A VIZES ÉLŐHELYEK SZEREPE A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSÉBEN Prof. Dr. Frgó Sándor NYME, Vdgzdálkodási és Gerinces Állttni Intézet, Sopron A NAGY LILIK FELÉTELEZETT VONULÁSI ÚTVONALAI A WÜRM ELJEGESEDÉS IDEJÉN A KÁRPÁT-MEDENCE VÍZRAJZA A VÍZRENDEZÉSEK ELŐTT MAGYARORSZÁG VÍZRAJZA NAPJAINKBAN 1
A NAGY LILIK JELENLEGI VONULÁSI ÚTVONALAI Ngy lilik (Anser lbifrons) előfordulásánk hvi tér-idő mintázt Mgyrországon, 2-26 A ngy lilik (Anser lbifrons) hosszútávú dinmikáj Mgyrországon A ngy lilik (Anser lbifrons) állományváltozásánk términtázt Ngy lilik -Anser lbifrons 18 y = 22,887x + 29829 2 R =,6 1 9 6 3.dec 4. ápril 3. jn 3. ug 1.okt 2.febr 2. szept.ápr 1.márc. nov 99.jn 99.dec 99.ug 98.feb 98.sept 97.feb 97.okt 96.okt 94.feb 94.dec 92.feb 93.okt 92.dec 9.feb 91.okt 9.dec 88.feb 89.okt 88.dec 87.okt 86.dec 3 84.nov pld 12 2
NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ VIZES TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON VALAMENNYI JELZŐ FAJ ÉRTÉKEI ALAPJÁN A MVM TERÜLETEINEK SORRENDJE A FAJSZÁM ALAPJÁN A 4 ASPEKTUSBAN, VALAMINT A TEJES SZEZONBAN 2 Korősz 2 1 1 1. 8. 19.. 18.4. 2. 2. 19.3. 3. 18.. 1. 18.3. 16.2. 19.4. 19.2. 18.7. 16.1. 19.1. 18.2. 18.1. 18.8. 17.1. 9.1. 23.1. 7. 4. 19.6. 18.6. 21.2. 17.3. 6. 17.2. 9.2.. 1. 23.2. 21.1. 3 Ősz 2 2 18.4. 19.3. 19.. 18.3. 18.4. 19.. 2. 1. 16.2. 19.1. 19.1. 17.1. 18.. 2. 16.2. 19.2. 19.4. 19.2. 18.2. 4. 18.6. 18.7. 18.7. 18.1. 19.4. 18.. 18.3. 17.1. 1. 16.1. 8. 16.1. 8. 18.2. 6. 2. 18.8. 1. 18.1. 9.2. 3. 7. 1. 23.2. 9.1.. 19.6. 21.2. 21.1. 23.1. 18.6. 3 17.2. 17.3. 1 1 Tél 2 2 19.3. 18.8. 6. 4. 17.3. 19.6. 9.2. 3. 21.1. 17.2.. 21.2. 7. 23.2. 23.1. 1. 2. 1. 9.1. 1 1 A MVM TERÜLETEINEK SORRENDJE A FAJSZÁM ALAPJÁN A 4 ASPEKTUSBAN, VALAMINT A TEJES SZEZONBAN 3 Összességében elmondhtó, hogy teljes szezonbn vízimdár közösségek osztályozását kettősség jellemezte. Vn egyfjt hortobágyi központ, min belül z élőhely differenciál, illetve vn egy élőhely lpú centrum, mit ngy kiterjedési hlstvk elhelyezkedésüktől függetlenül, hozzájuk hsonló méretű természetes édesvizű és szikes tvk, vlmint Dun (ugyncsk ngy kiterjedésű) szkszi jellemeznek. Érzékelhető regionális kpcsoltok csk ezen belül jelentkeznek. Tvsz 2 2 8. 11. 19.. 1. 2. 19.3. 16.2. 1. 18.. 2. 16.1. 18.4. 19.4. 18.3. 17.1. 13. 19.2. 4. 19.1. 3. 18.1. 22. 23.2. 23.1. 18.2. 19.6. 12. 18.7. 7. 18.6. 6. 17.3.. 9.2. 1. 18.8. 9.1. 14. 21.2. 21.1. 17.2. 1 1 Az egyes spektusokbn és teljes szezonr vontkozó elemzésben kpott eredmények zt muttják, hogy z egyes területek csoportosítás, ordinációj lpján eleve elrendelt sorrend, illetve hsonlóság nincs területek mdárközösségei között, teljes szezont érintő elemzés jó összképet nyújt országos szinten, de egy-egy spektus során tpsztltk gyökeresen megváltozhtnk vonulás következtében, vgy telelés időszkábn, ezért értékelhető elemzéseket elsősorbn spektusonként kell végezni, mdárközösségek kilkulását ngybn befolyásolják külső ökológii körülmények ( vízállás változás; klimtikus viszonyok, mindenek előtt cspdék). 19.. 19.3. 2. 1. 18.4. 18.3. 16.2. 19.4. 8. 19.2. 19.1. 18.. 4. 16.1. 18.1. 18.6. 18.2. 17.1. 18.8. 18.7. 9.2. 1. 7. 6. 3.. 23.1. 23.2. 2. 21.1. 19.6. 9.1. 1. Szezon 21.2. 17.3. 17.2. 4 3 3 2 2 1 1 terület kód AZ EGYES ÉLŐHELYTÍPUSOKAT PREFERÁLÓ FAJOK SZÁMA ASPEKTUSONKÉNT ÉS SZEZONRA VONATKOZTATVA (ZÁRÓJELBEN A VADÁSZHATÓ FAJOK SZÁMA), ÉS A FAJGAZDAGSÁG SZERINTI SORREND Kor ősz Ősz Tél Tvsz Szezon Sorrend Folyó Élőhely (3) 13 (1) 2 (3) 1 (2) 12 (1) 6. Állndó édesvizű tó 11 (3) 1 () 16 (2) 14 (3) 2 (3) 76 3. Állndó szikes tó 1 (3) 1 (4) 63 4. Időszkos szikes tó 8 (3) 1 (3) 1 (3) 12 (4) 3 6. Állndó szikes mocsár 1 (1) 4 () 8 8. Időszkos szikes mocsár () 1 (1) 2 () 9. Hlstó 2 () 3 (6) 24 (6) 29 (8) 32 (7) 13 1. Víztározó 18 (6) 17 (6) 19 () 22 (7) 88 2. Bánytó 7 (1) 6 (3) 11 (3) 37 7. Hlstó Víztározó Állndó édesvizű tó Állndó szikes tó Folyó Időszkos szikes tó Bánytó Állndó szikes mocsár Időszkos szikes mocsár 13 összegzett 88 76 63 6 3 37 8 Vlmennyi élőhely közül leglábbis pozitív preferenciát muttó ok lpján hlstvk legkedveltebbek vízimdrk számár. Állndóságuk, változó vízmélységük, mgs termelőképességük (trofitásuk), utóbbiból következő vegetációszerkezetük, és kímélet együttesen biztosítják, hogy legtöbb fj fenntrtásábn betölthessék természetes vizektől átvett feldtikt. 3
A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL Mivel klímváltozási forgtókönyvek ngyobbik része felmelegedés mellett cspdék jelentős mértékű csökkenését is mgávl hozz, cspdékcsökkenés és párolgás növekedése vizes élőhelyek nedvességdeficitjét fogják növelni, mi gykorltilg minden mgyrországi vizel élőhelyre (FARAGÓ, 198) negtív htássl lesz Mesterséges vizes élőhelyek: Természetes és természetszerű vizes Szűkülni fog vízivd fjok élettere, különösen fészkelőhelyek vontkozásábn. Az átvonuló és telelő fjok esetében nem feltétlenül területi csökkenés jelenti veszélyt, hnem vízhtások követhetetlen jellege. A bizonytlnság vonuló és telelőterület váltásár ösztönözheti vonulókt/telelőket. A fészkelőhelyek csökkenése mg után vonj fészkelő állományok visszszorulását is. élőhelyek: 1-hlstvk A-L-tengerekhez kötődő élőhelyek 2-frm tvk, kis víztározók Cygnus olor Sekély állóvizek M-állndó folymok, folyók, vízfolyások, ptkok Fj Élőhely 3-öntözött területek (beleértve rizsföldeket is) Anser nser Ngy kiterjedésű nádsok N-időszkos folymok, folyók, vízfolyások, ptkok 4-időszkosn elöntött mezőgzdsági területek Tdorn tdorn Mesterséges víztározó O-állndó édesvzű tvk Ans streper Növényzettel borított állóvizek P-időszkos édesvizű tvk - sós tljmélyedések, sós tó, sós lepárló medencék Ans crecc Sekély állóvizek Q-állndó sós vizű tvk, mocsrk 6-víztározók, völgyzáró gátk, duzzsztógátk tvi Minden vizes élőhelyen R-időszkos sós vizű tvk, mocsrk* 7-bánytvk (kvics, homok, gyg) Ans pltyrhynchos S-állndó édesvizű mocsrk kis tvk Ans cut Sekély vizű tvk, rövidfüvű gyeppel 8-szennyvíztisztító telepek, ülepítő tvk T-időszkos édesvizű mocsrk, kis tvk* Ans querquedul Síkvidéki mocsrk 9-cstornák Ans clypet Hlstvk, mocsrk U-tőzeges területek (tőzeglápok, mocsrk, fenek) V-(tundr/lpesi vizes területek) W-dominánsn cserjés vizes területek X-dominánsn fás vizes területek Y-édesvizi forrás (ide értve z oázisokt is) E ktegóriákhoz sorolhtók z időszkosn elöntött ártéri gyepek és erdők Z-(geotermikus vizes területek) A VÁRHATÓ KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A VIZES TERÜLETEK ALAKULÁSÁRA A VADGAZDÁLKODÁS ASPEKTUSÁBÓL Nett rufin Náds sekélyvizű élőhelyek Aythy ferin Növényzettel mozikosn fedett állóvizek Aythy nyroc Aythy fuligul Fulic tr Áll. ngyság (pár) Várhtó áll. (pár) 12-1 2-3 2-21 18-2 -1-1 1-2 1 - - 1.-1. 8.- 3-1-3 12-1 8-1 -6 4-6-7 6-7 -1. -8 Sűrű növényzettel fedett tvk és mocsrk -6 2-3 Sekélyvizű tvk, hlstvk 8-1 8-1 Sík- és dombvidéki állóvizek 8.- 6.-8. A RAMSARI TERÜLETEK ELHELYEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON Természetvédelmi szempontból különösen fájó cigányréce illetve böjti réce fészkelő populációj csökkenésének lehetősége, vdgzdálkodási szempontból pedig generlist, ezért leggykoribb tőkés réce és szárcs, vlmint npjinkbn még gykori brátréce lehetséges visszszorulás. Mindezek kivédésére ugyncsk egyetlen mód kínálkozik, vizes élőhelyek kiterjedt rekonstrukciój, természetvédelmi-vdvédelmi célú vízgzdálkodás preferálás A KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK (SPA) ELHELYEZKEDÉSE MAGYARORSZÁGON 4
A VÍZIVAD KÍMÉLETI TERÜLETEK A 2 ÉS KM-ES HATÓSUGARAKKAL A VÍZIVAD KÍMÉLETI TERÜLETEK TERVEZETT TELJES HÁLÓZATA, A VÍZIVAD 3 ÉS KM-ES MOZGÁSKÖRZETÉNEK FELTÜNTTÉSÉVEL KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!