2015. évi adótörvény változások... 4 1. Személyi jövedelemadót érintő változások... 4

Tartalomjegyzék 2015. évi adótörvény változások... 4 1. Személyi jövedelemadót érintő változások... 4 Cafetéria:... 4 Adómentes lakáscélú juttatások... 5 Családi adókedvezmény... 5 Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre... 6 Első házasok kedvezménye... 6 Életbiztosítások... 7 Nyugdíjbiztosítás... 7 Külföldi illetőségű előadóművész adókötelezettsége teljesítése,... 7 Munkáltató fogalma munkaerő kölcsönzés... 7 Értékpapír fogalma:... 8 Deminimisz rendelet változások:... 8 Kiküldetési rendelvény... 9 Munkavállalói értékpapír-juttatási program... 9 Nem bevétel a felelősség biztosítás díja... 9 Egyéni vállalkozó árfolyam alkalmazása... 10 Devizahitelek kivezetése... 10 Önálló tevékenység fogalma... 10 Nem önálló tevékenység fogalma... 10 Adóazonosító számjel:... 11 Elhatárolt veszteség, egyéni vállalkozó és tételes költség elszámoló Őstermelő is.... 11 Tevékenység elvárt jövedelem... 11 Átalányadózás megszűnése... 11 Osztalék... 11 Közös Őstermelői, és igazolványcsere... 12 Bekerülési érték, écs alapja az egyéni vállalkozónak, ingyen szerzett tárgyi eszköz után écs nem számolható el.... 12 Családi járulék kedvezmény:... 13 2. Illeték törvény változásai... 13 Pótilleték mentesség a termőföldre... 13 Cserét pótló vétel kedvezménye... 13 Haszonélvezet értékének beszámítása olcsóbb lakásvásárlásnál... 13 Illetékfizetés átutalással... 14 3. KIVA szabályok változása... 14 Előleg fizetés... 14 KIVA alanyiság megszűnése... 14 Áttérés kiva-ból Taóra.... 15 4. Egészségügyi hozzájárulást érintő változások... 15 Külföldi előadóművész... 15 5. Társadalombiztosítást érintő változások... 16 Járulékalapot képező jövedelem... 16 1

Külföldi illetőségű előadóművészek... 16 Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja... 16 6. Az áfa törvény változásai... 16 Időszakos elszámolási ügyletek... 17 Belföldi összesítő jelentés... 17 Előleg... 18 Adómérték változások... 18 Portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelessége.... 18 Fordított áfa a Vas-acél ipari termékek esetében a a 6/B melléklet szerint.... 19 Egyéb áfát érintő változások... 20 7. Társasági adó... 21 Adókulcs... 21 Veszteség leírási szabályok... 21 Felsőoktatási intézmények kedvezményei... 21 Adófelajánlás látványcsapat és előadó művészeti tevékenység... 21 Kapcsolt vállalkozások és az elszámoló ár... 22 Akik ezen túl kapcsolt vállalkozások lesznek... 23 Jövedelem nyereség minimum alap megállapítás változása... 24 Alkalmazott szabályok... 24 8. Különadó... 25 9. Az ukrán helyzet... 26 10. Helyi adók... 26 11. Élelmiszerlánc felügyeleti díj... 27 12. Energiaadó... 27 13.Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő változások... 27 Eltérő minősítés tilalma:... 27 Adóztatás kettős elmaradásának tilalma... 28 EKAER (Trade Controll)... 28 Az EKAER rendszer... 28 Ellenőrzéshez kapcsolódó módosítások... 30 Feltételes adó megállapítás,... 31 Egyéb módosulások... 31 14. Jövedéki adó... 32 15. Népegészségügyi termékadó (Neta)... 33 Az alkoholos italok sávosan differenciált adómértéke... 35 Nem adóköteles a mézes sütemény, mézeskalács... 35 Alkoholos italok átmeneti adókötelezettsége... 35 17. PTGSZLAH... 37 18. KATA változás... 38 19. Behajtási költségátalány... 38 Hivatalos állásfoglalások... 39 Számviteli elszámolás... 39 Lemondás, elengedés... 41 Elszámolási sorrend... 41 Exportértékesítés nettó árbevétele... 46 Devizás könyvvezetés... 46 2

Utólag adott engedmény... 46 Pótbefizetés... 46 Eszközök átsorolása... 47 Közbenső mérleg felhasználása... 47 Ismételt könyvvizsgálat... 47 Sérelem díj... 47 Szerződések, megállapodások utólagos módosításai... 47 Tőketartalék növekedése... 48 Bizalmi vagyonkezelés... 48 Üzletág átruházás... 48 3

2015. évi adótörvény változások Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi adótörvények és azokkal összefüggő más törvényeket módosító törvények nem tartalmaztak jelentős szerkezeti átalakításokat, az adók, a különadók, illetékek, egyéb adók és fizetendő díjak területén, azonban egyes részszabályozások jelentős változást hoztak, melyek mindegyike a gazdaság fehérítését, az értelmezések, az összhang megteremtését, egyes csoportok helyzetbe, mások hátrányba hozását tartalmazza. A jelenlegi pénzügyi kultúra a későbbiekben is hasonló átalakításokat eredményezhet. 1. Személyi jövedelemadót érintő változások Cafetéria: ilyen a személyi jövedelemadóban tulajdonképpen nincs, ezt tekintsük úgy, hogy a munkáltató által (nagyon fontos megkülönböztetni, ki is a munkáltató, a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó) olyan nem pénzben juttatott béren kívüli és egyes meghatározott juttatások kavalkádja, amelyben szabadon, de mindenki számára azonos feltételekkel alakítja ki a juttatások palettáját, amiben a munkavállaló szükségleteinek megfelelően válogat, de nem lehet a juttatás a munka ellenértéke. Tehát nem munkajövedelem. Erre erősít rá alapelvi szinten a törvény 1 10 bekezdésben a törvény, ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában, e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. A béren kívüli juttatások körében összetételig nincs változás. Megkülönböztetünk, béren kívüli, egyes meghatározott juttatásokat, amelyeknek van egyéni, összetételi és terjedelmi, azaz összesen korlátja. A törvény végleges lefogadott szabálya szerint a béren kívüli juttatások éves értékhatára 500 ezer forintról 450.000-ft-ra csökken, ebből a béren kívüliek határa 200 ezer forintra csökken. 4

Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 14 % eho-t, összességében 35,7 % közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint, amely változatlanul 3 részből állítható össze, aránya 75/150/225.000-Ft marad, nem változik. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani. Az ennél nagyobb, akár egyedi, akár összesen korlátokat meghaladó rész egyes maghatározott juttatások szerint, azaz a magasabb adótétel szerint lesz adóköteles. A kedvezményes értékhatárt meghaladó összegű juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek, amelyek az eredeti elképzelésekkel ellentétben továbbra is 51,17 % közterhet viselnek (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 % szja-t és 27% eho-t kell fizetni). A magánszemély jogviszonyának év közbeni megszűnése esetében, amennyiben az igénybe vett béren kívüli juttatások együttes értéke az éves keretösszeg (200 eft), vagy a rekreációs keretösszeg (450 eft) időarányos részét meghaladja, az 51,17 %- os közterhet a jogviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megfizetni. A magánszemély halála esetén az arányosítás nem érvényesül. Adómentes lakáscélú juttatások Az adómentes juttatások köre sem változik jelentősen. Így pl. megmarad a lakáscélú munkáltatói támogatások adómentessége is, sőt jövőre már a lakás akadálymentesítéséhez, az akadálymentesítés céljából felvett hitel törlesztéséhez is adómentesen hozzájárulhat a munkáltató, illetve a korábban akadálymentesítéshez adott munkáltatói kölcsön elengedése miatt nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem. Adómentes a munkáltatótól kapott támogatás, ha ezt pénzügyi vállalkozástól felvett lakáscélú hitel törlesztésére fordítják, még akkor is ha olyan hitelt törlesztünk, fizetünk vissza, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de hitel törlesztés még terheli. Családi adókedvezmény Növekvő kedvezmény a kétgyermekes családoknak 2016-tól kezdődik, a két gyermeket nevelő családok által igénybe vehető családi adóalap-kedvezmény mértéke 2016-tól 4 éven át fokozatosan emelkedni fog. Két eltartott esetében a 5

kedvezmény kedvezményezett eltartottanként 62 500 forintról 125 000 forintra fog nőni. 2015-ben a kedvezmény mértéke sajnos még nem változik. Egy eltartott esetében a kedvezmény mértéke marad 62 500 forint, míg három, illetve több eltartott esetében továbbra is 206 250 forint kedvezmény lesz érvényesíthető. Nagyon fontos itt arra felhívnom a figyelmet, ugyan ez 2014 es változás a járulékadó kedvezmény, amely természetesen továbbra is folytatódik, de a gyerekekre adott adóelőleg nyilatkozat, szabadság nyilatkozat, mind a nyilatkozat nyújtó felelőssége. Kérem, a munkáltatót a bérelszámolót a helytelen nyilatkozatok miatti esetlegesen bekövetkező következmények miatt ne okolják. Változik a családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak köre A nevelőszülő közös háztartásban élő, családi pótlékra egyébként nem jogosult házastársa is jogosultként kerül nevesítésre. Így a házastársak már év közben is közösen érvényesíthetik a kedvezményt. A családi kedvezményt az adóelőleg megállapító munkáltató mellett a rendszeresen ismétlődő bevételt (pl megbízási díj) juttató kifizető is figyelembe veheti a magánszemély nyilatkozata alapján A közös érvényesítés az adóelőlegnél, a megosztás az adóév végén a bevallásnál vehető figyelembe. Közös érvényesítésre a gyermek szülei, (jogosultak) illetve annak házastársa jogosult. A kedvezmények addig, vannak beállítva, amíg azt a munkavállaló nem módosítja. Első házasok kedvezménye A törvény szerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig, együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját, adóalap csökkentés (31.250 Ft/hó adóalap csökkentés). Ez nem fiatal, hanem elsőházas kedvezmény. A kedvezmény a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között. Azzal, hogy nem fiatal házasságkötés kedvezmény, a házasságkötéssel járó adókedvezménynek felső életkori határa nincs. 6

Életbiztosítások A teljes életre szóló életbiztosítások (Unit linked, whole life) 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal, azaz a teljes életre szóló életbiztosítások rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, míg a 2018 után kötött ilyen biztosításokból származó jövedelem kamatjövedelemként adózik. Nyugdíjbiztosítás A törvény pontosítja a nyugdíjbiztosítás fogalmát és a biztosítási eseményeket. Ezen kívül azt is tartalmazza, hogy a biztosítás kedvezményezettje a halálesetet kivéve csak a biztosított lehet, illetve, amennyiben a szerződő és a biztosított személye elválik egymástól, és a szerződést a szerződő megszünteti, a felhalmozott összeg a biztosítottat illeti meg. Rendelkezés az adóról, 2015-től történő befizetések rendelkezése keresztbe kedvezmény formájában nem lehetséges. Következménye, hogy a magánszemély egyéni pénztári, biztosítási befizetésének a 20 %-a csak oda rendelkezhető, ahova az alapbefizetés is vonatkozott. Külföldi illetőségű előadóművész adókötelezettsége teljesítése, Eddig erre csak, azonnal volt lehetőség addig amig el nem hagyja Magyarországot, most ha van megbízottja 90 napon belül is elégséges az elszámolása külföldi magánszemélynek, mert az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon - természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével - a Magyarországról történő távozását megelőzően - ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig - vallja be, és az említett napig fizeti meg annak az adóját. Munkáltató fogalma munkaerő kölcsönzés 3 14. Munkáltató: a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli 7

juttatásra (71. ) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. A fentiek alapján munkáltató a munkaerő kölcsönzés esetében a kölcsönbevevő, és az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás esetében annak fogadója. A jelenleg hatályos szabályozás szerint amennyiben egy munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor úgy, hogy a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a bejelentéssel, nyilvántartással, járulékok megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket a belföldi kölcsönvevő teljesíti. A jövőben lehetővé válik, hogy a személyi jövedelemadó megállapításával, bevallásával és megfizetésével kapcsolatos kötelezettségeket is a belföldi kölcsönvevő, iskolaszövetkezet szolgáltatást igénybevevő teljesítse. Változások lesznek az áfában is erre a körre vonatkozóan. Értékpapír fogalma: 34. Értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés. Egyértelműen értékpapír lett a társas, így BT KKT. KFT üzletrész. Deminimisz rendelet változások: 39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-14. és 17. cikke szerinti támogatás. 40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1-75. o.) 1-14. és 17. cikkei szerinti támogatás. 41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9-17. o.) szerinti támogatás. 50. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 8

717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45-54. o.) szerinti támogatás. Kiküldetési rendelvény Változik a kiküldetési rendelvény fogalma. A jövőben a zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is kiküldetési rendelvénynek minősül. 83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi. Az adóelőleg nyilatkozat esetében nem mindegy, hogy bevételre, (akkor 50% költségre lehet maximum a nyilatkozatot adni) költségtérítésre adjuk e, az adóelőleg nyilatkozatot (itt lehet adóköteles, adómentes költség) mert utóbbinál, ha adómentes elismert költség megtérítéséről beszélünk, akkor nincs adóelőleg levonási megállapítási, bevallási kötelezettség. A költségtérítésben benne van, hogy felmerült költség utólagos megtérítése történik. Ha a sorrend felcserélődik előleget kapunk, amivel utólag számolunk el, akkor más elszámolásról és sorrendről is beszélünk, aminek, további adókötelezettsége is lehet, kérem, erre szíveskedjenek figyelmet fordítani. A menetjegyek, utazási jegyek számlával igazolt, de elszámolással nem érintett részére felelősséget nem tudunk vállalni. Munkavállalói értékpapír-juttatási program Korábban a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat az adóhatóság vette nyilvántartásba, majd ez a hatósági nyilvántartás megszűnt. A jövőben a program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát. Nem bevétel a felelősség biztosítás díja Nem keletkezik bevétele a magánszemélynek az új PTK miatti deliktuális felelősségi rendszer miatt a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét 9

szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. Ügyvezető után fizetett kártérítési felelősségbiztosítás. Már 2014-re is érvényes. Egyéni vállalkozó árfolyam alkalmazása A vállalkozó a bevételét, kiadását olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, fizeti meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. Devizahitelek kivezetése A magánszemély adókötelezettségét - bármely adóévre vonatkozóan - nem érinti az a részére - bármely időpontban - kifizetett (megtérített), jóváírt (túlfizetésként elszámolt) vagyoni érték, amely e magánszemélyt a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény vagy a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségével összefüggésben indított egyedi perek pernyertességét követően, a pénzügyi intézménnyel való elszámolás alapján illeti meg. Általános mentesítő szabály került itt megfogalmazás a bevétel elszámolás terén. Önálló tevékenység fogalma Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység. Nem önálló tevékenység fogalma Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a Polgári Törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de 10

ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége, g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony, h) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, i) az országgyűlési képviselői tevékenység, valamint j) a nemzetiségi szószólói tevékenység. És ide tartozik ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő kölcsönzés keretében kerül sor, ha a kölcsönadó külföldi vállalkozás és a járulék kötelezettségeket a belföldön bejegyezett kölcsönvevő teljesíti, e tekintettben a kölcsönvevő munkáltatóként jár el. Adóazonosító számjel: Adóelőleg nyilatkozatot 2016 évtől csak kizárólag adóazonosító számon lehet megtenni. Ezért 2015-ben született gyermek esetében azonnal megkapja az adókártyát. Akinek még nincs, mert 2015 előtt született, csak 2015-ban használhatja a természetes adatokat. Kérek mindenkit, hogy 2015.12.31-ig mindenki adja meg a hiányzó adóazonosító számot. Elhatárolt veszteség, egyéni vállalkozó és tételes költség elszámoló Őstermelő is. 2015 évi veszteség csak 5 évig számolható el. A korábbi időszaki veszteségek legkésőbb 2025.december 31-ig, ott is csak a tárgyévi elhatárolt veszteség nélküli vállalkozói adóalap feléig. Tevékenység elvárt jövedelem Nem csökkent az Elábé és a közvetített szolgáltatás. Jelentős változás, amely a kereskedelemmel foglalkozókat érintheti igen kényesen. Átalányadózás megszűnése Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg. Osztalék A törvény kifejezetten nevesíti, hogy osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja 11

részére a társaság nyereségéből valórészesedésként kifizetett összeg, már ha van ilyen, mert a megállapítása gyakorlatilag lehetetlen. KATA alany BT kültagja akiről itt beszélhetünk. Közös Őstermelői, és igazolványcsere A magánszemély a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy, közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. E tekintetben közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége, és a közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is) kell érteni. Őstermelői tevékenységet csak érvényes igazolvánnyal lehet folytatni. Annak cseréjéről ügyfeleinket a Honlapon tájékoztattuk. Ha valaki nem felel meg az adóalanyiság feltételeinek, az mindenkinek a saját felelősségét érinti. Bekerülési érték, écs alapja az egyéni vállalkozónak, ingyen szerzett tárgyi eszköz után écs nem számolható el. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó 12

korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el. Családi járulék kedvezmény: Családi járulék kedvezmény éves elszámolásakor a visszafizetési és a még igényelhető családi járulék kedvezményt is az szja terhére kell elszámolni. tbj 51 (4). 2. Illeték törvény változásai Pótilleték mentesség a termőföldre 2014.05.01-től nem kell megfizetni a pótilletéket az illetékmentességgel érintett termőföld tulajdonosának ha, a közeli hozzátartozónak engedi át a földhasználatot. Cserét pótló vétel kedvezménye A magánszemély a lakás megvásárláskor már tudja, hogy másik már meglevő lakását a vásárlást követően egy éven belül eladja, a földhivatali eljárás megindításáig e lakás eladási szándékáról nyilatkozik, az állami adóhatóság biztosíthatja az úgynevezett cserét pótló kedvezményt. Az állami adóhatóság a megszerzett lakás forgalmi értékét megállapítja, de az illeték kiszabási eljárást külön döntés hozatali eljárás nélkül felfüggeszti. Ha nem teljesül az eladás szankció illeték + jegybanki alap kamat kétszerese a pótlék. Haszonélvezet értékének beszámítása olcsóbb lakásvásárlásnál Kisebb forgalmi értékű lakás (korábbinál kisebb) megvásárlásához kapcsolódó illetékmentesség alkalmazása során a lakástulajdonok forgalmi értékét csökkenteni kell a haszonélvezet használat értékével. Ennek akkor van jelentősége, ha újra nem kerül fel a régi haszonélvezet. 13

Illetékfizetés átutalással Ahol a törvény nem zárja ki mind a közigazgatási hatósági eljárás mind a bírósági eljárások illetéke átutalással is megfizethető. 3. KIVA szabályok változása Előleg fizetés Nem havonta hanem negyedévente kell előleget fizetni minden negyedévet követő hó 20-ig KIVA alanyiság megszűnése A választásra jogosító értékhatár átlépését a negyed év első napján kell vizsgálni, mivel az adóalanyiság a megelőző negyedév utolsó napjával fog megszűnni. A megszűnési szabályokban változás, hogy egyesülés, szétválás megelőző nappal megszűnik a kiva alanyiság. Változatlanul megszűnik Végelszámolás, felszámolás kényszertörlés Adózó megszűnés adószám törlő határozat jogerő napjával negyed év utolsó napján 1 milliót meghaladó adótartozás esetén. (nem vizsgáljuk) létszám túllépése esetén a létszám változással érintett hó utolsó napján amikor az 50 főt meghaladta. Korrigált pénzforgalmi eredmény érintő változások, az áttérés évében amikor taóból leszünk kivások. növel az eredmény kimutatásban szereplő költségre kifizetett összeg nettó szállító csökkent az eredmény kimutatásban szereplő bevételre befolyó összeg nettó vevő nem növel a megfizetett áfa nem csökkent a visszafizetett áfa. Az áfa a 2015 évi változás, a vevőt és szállítót már 2014.06 havi álláspontjában is igy tartja elszámolhatónak a NAV. 14

Áttérés kiva-ból Taóra. Itt kell növelőként elszámolni a kiva időszakára vonatkozó be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is) csökkentő tételként kell elszámolni a ki nem fizetett költség ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is). Sajnos az adókra változatlanul, a készlet problémára változatlanul nem kaptunk választ, vakarózó az egyéb kötelezettség például a jövedelem elszámolási számla kérdése is. Ugyan is sem az áfa kérdés, sem az eredmény kimutatás kérdés nem jó, mert a kiva lényegében, ha minden pénzforgalomban, van és az úgy van megfizetve, hogy a tárgyévben van, akkor a számviteli eredmény és a pénzforgalmi eredmény azonos. (ez csak fikció, ilyen lehetetlen) Még is ezt kell felállítani, hogy belássuk, hogy csak akkor van ez igy, ha nincs a mérlegben se kötelezettség, se követelés, akkor a két eredmény kimutatás, a taó és kiva ugyan az. Miután a kivás is számviteli törvény hatálya alá tartozik akkor eredmény kimutatásban nincs különbsége a kivás illetve a taós alanynak. Csak a jövedelemadó (fizeti taó, vagy kivaként) adóalapjában van, ami a kiva esetében csak akkor van, ha van cash mozgás. Ha van ilyen, (cash flow mozgás) de abban van olyan ami kiva belépés előtti nyilván meg kell tisztítani az adóalapot ettől, mint ahogyan ha kilépek a kivából akkor amit még nem rendeztem cashben azzal korrigálnom kell a kiva időszakot mert azzal már nem fogok jövedelemadóban számolni a taó időszakban. Ezt kellene belátni. Nem sikerül. Éppen ezért kénytelen vagyok taxatívan a törvényi definíciókat alkalmazni akkor is ha az nem jó. 4. Egészségügyi hozzájárulást érintő változások Külföldi előadóművész A külföldi illetőségű előadóművésznek 14% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie, amelynek felső határa adóévenként 450.000 forint. Az előadóművész az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg. 15

5. Társadalombiztosítást érintő változások Járulékalapot képező jövedelem Változatlan szabály, hogy személyi jövedelemadó köteles jövedelem hiányában a járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér. Amennyiben azonban a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, akkor a járulék alapja a szerződésben meghatározott díj összege. Külföldi illetőségű előadóművészek A törvény kifejezetten tartalmazza, hogy a biztosítás nem terjed ki a külföldi illetőségű előadó művészekre. Ezért van nekik ehójuk, amit már eríntettünk. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó nyugdíjjárulék alapja A törvény kiemeli, hogy ügyvezetői tevékenységet nem munkaviszony keretében ellátó, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetén a nyugdíjjárulék alapja az ügyvezetői tevékenység alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, továbbá, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, az ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. Ha van jövedelem kivét természetesen. 6. Az áfa törvény változásai Az áfa-törvény módosításainak egy részét már nyáron elfogadták. Ennek lényege egyrészt a feketegazdaság visszaszorítása volt (acélkereskedelem bevonása fordított adózás alá), másrészt jogharmonizációs jellegű az uniós előírásoknak megfelelően 2015. január 1-jétől a nem-áfaalanyoknak (rendszerint magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe) nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatások (pl. magánszemélyeknek eladott vírusirtó szoftver vagy telefonos alkalmazás) teljesítési helye megváltozik, és a korábbi szabályokkal szemben nem a szolgáltatásnyújtó illetősége, hanem a magánszemélyek lakóhelye szerint fognak ezek a szolgáltatások adózni. Ezt nevezzük távolról nyujtható TNY szolgáltatásoknak. Legfontosabb 2015. január 1-jétő hatályos áfát érintő változások 16

Időszakos elszámolási ügyletek Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (másleánykori nevén: folyamatos, folytonos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja, az időszak utolsó napja. Az elszámolási időszak, a tényállás szerű teljesítés, az előleg, a gyűjtőszámla, a végszámla a részszámla, mind, mind, megismerendő és alkalmazandó fogalmak. Az elszámolási időszak két dolgot foglal magában, a tényleges az időszak alatt teljesített elszámolt teljesítéseket, és egy időszakban való teljesítés lehetőségét, egy időszakra vonatkozó rész ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg. Előbbi tényleges teljesítést, utóbbi átalányt, részletet foglal magában. Az elszámolás nem feltétlen havi, negyed éves, vagy éppen éves időszakra vonatkozik. Ezt is meg kell ismerni. Szóval a főszabály hogy az elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés. Ez alól két kivétel lesz, két különös szabály, de ezek lesznek a gyakoribbak. 1. ha az elszámolási időszakkal érintett fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz. 2. az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lesz. Ebben az új hogy eddig nem volt korlát a fizetési határidőben, amire most sem lesz, de az áfa fizetés legkésőbbi időpontját az időszak utolsó napját követő 30 napban határozza meg a törvény. Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adó tanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra és termékértékesítésre is vonatkozni fog a szabály. Belföldi összesítő jelentés Az összeghatára 2 millió forint helyett 1 millió forint, vagy akár az összes értékhatártól függetlenül is teljesíthető, erre is számítottunk, amikor bevezetésre került, hogy ez a határ csökken és arra is, hogy egyszer csak mindent be kell adni. Egyelőre csak lehet. 2015. január 1-től hatályos változás értelmében a belföldi összesítő jelentés értékhatára a jelenlegi 2 millió forintról 1 millió forintra csökkenne. Ennek 17

megfelelően, főszabályként azon belföldi, egyenes adózás alá eső ügyletekről kellene jelentést tenni, amelyek esetében az áthárított adó összege az 1 millió forintot eléri vagy meghaladja. Az igazi érdekességet azonban az jelenti, hogy a jogalkotó szerint az adózó választására bízza, hogy nem csak az 1 millió forintos értékhatárba eső számlák esetében kell teljesítenie a tételes bevallási kötelezettségét, azt kiterjesztheti a teljes számlaállományra is. Ez adminisztrációs szempontból (ha már tételesen kell bevallást benyújtani) egyszerűsítést is jelenthet, hiszen az egyedi figyeléssel és az értékhatárba eső számlák leválogatásával már nem kötelező foglalkozni. Itt azonban az adminisztrációt jól kell megszervezni. Ez egyre inkább feladat lesz. Pontos, folyamatos és múltat nem érintő elszámolásokat, leválogatásokat igényel. Ahhoz, hogy ezt meglessen tenni először is az összes számlán kell a vevő adószáma is, illetve a javítások minden esetben, a hiányok, a zsebben maradt számlák, megkaptunk, nem kaptuk, jó e, stb, mind, mind az azonnali elszámolásokat igényli, ha nem így van, akkor, az adókockázatot fogják eredményezni. A magam részéről örülök a lehetőségnek, de nagyon komoly megrendelői akaratnak is kell párosulni a teljesíthetőség mellé. A 2015 évet erre fogja szánni irodánk, hogy az adminisztrációt, annak megszervezését Önökkel közösen elvégezzük. Aki kimarad, az lemarad. Előleg Nem csak a pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben lehet adni/kapni előleget, hanem más formában is lehet átadni/megszerezni. A korábbi előlegszabályozás nem tért rá a csereügyletekre, valamint olyan ügyletekre, amelyeknél az ellenértéket nem vagy nem kizárólag pénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközben határozzák meg. A jelenlegi szabályozás értelmében nem csak a pénz átadása, jóváírása minősül előlegnek, hanem az is, ha az előleget természetben adják. Adómérték változások 2015. január 1-jétől 5 százalékos áfa kulcs terheli a szarvasmarha, juh és kecske értékesítését is. Igaz hogy a 2014 es sertés szabály is hagy kívánni valót, de egyszer csak, csak kitisztul. Induljunk ki úgy, hogy 5 % minden olyan ami a VTSZ alapján ide van besorolva, frissen hűtve, fagyasztva, egészben félben stb. Portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelessége. 18

Változás lesz szintén, hogy az Áfa tv. egyértelműen kimondja a portfolió-kezelési szolgáltatások nyújtásának áfa kötelességét. Portfolió-kezelés fogalmát a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. (2) bekezdés 53. pontja határozza meg. Eszerint portfólió-kezelés: az a tevékenység, ami során az ügyfél eszközei előre meghatározott feltételek mellett, az ügyfél által adott megbízás alapján, az ügyfél javára pénzügyi eszközökbe kerülnek befektetésre és kezelésre azzal, hogy az ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, azaz a veszteséget és a nyereséget közvetlenül viseli. Ettől függetlenül új speciális adómentességi jogcím is bevezetésre került, melynek értelmében mentes az adó alól a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök kezelése értékesítése nevezzük úgy, hogy Tankot is lehet tamosan eladni. Kezdő áfa-alanyok havi bevallás beadására lesznek kötelezettek, változik az éves bevallási szabály is Az újonnan alakuló cégeknek havonta és nem negyedévente kell az áfát bevallaniuk 2015. január 1-jétől, ugyanis a törvény szerint a bejelentkezés évében és az ezt követő évben havi rendszerességgel kell az áfa bevallásokat benyújtaniuk a tevékenységüket kezdő áfa-alanyoknak, mint ahogyan nem lehet éves bevalló akinek árbevétele az 50 milliót elérte sem, természetesen ha nincs közösségi adószáma. Egyéb 2015. január 1-jétől hatályos áfát érintő változások: A munkaerő kölcsönzése fordított adózás alá esik, valamint az iskola szövetkezet által nyújtott szolgáltatás is. Fordított áfa a Vas-acél ipari termékek esetében a a 6/B melléklet szerint. Sor- Megnevezés Vtsz. szám 1. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy 7208 ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 2. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy 7209 ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 3. Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy 7210 ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 4. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból 7211 vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül 5. Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból 7212 vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva 6. Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, 7213 19

szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen 7214 hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 8. Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 7215 9. Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból 7216 10. Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217 11. Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból 7304-ből (az öntöttvas cső kivételével) 12. Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. 7306-ból nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) 13 Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, 7314 20 legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2 Motorbenzin áfa levonhatósága ha közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépül egy másik termék árába. Levonható a motorbenzin áfája, ha megvásárolt motorbenzint közvetlenül úgy használják fel anyagjellegű ráfordításként, hogy az egy másik termékértékesítés adóalapjába épül be. Egyéb áfát érintő változások Újabb olyan eset került a törvénybe, amikor egy külföldi cégnek nem kell magyar adószámot igényelnie abban az esetben sem, ha Magyarországon folytat gazdasági tevékenységet. Abban az esetben ugyanis, ha a külföldi adóalany áfa raktáron belül vásárol meg termékeket, majd azokat Közösségen belüli értékesítés keretében kiszállíttatja az országból, helyette az adóraktár üzemeltetője teljesítheti a bevallási kötelezettségeit, így adószám igénylésére nem lesz szükség. Fizetés automatáknál, nyugta adási kötelezettség nincs ugyan, de számla igen, melyet 15 napon belül kell teljesíteni. Eddig ezt úgy értelmeztük, hogy azonnal, de ha nincs kezelő személyzet az ugye akkor nehéz. Lakóingatlan bérbeadás, az ingatlan bérbeadás a főszabály szerint adómentes lenne, ezen ingatlanhoz kapcsolódó adólevonási jog csak akkor gyakorolható, ha a bérbeadást adókötelessé tette. Pontosító szabály, de eddig is így értelmeztük. Adókötelezettség választás módosítása keretében az adózó 2015.02.28-ig megváltoztathatja azon nyilatkozatát, amellyel az összes ingatlana értékesítésére adófizetési kötelezettséget választott, úgy hogy kizárólag a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan értékesítésére választ adófizetési kötelezettséget. Magyarul a lakóingatlan értékesítést adómentessé teszi. 20