Makrogazdasági monitor és konjunktúraelemzés 2011. március
Századvég Gazdaságkutató Zrt. Strategopolis Kft. Századvég Alapítvány A jelentést Mellár Tamás kutatási igazgató általános felügyelete alatt Balatoni András szerkesztette. A jelentés egyes részeit készítették: Balatoni András, Cseh András, Mellár Tamás, Pitz Mónika, Tóth G. Csaba és Virovácz Péter. A jelentéshez felhasznált adatbázis 2011. március 11-én zárult le. 2
Tartalom Vezetői összefoglaló... 4 Nemzetközi kitekintés... 8 A globális konjunktúra alakulása... 8 Munkaerőpiac... 11 Pénzügyi folyamatok... 12 Az árak alakulása... 13 A monetáris kondíciók alakulása... 16 Fiskális politika... 17 Magyar külső kereslet... 19 A növekedés alakulása... 22 Felhasználási oldal... 22 Termelési oldal... 25 Munkaerőpiac... 29 Foglalkoztatottak és munkanélküliek... 29 Bérek... 31 Infláció és monetáris kondíciók... 34 A fogyasztói árak dinamikája... 34 A kamatok és a hitelezés... 37 Árfolyam... 41 Fiskális politika... 43 A 2010-es költségvetés alakulása... 43 Az idei költségvetés alakulása... 46 A Széll Kálmán Terv és a költségvetés hosszú távú kilátásai... 47 Célok és intézkedések... 48 A költségvetés és az adósság várható pályája... 50 Külső egyensúly... 52 Táblázatok... 56 3
Vezetői összefoglaló A világgazdasági növekedés a 2010-es évben nagyobb volt a korábban vártnál, köszönhetően a fejlődő ázsiai országok jelentős bővülésének. A térség növekedésének importigénye jótékony hatást fejt ki a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül a fejlett államokra, melyek GDP-növekedése a fogyasztás dinamizálódásával sokkal kiegyensúlyozottabbá vált az elmúlt negyedévben. Jelentős kockázatot hordoz ugyanakkor a fiskális egyensúly megbomlása, ezért az elmúlt három hónapban továbbra is fokozott figyelem övezte a nemzeti költségvetések alakulását. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Egyesült Államokban visszafogták a konszolidációs lépések ütemét, sőt újabb ösztönzőket vetettek be a gazdaság élénkítésének érdekében. Vele szemben Európa fejlett országai folytatják a költségvetési kiigazítási lépéseket. A nemzetközi konjunktúra- és bizalmi indexek némi csökkenést mutattak az elmúlt hónapokban, azonban továbbra is historikusan magas szinten állnak, ami jó jel a belső kereslet szempontjából. A munkaerőpiac ugyanakkor lassan heveri ki a válság okozta sokkot: a munkanélküliségi ráta ciklikus komponense továbbra is magas, így a laza kondíciók a bérek mérsékelt emelkedését vetítik előre. Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg. Bár a nyersanyagár-robbanás gyakorlatilag minden államot érint, az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok inflációra gyakorolt középtávú hatása. A fejlett gazdaságokban a kereslet továbbra is lanyha, az inflációs várakozások pedig horgonyzottak. Ezzel szemben a gyorsan növekvő országok a túlfűtöttség jeleit mutatják, így félő, hogy a kínálati sokkok tartós inflációs nyomást okoznak. Ebből következik, hogy a fejlett országokban a kamatok csak lassan fognak emelkedni, míg a fejlődő államokban az irányadó ráták gyorsabb növekedése prognosztizálható. A hazai külső kereslet 2010-ben meghaladta a historikus átlagot. Feltételezésünk szerint a dinamikája 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a külkereskedelmi partnereinknél. Ezzel szemben jövőre várhatóan ismét a sokévi átlag fölé emelkedik a GDP alapon számított külső kereslet növekedésének a rátája, és 2012 végén meghaladhatja a 3 százalékot. A hazai gazdaság növekedése 2010 utolsó negyedévében elérte az 1,9 százalékot. A felhasználási oldalon azonban a fogyasztás negatív meglepetést okozott, mivel éves és negyedéves bázison is visszaesett. Előrejelzésünk szerint a megingás csak ideiglenes és nagyrészt a januári személyi jövedelemadó változások miatti adóoptimalizációnak tudható be: a vállalatok a decemberben szokásos bónuszok kifizetését áttolták januárra, így a negyedik negyedévben csökkent a bruttó bérek szintje éves bázison számolva. A vártnál alacsonyabb fogyasztási dinamika ellenére 2011-re 3,1 százalékra megemeltük a fogyasztási kiadások volumennövekedésére vonatkozó prognózisunkat, a revízió az alacsony bázissal magyarázható. 2012-re 4,1 százalékos éves fogyasztásbővüléssel számolunk. A beruházások 4
jelentős visszaesése szintén kellemetlen meglepetést okozott: a vállalati hitelezésben továbbra sem látszik a fordulat, sőt a bankok ismét szigorítottak a hitelezés ár- és nem árjellegű feltételein. Az autóipari nagyberuházások azonban jelentős beruházási dinamikát okoznak 2011-ben, az alacsony bázis miatt különösen az év második felében. A bruttó állóeszköz-felhalmozásra vonatkozó előrejelzésünket összességében 3,5 százalékra csökkentettük 2011-re, jövőre pedig 4,9 százalékos növekedést várunk. Az exportról alkotott képünk alapvetően nem változott: előrejelzésünk szerint a 2011-es év fokozatos lassulását követően 2012 második felében ismét két számjegyű bővülést regisztrálhatunk. Az idei GDPnövekedésre vonatkozó prognózisunkat összességében 3,1 százalékra csökkentettük, jövőre azonban 3,6 százalékot is elérhet a dinamika. Termelési oldalról elsősorban az ipar dinamikus bővülésére számítunk az előrejelzési időhorizonton, míg a jelentős súlyt képviselő szolgáltatások csak 2012-ben növekednek 2 százalékot meghaladó mértékben. A kisebb súlyt képviselő mezőgazdaság hozzáadott értéke a bázishatás miatt 3,5 százalékkal bővülhet az idén. A tavalyi év utolsó negyedévében megtört a foglalkoztatottak számának emelkedő trendje. A visszaesés azonban nem jelentős, mivel a KSH Munkaerő felmérésének hibahatárán belül van, ráadásul szezonális hatások is közrejátszhattak benne. A munkanélküliek aránya az aktívakon belül 0,1 százalékkal, 10,8 százalékra csökkent, köszönhetően az aktivitás visszaesésének. Az előrejelzésünkben a legnagyobb bizonytalanságot a közmunkaprogram okozza, mivel az itt foglalkoztatottak bére, illetve létszáma jelentősen torzítja a statisztikai mutatókat. Előrejelzésünk szerint a munkanélküliségi ráta 2011-ben 10,6, jövőre pedig 10,2 százalékra csökken. 2010 negyedik negyedévében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az előző évhez viszonyítva átlagosan 1,6 százalékkal csökkent. A visszaesés mögött elsősorban a közfoglalkoztatottak számának növekedéséből eredő összetételhatás, illetve a januári személyi jövedelemadó-változás, illetve annak a bónuszok időzítésére gyakorolt hatása húzódik meg. Mindkét tényező a valós béremelkedést lefelé torzítja. Összességében kissé felfelé módosítottuk a bruttó bérek dinamikájára vonatkozó előrejelzésünket, mivel a mérsékeltebb gazdasági növekedést kompenzálja az idei alacsony bázis. Az infláció az elmúlt két hónapban mérséklődött, ami részben a fogyasztói kosár változásának, részben pedig a feldolgozatlan élelmiszerek vártnál alacsonyabb drágulásának volt köszönhető. A kínálati sokkok (mezőgazdasági termelői árak, olajár dinamikus emelkedése) azonban erősebbek a korábban feltételezettnél, ezért az éves bázisú fogyasztói árindex emelkedésére számítunk a második negyedévben. Az előrejelzési időhorizont (2011 első negyedéve és 2012 negyedik negyedéve közötti időszak) végén a kibocsátási rés záródása keresleti nyomást fejthet ki az árakra, ezért az alapkamat szinten tartása, esetleg lassú emelése indokoltnak látszik. A szigorúbb monetáris kondíciók fenntartását támasztja alá az is, hogy a lakosság által várt infláció szintje és dinamikája meghaladja az észlelt áremelkedés rátáját. Az irányadó ráta emelése megjelent a lakossági, illetve vállalati hitelek 5
kamataiban, emellett pedig a bankok a nem árjellegű hitelezési feltételeken is tovább szigorítottak. Ennek következtében a hitelezési aktivitásban továbbra sem látszik fordulat, a kedvezőtlen tendenciák pedig gátat szabnak a beruházások megindulásának. A tavalyi deficit a prognózisunk szerint néhány százalékponttal meghaladja a törvényben tervezett előirányzatot. Bár az elmaradó adóbevételeket új intézkedésekkel pótolta a kormány, és a kiadásnövekedés sem haladja meg a tartalékok mértékét, az önkormányzatok hiánya várhatóan jócskán túllépi a tervezett összeget. Az idei költségvetéssel kapcsolatban mindenképp kedvezőtlen jel a gyors hiánynövekedés, ám az első hónapok alapján még nem áll rendelkezésre annyi információ, mely elég lenne a várható deficit felülvizsgálatához. A tartalék nagyságának jelentős megnövelése mindenesetre javítja a kilátásokat. Az újonnan meghirdetett Széll Kálmán Terv sikeres megvalósítása biztosíthatja a költségvetés hosszú távú egyensúlyát és az államadósság csökkenését, ám az intézkedések részleteinek többsége még nem ismert. A program leginkább a munkaerő-kínálat növelésére támaszkodik, így a végrehajtás sikere elsősorban attól függ, hogy találnak-e állást maguknak azok, akiket a különböző támogatások visszafogásával igyekszik a kormány visszaterelni a munkaerőpiacra. A folyó fizetési mérleg egyenlege a világkereskedelem felfutása és a nyomott belső kereslet révén az előző negyedévekhez hasonlóan többletet mutatott. Az egyenlegére vonatkozóan 2010-re a GDP 1,6 százalékának, 2011-re 1,8 százalékának megfelelő többletet várunk, vagyis 1,7, illetve 1,9 milliárd eurós szufficitet. Hosszú távon a pozitív egyenleg csökkenésére, a belső kereslet élénkülésével az importigény növekedésére és a különadók kifutásával a jövedelmek egyenlegének romlására számítunk, így 2012-re 1,2 milliárd eurós, a GDP nagyjából 1,1 százalékának megfelelő többletet várunk. 6
1. TÁBLÁZAT: A FŐBB MAKROGAZDASÁGI VÁLTOZÓK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 1 2010 2011 2012 Bruttó hazai termék (volumenindex) 1,2 3,1 3,6 A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) 2,1 3,1 4,1 Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) 5,6 3,5 4,9 Kivitel (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 14,1 9,2 9,3 Behozatal (nemzeti számlák alapján, volumenindex) 12,0 8,2 9,7 A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) 5,5 6,1 5,7 Éves fogyasztói árindex (%) 4,9 4,3 3,1 A jegybanki alapkamat az év végén 5,75 6,25 6,5 Munkanélküliségi ráta éves átlaga (%) 11,2 10,6 10,2 A bruttó átlagkereset alakulása (%) 1,4 3,1 6,6 A mezőgazdasági hozzáadott értéke (volumenindex) 15,4 3,5 8,5 Az ipar hozzáadott értéke (volumenindex) 8,9 7,5 5,5 Az építőipar hozzáadott értéke (volumenindex) 8,3 4,5 6,0 Szolgáltatások hozzáadott értéke (volumenindex) 0,1 1,0 2,6 A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában 1,6 1,8 1,1 Az államháztartás ESA95-egyenlege a GDP százalékában 4,2 2,9* 2,6 Bruttó államadósság a GDP százalékában év végén 80,1 70,7 68,9 * A magánnyugdíj-pénztári vagyon felhasználásával becslésünk szerint +3,6 százalékos GDP-arányos egyenleg várható. 1 A negyedéves adatok a jelentés végén, a Táblázatok részben találhatók. 7
Nemzetközi kitekintés A világgazdaságot továbbra is a recesszióból való kilábalás jellemzi. A helyreállás dinamikája azonban jelentősen eltér az egyes régiókban és országokban: a fejlett gazdaságokban lassabban megy végbe a kibocsátás normalizálódása, míg a fejlődő országokban, főleg Ázsia területén, robusztus gazdasági növekedés tapasztalható. Utóbbi térség bővülése, illetve az ahhoz kapcsolódó importigény elősegíti a világkereskedelem folyamatos növekedését, és ebből kifolyólag a fejlett országok számára jelentős exportkeresletet biztosít. A növekedés beindulása mellett azonban továbbra is jelentős egyensúlyi problémák vannak jelen a fejlett országokban. Így van ez az Egyesült Államokban és Európa több gazdaságában is. Strukturális reformokra és a költségvetési kiadások lefaragására van szükség, melyek bár rövid távon keresletszűkítő hatásúak, azonban végrehajtásuk esetén a fiskális politika visszanyerheti hitelességét és elősegítheti a növekedési potenciál emelkedését. A fogyasztói árak emelkedése gyorsult az elmúlt időszakban, köszönhetően a nyersanyagárak jelentős növekedésének. Az infláció várható felpörgése korábbi kamatemelésre kényszerítheti a jegybankokat, illetve visszafoghatja a gazdasági növekedést. A globális konjunktúra alakulása A legutóbbi negyedéves jelentésünk óta az IMF januárban kiadta a legutóbbi World Economic Outlook frissítését. Az októberben készült előrejelzéseikhez képest a harmadik negyedéves világgazdasági adatok kedvezőbb képet festenek. Ennek hátterében a vártnál jobban fellendülő fogyasztás áll. Mindemellett továbbra is kétsebességes a világgazdaság: a fejlett országok visszafogott gazdasági növekedése mellett a fejlődő piacokon erőteljesebb a bővülés, ami elsősorban az élénk belső keresletnek, a tőkebeáramlás intenzitásának, valamint az ehhez kapcsolódó külkereskedelemnek a következménye. A Nemzetközi Valutaalap által készített becslés 2010-re 5 százalékos globális gazdasági növekedést mutat, ami az októberi kivetítésükhöz képest 0,2 százalékponttal magasabb dinamikát jelent. Előrejelzésük szerint a pozitív tendenciák az idei évben is fennmaradnak, melynek következtében a korábbi, 2011-re vonatkozó előrejelzésüket 0,2 százalékponttal, 4,4 százalékra emelték. A 2012-es évre vonatkozó növekedési prognózisuk azonban nem változott, továbbra is 4,5 százalékra számítanak a szakemberek. A fejlődő Ázsia 2010-ben 9,3 százalékos GDP-bővülést tudott felmutatni, és bár az IMF szakértői szerint a jelentős dinamika az elkövetkező két évben kissé mérséklődik, a térség növekedése így is elérheti a 8,4 százalékot. Az Egyesült Államok esetében 2011-re 0,7 százalékponttal magasabb gazdasági növekedést várnak, ami így elérheti a 3 százalékot. Ezzel szemben az euróövezet növekedését továbbra is jelentős kockázatok övezik, mivel több európai országban is komoly 8
fiskális problémák mutatkoznak. Az euróövezet 2011-es gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisuk a kedvezőbb világgazdasági bővülési ütem ellenére változatlanul 1,5 százalék. A világkereskedelem volumenében tovább folytatódott a korábbi kedvező tendencia: a 2009- es 10,7 százalékos csökkenés után 2010-re 12 százalékos kereskedelmi bővülést becsült az IMF. Az erőteljes növekedés idén és 2012-ben várhatóan visszaesik, azonban az éves bővülés még így is eléri a 7,1, illetve a 6,8 százalékos szintet. A fejlődő gazdaságok mind az export-, mind pedig az importdinamikát tekintve túlszárnyalják a fejlett országokat, azonban a nettó export előjele idén várhatóan megfordul az egyes régiókban: az IMF vélekedése szerint a fejlett gazdaságok pozitív mérleget tudnak majd felmutatni, míg a fejlődő országok esetében a nettó export ismételten negatívba fordul. Ez a folyamat 2012-ben még erőteljesebb lehet. Az Egyesült Államokban a gazdasági aktivitás 2010 második felében és 2011 elején mérsékelt ütemben növekedett: a GDP mind a harmadik (0,6 százalék), mind pedig a negyedik negyedév során (0,7 százalék) növekedni tudott az előző negyedévhez viszonyítva. Az előző esztendő azonos időszakához viszonyított adatok alapján a gazdaság bővülése a negyedik negyedévben 2,7 százalékos volt, ami a dinamika mérséklődését mutatja a harmadik negyedév hasonló statisztikájához képest (3,2 százalék). A GDP növekedésében 2010 utolsó két negyedévében felhasználási oldalról nagy szerepet játszott a fogyasztás bővülése, köszönhetően a bérek emelkedésének, valamint a lakossági hitelezési korlátok enyhülésének. Ugyanez a folyamat tükröződik a termelési oldalról a kereskedelmi forgalom bővülésében. Az Eurostat gyorsbecslése szerint 2010 negyedik negyedévében az euróövezetben 0,3 százalékos, míg az unió egészében 0,2 százalékos volt a GDP bővülése az előző negyedév bázisán. Ez 2010 harmadik negyedéves adataihoz mérten lassulást mutat, hiszen a harmadik negyedévi növekedés a valutaövezetben 0,3, az unió egészében pedig 0,5 százalékos volt. Az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva a gazdasági növekedés az eurózónában 2,0, míg az unióban 2,1 százalékra süllyedt, ami éves bázison 0,1 százalékpontos dinamikavesztést jelent mindkét országcsoportban. A GDP komponenseit szétbontva láthatóvá válik, hogy a fogyasztás az előző negyedévhez képest gyorsabb ütemben növekedett, 0,4 (eurózóna) és 0,3 (EU27), azonban ezt a pozitív képet ellensúlyozta a továbbra is csökkenő beruházási aktivitás: 2010 utolsó negyedévében mind az euróövezetben, mind pedig az unióban csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás ( 0,6 és 0,8). A GDP növekedésének lassulásához hozzájárult a készletfelhalmozás csökkenő tendenciája is. A külkereskedelem tekintetében mindkét országcsoport esetében pozitívan alakult a nettó export, azonban a kivitel és az import dinamikája is mérséklődött. A nettó export alakulásában jelentős szerepet játszott az euró leértékelődése, valamint a fejlett uniós gazdaságok élénk külkereskedelmi kapcsolata a dinamikusan bővülő ázsiai országokkal. Jelentős különbségek mutatkoznak ugyanakkor az Európai Unió és az eurózóna tagországai között: a válság által kevésbé érintett országok, 9
Németország és Franciaország gazdasági növekedése nagyobb, mint az adósságválság problémáival küszködő Görögországé, Spanyolországé, Írországé és Portugáliáé. 1. ÁBRA: A KERESLETI OLDAL RÉSZEINE K HOZZÁ JÁRULÁ SA AZ EU RÓPA I UNI Ó GDP-JÉNE K NÖVE KEDÉSÉ HEZ AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS I D ŐSZAKÁHOZ VI SZONYÍT VA (SZÁZALÉK) 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5 2010. I. I Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP Forrás: Eurostat A visegrádi régió országai közül Lengyelországban regisztrálták a negyedik negyedévben a legnagyobb, 4 százalékos növekedést az előző év azonos időszakának bázisán. Szlovákiában eközben 3,5, Csehországban pedig 2,9 százalék volt a bővülés rátája. Felhasználási oldalról Lengyelországban 3 százalékot meghaladó szinten növekedett a fogyasztás, míg a másik két térségbeli országban elsősorban a kormányzati fogyasztási kiadások zsugorodása révén a végső fogyasztás enyhe csökkenést regisztráltak. A beruházási dinamika Szlovákiában a legnagyobb (10,6 százalék), és bár a lengyelországi kapacitáskihasználtsági mutatók historikusan magas szinten állnak, az állóeszköz-felhalmozás csak szerény mértékben (+0,8 százalék) emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat felmérése alapján a fogyasztói bizalmi index 2010 utolsó negyedévében ismételten nőtt, az Európai Unióban és az eurózónában egyaránt. Azonban a havi adatokat figyelve elmondhatjuk, hogy a pozitív trend megfordult, ugyanis a 2010 novembere óta ismételten csökken az index értéke. Az indikátor romló tendenciát mutat Görögországban, Portugáliában, az Egyesült Királyságban, és a legfrissebb havi adatok alapján csatlakozott ezekhez az országokhoz Szlovákia és Olaszország is, megtörve a korábbi pozitív folyamatokat. Ez a trend várhatóan 2011 első negyedévében fennmarad. A bizalmi index visszaesése a belső kereslet enyhe zsugorodását vagy stagnálását vetíti előre. Ennek következtében várhatóan visszaeshet a gyenge lábakon álló háztartási fogyasztás, illetve az importigény is. 10
2006. I. V X. 2007. I. V X. 2008. I. V X. 2009. I. V X. 2010. I. V X. 2011. I. 2. ÁBRA: A FOGYASZTÓI BIZALM I I NDE X ALA KULÁSA (MÉRLEG, SZEZONÁ LI SA N KII GAZÍ T VA) 0-5 -10-15 -20-25 -30-35 Európai Unió (27) Eurózóna Forrás: Eurostat Munkaerőpiac A munkapiaci feltételek a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt lassú javulást mutatnak. Az OECD-országokban a szezonálisan kiigazított adatok szerint a negyedik negyedévben a munkanélküliségi ráta 8,5 százalékos szinten állt, vagyis a harmadik negyedévhez képest stagnálást regisztráltak. Az indikátor magasabb, mint a természetes rátája, ezért világviszonylatban elmondható, hogy a munkaerőpiac továbbra is laza. A mutató alakulása az elemzői várakozásokkal összhangban van: a válság okozta sokkhatás a munkaerőpiacon lassabban múlik el, mint a kibocsátás vagy a nemzetközi kereskedelem esetében. A G7 országaiban a foglalkoztatottság bővülése lassan megy végbe, mivel a fellendülés először a munkatermelékenység és a ledolgozott munkaórák növekedésében mutatkozik meg. Az Egyesült Államokban az elmúlt három negyedév szezonálisan kiigazított statisztikái alapján a munkanélküliségi ráta változatlanul 9,6 százalékon áll. A havi adatok ezzel szemben arra utalnak, hogy az arány 2011 első negyedévében már csökkenni fog: a mutató 2010 novembere óta minden hónapban mérséklődött, így februárra két éve nem látott szintre süllyedt (8,9 százalék). A 16 évnél idősebb lakosság 58,3 százaléka volt foglalkoztatott 2010 negyedik negyedévében, ami az előző negyedévhez képest 0,2 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel szemben a havi adatok tanúsága szerint 2011 első két hónapjában a decemberi 58,3 százalékos szintről 58,4 százalékra nőtt a foglalkoztatottság. Az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszott az euróövezet munkaerőpiaca is, mivel 2010 negyedik negyedévében megtört a foglalkoztatottság 2009 óta tartó csökkenő trendje. A ledolgozott órák száma ismételten növekedni kezdett, amit lassan követni fog a 11
foglalkoztatottság bővülése is. A 2010-es év végére az euróövezet munkanélküliségi rátája 10 százalékos szintet ért el. Az Európai Központi Bank szakértői stábja 2011-re pozitív irányba módosította növekedési prognózisát, így a munkaerő-piaci kilátások is javultak. Ezt támasztja alá a 2011. januári statisztika is, mely szerint a munkanélküliségi ráta ismételten 10 százalék alá süllyedt az valutaövezetben. Az EU27 adatait vizsgálva hasonló folyamatok zajlottak le 2010 utolsó negyedévében. A munkanélküliségi ráta 2010 minden negyedévében 9,6 százalékon állt, a januári adatok szerint pedig 9,5 százalékra csökkent. Ami szűkebb régiónkat illeti, Csehországban a legnagyobb károkat elszenvedett feldolgozóiparban újra nőtt az alkalmazottak száma. Ez jól mutatja már a konjunktúra kedvező hatásait. A Cseh Nemzeti Bank (CNB) prognózisa szerint 2011 elején pozitív tendenciák jellemezhetik a munkaerőpiacot, azonban a gazdasági növekedés lassulásával párhuzamosan, az év második felében újra kedvezőtlen folyamatok bontakoznak ki. A munkanélküliségi ráta kétéves horizonton süllyedni fog, ez azonban elsősorban a gazdaságilag aktív népesség csökkenésének tulajdonítható. Szlovákiában a foglalkoztatottság visszaesése tovább folytatódott 2010 decemberében. Egyedül az ipari és szállítmányozási ágazatban nőtt a foglalkoztatás. A javuló konjunktúra miatt az autóipar is kezd helyreállni, ami a vele szorosan összefonódó vállalatok statisztikai mutatóin is meglátszik. Lengyelországban a munkaerőpiac nem szenvedett akkora veszteségeket, mint a többi visegrádi országban. Nem történt nagy visszaesés, mivel a bruttó kibocsátás folyamatosan nőtt. A foglalkoztatottak száma az év végén tovább emelkedett, azonban a munkanélküliségi ráta is nőtt, és elérte a 9,9 százalékot. A jelenséget az magyarázza, hogy a gazdaságilag aktívak száma sokkal nagyobb ütemben nőtt az elmúlt három évben, mint a foglalkoztatottaké, így a kedvező konjunkturális helyzet ellenére az indikátor romló képet fest a legnagyobb visegrádi országról. Pénzügyi folyamatok 2010 második felében a globális pénzügyi helyzet erőteljes javulást mutatott, azonban a pénzügyi piacok továbbra is sérülékenyek. A kockázati felárak csökkentek, a fejlett gazdaságok hitelezési aktivitása ismételten növekedni kezdett, azonban ez nem mondható el a periférián elhelyezkedő euróövezeti tagországok esetében: 2010 végére ismételten felerősödtek a térséggel kapcsolatos pénzügyi és fiskális kockázatok, emellett az ingatlanpiacon is komoly problémák jelentkeztek. A pénzpiacok továbbra is sérülékenyek, azonban az Európai Központi Bank február havi jelentésében a szakértők már likviditásbővülésre számítanak a következő hónapok során. A hitelezés összességében még mindig akadozik, és növekedést egyedül a háztartások által felvett hitelek mutatnak. A magánszektor már képes hitelhez jutni, ami segítheti a beruházások és a belső kereslet élénkülését. 12
10 éves CDS felárak Az országkockázatok vizsgálata során elmondható, hogy a komoly államadóssági problémákkal küzdő országok esetében nem sikerült mindenhol megfelelően megnyugtatni a piacokat a bejelentett kiigazító intézkedésekkel. Az Írországban bejelentett komoly kiigazítás hatására 2011 januárja folyamán csökkentek a CDS-felárak, vagyis a piacok bíznak a csomag pozitív kimenetelében. Portugália esetében ez a bizalom csak átmenetinek bizonyult, ugyanis az idei év februárja óta megint folyamatosan emelkedik az index értéke. Spanyolországban, Írországhoz hasonlóan, hitelesnek és kivitelezhetőnek vélik a kiigazítást. Az Egyesült Királyság esetében érdemi változás nem látszódik a felárakon, így az idei évben folyamatosan csökkent az indikátor, és már megközelíti a német CDS-indexet. Habár az Egyesült Királyság is komoly adósságproblémákkal küzd, a Bank of England megfelelő beavatkozásai nyomán ez nem jelent meg az országkockázati felárak emelkedésében. 3. ÁBRA: NEM FIZET ÉSI KOCKÁZAT FELÁ RÁNAK A LA KULÁ SA NÉMETORSZÁG HOZ VI SZON YÍT VA 600 500 400 300 200 100 0 Egyesült Királyság Portugália Spanyolország Írország Forrás: Thomson Reuters A nemzetközi tőkepiacokat megvizsgálva elmondható, hogy az S&P 500 index viszonylag nagy volatilitás mellett, folyamatosan növekedett 2010 harmadik negyedévétől kezdve. Az index emelkedése 2010 negyedik negyedévében túllépte a 10 százalékot, azonban február közepe óta, valószínűleg az észak-afrikai és közel-keleti forrongások hatására, veszít az értékéből. Azonban ez a csökkenés még nem számottevő, egyelőre mindössze 2 százalékos. Hasonló mozgás figyelhető meg a német DAX és a londoni FTSE indexekben is. Az árak alakulása Az inflációs folyamatokat rövid távon szinte valamennyi országban az olaj- és egyéb nyersanyagárak dinamikus emelkedése határozza meg. A drágulásban az emelkedő világgazdasági kereslet mellett a kínálati sokkok is szerepet játszottak. A Brent olaj 13
2005. I. V X. 2006. I. V X. 2007. I. V X. 2008. I. V X. 2009. I. V X. 2010. I. V X. 2011. I. hordónkénti átlagára 2011 februárjában ismét meghaladta a 100 dollárt, amire utoljára 2008 augusztusában volt példa. Ez az árszint az előző év azonos időszakához viszonyítva 40 százalékos drágulást jelent. A gazdasági növekedéssel együtt járó olaj iránti robusztus kereslet a fekete arany árát tartósan magas szinten stabilizálta. A folyamatot felgyorsították az észak-afrikai események (Egyiptom, Líbia), így a két hatás eredőjeként az olaj ára a historikus csúcsának közelébe emelkedett, meghaladva a 110 dolláros hordónkénti szintet is. Piaci várakozások szerint középtávon kissé csökkenhet az olaj ára, ám így is tartósan 100 dollár felett maradhat. 2012. decemberi futures árak alapján átlagosan 111 dollár/hordó árat várnak a kereskedők. A mezőgazdasági termelői árak, valamint az egyéb nyersanyagárak is jelentősen emelkedtek: a kompozit indexek azt mutatják, hogy 2011 februárjában az előző év azonos időszakának bázisán a globális élelmiszerek 39,2, a fémek pedig 39,8 százalékkal drágultak. Egy év alatt különösen nagy növekedést regisztráltak a kukorica- (+81,5 százalék), illetve a gabonaárakban (+79,0 százalék), amit némiképp ellensúlyozni tudott a rizs árának mérséklődése. A drágulás elsősorban a vártnál rosszabb 2010-es termésátlagok miatt következett be, azonban az IMF szakemberei azzal számolnak, hogy a 2011-es év közepén a felfelé ható árnyomás mérséklődhet. 4. ÁBRA: NYERSANYAGÁ RINDE X (2005 = 100) 300 250 200 150 100 50 Egyéb nyersanyagok árindexe Olajár index Forrás: IMF Bár a nyersanyagár-robbanás gyakorlatilag minden államot érint, az egyes országokban lényegesen eltér a kínálati sokkok inflációra gyakorolt középtávú hatása. A fejlett gazdaságokban a kereslet továbbra is lanyha, az inflációs várakozások pedig horgonyzottak. Az országcsoportra vonatkozó inflációs előrejelzéseket mindössze 0,3 százalékponttal emelte meg az IMF januárban, így 2011-re és 2012-re a fogyasztói árak 1,6 százalékos emelkedését prognosztizálják a szakértők. Ezzel szemben a gyorsan növekvő országok a túlfűtöttség jeleit 14
mutatják, így félő, hogy a kínálati sokkok tartós inflációs nyomást okoznak. Ezt a folyamatot jól jelzi, hogy az IMF a januári előrejelzésében 0,8 százalékkal felfelé módosította az országcsoportra vonatkozó inflációs prognózisát, mely szerint a fogyasztói árindex 2011-ben elérheti a 8 százalékot, jövőre azonban 4,8 százalékra mérséklődhet. Az Egyesült Államokban az infláció a 2010 júniusa és novembere között megfigyelt 1,1 1,2 százalékos szintről érdemben megemelkedett: decemberben 1,4, 2011 első hónapjában pedig 1,7 százalékos drágulást regisztráltak az előző év azonos időszakának a bázisán. Az infláció felpörgéséről tanúskodik a szezonálisan kiigazított hó/hó index is, ami decemberben és januárban 0,4 százalékra emelkedett, ez évesítve 4,9 százalékos áremelkedési rátát jelent. A fogyasztói árindex szerkezetében a kínálati sokkok tükröződnek: januárban éves bázison a legnagyobb mértékben az energiaárak (7,3 százalék), ezen belül is a benzin- (17,3 százalék), és a gázolajárak (13,4 százalék) emelkedtek. A termékcsoport havi dinamikája eléri a 4 százalékot, így az éves bázisú indexek további jelentős növekedése várható. Bár az élelmiszerárak növekedése éves bázison mindössze 1,8 százalék volt, januárban a hó/hó szezonálisan kiigazított index 0,5 százalékra emelkedett (évesítve 6,2 százalék), azaz a mezőgazdasági nyersanyagok áremelkedése a következő hónapokban jelentősen megemeli az éves indexeket is. Továbbra is mérsékelt árdinamika jellemzi ugyanakkor a szolgáltatásokat, ami az inflációs várakozások horgonyzottságára utal. A 2010 novemberében az eurózónában regisztrált 1,9 százalékos éves áremelkedési ráta 2011 februárjára 2,4 százalékra gyorsult. Az eurózóna fogyasztói árindexének a dekomponálása során hasonló kép rajzolódik ki, mint az Egyesült Államokban: az energiaárak emelkedése éves bázison a novemberi 7,9 százalékról 12 százalékra gyorsult. A termékcsoporton belül a legmarkánsabb drágulást az üzemanyagoknál regisztrálták. Az energiaárak havi emelkedése is jelentős dinamikát mutat (3 százalék), így az éves indexek további gyorsulására számítunk. Az élelmiszerárak emelkedése éves bázison továbbra is moderált, azonban a hó/hó árindex januárban már elérte a 0,5 százalékot, ami a nyersanyagárak fogyasztói árindexbe való begyűrűzésére utal. Az Európai Központi Bank stábjának előrejelzése szerint a harmonizált fogyasztói árindex a valutaövezetben 2011-ben várhatóan 2 2,6, míg jövőre 1 2,4 százalék között alakulhat, azaz decemberhez képest felfelé módosította előrejelzését az intézet. Lengyelországban a harmonizált fogyasztói árindex éves bázison a novemberi 2,6 százalékról 3,5 százalékra gyorsult. Az emelkedés mögött itt is elsősorban az olaj- és egyéb nyersanyagárak jelentős növekedése húzódik meg, azonban olyan egyszeri tételek is gyorsítják a drágulás éves rátáját, mint a 2011. januári áfaemelés, illetve az internetelőfizetési díjak 2009 decemberében megfigyelt csökkenése okozta bázishatás. Lengyelországban a dinamikus gazdasági növekedés miatt fennáll a túlfűtöttség veszélye, ami jelentős inflációs nyomást okozna a legnagyobb visegrádi országban. Szlovákiában szintén emelkedett a fogyasztói árak dinamikája: a novemberi 1 százalékos éves szintről 3,1 15
2009. I. I V. VI. V VI IX. X. XI. X 2010. I. I V. VI. V VI IX. X. XI. X 2011. I. százalékra gyorsult az éves áremelkedés rátája. Északi szomszédunknál a globális kínálati sokkok mellett felfelé mutató inflációs kockázatokat jelez a szolgáltatások éves drágulásának az emelkedése, illetve az, hogy az energia- és élelmiszerárak kiszűrésével számított maginfláció szintén emelkedett az elmúlt hónapok folyamán. 5. ÁBRA: A Z EURÓZÓNA ÉS A VI SE GR ÁDI ORSZÁGOK HARM O NIZÁ LT FOGYASZTÓI ÁR INDE XÉNEK ALAKU LÁ SA (SZÁZA LÉK, A Z E LŐZŐ É V AZONOS I DŐSZAKÁNA K BÁZI SÁN) 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0 Eurozóna Csehország Lengyelország Szlovákia Forrás: Eurostat Csehországban ezzel szemben egyelőre nem tükröződnek az éves bázisú inflációs adatokon a kínálati sokkok: a harmonizált fogyasztói árindex 2 százalék körül ingadozik. Ennek hátterében a cseh korona felértékelődése áll, ami részben ellensúlyozni tudta a globális nyersanyagár-emelkedés inflációs hatásait. A Cseh Nemzeti Bank stábja által készített előrejelzés szerint az infláció, illetve a jegybank számára releváns maginfláció is a 2 százalékos inflációs cél közelében van a monetáris politika számára releváns 5-8 negyedéves időhorizonton. A monetáris kondíciók alakulása Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott az irányadó rátán, ami így továbbra is a 0 0,25 százalékos sávban mozog. Az inflációs nyomás alapvetően a kínálati sokkok következtében emelkedett az elmúlt negyedévben, azonban a kapacitáskihasználtsági mutató átlag alatti szinten van, és az aggregált kereslet továbbra is lanyha. A Federal Open Market Committee várakozásai szerint idén mérsékelt lesz a gazdasági növekedés, mely 2012 2013-ra kismértékben erősödhet. A Fed szerint a hosszú távú inflációs várakozások stabilak, és továbbra is a fogyasztói árindex csökkenését várják. A FOMC reálgazdaság és a pénzügyi szektor konszolidációjának elősegítése érdekében a 16
monetáris stimulust hirdetett meg 2010 második felében. Az akció keretében közel 600 milliárd dollárt fordítanak hosszú lejáratú kincstárjegyek vásárlására 2011 második negyedévéig bezárólag. Valószínűleg ennek következtében 2010 őszén csökkentek az amerikai hosszú lejáratú kincstárjegyek hozamai. Mivel Európa is jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd (adósságválságok), a problémák begyűrűzési lehetőségét minimalizálni kívánják, ezért folyamatosan likviditásbővítést folytatnak a világ pénzügyi piacain. Az FOMC decemberben ezért hozzájárult az ideiglenes dollárlikviditási swap ügyletek bővítéséhez több külföldi központi banknál (vagyis a jegybankok számára biztosította a dollár-devizatartalék képzését). Az Európai Központi Bank továbbra sem változtatott az irányadó rátán, ami így változatlanul 1 százalékon áll. Bár az inflációs várakozások a felmérések szerint továbbra is konzisztensek az inflációs céllal, az utolsó, márciusi kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón Jean-Claude Trichet ECB-elnök már kifejezetten szigorúan fogalmazott. Igaz, az irányadó ráta szinten tartása egyhangú döntés volt, a kamatemelési ciklus lassan megkezdődik. Mindemellett a pénzpiacokon továbbra is jelentős feszültségek figyelhetők meg, így a nem standard eszközök továbbra is fennmaradnak. A két eszköz (kamat-, illetve mennyiségi lazítás) két különböző célt szolgál: a kamatláb meghatározásával a belső keresletet finomhangolja az ECB, az inflációs folyamatok tükrében, a nem standard eszközök pedig a pénzügyi feszültségek oldására szolgálnak. A Cseh Nemzeti Bank nem változtatott az irányadó rátán, ami így továbbra is a historikusan alacsony 0,75 százalékon áll. A tanács azonban igen megosztott volt a döntésben, a szinten tartás mellett egy 25 bázispontos emelésről is tárgyaltak a döntéshozók, a galambok pedig csak egyetlen szavazattal nyertek. Az alapkamat emelése napirenden van, és a lazább monetáris politikát támogató tanácstagok többsége folyamatosan csökken. A kamatemelési ciklus előrejelzésünk szerint legkésőbb 2011 közepéig megindul, ami összhangban lehet az eurózóna irányadó rátájának emelkedésével, így nem jelent érdemi felértékelési nyomást a cseh koronára nézve. A Lengyel Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ezzel szemben januárban megkezdte a kamatemelési ciklusát. Az irányadó ráta 25 bázisponttal, 3,75 százalékra emelkedett. A fogyasztói árak dinamikája felülmúlja a nemzeti bank 2,5 százalékos célját. A kínálati sokkok, illetve azok tovagyűrűző hatásai mellett Lengyelországban a keresleti infláció is veszélyezteti az árstabilitást. A lengyel kamatemelés így gyorsabb és robusztusabb lehet, mint a többi európai országban, ahol a belső kereslet élénkülése és így a GDP bővülése továbbra is törékeny. Fiskális politika Az elmúlt három hónapban továbbra is fokozott figyelem övezte a nemzeti költségvetések alakulását. A korábbi várakozásokkal ellentétben, az Egyesült Államokban visszafogták a konszolidációs lépések ütemét, sőt újabb ösztönzőket vetettek be a gazdaság élénkítésének 17
érdekében. Vele szemben Európa fejlett országai folytatják a költségvetési kiigazítási lépéseket. Az IMF egy nemrég publikált kiadványában vizsgálta meg 25 ország kilépési stratégiáját. 2 Általánosságban elmondható, hogy az országok többségében sikerült megtalálni a helyzethez leginkább megfelelő, úgynevezett best practice stratégiát, azonban a konszolidációs célok közül a legtöbb esetben kimaradt a hosszú távú adósságcsökkentés, ami aggodalomra adhat okot. Azok az országok, melyek kevésbé voltak érintettek a válságban és enyhe keresletösztönzéssel reagáltak a gazdasági recesszióra, csupán fokozatos, középtávú terveket dolgoztak ki. Ezek mértéke általában megegyezik a lazítás okozta hiány- és adósságnövekedés mértékével. Azoknál az országoknál, melyeknél nagyobb a piaci nyomás az egyensúly helyreállítására és az adósság csökkentésére, a legnehezebb intézkedéseket az időszak elején kell meghozni. Különösen igaz ez Görögországra és Portugáliára, de az Egyesült Királyságban, Írországban és Spanyolországban is jelentős megtakarítást hirdettek meg. A válságok természetéből fakadóan a tervezett kiigazítás üteme általánosságban alacsonyabb, mint az egyenlegromlás dinamikája volt. A vizsgált államok a fiskális egyensúly visszaállítása érdekében 2010 2013 között átlagosan a GDP 4 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást hajtanak végre, ami egy kicsit több mint a fele az egyenlegromlásnak. (2. táblázat) 2. TÁBLÁZAT: A VÁLSÁG HATÁSA ÉS A TERVEZETT KIIGAZÍTÁSOK MÉRTÉKE, 2007 2013 (GDP SZÁZALÉKÁBAN) GDP Válság hatása (változás) Kiigazítási terv (változás) 2010 13 százalékában 2007 09 2010 2013 Egyenleg 6,9 2,8 7,2 4,1 Államadósság 68,5 73,4 14,9 4,9 Forrás: IMF A költségvetési egyensúly helyreállítása nem oldja meg automatikusan az államadósság problémáját: pár ország kivételével a tervezett intézkedések még nem lesznek képesek újra csökkenő pályára állítani az államadósságot, csupán a növekedés ütemét mérsékelni. A tavalyi év vége és 2013 decembere között a vizsgált országokban az IMF prognózisa szerint átlagosan 4,9 százalékponttal növekszik az államadósság. 2 A vizsgált országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Görögország, India, Indonézia, Írország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Lettország, Litvánia, Mexikó, Portugália, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-afrikai Köztársaság, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Egyesült Államok. 18
Az országok jelentős többsége a költségvetési kiigazítás súlypontját a kiadási oldalra helyezi, ami a szakirodalom alapján kedvező jelnek tekinthető a fenntarthatóság és a hosszú távú növekedés szempontjából. A bevételek növelése a kiadás oldali megtakarítások mellett általában azokban az országokban hangsúlyos, amelyek a piaci nyomás vagy a drasztikus egyenlegromlás miatt gyors kiigazításra kényszerülnek (például Görögország, Portugália). A kiadási oldalon a bürokrácia csökkentése mellett a közalkalmazottak bérének befagyasztása a legelterjedtebb lépés. A vizsgált országok szinte mindegyike meghirdette e kettő közül valamelyiket, vagy akár mindkettőt. A fejlett gazdaságok között egy másik elterjedt intézkedés a szociális juttatások csökkentése, illetve növekedési ütemének visszavágása. Ez főleg azokban az országokban járható út, ahol rendkívül magas ezen juttatások kiadásokon belüli részaránya. Németországban például a bejelentett intézkedéseknek több mint az egyharmadát a szociális kiadások csökkentése teszi ki. A közösségi beruházások befagyasztását kevesebben alkalmazzák, ám erre is találunk példát, főleg azokban az országokban, ahol rendkívül magas a deficit (Görögország, Írország), vagy ahol rövid időn belül kell végrehajtani a megszorításokat a piaci nyomás miatt (Portugália). A bevétel oldali intézkedések között a leggyakoribb a direkt adók (szja, társasági adó) emelése, különös tekintettel a jövedelmet terhelőkre. Mivel az adóemelés negatívan hat a munkaerőpiacra és a beruházásokra, a legtöbb ország éppen ezt szem előtt tartva hangsúlyosabban támaszkodik az adóalapok szélesítésére, mint az adó mértékének növelésére. Magyar külső kereslet A magyar export struktúrája 2010 utolsó negyedévében nem változott jelentősen a korábbi negyedévekhez képest. A magyar export legfőbb felvevőpiacának továbbra is Németország számít (24,1 százalék). A negyedik negyedévben a további főbb export partnereink Románia (5,8 százalék), Olaszország (5,7 százalék), Szlovákia (5,6 százalék), Egyesült Királyság (5,5 százalék), Franciaország (5,1 százalék) és Ausztria (4,8 százalék) voltak. A magyar kivitel a KSH számítása szerint 2010 utolsó negyedévében 22,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A harmadik negyedévhez viszonyítva az export 5,1 százalékkal növekedett, szemben a korábbi 5,8 százalékos negyedéves bővüléssel. Az adatokból tehát az látszik, hogy negyedévről negyedévre fokozatosan lassul a magyar kivitel bővülése. Az export értéke 2010-ben 19678 milliárd forint volt, így a magyar export forintértéke már meghaladta a két évvel korábbi, vagyis a világgazdasági válság előtti szintet. 2010. január decemberben a kivitel összességében 18,7 százalékkal nőtt. A magyar kivitel alakulásának meglehetősen jó indikátora lehet a bizalmi indexek változása. Ahogy már korábban is szó volt róla, az Eurostat által számolt indikátor a legújabb, februári adatok alapján pozitívabb képet mutat a januári megtorpanás után. Legfőbb kereskedelmi partnerünk, Németország esetében a bizalmi index négy hónapja kismértékben csökken. A 19
2005 I. I 2006 I. I 2007 I. I 2008 I. I 2009 I. I 2010 I. I 2011 I. I 2012 I. I borúsabb kilátásokat tovább fokozza, hogy januárban mind a német export, mind pedig az import csökkent a decemberi adatokhoz képest, szemben a szakértői becslésekkel. Az olasz, román, szlovák hármas bizalmi indexei közül a szlovák meglehetősen volatilis, az elmúlt hónapokban azonban nőtt. Az olasz bizalmi index hosszú hónapok után februárban ismét emelkedett, míg a román index továbbra is dinamikusan növekszik. A német üzleti környezetet mérő Ifo-index mind a jelenlegi helyzetet, mind pedig a kilátásokat tekintve az előző negyedévhez képest tovább javult, így történelmi csúcsra emelkedett. 6. ÁBRA: A MAGYA R KÜLSŐ KERESLE T A LAKULÁ SA AZ E LŐZŐ É V A ZONOS ID ŐSZAKÁ HO Z KÉPEST (SZÁZALÉ K) 6,0 4,0 Előrejelzés 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0 GDP alapú külső kereslet Historikus átlag (1996-2008) Forrás: Századvég-számítás A GDP-alapú külső kereslet növekedése 2010 harmadik negyedévében megtorpant, azonban ez a bázishatásnak tudható be, ugyanis egy évvel korábban indult el a gazdasági kilábalás folyamata, amely a magyar exportot rendkívüli mértékben megnövelte. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet dinamikája a válság kitörése óta eltelt időszakban elérte a maximumát, és ismételten a historikus átlag felett tartózkodott. Feltételezésünk szerint a külső kereslet 2011-ben enyhén mérséklődni fog, ugyanis komoly negatív kockázatot jelent az adósságválság, valamint a fiskális konszolidációs intézkedések megkezdése a külkereskedelmi partnereinknél. További lefelé irányuló kockázat mutatkozik az Eurostat által számolt bizalmi indexek alakulása nyomán. Az Ifo-index alapján pozitív kockázatok is jelen vannak a külső keresletet illetően, valamint a globális konjunkturális környezet továbbra is kedvező maradhat, és folytatódhat a válságból való kilábalás. A sikeres fiskális konszolidáció egyes külkereskedelmi partnereknél akár már 2012-ben is pozitív eredménnyel járhat, ami a kereslet ismételt dinamizálódását vonja maga után. Ezen hatások mentén alakult ki a 2012-ben általunk várt enyhén emelkedő külső keresleti pálya, mely ismételten átlag feletti növekedést mutathat, ahogy partnereink kibocsátása fokozatosan folytatja a 20
felzárkózást a válság előtti szintre. Feltételezésünk szerint a GDP-alapú külső kereslet növekedése 2012 végére meghaladhatja a 3 százalékot. 21
A növekedés alakulása A hazai gazdaság továbbra is növekedési pályán halad, azonban ez a bővülés meglehetően törékeny, illetve jelentős kockázatok övezik. A fogyasztásban a harmadik negyedévben bekövetkező pozitív fordulatot követően ismét visszaesést regisztráltak, míg a beruházások drasztikus zsugorodását csak a készletek változásának pozitív GDP-hozzájárulása tompította a belső felhasználási tételek közül. Az exportdominancia így a negyedik negyedévben is éreztette hatását, ami termelési oldalról elsősorban a feldolgozóipar dinamikus növekedésében érhető tetten. A mezőgazdasági hozzáadott érték ezzel szemben jelentősen csökkent. Felhasználási oldal A hazai gazdaság bruttó hozzáadott értéke az intézetünk korábbi előrejelzésében felvázolt pályán halad: 2010 negyedik negyedévében a GDP éves növekedési rátája 1,9 százalékot tett ki. A felhasználási oldal szerkezete azonban eltér a korábbi prognózisunktól: a fogyasztás és a beruházás dinamikája alacsonyabb a korábban vártnál, emellett pedig az nettó export GDPhozzájárulása markánsabb. A harmadik negyedévben a fogyasztásban kedvező fordulat látszott, azonban az év végére a háztartások fogyasztási kiadása éves és negyedéves bázison ismét csökkenni kezdett. A visszaesés a kiskereskedelmi forgalomban is tükröződött: a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakának bázisán 0,7 százalékkal csökkent a volumen. A meglepő visszaesés nem tükröződik a háztartások bizalmi indexeiben: bár az indikátorok némiképp csökkentek az elmúlt időszak során, továbbra is historikusan magas szinten állnak. A korábbi alappályánktól eltérő fogyasztási pálya véleményünk szerint elsősorban a bérdinamika alapvető megváltozásával magyarázható. A bruttó bérek decemberben átlagosan 4,6 százalékkal csökkentek, ezen belül a versenyszférában megfigyelhető átlagkeresetek 2,2 százalékkal mérséklődtek éves bázison számolva. A negyedik negyedéves év/év infláció eközben elérte a 4,4 százalékot, vagyis a reálbérek érdemben visszaestek a negyedév során. A rendszeres havi bruttó átlagkeresetek ezzel szemben a versenyszektorban 3,1 százalékos emelkedést mutattak decemberben az előző év azonos időszakának bázisán. Arra lehet tehát következtetni, hogy a vállalatok elhalasztották az év végén szokásos bónuszok kifizetését, aminek a hátterében a 2011. január 1-jével életbe lépő új adószabályok magasabb jövedelműek számára kedvezőbb feltételei állnak. Az intézetünk által előre jelzett negyedik negyedéves fogyasztásbővülés így átcsúszhatott 2011-re, azonban a tavalyi év végi dinamika alacsonyabb pályát mutatott. Ennek megfelelően az előrejelzésünk rövid távon érdemben nem, hosszú távon azonban felfelé módosul. Különösen igaz ez 2011 negyedik negyedévére, amikor a bázishatás miatt a 22
2008. I. I 2009. I. I 2010. I. I 2011. I. I 2012. I. I nominális bérdinamika várakozásaink szerint érdemben megemelkedik az alacsony bázis következtében. 2012 első negyedévében ezzel szemben az idén első negyedévben kifizetett bónuszok okozta magasabb bázis miatt visszaesik a fogyasztásdinamika, majd fokozatosan emelkedik az év/év volumenindex. Összességében 2011-re nem változik érdemben az előrejelzésünk a fogyasztásbővülésre vonatkozólag. Éves alapon 3,1 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztási kiadása, majd jövőre a dinamika elérheti a 4,1 százalékot. 7. ÁBRA: A HÁ ZTARTÁ SOK FOGYASZTÁSI KIADÁ SÁ NAK VOLUM ENINDE XE ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁ JA (AZ E LŐZŐ ÉV AZONOS I D ŐSZAKÁ NAK A BÁZI SÁN) 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 Revízió Előrejelzés március Háztartások fogyasztási kiadása Előrejelzés december Forrás: KSH, Századvég-számítás A háztartások tényleges fogyasztása a fogyasztási kiadásoknál gyorsabban zsugorodott a negyedik negyedévben, mivel a természetbeni juttatások volumene nagyobb kontrakciót mutatott 2010 végén. A végső fogyasztást emellett a kormányzat fogyasztási kiadásának kiugró, 7,6 százalékos visszaesése is csökkentette, ami a tavalyi 11,7 százalékos, illetve az első három negyedévben megfigyelt átlagos 2,3 százalékos növekedés után negatív meglepetés volt. A kisebb súlyú felhasználási tételek GDP-hozzájárulása várhatóan negatív marad az előrejelzési időhorizonton. A bruttó állóeszköz-felhalmozás zsugorodásának a mértéke nagyobb volt a decemberben prognosztizáltnál. A beruházási aktivitás dinamikája azonban az szektorok között jelentős eltérést mutatott: az exportorientált feldolgozóipar beruházásainak a volumenindexe a negyedik negyedévben elérte a 23,6 százalékot az előző év azonos időszakának bázisán, illetve a kisebb súlyú oktatás ágakban is érdemben emelkedett a bruttó állóeszközfelhalmozás (39,6 százalék). Emellett azonban az ingatlanügyek ( 22,4 százalék), illetve a szállítás, raktározás ágban ( 15,1 százalék) érdemi zsugorodást regisztráltak. Mivel a beruházási fordulat későbbre tolódott, a korábbi előrejelzésünket lefelé módosítottuk, amit nagyrészt a hitelezési folyamatok vártnál rosszabb alakulása indokol. Felfelé hajtja 23
ugyanakkor a beruházási dinamikát a 2011-ben és 2012-ben induló autóipari nagyberuházások jelentős volumene, amit tovább erősít az idei negyedik negyedéves alacsony bázis is. Összességében éves átlagban 2011-ben 3,5, 2012-ben pedig 4,9 százalékos beruházás növekedéssel számolunk. 8. ÁBRA: A BRUT TÓ Á LLÓESZKÖZ-FE LHALM OZÁ S VOLUMENINDEXE, ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁ JA (AZ E LŐZŐ ÉV AZONOS I D ŐSZAKÁ NAK A BÁZI SÁN) 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 -8-10 -12 Revízió Előrejelzés március Bruttó állóeszköz-felhalmozás Előrejelzés december Forrás: KSH, Századvég-számítás A kivitel a decemberben előre jelzett pályán halad: 2010 negyedik negyedévében 11,7 százalékkal nőtt az export, ezért érdemi revízióra nem került sor. Továbbra is a kivitel dinamikájának a mérséklődésére számítunk az idén, ami elsősorban a külső kereslet növekedésének a lassulásával indokolható. Az exportdinamika várhatóan 2012 első negyedévében éri el a minimumát (7,4 százalék). Az exportpartnereink bruttó hozzáadott értékének bővülése várhatóan 2012 második felében gyorsul fel ismét, ezért az év/év volumenindex ismét emelkedni kezd, és az előrejelzési időhorizont végén újra 10 százalékos bővülésre számítunk. 2011-re éves átlagban 9,2 százalékos, míg jövőre 9,3 százalékos kiviteli dinamikát prognosztizálunk. A behozatal alacsonyabb pályát fut be, mint amit a korábbi előrejelzésünkben prognosztizáltunk. A belső kereslet ismételt megtorpanása az importot mérsékli, a fogyasztás és a privát beruházások magas importtartalma révén. A behozatal növekedésére vonatkozó prognózisunkat ezért lefelé módosítottuk, elsősorban az importigényes beruházási kereslet vártnál nagyobb visszaesése, illetve lassabb felfutása miatt. 2011-ben átlagosan 8,2, jövőre pedig 9,7 százalékos behozatalbővülést várunk. Az export- és az importdinamika közötti rés 2012 első negyedévében bezárul, és a kivitel növekedése prognózisunk szerint elmarad a behozatal éves volumenindexétől. 24