Сsejtéi István Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet) Életrajzi adatok szerint (1,2, 3) a Csokonai család a Dunántúlról származott Debrecenbe. Csokonai József, a kirurgus, 1747-ben Győrben született. Apja Csokonai László református prédikátor volt. Édes szülőanyja Angyal Susanna. A hétgyermekes papi család legkisebb fia, József, Nagyszombatban (ma Trnava, Csehszlovákia), az Orvosi Oskolában" folytatott kirurgusi tanulmányokat. Majd mivel látni és tapasztalni vágyott a kor szokásának megfelelően, a nyakába vette tarisznyáját, és az ország különböző híres borbélysebész mestereinél legényeskedett (4). Az egyik szerinte igen kiváló hatású, Balsamum vulnerarium" (sebre való balzsam)-ot tartalmazó receptjénél erről így emlékezik meg: Mikor Sopronban legénykedtem, 1770-ben Chirurgus Goldner Uramnál, tehát láttam, hogy ezen Balzsamussal gyógyított igen szépen" (5 86. számú rp.). 1 Minden valószínűség szerint az ambiciózus fiatalembernek Sopronban a mesterségbéli ismeretek gyarapításán kívül alkalma volt magát a német nyelvben is művelni. Innen vándorolt aztán tovább Debrecenbe, ahol is Hollósy András borbély-sebész uram műhelyében igyekezett a szakma fortélyaiban tovább elmélyülni (4). Debrecenben akkor már nagy múltja volt a borbély-sebész szakmának. A XVI. és XVII. században az orvosi munka a városban főleg a kirurgusok kezében van. Fennmaradt egy Debreceni sebészi-céh szabályzat" 1583-ból, amelyet későbben Báthory Zsigmond is megerősített. Valószínűleg ez a legrégibb borbély-seborvosi céhlevelünk, amelyet Magyarországon ismerünk. E szabályzat szerint 3 évig kellett a mesterséget tanulni, majd a céh mestereiből és a városi tanács képviselőiből álló bizottság előtt vizsgát kellett tenni (6). Debrecenben régtől fogva 8 9 volt a borbély-sebészek száma. Ez onnan is kitűnik, hogy midőn Csokonai József 1772-ben a debreceni polgárok közé és a borbély-sebész céhbe való bevétetéséért folyamodott, a városi tanács a céhmesterek meghallgatása után azt végezte, hogy miután a tanács által kiadott rendszabály 9-re szabta a borbélyok számát, ez maradjon és várjon az instáns, míg valamelyik borbély meghal" (7). Az elutasítás nem veszi el a kedvét Csokonainak. Tovább dolgozik, nem mozdul Debrecenből. Megkedveli a várost és lakóit. Végül is szerencséje volt. Nem is kellett olyan sokat várnia. Beleszeretett és rövidesen házasságot is kötött Diószegi Sárával, egy jómódú debreceni szűrszabómester lányával (4). Diószegi Mihály, az após, tekintélyes polgár, fontos személyiség a városban. Többek között tanácsbéli esküdt ember és vásári felügyelő (8), aki támogatja vejét, és így a dunántúli fiatalember Debrecenben ragadt. 1773-ban már önálló műhelyt nyitott a Piac utca és Csapó utca sarkán, és legényeket is tartott (4). Nemsokára Hatvani István orvosprofesszor javaslatára a Református Kollégium sebésze lett, későbben pedig megválasztották a debreceni borbély-sebész céh atyamesterének. A házasságából 5 fiúgyermek született. Kettő korán meghalt, hármat, köztük Mihályt a felvilágosodás korának legnagyobb magyar költőjét felnevelték (1, 2, 4). 1 A receptek sorszáma az olvasatokon, tőlem. 489
Az intelligens, jól képzett, a korabeli borbély-sebészek átlagszínvonalát felülmúló műveltségű, a latin nyelvben is verzátus kirurgus kiemelkedő szakmai ténykedésével a városban és környékén nagy elismerést vívott ki magának. A debreceni cívis-, kereskedő- és kézműveskörökben, a hivatalnoki karban, valamint a kollégiumi diákok között széles körű pacientúrával rendelkezett. Jellemző a város XVIII. századi európai színvonalú szellemiségére, hogy abban az időben, amikor az egészségügy igen siralmas helyzetben volt, és az országban olyan ritka volt az orvos, mint a fehér holló, Debrecenben olyan kiváló képességű és nagy tudású orvosdoktorok működtek, mint Hatvani István, a Református Kollégium legendás hírű professzora a magyar Faust, aki Baselben és Leydenben tanult, továbbá Weszprémi István városi fizikus, aki Utrechtben végzett, és számos felbecsülhetetlen értékű tudományos művet írt, valamint Csapó József, aki Baselben és Buzinkai György, aki az észak-hollandiai Franekerben szerezte az orvosi diplomát. A rendkívüli mértékben igénybe vett orvosoknak nem volt ideje arra, hogy a betegek hosszadalmas kezelgetésével foglalkozzanak. Hiszen az igen gyakran alkalmazott beöntések, a rengeteg különféle pépes, nedves vagy hólyaghúzó borogatás (cataplasma, epithema, fomentatio, epispasticum, sinapismus) 2, a sokféle flastrom (emplastrum), kenőcsök, balzsamok applikálása, sebek fecskendezése (injectio ad vulnera) hosszadalmas eljárást igényeltek, nem is szólva az érvágásokról, köpölyözésekről, foghúzásokról stb. Mindezeknek a beavatkozásoknak a végzését az orvosok nem is tartották magukhoz méltónak. A híres debreceni orvosok szívesen bízták Csokonai kirurgusra betegeik kezelését, és igen gyakran sebészi konzultánsként is igénybe vették (1, 2). Abban az időben, amikor az országban sokszor többnapi járásra sem lehetett patikát találni, Debrecenben már két gyógyszertár működött. Előbb csak az 1670 vagy 1680 körül létesített Városi Patika (Apotheca Liberae Regiaque Civitatis Debreczinensis) vagy későbbi nevén Arany Angyal gyógyszertár (9). Ennek előbb provizora (kinevezett vezetője), majd 1773-tól tulajdonosa Kazai Sámuel volt, az országszerte híres érem-, régipénz- és könyvgyűjtő. A másik patikát, az Arany Egyszarvút 1772-ben Zeininger Antal állította fel (10, 11). Ez utóbbi patika berendezésének és eszközeinek egyes darabjai a Déri Múzeumban láthatók. Hazánkban a polgári alapítású, XVIII. századi gyógyszertárak közül ennek az egyetlennek maradtak meg egyes relikviái (12). Csokonai nagyon jó viszonyban lehetett Kazai Sámuel patikáriussal is, akinek készített orvosságait eredményesen alkalmazta betegei körében. Előiratait megőrizte és feljegyezte receptkönyvében. Szoros kapcsolatban kellett állniuk gazdasági téren is egymással. Erre abból is lehet következtetni, hogy a páciensek többször együttesen fizették a gyógyszer árát és a kezelés díját. Ez a receptek mellett található következő feljegyzésből is kitűnik: Ezen 4 rendbeli orvosságokkal gyógyítottam meg Szabó püspök Úr leányát, Földvárinét, ex raucedine és 6 hetekre szépen gyógyult. Fizetett mindösszve Paticáriusnak és Chirurgusnak 10 Rhénes forintokat" (5 81., 82., 83., 84. számú rp.). Szakmai kapcsolatban állott, és rendszeresen levelezett, a híres, tudós nagyszombati, budai, majd bécsi orvosprofesszorral több korabeli kitűnő orvosi szakkönyv szerzőjével, Josef Jacob Plenckkel is (13). Egy ízben Csokonai levélben kéri tőle legújabb sebészeti és gyógyszertani könyveit. Plenck Budáról keltezett, latin nyelvű levélben válaszolt: Amice charissime, Vir dexterrime" (Kedves barátom, tudós férfiú) szavakkal kezdve és Vale et ne amore pergas" (Jó egészséget és tarts meg szeretetedben) szavakkal fejezve be a levelét, meg- 2 Cataplasma: lenmaglisztből vagy rozslisztből, gyógyszerek hozzáadásával, vízzel, tejjel készített sűrű pép, melyet melegen alkalmaztak borogatásként a beteg testrészre. Epithema: borogatás. Fomentatio: különböző gyógyszereket tartalmazó, nedves, meleg borogatás. Epispasticum: helyi vérbőséget okozó borogatás. Sinapismus: mustármaglisztből vízzel frissen készített borogatás. - 490
köszönve egyben Debrecen híres termékét, a Csokonaitól ajándékba küldött jóféle debreceni szappant" (3). A gyorsan felfelé ívelő pályáját azonban az egészségét lassan felőrlő szárazbetegség csakhamar félbeszakította. Csokonai József korán, 38 éves korában tüdőbajban, 1786-ban elhunyt (4). Halála a városban nagy részvétet keltett. A Református Kollégium részéről Kovács József, a poétái osztálynak preceptora versben búcsúztatta. Későbben a Magyar Hírmondó 1794. április 4-én kelt tudósításában feltételezések szerint Kazinczy tollából ez áll:...városunk egy párja nélkül való tudós Chirurgust, s mindenek egy emberszerető kedvest vesztettek el benne" (3 25. 28. és 185. oldal). A debreceni Déri Múzeumban őriznek egy kéziratos könyvecskét, amelybe Csokonai József bejegyezgette azoknak az orvosságoknak a receptjeit, amelyeket borbély-sebészi tevékenysége során használt, és ahogy maga korának nyelvén írja: Amellyekkel magam is hasznosan éltem A Patienseim körül és azért is íme Rezervátába írtam ez könyvbe" (5). Csokonai József rendszeresen naplót is vezetett, amelybe leírta a városban történt fontosabb eseményeket is. Az ebben lévő színes rajzokból vált ismertté az 1700-as évek kollégiumi diákjainak a ruhaviselete, és itt található Debrecen város főnixmadaras, szép, színes kivitelű címerrajza is. Ez a kis receptkönyv valószínűleg ennek a több füzetből álló kéziratos naplónak egyik darabja (3, 14). Csokonai halála után a füzet Szilágyi Lajos karcagi gyógyszerész tulajdonába került. 1821-ben már Székelyhídon (ma Sácueni, Románia), dr. Gombos Dánielnek, Bihar vármegye fizikusának (15) és egy bizonyos dr. Beregszászi nevű orvosnak jegyzik bele néhány receptjét. A füzetről csak egy rövid ismertetés jelent meg eddig a Debreceni Képes Kalendárium 1942-es kötetében (3).Erről Vargha Balázs a következőket írja: Az ismertetés, amelyet valószínűleg Sőregi János múzeumigazgató írt, így számol be a kéziratos kötet provenienciájáról:...az első ismert tulajdonosa id. Szakáll Jánosné szül. Vargha Julianna... igen művelt debreceni cívislány volt. Tőle került a könyv fia, ifj. Szakáll János birtokába, aki intéző volt gróf Dégenfeld Józsefesomaközi, homoki birtokán...". Végül is a könyvecskét a Déri Múzeum vásárolta meg 1941-ben Szakáll Jánostól, és 1976-ban Kilián István a Hajdú-bihari Naplóban a könyvecske szakmai feldolgozására hívta fel az érdeklődőket. A most 200 éves receptkönyv kemény fedelű, zöldesbarna színű, nagyon megviselt bőrkötésű, 8-ad ív méretű (13 x20 cm), merített, szürkés tónusú papírlapokból áll. Jelenlegi terjedelme 78 oldal. Sok oldala elveszett. A lapszámozása sem folyamatos. Csokonai saját készítésű címlapokkal részekre osztotta (1. ábra). A lapszámozás sokszor újrakezdődik. A füzet végén található bejegyzések nem Csokonaitól származnak. A fedőlap belsején található kéziratos szövegtöredékben jól láthatók az Anno 1776" és a Joseph Csokonai (ma)gistri chirurgi" szavak. Az lis qui val..." szimbólumtöredék latin idézetdarab Máté evangéliumából (IX. rész, 12. vers), melynek teljes szövege így szól: lis qui valent non est opus medico, sed iis qui male se habent." Magyarul: Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek" (16, 17). Ez a mottó Csokonai más kéziratos könyvében is megtalálható (3). A receptkönyvben összesen 153 recept (143 teljes, 8 töredék és 2 olvashatatlan) van bejegyezve. A füzet nagyjából 5 részre tagozódik. Az I. rész 61 teljes, 5 töredék és 1 olvashatatlan receptet tartalmaz. Ezeknek jelentős részét Hatvani István, a Református Kollégium tudós professzora, a XVIII. század magyar szellemi életének kimagasló egyénisége, a korabeli Magyarország egyik legképzettebb orvosa írta a pácienseinek. De vannak köztük olyanok is, amelyeket Debrecen akkori nagy tudású, országszerte ismert orvosai, illetve városi fizikusai", Weszprémi István és Csapó József'rendeltek a betegeiknek 1773 és 1785 között. AII. rész Kazai Sámuelnek, a debreceni tudós patikáriusnak és messze földön híres műgyűjtőnek, a Városi Patika tulajdonosának, ahogy a maga készítette címlapon Csokonai fel- 491
1. ábra. Címlap a receptkönyvből jegyezte: Külömb-külömbféle Belső és Külső Nyavalyák ellen való..." 21-féle (19 teljes, 2 töredék),...próbált és hasznos Praescriptiói"-t tartalmazza az 1775 1785 közötti évekből (2. ábra). A III. részben 52 teljes, 1 töredék és 1 olvashatatlan recept található. Ezek olyanok, írja Csokonai, Amellyekkel hasznosan éltem egyszer és másszor is a Patienseim körül. Amióta Debreceni Borbély Vagyok". A receptek keltezése az 1779 1785 közötti évekből való. A IV. részbe Laky Ádámnak, az egyik borbély-sebész kollégájának 5 darab, főleg 1775- ből való receptjét jegyezte be. 492
2. ábra. Kazay Sámuel patikárius előirata 493
CSOKONAI RECEPTKÖNYVÉNEK ALKIMISTA JELEI x =ACIDUM =AQUA =AURUM =AURANTIUM =CANCER =CORNUCERVI =HORA =HERBA =HYDRARGYRUM (MERCURIUS) = NITRUM =OLEUM =PRAEPARATUM =PULVIS =PLUMBUM = RECIPE =SAL x=sal AMMONIACUS ^=SPIRITUS L=SP!RITUSVINI =SULPHUR =TARTARUS P= SAL TARTARI =TINCTURA =VITRUM, = LIBRA = 420,01 g =SCRUPULUS = 1,46 g = UNCIA = 35,00 g - = GRANUM = 0,07 g =DRACHMA = 4,38 g =MANIPULUS = maréknyi =SEMIS = fél 3. ábra. A recepteken használt alkimista jelek és súly rendszer. A dátumjelölése a vényen úgy történt a kor latin nyelvhasználata szerint, hogy elsőnek a napot sorszámmal, majd a hónapot és az évszámot írták. A hónapokat birtokos esetben és szeptembertől latin számnevekből képezve írták ki 494
Az V. részbe vezették bejóval később mások az 1815 és 1821 közötti években a füzet vándorútján, főleg Székelyhídon, dr. Gombos Dánielnek, Bihar vármegye egykori tisztifőorvosának és egy Beregszászi nevű orvosnak 6 receptjét. A receptek szerkezete a maitól sokban eltér. A kor szokása szerint a vényeket az orvosgyógyszerészi gyakorlatba is átvett alkimistajelek és a korabeli súlyrendszer szerint írták, így a gyógyszerek mennyiségének a megjelölésére a libra, uncia, drachma, scrupulus, granum, manipulus jele szolgált; a görög béta mindig fél egységet jelentett (pl. drachma semis). A folyadékmértékek a pint (1,414 liter), az icce (0,845 liter) és a mensura (kb. 1,3 liter) voltak (18,19, 20) (3. ábra). Magyarországon abban az időben, amikor Csokonai a receptgyűjteményét összeállította, egységesen kötelező érvényű magyar gyógyszerkönyv nem volt. A recepteken előforduló gyógyszerek elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy azok az 1729-ben kiadott Dispensatorium Pharmaceuticum Austriaco-Viennense és az 1745-ös Torkos Justus János-féle Taxa Pharmaceutica Posoniensis nómenklatúráját és előírásait követik. Vannak azonban a receptekben olyan compositák" is, amelyeknek az előirata az 1739-ben kiadott Dispensatorium Medico-Pharmaceuticum Pr ágense vagy az 1774-es Pharmacopoea Austriaco-Provincialis cikkelyei között találhatók. A bécsi Dispensatoriumok ugyanis a Magyar Királyi Helytartótanács létrehozása (1723) után Magyarországon is kötelező érvényűek voltak. Egyes adatok szerint azonban amire a Csokonai-receptkönyv is példa az orvosok és a patikák használhatták a prágai Dispensatoriumot is. A Torkos-féle Pozsonyi taksát pedig, amely nemcsak árszabásnak tekinthető, hiszen gyógyszerkészítési utasításokat és -eltartási szabályokat is tartalmaz, megjelenése után uralkodói rendelet tette kötelezővé hazánkban (21). Ezen szakkönyvek mindegyike megvolt a debreceni Városi Patikának a korabeli viszonyokhoz képest igen gazdag könyvtárában, amely később Kazai Sámuel tulajdonába ment át (11), és innen került és ma is megtalálható a Református Kollégium Nagy könyvtárában. A recepteken előforduló materia medica" a korabeli gyógyszerek igen széles skáláját öleli fel. Összesen 326 gyógyszerféleség neve fordul elő a 153 vényen. Ezek közül 134 növényi, de szép számmal találhatók köztük állati és ásványi eredetű egyszerű drogok: simplicia", és 192-féle összetett készítmény: composita", a mai értelembe vett ún. galenicum". A receptkönyvben szereplő gyógyszerek megoszlása a Taxa Posoniensis szerint a következő (22): /. Rész Simplicia (egyszerű drogok) Ex Regno Vegetabili (növényi drogok) Aromata (fűszerek): Cortices (kérgek): Flores (virágok): Fructus (termések, gyümölcsök): Gummi, Gummi-Resinae, Balsama, Succi Concreti (gumik, gumigyanták, termé szetes balzsamok, nedvek): Herbae (et Folia) (gyógyfüvek és levelek): Ligna (fák): Radices (gyökerek, gyökértörzsek, gumók, hagymák): Semina (magvak, kaszat- és toktermések): Ex Regno Animali (állati eredetű drogok): Ex Regno Minerali (ásványok): Ex Regno Marina (tengerből való szerek): 3 3 14 4 23 36 1 22 7 7 11 3 495
//. Rész Composita (összetett, készített gyógyszerek) Aceta (ecetek): 3 Aquae compositae (összetett vizek): 7 Aquae simplices (egyszerű vizek): 17 Balsami (gyógyszeres balzsamok): 4 Chymica Sicca (kemikáliák): 20 Conservae (cukorral vagy mézzel összezúzott, friss növényi részek): 2 Eleosacchara (olajos cukrok): 1 Electuaria, Confectiones, Theriaca (növényi, állati, ásványi és drágakőporoknak mézzel, gyümölcsízekkel és nedvekkel, kivonatokkal főzéssel készített keveréke): 5 Elyxiria (növényi drogokból szesszel vagy borral készült folyékony gyógyszerek): 3 Emplastra (tapaszok): 13 Essentiae (áztatással készített szeszes kivonatok): 10 Extracta (kivonatok): 7 Liquores (sóoldatok, hígított savak és szeszek keveréke): 2 Mella et Oxymella (gyógyszeres és ecetes mézek): 4 Olea Cocta (főzött olajok): 3 Olea Destillata (lepárolt olajok): 8 Olea Expressa (préselt olajok): 5 Praeparata (készített gyógyszerek): 9 Pulpae (gyümölcsízek): 1 Pulveres Compositi (összetett porok): 10 Pulveres Simplices (egyszerű porok): 9 Roob (sűrített, cukros növényi nedvek): 2 Species (finom növényi porok): 6 Spiritus (szeszes folyadékok): 8 Succi (friss növényi nedvek): 17 Tincturae (tinktúrák): 8 Unguenta (kenőcsök): 6 A receptkönyvben a következő gyógyszeralakok fordulnak elő: belsőleges gyógyszer 79 (és 6 töredék) vényen szerepel. Ezek: decoctum 7, electuarium 9, elyxirium 2, emulsio 5, gutta 1, haustus 1, infusum 1, linctus 1, mixtúra 25, pilula 5, pulvis 7, species 16, syrup 2, tinctura 1, trochiscus 1, unguentum 1. Külsőleg alkalmazott gyógyszert 64 teljes és 2 töredék vény tartalmaz. Ezek: balsamum vulnerarium 2, cataplasma 3, clysma 4, collyrium 1, decoctum pro fomento et injectione 3, emplastrum 5, epithema 1, fomentatio 3, gutta 2, infusum pro inhalatione 2, litus 1, linimentum 2, liquor 12, oleum 3, pulvis 3, species pro fomento, gargarismo et injectione 8, spiritus 1, synapismus 1, syrup pro injectione 2, tinctura 1, unguentum 6 (2 vény olvashatatlan). 3 3 Haustus: folyékony gyógyszer, melyet egyszerre kellett meginni. Linctus: folyékony, édes ízű gyógyszeres keverék, melyet tetszés szerint lehetett iszogatni. Litus: gyógyszeres folyadék, mellyel ecset vagy szivacs segítségével kenegették a sebeket és nyálkahártyákat. Liquor: minden folyékony gyógyszerre vonatkoztatható. Szorosan véve sóoldatok, hígított savak, szeszek stb. keveréke. Decoctum et Infusum pro fomento, injectione et gargarismo: borogatásra, sebfecskendezésre és toroköblítésre alkalmazott főzet vagy forrázat. Species: növényi alkatrészek finom porai, melyekből a patikában vagy otthon is lehetett teaitalt készíteni. Trochiscus: lepénykék, korong, szögletes vagy egyéb tetszetős formájú, cukor- vagy kakaómasszából készült és különböző gyógyszereket tartalmazó készítmények. 496
A receptekből, azok használati utasításaiból, valamint a felsorolt betegségekből arra lehet következtetni, hogy Csokonai József nemcsak a sebészet terén jeleskedett, hanem eredményesen gyógyítgatott, ahogy maga is bevallja, külömb-külömbféle belső nyavalyákat" is. Habár a borbély-sebész mesterséget szigorú előírások szabályozták, Csokonai tudásban odáig eljut, hogy a nagy tekintélyű debreceni orvosdoktorok megegyezésével sokszor doktori szolgálatot is tehet" (1, 2). Receptkönyvében így az igen gyakori hashajtók, emésztést elősegítő, vértisztító, hányás, vérköpés, vérhas, nehéz forróbetegségek, himlő, petécs, náthaszeplő, nehéz nyavalyatörés, búsulás, rettegés, álmatlanság, gilisztaellenes, vízhajtó, izzasztó és szíverősítő gyógyszerek mellett szekérgázolás, bikaszarv okozta nagy balesetek következtében előálló belső vérzések kezelgetése is szerepel, vagy éppen a morbus gallicus (frantzuly), gonorrhoea (kankó), fehér folyás stb. elleni orvosságok applikálása. 4 A külsőleg alkalmazott gyógyszereket legtöbbször lőtt, vágott, kutyaharapott, vérző, bűzös, gennyes, üszkös sebek, sipolyok és fekélyek, különböző gyulladások, baleseti sérülések, ficamok, törések, daganatok, orbánc, fekélyes fül, gennyes torok-, fog- és szemgyulladások, vérbaj okozta fekély, fene, rühesség, varas, korpás, tetves fej, lapostetű stb. ellen használta. Csokonai magabiztosan és néha elég harsányan el is dicsekszik sikereivel. így egyik orvosságáról (5 57. számú rp.) ezt írja: Fojó orbántzos csecsre való por, amelyből napjában 2-szer kell bé hinteni a sebeket. NB: De még jobb, ha csak magát a Camphort á seb lyukába amely foly belé teszi az asszony. (Mint a feleségem midőn 1773-ban a kis Mihály fiam szoptatása alkalmatosságával nyomorgott a csecseivel, ki orbántzosodván, sem Hatvani, sem Weszprémi, sem Kazai Uraimék esztendeig meg nem tudták gyógyítani. S ez 3-ad napra szépen meggyógyította)." A mai ember számára hihetetlen gyógyításról számol be egy másik receptjénél is (5 76. számú rp.). Egy 28 alkatrészből álló olajból 5 és a hód nemi mirigyeiből készült eszencia keverékéből álló fülcseppről ezt írja: A fájdalmas fülbe 3-4-5-6 cseppeket kell tölteni. Egy Jurista pápista, Gyarmati Györgyöt, Szoboszlai Fő Nótárius Úrnak deákját, aki születésétől fogva siket volt meggyógyítottam, 1780. Memsis: Junii, J. Aug. 7bris, 8bris, xbris. Sokáig élt véle. NB: Mindazáltal á kéz fején lévő ér vágást és gyakori Laxativát el nem kell hagyni, míg ezekkel él (amint a nálam lévő levelei is bizonyítják és á Hat Hajdú Városok Fő Nótáriusa Jablonczai Uram, 19-a 8bris, 1780. Hogy használt tehát á Recipét is kiadtam 51 krajcárért)." Minden vény mellett 5"' (signetur) jelzéssel használati utasítás található, gyakran latin nyelven. Zárójelben vagy NB" (nóta bene) jelzés alatt feljegyzés szól arról, hogy milyen betegségben, milyen eredménnyel, kinek és mikor alkalmazta az orvosságot. Sok esetben megjelöli azt is, hogy melyik orvos rendelete vagy előirata szerint végezte a kezelést. Pl. így: Ezt rendelte T(iszteletes) Hatvani István Uram..." A gyógyuláshoz szükségesnek tartott étrendi vagy egyéb utasítások, esetenként a kezelésért kapott honorárium feljegyzésével fejeződik be a vény. így pl. az egyik recepten, melyet Mihály fiacskájának a későbbi nagy magyar költőnek kétéves korában -rendeltek, ilyen feljegyzés található: S. Mixtúra contra vomitum, ex qua quotidie bis cochlear 1 debet dare. Mane et vesperi. (Meo filio Michaele ordinatum, cum laboraret vomitu. Et sedatus est vomitus. Laus Deo.) Ordinat. 14. Junii 1775." (5 49. számú rp.) Magyarul: Hányás ellen való keverék, melyből naponta kétszer A Petécs: kiütéses tífusz. Náthaszeplő: különböző kiütések a testen (himlő, pestis, kanyaró stb.) Morbus gallicus: franculy, francus, luesz. Fene: a legkülönbözőbb fekélyek a testen. 5 OLEUM ACOUSTICUM AMBRATUM, Dispensatorium Pharmaceuticum Viennense (1729) 128. old. (továbbiakban DP. V.). Tartalmaz egyebek között Millepedes Vivi: élő, összezúzott pincebogár levét; Feli Caprionum Recens: friss pontyepét; Ambra Grysea: a Physeter macrocephalus nevű cethal bélürülékében található illatos anyagot stb. 497
4. ábra. Hányás elleni kanalas orvosság (többek között viola gyökértörzs, hámozott uborka-, tök-, görög- és sárgadinnye mag, rákszem por, káliumszulfát, salétrom és szirupok) a 2 éves Csokonai Vitéz Mihály részére kell 1 kanállal beadni. Reggel és este. (Mihály fiamnak rendelték, amikor a hányás kínozta. És meggyógyult a hányás. Hála Istennek.) Rendelték 1775. június 14-én (4. ábra). Hatvani Istvánnak, a Református Kollégium professzorának a megbízásából Csokonai a diákokat is kezelgette. Az egyik diáknak rendelt orvossággal kapcsolatban erről így emlé kezik meg: Minden fertályórán adjanak bé 1 kalánnal, az üveget jól felrázva. NB. Contra Haemophtysis: Vérhányás ellen igen hasznos, mint ezt 17. 9bris, 1780. Egy Alumnus 15 esz tendős ifjúnak rendelte T(iszteletes) Dctr. Hatvani István úr és használt és érvágást is ren delt Ű Kelme" (5 23. számú rp.). Mivel azonban nem volt teljes a gyógyulás, újabb orvos sággal kezelte tovább a beteget (5-24. számú r p. ), és ezzel kapcsolatban megjegyzi: NB. 22. 9bris, 1780. Meggyógyult az ifjú Alumnus Tatai. Ételét rendelte T. Hatvani úr: Meggycziberét, száraz laskát, sültet, száraz kenyeret, ezenkívül megtiltotta nagy Exercitiumát á Testnek, indulatokat (...olvashatatlan) satöbbi. Fizetett érte a N(emes) Collegium 1 Rhf (rénes forint), 40xr-t (krajcárt)." 6 A XVIII. század orvosai az Electuarium"-ok gyógyhatásának igen nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ezek majdnem mindig valamilyen formában ópiumot is tartalmaztak, és ennélfogva a betegségek szimptomatikus kezelésében némi eredménnyel is kecsegtettek. Ezért súlyos megbetegedésekben, mint amilyenek a pestis, kolera, vérhas, himlő stb. vagy a mor6 A vérhányásban szenvedő alumnus (kollégiumi diák) gyógyszerei tartalmaztak egyebek között vö rös korallt: Corallium Rubrum, mely a tengeri virágállatok csoportjába tartozó poliptelepek szilárd, fa alakú vázának a pora. A nemes korall szép piros színű, de vannak fehér és fekete színűek is. Tengeri gyöngyházkagylóból álló: Mater Perlarum port. A görög Lemnos szigetről való vörös agyagot, Bolus Armena vagy Terra Lemnia. 498
bus gallicus" gyűjtőnév alatt összefoglalt nemi betegségek kezelésére kiterjedten alkalmazták is azokat. Hatvani István is Diószegi Mihály Uramnak, Csokonai apósának, aki vérhasban szenvedett 1871-ben, Girolamo Fracastorio 1 nagy hírű páduai orvosprofesszor által kommendált Electuariwn Diascordium" (23) tartalmú orvosságot rendel, a terápiát bélbevonó szerrel, étvágyjavító cseppekkel és savanykás főtt vízzel kiegészítve. Az eredmény:...megállott á Vérhas és taknyos materia, tekerés és facsarás és á végbél keserves fájdalma", jegyezte fel a kirurgus. De ennek dacára a betegség miatt legyengült idős emberen már ez sem tud segíteni, Diószegi Mihály 71 éves korában elhunyt (5 28., 29., 30., 31. számú rp.). Electuariumot rendel az orvos a betegének egy másik recepten is. Erről a következőket írja Csokonai: Napjában négyszer végyen bé egy kisded szerecsendiónyit. NB. Dr. Weszprémi István úr rendelése fene ellen: mint 26-a Maji, 1785-ben, Csizmadia Kardos Istvánnak rendelt, á kinek partes genitaliaját (nemi szervét) megette a fene" (5 42. számú rp.). Az 1729-es Dispensatorium Viennensében és a Pozsonyi taksában is az electuariumok csoportjában találjuk a Confectio", valamint a Theriaca" elnevezésű gyógyszerkészítményeket. A confectio (készítmény), hasonlóan az electuariumokhoz, sűrű pép- vagy kenőcs- (lekvár-) állományú, belsőleges használatra készült gyógyszerforma, melynek nagy gyógyhatást tulajdonítottak. Nagyszámú, különböző eredetű finom poroknak és folyékony vagy félsűrű anyagoknak, mint pl. cukros gyümölcslevek, szörpök, mézek, sűrű kivonatok, nyákok, ritkábban olajok vagy balzsamok összekeverésével és rendszerint főzéssel készültek. A theriaca (térjék) ugyancsak az electuarium egyik, de annál jóval hatásosabbnak tartott változata, ősrégi, már az ókorban is ismert, későbben is kiterjedten alkalmazott, igen kedvelt gyógyszer volt. Valószínűleg Mithrídates (i. e. 131 61.) kis-ázsiai pontusi király védelmére készített és későbben Néró testőrorvosa, Andromachus által továbbfejlesztett, csodás hatással felruházott, képzeleti szupergyógyszer, alexipharmacon (minden mérgek ellenmérge), antidotum universale (24). A korabeli feltételezések szerint a mérges és veszett vadállatok harapását is meggyógyította, innen a görög neve: therion=vadállat. Évszázadokon át nagyra értékelték és becsülték. Misztikus és babonás hiedelmekkel vették körül, és ez a külsőségekben is megnyilvánult. A világ majdnem minden gyógyszerkönyvében hivatalosak voltak. Gyakran 60 70-féle szerből készültek (pl. a Theriaca Andromachi") (23), melyek között a gyakrabban előforduló szerek az ópium, különféle drágakövek porai, szárított és porított vipera pora stb. voltak. Készítésük nyilvánosan, nagy ünnepélyességgel történt, rendszerint orvosok és a városi magisztrátus jelenléte és felügyeletemellett (25). A készítés nyilvánosságát és ellenőrzését hazánkban az 1644. évi Lex Sanitaria Ferdinanda törvényesen is előírta (26). Nem is tudta minden patika előállítani. Velencéből, Firenzéből, későbben Nürnbergből vagy Bécsből szerezték be. A patikákban a terjékek standedényei díszhelyen állottak (27). 7 Fracastoro Girolamo (1483 1553) olasz orvos, fizikus, csillagász. A páduai egyetem tanára. Az első jelentős epidemiológus. Tőle származik a vérbajnak syphilis neve. Az általa összeállított Electuarium Diascordium (DP. V. 63. old.) egyebek között tartalmazott: krétai ezerjófüvet (Herba Dictamni Creteci), amelynek varázserejű gyógyhatást tulajdonítottak. Semen Acetosae-t, a sóska (Rumex acetosa) magját, amelynek főzetében antibiotikus anyagokat mutattak ki (Melius J. Péter: Herbarium). Ópiumot stb. 499
5. ábra. Hatvani István által a 3 éves Csokonai szemére rendelt háromféle orvosság (1. liliom hagymája, somkóró- és bodza virág főzetéből, sáfrányból, szalmiáksóból, rozsliszttel készített borogatás. 2. Vörös rózsaszirom, gránátalmavirág és bojtorján vörösborral készített borogató főzet, 3. ólom és zink vegyületekből, kámforból, tömjénből és rózsa olajból álló kenőcs) 500
501
Csokonai Mixtúra Cordialis"-пак nevezi, és igen jó szíverősítőként tartja számon a Confectio Alkermes Completa" és a Theriaca Smaragdina"^ keverékéből készített orvosságot, melyből Egy s 1 Szerecsendiónit kell gyakran bé venni" (5 113. számú rp.). Mihályka, a kirurgus kisfiacskája a szemével is sokat betegeskedett. Hatvani István volt az orvosa, aki először pépes borogatást rendelt, melyet Mindennap 4-szer kell kötni a fojó s csipás szemre, két ruha között. Midőn a kis Mihály fiacskám nagy szemfojásban volna és nyomorogna in aegylope vei fistula lacrymale ez nem használván... ezen fomentatiot rendelte T(iszteletes) Hatvani uram... de ez sem használt, ezután pedig... kenőcsöt rendelt a szemére... 27. Xbris, 1776. és ez szépen használt a szeme fojása és fájása ellen" (5 4., 5., 6. számú rp.), számol be róla Csokonai (5. ábra). Az Emplastrum"-ok (flastromok, tapaszok) a régi orvosi gyakorlat igen kedvelt gyógyszerei voltak. A legkülönbözőbb súlyos, lázas megbetegedésekben, máj- és lépdaganatok, gyulladások, kólikák, bélgörcsök, krónikus obstipatio, törések, ficamok, zúzódások stb. esetén, rendszerint ruhára kenve és a megfelelő testrészre vagy szervre helyezve, előszeretettel alkalmazták azokat. Mindezekből is világosan kitűnik, hogy az akkori orvosi felfogás és gyakorlat szerint az emplastrumok a tüneti kezelés tipikus gyógyszerei voltak. Az 1729-es Dispensatorium Viennensében 58 emplastrum előirata található. Az egyes flastromok igen sokféle anyagból készültek. A túlnyomó többségben lévő növényi drogon kívül sokféle gyantát, balzsamot, zsírokat, olajokat, viaszt és különböző kémiai (ásványi) szert is tartalmaztak. Az orvos sokszor többféle flastromot is rendelt együtt, egy recepten. Ebben az esetben a patikában az egyes tapaszféleségeket külön-külön 30 40 fokos vízbe rakták, és miután megpuhultak, összegyúrták azokat (27). Csokonai könyvecskéjében 13-féle emplastrum található. Az egyik vényen ötfélét rendeltek, 9 ezek Emplastrum Divinum, E. Opodeldoch, E. Diachylon, E. Oxycroceum és E. Spleneticum, amelyek összesen 58-féle alkatrészből, körülményes és bonyolult eljárással készültek. Ezt az igen hosszadalmas és nagyon is tapasztalt és szakszerű munkát igénylő orvosságot alkalmazták egy Bíró nevű, feltehetően tüdőbajban szenvedő diáknál 1779-ben. Ruhára vonván, igen vastagon, s azt a lépdagadásra kell tenni, kívül a féloldali csontok alá, bal részen...phtysisben applicáltam s használt; megkenvén kívül a daganatot először Oleum Lini és Oleum Chamomillae keverékével", szól a beszámoló (5 101. számú rp.). A debreceni kirurgusok 1735-ben kiadott céhszabálya szerint: Aki magát ebben a társaságban bé akarja avattani, tartozzék... remekflastrominak meg főzéséhez előkészül- 8 CONFECTIO ALKERMES COMPLETA (DP. V. 59. old.) tartalmazza egyebek között A Kermes vagy Karmoisin nevű pajzstetű levét (Succus Grana Kermes). Ezen állatkák szárított porából készül a kármin" vörös festék. A Lapis Lazuli kék színű féldrágakő (kéntartalmú nátrium-alumínium-szilikát) porát. Elporított és aromás vizekkel kezelt igazgyöngyöt: Margaritae. Mosuszt, a Himalája környékén élő pézsmakecske nemi mirigyeinek illatos anyagát. Aranyfüst lemezkékből 60 db-ot. És ha azt akarták, hogy ragyogó vörös színű legyen, Coccionellát, a Coccus cacti nevű bíbortetű szárított porát adták hozzá. Theriaca Smaragdina (DP. V. 73. old.). Készült többek között a smaragd (zöld színű berillium-aluminatum), a hiacintus (vörös színű circon) nevű drágakövek előkezelt porából. Az Északi-tengerben élő narval (Monodon Monoceron) nevű hal hímjének 2 méter hosszúra is megnövő szemfogának reszelékéből: Rasura Unicornu. Elefántagyar (Rasura eboris) reszelékéből, és innen sem hiányzott az antibiotikus hatású vadsóskamag stb. 9 Az Emplastrum Divinum (DP. V. 108. old.) 14-féle; az Empl. Opodeldoch (DP. V. 113. old.) 19- féle; az Empl. Diachylon Simplex (DP. V. 107. old.) 5-féle; az Empl. Oxycroceum (DP. V. 114. old.) 10-féle; az Empl. Spleneticum (DP. V. 117. old.) 8-féle szerből áll. Sokféle gumigyantából, tömjénből, mirhából, masztixból, különböző ásványi és kémiai anyagból készülnek. 502
ni..." A céhmesterek jelenlétében a vizsgázónak négyféle emplastrumot, köztük a 24 alkatrészből álló Emplastrum de Melüotói és kétféle kenőcsöt kellett remekelni, és csak ha ez kifogástalanul sikerült, vették fel a céhbe. A vizsgázónak ezenkívül aranyban megállapított díjat kellett a céhládába befizetni, és a céhmesterek részére ott való várakozásukért és fáradságukért tisztességes étellel, itallal gazdálkodni...". A debreceni mesterek meg is állapították, mi légyen a tisztességes enni- és innivaló. A Nemzeti Múzeumban lévő menükártya szerint hét tál eledelt kívántak a jelölttől (borjú, sertés, tyúk, nyúl, fogoly, hurka, kolbász, kappan, káposztás hús, végül gyümölcs, kalács, perec, mogyoró, dió, sajt legyen rajta...). Ivásra Floribus-pohárból (3 icce tartalmú, 5 láb hosszú cinedény) jó zamatú érmelléki borocska". Mindezek után a delikvens a nemes magistrátustúl concivitási just szerezvén és nyervén medenczéjét (réztányér rúdon, a műhely bejárata felett) a céhmester hírével kitehetetheti" (28). A kirurgusokat a helytartótanács 1761-től felmentette a tapaszok készítése alól, csak szóbeli vizsgát kellett tenniök. A vizsgákat követő lakmározast és italozást pedig Mária Terézia 1776-ban rendeletben megtiltotta (29). Csokonaira mindezek a rendelkezések már nem vonatkoztak, mert a kirurgusi céhbe való felvételére csak 1772-ben került sor, amikor az országban az egészségügyi viszonyok már kezdtek rendeződni. A Mária Terézia által kiadott és 1770-től érvényes Generale Normativum in Re Sanitatis többek között részletesen szabályozta az orvosok, gyógyszerészek, sebészek és bábák működési körét. A gyógyszerek készítésének és forgalomba hozatalának feladatát teljes mértékben a gyógyszerészek vették át. A füzetben szereplő gyógyszereket zömmel a Kazai Sámuel tulajdonában lévő gyógyszertárban készítették. Ez kitűnik Csokonainak az egyes receptek árára vonatkozó és majdnem minden vény mellett megtalálható feljegyzéséből is, mely rendszerint így szól: Taxa apud Dominum Kazai", vagy egy-két esetben pretium apud Dominum Zeininger". Az egyes szerek ára külön-külön nincs felsorolva, csupán a végösszeg van feltüntetve a vényeken. A gyógyszerek ára rhénes (Rhf), azaz rajnai forintban és krajcárban (xr) van megadva. Egy rajnai forint megfelelt 60 krajcárnak, illetve 20 garasnak (gr.) Egy garas 3 krajcárral volt egyenlő (30). Az egy-két recepten szereplő Mrj., azaz a máriás" is fizetőeszköz volt abban az időben. Egy máriás egyenlő volt 17 krajcárral. A legolcsóbb recept ára 4 krajcár. Ez a lavandula spicából előállított 1 drachma súlyú Oleum Spicae ára. A szert Napjában 2-szer kell kenni a szemérem test körül, akin lapostetű van", olvasható a vényen (5 96. számú rp.). A legdrágább orvosság 7 rhénes forintba került. Ez a Balsamum Vulnerarium in omnibus vulneribus paestantissimum", azaz a mindenféle sebet csodálatosan gyógyító balzsamnak az ára volt, amelyet Mikor Sopronban legénykedtem, 1770-ben, Chirurgus Goldner Uramnál láttam, hogy ezen Balzsammal igen szépen gyógyított..." A készítmény 15-féle szerből hosszadalmas és bonyolult eljárással készült (5 86. számú rp.). Sokszor igénybe vette Csokonai Kazai Sámuel patikárius országszerte híres és gazdag szakkönyvtárát, valamint a kitűnő debreceni orvosok által is elismert, nagy tekintélyű szakembernek a tanácsait, készített orvosságait, és ezeket bizalommal alkalmazta betegeinél. A könyvecske külön fejezetét képező Kazai-féle Praescriptiók" között találjuk pl. azt a négyrendbeli orvosságot is, amelyekkel a közúti balesetet szenvedett Szappanos Kovács János páciensét kezelte, akit 1778. december 12-én szekerével elütött egy Csapó nevezetű cívis. A négy recepten szereplő gyógyszer hatásáról Csokonai ezeket írja:...hét hetek múlva a casus után hozták hozzám...a Patienst, á ki is oly kínokban volt már akkor, sem nem állhatott, se nem ülhetett; se nem fekhetett a szörnyű köhögés és nyilaiások miatt: mert a szekér keresztül ment á melyén. És én hozzá fogván ezen orvosságokkal szépen meggyógyítottam 3. hetekre egészen. Fizetett Csapó mindösszve Barbélynak, Patikáriusnak: 21 Rhf. 11 xr-t. A Patiensnek pedig fizetett Csapó 30 Mf-kat (magyar forintot) (5 66., 67., 68., 69. számú rp.). 503
Az első (66. számú) recepten szereplő Pulvis contra (ad) Casum" 10 tulajdonképpen az egész alkalmazott terápia fő hatóanyagának fogható fel. Ez a szer igen kedvelt és kiterjedten alkalmazott orvosság volt a régi borbély-sebészi mesterség gyakorlatában. Főleg belső és külső vérzések csillapítására adták. Előirata mind a bécsi (158. old.), mind a prágai Dispensatoriumokban megtalálható. A készítményben lévő és alakos elemeket tartalmazó, szárított kecskebakvérnek, a nedvszívó növényi gyanta és a vasoxidot tartalmazó vörös agyag porának, valamint a sejtes elemekből álló múmiapornak állítólag szárító, felszívó és bevonó hatást tulajdonítottak. Régente a luesz (vérbaj) kezelése is a kirurgusok feladata volt (31). A morbus gallicus", vagy korabeli magyarsággal a franczus" betegség leghatásosabb gyógyszerének a higanyt tartották. A higanyt Memphis papjai már 1300 évvel időszámításunk előtt ismerték. Gyógyszerként először a hinduk alkalmazták különböző bőrbántalmak esetén (32). Későbben a higany vegyületeit is kezdik alkalmazni. így pl. Paracelsus (1493 1541) rendkívül bonyolult és misztikus eljárással előállított, különböző higanyvegyületeket tartalmazó orvossággal kezelte II. Lajos magyar király özvegyének, Mária királynőnek lueszét (33). A fémhiganyt igen finom eloszlásban rendszeresen alkalmazták a szifilisz kezelésére. Belsőleg főleg 0,05 g-ot tartalmazó pirulák formájában (pl. Mercurius gummosus Plencki). Külsőleg pedig az egész testfelület bedörzsölésére ún. osztott kenőcs alakjában, naponta 1,00 3,00 g-ot, 10 12 napon keresztül (inunctio, Schmierkur) (34). A legdrasztikusabb kezelési mód a higanygőzökkel való füstölés volt (35), amit úgy hajtottak végre, hogy a meztelenre vetkőztetett beteget, az arcát szabadon hagyva, egy hordóba vagy vastag posztóval nyakig letakarva egy lyukas székre ültették. Ez alatt egy edényben vizet melegítettek, amelyben egy kis tálkában fémhiganyt helyeztek el. A melegítés következtében a higanyból gőzök fejlődtek, és azok bejárták az egész test felületét. Ezt a tortúrának is beillő füstölőkúrát annak rendkívüli veszélyessége miatt korán rendeletileg betiltották. Csokonai 3 fémhiganytartalmú pirula receptjét jegyezte be könyvecskéjébe feltehetően mesterének, a nagy tekintélyű Jakob Josef Pleck professzornak a tanítása nyomán, amelyekkel lueszes betegeit kezelte (5 90., 93., 97. számú rp.). A fő hatóanyagú higanyt analepticus- (picrotoxin-) szerű hatással rendelkező Extractum Cicutae-val (36), illetve fájdalomcsillapító hatású Extractum Aconitivel kombinálta. A kor orvosi gyakorlatának megfelelően a higanykúrát ivókúrával kombinálták:...igyék Decoctum Lignorum teát. In morbo gallico valet...", vagy...igyék Sarsaparilla gyökeret reá. Ezzel gyógyult meg Bíró T. Domokos Lajosné Asszonyom" (5 93. és 97. számú rp.). A Decoctum Lignorum fő hatóanyagának a Lignum Guajaci raspatumot (az orvosi guajakfa reszelékét) tartották. Igen jó a fa gyalult forgácsának főzete a francusnak" (37). A guajakfát és gyantáját (resina guajaci)...régente a bujakór (luesz) ellen sajátszernek tekintették... ami tévedés volt, mert... csak annyiban lehet hasznos, amennyiben a táplálkozás... javítása által az erélyesebb és megfelelő szerek hatását megkönnyítheti" (38). Hasonló hatással rendelkezett a Radix Sarsaparilla (a honduraszi szárcsagyökér) főzete is. Elsősorban az étvágyat javítja... befolyása a bujakóros bántalmakra... megállapítva nincs (39)". Az I., a II. és a III. kiadású Magyar Gyógyszerkönyvekben hivatalos 10 Pulvis contra (ad) Casum (DP. V. 158. old.). Az 5-féle összetevő közül legfontosabb a szárított kecskebakvér és a múmiapor. Az előbbi, a Sanguis Hirci (DP. V. 269. old.), úgy készül, hogy a közepes életkorú kecskebakot egy hónapig ánizzsal, zellerrel, petrezselyemmel, mályvával, lestyánnal és fűszeres barabollyal etetik. Kánikula idején levágják, és az ütőeréből kifolyó vérét felfogják. Ezt hagyni kell megalvadni, majd a folyékony részt leöntve róla, a vérlepényt kemencében ki kell szárítani és porítani. A Múmia Vera: a régmúlt századokban az ókori egyiptomiak által aromás gyantákkal, különböző balzsamokkal és a cédrusfa termékeivel impregnált és konzervált holttetemek porát kiváló vérzéscsillapítónak tartották. Az igazi múmiapor, rendkívüli drágasága miatt igen ritka volt. A kereskedelembe rendszerint hamisítások kerültek, csont- és vászoncafatokkal szennyezett barna por alakjában. 504
Decoctum Zittmanni n fortius és mitius készítéséhez is használták, és a luesz kezelésére alkalmazták. A főzet higany vegyületeket: calomelt (hydrargyrum chloratum mite) és cinóbert (hydrargyrum sulfuratum rubrum) is tartalmazott. Csokonai füzetecskéjében két olyan recept található, mely nemcsak szakmai, hanem nemzeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot. Talán nem is annyira az összetételüket alkotó egyes szerek mai felfogásunk szerinti rendkívülisége és a nekik tulajdonított csodás" hatásuk miatt, hanem inkább azért, mert köztudottan mint magyar eredetű orvosságok kerültek felhasználásra Európa-szerte a korabeli orvosi gyakorlatban. Ezek közül az egyik Kazai Sámuel patikárius előiratai között található, és amelyről Csokonai azt írja, hogy közönségesen Mixtúra Pannonica, híjják", és melyből ha 3 óránként vesznek be Mindenféle veszedelmes forró betegségben lévő embernek használ, á hol izzadság által kell ki hajtani, mint Nátha-Szeplő, Petécs és más efféle" (5 74. számú rp.). A kanalas orvosságban a fő hatóanyagnak a vörös pannóniai pornak nevezett készítményt tartották. A Pulvis Pannonicus Ruber" a Torkos-féle Pozsonyi taksa szerint: Magyar Országi Veres Por" (40), melynek összetétele és előállítási módja a korabeli Dispensatoriumokban megtalálható (41, 42). A port 20-féle komponensből készítették. A Dispensatoriumok szerint a készítmény: Pestisben, rosszindulatú, fertőző és mindenféle járványos betegségben, himlőben és kanyaróban stb. kitűnő hatású." Már Paracelsus is küzdött a korában dívó, hosszú, öles, sokszor 30-40-féle szerből öszszehordott receptek ellen, és azokat tanításai során módfelett el is ítélte. Állítólag tőle származik az a mondás is, hogy: Recepta longa sapientia parva" (hosszú vény rövid ész) (43). Ennek dacára még a XVIII. században is szokássá vált, hogy egyes orvosok azért, hogy anyagi helyzetükön javítsanak rendszerint igen sok szerből álló, újabb és újabb gyógyszereket kreáltak. Külön nevet is adtak nekik, és összetételüket titokban tartották. Ezek voltak a ún. secretum"-ok (titkos szerek), amelyekkel csak akkor voltak hajlandók a betegeket kezelni, ha ezért külön anyagi juttatásban részesültek. Majdnem minden híres orvosnak megvolt a maga jól fizető titkos gyógyszere... Ilyen volt pl. az állítólag Spindler Pál pozsonyi orvostól származó, messze földön ismert Pulvis Pannonicus Ruber is, egy igazán fejedelmi orvosság" (44). A prágai Dispensatorium a készítményt Fucker Pulver" néven is említi, nyilván a gyógyszer összeállítójára való utalás céljából (42). A fejedelmi" orvosság megjegyzés feltehetően nem annyira a készítmény hatására vonatkoztatható, mint inkább arra, hogy a pannóniai vörös por ötféle drágakő (smaragd, rubin, zafír, jácint és igazgyöngy) porát tartalmazta, melyhez legvégül még 50 db színarany fólia porát is hozzákeverték (6. ábra). A korabeli Dispensatoriumokban és egyéb orvosi könyvekben a drágakövek Lapides pretiosi vagy Medicamenta gemmata" címszó alatt szerepeltek. Az említetteken kívül ebbe a csoportba tartozott még a gránát, a lazúrkő és a sárda is. A drágaköveket ősidőktől fogva belsőleg, por alakban alkalmazták szívbajok, pestis, vérhas és egyéb fertőző betegségekben, epilepsziában és különböző idegrendszeri megbetegedésekben. Beszerzésük nem volt könnyű feladat. Sokszor maga az orvos vagy a beteg hozzátartozója vitte be a patikába az ékszerekből kivett drágakövet. Az igazgyöngyöt csak akkor tartották hatásosnak, ha nem volt átfúrva. A drágaköveket porrá törték, különböző aromás vizekkel kezelgették, majd kiszárítva készítették belőlük az orvosságokat. Kész drágakőport a hamisítások elkerülése végett nem volt szabad a gyógyszerésznek beszerezni vagy készletben tartani (26). A másik ugyancsak Európa-szerte ismert és kiterjedten alkalmazott magyar orvosság az Aqua Regináé Hungáriáé" (a Magyar királyné vize) volt. Ez az aromás gyógyszer egy borogatásra való orvosság egyik alkatrészeként található Csokonai feljegyzései között (5 125. számú rp.) (7. ábra). 11 Zittmann a németországi szász fejedelemségben, mint testőr főtörzsorvos, az 1700-as évek végén...még csodákat művelt 2 féle decoctumával a vérbaj (luesz) kezelésében". 505
6. ábra. A Mixtúra Pannonica" receptje. A második alkatrész a Pulvis Pannonicus Ruber" (Magyar Országi Veres Por) 7. ábra. Az első alkatrész az Aqua Regináé Hungáriáé" (Magyar Királyné Vize). Emellett rózsaszirom szeszt és ecetet, ruta ecetet, tisztított salétromot és tojássárgában oldott kámfort tartalmazott. 506
A XVIII. században alkalmazott gyógyszerkincsnek igen jelentős részét képezték a gyógyszeres vagy aromás vizek. A korabeli gyógyszerkönyvekben két nagy csoportra osztva találhatók. Aquae Compositae" néven az összetett gyakran igen sokféle szerből készített - vizek és az Aquae Simplices", az egyszerű vizek. Az 1729-es kiadású bécsi Dispensatoriumban 76-féle összetett víz, azok alkatrészei és készítési módja van felsorolva, és 151- féle egyszerű víz neve található. Az 1745-ben megjelent Pozsonyi taksában 70 összetett és 101 egyszerű víz szerepel. Csokonai 7 összetett és 17 egyszerű aromás vizet jegyzett be könyvecskéjébe. Az aromás vizeket általában lepárlással készítették, amit abban az időben vízégetésnek" is neveztek (45). A lepárlást még abban az esetben is előszeretettel alkalmazták, amikor annak mai ismereteink szerint nem sok értelme lehetett. így pl. desztillálással készült az Aqua Bufonum" (varangyosbéka-víz); az Aqua de Corda Cervi" (szarvasszív-víz) vagy az Aqua Lumbricorum Terrestrim" (földigiliszta-víz) stb. Az Aqua Regina Hungáriáé" nevű aromás víz Weszprémi Istvánnak, Debrecen város nagy tudású orvosának, a természettudományos és nemzeti felvilágosodás egyik vezéralakjának, a lipcsei és göttingai tudóstársaságok tagjának az érdeklődését is felkeltette. Minthogy ez a magyar királyné vize minden nemzetek között elannyira nevezetessé lett, hogy ritka az a patika egész Európában, amelyben az ne találtatnék; Franciaországban kivált Lyon és Montpellier nevű fővárosaiban oly bőven szokott készíttetni, hogy azzal még a hátas kalmárok is széllyel országszerte közönségesen kereskedést indítottanak; azért nagy kívánság származott régtől fogva bennem annak megtudása iránt, melyik magyarországi királyné lett légyen az, akiről akképpen kezdett az neveztetni és minemű különös dolog szolgáltatott erre alkalmatosságot, hogy oly becses magyar nevét mind a mai napiglan a világon fenttarthatta?", írja a Pozsonyban, 1795-ben megjelent Magyarországi Öt Különös Elmélkedések című munkájában a magyar királyné vizéről. Aqua Regináé Hungáriáé. L'eau de la reine d'hongrie címmel kezdődő II. fejezetben (46). Szorgos kutatásai során Weszprémi a következő adatok birtokába jut. Feburé Miklós, a XVIII. század közepe táján élő, francia királyi főpatikárius Traite de la chymie című munkájában a patikaszerek között leírja a magyar királyné vizének készítési módját, és megjegyzi, hogy annak feltalálója Szent Erzsébet magyar királyné asszony volna". Blumentrost nevű híres orvosnak Lipcsében 1716-ban kiadott Haus und Reise Apotheke című munkájában pedig arról olvas, hogy Erzsébet királyné mi módon készítette volt légyen azt a becses vizet, maga tulajdon kezével, aranybetűkkel leírta és azon írás a recipével együtt Bécsben, a császári főbibliothecaban megtalálható". Weszprémi érdeklődő levelére azonban Bécsből nemleges válasz érkezik: nincs ilyen adat a császári főkönyvtárban. Ezután a vele levelezésben álló, Pozsonyban élő Pray György főhisztorikushoz mint a kor legautentikusabb fórumához fordul. Nemsokára meg is jön a válasz, mely szerint eme gyógyszer elkészítésének módja Praevotius János páduai orvosprofesszor 1666-ban megjelent művében található meg....ezen régi orvosikönyvnek közöttünk lévő ritkasága miatt" annak megszerzése igen nehéz, szinte kilátástalannak látszó feladatnak tűnt. Weszprémi azonban nem adta fel a harcot, és kitartó kutatását végül is siker koronázta. A szakmai kapcsolatokon túl, jó barátságban volt Kazai Sámuel patikáriussal (10), és gyakran bejárogatott hozzá. A rendkívül művelt, a latinon kívül több nyugat-európai nyelvet is értő orvostörténészt ugyanis nemcsak az orvosságok érdekelték, hanem az az országszerte közismert igen gazdag könyv-, régiség-, érem- és egyéb gyűjtemény is, amivel Kazai patikárius rendelkezett (47, 48). Egy ilyen böngészgetés alkalmával talált rá az idevaló patikárius Kazzay Sámuelnek sok szép drága könyvekkel, római, görög és magyarországi régi pénzekkel és egyéb ritkaságú gyűjteményekkel megrakodott bibliothékájában" a keresett könyvre, számol be erről Weszprémi. A megtalált könyvben Praevotius János Ad podagram et chirargam" (A köszvényről és a kézfájdalmakról) című fejezetben leírja, hogy 1606-ban egy Podacathar Ferenc nevű 507
ciprusi főnemes barátjának könyvtárában látott egy igen régi és nagy becsben tartott breviáriumot, mely a családi hagyomány szerint Szent Erzsébet magyar királynétól származott. Ebbe a imádságoskönyvbe a királyné saját keze írásával az alábbiakat írta be: Én Erzsébet, a Magyarok királynéja, midőn 72 esztendős koromban a kínos köszvényben fetrengenék és ezzel az alább megírt orvossággal esztendeig éldegélnék, a melyre engemet egy remete barát tanított volt, akit sem azelőtt, sem annak utánna soha többé nem láttam; csakhamarjában jobbulásomat érzettem, úgy hogy minden tetemeimben megvidultam és mintegy egészen megifjadtam, ábrázatomban megszépültem elannyira, hogy még a lengyel király is megkéretett engemet feleségének, midőn mindketten özvegységben élnénk; de azt cselekednem az én Uram Jézus Krisztushoz való buzgó szeretetem nem engedte, a kinek angyalától, úgy hiszem vettem én ezt az orvosságot: Rp. Végy lombikon négyszer leeresztett és megtisztított égett bort (aqua vitae-t) háromannyit Rozmarint levelestől és virágostól együtt kétannyit tedd valamely edénybe, felül zárd be jól és tartsd meleg helyen 50 órákig, azután lombikon által bocsásd le; ebből minden héten egyszer reggelenként ételben vagy italban végy bé egy drachmányit avagy köntinget, reggel pedig orczádat és sérelmes tetemeidet mosd meg jól minden napon. Ez testednek ellankadt erejét visszaadja, elmédet megélesíti, gondolkodásidat és érzékenységeidet megeleveníti, szemed világát megtisztítja és megtartja, életedet hosszabbítja." Eddig a királyné írása, latinból Weszprémi fordítása szerint. Most már csak aza kérdés adja itt elő magát", írja Weszprémi, hogy...a sok Erzsébet nevű magyar királynéink közül... melyik volt ennek az orvosi víznek az eszközlője?... Az említett orvosdoktorok... ugyan azt szentnek írják lenni; de... nagyon eltévelyedtenek, mert Erzsébet királynéink közül egy sem volt soha is, aki szentnek hívatott volna". Végül is arra a következtetésre jut, hogy a számos Erzsébet nevű magyar királynék közül egyik sem érte meg életének 60. esztendejét az egy Róbert Károly (1288 1342) király hitvesén kívül, aki Wladislaus Loeticus lengyel királynak volt a lánya és egyszersmind Nagy Lajos (1326 1382) királyunknak az édesanyja, tehát minden valószínűség szerint ez az Erzsébet királyné az, aki a híres magyar aromás vizet megálmodta. Életrajzírói szerint még 80 éves korában is olyan friss egészségnek örvendett, hogy...a nyájas mulatságokban muzsika szó alatt szapora ugrós lengyel tánczot vígan járt". Ennek a feltevésnek a valószínűségét támasztja alá Weszprémi szerint Pray Györgynek a magyar királyok viselt dolgairól (História Regum Hungáriáé) szóló krónikájából való az az adat is, mely szerint Erzsébet királyné 1380-ban Budán tett testamentumában két breviáriumról tesz említést. Ezeknek egyikét a menyének, Nagy Lajos király feleségének, a másikat egy udvari dámának, név szerint Pukuz Klárának hagyta azzal, hogy amíg él, imádkozzék érte Klára asszony ebből; halála után pedig adassa át az Óbudán lévő Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt klastromnak. Nyilván azok közül való volt az az egyik breviárium, amelybe tulajdon kezével az öreg Erzsébet királyné a maga angyali orvosságát... belé írta. Ez akadhatott valamely úton-módon Podacathar Ferenc eleinek kezökbe; ezt láthatta Praevotius János orvosdoktor is, amelyből... kiírván a magyar királyné vize készítésének módját és recipéjét, közönségessé tette azt", írja Weszprémi. A mi vizünknek csodálatos nagy orvosló erőt tulajdonítottanak sok doktoraink", mondja a szer hatásáról Weszprémi, majd többek között Zapata híres római orvosdoktor Secreta Medico-Chirurgica című munkájából idéz, miszerint a tudós orvos...azt állítja a maga önön tapasztalásából, hogy azzal csaknem mindenféle nyavalyákat meggyógyított és ezért mintegy panacea, ezerjó orvosság gyanánt tartathatik". 508