályos fogalom: Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
2.6. Hatásterület Ket képzés Probléma: nem volt megfelelően rögzítve a hatásterület lehatárolásának kritériuma és eljárása, a hatóságoknak gyakran saját belátásukra kellett hagyatkozniuk az érintettség vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlantulajdonos és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlannyilvántartásba bejegyezték A Ket.-novella módosítja a hatásterület fogalmát is.
2.7. Feladatkörében érintett szervek és a nyilvánosság részvétele A Ket.-novella visszatér az Áe. szóhasználatához: hatóságok helyett a közigazgatási szerveknek biztosítja az ügyféli státuszt a Ket. 15. (4) bekezdésében Változatlan: érdekvédelmi és társadalmi szervezetek ügyféli jogállása Összefoglalva a Ket. alapján ÜGYFÉL
2.8. További újítások az ügyféli jogállással kapcsolatban Ügyféli jogok alapeljárásban való részvételhez kötése Indok: visszaélésszerű joggyakorlás lehetősége Csak szabályszerű értesítés ellenére be nem kapcsolódó ügyféllel szemben Ügyféli jogállás megtagadása Ügyféli jogállást megtagadó végzés elleni fellebbezés lehetősége Eljárás egyéb résztvevői (7) 172. c) Hatósági tanú
2.9. Jogutódlás Ket képzés Kérelemre indult eljárás esetén a kérelmező ügyfél kiesése folytán a jogutódnak külön kérelmeznie kell a jogutódlás megállapítását. határidők (obj. + szubj.) Minden más esetben határidő nélkül a hatóság erről való értesítését és a hatóság erről szóló döntéshozatalát követően automatikusan lép a jogelőd helyébe a jogutód. Külön jogszabály eljárás jogerős lezárása után is nem szállnak át azok a jogok és kötelezettségek, amelyeket a hatóság a kieső ügyfélre, annak személyére, magatartására, mulasztására tekintettel állapított meg.
2.9. Jogutódlás II. Személyhez kötődően meghozott végzések 3 fajtája Ket képzés az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító a fizetési kedvezményt megállapító a költségmentesség csak természetes személynek nyújtható + A jogutódlásról szóló döntés (5 munkanap, önálló fellebbezés)
2.10. Adatkezelés Ket képzés az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti a hatóság a törvény által védett titokra és a hivatás gyakorlásához kötött titokra nem külön-külön vezet be önálló terminológiát, hanem egységesen a védett adat a hatóság jogszabályban meghatározott módon és körben jogosult az eljárás lefolytatásához szükséges védett adat megismerésére A természetes személyazonosító adat fogalma (1996. évi XX. törvény)
3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség: 3.1. Joghatóság Általános szabály: a magyar ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el Különös joghatósági szabály: törvényben Nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén (hontalanokra is alkalmazható) Külföldön tartózkodó ügyfél esetén A joghatóság meglétét a hatóság eljárás egész időtartama alatt hivatalból vizsgálja, ha megállapítja, hogy nincs Ket. 22. (1) bekezdés, 30. a) pont A joghatóság hiányában hozott döntés semmis.
3.2. Hatáskör Hatáskör - telepítés mindig jogszabályban 19. (1) új rendelkezés: jogszabály a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthet első fokon eljáró hatóság helyett: elsőfokú hatóság vagy első fokú döntést hozó hatóság; Ket. 106. : fellebbezés elbírálására jogosult hatóság Hatáskör - átruházás és a kiadmányozási jog Törvény: hatáskör átruházását csak kivételesen; pontosan melyik hatóságra (Legfelsőbb Bíróság 1/2003. közigazgatásipolgári jogegységi határozat) DE: ha a hatáskör gyakorlója kiadmányozási jogát jogszerűen átengedte, az nem minősül a hatáskör átruházásának (Ket. 19. kettéválasztja)
3.2. Hatáskör II. Ket képzés Nem minősül a hatáskör elvonásának: Ket. 19. (4) Sajátos csoport: önkormányzati hatósági ügyek Eljárási kötelezettség és a hatóság mulasztása illetékességi területén köteles eljárni + felügyeleti szerv kijelölése esetén Összhang a hallgatás-beleegyezés szabállyal Speciális ismeretekkel és hatáskörrel rendelkező szerv mulasztása Önkormányzati hatósági ügy esetén Ügyfél értesítése a felügyeleti szerv által
3.3. Illetékesség Ket képzés Szóhasználat egységesítése: lakcím + székhely gyűjtőfogalmak Illetékességi okok (4) Ket. 21. (2): eljárás alapjául szolgáló illetékességi oknak azonosnak kell lennie Speciális illetékességi szabályok Megelőzés elve módosítások Ket.-novella hatályon kívül helyezések Áttétel és ideiglenes intézkedés» Utóbbi: végzés! Közlés szabályai (78. (2) )
3.4. Hatásköri és illetékességi vita Pozitív és negatív hatásköri összeütközés Egyeztetés Ügyfél is kérelmezheti Egyeztetést kezdeményező hatóság Ha nem vezet eredményre: Jogorvoslat nincs!» illetékességi vita esetén: közös felügyeleti szerv jelöl ki» Hatásköri összeütközés esetén: Fővárosi Ítélőtábla
3.5. Belföldi jogsegély Személyes adatok továbbítása: kérelemre indult eljárásban az ügyfélnek az eljárásban szükséges személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulást a jogsegély teljesítése céljából megadott hivatalból indult vagy folytatott eljárásban a jogszabály alapján kezelhető adatok közül a jogsegély teljesítése céljából szükségeseket továbbíthatja Határidők módosulása
3 esetben: közigazgatási jogsegélyegyezmény, ennek hiányában viszonossági gyakorlat, vagy többoldalú nemzetközi szerződés Ket. 28. (1): Külföldi megkeresés teljesítésének megtagadása sértené a Magyar Közbiztonság nemzetbiztonsági érdekeit vagy a közbiztonságot ha az ügyben érintett személy alapvető jogát sértené a teljesítés
3.6. Nemzetközi jogsegély II. Ket. 27. (2): ügyfajta tekintetében feladatkörrel rendelkező miniszterrel EU általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa részlegesen kivett eljárás EU egyéb kötelező jogi aktusai és a nemzetközi szerződések végrehajtása belső jogi rendelkezések Avtv. szabályainak alkalmazása
4. Kapcsolattartás szabályai: 4.1. Általános szabályok A módosítás célja Elektronikus kommunikáció hatóság és ügyfél között (kötelezően: 2011. január 1.) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani Kapcsolattartási mód változtatása egy alkalommal
4.2. A kapcsolattartás formái Írásbeli Szóbeli aa) postai úton, ab) telefaxon, ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton vagy ah) az e törvényben meghatározott módon elektronikus úton vagy - Ügyfél választásakor: Ket. 34. (1) kérelem előterjesztése; - Hatóság választásakor: Ket. 7. - költségtakarékosság + hatékonyság - A hatóságnak fel kell hívnia az ügyfél figyelmét az egyszerűbb formákra. - Egyéb eszközökről
4.3. A hatóságok közötti kapcsolattartás Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani. 2011. január 1-jén e-kapcsolattartás kötelező hatóságok egymással, kivéve, ha törvény azért korlátozza, mert értelmezhetetlen, vagy aránytalanul magas költséggel járna önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatóságok egymással, ha önkormányzati rendeleteik így rendelkeznek; önkormányzati hatósági ügyben az önkormányzati hatósággal más hatósággal, ha az önkormányzati hatóság elektronikus úton kezdeményezte
4.4. Elektronikus kapcsolattartás kizárólag akkor minősül írásbelinek, ha ügyfélkapun és a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (egyszerű email nem) Írásbeli az elektronikus kapcsolattartás, ha:» az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak» a hatóság az iratot a központi rendszeren keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak Központi rendszert preferáló koncepció! E-közszolgáltatási törvény elfogadásának következményei
4.5. E-közszolgáltatási törvény Ügyfélkapu (16. ) Létesítése (2) Adatkezelésről (16. (5)-(9)) Személyi adat és lakcím nyilvántartásból, idegenrendészeti nyilvántartásból adatigénylés Hivatali kapu (25. ) Szervezeteknek nyújtott szolgáltatás Szervezeti postafiók 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet Képviselet az e-kapcsolattartásban (17. ) Képviseleti jogosultság igazolása (3 mód)
4.6. Egyes eljárásjogi kérdések az e-kapcsolattartásban Elektronikus űrlap Elektronikus irat elektronikus dokumentum helyett Ket. 34. (4) 2 db Kormányhatározat Határidő számítás és kézbesítés Előterjesztés időpontja: irat elküldésének napja, de ügyintézési határidő a következő naptól 78. (7) 5 munkanapon belül nincs visszaigazolás másik írásbeli formában közlés Üzemzavar Értelmező rendelkezések között Ügyintézési határidőbe nem számít bele
4.7. Elektronikus tájékoztatás Ket. és az e-információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény harmonizációja Közzéteendő adatok köre Az elektronikus tájékoztatás tartalma (7) Negyedévente közzéteendő mutatók
5. Az elsőfokú eljárás: 5.1. Az eljárás megindítása - Kérelemre vagy hivatalból indul - Az eljárás megindításának jogkövetkezményei (2) HIVATALBÓL: KÉRELEMRE: - Bármikor, mérlegelési jog de nem korlátlan: hivatalból való eljárás elve és a hatásköri szabály - A kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja (Ket. 29. (8)) - Egységes fogalom bevezetése - Tartalom szerinti eljárás elve - Kifejezett kérelem - Csak ha a Ket. szerinti ügyfél nyújtja be
ha jogszabály azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból kizárja Ket képzés 5.1. Az eljárás megindítása 5.1.1. Értesítés törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik: hivatalból indult eljárásban az ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, a kérelemre indult eljárásban az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül Az értesítés csak akkor mellőzhető: veszélyeztetné az eljárás eredményességét ha az eljárás megindítása után a hatóság öt munkanapon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti ha az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot
5.1.1. Az értesítés II. Ket képzés Az értesítés tartalma ügy iktatási száma, ügyintéző neve és hivatali elérhetősége eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő, előbbibe nem számító időtartamok, a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén követendő eljárás az iratokba való betekintés, nyilatkozattétel lehetősége kérelme adatainak kezeléséhez és belföldi jogsegély, szakhatósági eljárás céljából történő továbbításához való hozzájárulásnak minősül
5.1.1. Az értesítés III. Ket képzés Az értesítés formái A kapcsolattartás általános rendelkezései szerinti bármely módon Hatásterületen élő ügyfelek + érdekvédelmi és társadalmi szervezetek esetén törvény v. kormányrendelet eltérhet ha nincs ilyen: Hirdetmény: tartalma (4)
5.2. Ideiglenes biztosítási intézkedés pénzkövetelés biztosítása vagy meghatározott dolog zárlata a Ket. biztosítási intézkedésre vonatkozó szabályainak alkalmazása az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően kérelemre és hivatalból is Jogorvoslatok» Intézkedésről szóló végzés ellen van helye» Az elrendelés elutasításáról szóló döntés ellen külön nincs, csak érdemi határozatban
5.3. A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása Határidő 5 munkanap Értesítési kötelezettséget megelőzi Hiánypótlási felhívás Esetei Végzésben, önálló fellebbezés
5.4. Az eljárás megszüntetése KÖTELEZŐ ESETEK Érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak lett volna helye Vagyontárgy megsemmisült, károsodott Kérelem visszavonása (kivéve hivatalbóli folytatás) Ügyfél halála (jogutód n. megsz.) és nincs jogutódlás Eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn Képviseletről nem gondoskodik, és személyesen sem jár el Jogszabályváltozás már nem hatósági hatáskör Illeték / igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetése Kérelem visszavonása a hatóság a határozatát visszavonja + Az eljárás megszüntethető a hatóság mérlegelése alapján is
5.5. Az eljárás felfüggesztése TÖRVÉNYI ESETEI KÉRELEM ALAPJÁN - Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik - Ha ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni. - Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, és ezzel a bírósági döntéssel szemben perújítási vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. - A kérelmező ügyfél kiesése esetén, ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig.! Változás: nem kell felfüggeszteni az eljárást, ha a folytatást akadályozó körülmény időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. + hatóság mérlegelés alapján: hatósági közvetítő kirendelésekor max. 6 hónapra felfüggesztheti - Egy alkalommal, ügyfél indokolt kérelme - FELTÉTELEI: - nem áll fenn a kötelező felfüggesztés azon esete, ahol az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül az ügyben megalapozottan nem lehet dönteni - jogszabály a felfüggesztést nem zárja ki, és - nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti + jogszabály további feltételhez kötheti
5.6. Határidők Ket képzés Határidő és határnap fogalma Koncepcionális változás: nap munkanap Főszabály: 22 munkanapos ügyintézés határidő nemcsak a döntés meghozatala, hanem közlése is Ket.-novella: általános belső ügyintézési határidő: haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül Soronkívüliség kiskorú esetében: szűkítés Egyéb határidők:» Testületi szerv» Szakhatóságok» Hatóság vezetője általi hosszabbítás Az ügyintézési határidő kezdete Az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamok (12)
5.6. Határidők II. Ket képzés - Ügyintézési határidő elmulasztása illeték és díj visszafizetésének kötelezettsége DE! ha hallgatás-beleegyezés : ekkor a határidőt megtartottnak kell tekinteni - Eljárások egyesítése, döntések egybefoglalása ekkor: legkorábban lejáró ügyintézési határidő irányadó
5.7. Kérelem Írásban és szóban egyaránt Ket képzés Személyes előterjesztés: törvény írhatja elő Szóbeli kérelemről jegyzőkönyvet nem kell felvenni főszabály szerint Minden kérelemre vonatkoznak a szabályok, nem csak az eljárást megindítóra
5.7.1. A kérelem II.: tartalma, mellékletei TARTALMA: elsődlegesen tartalmaznia kell az ügyfél azonosításához szükséges adatokat, ha az ügyfél nevében képviselő jár el, az ő adatait is közölni kell Ket.-novella: hatóság döntésére irányuló kifejezett kérelem MELLÉKLETEI: - Jogszabály írja elő, ha nem teljesíti: hiánypótlás - Nem kérhető: (előzetes) szakhatósági állásfoglalás és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell
5.7.2. A kérelem III.: hiánypótlás, benyújtás helye HIÁNYPÓTLÁS Kérelem tartalom szerinti elbírálása Határidő hiánypótlási felhívás kibocsátására: 5 munkanap, de törvény vagy kormányrendelet hosszabbat is megállapíthat A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK HELYE Eljárásra hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál Törvény vagy kormányrendelet eltérően is kijelölheti
5.8. Közreműködő hatóság, tanúsító szervezetek Egyablakos eljárás új modellje: Törvény vagy kormányrendelet jog gyakorlásához szükséges kérelmek a kijelölt hatóságnál)együttesen nyújthatók be és illetékességgel rendelkező hatóságok 8 mnap hatáskörrel KÖZREMŰKÖDŐ HATÓSÁG ELJÁRÁSÁBAN: az ügyfél az illetéket és a díjat a közreműködő hatóságnál köteles megfizetni a közreműködő hatóság a kérelmet megvizsgálja, és az ügyfelet hiánypótlásra szólítja fel, ez azonban a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hiánypótlásra való felhívási jogát nem érinti a közreműködő hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint a közreműködő hatóság jogosult az eljárást a Ket. vonatkozó rendelkezési szerint megszüntetni TANÚSÍTÓ SZERVEZETEK Törvény vagy kormányrendelet rendelkezése vagy az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél hozzájárulása alapján akár piaci szereplők törvényben meghatározott tanúsító szervezetek is közreműködhessenek a tényállás tisztázásában
5.9. A jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés Jegyzőkönyv Kötelező jegyzőkönyvet készíteni: tárgyalásról, lefoglalásról, jogszabály által meghatározott esetben, ügyfél kérelme esetén, hatósági tanú alkalmazásakor Egyébként: hatóság mérlegelése alapján Formája: hatékonyság + költségtakarékosság alapján Tartalma: + Ket. 63. (3) speciális szabályok Hivatalos feljegyzés - Ha jegyzőkönyv nem készül - Tartalma
5.10. Adatok zárt kezelése; képviselet ADATOK ZÁRT KEZELÉSE indokolt kérelemre: tanú, a tolmács, a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelése; szakértő: az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelése Ket.-novella kibővíti az adatok zártan kezelésének korábbi eseteit: szemle és idézés helyett alkalmazandó értesítés szabályainál A zártan kezelt adatok megismerésére jogosultak Ket.-novella: Zárt kezelésről ügyintéző is dönthet KÉPVISELET 40/A. Pp. mintájára: meghatalmazás formája Törvényes képviselő is adhat meghatalmazást A hatóság hivatalból köteles vizsgálni a képviseleti jogosultságot.
5.11. Hatósági közvetítő Korlátok lebontása nem feltétel, hogy Külön jogszabályi rendelkezés legyen Nagyszámú ügyfelet érintsen Ket.-novella pontosítja a hatósági közvetítővé válás feltételeire és a hatósági közvetítő kiválasztására vonatkozó szabályokra vonatkozó, a Kormánynak adott felhatalmazást
5.12. Kizárás csak a hatósággal, illetve annak munkatársával szemben alkalmazható, az ügyféllel és az eljárás közreműködőivel szemben nem Abszolút és relatív kizárási okok Az ügy elintézésében nem vehet részt Jegyző kizárása Kizárási ok bejelentése» Ha alaptalan: eljárási bírság Döntés: hatóság vezetője hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben felmerülő kizárási ok esete Önkormányzati hatósági ügy
5.13. Szakhatóság közreműködése Koncepcionális elemek változatlanok Ha a Ket. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni A szakhatósági döntés csak a költségek mértékét tartalmazza Ügyintézési határidő: a szakhatóság eljárása nem számít bele A szakhatóság eljárására irányadó (ha tv. vagy kr. eltérően nem rendelk.) 10 mnap Ez utóbbi egy alkalommal + 10 munkanappal meghosszabbítható
5.13. Szakhatóság II. Ket képzés Jogforrási szint: főszabály szerint kormányrendeleti szint, kivételesen törvény 174/A. : felhatalmazás a Kormány számára már nem csak kijelölés! Illeték és ig.szolg. díj: A hatóság max. 8 munkanapos vizsgálatot tart, ezután meg nem fizetés esetén valamennyi hatóság tekintetében 1 db hiánypótlás; megkeresés a megfizetés után Közvetlen hiánypótlási felhívás szakhatósági eljárásban: Ket. 37. szerinti hiánypótlás Az eljárás megszüntetése kérdésében a megkereső hatóság dönt Szakhatósági közreműködés jogszerű mellőzése nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság nyolc munkanapon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani
5.13. Szakhatóság III. Szakhatósági állásfoglalás módosítása: ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja az első fokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak, és a szakhatóság az iratok felterjesztéséig szakhatósági állásfoglalását kijavíthatja, kiegészítheti vagy módosíthatja Előzetes szakhatósági hozzájárulás: Fogalma; jogforrási szint: tv. vagy kormányrendelet a Ket. alapján önmagában nincs eljárási kötelezettsége a szakhatóságnak, ha az ügyfél az eljárás megindítása előtt fordul hozzá szakhatósági állásfoglalás miatt
5.13. Szakhatóság IV. Felelősség a hatóság-szakhatóság együttműködésben: Ha a bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket Ha a bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket
5.13. Szakhatóság V. Egyeztetési kötelezettség a szakhatósági eljárásban: Ha a hatóság és a szakhatóság(ok) ellentétes egyedi előírást állapítanak meg, vagy ilyen feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik a hatóság erre irányuló felhívásától számított öt munkanapon belül egyeztetnek Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. (6) bekezdésében foglalt követelményekkel (itt is 5 munkanap) ha a szakhatóság állásfoglalása az eljáró hatóság megítélése szerint jogszabályba ütközik a szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén (tudomásszerzéstől 5 munkanap)
5.13. Szakhatóság VI. Szakhatósági eljárási jogkörök: A megkereső hatóságot haladéktalan tájékoztatása Ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására» Ha nincs hatásköre: a megkeresés beérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást» Ha nincs illetékessége: öt munkanapon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett átteszi, és megszünteti a szakhatósági eljárást Ha res iudicata: haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást Ket. új 45/A. -ában határozza meg azokat az eltérő szabályokat, amelyeket a szakhatóság speciális jogállása indokol az eljárás lefolytatásával kapcsolatos döntések az érdemi döntést hozó hatóság hatáskörébe tartoznak
5.13. Szakhatóság VII. Hallgatólagos szakhatósági hozzájárulás Jogszabály alapján ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt, másik hatóság vagy szakhatóság eljárásra való kijelölése helyett jogszabály alapján hozzájárulás megadott Szakhatósági közreműködésre vonatkozó egyéb szabályok: Bővül az ügyfélnek szóló értesítés A szakhatóságot a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább három munkanappal korábban értesíteni kell törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg határozatnak tartalmaznia kell a rendelkező részben a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét az indokolásban a szakhatósági állásfoglalás indokolását
5.14. Idézés, értesítés IDÉZÉS Hatósági döntés: végzés közlés szabályai: Ket.-novella: jogszabályi felhatalmazás nélkül lehet szóbeli Ket.-novella: jogszabállyal kötelezővé tett közmeghallgatás, tárgyalás és egyezségi kísérlet esetére a kérelmező ügyfél is idézhető Utólag igazolható az eltávozás és a távolmaradás is Meghallgatásra alkalmatlan állapotban megjelenés, következmények ÉRTESíTÉS Ha nem szükséges az idézés Minimum 3 munkanappal korábban kell megkapnia az ügyfélnek Ket.-novella Nincs helye, ha: meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosának természetes személyazonosító adatainak zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható
5.15. Tényállás tisztázása; ügyféli nyilatkozat és adatszolgáltatási kötelezettség Ket.-novella: lefoglalás újraszabályozása Fogalom, lefolytatás, dolog őrzése Kiadás részletes szabályai Ket. 51. Kivételesen: értékesítés Szakhatóság nem jogosult! (Ket. 50/A. (1))» Ügyfél nyilatkozattételi joga» Ügyfél jogszabályon alapuló adatszolgáltatási köt.-e Módosítás célja: egyértelműség + Avtv. ismétlése mellőzése
5.16. Irat; Tanú és hatósági tanú IRAT Irat fogalma: Ket. 172. i) Nem magyar nyelvű csak hiteles fordítással, de ha aránytalanul beszerezhető: nyilatkozat lehetősége TANÚ és HATÓSÁGI TANÚ Ket.-novella bővíti a hatósági tanúra vonatkozó szabályokat 43/2004-es ABH, magánszférához való jog védelme Garancia: hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel útján történő dokumentálás Ideiglenes biztosítási intézkedésnél is Jegyzőkönyv oldalankénti aláírása Kötelező alkalmazás: 57/B (5)
5.17. Szemle Probléma: szemle és hatósági ellenőrzés viszonya Ket.-novella: szemle szabályai közt:» Lefolytatás» Előzetes értesítés» Akadályozás esetén követendő eljárás Ket.-novella: ki végezhet szemlét Új szabály: törvény vagy kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy az ügyben eljáró szakhatóság az állásfoglalását helyszíni szemle keretében adja meg A hatóság legalább 10 munkanappal korábban értesíti a szakhatóságot a szemléről hatósági és szakhatósági eljárás párhuzamossága Lefolytatás módja, részletes eljárási szabályok: 57. - 57/B.
5.18. Szakértő Újraszabályozás a 2005. évi XLVII. törvénnyel (Isztv.) való összhang érdekében, figyelemmel a Pp. szabályaira Koncepció: nem a konkrét ügy ügyintézőjénél, hanem a hatóság egész szervezetén belül hiányoznia kell a szakértelemnek ahhoz, hogy szakértő kirendelésének legyen helye Nincs helye: ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő Ha jogszabály nem írja elő meghatározott szakértő igénybevételét, az Isztv. szerinti szakértő rendelhető ki Eljárási kötelezettség kirendelés esetén (kivételek Isztv.-ben) Eljárás időtartamára a szakhatósági eljárás időtartama irányadó