I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK

Átírás

1 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet a hitelintézetekrıl és pénzügyi vállalkozásokról szóló (Hpt) évi CXII. tv. 137/A -a, illetve a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítésérıl szóló 234/2007. (IX.04.) Kormányrendeletben elıírt kötelezettségének megfelelıen, a következıkben részletezett lényeges információkat hozza nyilvánosságra. I. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK A belsı tıkemegfelelés értékelés folyamata mindazon takarékszövetkezeti folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezetı Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelıen azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje, a Takarékszövetkezet meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belsı tıke nagyságát, és folyamatosan biztosítja, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelı, a belsı szabályok szerint meghatározott tıkefedezet álljon rendelkezésre, hatékony kockázatkezelési rendszert mőködtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplı arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minısíti magát, mert: nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyőjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetıen Magyarországon nyújtja, nem végez jelentıs határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különbözı típusú piaci és mőködési kockázatok minimális tıkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. A Takarékszövetkezet belsı tıkeértékelési folyamata az alábbi elemekbıl áll: Kockázati stratégia meghatározása Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések Tıketervezés a minimális szabályozási tıkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belsı tıkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tıkekövetelménnyel, a tıkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a Takarékszövetkezet rendelkezésére álló tıkéjével. 1. Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belsı tıkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. 1

2 A kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Igazgatóság hagyja jóvá, a benne foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. A kockázatvállalási politika összefoglalja a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket. 2. Kockázatkezelési alapelvek: A takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a takarékszövetkezet biztonságos mőködését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A takarékszövetkezet által meghatározott belsı tıkeszükségletnek mindig megfelelı tıketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tıkekövetelmény felett (Biztonságos mőködés elve). A takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelıs személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) A takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttmőködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tıkekövetelmény mértékének, valamint a belsı tıkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belsı tıkeszükséglet megfelelıségének ellenırzésében (Együttmőködés elve) A takarékszövetkezet kockázatokat a belsı szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. A takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerősíthetı kockázatokat limitekkel és a szükséges belsı kontrollokkal kezeli, a nem-számszerősíthetı kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) A kockázatok behatárolása érdekében a takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelezı. 2

3 A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) A takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limiteit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló mérető és hasonló üzleti tevékenységet végzı takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történı viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történı összemérés elve) A takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellı szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése elıtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. A takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütközı tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemő magatartása a takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevı tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) A takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tıkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenırzi és jelenti a kockázatokat. A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként állítja össze. A kockázati szerkezetben bemutatásra kerül, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetık meg a kockázati profilban, ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsıleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, és szükséges-e utánuk pótlólagos tıke képzése. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítja a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. 3. Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározása A Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet lényegesnek minısít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tıkekövetelmény számításánál szavatoló tıkével kell rendelkeznie, amelybıl származó potenciális veszteség mértéke a Takarékszövetkezet ügyvezetésének szubjektív értékelése szerint egy év alatt meghaladja a szavatoló tıke 10 %-át, 3

4 a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tart. A kockázatok rövid tartalmi ismertetése: a.) Hitelezési kockázat: Általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerzıdéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerzıdéses partner nem szerzıdés szerinti teljesítése miatt. A Takarékszövetkezet szabályozói tıkekövetelménye és belsı tıkeszükséglete szempontjából kiemelkedı jelentıségő a hitelezési kockázat. A kezelésére vonatkozó szabályokat belsı utasítások, eljárási rendek rögzítik. A legjelentısebb hitel kockázatkezelési célok - Az adósminısítési rendszer továbbfejlesztése, az új tıke megfelelési szabályozásnak való megfelelés érdekében. - A fedezetértékelési szabályzat felül vizsgálata, annak érdekében, hogy az megfeleljen az új tıke megfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek. - Fedezetek értékének és fı jellemzıinek kellı gyakorisággal történı felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelı nyilvántartása. - A hitel monitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történı felismerése. - a Hpt. vonatkozó elıírásainak megfelelı törvényi kockázatvállalási limitek, ideértve: a Hpt. 79. (1) bek. szerinti nagykockázat-vállalás felsı határa, a vállalható nagykockázatok együttes felsı határa, a Hpt. 79. (7) bek. hatálya alá esı (kapcsolódó) kockázatvállalások felsı határa, - az egyes ügyféltípusokra meghatározott limitek Biztosíték nélküli kockázatvállalási ügylet létesítése kizárt, mely a hitelezési kockázat mértékét nagyban befolyásolja pozitív irányban. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tıkekövetelmény számítása és a belsı tıkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. b.) Mőködési kockázat: A nem megfelelı belsı folyamatok és rendszerek, külsı események vagy a személyek nem megfelelı feladatellátása miatt felmerülı, illetıleg jogszabály, szerzıdés vagy belsı szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkezı, a hitelintézet eredményét és szavatoló tıkéjét érintı veszteség kockázata. A mőködési kockázat a kis intézmények legjelentısebb kockázatai közé tartoznak. A mőködési kockázat tıkekövetelményének számítása alapmutató módszer szerint történik. 4

5 c.) Koncentrációs kockázat: A hitelkockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni olyan követelés eloszlását értünk, amely az ügyfelek/partnerek viszonylag kisszámú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethetı nem teljesítésébıl fakad, veszélyeztetve ezzel az intézmény üzletszerő mőködését. A kisszámú csoport eseteire, a gyakorlatban a hitelintézeti törvényben is definiált nagykockázat fogalmát használjuk. d.) Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat: A kamatkockázat a piaci kamatláb változásának a Takarékszövetkezet pénzügyi helyzetére, kamateredményére gyakorolt lehetséges hatása. A kamatkockázat az a jelenlegi, illetve jövıbeni kockázat, hogy a Takarékszövetkezet nyeresége (közvetve a tıkéje) csökken vagy teljes mértékben elvész a piaci kamatlábak, hozamok szintjének, arányainak változásából eredıen. A nem-kereskedési könyv kamatkockázatának jogszabályi tıkekövetelménye 1. pillér alatt nincs. A Takarékszövetkezet a nem-kereskedési könyvi kamatlábkockázatot a 2. pillér alatt kamatkockázati limitek mőködtetésével és rendszeresen végzett stressz tesztekkel kezeli. A Takarékszövetkezet a kamatlábkockázatra vonatkozóan a 2. pillér alatt közvetlenül nem teljesít tıkekövetelményt, azonban rögzíti, hogy az elvégzett stressz teszt eredménye nem haladhatja meg a Takarékszövetkezet szavatoló tıkéjének 20 %-át. A limiten belül a nem-kereskedési könyvi kamatkockázat tıkefedezetét a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott tıkepuffer jelenti. A limiten felül a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatot szavatoló tıkével kell fedezni. e.) Likviditási kockázat: Annak a kockázata, hogy a Takarékszövetkezet nem képes a vele szemben fennálló, esedékes és jogos kötelezettségnek pénzeszközök hiánya miatt eleget tenni, illetıleg annak kielégítése érdekében csak kedvezıtlen feltételek mellett tud eszközöket értékesíteni és/vagy pótlólagos forrást bevonni, valamint a Takarékszövetkezet nem képes idıben valamely (befektetési) eszközét eladni/átadni, és ezért vesztesége keletkezik. A likviditási kockázatnak jogszabályi (szabályozói) tıkekövetelménye 1. pillér alatt nincs. A Takarékszövetkezet a likviditási kockázatát a 2. pillér alatt likviditási kockázati limitek mőködtetésével, likviditási stressz tesztet készítésével kezeli. A limiten belül a likviditási kockázat tıkefedezetét a számszerősített belsı tıkeszükséglet felett meghatározott a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamat során számolt tıkepuffer jelenti. A limiten felül a likviditási kockázatot szavatoló tıkével kell fedezni. f.) Reputációs kockázat: A tıkét vagy a jövedelmezıséget közvetve érinti olyan kockázat, amely a Takarékszövetkezetrıl kialakult kedvezıtlen fogyasztói, üzletpartneri, befektetıi vagy hatósági véleménybıl származhat, és a Takarékszövetkezet külsı megítélésének a kívánatos szinttıl való elmaradásában nyilvánulhat meg. A reputációs kockázat tıkefedezetét a belsı tıkeszükségletnél meghatározott tıkepuffer jelenti. 5

6 g.) Reziduális kockázat: Jelentıs mértékben mőködési kockázat jellegő, mert a belsı folyamatok hibás mőködésével és/vagy alkalmazottak nem megfelelı feladat végzésével, illetve olyan külsı tényezıkkel függnek össze, amelyeket nem a Takarékszövetkezet idézett elı. Amennyiben ezen események veszteséget okoznak, a Takarékszövetkezet a mőködési kockázat keretei között azonosítja a történteket. A veszteséget nem okozó reziduális kockázatokat a Takarékszövetkezet a panaszügyeken és a peres ügyeken keresztül veszi számba. A reziduális kockázatokra a Takarékszövetkezet nem határoz meg belsı tıkeszükségletet, azok fedezetét a tıkepuffer jelenti. 4. Tıketervezés A tıketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelı tıke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez. A tıketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülı módon három évre elıre, éves bontásban számszerően határozza meg a szabályozási, valamint belsı szempontból rendelkezésre álló tıke, valamint a minimális szabályozási tıkekövetelmény és a belsı tıkeszükséglet meghatározott fı elemeit. A szavatoló tıke és a belsı tıke meghatározása A Takarékszövetkezet a szavatoló tıkét a Hpt. V. sz. melléklete alapján, a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplı formátumban számolja. A belsı tıkeszámítás céljára a Takarékszövetkezet a szabályozás által meghatározott szavatoló tıkét alkalmazza, a Hpt. V. sz. mellékletében foglalt korlátozások figyelembe vételével. Tıkemegfelelés alakulásának figyelése A Takarékszövetkezet legalább negyedéves gyakorisággal közvetlenül a felügyeleti adatszolgáltatás küldését követıen meghatározza a szabályozási, valamint a belsı tıkemegfelelését, az alábbiak figyelembe vételével: havonta kell számolni a szavatoló tıkét és a minimális szavatoló tıke követelményt, a hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, havonta kell számolni a számszerősített kockázatok belsı tıkeszükségletét a tıkepuffer nélkül, hitelezési kockázatoknál kitettségi osztály bontásban, negyedévente kell elvégezni a tıkepuffer mértékének felülvizsgálatához a kockázatok stressz-tesztjét a koncentrációs-, devizaárfolyam-, nem-kereskedési könyvi-, és a likviditási kockázati típusokra, évente kell elvégezni a tıkepuffer mértékének meghatározásához a Takarékszövetkezet önértékelését. 6

7 Tıkemegfelelésrıl szóló jelentések A Takarékszövetkezet a szabályozói és belsı tıkemegfelelésrıl negyedévente készít jelentést az Igazgatóságnak és a Felügyelı Bizottságnak. Az Ügyvezetés a Takarékszövetkezet tıkemegfelelésének alakulását havonta nyomon követi. A tıkemegfelelés belsı értékelés folyamatát a belsı ellenır a rendes évi munkaterve keretében évente megvizsgálja. Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet a kockázatainak minimalizálása érdekében, a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítása érdekében kockázatkezelıi munkakört alakított ki. A kockázatkezelı a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tıketervezésért felelıs. A Takarékszövetkezet együttmőködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések, Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása, Belsı, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása, Adatgyőjtés, adatszolgáltatás, adatminıség ellenırzés, Belsı szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakította ki, mellyel biztosítja a kockázatkezelési elvek és célkitőzések megvalósítását. A kockázatkezelési rendszer mőködtetését kockázatkezelésre kijelölt személy végzi. Tevékenységének lényege, hogy a takarékszövetkezetnél felmerült összes kockázatot számba vegye, kezelésükre, csökkentésükre eljárásokat dolgozzon ki, mely eljárásokkal a folyamatos kockázatértékelés megvalósulhat. Fontos feladata, hogy a hiteldöntések elıtti (Igazgatóság) kockázatfelmérést elvégzi. II. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A vonatkozó jogszabályok: - A hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról évi CXII. törvény (Hpt.) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének a javadalmazási politika alkalmazásáról szóló 1/2010. és 3/2012.(VIII.04.) számú ajánlása - Az Európai Parlament irányelvei, a 2006/48/EK, 2006/49/EK irányelvek és azok évi módosításai (CRD III.) - A 131/2012. (VII. 18.) Kormány rendelet - A 234/2007. (IX.04.) Kormány rendelet A Javadalmazási Politikát, mint belsı szabályzatot az Igazgatóság a 87/2012. (IX. 28.) sz. Határozatával fogadta el január 01.-i visszamenıleges hatállyal. A Javadalmazási Politika nyomtatott formában kiadásra került valamennyi kirendeltség részére, elérhetı a Takarékszövetkezet belsı szerverén, valamint a Takarékszövetkezet központjában az elnök-ügyvezetınél, az ügyvezetı-fıkönyvelınél és a területi igazgatónál. 7

8 Célja: A Takarékszövetkezetnél tisztséget vagy munkakört betöltı személyek javadalmazása álljon összhangban a hitelintézet hosszú távú érdekeivel, kockázatvállalási és kockázat kezelési elveivel. Alapelve: Szövetkezetünk üzleti céljainak, stratégiájának és a dolgozók céljainak hosszú távú összehangolása, mely biztosítsa minden munkavállalónak a világos, átlátható, pontosan tervezhetı javadalmazási rendszert. Bizonyos juttatásokat minden dolgozó alanyi jogon kap, függetlenül a teljesítménytıl.(rögzített) A hatékonyság, az eredményesség növelése érdekében viszont minden évben meghatározzuk a teljesítménymérés feltételeit, (Teljesítménytıl függı) mely ösztönzıleg hat a munkatársak személyes fejlıdésére, s ezáltal szolgálja a Takarékszövetkezet céljainak megvalósulását. A Javadalmazási Politika felépítése a PSZÁF ajánlása szerinti elvárt tartalmat követi. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság fogadta el és vizsgálja felül, míg az FB felel a végrehajtásáért, ellenırzéséért. A Takarékszövetkezet piaci részesedése nem éri el az 5 %-ot, ezért külön javadalmazási bizottságot nem hoztunk létre. Személyi hatálya: minden munkaviszonyban álló munkavállalóra kiterjed, az alábbi részletezettség mellett általános és speciális (a kötelezıen kiemelt munkakörök) hatályt követ. Kétféle javadalmazási típust határoztunk meg, melyek az alábbiak: 1. Rögzített javadalmazás: - személyi alapbér - választható béren kívüli juttatások - gépjármőhasználat (céges, magán) - távközlési eszközök használata - belsı munkavállalói hitelezés - segélyek - balesetbiztosítás 2. Teljesítményjavadalmazás: - kiemelt munkakörök betöltıinek célpremizálási rendszere (speciális) - vezetık, beosztottak célprémium feladatainak meghatározása (általános) Mindkét esetben a kifizetés készpénzben történt. A teljesítményjavadalmazás megállapításkor legalább három év teljesítménymutatóit kell figyelembe vennie azzal, hogy a Korm.Rend. szerint 2012-ben egy év, 2012 évben pedig kettı év teljesítmény mutatóit kellett illetve kell figyelembe venni. Kiemelt személyek teljesítmény értékeléséhez meghatározott pénzügyi mutatók: a.) nem teljesítı hitelek részarányának változása b.) tıkekövetelmény elıírásának való megfelelés mértéke c.) likviditási kockázatmérı mutatószámok változása (hitel-betét aránya, nagy egyedi betétektıl való függıség d.) elért adózás elıtti eredmény 8

9 A speciális személyi hatály Takarékszövetkezetünknél az alábbi 3 fıre (a HPT. 69/B. (2) bek. szerinti személyek vonatkozásában) - elnök-ügyvezetı - ügyvezetı-fıkönyvelı - kockázatkezelésért felelıs munkatársra terjedt ki. Takarékszövetkezetünknél 2012-ben a három kiemelt személy vonatkozásában az alábbiak szerint alakult a kifizetett rögzített és teljesítményjavadalmazás összegszerően: 3 fı Rögzített javadalmazás e Ft 3 fı Teljesítményjavadalmazás e Ft A kiemelt munkaköröknél a teljesítményjavadalmazás mértékének megállapításához, a teljesítménymutatók értékének helyességét felülvizsgáltattuk, független könyvszakértı bevonásával. Alkalmazzuk: - a korm.rend.szerinti lehetıséget, a kifizetés halasztási idıtartam nélkül történt. Nem alkalmazzuk a PSZÁF által nem támogatott eljárásokat: - garantált teljesítményjavadalmazás - fedezeti ügyletkötés - kockázatmérséklésre vagy áthárításra vonatkozó szerzıdések kötése - nem alkalmazzuk az átfedést az alapbér és a teljesítmény-javadalmazás között III. SZAVATOLÓ TİKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK a) Alapvetı, járulékos és kiegészítı tıke összege adatok ezer Ft-ban Alapvetı tıke összege Járulékos tıke 0 Kiegészítı tıke 0 b) Alapvetı tıke pozitív és negatív összetevıi: Jegyzett tıke (3A111) Tıketartalék (3A112) Eredménytartalék Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon 0 Általános tartalék Általános kockázati céltartalék a korr.mfıösszeg 1,25%- ig 0 Mérleg szerinti poz. eredmény, könyvvizsgáló ált.hitelesítve Immateriális javak, a LT megh.-nál figy.be vettek kivételével -96 ALAPVETİ TİKE

10 Levonások elıtti szavatoló tıke 3A SZAVATOLÓ TİKE (szolvencia ráta számlálója) c) Járulékos tıke pozitív és negatív összetevıi: A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéje járulékos elemet nem tartalmaz. d) A Hpt. 5. sz. melléklet 13. és 14. pontja szerinti értékek A Takarékszövetkezet szavatoló tıkéje járulékos elemet nem tartalmaz. A Takarékszövetkezet a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban a hitelintézet befolyásoló részesedéssel nem rendelkezik. A Takarékszövetkezet más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, biztosítóban, valamint viszontbiztosítóban lévı részesedések könyv szerinti értéke a szavatoló tıke tíz százalékát nem haladja meg. A hitelintézet a hitelezési kockázatát nem belsı minısítésen alapuló módszerrel számítja ki e) A Hpt. 5. sz. melléklet 17. pontja szerinti értékek A szavatoló tıke a 76. (1) bekezdése a) pontjának 1. és 4. pontja és (2) bekezdése alkalmazásában a 16. pontban foglalt levonásokat követıen fennmaradó szavatoló tıke. e Ft SZAVATOLÓ TİKE IV. A TAKARÉKSZÖVETKEZET TİKEMEGFELELÉSE a) A belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek, stratégiák A Takarékszövetkezet a belsı tıkemegfelelés tekintetében az OTIVA, a Takarékbank és a bankárképzı által közösen készített és a PSZÁF által elfogadott belsı tıkeszámítási módszertant alkalmazza. A szabályzat fı kockázat típusok szerint csoportosítva tartalmazza azok értelmezését, a belsı tıkemegfelelés értékelési folyamatát, a lényeges kockázatokat, és a kapcsolódó tıkeszükséglet meghatározását, valamint a tıketervezés módszertanát. A különbözı típusú, számszerősített kockázatokat a takarékszövetkezet az építıkocka elv alapján összesíti, amely a különbözı kockázatokra mért belsı tıkeszükségletek összeadását jelenti. Ez az elv megegyezik a szabályozás által meghatározott szavatoló tıke követelmény meghatározásával. Az építıkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetıvé a kockázatok közötti összefüggések számszerősítését, azon a feltételezésen alapul, hogy a kockázatok mindegyike egyszerre következik be. 10

11 A takarékszövetkezet a belsı tıke számítás során a sztenderd módszert alkalmazza, melynek keretében tıkeszükségletet számítunk az alábbi kitettségekre: Hitelintézetek és befektetési vállalkozások Vállalkozások Lakosság Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek Egyéb tételek b) A takarékszövetkezet kitettségi osztályaira vonatkozóan a Hpt. 76 -a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonkénti bontásban A kockázati kategóriák tıkekövetelménye kitettségi osztályonként 1. A 76/A. vagy a 76/B-76/D. szerint számított - a hitelezésikockázat-mérséklés mértékével csökkentett - kockázattal súlyozott kitettség érték (hitelezési kockázat) nyolc százalékának, a felhígulási kockázat tıkekövetelményének, valamint a kereskedési könyvben és a nem kereskedési könyvben nyilvántartott tételek külön jogszabályban meghatározott partnerkockázati tıkekövetelménye Mó Ft 365,375 a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség tıkekövetelménye b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség tıkekövetelménye c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség tıkekövetelménye d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség tıkekövetelménye e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség tıkekövetelménye f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség tıkekövetelménye 58,830 g) vállalkozással szembeni kitettség tıkekövetelménye 62,218 h) lakossággal szembeni kitettség tıkekövetelménye 99,737 i) ingatlannal fedezett kitettség tıkekövetelménye 55,871 j) késedelmes tétel tıkekövetelménye 43,208 k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, l) értékpapírosítási pozíció tıkekövetelménye m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség tıkekövetelménye n) egyéb tétel tıkekövetelménye 45, külön jogszabályban meghatározottak szerint a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíció- és nagykockázatvállalások tıkekövetelménye: 3. a tevékenység egészében meglévı devizaárfolyam kockázat és árukockázat miatt felmerülı piaci kockázat tıkekövetelménye: 4. 76/J. szerinti mőködési kockázat tıkekövetelményének 88,324 Tıkekövetelmény összesen: 453,699 c) a késedelemnek és a hitelminıség-romlásnak a belsı szabályzatban való megközelítése A hitelminıség romlásának megközelítésére a takarékszövetkezet stressz teszt számítással igyekszik felkészülni a váratlan, elıre nem látható esemény, - számszerősíthetı kockázatok - 11

12 szavatoló tıkére gyakorolt hatására. Az egyes kockázat típusok stresszelése érzékenységi vizsgálat formájában történik. A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat arra irányul, hogy egy éves idıhorizonton a hitelportfolió minısége egy nagymértékő válság esetén miképp változik, és ennek következtében miként nı az értékvesztés és céltartalék-képzés, és miként emelkedik a késedelmes követelések mögötti tıkeszükséglet. A stressz teszt által mért tıkeszükségletet a két tényezı eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tıke megfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A stressz teszteket az OTIVA által összeállított excel fájl kitöltésével készítjük el és vizsgáljuk, hogy a jogszabályi elıírásokon alapuló tıkeszükséglet fölött lévı szavatoló tıke milyen fedezetet nyújt a belsı tıkeszükséglet összegére. d) az értékvesztések elszámolása és visszaírása, a céltartalékok képzése és felhasználása meghatározására szolgáló megközelítések és módszerek A takarékszövetkezet az eszközök minısítését, valamint az értékvesztés és céltartalék szükséges összegét (képzést, ill. feloldást) negyedévente állapítja meg. Az értékelést egyszerősített és egyedi minısítési eljárással végezzük. A takarékszövetkezet csoportos értékelést nem alkalmaz. Az egyszerősített értékelés (egyszerősített minısítés) egyetlen szempontjaként a fizetési késedelem napszámát vesszük figyelembe. Nem egyszerősített egyedi értékelést (egyedi minısítés) az Ötmillió forintot meghaladó, valamint az ingatlanfedezettel rendelkezı követelések esetén alkalmazunk. Ezen kintlévıség minısítése során, amennyiben a fedezetek figyelembe vehetı értéke eléri, vagy meghaladja a várható veszteséget, úgy az adott kintlévıség esetében nem áll fenn nem fedezett várható veszteség. A takarékszövetkezet az eszközök után elszámolt értékvesztést a Számviteli Politikában meghatározott módon az egyéb ráfordítások növekedéseként, az értékvesztés visszaírását pedig az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkenéseként, az ezt meghaladó összeget pedig egyéb bevételként számolja el. A képzett céltartalékot az egyéb ráfordításokkal szemben számolja el a takarékszövetkezet e) azon kitettségekkel kapcsolatosan, amelyek esetében hitelminıség-romlás következett be, az elszámolt értékvesztésre és a képzett céltartalékra vonatkozó nyilvánosságra hozatalt a takarékszövetkezet következı megbontás szerint teljesíti: Központi kormánnyal és központi bankkal szembeni kitettség: Reg. kormánnyal és helyi önkormányzatokkal szembeni kitettség: Hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség: Vállalkozással szembeni kitettség: e Ft e Ft e Ft e Ft 12

13 Lakossággal szembeni kitettség: Ingatlannal fedezett kitettség: Késedelmes tételek: Egyéb tételek: e Ft e Ft e Ft e Ft Értékvesztés alakulása évben Értékvesztés alakulása (Korm.r pont) adatok eft-ban Ssz. Megnevezés Nyító Növekedés Csökkenés Záró 01 Hitelintézetekkel szembeni követelés 0 02 Ügyfelekkel szembeni követelés Árfolyam változás miatti értékvesztés képzés Halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, részesedések, követelések miatti köv Részesedések Takszoft Kft Részesedések Balmaz-Takinvest Kft Követelés fejében átvett eszköz (készlet) Egyéb követelés ÉRTÉKVESZTÉS összesen: Céltartalék alakulása évben A tárgyévi céltartalékképzés és felhasználás(25. 2.) adatok eft-ban S.sz. Megnevezés Nyító Képzés Felhasználás Záró 01 Céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre KC. Függı és biztos jövıbeni kötelezettségre Általános kockázati céltartalék Egyéb céltartalék árfolyamveszteség Céltartalékok bef.pénzügyi eszköz miatt CÉLTARTALÉK ÖSSZESEN: V. SZTENDERD MÓDSZER A takarékszövetkezet a PSZÁF által elfogadott hitelminısítı szervezeteket fogadja el. A takarékszövetkezet a hitelezési kockázat tıkekövetelményét a Hpt. 76/A. értelmében sztenderd módszer szerint, a hitelezési kockázat-mérséklés hatásának számítását a sztenderd módszer szerint, illetve a pénzügyi biztosítékok egyszerő módszere szerint számítja ki. A sztenderd módszer alkalmazásánál a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásához a takarékszövetkezet minden kitettséget a Hkr.-ben meghatározott kitettségi osztályok valamelyikébe sorol be. A kitettségek besorolásánál figyelembe vesszük a Hkr-ben foglaltakat, a PSZÁF-nak szolgáltatandó adatokra vonatozó PM rendelet elıírásait, a PSZÁF-nak az adatszolgáltatással kapcsolatosan nyilvánosságra hozott útmutatásait, állásfoglalásait és egyéb iránymutatásait. A központi kormánynak és a központi banknak van elismert külsı hitelminısítı szervezet általi 13

14 hitelminısítése ezért a központi kormánnyal és a központi bankkal szembeni kitettségnél a PSZÁF által a hitelminısítéshez hozzárendelt besorolás alapján az egyes besorolásokhoz a megadott kockázati súlyok alkalmazandóak. VI. HITELEZÉSI KOCKÁZAT MÉRSÉKLÉS A tıkekövetelmény mérséklésénél a takarékszövetkezet nem számol a nettósításból adódó hatásokkal. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok fıbb elvei A fedezet a szerzıdést biztosító olyan kötelezettség, amely arra szolgál, hogy a szerzıdés kötelezettjének nem teljesítése vagy nem szerzıdésszerő teljesítése esetén abból a jogosult kielégítést nyerjen. Fedezetül kizárólag olyan biztosíték fogadható el, amely forgalomképes, pénzben meghatározható értékkel bír és értéke független az adós vagyoni és jogi helyzetétıl. A takarékszövetkezet kockázatvállalási ügyletet fedezet kikötése mellett vállal. A takarékszövetkezet a prudens mőködés biztosítása érdekében a szükséges kockázatcsökkentés mértékét és az alkalmazott hitelkockázat-csökkentı eszközöket az ügylet és ügyfél kockázatossága figyelembevételével határozza meg. A hitelintézetnek a kihelyezésrıl szóló döntés elıtt meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek, illetıleg biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. A takarékszövetkezet alábbi biztosíték fajtákat köti ki és alkalmazza a kockázatvállalási tevékenysége során: A.) Dologi biztosítékok 1. Óvadék 2. Zálogjog 2.1. Jelzálogjog (keretbiztosítéki jelzálogjog) Ingatlant terhelı jelzálogjog Ingóságot terhelı jelzálogjog 2.2. Kézizálogjog 2.3. Vagyont terhelı zálogjog 2.4. Zálogjog jogon és követelésen 3. Opció B.) Személyi biztosítékok 1. Garancia 1.1. Bankgarancia 1.2. Állami garancia 1.3. Egyéb garancia 2. Kezesség 3. Az adós jövedelme 4. Engedményezés 14

15 5. Azonnali beszedési megbízás A takarékszövetkezet fedezetként nem fogadja el: az általa kibocsátott tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt és részjegyet, a hitelintézeti csoporthoz tartozó másik vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítı értékpapírt, a Takarékszövetkezet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás a Gt.-ben meghatározott minısített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényeit, olyan biztosítékokat, amelyet már más jogügylet kapcsán lekötöttek, illetve jelzálogjog esetén 70 %-ot meghaladóan már lekötöttek. A takarékszövetkezet által elismert biztosítékok fı típusai - a Hitelezési kockázat minimális szabályozási tıkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló -szabályzat szerint az alábbiak: a biztosítékok közül a pénzügyi biztosítékok, a nem hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként vagy letétként elhelyezett készpénz vagy betét, a nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott értékpapír, ha azt a kibocsátó kérésre visszavásárolja, garancia és készfizetı kezesség. Garanciát nyújtók és kezességet vállalók és azok hitelminısítési kategóriái a Hkr (1) bekezdése alapján: A Takarékszövetkezetnél évben a Központi Kormány, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., AGHVA Zrt. és az MV ZRT által vállalt garancia került elfogadásra. VII. KERESKEDÉSI KÖNYV A Takarékszövetkezetnek évben kereskedési könyvi tétele nem állt fenn. VIII. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLİ RÉSZVÉNYEK POZÍCIÓK 1./ A takarékszövetkezetnek a kereskedési könyvben nem szereplı részvényekben lévı kitettségének mérlegszerinti értéke e Ft, tızsdén nem forgalmazott részvény. 2./ A kamatkockázat az eszközök és források (mérlegen belüli és mérlegen kívüli) eltérı jellemzıinek eltérésébıl keletkeznek. A banki könyvi kamatkockázat (nem kereskedési könyv) mérése sztenderd kamatláb-változást feltételezı duration gap módszer szerint történik, követve a Felügyelet megfelelı módszertani útmutatóját (PSZÁF 2/2012. számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatláb kockázatának). A takarékszövetkezet a lejárattal rendelkezı instrumentumok lejárat elıtti elıtörlesztését illetve a betét felmondást nem modellezi. A lejárat 15

16 nélküli szerzıdések (pl. folyószámla betét, folyószámla hitel stb.) tartós részét (tartós magnak is nevezik) nem modellezi. A kamatláb kockázat mérése havonta történik. A takarékszövetkezet a duration gap módszer alapján banki könyvhöz (nem kereskedési könyv) tartozó instrumentumoknak nettó jelenérték változását méri. A mérés alapján kialakította devizanemenként a portfólió nettó jelenérték változását mutató arányt, amely az adott devizanemhez tartozó súlyozott összeg és a szavatoló tıke aránya. Ez látható az alábbi táblázatban: Idıszak/Devizanem HUF EUR USD CH GBP JPY I. negyedév 0, II. negyedév 0, III. negyedév 2, IV. negyedév 2,99 IX. MŐKÖDÉSI KOCKÁZAT A takarékszövetkezet a Hpt. 76/J. értelmében az Alapmutató módszer szerint számolja a tıkekövetelményét, értéke december 31-én e Ft. Balmazújváros, május 17. Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet ügyvezetése 16