A Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet I. sz. Belgyógyászati Klinikája 1921-től I. sz. Belgyógyászati Klinika 2003-tól Belgyógyászati Intézet I. sz. Belgyógyászati Klinika 1921 1928 Csíky József ny.r. tanár, igazgató 1929/30. I. Elischer Gyula ny.r. tanár, h. igazgató 1929/30. II. Benedek László ny.r. tanár, h. igazgató 1930 1944 Fornet Béla ny.r. tanár, igazgató 1944/45. II. Keller Ferenc m. tanár, ideiglenes vezető 1945 1966 Fornet Béla ny.r. tanár, igazgató 1966/67 Dán Sándor egyetemi docens, mb. vezető 1967 1974 Petrányi Gyula egyetemi tanár, tanszékvezető 1974 1994 Leövey András egyetemi tanár, tanszékvezető 1994 2003 Kakuk György egyetemi tanár, tanszékvezető 2003 Paragh György egyetemi tanár, orvosszakmai igazgató A Belgyógyászati Klinika első professzora Csiky József, aki előzőleg a Budapesti Egyetem Orvosi Karán egyetemi adjunktusként és magántanárként elsősorban szervező tevékenységet fejtett ki. Klinikaigazgatóként megalakította az ápolónő-képzést szolgáló, ún. Testvérképző Intézetet. Tudományosan az idegkórtannal és az agydaganatokkal foglalkozott. 1929-ben influenza miatt váratlanul elhunyt. Emlékét a Belklinika főbejárata mellett elhelyezett művészeti szempontból is figyelemre méltó márvány dombormű őrzi. A Belklinika vezetését Elischer Gyula és Benedek László professzorok átmeneti, felügyelő tanári tevékenysége után 1930-ban Fornet Béla a budapesti I. sz. Belklinika egyetemi adjunktusa vette át. 40 éves korában lett a debreceni Belklinika professzora és igazgatója. Nagy
körültekintéssel korszerűsítette a klinikát (Rtg.-labort, Szerológiai Labort és Diétáskonyhát szervezett) és bevezette az elektrokardiográfiai vizsgálatokat (1933). A II. világháború még tartott, amikor 1944 októberében a Belklinika dolgozói intenzív munkához kezdtek Keller Ferenc egyetemi magántanár vezetésével Fornet professzor átmeneti távollétében biztosították a klinikai munka megindulását. 1945-ben mintegy 2500 beteget vettek fel és ellátták a Kiütéses Tífusz Osztály fekvőbetegeit is. Fornet Béla professzor, a klinika igazgatója, Budapest ostroma után 1945 márciusában tért vissza Debrecenbe. A munka ekkor már Fornet professzor vezetésével ment tovább: 128 betegágyon évente 2500 2700 beteget kezeltek. 1962-ben a speciális szakrendelések már hivatalosan is elismertekké váltak. A tudományos munka főleg az allergológia és a gasztroenterológia területére terjedt ki, ezekhez a témakörökhöz kapcsolódott a hepatológia és az endokrinológia. 21 év alatt Fornet professzor haláláig 250 tudományos közlemény jelent meg, közöttük Fornet és Kesztyűs Allergia c. könyve, amely német nyelven is kiadásra került. Tantermi előadásainak vázlataiból került összeállításra A belgyógyászat alapvonalai c. tankönyve, amely akkoriban hiánypótló munkának számított az orvostanhallgatók oktatásában. Fornet professzor halála után 1966-ban Dán Sándor egyetemi docens lett a klinika mb. vezetője. 1967-ben Petrányi Gyula vette át az intézet irányítását, aki 1951 1967 között a II. sz. Belklinikát szervezte meg, majd fejlesztette tovább. A modern kórélettani szemlélet fontosságát hangsúlyozva a tudományos klinikai kutatás művelését valósította meg. Tanszékvezetői munkássága idején kezdtek kialakulni a klinika főbb profiljai, kezdetben a II. sz. Belklinikán, majd az I. sz. Belklinikán. Ő a belgyógyászat valamennyi területét világszínvonalon kívánta művelni és műveltetni. Erre az időszakra esik az Izotóp, a Kémiai, az Immunológiai, a Gasztroenterológiai, a Klinikofarmakológiai Laboratórium, az intenzív terápiás, és a Nephrologiai Osztály, ezen belül a Művese Állomás megszervezése, ezek alapjainak a lerakása. Ebben az időszakban megváltozott a klinikai oktatás jellege is: a tantermi előadások számának csökkentése mellett a csoportos gyakorlati oktatás került előtérbe. A hét év során a vezetése alatt álló klinikáról összesen 216 közlemény látott napvilágot, köztük számos könyv és monográfia. Tanítványai közül 28-an szerezték meg a kandidátusi fokozatot és négyen lettek tanszékvezető egyetemi tanárok Úttörő szerepe volt a hazai klinikai immunológia fejlesztésében és az autoimmun-betegségek kutatásában. 1974-ben a budapesti II. sz. Belklinika és az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatójává nevezték ki. 2000 márciusában Budapesten hunyt el.
1974-ben Leövey András egyetemi tanár aki eddig Petrányi professzor mellett társprofesszorként dolgozott vette át a klinika vezetését. Alapvető célkitűzése a betegellátás feltételeinek korszerűsítése volt. Leövey professzor irányítása alatt bővült a Művese Állomás, létrejött a Központi Izotópdiagnosztikai Laboratórium. Kialakult az ún. Immunológiai Kutatólaboratórium és a klinika pajzsmirigy endokrinológia profilja. Nevéhez fűződik a klinika belső rekonstrukciója, a 18 ágyas kórtermek bokszosítása, valamint a speciális osztályok kialakítása: endokrin, nefrológia, geriátria. Utóbbiak egyben az intenzív kardiológiával együtt az intézet fő klinikai profiljait és kutatási irányait is képviselik. 1992-ben elkészült a modern Hemodializáló Centrum impozáns épülete a vesebetegek korszerű ellátására és a vese transzplantáció hátterének megteremtésére. Az intenzíven fejlődő endokrinológiai részleg 12 ágyas egységet kapott. Az Országos Klinikofarmokológiai hálózat megszüntével az I. sz. Belklinika a DOTE klinikofarmakológiai centrumának bázis osztályává vált. Kialakult a lipid-vasculáris és gasztroenterológiai munkacsoport is. Leövey professzor 20 éves igazgatói tevékenysége alatt az I. sz. Belklinikáról 660 publikáció, több mint 100 könyv, könyvfejezet és jegyzet látott napvilágot. 28 kandidátusi és 4 nagydoktori értekezés készült. Szoros munkakapcsolat alakult ki az osztrák, német, francia, egyesült államokbeli és kanadai kutatóintézetekkel. Tudományos munkája elsősorban a pajzsmirigy betegségeinek a kutatására irányult. Ezen a területen nem csak hazailag, de nemzetközileg is elismert a munkássága. 22 szakmai és állami kitüntetésben részesült. Bővítette a klinika nemzetközi kapcsolatait is. Nyugdíjazása után, 1997-től, mint emeritus professzor, a klinika jelenleg is aktív nagyra becsült egyénisége. Most is jelentős szerepet vállal az Endokrinológiai Tanszék munkájának a támogatásában, valamint a graduális és a posztgraduális belgyógyászati és az endokrinológiai szakképzésben és a szakvizsgáztatásban. Leövey professzor 1974 1979 között a DOTE klinikai rektorhelyettesi, 1985-től 1991-ig pedig a rektori tisztét töltötte be. 1990-ben a Magyar Rektori Konferencia elnökévé választotta. 1985-től 11 éven át a TMB Klinikai Szakbizottságának az elnöke volt. 1994-ben Leövey András professzor után Kakuk György professzor vette át a klinika irányítását. Az általános belgyógyászat mellett fő működési területe a nefrológia. 1970-ben
megszervezte a nefrológiai osztályt, s 1971-ben megindította a régió első Művese Állomását. Tevékenyen részt vett a vese transzplantációs program megszervezésében, s kiépítette a terület vesebetegeinek a széleskörű gondozási hálózatát. 1995-1997 között bővítette a klinika nyugati szárnyát, amelyben a földszinten az új Radiológiai Laboratórium, az emeleten a Nephrologiai Fekvőbeteg Osztály, a Cardiologiai UH Laboratórium, a tetőtérben egy új, modern oktató szoba és orvosi dolgozó szobák kaptak helyet. Fejlődött az Intenzív Osztály, amelyet új központi monitorrendszerrel láttak el. Új Gasztroenterológiai Laboratóriumot alakítottak ki, felszerelve azt új videó endoszkóppal. Két újabb szakrendelőt építtettek ki és ezzel bővültek a szakrendelések profiljai is. Irányítása alatt, pályázat útján, 1995-ben Debrecenben széleskörű nephrologiai, majd 1996-ban cardiovascularis szűrővizsgálatot végeztek 5000 középiskolás fiatal, illetve 25 000 debreceni felnőtt lakos körében. Kiépült a klinika számítógépes belső hálózata, amely kezdetben Medúza program néven szolgálta a folyamatos betegellátást. Minden kórteremben színes televíziót helyeztek el, melyek egyebek mellett a klinika központi stúdiójából biztosították a betegek rendszeres informálását is. Hatékonyan megindították a posztgraduális képzést szolgáló regionális és országos tanfolyamokat. Ezek közül az egyik legrangosabb és legnépszerűbb rendezvény a Debreceni Nephrologiai Napok, amelyet minden év májusában azóta is megrendeznek több száz kolléga részvételével. Évenként általában 3-4 országos továbbképző, illetve tudományos rendezvényt szerveztek, a nephrologia-hypertonia, az endokrinológia, a cardiologia és a klinikofarmakologia témaköreiből. Irányításával és szervezésével kezdték el a Debreceni Belgyógyászati Napok -at, amelyet 2008-ban már ötödik alkalommal rendeznek meg. 1999-től irányítja a belgyógyász rezidens-szakorvosképzést a kelet-magyarországi régióban. Az új Dializáló Centrumot 1998-ban hat kezelőhellyel bővítették a dialízisre szoruló egyre nagyobb számú beteg érdekében. A hazai és a nemzetközi irodalomban megjelent dolgozatok és könyvrészletek száma 1994. július 1. és 2000. augusztus 1. között 208 volt, amelyekből 141 a hazai, 67 pedig nemzetközi folyóiratokban jelent meg. Ugyanebben az időszakban összesen 468 előadást tartottak, amelyek közül 330 hazai, 138 pedig nemzetközi kongresszusokon hangzott el. 1998- ban már 10 külföldi intézettel tartottak kapcsolatot. 23 pályázatot nyertek el a tudományos és a klinikai betegellátó munka támogatására. A tudományos munkacsoportok a klinika fő profiljai köré tömörültek: nephrologia, endokrinológia, intenzív kardiológia, hypertonia, lipid-anyagcsere,
gasztroenterológia, és klinikofarmakológia. Később ezekből a profilokból alakultak ki a tanszékek, a Belgyógyászati Intézet megszervezése után. A kilenc év folyamán tizenketten szereztek PhD fokozatot, ketten akadémiai doktori címet. A profilozott szakrendelések, osztályok és a speciális szakvizsgával rendelkező kollégák relatíve magas száma nagy előnyt jelentettek a graduális és a posztgraduális képzésben is, különösen a gyakorlati oktatás vonatkozásában. A klinika diplomásai a külföldi (térítéses orvosképzés/és a magyar/ általános orvosképzés, fogorvosképzés, gyógyszerészképzés) hallgatók belgyógyászati elméleti és gyakorlati oktatásában vettek és vesznek részt jelenleg is az 5 12. szemeszterekben. A gyakorlati oktatást kis csoportosan végezték, ami azt jelenti, hogy egy-egy 14 18 fős hallgatói csoporttal egy időben 3 4 oktató foglalkozik, mindenekelőtt a betegágy mellett. Az oktatást modern oktatástechnikai eszközök is segítik. Másik fontos oktatási feladat a belgyógyász és a speciális szakorvosképzés. 1999. október 1-jén kezdték el az új szisztéma szerint a belgyógyász szakorvosképzést az ún. központi gyakornoki (rezidensi) szakképzés szerint Kakuk György professzor irányításával, aki jelenleg is a belgyógyász szakképzés grémiumának az elnöke. Az I. sz. Belklinika Kelet-Magyarországon, négy megyében a belgyógyász rezidensképzés kidolgozásában és irányításában vezető szerepet játszott. Kakuk György professzor munkásságáért 14 szakmai és állami kitüntetésben részesült. 2003-ban a három belklinika összevonásával megalakult a Belgyógyászati Intézet, amelynek igazgatója Udvardy Miklós professzor lett. 2003-ban Paragh György egyetemi tanár vette át az I. sz. Belklinika igazgatói teendőit, mivel elődjének, Kakuk György professzornak a mandátuma a korhatár miatt lejárt. 2001-ben az I. sz. Belklinikán három tanszék létesült. Kakuk György professzor vezetésével a Nephrológiai Tanszék, Paragh György professzor vezetésével az Anyagcsere és Endokrin Betegségek Tanszéke és Kovács Péter egyetemi docens vezetésével a Klinikai Farmakológiai Tanszék, aki 2005-ben nyert egyetemi tanári kinevezést. 2003-ban a Nephrológiai Tanszék vezetését Balla József egyetemi tanár nyerte el, és különvált az Endokrin Tanszék Nagy Endre egyetemi docens 2007-től egyetemi tanár vezetésével. Az I. sz. Belklinika 2007-ben a Sürgősségi Orvostan Tanszékkel bővült, amelynek vezetője Lőrincz István egyetemi docens lett. A szervezeti módosulások mellett Paragh György professzor vezetése alatt jelentős beruházások valósultak meg a klinikán. 2002-ben adtak át kilenc új orvosi és egy vendégszobát, az alagsorban Szívultrahang Labor és két szakrendelő létesült. A komplex obezitológiai ellátás
céljára az első emeleten egy négyágyas fürdőszobás kórtermet és az alagsorban Mozgásterápiás Laboratóriumot adtak át. Az Intenzív Osztály műszerezettségét 2005-től folyamatosan fejlesztették, új központi monitorrendszerrel, intenzív osztályos ágyakkal szerelték fel. Az osztály biztonságos mobil röntgenátvilágító készüléket, ultrahang készüléket, EKG-kat, infúziós pumpákat, új respirátort, defibrillátorokat, betegemelő, vérmelegítő készülékeket, bronchoscopot, intraaorticus ballonpumpát kapott. A képalkotó diagnosztikai szolgáltatásokat nyújtó cég az I. sz. Belklinika földszintjén 2005-ben Ultrahang Centrumot alakított ki, melyben három modern készülék szolgálja ki nem csak az I. sz. Belklinika, de a Nagyerdei körúti klinikatelep igényeit is. Európai Uniós anyagi források segítségével 2006-ban megoldódott a klinika belső és külső akadálymentesítése. A mozgáskorlátozottak kiszolgálására speciális mellékhelyiségek és zuhanyozók létesültek, a folyosókon korlátokat szereltek fel közlekedésük segítésére és a folyosók új burkolatot kaptak a gyengénlátók számára vezetőcsík kialakításával. Az épület előtti terület impozáns térkő burkolatot kapott. A klinika Rutin és Kutató Laborja 2007-ben a tetőtér további beépítésével igen modern körülmények közé került. Új laboratóriumi munkahelyek, kutatói szobák létesültek. A földszinten felszabaduló terület lehetővé tette a két tágas Sürgősségi Ambulancia kialakítását. Az Ambulancia régi helyén ugyanakkor a Városi Egészségügyi Szolgálat Felnőtt Városi Ügyelete kapott helyet, a földszint nőosztály helyén pedig a nyolc ágyas Sürgősségi Osztály. Ezzel megvalósult a város és a megye egy részének egykapus sürgősségi rendszere. Sikerült a klinika betegellátási szerkezetének átalakítása is 2007 folyamán, mely szerint a járóbeteg-rendelések az alsó szinteken, az alagsorban és a földszinten, a fekvőbeteg osztályok az első emeleten, az orvosi szobák a tetőtérben lettek kialakítva. A sürgősségi művese kezelések számának növekedése szükségessé tette a két legnagyobb igényű helyen a Szívsebészet és az I. sz. Belklinika Intenzív Osztályán reverz ozmózis készülék telepítését, mellyel a nem folyamatos hemodialízis kezelések lehetővé váltak. Az Anyagcsere, az Endokrin és a Nephrológia Tanszék regionális ellátási kötelezettségéből fakadóan egyre több plazmaferezis vált szükségessé. Emiatt az I. sz. Belklinika Intenzív Osztályára modern, aferezis kezelésekre alkalmas készülék került. A folyamatos hemodialízis és hemofiltráció biztonságos volumenkontrollált készülékekkel az I. sz. Belklinika Intenzív Osztálya mellett az egész Orvos-
és Egészségtudományi Centrum területén a nap bármely szakában elérhetővé vált. A klinika oktató munkájának volumene és színvonala is növekedett. 2003-ban a Központi Szolgáltató Laboratórium megszűnésével az I. sz. Belgyógyászati Klinikához csoportosították át az Experimentális Pathológiai Laboratóriumot, melynek vezetője Fórizs Gabriella. Az első félévben az Általános Orvoskaron 195 magyar, a térítéses orvosképzés keretében 136 külföldi hallgatót, a második félévben Általános Orvoskaron 159 magyar, a térítéses orvosképzés keretében 86 hallgatót oktatnak a klinika orvosai. A tantermi előadások száma ÁOK 21, térítéses orvosképzés 22 félévente. A klinika tudományos tevékenysége is igen figyelemre méltóan alakult Paragh professzor irányítása alatt. 2003 2007 között a klinika tudományos közleményeinek az impakt faktora: 385,927, nemzetközi in extenso és review közlemények száma 86, magyar nyelvű közlemények száma 178 volt. 10 PhD és 2 akadémiai doktori fokozat született. Paragh György professzor 2003 2007 között az Általános Orvoskar dékáni feladatait is ellátta, majd 2007-ben választották meg centrumelnökké. Mindezek mellett irányítja a klinika munkáját mint szakmai igazgató, és vezeti az Anyagcsere Betegségek Tanszéket is. Irányítása alatt az I. Sz. Belklinika lendületesen fejlődik, jó kapcsolatok alakultak ki a többi Belklinikával is a Belgyógyászati Intézeten belül. Szerk.: Petrovics Alica Kapusz Nándor Forrás: Kapusz Nándor Petrovics Alica Vásárhelyi Ferencné: Kilencvenéves a debreceni orvosképzés. 3. átdolgozott kiadás (Debrecen, 2008)