B E S Z Á M O L Ó A TÉTI TAKARÉKSZÖVETKEZET ÉVI ÜZLETI ÉVÉRİL SZÓLÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉRİL
A TétiTakarékszövetkezet A hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 137/A és A hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.4.) Korm. Rendeletben elıírtak szerint a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. A Takarékszövetkezet a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatal követelményének teljesítése során nem köteles nyilvánosságra hozni: a) a nem lényeges információt és b) védett, vagy bizalmas információt. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A Téti Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy ez által ne veszélyeztesse a biztonságos mőködést. A kockázatkezelésre vonatkozó elveket és módszereket a belsı tıke megfelelési értékelési folyamatokról szóló szabályzatokban rögzítettek szerint végzi. Kockázatkezelési alapelvek: A Takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve) A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat, összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı Téti Takarékszövetkezet 2
tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belsı szabályokban meghatározott mértékig és keretek között vállal. (Óvatosság elve) A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával.(költséghaszon elve) A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet is. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fı funkciók ellátásáról: 1. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklı tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása 2. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerő sítése 3. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozódöntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését 4. Kockázatok alakulásának figyelése 5. Kockázatokra vonatkozó belsı és külsı jelentések A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelytıl várható, hogy a fizetıképességi mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. Kockázati stratégia A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a kockázatokkal kapcsolatos általános Téti Takarékszövetkezet 3
irányvonalát, mely az alábbi témakörökre terjed ki: 1.) Kockázatvállalási politika 2.) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 3.) Kockázati szerkezet 4.) Kockázatkezelés szervezete 1) Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika tartalmazza a takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes meghatározó kockázatokra különkülön is tartalmaz alapelveket. 2) Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság: A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága megmutatja, hogy: milyen típusú kockázatokat, milyen mértékben vállal fel, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. 3.) Kockázati szerkezet A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet. Belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A kockázati szerkezetet a Takarékszövetkezet a tárgyévre és a stratégiai tervével azonos idıszakra is kidolgozza. - A szabályozási tıkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat - sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés - pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Téti Takarékszövetkezet 4
Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat - sztenderd módszer Mőködési kockázat - alapmutató módszer 4.) Kockázatkezelési szervezet: A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A Takarékszövetkezet a kockázatok figyelésére, elemzésére kockázatkezelı munkakört alakított ki, de a kockázatok elızetes kiszőrésében az illetékes döntési szinteken lévı dolgozók is részt vesznek. A kockázatkezelı feladata elsısorban : a piaci, hitelezési kockázati kitettségek folyamatos figyelemmel kísérése, egyedi esetekben a szükséges intézkedések meghozatalának kezdeményezése, mőködési kockázatok feltárása, nyilvántartása, mérése elızetes tıkeszükséglet számítása Munkáját az elnök-ügyvezetı irányítása alatt végzi, de folyamatos kapcsolata van az ügyvezetéssel és a belsı ellenırzéssel. A kockázatkezelı az Igazgatóságnak kéthavonta, a Felügyelı Bizottságnak pedig negyedévente beszámol a Takarékszövetkezet kockázatainak alakulásáról. A tıkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tıkének a tényleges kockázatokkal történı összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a hitelezési, kereskedési könyvi kockázatok, illetve a tevékenység egészében felmerülı kamat,- árfolyam- és árukockázat szabályozás által megadott módszerekkel történı felmérését, a kockázatokhoz tartozó tıkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tıkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll-e. A Takarékszövetkezet azzal is törekszik a kockázatmérséklésre, hogy a hitelezési tevékenysége keretében a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelését fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerzıdéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetınek kell lenniük. Téti Takarékszövetkezet 5
A Takarékszövetkezetnél az ügylet fennállása alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelezı, amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is rendszeres idıközönként - esetenként helyszínen is - ellenırizni kell. A felülvizsgálatkor az ellenırzésnek ki kell térnie arra is, hogy a biztosíték állaga, értéke forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a Takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozíciójának romlása esetén, illetve fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell. (Pótlásról gondoskodni vagy a Ptkban lefektetett joggal élni.) A Téti Takarékszövetkezet tıkemegfelelése Szavatoló tıkével kapcsolatos információk A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének összetevıit a következı táblázat mutatja be: Adatok millió Ft-ban Megnevezés 12.31 Jegyzett tıke 65,450 Tıketartalék 10,224 Eredménytartalék 695,760 Általános tartalék 96,510 Lekötött tartalék 6,127 Általános kockázati céltartalék 35,190 Mérleg szerinti eredmény 65,870 Immateriális javak -17,297 ALAPVETİ TİKE 957,834 JÁRULÉKOS TİKE 0 SZAVATOLÓ TİKE 957,834 A takarékszövetkezet tıkemegfelelése A belsı tıkekövetelmény számítás azokat a takarékszövetkezeti folyamatokat foglalja magába, mellyel az irányítást ellátó vezetı testület biztosítja, hogy: a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot azonosítja, méri, összesíti, meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A szabályozási tıkekövetelmény (I. pillér) méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választott módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Téti Takarékszövetkezet 6
Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerő módszer, garanciák, készfizetı kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Mőködési kockázat alapmutató módszer A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait Magyarországon nyújtja, nem végez határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek: A belsı tıkemegfelelés értékelés folyamat mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, melyekkel a Takarékszövetkezet biztosítja, hogy az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje; meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatokhoz megfelelı tıkefedezet álljon rendelkezésre hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtet, és azt folyamatosan fejleszti. A belsı tıkeszámítás két fı részre bontható: egyrészt kockázat-típusonként számítja a szükséges tıkét; másrészt, ezen felül ún. tıkepuffert és stressz puffert is számszerősít. Téti Takarékszövetkezet 7
Kockázatok tıkekövetelménye, tıkemegfelelés Adatok millió Ft-ban Kockázatok tıkeszükséglete összesen I. pillér 333,89 ebbıl: hitelezési 250,67 pozíció-,devizaárfolyam és árukockázat 8,735 mőködési (alapmutató módszer) 74,485 Tıkepuffer értéke 66,778 Összes tıkeszükséglet a 2.pillér alatt tıkepufferrel és stressz pufferrel 400,668 Tıkemegfelelési mutató a 1.pillér alatt 22,95% Tıkemegfelelési mutató a 2.pillér alatt 19,12% A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményének meghatározását sztenderd módszerrel végzi. A kockázattal súlyozott kitettség érték a szavatoló tıkébıl le nem vont kitettség - a külön jogszabályban meghatározott - kockázati súllyal szorzott értéke. A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következı kitettségi osztályok valamelyikébe: a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, c) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, d) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, e) vállalkozással szembeni kitettség, f) lakossággal szembeni kitettség, g) ingatlannal fedezett kitettség, h) késedelmes tétel, i) egyéb tétel. Téti Takarékszövetkezet 8
Kitettségi osztályok szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye: Kitettségek Mérlegtétel Mérlegen kívül súlyozott kitett.érték Adatok millió Ft-ban Kockázattal Tıkekövetelmény Központi kormányok és központi bankok 3168,572 0,000 0,000 0,000 Regionális kormányok vagy helyi 47,280 50,156 57,310 Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3644,830 0,000 807,912 64,633 Vállalkozások 356,612 9,484 273,960 21,917 Lakosság 1412,723 181,616 1041,720 83,338 Ingatlannal fedezett követelések 1240,296 64,933 603,158 48,253 Késedelmes tételek 225,890 0,000 224,515 17,961 Egyéb tételek 262,170 0,000 124,804 9,984 Összesen 10358,373 306,189 3133,379 250,670 Hitelezési és felhígulási kockázat Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését az alábbi általános szabályok szerint végzi: - A kintlévıségek minısítését teljes kiegyenlítésig havonta végzi - Takarékszövetkezetünk a kintlévıségek minısítését egyedi értékeléssel végzi - Az ügyleteket 3 Millió Ft-ot meg nem haladó mértékben egyszerősített eljárással- a késedelmes napok szerinti értékeléssel soroljuk be minısítési kategóriákba, felette egyedi eljárással. - A Hpt. 79. szerinti nagykockázat vállalás szerinti ügyletek értékelése egyedi minısítési értékeléssel történik. - Az egyedi minısítési eljárás alá tartoznak azok a kintlévıségek (lakossági-fogyasztási, egyéni vállalkozói, vállalkozói és önkormányzati hitelek, egyéb követelések), amelyek esetében az ügyfél/partnerrel szemben fennálló követelés a minısítés idıpontjában a 3.000 e Ft-ot meghaladja. A befektetéseket, vagyoni érdekeltségeket, követelés ellenértékeként átvett és egyéb eszközöket és a mérlegen kívül vállalt kötelezettségeket a következı szempontok alapján kell minısíteni: a. az ügyfél-, illetve partnerminısítés: a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatással érintett ügyfél vagy partner, illetve az értékpapír kibocsátójának pénzügyi helyzete, stabilitása, jövedelemtermelı képessége, és az ezekben bekövetkezı változások, Téti Takarékszövetkezet 9
b. a törlesztési rend betartása (késedelmi idı): a kintlévıség törlesztésével kapcsolatban keletkezett tıke- és kamattörlesztési késedelmek alakulása, c. az ügyfélhez kapcsolódó ország kockázat és az abban bekövetkezett változás, d. a tétel továbbértékesíthetısége, mobilizálhatósága (a piaci kereslet-kínálati viszonyok és az elérhetı piaci árak, a kibocsátó saját tıkéjében való részesedés a befektetés arányában), e. a tételbıl adódó veszteségnek minısülı jövıbeni kifizetési kötelezettség valószínősége f. a fedezetként felajánlott biztosítékok értéke, mobilizálhatósága, hozzáférhetısége és az ezekben bekövetkezett változás. Értékvesztés elszámolása visszaírása Az ügyfélkövetelések esetében a takarékszövetkezet értékvesztést számol el, amennyiben a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülı értéke között a minısítés idıpontjában veszteségjellegő különbözet mutatkozik. A takarékszövetkezet értékvesztést számol el az átvett eszközök, a készletek és egyéb követelések után. A takarékszövetkezet a mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a várható veszteségek fedezetére céltartalékot képez. A takarékszövetkezet az elszámolandó értékvesztés nagyságát az egyszerősített minısítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozza meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban. Külön figyelendı 5 % Átlag alatti 25 % Kétes 60 % Rossz 100 % Az egyedileg minısített eszköztételek esetében minısítési kategóriánként az egyedileg elszámolt értékvesztést úgy határozza meg a takarékszövetkezet, hogy az értékvesztés állománya és az eszköz bruttó könyv szerinti ill. bekerülési értékének hányadosa az alábbi sávokba essen: Téti Takarékszövetkezet 10
Külön figyelendı: Átlag alatti Kétes Rossz 1-10 % között 11-30 % között, 31 70 % között 71-100 % között A hitelkockázat mérséklés figyelembe vétele elıtti kitettség átlagos értéke kitettségi osztályonként: Kitettségi osztályok Adatok millió Ft-ban Átlagos kitettség Regionális kormányok vagy helyi 14,273 önkorm. Vállalkozások 14,716 Lakosság 0,486 Ingatlan 5,073 Késedelmes tételek 0,485 Késedelmes tételt és a hitelminı ség-romlást szenvedett kitettségek állománya: 90 napot meghaladó késedelmes tételek megoszlása Ügyfél kategória Összeg Adatok millió Ft-ban Nem pénzügyi vállalkozások 11,782 Jogi személyiség vállalkozások 11,782 Nem jogi személyiség vállalkozások 0 Háztartások 377,063 Egyéni vállalkozók 17,709 Lakosság 359,354 Összesen 388,845 Téti Takarékszövetkezet 11
A kitettségek hátralévı futamidı szerinti csoportosítása: Hátralévı futamidı Adatok millió Ft-ban Összesen Ügyfél-kategória Éven belüli 1-5 év 5 éven túl Önkormányzatok 32,076 23,880 55,956 Nem pénzügyi váll. 311,050 80,368 239,649 631,067 Lakosság 101,783 788,605 1 530,151 2 420,539 Egyéni vállalkozók 274,160 25,793 271,978 571,931 Nonprofit szervezetek 4,968 0,000 0,000 4,968 Összesen 724,037 918,646 2 041,778 3 684,461 Az elszámolt és visszaírt értékvesztés, illetve képzett és felhasznált céltartalék, külön feltüntetve az adott évben elszámolt, illetve képzett összeg: Adatok millió Ft-ban Értékvesztés állomány Ügyfél kategória Nyitó áll. Képzés Tárgy évi Elızı évi minısítés miatt állományból visszaírás állományból visszaírás Záró állomány Nem pénzügyi vállalkozások 88,049 35,281 23,968 60,189 39,173 Jogi személyiség váll. 74,943 22,799 12,621 58,242 26,879 Nem jogi személyiség váll. 13,106 12,482 11,347 1,947 12,294 Háztartások 322,472 297,025 216,416 21,746 381,335 Egyéni vállalkozók 34,32 17,014 13,781 2,665 34,888 Lakosság 288,152 280,011 202,635 19,081 346,447 Egyéb (Önkorm. + Non-profit) 0,551 4,252 2,443 0 2,36 Összesen 411,072 336,558 242,827 81,935 422,868 Téti Takarékszövetkezet 12
Ügyfél kategória Nyilvánosságra hozatali követelmények Céltartalék állomány Nyitó állomány Adatok millió Ft-ban Képzés Felszabadítás Záró állomány Nem pénzügyi vállalkozások 2,223 3,554 2,415 3,362 Jogi személyiség vállalkozások 1,319 2,348 1,303 2,364 Nem jogi személyiség vállalkozások 0,904 1,206 1,112 0,998 Háztartások 5,638 1,852 1,428 4,794 Egyéni vállalkozók 4,361 1,224 1,428 4,157 Lakosság 0,009 0,628 0 0,637 Egyéb (Önkormányzat + Non-profit) 0,02 0,538 0,04 0,518 Általános kockázati céltartalék 37,1 2 0 39,1 A kitettség földrajzi- legalább országonkénti- megoszlása kitettségi osztályonként Takarékszövetkezetünk nem végez határon átnyúló tevékenységet. A kitettségek gazdasági ágazat szerinti megoszlása kitettségi osztályonként év Ágazat megnevezése millió Ft % Mezıgazdaság 632,845 52,61 Bányászat 0,00 Feldolgozó ipar 41,230 3,43 Villamos energia,-gáz-, gızellátás, légkondícionálás 9,861 0,82 Vízellátás, szennyvíz győjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 10,000 0,83 Építıipar 80,211 6,67 Kereskedelem, gépjármőjavítás 166,891 13,87 Szálláshely- szolgáltatás, vendéglátás 8,328 0,69 Információ, kommunikáció Szállítás, raktározás 36,102 3,00 Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek 56,071 4,66 Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 61,848 5,14 Egyéb tevékenységek 99,613 8,28 Összesen: 1 203,000 100,00 Téti Takarékszövetkezet 13
Sztenderd módszer A takarékszövetkezetek a PSZÁF által elfogadott hitelminı sítı szervezeteket fogadták el. A Takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerősített módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a Takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi hitelminı sítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminı sítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. A további kitettségi osztályokhoz rendelt kockázati súlyok meghatározása ennek következménye. Hitelezési kockázat mérséklés A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályok fıbb elvei: Takarékszövetkezetünk nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei A fedezet meghatározásakor a takarékszövetkezet az ügylet jellegét, az ügyfél és partnerminısítést, valamint a fedezetek értékállandóságát veszi figyelembe. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a pénzügyi biztosíték, fedezet hátralévı futamidejének el kell érni a kötelezettség (kitettség) futamidejét A Takarékszövetkezet mint sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet a szabályozói tıkekövetelmény megállapítása során a kockázattal súlyozott kitettség értékének meghatározásakor a hitelezési kockázat csökkentésére kizárólag a Hkr-ben meghatározott feltételeknek megfelelı hitelkockázati fedezetet vesz figyelembe. A Takarékszövetkezet a fedezetek értékének változásait, a fedezetek elfogadhatóságának szempontjaiban bekövetkezett változásokat rendszeres idıközönként figyeli és ellenırzi, valamint utólagosan is felülvizsgálja, amelyrıl jelentést készít. Téti Takarékszövetkezet 14
Kockázatmérséklésre és fedezetekre vonatkozó alapelvek: Valamennyi kihelyezésrıl, illetve kockázatvállalásról szóló döntés eljárásában érvényesülni kell az alábbiaknak: Az aktív ügylet létrejöttének feltétele, az ügylet kockázatával összhangban megállapított mértékő jogilag érvényesíthetı fedezet biztosítása. A kihelyezésrıl történt döntés elıkészítése keretében meggyızıdünk a szükséges fedezetek meglétérıl, a folyósítást megelızıen pedig a biztosítéki szerzıdések érvényességérıl, és érvényesíthetıségérıl. Αz elfogadott biztosítékra vonatkozó elvek: a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, aki azzal szabadon rendelkezik, eredete, továbbá pertıl, tehertıl és igénytıl mentessége, vagy fennálló terhei igazoltak, dokumentumokkal alátámasztottak, és ellenırizhetıek, likvid és valós piaccal rendelkezik, folyamatos, tényleges értékkel bír, az egyértelmően megállapítható, bizonyítható, a fedezet tárgyának függvényében biztosítással rendelkezik. Takarékszövetkezetünk nem fogad el biztosítékként olyan vagyoni eszközöket, amelyek: törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl.fegyverek, stb.), per tárgyát képezik, forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, mőkincsek, szırmeáruk stb.), forgalmi értékük, piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában, egyedi jellegük miatt, vagy az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóságuk, és a kalkuláció nehézsége miatt kellı biztonsággal nem állapítható meg. Fedezetek elfogadhatóságára vonatkozó további elvek: Az ügyfelek minısítése és a fedezetek értékelése, mindig egymástól függetlenül történik. Takarékszövetkezetünk kizárólag olyan biztosítékot fogad el, melyre a Takarékszövetkezet joga valamennyi irányadó joghatóság elıtt érvényes, kikényszeríthetı, továbbá likvid. A Takarékszövetkezet, elıre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetként olyan vagyontárgyat ismer el, amelyik értékálló és likvid, és olyan hitelezési kockázat-mérséklési eljárást alkalmaz, amelynek alapján jogosult a fedezetül szolgáló vagyontárgy ésszerő idın Téti Takarékszövetkezet 15
belüli - bírósági végrehajtás keretében vagy bíróságon kívül történı - értékesítése vagy megtartása alapján a biztosított követelés kielégítésére. A fedezet meghatározásakor minden esetben figyelembe vesszük az ügylet jellegét, az ügyfél személyét (ügyfél-, illetve partnerminısítés) és a fedezetek jövıbeni értékállóságát. A fedezetül felajánlott vagyontárgyra legkésıbb a hitel folyósításáig, minimum a fedezeti érték összegével azonos értékő vagyonbiztosítással, vagy a biztosító társaság által kiállított biztosítási ajánlattal kell a tulajdonosnak rendelkezni, melyben a Takarékszövetkezet kedvezményezetti joga is fel van tüntetve. A fedezettség optimalizálása érdekében a Takarékszövetkezet által kockázatosnak minısített konstrukciók, illetve nagykockázatnak minısülı kihelyezés esetében az adott ügylethez többféle biztosíték együttes kikötésére kell törekedni. A monitoring a Takarékszövetkezet részérıl a fedezetek állagának és értékének módosulását, emiatt a fedezettség változását, a fedezetek elfogadhatósága érvényessége és érvényesíthetısége szempontjainak rendszeres figyelemmel kísérését, ellenırzését, valamint folyamatos felülvizsgálatát jelenti. A takarékszövetkezetnél az ingatlan fedezetek értékelését és felülvizsgálatát külsı ingatlanszakértı végzi. Az elismert biztosítékok fı típusai A Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat szerint az alábbi biztosítékokat ismeri el Takarékszövetkezetünk tıkekövetelmény mérséklı tételként: Elıre rendelkezésre bocsátott biztosítékok: A Takarékszövetkezetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, központi kormány, központi bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet egy elismert külsı hitelminısítı szervezet minı sített és legalább 4. hitelminı sítési besorolású, az életbiztosítási kötvényt vagy szerzıdést, ha a hitelnyújtó hitelintézet javára az életbiztosítási kötvénybıl vagy szerzıdésbıl eredı követelésre zálogjogot alapítottak, valamint a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapírt, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja garancia és készfizetı k e z e s s é g Téti Takarékszövetkezet 16
Elismerhetı, elıre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújthat központi kormány és központi bank, regionális kormány és helyi önkormányzat, multilaterális fejlesztési bank, hitelintézet és befektetési vállalkozás, vállalkozás, ideértve a hitelintézet és a befektetési vállalkozás anyavállalatát, leányvállalatát és Szmt. szerinti kapcsolt vállalkozását, a hitelintézettel egyenértékő prudenciális szabályozásnak megfelelı pénzügyi vállalkozás. A Takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı rendszereket fogadja el. Kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet 2009. január 1-tıl kereskedési könyvet vezet, mivel forgatási célú értékpapírjainak kezeléséhez portfólió szerzıdést kötött a Takarék Alapkezelı Zrt-vel. A Takarékszövetkezet az általános kamatkockázat tıkekövetelmény megállapítására a Kkr. 4. számú mellékletében meghatározott lejárati alapú megközelítést alkalmazza. A technikai lebonyolítás a Takarékbank által készített és a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátott program segítségével történik. Kereskedési könyvben nem szereplı részvényekre vonatkozó információk: A pénzügyi intézményekben lévı részvények, részesedések bruttó értéke 75,798 M Ft. Kamatkockázat A banki könyv kamatkockázat mérése sztenderd kamatlábváltozást feltételezı duration gap módszerrel történik, követve a PSZÁF megfelelı módszertani útmutatóját. A kamatláb kockázat mérése negyedévente történik. Téti Takarékszövetkezet 17
Értékpapírosítás Nyilvánosságra hozatali követelmények A Takarékszövetkezet értékpapírosításra nem számít tıkeszükségletet. Partnerkockázat A Takarékszövetkezetnek származtatott ügyletei nincsenek, ezért partnerkockázatra nem kell tıkekövetelményt számítania. Mőködési kockázattal kapcsolatos információk: A Takarékszövetkezet a nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, eredményét és szavatoló tıkéjét érintı - mőködési kockázat tıkekövetelményét az alapmutató módszerével számítja ki. A mőködési kockázat alapmutató módszere szerinti tıkekövetelmény számítás elve azon alapul, hogy a mőködési kockázat a tevékenység méretével egyenes arányban növekszik, és a tevékenység mérete az irányadó mutatóval jól jellemezhetı. Az alapmutató módszere szerinti tıkeszámításhoz a Takarékszövetkezetnek az eredménykimutatás alapján kell kiszámolnia az irányadó mutatót az alábbiak szerint: 1. a kapott kamat és kamat jellegő bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegő ráfordítás különbözete, és 2. a bevételek forgatási célú részvényekbıl, részesedésekbıl (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi mőveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységbıl, valamint a fizetett (fizetendı) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi mőveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga. A számítást a megelızı három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolója alapján kell elvégezni. A számítások során nem lehet figyelembe venni: a. az értékvesztéssel, értékvesztés visszaírással, céltartalék képzéssel vagy céltartalék- felhasználással kapcsolatos ráfordításokat és bevételeket b. az általános igazgatási költségeket Téti Takarékszövetkezet 18
c. a kereskedési könyv részét nem képezı tételeket ide nem értve a devizát eladásából realizált bevételt, a pénzügyi mőveletek nettó nyereségében és a pénzügyi mőveletek nettó veszteségében szereplı eredményt, az egyéb bevételek között szereplı üzleti tevékenységbıl származó bevételt, d. az egyéb bevételek üzleti tevékenységek között szereplı, biztosítási események miatti kártérítésbıl származó bevételt. Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív elıjelő összeget lehet figyelembe venni. Ha ez az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív. A Takarékszövetkezet mőködési kockázatának tıkekövetelménye a fentiek szerint számított mutató 15%- a, mely évre: 80,812 millió forint. Tét, 2011.május 12. Téti Takarékszövetkezet Igazgatósága Téti Takarékszövetkezet 19