AJÁNLÁS a Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép elkészítéséhez - a TÁMOP 5.2.3 kistérségi programokat megvalósítók és a kistérségek folyamattámogatásában közreműködő TÁMOP 5. 2. 1 kiemelt projekt és konzorciumi partnerei régiós munkatársai számára - 2013
I. Bevezető A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és településeik - a növekedésüket, fejlődésüket eltérő mértékben és módon meghatározó összetett, egymásra ható, komplex problémákkal küzdenek, melyek befolyásolják a gyermekszegénység hátrányújratermelődésének mérséklését. A legszükségesebb, a gyerekek helyzetét hatékonyan javító intézmények, szolgáltatások sok helyen hiányoznak, vagy nem tudnak reagálni a gyerekes családok igényeire. Az infrastruktúrális, pénzügyi-, és humánerőforrás-beli hátrányaik okozta társadalmigazdasági krízis helyzetből való kilábalás szinte lehetetlennek tűnik számukra. Ebből az általánosan rossz helyzetből kitörni rövidtávon lehetetlen, a hosszú távú, lassú fejlődésnek lehetnek perspektívái. A TÁMOP 5.2.3 pályázati konstrukció teret nyitott, megalapozta a helyi szükségletekre reagáló beavatkozásokkal - a gyermekek és a gyermekes családok számára az élhetőbb kistérségi, települési jövőképet, a hátrányok lassú ütemű leküzdését. A pályázati időszakban bővül, bővült a gyermekekre és családjaikra irányuló személyes szolgáltatások köre, és a szolgáltatások elérésének lehetősége: a minőségibb, méltányos közoktatás, a szociális háló bővülése, az információkhoz való hozzáférés kiterjesztése, a gyerek mindenekfelett álló érdekeinek elve alapján. A további, fenntartható fejlődés kulcsa a TÁMOP 5.2.3 projekteket megvalósító kistérségekben a Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv és Forástérkép, melyek elkészítése kötelező a támogatott kistérségek számára. A gyerekek helyzetének javítását célzó komplex
terveknek, akcióterveknek kifejezetten azokra a területekre kell koncentrálniuk, ahol az intézmények, szolgáltatások nem tudják eléggé segíteni a gyerekek fejlődését, megakadályozni leszakadásukat, lemorzsolódásukat. A tervelemeknek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a program keretében bevezett minőségi szolgáltatások hosszabb távon is működőképesek maradhassanak, ehhez anyagi, emberi erőforrások álljanak rendelkezésre. Fontos: a gyerekek helyzetének javítása csak a különböző (változásban lévő) szolgáltatások, intézmények (pl.:klik) rendszerszerű összehangolásában képzelhető el. E stratégiai terveknek alá kell támasztaniuk, választ kell adniuk arra, hogy: - A fejlesztés rövid-, közép és hosszú távon mennyire szolgálja a gyerekek érdekeit, mennyire járul hozzá a gyermekszegénység csökkentéséhez, a jobb jövőhöz való egyenlő esélyhez. - Szüksége lesz-e a közösségnek, településnek a megvalósítani szándékozott szolgáltatásra három, öt, tíz év múlva? Lesz-e elég igénybe vevő? - Miből, miként lesz előteremtve a szolgáltatás működtetéséhez szükséges forrás? II. Javaslat a Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép tartalmára, az elkészítés tevékenységfolyamatára 1. Bevezető A Kistérségi Gyerekesély Stratégia készítését, megvalósítását kezdeményezőknek azt kell megérteniük, megértetniük és elfogadtatniuk a helyi társadalom, szakmapolitika valamennyi szereplőjével, hogy a szegénység nem csak a szegények problémája, hanem az érintett települések közösségeié.
A Stratégia csak abban az esetben lesz az érintett térségé, településeké, ha annak elkészítésében valamennyi érintett és érdekelt szereplő részt vehet, megismerheti, véleményezheti, kiegészítheti, és megtalálhatja saját lehetőségeit a célok elérésében. A stratégia csak a közösen elfogadott és vállalt alapértékek betartása mellett lesz végrehajtható. A Stratégiák megvalósításának kulcsa a közösségi támogatás. 2. A Gyerekesély Stratégia, Cselekvési terv, Forrástérkép (definiálása, célja, küldetése, haszna) - A Kistérségi Gyerekesély Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép megalkotásának irányítása a Kistérségi Gyerekesély Bizottság feladata. - A Stratégia10 évre szóló, rövid (1-3 év), közép (5-6 év), hosszú (10 év) távú célmeghatározások, komplex fejlesztési irányok, vezérfonalak, melyeknek be kell épülniük az érintett települések, szolgáltatások, intézmények fejlesztési terveibe, működésébe. A pályázati keretben megkezdett minőségibb, méltányosabb, elérhető szolgáltatások fenntartását, továbbfejlesztését képviseli. - A 3 évre szóló Cselekvési terv és Forrástérkép a konkrét tevékenységek, akciók, módszerek, határidők, felelősök, elvárt eredmények, összehangolt humán és pénzügyi erőforrásoknak (belső, és egyre szükségszerűbbnek tűnő külső erőforrásoknak), együttműködési kereteknek a rendszere, melyek garantálhatják a Stratégia és Cselekvési Terv megvalósítását. Praktikus a Stratégiát, Cselekvési tervet és Forrástérképet azonos struktúrában, a tervezett beavatkozási területenként tárgyalni.
- A Gyerekesély Bizottság, illetve a Többcélú Kistérségi Társulás illetve jogutódja fogadja el. - A projektzárás után öt évig fenn kell tartani és évente felül kell vizsgálni. - Munkafolyamat, módszer (közösségi tervezés, közösen elfogadott tevékenységütemezés az előkészítéstől az elfogadásig) és dokumentum (koherens felépítés, struktúra, tartalom, forma). - A Legyen jobb a gyerekeknek Nemzeti Stratégia szempontrendszerét és szemléletét érvényesíti, beavatkozási területeit tükrözi. - Összefüggéseket állapít meg, és ennek alapján javaslatokat tesz a beavatkozásokra, hogy a gyermekek életfeltételei jobbak legyenek, és hogy a gyermekekkel foglalkozó, nekik szolgáltatásokat nyújtó intézmények javuljanak, korszerűsödjenek. - A célképzésnél mérlegeli, milyen feltételek szükségesek a tervezett szolgáltatások biztonságos működtetéséhez. - Az NS-ből kiindulva, a feltárt szükségletekre reagáló beavatkozások értékprioritásait nyíltan felvállalja. - Víziót ad arról, hogy a jelenlegi környezetrendszerben élő gyerekek helyzete, illetve a rövidközép-hosszú távon az azonos korosztályban, összehasonlítható helyzetben lévő gyermekek helyzete milyen legyen, milyen lépések kellenek ahhoz, hogy oda eljussanak. - Tartalmazza, hogy hogyan tudja érvényesíteni az egyenlő hozzáférést a szolgáltatásokhoz a kistérség települései, intézményei, gyermekei számára.
- Bemutatja a kapcsolódást a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához, az azonosságokat és különbözőségeket. - Bemutatja a kapcsolódást más térségi stratégiákhoz, akciótervekhez. - A fenntarthatóság (társadalmi, jog - környezeti és pénzügyi) kockázatait és alternatív kezelését racionálisan mérlegeli, megjeleníti. 1.A sz. melléklet: Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, 2007 2032 1.B sz. melléklet: NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA 3. A Stratégia, Cselekvési Terv és Forrástérkép készítés mérföldkövei, szereplői, feladatai A) A Stratégia készítés folyamatához kapcsolódó elvárások, tájékoztatási és szervezési munkák. Alapértékek meghatározása, elfogadása. B) Helyzetelemzés, szükségletfeltárás. A szükséges stratégiai célok, feladatok prioritások meghatározása. C) Stratégia elkészítése, véleményezése; vélemények, javaslatok beépítése; elfogadása. D) Cselekvési terv elkészítése, véleményezése; vélemények, javaslatok beépítése; elfogadása. E) Forrástérkép elkészítése, véleményezése; vélemények, javaslatok beépítése; elfogadása.
A tervezés érdemi része a konstruktív (közösségi) párbeszéd a lehetséges megoldásokról, hiszen az elsődleges cél egymás meghallgatása, a különböző nézőpontok integrálása, a közös cél és a megvalósítást segítő elköteleződés kialakítása a tervezési folyamatban. A probléma, kielégítendő szükséglet, célok pontos megfogalmazása; a megoldási alternatívák, a céloknak leginkább megfelelő alternatívák kiválasztása, értékelése, a kapcsolható feladatok és források mérlegelése, kockázatelemzése hozzájárul az egyszerű nyelvezetű, mindenki számára érthető kommunikációhoz is. A projektidőszakban megerősődő települési, térségi szakmaközi hálózatokból (települési kulcsemberek lakóközösség tagjai, szakemberek, döntéshozók) nőhet ki az a csoport, amely a Stratégia készítés motorja, majd később monitorozója, a felülvizsgálója lehet. 2. sz. melléklet: A Stratégia tervezésének mérföldkövei 3. sz. melléklet: Stratégia,_ Cselekvési Terv,_Forrástérkép munkatervjavaslat 4. sz. melléklet: Oktatási kerekasztal 4. Helyzetelemzés (mit, milyen struktúrában, mélységben és összefüggésben tartalmazzon) - A "Legyen Jobb a Gyermekeknek!" Nemzeti Stratégia beavatkozási területei mentén javasolt a helyzetfeltárás, helyzetértékelés (1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása, 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése,
3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása, 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció megszűntetése, 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése, 6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása). - A települési -, térségi problémák bemutatása, a települések belső értékeinek és forrásainak, a hátrányos helyzet kialakulását kiváltó okoknak és ezek következményeinek, ok- okozati összefüggéseknek, a gyermeki szükségleteknek a bemutatása. Hiányzó szolgáltatások feltárása illetve szolgáltatási térkép is segíti a stratégiai célok meghatározását. Elsősorban azokat a folyamatokat érdemes elemezni, amelyek belső események, cselekvések, döntések következményei, s amelyek változtatására helyben van lehetőség. - A jogszabályi és szakmapolitikai, szolgáltatói, szolgáltatási, intézményi átalakulások háttereinek, az átalakulások, változások következményeinek az összefoglalása az érintett települések és a gyermekek, valamint családjaik ellátásában érintett intézmények és szolgáltatások vonatkozásában. - Opcionális partneri kör megjelenítése, akik valamilyen szinten bekapcsolódtak már, vagy bekapcsolhatóak a gyermekek helyzetének javításába. - Javasolt aktualizálni a Kistérségi Tükör helyzetelemzéseit, releváns, frissített adatokkal, információkkal, illetve az időközi és/vagy záró MTA-s szükségletfelmérés tényeivel, következtetéseivel. - Nem elégséges a releváns statisztikai adatok összegyűjtése és elemzése, ugyanilyen fontos lehet a családok, illetve az ágazati szakemberek sok esetben egymásnak ellentmondó véleménye is.
- A helyzetelemzés során érdemes a már meglévő és érvényes, ágazati és komplex stratégiai dokumentumokban foglaltak megvalósításának felülvizsgálata és relevancia célú összehasonlítása a helyzetelemzés adott tényeivel, következtetéseivel. - Fontos, hogy a már működő projekt eredményeire, kudarcaira is reflektáljon. 5. sz. melléklet Helyzetelemzéshez adatjavaslatok 6. sz. melléklet: Javasolt adatok és forrásaik Megjegyzés: a Helyzetelemzéshez felhasználhatóak a Kistérségi Tükör elkészítéséhez alkalmazott adatlapok is. 5. A Stratégia, Cselekvési Terv (Forrástérkép) évenkénti felülvizsgálata A) A felülvizsgálat tartalma: - bemutatja a felülvizsgálat folyamatát, rögzíti az eredményeket, megerősíti a hangsúlyokat, - elemzi, hogy mennyire volt reális a célok, a célok eléréshez szükséges feladatok meghatározása, a feladatok végrehajtása, - az eredményeket értékeli, rámutat azokra a beavatkozásokra, amelyek a szándék ellenére nem hozták a várt eredményeket (vagy még nem kimutathatóak a változások), elemzi ezek okait, az okok közötti összefüggéseket és módosítási/beavatkozási javaslatot tesz, - értékeli a tervezett intézkedések végrehajtását, ezek további finomhangolása érdekében,
- biztosítja az adatok, problémák folyamatos frissítését, ajánlást tesz a megvalósítás esetleges módosítására, - újraértékeli-értelmezi a fejlesztési szükségleteket, a támogató és gátló tényezőket, körülményeket, - figyelembe veszi, értékeli: - a NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA céljait, beavatkozási területeit, - a megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervek céljait, - a jogi- és szervezeti környezet változásait - az MTA második szükségletfelméréseinek eredményeit - figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok megszólítására, visszajelzéseiket, véleményeiket, javaslataikat felhasználja. B) Javasolt módszer: - a Stratégia-, Cselekvési Terv elkészítésénél javasoltak szerint - a Stratégiában megjelenő bevatkozási területek szerinti munkacsoportokban, műhelymunka keretében érdemes a felülvizsgáltatot elvégezni, melyekben optimális esetben képviselve vannak mindazok: akik közvetve befolyásolhatják a stratégia megvalósítását, akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, akik gátolhatják a stratégia megvalósulását, akiknek nem érdekük a stratégia megvalósulása (konkurenciát jelent stb.),
akik dönthetnek a beavatkozásról, és a finanszírozásról (pl. KIK), akik részt vesznek a megvalósításban, akik a közszférában kapcsolatban állnak a stratégiával, akikről a stratégia szól (célcsoport, pl. az érintett lakosság). C) A felülvizsgálat javasolt struktúrája: 1. Vezetői összefoglaló - A Gyerekesély Stratégia és Cselekvési Terv jövőképe - Főbb célkitűzések (prioritások) - A GyerekesélyStratégia és Cselekvési Terv felülvizsgálatának célja (A stratégia egy dinamikusan változó gazdasági, társadalmi, politikai, stb. környezetben megfogalmazott, elfogadott dokumentum. A folyamatos felülvizsgálat és visszacsatolás adja a stratégia aktualitását, megvalósíthatóságát.) - A felülvizsgálat nyilvánossága, tevékenységek, résztvevők 2. Helyzetelemzés - A Stratégia elfogadása óta beállt változások, a fő beavatkozási területek vonatkozásában - A Gyerekesély Program és a helyi partnerség - A Gyerekesély Stratégia és a területi, ágazati fejlesztési stratégiák viszonya 3. Részletes célelemzés, az elért eredmények bemutatása
- A Stratégiában megfogalmazott főbb célok és az elérésükhöz tervezett Cselekvési Terv intézkedései (akciók), tartalmai, indikátorai mentén (a megvalósulás, végrehajtás aktuális állapota; segítő és gátló tényezők a Stratégia és Cselekvési Terv struktúrájához illeszkedően, akár a Cselekvési Terv táblarendszerébe beillesztve) - Kockázatok és kockázatkezelés alternatívái 4. A felülvizsgálat eredményeként javasolt kiegészítések, (elfogadott) módosítások - Illeszkedés a megváltozott szükségletekhez, jogi-szervezeti szakmapolitikai környezethez a Stratégia és Cselekvési Terv struktúrájához illeszkedően, akár a Cselekvési Terv táblarendszerébe beillesztve 5. A felülvizsgálat legitimációja III. MELLÉKLETEK 1.A sz. melléklet: Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, 2007 2032 1.B sz. melléklet: NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA 2. sz. melléklet: A Stratégia tervezésének mérföldkövei 3. sz. melléklet: Stratégia,_ Cselekvési Terv,_Forrástérkép munkatervjavaslat 4. sz. melléklet: Oktatási kerekasztal 5. sz. melléklet Helyzetelemzéshez adatjavaslatok
6. sz. melléklet: Javasolt adatok és forrásaik