NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 24/4-81/2014. Érvényességi idő: 2014. május 15. 13.00-óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és 1 fm. példányban Egy példány: lap Kapják elosztó szerint. Ez a: sz. fm. példány É Írásbeli vizsgatevékenység, javítási-értékelési útmutató vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2151-06 Ellenőrzési ismeretek alkalmazása Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat száma, megnevezése: 1. vizsgafeladat: Ellenőrzési ismeretek alkalmazása a feladatlap alapján. "A változat Kidolgozási idő: 300 perc Szakképesítés OKJ azonosító száma: 54 344 02 0000 00 00 Megnevezése: Mérlegképes könyvelő A vizsga ideje: 2014. május 15. 8.00-óra P. H. 2014. május KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ
I. FELADATCSOPORT megoldása 1. Feladatrész A vizsgázónak megoldásként vizsgálati programot, annak mindhárom (I. Bevezető, II. Részletes vizsgálati feladatok, III. Vizsgálatszervezési feladatok) részét ki kell dolgoznia a bérelszámolás ellenőrzésével kapcsolatban. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül az alábbiakban egy megoldási vázlatot mutatunk be annak érzékeltetésére, hogy a vizsgázónak a kidolgozás során a tananyag alapján milyen alaki és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. Vizsgálati program a MÁJUS Zrt.-nél (..cím) a bérelszámolás ellenőrzéséhez I. Bevezető rész A vizsgálatot elrendelő neve, beosztása: (csak a vezérigazgató lehet!) A vizsgált időszak: (csak a 2014. január - március lehet) A vizsgálatot végzők neve, beosztása: * A vizsgálat ideje: (csak 2014. április 12. és 20. között lehet) * A megbízólevél száma: * A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy... A vizsgálat célja jelen esetben kizárólag a bérelszámolás ellenőrzésére kell, hogy kiterjedjen. Természetesen e részt konkrét nevekkel, adatokkal kell kidolgozni. (*) A III. részben is szerepeltethető! II. Részletes vizsgálati feladatok Ebben a részben kell a vizsgázónak kidolgoznia a vizsgálat céljával összhangban azokat a konkrét vizsgálati feladatokat, kérdéseket, amelyek alapján a vizsgálatot el kell végeznie. Lehetséges vizsgálati feladatok a bérelszámolás ellenőrzése területén (nem teljes körűen): A bérszámfejtési számítógépes rendszer megfelel-e a Társaságnál kialakított bérszámfejtés összesített nyilvántartására? A bérelszámolás kialakított mechanizmusa zárt rendszert képez-e? Az alapbizonylatok rendje teljes körűen szabályozott-e? Vizsgálandó, hogy teljes körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok? Teljes körűek-e az iskolai, a szakmai végzettséget, a nyelvtudást igazoló okmányok? KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 2
Az elvégzett munkák teljesítményigazolásai megvannak-e, azok megbízhatók- és hiánytalanok-e, a változásokat teljes körűen dokumentálják-e? Vizsgálandó, hogy a teljesítményeket mennyiségileg és minőségileg szabályszerűen igazolták-e, az alkalmazott bértételek helyesek-e? A teljesítményként kimutatott mennyiségeket egyeztették-e a vonatkozó üzem termelési jelentéseivel és a selejtjelentésekkel? A kiegészítő fizetések, munkaszüneti napok, szabadságok és a bérpótlékok elszámolásának pontosságát és szabályszerűségét a vonatkozó nyilvántartások és belső szabályozások alapján állították-e össze? A pótlékok (éjszakai-, túlóra-, veszélyességi- és nyelvpótlék) megállapítását a vonatkozó előírások figyelembe vételével állapították-e meg? A különböző külső szervek által kezdeményezett levonások (bírósági letiltások, gyermektartás ), valamint a Társaság belső bizonylatai alapján (előleg, kölcsön, kártérítés ) a dolgozó tartozását pontosan nyilvántartásba vették-e? A levonások az előírásoknak megfelelően, időben megtörténtek-e? A kilépett dolgozóknál a még le nem vont tételeket felvezették-e a kilépési okmányokra? A kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően a munka folyamatába építve teljes körűen ellenőrizték-e? III. Vizsgálatszervezési feladatok Ezen részben meg kell határoznia a vizsgázónak az ellenőrzés módszerét, amely ebben az esetben tételes és próbaszerű is lehet. A vizsgálat megállapításait még a jelentés leadása előtt egyeztetni kell az érintettekkel. (Konkrétan meghatározva, hogy kikkel.) A jelentéshez csatolni kell mindazon bizonyító okmányokat, melyekkel a negatív megállapításokat alátámasztották. Szerepelnie kell a vizsgálati jelentés leadási határidejének. A fentieken kívül szerepelhetnek természetesen más vizsgálatszervezési feladatok is. Dátum és a jóváhagyó aláírás (aki csak a vezérigazgató lehet) meglétét a vizsgálati program végén feltétlenül ellenőrizzük. E részt konkrét adatokkal, dátumokkal kell elkészíteni, csak akkor fogadható el. A megoldás abban az esetben fogadható el, és értékelhető legfeljebb tíz ponttal, ha a vizsgálati program I. Bevezető és III. Vizsgálatszervezési feladatok részeket teljes körűen, és a II. Részletes vizsgálati feladatok -ból legalább nyolc elfogadható (vizsgálati feladatot) kérdést tettek fel. A feladatra akkor adható maximális pont, ha a vizsgálati program I. és III. részeket hibátlanul elkészítették és legalább tíz megfelelő kérdést tettek fel az alaki követelmények betartása mellett. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 3
2. Feladatrész A feladat megoldásaként az előző feladatban kidolgozott vizsgálati program alapján elvégzett ellenőrzés megállapításait kell vizsgálati jelentésbe foglalni a bevezető rész nélkül. A Vizsgálati jelentés II. Részletes megállapításokat és a III. Összefoglaló következtetések, javaslatok részből a javaslatokat kell elkészítenie a vizsgázónak. A részletes megállapítások részben a pozitív megállapítások mellett negatív (hibát feltáró) megállapításokat is szerepeltetni kell és egy jelentős hibát is. Lehetséges hibaként állapítható meg a bérelszámolás ellenőrzése területén (nem teljes körűen): Az alapbizonylatok rendje teljes körűen szabályozott, de például a nyelvpótlékok bemondásra kerülnek felvezetésre. Az alkalmazási okmányok rendelkezésre állnak, de a kinevezések tíz esetben hiányoztak. Az iskolai végzettséget igazoló okmányok megvannak, de a szakmai végzettséget, a nyelvtudást igazoló okmányok húsz esetben hiányoznak. Az elvégzett munkák teljesítményigazolásai megvannak, azok megbízhatók, és hiánytalanok, de a változásokat nem teljes körűen dokumentálják. Az alkalmazott bértételek harminc esetben helytelenek. A teljesítményként kimutatott mennyiségeket tíz esetben nem egyeztették a vonatkozó üzem termelési jelentéseivel és a selejtjelentésekkel. A kiegészítő fizetések, szabadságok és a bérpótlékok elszámolásának pontosságát és szabályszerűségét a vonatkozó nyilvántartások és belső szabályozások alapján állították össze, de tizenöt esetben a munkaszüneti napokat nem. A veszélyességi pótlékot egy esetben sem a vonatkozó előírások figyelembe vételével állapították meg. A Társaság belső bizonylatai alapján a dolgozó kártérítési tartozásait hat esetben nem vették pontosan nyilvántartásba. A kilépett dolgozóknál a még le nem vont tételeket egy esetben sem vezették fel a kilépési okmányokra. A kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően a munka folyamatába építve csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték. Jelentős hiba lehet például: A kifizetés előtt a számfejtés adatait megfelelően a munka folyamatába építve csak szúrópróbaszerűen ellenőrizték. Az iskolai végzettséget igazoló okmányok megvannak, de a szakmai végzettséget, a nyelvtudást igazoló okmányok húsz esetben hiányoznak. Az alkalmazott bértételek harminc esetben helytelenek. A hibákat konkrétan, az okok ismertetésével, a következtetéseket forintadatokkal, tényekkel kell megkövetelni, csak az így kidolgozott megoldás fogadható el. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 4
Meg kell követelni a jelentős hiba meglétét és azt, hogy a javaslatok minden feltárt hiba kijavítására kiterjedjenek. Ugyancsak meg kell követelni a záradékok meglétét. A megismerési záradékban az illetékes vezetővel kell megismertetni a jelentést. Felelősséget csak kárt okozó, vagy jogszabálysértő mulasztás esetén kell felvetni. A felelőségi záradék estében követeljük meg a jelentés felelősséget tartalmazó pontjára való hivatkozást. A dolgozat elfogadhatóságának feltétele és tíz - tizenöt pont akkor adható, ha a pozitív megállapítások mellett legalább nyolc konkrétan megfogalmazott hibát, hiányosságot számszerűsítve, jól megállapítottak. A maximális pont abban az esetben adható, ha a vizsgálati programban meghatározott vizsgálati feladatok alapján elvégezték a vizsgálatot és a pozitív megállapítások mellett legalább tíz, közöttük egy jelentős hiányosságot, hibát állapítottak meg, a jelentős hibáért a felelősséget felvetették és a javaslatokat is jól megtették, továbbá a (megismerési és felelősségi) záradékokat is jól kidolgozták. Vigyázzanak a programfegyelem betartására. Amennyiben a konkrét megállapításokat nemcsak a megadott témakörrel kapcsolatban dolgozták ki, akkor nem a témakörhöz kapcsolódó megállapításokra pont nem adható! Amennyiben a jelentést nem fogalmazásszerűen írja meg úgy a feladatrészre pont nem adható! 3. Feladatrész: Az Intézkedési tervben a vizsgálati jelentés Javaslatok részében megfogalmazott hiányosságok kiküszöbölését kell alapul venni. Az Intézkedési tervet csak a vezérigazgató adhatja ki. Az Intézkedési tervben mindenképpen szerepelnie kell, hogy mit (a hibát), hogyan, kinek, mikorra kell végrehajtani, kijavítani. Az Intézkedési tervnek tartalmaznia kell: Az Intézkedési terv címszót és azt, hogy mely vizsgálat megállapításával kapcsolatos. A feltárt hibát konkrétan. A hiba kijavításának kiadásra kerülő konkrét intézkedést. A végrehajtásért felelős személy nevét, beosztását. A kijavítás határidejét. Az Intézkedési tervben annyi intézkedést kell szerepeltetni, ahány javaslat szerepel a jelentésben. Kiadási időpontja kizárólag 2014. április 22. lehet. Minimum hat intézkedés szakszerű kidolgozására öt pont adható. Az Intézkedési tervre akkor adható maximális pont, ha minden, a jelentésben felvett hibára tartalmaz intézkedést mindenben korrekt kidolgozással. Nem teljes körű vagy hibás kidolgozás esetén arányos pontlevonás jár. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 5
Felhasznált irodalom az I. FELADATCSOPORTHOZ: dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre. Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése A. rész 6.3.2.. SALDO 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz A. rész VI. fejezet Perfekt 081/2001. szakkönyv Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana SALDO 2010. szakkönyv II. FELADATCSOPORT megoldása A vizsgálati program II. részletes vizsgálati feladatok részét kell a vizsgázónak összeállítania. A feladatra több jó megoldás lehetséges, ezek közül a következőkben bemutatunk egy megoldást nem teljes körűen: Lehetséges vizsgálati feladatok az export ügyletek előkészítő szakaszával összefüggésben (nem teljes körűen): Megfelelő piackutatási tevékenységet végzett-e a Társaság? A szerződéses partner kiválasztása során minden szükséges információt figyelembe vettek-e? Az ügylet megkötéséhez minden információ rendelkezésre áll-e? A választott reklámeszközök eljutottak-e a célcsoporthoz? A reklám- és propaganda tevékenységet megfelelő színvonalon végzik-e? Készítenek-e kalkulációt a szerződéskötés előtt? Válaszolnak-e megfelelő módon válaszolnak-e az ajánlatkérésekre? Lehetséges vizsgálati feladatok a szerződéskötés szakaszával összefüggésben (nem teljes körűen): A megkötött szerződés megfelel-e a Társaság érdekeinek? A megkötött szerződés minden részletre kiterjed-e? Az ajánlat és a megkötött szerződés belső tartalma összhangban van-e? Lehetséges vizsgálati feladatok a lebonyolítás szerződésteljesítés szakaszával összefüggésben (nem teljes körűen): A partner eleget tett-e a szerződésben vállalt kötelezettségének? A saját vállalkozás teljesítette-e a kötelezettségeit? Tudja-e hitelt érdemlően igazolni a cég a teljesítés megtörténtét? Az ellenértéket megfelelő időben kiegyenlítették-e? A vevőreklamációkat megfelelő módon kezelte-e a Társaság? KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 6
Minimális követelmény legalább nyolc szakszerűen megfogalmazott kérdés (vizsgálati feladat) szerepeltetése, ez esetben legfeljebb tíz pont adható. Legalább tizenkettő vizsgálati feladat szerepeltetése esetén adható a maximális pont. Amennyiben a konkrét vizsgálati feladatokat nemcsak a megadott témakörökkel kapcsolatban jelölik ki, akkor nem a megadott témakörökhöz kapcsolódó vizsgálati feladatokra pont nem adható! Felhasznált irodalom a II. FELADATHOZ: dr. Birher Ilona Bodonyi Miklós dr. Sztanó Imre. Vörös László: Vállalkozások tevékenységének ellenőrzése C. rész 3.3.4-ből Saldó 2012.. szakkönyv dr. Birher Ilona dr. Sztanó Imre Vladár Ferencné dr. Vörös László: Mintapéldák az ellenőrzés tantárgyhoz. D. rész I. fejezet. Perfekt 081/2001. szakkönyv III. FELADATCSOPORT megoldása Az ellenőrzésre való felkészülés során az ellenőrzendő szervezet, tevékenység megismerése, illetve a felkészülés eredményeként összeállított ellenőrzési program végleges kialakítása szükségessé teheti speciális feladatok végrehajtását. Ilyen feladat lehet az elővizsgálat végrehajtása, illetve próbavizsgálat megszervezése. Az ellenőrzés felkészüléséhez nem szükségszerűen tartozik elővizsgálat, illetve próbavizsgálat, ezért tekinthetjük e tevékenységeket sajátosnak. Az elővizsgálat akkor szükséges, ha a felkészülés során az ellenőröknek szüksége van csakis az ellenőrzés helyszínén, az ellenőrzendő szervezetnél megszerezhető információkra, adatokra. Tehát az elővizsgálat az ellenőrzési program pontosítását célozza (az ellenőrzési célok, feladatok, helyszínek és időszakok egyértelműsítése révén), amely az ellenőrzés helyszínén, a helyszíni tapasztalatok és az ott áttekinthető dokumentációk értékelésével nyert további információkkal, adatokkal egészítik ki a vizsgálatra való felkészüléshez szükséges ismereteket az ellenőrzés tárgyáról. A felkészülés során az ellenőrzési program tesztelésére próbavizsgálatot lehet elrendelni. Ezzel a módszerrel válasz kapható arra, hogy az ellenőrzési cél teljesíthető-e. A próbavizsgálat rendszerint az ellenőrzési feladatok szűkebb körére terjed ki, de eredménye alapján pontosítani lehet az ellenőrzés célját, terjedelmét, módszerét, tehát elvégezhető a program szükséges korrekciója. A próbavizsgálat eredménye birtokában jó megoldás, ha a kapott észrevételeket az ellenőrzésben résztvevőkkel munkamegbeszélés keretében ismertetik. Minden vezetői ellenőrzési módszer korrektül megfogalmazott kidolgozására adható három három pontot, összesen tizenkettő pontot. A hibákért pontlevonás jár. Felhasznált irodalom a III. FELADATCSOPORTHOZ: Blumné Bán Erika Vörös László: Az ellenőrzés rendszere és általános módszertana C. rész 2.2.1.10) SALDO 2010. szakkönyv KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ 7