Adójogi tájékoztató Magánszemélyeknek és vállalkozóknak - 2014. A TÁMOP-2.5.3/B-12/1-2012-0001 számú, Dél- Alföldi JOGPONT+ Mini projekt elektronikus kiadványa Az adózási kérdések bonyolultak és komplexek, számos adónemet és jogszabályt érinthetnek, ezért javasoljuk: tájékozódjon az Önt érintő adójogi kérdésekről használja elektronikus anyaginkat vagy kiadványainkat, hogy felkészülten induljon, aztán vegyen igénybe szakszerű jogi és pénzügyi segítséget amelyre már konkrét kérdésekkel és ötletekkel érkezhet. A segítség akkor hatékony, ha tudja mit szeretne, és milyen lehetőségei vannak. Forrás: jogszabályok és nav.gov.hu Információs füzetek 1
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ Munkával összefüggő adók E körben kerül bemutatásra a munkavállalót terhelő és a munkáltatót terhelő adónemek, kitérve a társas vállalkozó, egyéni vállalkozó mint jövedelmet szerző és biztosított helyzetére: SZJA TB járulékok SZOHA SZHJ Béren kívüli juttatásokra, és egyéb szja alá eső kérdésekre, vagy a kamt adózására jelen kiadványban nem térünk ki. Vállalkozással összefüggő adók Az egyéni vállalkozó vszja szerinti és társas vállalkozók társasági adóját mutatjuk be, illetve a minden alanyt érintő áfa-szabályokat, valamint az ezeket vagy egy részüket, vagy akár a munkáltatói adókat is kiváltó alternatív kisvállalatokra, vállalkozásokra szabott adókat. Egyéb adózási formákra, mint cégautó adó, helyi iparűzési adó, vagy kamarai hozzájárulás nem térünk ki jelen anyagban. VSZJA Társasági és osztalékadó (tao) KATA KIVA EVA ÁFA Munkával összefüggő adók 2
E körben igyekszünk választ adni a legfontosabb munkavégzéssel összefüggő adózási kérdésekre, mint: hogyan adózom ha munkavállaló vagyok ha munkáltató vagyok ha megbízó/megbízott vagyok ha egyéni vállalkozó a jogállásom ha társas vállalkozó a jogállásom ha több jogviszonyom van E körben a bér és bérjellegű juttatások adózásának összefoglalására törekszünk a személyi jövedelemadó, tb biztosítotti és a foglalkoztatói oldalról. Miért fontos ez? Munkavégzés és vállalkozásban való tagság is tb jogviszonyt eredményez! Adóalanyok leszünk és fizetni kell: Személyi jövedelemadót a továbbiakban: szja-t mint magánszemély, amit előleg formájában fizetünk a bruttó keresetből (16%, egykulcsos) következő év május 20-ig kell bevallani. Társadalombiztosítási, a továbbiakban tb járulékokat, mint magánszemély (nyugdíj és egészségügy) hogy ellátásokra szerezzünk jogot, mint táppénz, GYED, nyugdíj, Szociális hozzájárulási adót (27%), a továbbiakban szoha-t, mint jövedelmet juttató, Szakképzési hozzájárulást (1,5%), továbbiakban SZHJt, mert foglalkozatunk. 3
Azaz máris három-négy adónem merül fel egy munkaszerződés megkötésével, vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba való bejelentkezéssel, vagy akár azzal, ha vezető tisztségviselővé, vagy taggá válunk egy társaságban. Nem beszélve a számos adminisztrációs kötelezettségről és arról, hogy mindegyik adónemben bonyolult, kivételekkel és kedvezményekkel teli szabályozás érvényesül. Ezért elengedhetetlen ezek ismerete! Amennyiben kérdéses milyen adók vonatkoznak Önre keresse meg jogállását és kattintson az Önt érdeklő adóra. Tudja Ön mennyibe kerül a munkavégzés, vagy csak a vállalkozói státusz? Adójogi szempontból az általános szabályok alapján, kedvezmények nélkül: Munkavállaló munkabére:150.000 Ft bruttó figyelmen kívül hagyva a bérszámfejtési, könyvelési, munkaügyi adminisztrációval járó költségeket: Példa Munkavállaló Jövedelme Bruttó bér 150.000 Ft. Ez jövedelem szjabevallásának alapja, de nem ennyit keres Munkáltató Költsége 150.000 Ft tb-járulékok /szoha - 27.750 Ft Bruttó 18,5 %-a (10%nyugdíj, 4% egészségbiztosítási természetbeni, 3% + 40.500 Ft Bruttó 27%-a 4
szja-előleg /szhj Tényleges kereset/ költség Adózás összességében Azaz az élő munka terhe pénzbeni, és 1,5% munkaerő-piaci járulék) - 24.000 Ft (Bruttó 16%-a) 98.250 Ft azaz a nettó bér, amit a munkáltató kifizethet (Bruttó azaz a szerződésben kialkudott és a munkakért járó tényleges bér 65,5 %-a 98.250 Ft marad a munkavállalónál 1 Ft nettóra: minden forint munkavállalónak való juttatása, majdnem 1 Ft- ba kerül 2.250 Ft Bruttó 1,5%-a 192.750 Ft (A bruttó bér, és a munkáltató terhek a munkavállalói terheket a munkáltató vonja le és fizeti be) 94.750 Ft kerül kifizetésre az államnak adó formájában 0,96 Ft adó jut: Jelenleg közel 100%-os az élő munka terhe Magasabb szja-kulccsal ez a terhelés tovább nő és akkor összességében többet adózik a munka, mint amennyi a tényleges kereset. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterheit a szabályokkal együtt a munkajogi tájékoztatóban ismertetjük! 5
Személyi jövedelemadó /SZJA/ Személyi jövedelemadó- mi az? A jövedelmek után jövedelemadót kell fizetni. Jövedelmek csoportosítása: ÖSSZEVONANDÓ JÖVEDELEM: Önálló tevékenységből származó jövedelem, Nem önálló tevékenységből származó jövedelem, Egyéb jövedelem ELKÜLÖNÜLTEN ADÓZÓ JÖVEDELEM Az adó mértéke 16%. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-tv.) szerint önálló tevékenység minden olyan bevételt eredményező tevékenység, amely nem tartozik a nem önálló tevékenységek körébe. Nem önálló tevékenység a) a munkaviszonyban folytatott tevékenység, b) a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység, c) a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése, d) a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, e) a jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, f) a segítő családtag tevékenysége, 6
g) nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony. Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el. A nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség. Önálló tevékenység többek között az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége. Önálló tevékenységből származó jövedelem különösen a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből származó jövedelem, a felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedelem, a választott könyvvizsgálói tevékenységből származó jövedelem, az európai parlamenti, az országgyűlési a helyi önkormányzati képviselői tevékenységgel összefüggésben kapott jövedelem, az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétből származó jövedelme, 7
az átalányadózást választó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, a mezőgazdasági őstermelő jövedelme, beleértve a kistermelői bevételből átalányban megállapított jövedelmet is, az ingó vagyontárgy bérbeadásából származó jövedelem, a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységből származó jövedelem, a lábon álló termésnek a föld tulajdonosváltozása nélkül történő értékesítéséből származó jövedelem, az ingatlan és az ingó vagyontárgyak átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás gazdasági tevékenység keretében történik. Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Ide tartozik különösen az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselő, valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető. 8
Az önálló tevékenység bevételének része az ezzel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeg. Az önálló tevékenységből származó bevételből a jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. Egyéb jövedelem különösen a magánnyugdíjpénztár tagja egyéni számláján jóváírt tagdíjkiegészítésnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett összege, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített, e törvény szerint adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, a jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült, a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része. Ezt az adót is év végén valljuk be, leggyakrabban május 20. napjáig, azaz 2014-ben a 2013. adóév jövedelmét, ám mivel előleg formájában fizetjük év közben, ezért a bevallásban arról adunk számot mennyi a jövedelmünk, mennyi adót fizettünk előleg formájában és ez alapján kell-e még befizetnünk, vagy jár-e vissza. A befizetést a bevallási határidőig kell megtenni. Az szja mértéke a jövedelem 16%-a. Az szja egyik formája a vállalkozói személyi jövedelemadó, amely funkciójában a társasági adóra hasonlít, és mint vállalkozó fizeti az egyéni vállalkozó. Ennek kifejtése külön fejezetben történik, ugyanakkor mivel szja ez is, bevallási határidőit itt ismertetjük. 9
Bevallási tudnivalók és határidők: Nem kell bevallás: Nem kell bevallást tenni, ha a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania. Nem kell bevallani azt a bevételt: amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot; amely ingatlan átruházásából, a vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik; amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett (pl. telefonhasználat), amely kamatjövedelemnek minősül, és abból a kifizető az adót levonta; amely pénzbeli nyereménynek minősül. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon a bevallás benyújtására előírt határidőig nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. NY jelű nyilatkozat. Ha az adózó több bevallást is benyújt, az elsőként benyújtott bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának! Szja év végi bevallás: 1. Magánszemély május 20. 10
Önálló bevallás A személyi jövedelemadóról az adóévet követő év május 20- áig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót megfizetnie. Kinek? Mindenkinek, aki vállalkozási tevékenységet nem folytat, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett, és nem él/nem tud élni a munkáltatói adómegállapítással vagy más egyszerűbb formával (3. kategória). FONTOS kifizető/munkáltató a jövedelemről és általa levont szja-előlegről M30-as nyomtatványon ad igazolást, az adóévet követő év január 31., ezt/ ezeket kell felhasználni az adóbevallás elkészítésére, ezeket az adatokat munkáltató lejelenti, így az adóhatóság meg tudja állapítani a bevallás helyességét! 2. Február 25. Vszja szerint adózó egyéni vállalkozó, és áfás értékesítést végző A vállalkozási tevékenységet folytató (vszja), vagy általános forgalmi adó fizetési kötelezettséget eredményező értékesítést végző magánszemélynek a személyi jövedelemadóról az adóévet követő év február 25-ig kell bevallást benyújtania és a jövedelemadót megfizetnie. 3. Akik a bevallás egyszerűbb formáit választják Ezen körbe tartoznak a magánszemélyek (1. kategória), ha megfelelnek a feltételeknek és nem kívánnak önállóan bevallást tenni. A) Munkáltatói adó-megállapítás Csak ha a munkáltató vállalja és feltételei fennállnak, akkor lehetséges! Ha a munkáltató nem vállalja nem követelhető, ám 11
akkor a többi egyszerűbb formáról tájékoztatnia kell a munkavállalót. Nyilván csak munkaviszonyban lehetséges forma. Ha munkáltató vállalja, a munkavállaló az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján munkáltatói adómegállapítást kérhet (vagy arról nyilatkozik, ha ilyen lehetőség fennáll, hogy ezt nem kéri). A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások (ld.: feltételek) figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adó-megállapítást az adóévet követő év június 10-éig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. Az adó elszámolását vállaló munkáltató az adóévben megszerzett összes olyan bevételt figyelembe veszi, amelyet a magánszemély köteles bevallani, majd a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja. Az adót megfizeti, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatéríti, valamint erről bizonylatot állít ki a magánszemély számára. Feltételek: Egyszerűen fogalmazva: csak az adott munkáltatótól (vagy ha nem egész évben ott dolgozott, akkor korábbi munkáltatóktól) szerzett jövedelmet. 12
Azaz a magánszemély akkor kérhet munkáltatói adómegállapítást, ha kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett bevallás alá eső bevételt, vagy az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által kiadott igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak. Ezen bevételek mellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás címén szerzett bevétele lehet, feltéve, hogy a bevétel folyósítója az adó elszámolását vállaló munkáltató vagy a magánszemély a bevételről kiállított igazolást az átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak (határidőben). Természetesen munkáltatói adó-megállapítás estén is érvényesíthet a magánszemély adókedvezményt, rendelkezhet az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát határidőig az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja. B) Az adónyilatkozat Rövidebb és kevesebb az adattartalma. Az adónyilatkozat kizárólag a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, adóazonosító jelet, valamennyi, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóévi adóköteles jövedelem együttes összegét, az adózó személyi jövedelemadó kötelezettségét, továbbá a levont személyi jövedelemadó és az adóelőleg adatait tartalmazza. Feltételek: 13
Akkor választható, ha az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet, az adóelőleget megállapító munkáltató által levont adó, adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az ezer forintot nem haladja meg, a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta. Ha az adózó adónyilatkozat útján teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papíralapon átadja a magánszemélynek az adónyilatkozat nyomtatványát. Az adónyilatkozat az adózó által benyújtott bevallásnak minősül. Azaz akkor tehet a magánszemély ilyen nyilatkozatot, ha nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adó-megállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie, egy helyről szerzett jövedelmet és az levonták utána, az igazoláson ekkor tájékoztatják az adónyilatkozat lehetőségéről. Az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető az adózás rendjéről szóló törvény előírása szerint kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatja a magánszemélyt, hogy a bevételre vonatkozóan adónyilatkozatot adhat (nem indokolt munkáltatói adó-megállapítást kérnie vagy adóbevallást beadnia), továbbá az összesített igazoláson szerepelteti, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiban milyen adatokat kell feltüntetnie. Ha az adóelőleget megállapító munkáltató, kifizető rendelkezésére álló adatok alapján a magánszemély az adóévre nem választhatja az adónyilatkozatot, erről a kiadott összesített igazoláson kötelezően tájékoztatnia kell a magánszemélyt. C) Adóhatósági, azaz egyszerűsített bevallás 14
Ha megfelel a feltételeknek, kérheti az adózó, hogy a NAV készítse el helyette a bevallását. Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján nincs kizárva az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéből, és munkáltatói adómegállapítást sem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóévet követő év február 15. napjáig az 53-Ny. jelű, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton az adóhatósághoz bejelenti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez az egyszerűsített bevallási lehetőséget választja (belföldi lakcímének és/vagy elektronikus levélcímének közlésével). Ezzel egyben nyilatkozatot tesz az egyszerűsített bevallás kitöltéséhez, különösen az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges, az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplőadatokról, tényekről, körülményekről pl.: gyermekei számáról, adatairól). Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és a havi adó- és járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő/ befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat április 30. napjáig postai vagy elektronikus úton közli az adózóval. Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló, az adóhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, a bevallás adatait javíthatja. Az adózó az egyszerűsített bevallását szükség esetén a javított adatokkal május 20. napjáig aláírásával ellátva visszaküldi az adóhatóság részére. 15
Az adóhatóság az adózó javítása alapján ismét kiszámítja az adó alapját, az adót és június 20. napjáig értesíti az adózót. Az adózónak az adót, ha nem került sor az adóhatóság által közölt adatok javítására, május 20. napjáig, az adatok javítása esetén az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie. Az adóhatóságnak a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől, vagy a javítás alapján módosított bevallásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Személyi jövedelemadó előlege Az szja-t év közben adóelőlegként fizetjük, érvényesíthetjük a családi kedvezményt is. Munkaviszonyban, ahogy a tbjárulékokat, ezt is a munkáltató feladata levonni a bruttó bérből és befizetni. A munkáltatónak és a kifizetőnek az általa levont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó 12-éig kell bevallania és megfizetnie. A magánszemélynek (ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy ha az adóelőleg levonására a kifizető nem kötelezett), az egyéni vállalkozónak (vszja-t, átalányadót), valamint a mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Az átalányadózást választó adózónak az átalányadó-előleget szintén a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetnie, és az adóévről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallásban kell bevallania. Családi kedvezmény 16
1. egyrészt jelent szja-kedvezményt, amely már a személyi jövedelemadó előlegnél (bruttó bérből levont 16%) érvényesíthető, és 2. jelent járulékkedvezményt, ha még erre van lehetőség, Ezért bemutatjuk a kétféle kedvezmény közötti különbséget és azok kapcsolatát. 1. A személyi jövedelemadó esetében az összevont adóalapból biztosít csökkentési lehetőséget, tehát kevesebb lesz az adóalap, ami után a 16%-ot fizetni kell, így kevesebb lesz a fizetendő adó is. A családi kedvezmény az összes eltartott 1 számától függően, kedvezményezett eltartottanként 2 és jogosultsági hónaponként jár: egy és két eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta: 62.500 Ft, három és minden további eltartott esetén, kedvezményezett eltartottanként havonta: 206.250 Ft. Családi kedvezményre jogosult, aki családi pótlékra jogosult, valamint a várandós nő (a magzat a fogantatás 91. napjától megszületéséig) és vele közös háztartásban élő házastársa. Családi kedvezmény megosztása Több jogosult esetén a jogosultak közösen is igénybe vehetik. A jogosult megoszthatja az őt megillető családi kedvezményt vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. A családi kedvezménynek a 1 =a kedvezményezett eltartott és még az is, aki a családi pótlék szempontjából figyelembe vehető 2 = akire tekintettel a magánszemély családi pótlékra jogosult, és a magzat a 91. naptól 17
jogosultak közös igénybevétele, vagy a kedvezmény megosztása esetén nyilatkozni kell az érintett magánszemélynek egymás adóazonosító jeléről, a kedvezményt melyikük veszi igénybe, a kedvezmény összegének felosztásáról. Új előírás, hogy, ha a szülők jogerős bírósági döntés, egyezség alapján egyenlő időszakban felváltva gondozzák gyermeküket és ezért a családi pótlékra is 50-50 %-os arányban jogosultak, úgy a gyermek kedvezményezett eltartottnak minősül, mindkét szülője (valamint azok házastársa) vonatkozásában. A családi kedvezményre a szülő (házastársa) 50 %-ában jogosult. 2. Az egyéni járulékok (azaz adójellegű tételek) terhére ad kedvezményt. Így az összevont adóalap kedvezményből fennmaradó összegnek meg kell állapítani a 16 %-át, hogy meghatározzuk a családi járulékkedvezményként igénybe vehető összeget. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék terhére érvényesíthető, de csak egyszeresen, és ebben a sorrendben. A családi járulékkedvezmény másodlagos, azaz akkor van szerepe, ha a jogosultnak az szja szerinti összevont adóalapja havonta nem nyújt fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére. Az igénybe vehető havi családi járulékkedvezmény megegyezik az szja szerinti családi kedvezmény azon összegének 16 %-ával, amely összegre az szja szerinti havi 18
összevont adóalap már nem nyújt fedezetet, legfeljebb azonban a biztosítottat tárgyhónapban terhelő járulékok összegéig vehető igénybe. Azaz a fel nem használt kedvezmény rész vehető igénybe a tb járulékok erejéig. A járulékok igénybevételi sorrendje természetbeni egészségbiztosítási járulék - 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék- 3 % nyugdíjjárulék- 10% Ezeket a járulékokat a foglalkoztató nem vonja le, nem fizeti be az állami adóhatóságnak, hanem ennyivel több lesz a nettó bér. Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény havi összegéről bevallást ad. A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát, az ellátások összegét. Példa: 3 gyerekes család, szülők munkaviszonyban keresnek 250.000 Ft 250.000 Ft bruttó bért havonta. 50-50%-ban osztják meg a kedvezményt, igénybe vehetnek 3* 206.250 Ft, azaz 618.750 Ft kedvezményt, de mivel jövedelmük összesen bruttó 500.000 Ft, marad 118.750 Ft, amit nem tudnak igénybe venni. Bár igaz szja-t nem kell fizetniük, de ha kéne, akkor ennek 16% lenne a kedvezmény, amit még igénybe vehetnének. Ezért vesszük a le nem vonható kedvezmény 118.750 Ft 16%-át, ez 19.000 Ft, azaz 9.500-9.500 Ft, ezt vehetik igénybe a járulékok terhére: - természetbeni EB járulék 4%, azaz 10.000 Ft, először ebből kell levonni, és így csak 500 Ft-ot kell fizetni, - a többi járulékot 3% és 10% továbbra is fizetni kell. 19
Ha 200.000-200.000 Ft lenne a keresetük, akkor 218.750*16%, 17.500-17.500 Ft (azaz 35.000 Ft) járulékkedvezményt lehetne elszámolni, ez fejenként természetbeni EB járulék: 8.000 Ft, ezt nem kéne fizetni, pénzbeli EB járulék: 3%, ez 6.000 Ft, ezt se kéne fizetni, nyugdíjjárulék: 10%, ez 20.000 Ft, ebből 3.500 Ft-ot nem kell fizetni. Így a járulékkedvezmény okán nettó keresetük 17.500 Ft-tal, összesen 35.000 Ft-tal emelkedik. Egyéb kedvezmények Személyi kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti. A súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5%-ának megfelelő összeg a személyi kedvezmény. Őstermelői kedvezmény: az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 % költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény. A béren kívüli juttatások és önkéntes pénztárakkal kapcsolatos szja szabályokról tájékozódjon Adójogi Kisokos című kiadványunkból. Egyéni vállalkozó és szja összefoglaló Ez egyéni vállalkozónak lehetnek alkalmazottai, de úgymond saját magát is foglalkoztatja, hiszen a vállalkozói kivét után hasonlóan adózik, mint egy munkabér után. 20
Az szja-tb adózás szempontjából teljes mértékben munkáltatónak számít, amennyiben a szja-törvény hatálya alatt áll, azaz vállalkozó személyi jövedelemadózás szerint adózik (vszja), ha kata alanya, akkor ott más szabályok érvényesülnek. Azaz az egyéni vállalkozók nem mentesülnek a kifizetői feladatokból eredő adózási szabályok megtartása alól, ha a vállalkozói tevékenységükkel összefüggésben a magánszemélyek részére jövedelmet juttatnak. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem után a magánszemélynek legyen az alkalmazott vagy maga az egyéni vállalkozó szja adóelőleget kell fizetnie. Az szja esetében a családi kedvezmény érvényesíthető már az előleg esetében is, ez igaz az egyéni vállalkozóra és a vállalkozói kivét összegére is. Így az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, illetőleg az átalányban megállapított, az összevont adóalap részét képező adóalapból a feltételek megléte esetén családi kedvezményt érvényesíthet, illetőleg összevont adóalapjának adóját személyi kedvezménnyel, ha jogosult rá, csökkentheti. Így az szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított egyéni vállalkozó, ha fennállnak a feltétek családi járulékkedvezményt vehet igénybe, a kivétet, illetőleg az átalányban megállapított jövedelmet terhelő járulékok erejéig. Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő szja adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig kell megfizetnie, és az adóbevallásában negyedéves bontásban kell szerepeltetnie a megfizetett adóelőleget. A vállalkozói 21
osztalékalap utáni adót csak az éves bevallás benyújtásakor kell megfizetni. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó jogosult a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény érvényesítésére, és úgy dönt, hogy év közben családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor a vállalkozói kivétet vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania, mely kötelezettségének a járulékokról szóló 1458-as számú bevallásában tehet eleget. Az egyéni vállalkozó adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallás benyújtására kötelezett az adóévet követően február 25-éig kivéve, ha a tevékenységét az adóév egészében szünetelteti, még abban az esetben is, ha az adott adóévben nem volt vállalkozói bevétele. Aki a tevékenységét megszünteti, annak az éves magánszemélyként tett adóbevallás benyújtásakor kell számot adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelméről, a bevallási határidő e magánszemély esetében az adóévet követő év május 20-a. Azok az egyéni vállalkozók azonban, akik az adóév egészében szüneteltették a tevékenységüket, nincsenek kizárva az adónyilatkozat az egyszerűsített bevallás és a munkáltatói adómegállapítás választásának lehetőségéből. Társas vállalkozás szja összefoglaló A cégek, amennyiben jövedelmet juttatnak olyan személyeknek, akik nem maguk kötelesek az szja-előleg levonására, akkor kötelességük az szja-előleg levonása, bevallása és befizetése e körben a magánszemély nyilatkozata alapján családi kedvezmény érvényesítése. Egyszerűen, ha munkavállalójuk vagy nem számlás megbízottjuk van, akkor kötelesek a bérszámfejtésre, azaz az szja-előleg levonására, majd erről való igazolás kiadására követő év január 31-ig /M30-as/ nyomtatvány/. 22
Amennyiben vállalják mint munkáltatók munkáltatói adómegállapítás keretében a munkavállalók szja-bevallását is elkészíthetik. A társas vállalkozó azaz tag (pl.: bt, kkt, kft.), illetve a vezető tisztségviselő jogviszonyától függően alanya az szja-nak. Azaz ha munkaviszonya van munkavállalónak, ha megbízási jogviszonya, akkor megbízottnak minősül. És ekkor maga a vállalkozás az, aki levonja és megfizeti a bére, díja alapján az szja-előleget. Amennyiben osztalékot vesz fel, akkor azt 16% szja és 14% eho terheli, amelyet szintén a vállalkozás szokott levonni és befizetni. Munkavállaló szja összefoglaló A munkavállaló után a munkáltató vonja le a bruttó munkabérből az szja-előleget, érvényesíti nyilatkozat alapján a családi kedvezményt, valamint bevallja és befizeti az adóelőleget. A munkavállaló jövedelmét igazolja M30-as nyomtatványon, következő év január 31-ig. A munkavállaló ez alapján elkészíti, vagy ha munkáltató vállalja és kéri, akkor elkészítteti bevallását. Szabályokat ld.: bevallási határidők. Megbízott szja összefoglaló Mint önálló tevékenységből származó jövedelem adózik, de amennyiben bérszámfejtéssel történik (nem számlás), a megbízó köteles az szja levonására a bruttó díjból valamint annak bevallására, megfizetésére. A megbízott a jogviszony kezdetekor nyilatkozik a költségelszámolásról. 23