Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása

Támogatások elszámolása A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni és év végén célszerű áttekinteni, hogy a támogatások cél szerinti felhasználása az adott határidőre megtörtént-e. 3

a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján. Ez azt jelenti a, hogy a 2009. december 31-ig folyósított és még el nem költött támogatás összege 2013. december 31-i időponttal bevételnek minősül az egyéni vállalkozó és az őstermelő esetében is.. 4

Őstermelői és az egyéni vállalkozói tevékenység együttes folytatása. Ebben az esetben a) őstermelői bevételként kell figyelembe vennie a magánszemélynek az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít azzal, hogy vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minősül; 5

b) egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevételként kell figyelembe vennie az a) pontban említett termékek értékesítéséből származó ellenértéket is; c) az egyes tevékenységek folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania az adózónak, ha tételes költségelszámolást, illetőleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz; 6

d) ha az Szja-tv. másként nem rendelkezik, a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányában kell megosztani azzal, hogy az a)-d) pont rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a magánszemély őstermelői tevékenységből származó bevétele mellett önálló tevékenységből származó bevételt is szerez. 7

A kétféle tevékenységhez használt tárgyi eszközöknél (nem anyagi javaknál) viszont választania kell, hogy azok beszerzési árát és az üzemeltetésükkel kapcsolatos kiadásokat melyik tevékenység bevételével szemben számolja el, mert ezek a költségek (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem oszthatók meg a tevékenységek bevételei között. 8

Készletek számbavétele az egyéni vállalkozó a jelenleg hatályos rendelkezések szerint 4 féle mód közül választhat a bevétele utáni adókötelezettség megállapításakor (vállalkozói szja, átalány, eva, kata), fontos az egyes jövedelemszámítási módok közötti áttérési szabályokat is szem előtt tartani. 9

Általános szabályként elmondható, hogy aki a vállalkozói szja szerinti jövedelemszámításról áttér bármelyik másik háromra, akkor a készlet értékét az Szja-tv. 5. számú mellékletében foglaltak szerint kötelező megállapítania. Azt is fontos tudni, hogy a megállapított készletértéket akkor kell adóköteles bevételnek tekinteni, ha adózó visszatér a vállalkozói szja hatálya alá, vagy ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti. 10

A készletek értékét a leltározás keretében kell megállapítani azzal, hogy leltározás előtt először a selejtezést célszerű elvégezni. A leltározást december 31-i fordulónappal kell elvégezni. A tárgyi eszköz, a nem anyagi javak és az 50 ezer forint beszerzési értéket meghaladó készlet selejtezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben le kell írni a selejtezés okát. A selejtezési eljárás során meg nem semmisített eszközt eltávolíthatatlan azonosító jellel kell ellátni. 11

Beruházás Egyéni vállalkozók és őstermelők esetében is a 100 000 forint egyedi értéket meg nem haladó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében egyösszegben elszámolható a beszerzés időpontjában. Mezőgazdasági őstermelők a tárgyi eszközök beszerzési árát az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolhatják el. Előnyösebb helyzetben vannak a családi gazdaságok tagjai, valamint azok az őstermelők, akik regisztrációs számmal rendelkeznek, mivel ők a beszerzési árat egyösszegben is elszámolhatják. 12

a 200 000 forint egyedi beszerzési, előállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközöket is beszerezni, ez esetben választható, hogy a leírási évek száma két adóév és a leírás mértéke 50-50 százalék. E tárgyi eszközöknél talán a legfontosabb az, hogy használtak, azaz korábban üzembe helyezettek is lehetnek, és a beszerzési ár 50 százalékának leírására akkor is mód van, ha az üzembe helyezésre pl. december 30-án kerül sor. 13

Amennyiben a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a tárgyi eszközt a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet szerint a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség valamelyikében helyezi üzembe, akkor a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. 14

Beruházási hitelhez kapcsolódóan a fizetett kamat 40 %-ában kisvállalkozói kedvezményt érvényesíthet. 15

Veszteségelhatárolás A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezés szerint, az adóévben elszámolt, az elhatárolt veszteség nélkül megállapított vállalkozói adóalap (módosított vállalkozói adóalap) és/vagy őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető az előző évről áthozott veszteség összege. Akkor is ez a szabály, ha az adózó a tevékenységét év közben megszüntette, ezért a veszteség egy része elvész. 16

Mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és őstermelők esetében a tárgyévi veszteség visszamenőleges elszámolására is mód van az adóévet megelőző két évre azzal, hogy az egyes adóévekre a veszteség 30-30 százalékát lehet visszavinni. 17

Az elszámolható költségek felülvizsgálata a) Havi 500 km elszámolása A saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi esetében (ilyennek minősül a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi, valamint adózó vagy házastársa által zárt végű pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi is) az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő - az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül - havi 500 km utat számolhat el útnyilvántartás vezetése nélkül, és ebben az esetben adózónak nincs cégautóadó fizetési kötelezettsége sem. 18

b) Kötelezően fizetendő adók költségek közötti elszámolása - amennyiben adózó a cégautó adót vagy a járulékokat december végén befizeti, akkor a befizetett adók összege a tárgyévi költségek összegét növeli, jelen esetben a 2013. évit. 19

c) Költségek arányosítása Az adóév végén fontos azoknak a kiadásoknak az arányosítása is, amelyek nem kizárólag a jövedelemszerző tevékenység keretében merültek fel. Első lépésként említhetjük személygépkocsik esetében - amennyiben adózó kilométerenként nem a 9 forint általános személygépkocsi normaköltséget alkalmazza - az üzemanyagköltségen felüli kiadások pontos arányának megállapítását az üzleti és magáncélú használat arányában. Az arányt az útnyilvántartás alapján lehet megállapítani, melybe az év eleji és az év végi kilométeróra állást fel kell jegyezni azzal, hogy az útnyilvántartásban csak a hivatali, üzleti utakat lehet szerepeltetni. 20

Ide sorolhatók a rezsiköltségek is, amennyiben a lakás és a telephely egy helyen van. Ebben az esetben is az éves összes kiadást kell az üzleti és a magáncélú használat arányában megállapítani az adott költségemre jellemző adatok alapján. érkező közüzemi számlákat is figyelembe lehet venni az arányosításnál. 21

Jövedelemminimum (elvárt adó) egyéni vállalkozás esetén A jövedelem-(nyereség)-minimumnak az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2%-a minősül. A jövedelemminimum megállapítására vonatkozó szabályok nem vonatkoznak arra az egyéni vállalkozóra, aki az idevonatkozó rendelkezések szerint tevékenységet kezdőnek minősül és/vagy elemi kár ért. 22

A jövedelemminimum megállapításánál jelentőséggel bír a vállalkozói kivét nagyága is, mivel előfordulhat, hogy abban az esetben is fennáll a jövedelemminimum szerinti adózás, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétként veszi fel a jövedelmét. 23

Amennyiben a tárgyévi módosított vállalkozói adóalap nem éri el a korrigált vállalkozói adóalapot, ami az ún. hasonlítási alapul szolgáló összeg, és az egyéni vállalkozó nem a jövedelemminimumot tekinti vállalkozói adóalapnak, akkor az egyéni vállalkozó a tényleges vállalkozói adóalappal csak akkor számolhat, ha a nyilatkozata szerinti adatokkal alátámasztja, hogy a tárgyévi jövedelme miért kevesebb a jövedelemminimumnál. 24

az Szja-tv. az eladásra beszerzett áruk értékét elismeri a jövedelem-(nyereség) minimum megállapításakor, ugyanakkor az egyéb költségeket nem, így pl. egy taxis, fuvaros esetében az üzemanyagköltséget nem lehet levonni az elvárt adóalap megállapításakor annak ellenére sem, hogy a bekerülési értéke a költségek között elszámolható. 25

Vállalkozói kivét A főállású, nem többes jogviszonyban lévő egyéni vállalkozók esetében érdemes az adóév utolsó hónapjában - figyelemmel a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségre is - számba venni, hogy érdemese még vállalkozói kivétet felvenni. Ennek azért van jelentősége, mivel a vállalkozói kivét után a 27 százalék szociális hozzájárulási adót meg kell fizetni akkor is, ha az adóéven belül a korábbi hónapokra nem történt vállalkozói kivét felvétele. 26

Átalányadózás A jövedelem átalányban történő megállapítása esetén az elismert költséghányad megállapításakor nem annak van jelentősége, hogy az egyéni vállalkozónak milyen tevékenységei vannak bejelentve, hanem annak,hogy mely tevékenységből származik bevétele. 27

Szünetelő egyéni vállalkozó amennyiben az adózó az adóév utolsó napján is szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozásokat megillető adókedvezményt a hitel után fizetett kamat tekintetében. 28

Amennyiben adózó az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a szünetelés megkezdése előtt beszerzett kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket beruházási költségként is nyilvántartásba veheti, amennyiben azok üzembe helyezésére és ebből következően az értékcsökkenési leírására nem került sor a szünetelés megkezdése előtt. 29

Mezőgazdasági őstermelők nyilatkozata Amennyiben a tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele a támogatások összege nélkül a 600 000 forintot meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál, akkor élhet nyilatkozattételi jogával is, amennyiben a bevétel 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével összefüggő számlával rendelkezik. 30

A bevétel 20 százalékát kitevő összegű számlák közé csak azt lehet betudni, amelyet az adóévben állítottak ki. Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén, illetve családi gazdaságok esetében figyelemmel kell lenni a létszámra is. A nyilatkozattétel egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséget is jelenthet. 31

Közös őstermelői tevékenységet folytatók A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek, és külön-külön jogosultak, az őstermelőket megillető adókedvezmény igénybevételének az a feltétele, hogy mindenkinek külön-külön legyen regisztrációs száma! 32

Nyilatkozat vagy adókedvezmény A tételes költségelszámolást választó, 4 millió forint bevétel alattiaknak meg kell fontolniuk azt, hogy a bevételből akarnak-e jövedelmet számolni, mivel a megállapított jövedelem eho alapot képez akkor is, ha a 100 ezer forint adókedvezmény miatt nincs Szja-fizetési kötelezettség. Nem képez eho alapot továbbra sem az az összeg, ami után megfizették a szociális hozzájárulási adót. 33

Példa: A 4 millió forint alatti bevétellel rendelkező, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a járulék alapja az előző évi bevétel 20 százaléka, az egészségügyi hozzájárulás alapja pedig a tárgyévi bevétel 5 százaléka (mértéke 15 százalék). Ha az őstermelő 2012. évi bevétele 1 millió forint, a járulékok alapja így 2013-ban 200 000 forint volt. Ha a 2013. évi bevétel 3 millió forint volt, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapja (bevétel 5 százaléka, azaz 150 000 forint) alacsonyabb, mint a járulékok alapját képező előző évi bevétel 20 százaléka, így egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. 34