ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

Átírás

1 ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályi hivatkozások révén könnyebben eligazodhat. Ha teheti, vegye igénybe a NAV honlapján található JAVA programot ( A kitöltési útmutató az Szja tv. ismeretét nem pótolja! A 1153-as bevallás főlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidő, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak, vegye ezeket figyelembe a kitöltésnél! Az azonosító adatait a es lapokon is ki kell töltenie. A nyomtatványon csak a fehéren hagyott részeket töltse ki. Az útmutató tartalma: 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók 1.2. A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok 1.3. Családi gazdaságok adózása 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása 2.2. A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján 2.3. Bevételek 2.4. A költségek elszámolásáról 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén 2.6. Veszteség elszámolása 2.7. Veszteségelhatárolás 3. Egyéb adatok 1. A mezőgazdasági őstermelésből (kistermelésből) származó jövedelem (veszteség) kiszámításához szükséges tudnivalók 1.1. Általános tudnivalók A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározza a mezőgazdasági őstermelő 1, a mezőgazdasági kistermelő 2, valamint a mezőgazdasági őstermelői tevékenység 3 fogalmát. Meghatározza továbbá a saját gazdaság fogalmát, melybe beletartozik a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az őstermelő rendelkezik. 4 1 Szja tv pont 2 Szja tv pont 3 Szja tv. 6. sz. melléklet I. pont 4 Szja tv a), c) pont

2 2 Családi gazdálkodónak 5 az a személy minősül, amely a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyezteti. A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell. Változás! augusztus 01-től a gazdálkodó család tagja lehet a családi gazdálkodó testvére is 6. Őstermelői tevékenységük tekintetében őstermelőnek minősülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjaik. A regisztrált mezőgazdasági termelő az a magánszemély, akit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben mezőgazdasági termelő magánszemélyként tartanak nyilván. 7 Az őstermelői igazolvány 8 csak az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az őstermelői igazolványa alapján folytatott tevékenységét január 1-jét megelőzően kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a évre legkésőbb, március 19-éig érvényesíttetnie kellett 9, ellenkező esetben Ön 2011-ben csak az érvényesítés napjától tekinthető őstermelőnek, ezért a január 1-je és az érvényesítés napja közötti időszakban érkezett (kézhez vett) bevételét és felmerült költségét a 1153-A lap 7. sorába írja be. Amennyiben a következőkben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az említett termékek értékesítéséből származó bevételének a teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 1153-A lap 7. sorában tüntesse fel! Az éti csiga a természetvédelemről szóló évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyűjthető. Amennyiben az éti csiga gyűjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az, mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül. 10 Az egyéni erdőgazdálkodói tevékenység akkor minősül őstermelői tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik. Az erdőbirtokossági társulatokban lévő erdőtulajdonosok esetén az erdei haszonvételből származó bevételt az őstermelői igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdő tulajdonosánál mezőgazdasági őstermelésből származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó erdei haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdőtulajdonos jogai között sorolja fel. Az erdőgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján az erdőgazdálkodótól kapott és az erdőgazdálkodónak fizetett összeg vehető figyelembe. Egyéni vállalkozóként kötelesek gazdálkodni azok a magánszemélyek, akik az erdőterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezőgazdasági utalványt is évi LV. tv. a termőföldről, 3. h), i) pont évi LV. tv. 3. j) pont évi XVII. tv. 26. (1) a) pont 8 Szja tv b) pont 9 228/1996 (XII. 26) Korm. rendelet 6. (2) a) 10 Szja tv. 6. sz. melléklet I. a) pont

3 3 felhasználtak az erdőterület megvásárlásától vagy kimérésétől, illetőleg birtokbavételi lehetőségétől számított öt évig. 11 Ha a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevétele az évi Ft-ot meghaladta, akkor ennek a bevételének a teljes összegét (és az ebből származó jövedelmét) a 1153-A lap 7. sorában kell feltüntetnie. 12 A karácsonyfa értékesítéséből származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik. A vámtarifaszámú rózsa ideértve az oltott rózsát is értékesítéséből származó bevétel értékhatártól függetlenül őstermelésből származó bevételnek minősül. A törvényi feltételek 13 megléte esetén sem tekinthető őstermelői bevételnek a vámtarifa szám alá tartozó szőlőbor értékesítéséből származó bevétel. 14 A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket az adott évben 0,5 litert meghaladó kiszerelésben (kifizetőnek, és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztó részére) értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Ha a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy az értékesítés nem kizárólag az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének. Ha a saját termelői borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját előállítású őstermelői terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az ebből származó bevételei önálló tevékenységből (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minősülnek 15 (a 1153-A lap 7. sora, illetve az egyéni vállalkozók lap 421. sora). AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSSAL SZEMBENI EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE A mezőgazdasági őstermelő a rehabilitációs hozzájárulás, valamint az agrártermelés költségeit csökkentő támogatások visszafizetési kötelezettségét a február 27-éig beadandó 1101-es bevallásban tudja bevallani. A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az NY jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. A foglalkoztatói minőségben keletkezett adó-, járulék-, és hozzájárulás kötelezettség bevallására a 1108-as és a 1108E számú bevallás szolgál(t) A közös őstermelői igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok 16 Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az őstermelésből származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia évi XXV. tv Szja tv. 6. sz. melléklet I. b) pont 13 Szja tv. 6. sz. melléklet I. c) pont 14 Szja tv. 6. sz. melléklet II/B) 19. pont 15 Szja tv. 6. sz. melléklet I. c) pont 16 Szja tv. 78/A.

4 4 Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján, illetve az Szja tv. rendelkezései alapján számolható el költség. A közös őstermelői tevékenység időszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az őstermelői tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az őstermelőket megillető kedvezményekre. 17 A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózóknak, illetve a családi gazdaságok tagjainak külön-külön kell regisztrációs számmal rendelkezniük, amennyiben a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmük után adókedvezményt kívánnak érvényesíteni. A közös gazdálkodás időszakában átalányadózás választása esetén a bevételekről, tételes költség elszámolás alkalmazásakor a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlő arányban (beleértve a támogatás címén bevételként figyelembe vett összegeket is) kell felosztani, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági terméket melyik családtag értékesítette, vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Ez alól kivétel a gépjármű használattal összefüggő, számlák alapján elszámolt kiadás. Az ilyen kiadást csak a gépjárműhasználattal összefüggő költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla és a járműről vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. 18 Útnyilvántartás vezetése nélkül, a közös őstermelői igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú vagy az általuk zárt végű lízingbe vett (ideértve a házastárs tulajdonát képező és a házastárs által zárt végű lízingbe vett személygépkocsit is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. 19 A közösen gazdálkodó családtagoknak az adóévben azonos módon kell elszámolniuk a gépjárműhasználattal kapcsolatos kiadásaikat. Ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezőgazdasági őstermelő veszteséget határolt el, akkor az ilyen veszteséget csak az számolhatja el a közös őstermelői tevékenységből származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett őstermelői tevékenysége során keletkezett. 20 Amennyiben a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és tételes költségelszámolás esetén a költséget fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös őstermelői tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követően érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelőző időszakot érintő, de azt követően érkező bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függően kell figyelembe venni, hogy azt ki kapta meg ténylegesen. A közös őstermelői tevékenységből kivált családtag az őstermelői 17 Szja tv Szja tv. 6. sz. melléklet III. c) pont 19 Szja tv. 3. sz. melléklet IV/8. pont 20 Szja tv. 22. (2)-(5) bekezdés

5 5 tevékenységét önállóan tovább folytathatja, de az év hátralévő részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös őstermelői tevékenység idejére választott a családtagjaival. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás időpontjában felosztott, őt megillető bevételnek (és költségnek) az összegét is Családi gazdaságok adózása 21 A termőföldről szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységek folytathatók. Mezőgazdasági tevékenységnek minősül 22 a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az előzőekben felsorolt a családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos az Szja tv. szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység 23 a falusi és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészárufeldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás). A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjai az őstermelői bevételükből a közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodó őstermelőkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. A kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt folytatja önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében. Abban az esetben, ha a közös gazdálkodást megelőzően, de az adóéven belül az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor a korábbi választásuktól függetlenül az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Amennyiben a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az őstermelői vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdasághoz tartozó, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége értékhatártól függetlenül az üzembe helyezés évében egy összegben is elszámolható. A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni. Ha a családi gazdálkodó, illetőleg a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag kiegészítő tevékenységét önálló tevékenység keretében folytatja, akkor a 10%-os vélelmezett költséghányad vagy tételes költségelszámolás alkalmazásával állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a tételes költségelszámolás módszerét választja akkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételével szemben a költségek csak bizonylatok alapján (tételesen) számolhatók el évi LV. tv. a termőföldről évi LV. tv. 3. (k) pont évi LV. tv. 3. (l) pont

6 6 Ha a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag az őstermelői tevékenység mellett más önálló tevékenységet is folytat (pl. bérbeadás), akkor a családi gazdálkodói és az önálló tevékenységre az adóalap megállapítása miatt, a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket, elkülönítve kell nyilvántartani. Azokat a költségeket, amelyek mindkét tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, ha a törvény másként nem rendelkezik. A mezőgazdasági kistermelő a törvényben meghatározott feltételekkel átalányadózást is választhat. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a es bevallási lapon lehet nyilatkozni. 2. Az őstermelésből származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó tudnivalók 2.1. Támogatások elszámolása 24 A január 1-je és december 31-e között igényelt és kiutalt támogatások elszámolása A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt. Amennyiben a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthető, de ezzel megegyező összegű bevételt is el kell számolni január 1-jétől kezdődően a költségek fedezetére vagy fejlesztésre kapott támogatásnak csak az az összeg minősül, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 25 A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál bevételként nem kell figyelembe venni, feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el. 26 Amikor a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthető. Amennyiben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított és az adóévet megelőzően bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenőrzés benyújtásával helyesbíthető. Ilyenkor a visszafizetési 24 Szja tv Szja tv pont 26 Szja tv. 7. (1) v) pont

7 7 kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem érvényesíthető. Az átalányadózás időszakában önálló tevékenységből származó bevételként (1153-A lap 7. sor) kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. 27 Egységes területalapú támogatás 28 Az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét, a folyósítás évében kell bevételként figyelembe venni! Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a későbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett összeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely adóévben a visszafizetés megtörtént. Egyéb jogcímen folyósított támogatás Az előzőekben nem említett más, egyéb jogcímen kapott jogszabály alapján kiutalt támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni, amennyiben az nem tekinthető költségek fedezetére és/vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. Ilyen támogatás például a jövedelmet pótló támogatás erdőtelepítés esetén. Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezőgazdasági őstermelésből származó éves bevétele nem több Ft-nál, nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha azonban meghaladja a bevétele a Ft-ot, az egész bevételét figyelembe kell vennie. Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatár megemelkedik a bevételként figyelembe vett támogatások összegével A jövedelem megállapítása költségelszámolás alapján Amennyiben az adóévben nem választotta az átalányadózást, akkor a jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. Az első módszer szerint a 10%- vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90%-a minősül jövedelemnek. Ebben az esetben a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20%-át az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és/vagy igazoltan felmerült kiadások tételes figyelembevételével kell a bevételéből a jövedelmét megállapítania. Őstermelői adókedvezmény 30 Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az őstermelésből származó 27 Szja tv. 51. (1) 28 Szja tv pont; 2. sz. melléklet III. pont 29 Szja tv. 7. (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek, azt a bevallás 7. sorában lehet figyelembe venni. 30 Szja tv. 39. (1) bekezdés

8 8 jövedelme után adókedvezményt érvényesíthet a 1153-B lap 33. sorában. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az őstermelő (közös gazdaság esetén is csak az, aki) rendelkezik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott regisztrációs számmal és ezt a számot a bevallásában feltünteti. Ez a kedvezmény agrár de minimis támogatásnak minősül Bevételek 31 A es lap kitöltése A évi adóalapba beszámító bevételek 341. sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie. Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor a támogatások elszámolására vonatkozó részt az útmutató 2.1. pontjában is olvassa el! Bevételnek minősül különösen: az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a bevételhez hozzászámítani a fentieket, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.) az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ilyen a felelősségbiztosítás címén felvett összeg is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; a kapott kamat; a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; (Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékű jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebből származó bevétel után a es lap sorainál leírtak szerint kell eljárni.) az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel; 31 Szja tv. 17., 22. (7) bekezdés; 2. sz. melléklet I. pont

9 9 (Az erdőfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget akác és lágy lombos célállomány esetén az erdőfelújítás kezdő évét követő 5 éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló időszak az erdőfelújítás kezdő évét követő 8 év. Az előzőek szerinti határidőkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenően a normatív támogatás mértékéig terjedő összeg igazolás nélkül levonható a bevételből.) a Ft-nál magasabb egyedi értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor, - ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta - a beszerzés időpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100%-ával, két éven belül a 66%-ával, három éven belül a 33%-ával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni. Akkor sem kell a bevételt növelni, ha az ellenszolgáltatás nélkül történő átadásra adófizetési kötelezettség mellett került sor; őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld és mezőgazdasági vagyoni értékű jogok eladásából származó bevétel. Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevételnek minősül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára. (Költség, a termék vagy az állat kihelyezési értéke.) 32 Ha az őstermelői tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat 33, akkor őstermelői bevételként kell figyelembe vennie az őstermelői tevékenység során előállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az őstermelői bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költség.) A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése esetén bevételként figyelembe veendő, további tételek 34 Ha az őstermelői tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységből származó jövedelmét a megszűnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az őstermelői tevékenység megszüntetése esetén az előzőekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia: a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét; a december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén a , december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően történt beszerzés esetén az Ft-ot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és a gyártó eszközt is) leltári értékét; a gazdasági épület, a jövedelemszerző tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a bevallás benyújtásáig még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.) 32 Szja tv pont c) alpont 33 Szja tv. 22. (7) bekezdés 34 Szja tv. 2. sz. melléklet II. pont

10 10 Amennyiben a tevékenység megszüntetését követően, de az éves adóbevallás benyújtását megelőzően érkezett még bevétele az őstermelői tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét, még évi bevételként vegye figyelembe (pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak évben, de még a bevallásának a benyújtása előtt kapta meg). Ha az adóbevallásának a benyújtását követően is érkezik még az őstermelői tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a évről benyújtott személyi jövedelemadó bevallásában alkalmaznia. A bevételéből levonhatja a korábbi őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne, mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évéről készített adóbevallásának az önellenőrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetőséggel élni kíván, akkor a évről benyújtott adóbevallásába nem írhatja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenőrzés benyújtásával érvényesít majd sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből a évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás 35 bevételként figyelembe vett részét írja be! 343. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egységes területalapú támogatás 36 összegét írja be! 344. sor: Ebbe a sorba a 341. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be! Bevételt csökkentő tételek 37 Bevételt csökkentő kedvezmények érvényesítésére csak tételes költségelszámolás esetén van lehetősége. A 345., a 346. és a 347. sorokban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során (nem lehet megosztani) sor 38 : Amennyiben legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbér 39 összegével csökkentheti az őstermelésből származó bevételét sor 40 : A sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott, volt szakképző iskolai tanuló, valamint az Szja tv. rendelkezése szerint korábban munkanélküli 41, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy alkalmazottként történő foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át e személyek után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével a bevételét csökkentheti amellett, hogy ez az összeg költségként is (a 356. sorban) elszámolható. 35 Szja tv pont, Szja tv pont 37 Szja tv Szja tv. 21. (1) bekezdés a) pont 39 Szja tv pont 40 Szja tv. 21. (2)-(3) bekezdés 41 Szja tv pont

11 11 A kedvezmény összegét e sor b oszlopába írja be. E sor a oszlopában a b oszlop összegéből a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló és a szabadságvesztésből szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel levonható összeget tüntesse fel sor 42 : A szakképző iskolai tanulóval kötött jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával ( Ft), ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12%-ával (9 360 Ft) csökkentheti a bevételét sor 43 : Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevételéből az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatás értékének megfelelő összeget írja be akkor, ha az kevesebb, mint amennyit befizetett. Ellenkező esetben a befizetett összeget szerepeltesse itt sor: A bevételt csökkentő tételek ( sorok) együttes összegét írja ide sor: Az adóalapba beszámító bevételéből (a 341. sor b oszlopába írt összegből) vonja le a bevételt csökkentő tételek együttes összegét (349. sor b oszlopába írt összeg) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentő tételek összege (349. sor b oszlop) meghaladja a bevételét (341. sor b oszlopának adata), ebbe a sorba nullát írjon A költségek elszámolásáról 44 Költséget az Szja tv. 3. számú melléklete szerint lehet elszámolni. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történő vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerűsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely megfelel az Szja tv-ben meghatározott feltételeknek. 45 (Például, ha permetezőgépet vásárol adószámmal nem rendelkező magánszemélytől és azt kizárólag az őstermelői tevékenységéhez használja, a vételárat akkor tudja költségként elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerződést kötnek.) Ha Ön a mezőgazdasági őstermelői tevékenységét évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírást időarányosan a tevékenység megkezdésének időpontjától az adóév végéig hátralévő napok számának figyelembevételével lehet elszámolni. Az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében csak akkor számolhatja el, ha az őstermelői igazolványt március 20-a előtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja. 42 Szja tv. 21. (1) bekezdés a) pont 43 Szja tv Szja tv. 4. (3)-(4) bekezdés; 18. ; 22. ; 3. sz. melléklet 45 Szja tv. 10. (7) bekezdés

12 12 Az értékcsökkenési leírás az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint számolható el 46. (Lásd: az útmutató mellékletében.) Az a magánszemély, aki az erről szóló kormányrendelet 47 szerint regisztráltatta magát, valamint az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képező tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés időpontjában egy összegben is elszámolhatja. Amennyiben a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik (pl. az őstermelői vagy a vállalkozói) tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthető költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különböző tevékenységek között. Ha például őstermelőként a traktorjával nemcsak a saját földjét műveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, el kell döntenie, hogy a költségeket mely bevételével szemben számolja el. Az előzőekben nem említett minden más, az őstermelői és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani! A mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztani! A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (a 2.1. pontban leírt) szabályokat is. Az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy főre számítva kell a bevallásukban szerepeltetniük. Nem minősül elismert költségnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés. 48 Elismert költség 351. sor 49 : Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén a személygépkocsi kivételével a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50%-a számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az őstermelésből származó éves bevételének (341. sor adata) az 1%-át. Ezen túlmenően a évben vagy korábban vásárolt, de a évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1%-a, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10%-a is elszámolható. A leírási kulcsok jegyzékét, valamint az értékcsökkenés elszámolásával kapcsolatos fontosabb tudnivalókat az útmutató mellékletében találja. 46 Szja tv. 11. sz. melléklet II. pont /2007. (X. 4.) Korm. rend. 5. (3) bekezdés f) pont 48 Szja-tv. 3. számú melléklet V. 12. pont 49 Szja tv. 3. sz. melléklet I. fejezet

13 sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy előállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az őstermelői tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az időszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel időpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni sor: Ebbe a sorba a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be. Ha Ön az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó vagy a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja, akkor a családi gazdaság részét képező vagy ahhoz tartozó évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Ezt az egyösszegű költségelszámolást, a kormányrendeletben meghatározott regisztrált termelő is választhatja. (A beszerzési ár egy összegben elszámolható akkor is, ha a tárgyi eszközöket, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.) 354. sor: Ez a sor az őstermelői tevékenységével összefüggő pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történő vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés időpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Az üzembe helyezés időpontját követően az adóévben fizetett kamat (kezelési költség) összegét írja ebbe a sorba sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelőző három éven belül beszerzett bizonylattal igazolt beszerzési költséget a kezdés évében elszámolhatja, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el sor: E sor b oszlopába a sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait írja be. Az a oszlopba a b oszlop összegéből a nem megállapodás alapján befizetett saját társadalombiztosítási járulék, valamint az egészségügyi hozzájárulás összege írandó. Költség az Szja tv. 3. sz. melléklete szerint érvényesíthető. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként. A Tbj. rendelkezése szerint a 8 millió forint bevételt el nem érő mezőgazdasági őstermelőnek (kistermelőknek) a nyugdíjbiztosítási járulékot is magában foglaló 10,0 százalék mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetnie, ezért a befizetett 10,0 százalék nyugdíjjárulékból arányosítva annak 71 %-a a költségek között elszámolható. Ebbe a sorba írja be az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére január elsejét

14 14 megelőzően kötött szerződés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegből a lízingbe vevőnél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerződés szerinti futamidő 1 hónapjára eső összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3%-ának, ingatlan esetén 1,1%-ának megfelelő összeg számolható el. Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felső korlátja alapján - több személygépkocsi esetében is - az őstermelésből származó éves bevétel 1%-áig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg. Költségként számolhatók el az őstermelői tevékenységhez használt jármű(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. 50 Ha a tulajdonában álló és a zárt végű lízingbe vett személygépkocsi után tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást számol el, akkor cégautóadó 51 fizetésére kötelezett. A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a számú Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig. A megfizetett cégautóadó összege a költségek között elszámolható. Az üzemanyagköltséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az állami adóhatóság által havonta közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a fogyasztási norma mértékénél. 52 Egy adott negyedéven belül vagy csak számla alapján vagy csak a NAV által közzétett árral lehet számolni. Az állami adóhatóság által a évre közzétett üzemanyagárak a 1153-as bevallás kitöltési útmutatójának a mellékletében találhatók meg. Az üzemanyag forgalmi adóját levonásba helyező magánszemély nem alkalmazhatja a NAV által közzétett üzemanyagárat, az üzemanyag költségelszámolás csak tételesen, a számlák alapján, nettó összegben történhet. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetőség van kilométerenként 9 Ft 53 általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más a jármű fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül a saját tulajdonban lévő személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) havi 500 km út elszámolható 54 átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 9 Ft általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az őstermelői tevékenység teljes időszakára lehet alkalmazni. (Saját 50 Szja tv. 5. sz. melléklet II. /7. 51 Gépjárműadóról szóló évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/A /1992. (IV. 1.) Kormányrendelet 53 Szja tv. 3. sz. melléklet IV. fejezet (3) pontja 54 Szja tv. 3. sz. melléklet IV. fejezet (8) pontja

15 15 tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a házastárs tulajdonában lévő, illetve az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi is.) A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármű esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerződés alapján ezek a kiadások a bérbevevőt terhelik sor 55 : Amennyiben Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelői költségátalányt is érvényesíthet. Kistermelői költségátalány címén a bevételt csökkentő kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (350. sor adata) a 40%-át számolhatja el költségként. Ha kistermelői költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a későbbi évekre sor: Ebben a sorban a évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse ( sorok összege). Ha Ön a 10%-os költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10%-ának megfelelő összegű költséget írja ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebben a sorban a 10%-os költséghányaddal számolt, a és a 360., 362. sorokban nem szerepeltethet adatot! A jövedelem megállapítása 359. sor: Itt kell szerepeltetnie a mezőgazdasági őstermelésből származó évi jövedelmét, amely a 350. sor összegének a 358. sor összegét meghaladó része sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a évi as bevallási lap 372. sorában kimutatott veszteségéből évben kíván elszámolni. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget vegye először figyelembe (olvassa le a 2.6. pontnál leírtakat!) sor: Ebbe a sorba a mezőgazdasági őstermelésből származó, a évi összevont adóalapba tartozó jövedelmét írja be, amely a 359. sor összegének a 360. sor összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 1153-A lap 10. sorának a oszlopába, valamint az adóalapkiegészítés (27%) összegével növelten kell a 10. sor d oszlopában szerepeltetni. Ezen összeg után a 27%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a es lap 287. sorában, amennyiben az őstermelésből származó bevétele a támogatások összege nélkül a 4 millió Ft-ot meghaladta a évben. A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. 56 A veszteség megállapítása 362. sor: Ha a évben felmerült költségei (358. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (350. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 358. sorba írt összegnek a 350. sorba írt összeget meghaladó részét) ebbe a sorba írja be. Ha a 357. sorba is írt adatot és emiatt lenne vesztesége, akkor ebbe a sorba nullát írjon. 55 Szja tv. 22. (6) bekezdés 56 Eho tv. 3. (5) bekezdés

16 16 A as lap kitöltése 2.5. A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén 57 Ha Ön a évre az átalányadózást választotta és az adóévben jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott, és bevételként elszámolt támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó bevétele nem több Ft-nál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. Az átalányadózás adóévre történő választásáról Önnek a évi 1053-as személyi jövedelemadó bevallásában, illetve a tevékenység évközi megkezdésekor nyilatkoznia kellett! Ha ezt a nyilatkozatot nem tette meg, akkor a évre nem alkalmazhatja az átalányadózást. Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére elveszíti az átalányadózás szabályai szerint az adózás lehetőségét, az az őstermelő, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben. Az átalányadó választására és alkalmazására jogosító bevételi értékhatár megemelkedik a bevételként figyelembe vett támogatások összegével. 58 Amennyiben az átalányadózás feltételei nem teljesültek, akkor Ön a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint, tételes költségelszámolással vagy a 10%-os költséghányad levonásával állapíthatja meg. Ebben az esetben a es lap soraiban kell a jövedelmét feltüntetnie. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás időszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (előállítási) értékének az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Az átalányadózást megelőzően elhatárolt veszteségből az átalányadózás időszakában évenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadózás időszakában önálló tevékenységből származó bevételként (1153-A lap 7. sor) kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást. Nem minősül bevételnek a célszerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból folyósított támogatás összege feltéve, hogy a támogatás célszerinti felhasználása révén teljesített kiadásait a költségek között nem számolta el 59. A területalapú és az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét viszont az őstermelői bevételek között kell elszámolni. Az átalányadózás választása esetén az őstermelői tevékenységéből származó bevételből, a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével 57 Szja tv. 50. (2) bekezdés 58 Szja tv. 7. (3) bekezdés Az átalányadózás ideje alatt kapott támogatások összegét a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni. A költségek fedezetére és fejlesztési célra előre folyósított támogatás összege nem része az egyéni vállalkozásból származó bevételnek, azt a bevallás 7. sorában lehet figyelembe venni. 59 Szja tv. 7. (1) v) pont

17 17 az állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó termék értékesítéséből származó bevételnek a 6%-a, más, egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek (ideértve a támogatások összegét is) pedig a 15%-a a jövedelem sor: Ebben a sorban a mezőgazdasági kistermelői tevékenységéből származó, illetőleg azzal összefüggő összes bevételét tüntesse fel. Ha Ön e tevékenységéhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást kapott, és azt bevételnek tekintette, vagy az annak minősült akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 1153-A lap 7. sorában tüntesse fel sor 60 : Ennek a sornak az a oszlopába a 363. sorban feltüntetett bevételének azt a részét írja be, amely állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származott sor 61 : Ennek a sornak az a oszlopába a 363. sor összegéből a évben folyósított területalapú (földalapú) támogatás összegét írja be sor: A 363. sor összegéből az egyéb jogcímen folyósított támogatás összegét írja be, ha az nem tekinthető költségek fedezetére, vagy fejlesztési célból folyósított támogatásnak sor 62 : Ebben a sorban az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét állapítsa meg. Ha a bevétele nem kizárólag állattenyésztésből vagy állati termékek előállításából származik, hanem egyéb őstermelői tevékenységből is, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania: állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származó bevétel a 364. sor a oszlop 6 %-a a jövedelem; őstermelői tevékenységből származó további bevételei esetében a bevétel 15%-a a jövedelem. A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor b oszlopába beírnia. A mezőgazdasági őstermelő átalányban megállapított jövedelme az összevont adóalap részét képezi, ezért a kiszámított jövedelmet a 1153-A lap 11. sor a) oszlopában is fel kell tüntetni, és az adóalap-kiegészítés (27%) összegével növelten a 1153-A lap 11. sor d) oszlopába is be kell írni. Az átalányban megállapított jövedelem - adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett összege - után 27%-os egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. 63 A biztosított mezőgazdasági őstermelőt terhelő egészségügyi hozzájárulás alapját csökkenteni kell a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő járulékok alapjával. 64 Az így megállapított kötelezettségét a es lap 287. sorában kell bevallania. 60 Szja tv. 53. (1) bekezdés e) pont 61 Szja tv pont 62 Szja tv. 53. (1) bekezdés e) pont 63 Eho tv. 3. (1) bekezdés 64 Eho tv. 3. (5) bekezdés

18 Veszteségelszámolás 65 A évben vagy azt követően keletkezett és elhatárolt veszteség bármely későbbi adóévben (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének évében) az őstermelő döntése szerinti megosztásban elszámolható. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenőlegesen a megelőző két adóévre a bevallott, illetve az önellenőrzés vagy adóellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is elszámolható. Az átalányadózás időszakában és a 10%-os költséghányad alkalmazása esetén, a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. A december 31-éig keletkezett, a jövedelemmel szemben még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint számolható el. A december 31-éig keletkezett korlátozott időtartamra elhatárolható veszteség összege utoljára a adóévben volt elszámolható. A évet megelőző évek veszteségének továbbviteléhez az adóhatóság engedélyét kellett kérni abban az esetben, ha az a tevékenység kezdésének évét követő negyedik adóévben vagy később keletkezett és az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem érte el a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50%-át, vagy akkor, ha az őstermelői tevékenysége alapján a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Azt a veszteséget, amely elhatárolásához adóhatósági engedélyt kellett kérni, a kérelem elmulasztását követően, önellenőrzés alapján az adóhatóság nem engedélyezheti. A évi elhatárolt veszteségre már alkalmazható volt a veszteség adóhatósági engedélyeztetés nélküli elhatárolása. 66 A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett Veszteségelhatárolás sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet önellenőrzéssel kíván a adóévben keletkezett veszteségéből (362. sor) és/vagy év(ek)re elszámolni. A évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenőleg a és a évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az őstermelői tevékenységéből adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenőleges elszámolása esetén a és/vagy években bevallott őstermelői tevékenységből származó jövedelmét önellenőrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenőrzéshez a évre a 0953-as, a évre 1053-as nyomtatványt kell felhasználnia.) Ha ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozik a veszteség visszamenőleges elszámolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van módja e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendő adónak a korrekcióját. 65 Szja tv. 22. (1)-(5) bekezdés 66 Szja tv. 22. (4) bekezdés 67 Szja tv. 22. (2), (3) bekezdés

19 sor: Ebbe a sorba a évi vesztesége (362. sor) összegét írja be, vagy ha ebből a 369. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget, a 362. és a 369. sor különbözetét írja be sor: A korábbi évekről áthozott, évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse ebben a sorban. Az átalányadózás időszakában a nyilvántartott veszteség összegéből adóévenként 20-20%-ot elszámoltnak kell tekinteni. Ezt szintén ebben a sorban vegye figyelembe! 372. sor: Ebben a sorban a 370. és 371. sorokba írt adatok együttes összegét tüntesse fel. 3. Egyéb adatok 374. sor: A vásárolt és a saját termelésű összes anyag, áru, félkész- és késztermék december 31-én felvett leltár szerinti értékét írja be ebbe a sorba sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítő családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem bruttó összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fő alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az a oszlopba kell beírni. Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot! (Az alkalmazott munkabéréből levont személyi jövedelemadó előleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget, továbbá az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget a 1108-as bevallásban kellett szerepeltetni.) 376. sor: A vevők, megrendelők december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel itt sor: A december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja ide sor: Ebbe a sorba a évben a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás összegét írja be sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből azt az összeget írja, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegéből bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el sor: Ebbe a sorba a 378. sor összegéből a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra január 1-jét követően folyósított támogatatás összegének még fel nem használt részét írja be sor: Ebbe a sorba a január elsejét megelőzően előre folyósított támogatás még fel nem használt részét írja be sor: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be Szja tv pont 69 Szja tv Szja tv pont

20 sor: Ebben a sorba a 356. sor összegéből az internet használati díját szerepeltesse. Azon őstermelők esetében, akik bevallás benyújtási kötelezettségüknek havonta kötelesek elektronikus úton eleget tenni, az internet használatért fizetett díj 50%-a számolható el költségként. Egyebekben az internet használatért fizetett díj 30%-a érvényesíthető költségként.