Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. MAGYARORSZÁG HATÁRMENTI TERÜLETÉNEK VIZSGÁLATA A KELETI ÉS DÉLKELETI HATÁRON Kovács Csaba 1 - Bajmócy Péter 2 A határmenti terület lehatárolása A határmenti területek kutatásánál jelentkező első probléma a vizsgálandó terület lehatárolása. Sokszor a határmenti területek problémájához, kutatásához sorolják az országhatáron átnyúló regionális együttműködések vizsgálatát is. Holott ezek a képződmények olyan településeket, területeket is magukba foglalnak, amelyek esetenként az országhatártól nagy távolságra fekszenek, területük pedig sok esetben ország méretű. Ezzel már érintjük a lehatárolás egyik fő gondját, a méreteket, a távolságokat. Manapság közhelynek számít, hogy zsugorodó világban élünk, a technikai fejlődésnek köszönhetően a tér amelyben élünk, egyre kisebb lesz. Például az országunk légterét védő MIG-29-es vadászgépek Kecskeméten állomásoznak, és onnan felszállva csak percekben, másodpercekben mérhető az idő, ami alatt elérik a határt. A pilóták számára az egész ország területe határterület, ahol még megfordulni is alig van hely. Ez természetesen szélsőséges példa, de ebből is látható, hogy nehéz egységesen lehatárolni bármilyen határmenti területet. Magyarországon korábbi határmenti kutatások általában a közlekedési helyzetet vették kiindulópontnak a lehatároláshoz (Erdősi 1988, Pál-Szónokyné 1994). Jelen tanulmány abból indul ki, hogy a határ egy vonal, és az ettől bizonyos távolságra húzott vonalakkal zónák képezhetők, és ezek állíthatók a vizsgálat középpontjába. A közlekedési viszonyok természetesen fontosak - sokszor sokkal meghatározóbbak, mint a határ közelsége, vagy távolsága -, de amennyiben a lehatárolásnál közlekedési szempontokat veszünk először figyelembe, akkor a későbbiek során ez jelentősen befolyásolhatja a kapott eredményeket. Ezért a lehatárolás során először kijelöltük a vizsgálandó határszakaszt, mégpedig a keleti határon a Romániával, a délkeleti részen pedig a Jugoszláviával határos szakaszt. (1. ábra). A magyar jugoszláv határ Hercegszántótól Kübekházáig, a magyar román határ pedig Kübekházától Garbolcig tart. A kijelölt határszakasz 5 megyét érint. Először kijelöltük az ezzel a határszakasszal közvetlenül érintkező településeket (2. ábra), majd a határszakasztól 25, ill. 50 kilométerre húzott vonal segítségével kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek ebbe a zónába tartoznak. Azok a települések kerültek a zónába, amelyeknek a külterületének legalább a fele a vonal és a határ között található (3-4. ábra). Ilyen módon a 25 kilométeres zónába Baranya megyei, az 50 kilométeres zónába pedig Tolna megyei települések is bekerültek. A további vizsgálatba azonban ezeket nem vontuk be a Duna miatt. Magyar oldalon megyék között, ám a túlsó oldalon országok, ráadásul ellenséges országok között jelent határt a Duna. Mivel híd csak Bajánál van, ezért a folyó elválasztó szerepe erősen érvényesül. Egy baranyai falu, Homorúd található a Dunától keletre, azonban ezt is kihagytuk a vizsgált települések közül, mivel a megyékre és zónákra vonatkozó adatoknál használhatatlan lett volna az egy település adatából számított érték. (A másik Dunától keletre fekvő baranyai települést, Dunafalvát 1996. január 1-én Bács-Kiskun megyéhez csatolták.) 1 Kovács Csaba, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 2 Bajmócy Péter, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék 1
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti 1. ábra. A vizsgált határszakasz Magyarországon 2. ábra. A határral közvetlenül érintkező települések 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. 3. ábra. A vizsgált határszakasztól 25 km-en belül található települések 4. ábra. A vizsgált határszakasztól 50 km-en belül található települések 3
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti 5. ábra. A román és jugoszláv határral érintkező megyék határmenti zónái távolság szerint Ezért a terület kijelölésénél csak az 5 közvetlenül érintkező magyarországi megyét Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg vettük alapul. Itt először kipróbáltunk egy részletesebb zónabeosztást (5. ábra), a határral közvetlenül érintkező és a 25-50 km-es zóna településein kívül 25 km-ig 5km-es zónákat alkotva. Az ábrán látható, hogy a települések különböző mérete és kiterjedése miatt ezen a köztes területen egyáltalán nem beszélhetünk sávról csak mozaikszerűen megjelenő településcsoportokról. Itt az egyes kategóriákba tartozó települések száma egyenletesen oszlik meg (36-44 település), a 0-5 km-es kategóriát kivéve, ahol csak 6 település található, amelyek sajátossága, hogy mindegyik kis területű, ezért kerülhettek be a kategóriába, még annak ellenére is, hogy szomszédos településük elzárja őket a határtól. A többi 5 km-en belüli település a közvetlen kategóriába került, de az oda tartozók nem mind 5 km-en belüliek. Erre jó példa Szeged esete, amely közvetlenül érintkezik ugyan a határral, de nagy mérete miatt csak a 15 km-es zónába kerül be legalább a fele. Ugyanakkor az alakja is furcsa, hiszen két helyen is érintkezik a határral, ami egyben azt is lehetővé teszi, hogy más települések kerüljenek Szeged és a határ közé (Tiszasziget és Újszentiván). Végül a 6.ábrán látható beosztást választottuk, vagyis a határral közvetlenül érintkező, a határral nem érintkező, de 25 km-en belüli és a 25-50 km közötti települések alkotnak egyegy csoportot, ill. az ezeken kívül maradó települések egy negyediket. A közigazgatási helyzetet tekintve az 1999-es állapot alapján vizsgáltuk a területet, mert erre az időpontra rendelkeztünk a megfelelő adatokkal. Így az 5 megye területén 6 megyei jogú város, 66 város és 490 egyéb település található (7. ábra). A közigazgatási helyzet azért fontos, mert inkább a nagy központok játsszák a vezető szerepet a térség társadalmi és gazdasági folyamatainak alakításában, mint a határ közelsége vagy távolsága. 4
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. 6. ábra. A román és jugoszláv határral érintkező megyék vizsgált határmenti zónái 7. ábra. A román és jugoszláv határral érintkező megyék települései közigazgatási jogállás szerint 5
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti A határszakasz Magyarország teljes államhatárának hossza 2246 km (1. táblázat), ebből Jugoszláviával határos 164 (7,3%), Romániával pedig 453 (20,2%) kilométeren. A határszakasz, akárcsak az egész határ, a trianoni béke eredménye, és mint ilyen nélkülözi a természetes határokat. Egyetlen kivétel a Maros egy rövid szakasza Apátfalva és Nagylak között, de a többi részen a győztesek politikai, katonai, stratégiai érdekei szerint alakultak a határok. Erre különösen jó példa a román határszakasz, ahol mivel nem lehetett teljes hosszában nemzetiségi viszonyokra hivatkozni az Arad-Nagyvárad-Szatmárnémeti vasútvonal stratégiai fontosságára hivatkozva húzták meg a határt a jelenlegi módon, nem törődve azzal, hogy milyen területeket vágnak szét, hogyan működnek majd azok a későbbiekben. Ennek következtében egyes helyeken a térség központja az egyik oldalra került, a környező településeinek egy része pedig a másik oldalra Nagyvárad, Szatmárnémeti Romániához, a bihari és szatmári települések pedig Magyarországhoz, központ nélkül. Hasonló a helyzet a jugoszláv részen is, ahol Szabadka hiányzik nagyon a Bács-Kiskun megye déli részén fekvő településeknek. Ez az állapot máig negatív hatással van ezekre a vidékekre, és hiába nyilvánítanak településeket városokká, azok nem tudják pótolni a természetes módon kialakult térségközpontot, a kinevezett központ pedig nem tolható közelebb, hogy ténylegesen funkcionáljon. 1. táblázat. Magyarország és a szomszédos államok határainak hossza Szomszédos állam Szlovákia Ukrajna Románia Jugoszlávia Horvátország Szlovénia Ausztria Összesen Közös határ hossza 679 km 137 km 453 km 164 km 355 km 102 km 356 km 2246 km Forrás: KSH Az 5 megye és a zónák területén a települések megoszlását a 2. táblázat és a 7. ábra mutatja. Az 562 településből 69 érintkezik közvetlenül a határral, ebből 17 Jugoszláviával, 52 pedig Romániával. A többi sávban közel azonos a települések száma, de mindegyikben 2-2,5- szerese a közvetlenül érintkezőknek. A 6 megyei jogú város közül egyedül Szeged határmenti, Kecskemét kívül esik az 50 km-es vonalon, Békéscsaba 25 km-en belül található, míg a többi három Nyíregyháza, Debrecen, Hódmezővásárhely 25 és 50 km között. A 66 város közül mindössze 9 érintkezik a határral, ebből 4 Békés megyében található, Bács- Kiskunban pedig egy sem. A megyék belső területein viszont háromszor annyi város van, ami főként Bács-Kiskunnak (9 város) és Hajdú-Biharnak (8 város) köszönhető. Utóbbinál jól megfigyelhető az ellentét, ami az egykori hajdú városok területe és a bihari rész között máig létezik a településszerkezetben. A terület lakossága majdnem 2,5 millió fő, amelynek a 37,2%-a lakik községekben, és ez csak 0,5%-kal magasabb, mint az országos átlag (3.táblázat). A megyei jogú városok amelyekben az összlakosságnak a 28,3%-a lakik elhelyezkedése jelentős mértékben befolyásolja a zónák eredményeit. A 25 km-en belüli zónában 54,3% a községekben lakók aránya, 25-50 km között azonban csak 34,4%. Az előbbihez csak egy Békéscsaba, míg az utóbbihoz három Debrecen, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza megyei jogú város 6
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. tartozik. Ugyanígy meghatározó Szeged jelenléte közvetlenül a határ mellett. Ez az eloszlás a továbbiakban is jelentős mértékben befolyásolja a különböző társadalmi mutatók térbeli megoszlását. 2. táblázat. A települések megoszlása igazgatási rang és távolság szerint 1999-ben Megyei jogú Város Község Összesen város Közvetlen határmenti 1 9 59 69 25 km-en belül 1 13 157 171 25-50 km között 3 17 148 168 50 km-en távolabb 1 27 126 154 Összesen 6 66 490 562 Forrás: KSH 3. táblázat. A települések lakosságának megoszlása igazgatási rang és távolság szerint 1999-ben Megyei jogú Város Község Összesen város Közvetlen határmenti 158158 98066 97682 353906 25 km-en belül 63427 150084 253293 466804 25-50 km között 364400 210431 301630 876461 50 km-nél távolabb 105606 385698 258573 749877 Összesen 691591 844279 911178 2447048 Forrás: KSH Demográfia A demográfiai vizsgálatnál azt kíséreltük meg kimutatni, hogy kifejezetten a határmenti, periférikus fekvésnek van-e valamilyen következménye a területek demográfiai jellemzőire. A településenkénti elemzés mellett felhasználtuk az előzőekben már ismertetett zónákat is, feltételezve, hogy az országhatártól távolodva létezik valamely kimutatható változás a zónák demográfiai jellemzőiben. Vizsgálatunkban egyrészt a dinamikus demográfiai mutatószámok 1990-es évtizedbeli állapotát tekintjük át, másrészt kitérünk a népesség egyéb, a demográfiához csak némileg kötődő jellemzőire is. Születési ráta A születési ráta esetében is jelentősek a különbségek az egyes alföldi megyék határmenti területei között. A közvetlen határmenti területek születési rátája igen jól korrelál a teljes megyék születési rátáival (+0,85), a 25 km-en belüli, ám nem közvetlenül határmenti területek esetében pedig a korreláció a megye egészével +0,97. A születési ráták összességében a határral közvetlenül érintkező településeken a legkisebbek (4. táblázat), de jelentős megyei 7
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti különbségekkel, hiszen Hajdú-Biharban épp ez a zóna rendelkezik a legmagasabb születési rátával. 4. táblázat. A születési ráta évi átlaga megyénként és távolság szerint 1990-99 között (ezrelék) Bács- Kiskun Békés Csongrád Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Összesen Közvetlen határmenti 10,1 10,4 10,9 14,4 13,3 11,2 25 km-en belül 10,5 10,6 10,8 13,5 14,0 11,9 25-50 km között 11,7 10,7 10,3 12,3 13,1 12,0 50 km-nél távolabb 11,4 10,1 10,8 12,7 14,6 12,2 Összesen 11,2 10,6 10,7 12,7 13,8 11,9 Forrás: KSH 8. ábra. A születési ráta évi átlaga településenként 1990-99 között A térségi megoszlást vizsgálva szembeötlő, hogy míg a Dél-Alföldön egyértelműen az alacsony, addig az Észak-Alföldön, különösen Szabolcsban a magas születési ráták dominálnak (8. ábra). Nincs ez másként a határmenti területeken sem, bár érdekes, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedő alacsony születési rátájú községek nagy része a határ közelében található, és a Dél-Alföld legmagasabb születési rátával rendelkező nagyobb összefüggő területe Északkelet-Békés, szintén határmenti terület. Jelenleg az összes nagyobb város születési rátája átlag alatti, a legmagasabb rátákkal pedig zömmel aprófalvak rendelkeznek. Azonban a magas születési ráta, az ilyen módon elért gyors népességnövekedés nem feltétlenül jelent pozitívumot egy adott település számára, okozhatja ezt valamely 8
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. marginális társadalmi csoport, leggyakrabban a cigányság magas részaránya, s a magyar népességét jóval meghaladó születési rátája. A legmagasabb születési rátával rendelkező települések általában a leginkább elcigányosodott falvak (Nyírpilis és Told 25, Hencida és Uszka 22 ezrelékes születési ráta a kilencvenes évek átlagában). Halálozási ráta A demográfiai mutatók közül a halálozási ráta az, ahol leginkább megmutatkozik a határmenti térségek hátrányos helyzete. A meghatározott zónák közül a határral érintkező településeken a legmagasabb a halálozási ráta, majd ezt követi a 25 km-en belüli zóna (5. táblázat). 5. táblázat. A halálozási ráta évi átlaga megyénként és távolság szerint 1990-99 között (ezrelék) Bács- Kiskun Békés Csongrád Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Összesen Közvetlen határmenti 20,3 16,1 14,2 15,5 18,5 15,3 25 km-en belül 16,1 14,4 15,4 14,4 13,8 14,7 25-50 km között 15,6 15,5 16,5 12,4 12,3 13,7 50 km-nél távolabb 14,3 15,6 15,6 12,6 13,6 14,0 Összesen 15,1 15,2 15,1 12,9 13,2 14,2 Forrás: KSH 9. ábra. A halálozási ráta évi átlaga településenként 1990-99 között 9
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti Különösen kedvezőtlen a határmenti zóna halálozási mutatója Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyékben, ezzel szemben kifejezetten kedvező Csongrád határmenti zónájában. Ennek ismét Szeged az oka, hiszen a nagyváros viszonylag kedvezőbb halálozási mutatói javítják a megye értékét. Megyei szinten ismét Szabolcs és Hajdú helyzete kedvezőbb, de a különbség kisebb, mint a születési ráták esetében. A határmenti területek közül igen magas a halálozási ráta Szabolcs-Szatmár-Bereg szatmári és beregi részein, Biharban, a volt Csanád vármegyének mind a Békés, mind a Csongrád megyéhez tartozó részein, Délnyugat-Csongrádban és a Bácskában, alacsony viszont a ráta értéke Debrecen, Békéscsaba-Gyula, Szeged környékén, valamint a Dél-Nyírségben (9. ábra). A halálozási rátákat ugyanis leginkább a korszerkezet, ezen belül is az öregkorúak részaránya határozza meg, s azokon a területeken, ahonnan évtizedeken keresztül nagy volt az elvándorlás, magas, ahová pedig bevándorlás volt (avagy kiemelkedően magas a születési ráta) alacsonyabb az öregkorúak részaránya. A települések közül legkedvezőbb mutatókkal (10 ezrelék körüli, vagy alatti halálozási ráta) egyes nagyváros környéki dinamikus falvak (Szabadkígyós a legalacsonyabb értékkel, Csabaszabadi, Ebes, Bocskaikert), fiatalos korösszetételű volt tanyás községek (Nagyhegyes, Hortobágy), vagy a hetvenes-nyolcvanas években kiemelkedő dinamikát mutató szabolcsi városok (Záhony, Nyíregyháza, Mátészalka, Fehérgyarmat) rendelkeznek. A legmagasabb halálozási ráták jelentős szociális otthonnal rendelkező falvakban (Óföldeák a legmagasabb érték, Bácsborsód, Mikepércs, Mérk), valamint igen kis népességű, végletesen elöregedett falvakban (Kishódos, Komlódtótfalu, Garbolc, Rápolt, Újszalonta) vannak. Természetes szaporodás 10. ábra. A természetes szaporodás évi átlaga településenként 1990-99 között 10
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A természetes szaporodás/fogyás különbségei elsősorban a halálozásokhoz igazodnak. Így itt is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar van kedvezőbb, a dél-alföldi megyék kedvezőtlenebb helyzetben (10. ábra). Évi 3 ezrelékes természetes szaporodás feletti értéket 37 szabolcsi és 11 hajdú-bihari településen találunk, ezzel szemben a Dél-Alföldön sehol. A kilencvenes évek átlagában a legmagasabb természetes szaporodással rendelkező község, a szatmári, határmenti Rozsály több, mint évi 1%-os természetes szaporodással. A legnagyobb természetes fogyása a halálozási rátáknál már említett szociális otthonokkal rendelkező településeknek, illetve néhány aprófalunak van. A Csongrád megyei Óföldeák (aprófalu, szociális otthonnal) természetes fogyása megközelíti az évi 5%-ot (!). A vándorlási egyenleg, a tényleges népességváltozás Mint a demográfiai adatokból kitűnik, a határmenti területek nagy része az 1990-es évekig igen jelentős elvándorlás magterülete volt. Ennek következménye az idősödő korstruktúra, a nagy mértékű természetes fogyás. Ezután talán meglepőnek tűnhet, hogy az 1990-es években az alföldi megyékben nincsen szoros összefüggés a határtól való távolság és a vándorlási egyenleg között. Bár mind a négy meghatározott zónának vándorlási vesztesége van összességében, de közülük éppen a közvetlen határmenti területeknek legkedvezőbb a vándorlási egyenlege az 1990-es évtizedben (6. táblázat). Mindez ismét elsősorban Csongrád megyének köszönhető, ahol a határmenti zóna vándorlási nyereséggel zár, de Békésben és Bács-Kiskunban is relatíve kedvező e zóna helyzete. 6. táblázat. A vándorlási egyenleg évi átlaga megyénként és távolság szerint 1990-99 között (ezrelék) Bács- Kiskun Békés Csongrád Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Összesen Közvetlen határmenti 0,3-1,4 0,5-5,3-6,2-0,7 25 km-en belül -1,3-1,2 8,3-3,5-5,7-1,8 25-50 km között -1,5-2,5 0,4 0,3-2,2-1,1 50 km-nél távolabb 1,4-3,4-2,1-2,8-4,0-1,3 Összesen 0,4-2,0 1,0-1,4-3,6-1,2 Forrás: KSH Ezzel szemben még mindig igen erős az elvándorlás Hajdú és Szabolcs megyék határmenti területeiről. A szituáció hasonló a 25 km-en belüli sávban is, alapvető az Észak alföld Dél-Alföld kettősség, s Csongrád megye e zónába tartozó települései mutatják a legnagyobb vándorlási nyereséget (8,3 ezrelék évente). E folyamat okaként a szuburbanizáció jelenségét kell említenünk, Szeged városából kiköltöznek az emberek a környező, jobb életkörülményeket biztosító, olcsóbb falvakba, s e falvak közül a legdinamikusabbak (Deszk, Domaszék, Sándorfalva, Szatymaz, Zsombó) épp a 25 km-en belüli zónába esnek, míg Szeged maga közvetlenül határmenti. Ezzel együtt, mivel a vándorlási negatívummal rendelkező Szabolcs és Hajdú megyei területek nagy súllyal rendelkeznek a zónában, ennek a területnek a legkedvezőtlenebbek a vándorlási mutatói az öt megyét vizsgálva. A határmente nagy részéről jelenleg is igen erős az elvándorlás (Szatmár, Dél-Nyírség, Hajdú-Bihar teljes határmenti zónája, különösen a Ligetalja és Bihar, Északkelet- és Dél-Békés, valamint a Makótól keletre eső régió települései). Kedvező a helyzete Gyula szűkebb valamint Szeged 11
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti tágabb környékének (11. ábra). A települések közül leginkább pozitív vándorlási egyenlegekkel egyes nagyváros környéki falvak rendelkeznek, a városokból való kiköltözés következtében (Bocskaikert (évi 8,5%-os vándorlási aktívum!), Hajdúsámson Debrecen mellett, Zsombó, Domaszék, Szatymaz, Deszk, Tiszasziget Szeged környékén). Emellett ismét megjelennek az öregek otthonával rendelkező falvak, ahol a nagy vándorlási egyenleg jelentős természetes fogyással, s gyakran tényleges népességcsökkenéssel párosul (Óföldeák, Bácsborsód, Mikepércs), valamint a jelentős cigánybevándorlást regisztráló falvak (Uszka, Tiszavid). A legnagyobb elvándorlás általában kis népességű, gyakran jelentős cigánysággal rendelkező (Tisztaberek, Bojt, Told) vagy tanyás (Bácsszőlős) településekről történik, s csak kevés nagyobb (1000 lakos körüli) perifériális község kerül e kategóriába (Penészlek, Lónya). 11. ábra. A vándorlási egyenleg évi átlaga településenként 1990-99 között A tényleges népességváltozást a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg összege adja meg, de települési szinten napjainkban általában a vándorlásoké a döntő szerep. Összességében minden zónának fogy a népessége, de épp a két határmentinek leggyorsabban (4 ezrelék évente). Csongrád és Békés határmenti területei kedvezőbb helyzetben vannak, még a másik három megye állapota kedvezőtlenebb. Nagy a népességfogyás Gyula és Szeged környékét kivéve mindenütt, a teljes határmenti zónában. Arányaiban leggyorsabban a nagyvárosok közeli falvak növelik a népességüket és egyes zömmel határmenti aprófalvak fogynak. Évi 3%-nál nagyobb a népességvesztése 14 községnek közülük 8 szabolcsi, 3 Hajdú- Bihari 2 Bács-kiskuni, egy békési, évi 1% feletti népességnövekedése 13 községnek van (5 Csongrád, 4 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 2-2 Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun) az öt megye teljes településállományára vonatkoztatva. 12
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. Népsűrűség A népsűrűség esetében sem lehet teljesen egyöntetű képet adni a vizsgált öt megye határmenti területeiről. A népsűrűség legfőbb meghatározója jelenleg az Alföldön a városokhoz viszonyított távolság. Általában magas a városok értve ezen elsősorban a funkcionális városokat, és nem a közigazgatásilag városi jogállású településeket népsűrűsége, s ahogyan távolodunk egy (nagy)várostól, úgy csökken a népsűrűség. Mivel a nagyobb városok elhelyezkedése nem minden esetben centrikus, így természetesen előfordulnak a határmenti zónában is népességtömörülések. A vizsgált területen a legkiemelkedőbb határmenti népességtömörülések Szeged és környéke, a Közép-békési városegyüttes, de a Debrecen környéki sűrűn lakott zóna is megközelíti az országhatárt. Sokkal gyakoribb azonban a ritkán lakott térségek megjelenése az országhatár közelében. E jelenség természetesen egy hosszantartó folyamat eredménye, az ország (és megye) határmenti területeiről az elmúlt fél évszázadban igen jelentős volt az elvándorlás. A különösen ritkán lakott, nagyobb összefüggő területek szinte végighúzódnak az Alföld határmenti területein: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Bereg, Szatmár, illetve a Dél- Nyírség határmenti területei, Hajdú-Biharban és Észak-Békésben a volt Bihar vármegyei területek, Dél-Békés, illetve Bács-Kiskun megye teljes határmenti területe a Bácskailöszháttal, és a Homokhátság határmenti területeivel. A határral közvetlenül érintkező települések népsűrűsége azonban a négy zónát vizsgálva az egyik legnagyobb a teljes öt megyét vizsgálva. Ezt azonban ismét csak Szeged városa okozza, hiszen a határmenti területeken Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében szignifikánsan a legkisebb a népsűrűség, de Bács-Kiskunban és Békésben is átlag alatti, ugyanakkor Szeged hatalmas népességbeli súlya következtében Csongrád megyében magasan meghaladja a közvetlenül a határ mellett fekvő települések népsűrűsége bármely más zónáét. A határ mentén a városokon és a nagyváros környéki településeken kívül csak alig néhány község népsűrűsége haladja meg el a 70 fő/km 2 -es értéket (Méhtelek, Mérk, Méhkerék, Nagylak). Külön szükséges kiemelni két megyét, Szabolcsot, ahol talán legnyilvánvalóbb a határmentiség következménye a népsűrűségi térképen, valamint Bács-Kiskunt, ahol szinte az összes község népsűrűsége alacsony, azonban a határmenti terület (Felső-Bácska) természeti adottságai sokkal kedvezőbbek, mint a megye nagy részét elfoglaló Homokhátságé, ennek ellenére jelenleg Bácska népsűrűsége is olyan alacsony, mint a megye többi részéé, s ez nagy részben a határmentiség következménye. Összefoglalás A határmenti területek vizsgálata több tanulsággal is járt. Kiderült, hogy az Alföldön de vélhetően máshol sem nem lehet a határmenti területeket, mint egységes, periférikus térségeket kezelni. Kétségtelen, hogy a határmenti területen az átlagosnál jóval több a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos, "periférikus" térség. Ez azonban a megyék különböző szintű centrumainak elhelyezkedéséből jól levezethető. Ugyanis több településre kiterjedő dinamikus zónával csak a nagyobb városok, többnyire a megyeszékhelyek, esetleg még megyénként 1-2 város rendelkezik. Mivel e központok elhelyezkedése a megyéken belül legtöbbször centrális, így tekintve a centrumoktól legtávolabbi területeket a megye- vagy országhatár menti térségeket, azok periférikus elhelyezkedésűek. Ehhez járul még, hogy sem a megye- sem pedig az országhatár menti térségeket nem fejlesztették az elmúlt csaknem fél évszázadban, sőt egyes országhatár menti területeken (pl. a térségben a jugoszláv határ) még visszafejlesztés is folyt. Így a területekről felgyorsult az elvándorlás, amely maga után 13
Kovács Csaba Bajmócy Péter: Magyarország határmenti vonta a népesség elöregedését, a demográfiai eróziót. Azokon a területeken azonban, ahol a határ közelében valamely dinamikus centrum helyezkedik el, a határmenti térségek demográfiai jellemzői egyáltalán nem rosszabbak, mint a megye többi részéé, sőt, mint Csongrád megye példája mutatja, előfordul, hogy a határmente a megye legdinamikusabb régiója. A fekvés mellett legalább ennyire döntő a településméret is. Egy periférikus kisváros korábban még mindig dinamikusabb volt, mint egy esetleges centrális helyzetű falu. Ehhez járulnak még az esetleges speciális helyi tényezők (nemzetiségi összetétel, helyi munkalehetőségek, közlekedés-földrajzi helyzet, stb.), melyek szintén jelentősen befolyásolják egy település demográfiai helyzetét. A vállalkozások, és különösen a külföldi érdekeltségű vállalkozások esetében elsősorban a településhierarchia a meghatározó tényező a területi elhelyezkedésnél. A kilencvenes években az eddig felvázolt kép még inkább bonyolódik, hiszen átértékelődtek az urbanizációs folyamatok, a határmentiség szerepe is kezd megváltozni, igaz az országban legkevésbé épp a keleti, délkeleti határok mentén. Jelentősen átalakult a demográfiai szempontból dinamikus települések köre, különösen a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező településeké. A jelenleg dinamikus települések egy része épp a perifériákon helyezkedik el, de dinamikájuk valószínűleg csak átmeneti. Az a tény viszont, hogy a demográfiai jelzőszámok közül a vándorlásoknak van épp a legkevésbé szoros kapcsolata a határmenti fekvéssel jelzi e területek fokozatos átértékelődését. A gazdaságitársadalmi szempontból dinamikus települések köre ma sokkal kevésbé egyezik meg a növekvő népességű vagy még inkább a gyors természetes szaporodással rendelkező településekkel, mint korábban. Mivel az ország népessége természetes úton egyre inkább fogy, így egy csekély népességfogyással rendelkező település is lehet "dinamikusabb" az országos átlagnál, másrészt mint korábban láttuk, a tényleges népességnövekedés sem feltétlenül a gyors természetes szaporodás pedig semmiképpen nem jelenti, hogy az adott település "dinamikus" lenne. Irodalom Erdősi Ferenc (1988) A határmenti térségek kutatásáról. In: A sajátos helyzetű térségek terület- és településfejlesztési problémái (szerk.: Erdősi Ferenc, Tóth József), MTA RKK TS-2/2 Program Iroda, Pécs, 18-30. o. Pál Ágnes-Szónokyné Ancsin Gabriella (1994) Határon innen határon túl. In: Alföldi társadalom 1994 V. kötet (szerk.: Lengyel Imre), Békéscsaba, 191-210. o. 14