A légnyomás. Makra László



Hasonló dokumentumok
Fogalma. bar - ban is kifejezhetjük (1 bar = 10 5 Pa 1 atm.). A barométereket millibar (mb) beosztású skálával kell ellátni.


A hidrosztatika alapegyenlete vektoriális alakban: p = ρg (1.0.1) ρgds (1.0.2)

Kutatói pályára felkészítı akadémiai ismeretek modul

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

Gáztörvények. Alapfeladatok

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA

Folyadékok és gázok mechanikája

Mőködési elv alapján. Alkalmazás szerint. Folyadéktöltéső nyomásmérık Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérık. Manométerek Barométerek Vákuummérık

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2. METEOROLÓGIAI MÉRSÉSEK MÉRÉSEK ÉS ÉS MEGFIGYELÉSEK

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Folyadékok és gázok mechanikája. Fizika 9. osztály 2013/2014. tanév

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

A LÉGKÖRBEN HATÓ ERŐK, EGYENSÚLYI MOZGÁSOK A LÉGKÖRBEN

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Fizikai olimpiász. 52. évfolyam. 2010/2011-es tanév. B kategória

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok mechanikája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

FOLYTONOS TESTEK. Folyadékok sztatikája. Térfogati erők, nyomás. Hidrosztatikai nyomás szeptember 19.

óra C

Euleri és Lagrange szemlélet, avagy a meteorológia deriváltjai

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

MÉRÉSI JEGYZİKÖNYV. A mérési jegyzıkönyvet javító oktató tölti ki! Mechatronikai mérnök Msc tananyagfejlesztés TÁMOP

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

Bor Pál Fizikaverseny 2013/2014-es tanév DÖNTŐ április évfolyam. Versenyző neve:...

Szilárd testek rugalmas alakváltozásai Nyú y j ú tás y j Hooke törvény, Hooke törvén E E o Y un un modulus a f eszültség ffeszültség

Mivel foglalkozik a hőtan?

Készítette: Nagy Gábor (korábbi zh feladatok alapján) Kiadja: Nagy Gábor portál

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK, MŐSZEREK

Légköri termodinamika

d) Az a pont, ahova a homorú tükör az optikai tengely adott pontjából kiinduló sugarakat összegyőjti.

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

Függőleges mozgások a légkörben. Dr. Lakotár Katalin

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

alapján Orova Katalin Szűcs Sándor

A 35 éves Voyager őrszondák a napszél és a csillagközi szél határán

Christiaan Huygens ( ) 1695) Horologium (1658)

ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA 2.

TEMADUR EFFECT EXTRA Kiállítás kelte: /5

b) Adjunk meg 1-1 olyan ellenálláspárt, amely párhuzamos ill. soros kapcsolásnál minden szempontból helyettesíti az eredeti kapcsolást!

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

Kínaiak i.e. 37. kis fejfájás és nagy fejfájás hegyek Jose de Acosta spanyol hódítókat kísérı jezsuita pap Peruban AMS tkp. egy tünetegyüttes:

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Klíma-komfort elmélet

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

1.9. A forgácsoló szerszámok éltartama

Hidrosztatika, Hidrodinamika

a világ rendszere determinizmus: mozgástörvények örvényelmélet tehetetlenség ütközési törvények matematikai leírás

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

Feladatok a Diffrenciálegyenletek IV témakörhöz. 1. Határozzuk meg következő differenciálegyenletek általános megoldását a próba függvény módszerrel.

víz elvezetésére, vagy felfogására szolgáló létesítményekben, árkokban, gátakban, öntözıberendezésekben, vízügyi

Szegedi Péter ( ) 1695) ( ) 1659) fiztort1 1

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Differenciálegyenletek december 13.

Hőtan I. főtétele tesztek

DÖNTİ április évfolyam

Feladatok az 5. hétre. Eredményekkel és teljesen kidolgozott megoldásokkal az 1,2,3.(a),(b),(c), 6.(a) feladatokra

Hütökészülékek. Oktatás - II. rész. BUDAPEST - Attila Kovács. ESSE - Wilhelm Nießen

Lineáris algebra 2. Filip Ferdinánd december 7. siva.banki.hu/jegyzetek

Szakmai fizika Gázos feladatok

Reakciókinetika és katalízis

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

IK Vezetıtér és környezete

Modern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

A GUMIABRONCS

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Normál eloszlás

Figyelem, próbálja önállóan megoldani, csak ellenőrzésre használja a következő oldalak megoldásait!

Az éghajlat el rejelz

Hangterjedés szabad térben

Mérés alapelve, mértékegységek, számolási szabályok. Gyenes Róbert, Tarsoly Péter

Reflexológia, mikrorendszerek vizsgakérdések-megoldások

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges id szak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A forgalomsűrűség és a követési távolság kapcsolata

Átírás:

Sőrü süket hullám! óh nehéz varázs szél! Éled a holt, s holtként hányódik ami él. Veti a vak áradás! Mint a füvek, mint a füvek, mintha futnánk, pedig csak a szél fut és mi nem is tudnánk: velünk is a szél csatáz. Babits Mihály: Milyen ideges napok! (részlet) A légnyomás Makra László

A levegı az alkotó gázok molekuláiból áll, melyek mindenütt megtalálhatók. Mint minden anyagnak, a levegı-molekuláknak is van tömegük.

Légnyomás A nehézségi erı a levegı-molekulákat a földfelszín felé vonzza, ezáltal súlyt adva nekik. A bennünket körülvevı levegımolekulák felületegységre jutó súlyát légnyomásnak nevezzük. A légnyomás minden irányban egyenlı.

Történeti visszapillantás

Aristoteles (i.e. 384-322) 322): spekulatív fizika a világ négy elembıl áll: föld, víz, tőz, levegı + az égitestek anyaga (öröktıl való és elpusztíthatatlan) ezek alaptulajdonságai: nehéz, könnyő, száraz, nedves, hideg, meleg; pl. a föld: nehéz, száraz és hideg; a tőz: könnyő, száraz és meleg;

Galilei (1564-1642) 1642): modern fizika kísérlettel igazolta: a) a szabadon esı testek sebessége nem függ a súlyuktól; b) az inga lengésideje csak a hossztól függ; c) 30-szoros nagyítású távcsövet szerkesztett [új csillagászati felfedezések (a Hold hegyei és völgyei, a Jupiter holdjai, a Venus fázisai, új csillagok, stb.)] Felfedezései mind cáfolták Aristoteles csillagászati elképzeléseit Aristoteles a levegınek nincs súlya Galilei a levegınek van súlya a. a kecsketömlıs kísérlet b. a firenzei szivattyúk rejtélye

Torricelli (1643): Mindannyian a levegıóceán fenekén élünk. a higanyos barométer mőködési elve; Viviani (1643): a higanyos barométer; Pascal (1648): bebizonyította, hogy a magasság növekedésével a légnyomás csökken (Puy de Dôme, Massif Central, 1463 m) Guericke, magdeburgi polgármester (1657): kísérletek ritkult levegıjő terekkel; vízbarométer;

Légnyomás Standard légkör (ICAO) pontos számítások a repüléshez; A légnyomást befolyásoló paraméterek; hımérséklet; tengerszint fölötti magasság; földrajzi szélesség; évszak; relatív nedvesség;

A légnyomás és a tengerszint fölötti magasság kapcsolata ha a tengerszint fölötti magasság nı a légnyomás csökken inverz, exponenciális kapcsolat

A földrajzi szélesség hatása

Az évszak-hatás

A földrajzi szélesség és az évszak együttes hatása

A Torricelli-féle kísérlet a levegı súlyának kimutatására Ha egy higannyal megtöltött üvegcsövet nyitott végével lefelé fordítva higannyal teli edénybe állítunk, a csıben a higanyszint csak egy bizonyos magasságig süllyed és nem tovább. Ok: a csıben lévı pontosan ekkora magasságú higanyoszlop súlyának felületegységre ható értéke megegyezik a külsı levegı súlyának az edényben lévı higanyfelszín felületegységére ható értékével. Ez utóbbi a levegı nyomása. A legnagyobb légköri nyomás: 1085,7 mb (Tosontsengel, Mongólia, 2001 december 19) A legalacsonyabb légköri nyomás (nem tornádóban): 869,96 mb (Typhoon hurrikán, 1979 október 12)

Határozzuk meg tehát a csıben lévı higanyoszlop súlyának felületegységre ható értékét, azaz nyomását! Legyen: p = (lég)nyomás( (ezt keressük) F = erı A = a csıben lévı higanyoszlop keresztmetszete G = nehézségi erı m = a higany tömege g = nehézségi gyorsulás ρ = a higany sőrőséges h = a csıben lévıl higanyoszlop magassága

A levegı nyomása G= m g F = p A m g= p A m= ρ V V = A h ρ A h g= p A p= ρ h g [ p] 3 2 1 2 2 kg m m m s kg m s N m

Ha h = 0,76 m t = 0 ºC g = g normál = g(ϕ = 45º; z = 0 m) p = fizikai atmoszféra (atm( atm); Tehát p= ρ h g Határozzuk meg az 1 atm légnyomás értékét t (helyettesíts tsünk be)! Mivel h = 0,76 m ρ = 13 595 kg m -3 g = 9,80665 m sm -2 Ezért p = 101 325 N mn -2 = 101 325 Pa Mivel 1 mb = 10 2 Pascal 1 atm = 101 325 Pa = 1013,25 mb = 760 Hgmm (torr)

Határozzuk meg, miként változik a légnyomás a magassággal a száraz, nyugalomban lévı tiszta légköri levegıben? Ha egy egységnyi keresztmetszető légoszlopban dz magassággal emelkedünk, akkor az ebben foglalt levegı felületegységre ható súlyával csökken a légnyomás. p= ρ h g h p0 = ρ ( h+ dz) g dz 1 m 2 p p 0 =p+dp p p = ρ g dz 0 dp= ρ g dz

azaz: dp= g ρ dz a sztatika alapegyenlete ha ρ = konstans (homogén n légkl gkörben) a feladatot megoldottuk; ha ρ konstans (valódi légkl gkörben) meghatározand rozandó,, hogyan változik v ρ a magassággal? ggal? általános gázegyenlet: g p= ρ R T a száraz, nyugalomban lévı tiszta légköri levegı gázállandója: R = p0 V0 273

ahol p 0 = 101 325 [N m - 2 ] [kg m - 1 s - 2 ] V 0 = 0,773276 kg - 1 m 3 (száraz levegıben, p = 1 atm normál l nyomáson és t = 0 ºC hımérséklet esetén) R = 287 m 2 s - 2 K -1 Innen ha az általános gázegyenletben szereplı ρ-t behelyettesítj tjük k a sztatika alapegyenletébe: p -vel osztva mindkét oldalt: p g dp= dz R T dp g = dz p R T

Most összegezzük az alsó z 1, és p 1, illetve a felsı z 2 és p 2 szintek elemi változásait az egyenlet baloldalát t a p 1 és s a p 2, jobboldalát t a z 1 és s a z 2 határok között k integráljuk: p p dp g dz = p R T 2 2 1 1 z z A hımérséklet változik a magassággal: T = f(z). Ha z 2 z 1 = z nem túl t l nagy (néhány ny km) a hımérsh rséklet lineárisan változik v a magassággal ggal T helyett számolhatunk a már állandó T m -mel,, ahol: T m = T + T 1 2 2

Ekkor az integrálandó egyenlet a következı lesz: p p dp g = p R T 2 2 m 1 1 z z dz innen: p [ lnp] = [ z] p g R T 2 2 1 1 m z z g lnp ln p = ( z z ) 2 1 2 1 R Tm

Majd egyszerő átalakításokkal kapjuk: p = p e 2 1 g RT m ( z z ) 2 1 Következmény: a légnyomás a magasság növekedésével exponenciálisan csökken; minél melegebb (hidegebb) a levegı, annál kisebb (nagyobb) az adott magasság-növekedésre jutó légnyomáscsökkenés értéke; a sőrőség magassági változására analóg fölírható a fenti formula, azaz ekkor p i helyébe ρ-t i kell írnunk. Ehhez vegyük figyelembe a következıket:

A tengerszint fölötti magasság és a légnyomás Minél nagyobb tengerszint fölötti magasságban vagyunk, annál kevesebb levegı van fölöttünk. minél l magasabban vagyunk, annál kisebb lesz a légnyomás.

a sztatika alapegyenlete szerint: dp= g ρ dz az általános gázegyenlet sőrőséges alakja: T-t t a két magassági szint között már állandó T m -mel helyettesítve és az általános gázegyenletet a változók szerint differenciálva: innen dp-t a sztatika alapegyenletébe helyettesítve, majd abból -t kifejezve kapjuk: formulával. dρ g ρ = R T dp= R Tm dρ m dz mely analóg a p= ρ R T T m T + T = 1 2 2 dρ ρ dp g = dz p R T m a sőrőség s g magassági gi változv ltozását leíró formula: ρ = ρ e 2 1 g RT m ( z z ) 2 1

Tengerszint fölötti magasság és levegısőrőség A levegısőrőség csökkenésével a légnyomás is csökken. Azaz a levegımolekulák a magassággal fölfelé haladva ritkábban ütköznek. Az oxigén térfogat-százalékos aránya 90 km magasságig 21 %, de ez egységnyi légtérfogatban egyre kevesebb oxigénmolekulát jelent.

A levegı nyomásának és a sőrőségének magassági változása gyakorlati formula: g és R behelyettesítve és log e log 10 : z logp2 logp1 = 0, 01485 T m

A légnyomásnak és a légkör tömegének magassági eloszlása magasság (km) légnyomás (mb) 5 500 10 280 20 56 50 1 100 0,00056

légnyomás és magasság

Alkalmazások: 1. Barométeres magasságmérés z= 67,345 T (logp log p ) m 1 2

2. A légnyomás tengerszinti átszámítása h logp1 = logp2 + 0,01485 T m T = 0, 0065 h+ T 1 2

A légnyomás biometeorológiai vonatkozásai

A légnyomás a. napi ingadozásai b. az idıjárás-változásokat kísérı ingadozásai nincsenek lényeges hatással a szervezetre. a légnyoml gnyomás s csekély megváltoz ltozása önmagában nem hat az emberi szervezetre, csupán n olyan jelenségeket jelez, amelyek arra hatnak; (pl. a légkl gköri nyomásváltozással összefüggı légköri elektromos jelenségek megváltoz ltozása); a légnyoml gnyomás s jelentıs s megváltoz ltozása önmagában is hat az emberi szervezetre;

Az idıjárási folyamatokat kísérı légnyomáscsökkenéshez / légnyomás-emelkedéshez kapcsolódó tünetek a1. légnyomáscsökkenéshez kapcsolódó tünetek (idıjárás-változ ltozás s okozta légnyoml gnyomáscsökkenés) Légnyomás-csökkenéskor halmozottan lépnek l föl f l fertızı betegségek. gek. felszabadulnak a vízben megkötött, illetve a talajban felhalmozódott gázok fokozzák k a levegıben lévıl baktériumok tápanyagellt panyagellátását; t; a vérkeringés különösen érzékeny a légnyomáscsökkenésre; nehézlégzés, vizenyık, a fehérjevizelés fokozódik, szívtáji fájdalom, szorongás (a légnyomáscsökkenés elıtt), szívritmus-zavarok; zavarok; különlegesen érzékeny a vegetatív idegrendszer: gyér pulzus, szorongás, nehézlégzés; ok: a gyomor és a belek gázai kiterjednek a felnyomott rekeszizom mozgásában akadályozott;

a1. légnyomáscsökkenéshez kapcsolódó tünetek (idıjárás-változ ltozás s okozta légnyoml gnyomáscsökkenés) a vérnyomv rnyomás általában úgy viselkedik, mint a légnyoml gnyomás; rövid tartamú légnyomás-ingadozások tüdıembólia, a szív hirtelen ritmus-zavarai; a2. légnyomáscsökkenéshez kapcsolódó tünetek (a normálisr lisról l annál l lényegesen l alacsonyabb nyomásra) Nagyobb magasságba gba emelkedünk a tengerszint fölé; f következmény: az ún. hegyibetegség tünetcsoportja; általában 3000-4000 m tszf.. magasságt gtól l fölfelf lfelé jelentkezik; a fáradtsf radtság g elıseg segíti kialakulását;

Két t megjelenési formája létezik: l 1. a vér v r nitrogéntartalma ntartalma nın a szervezetben a fokozott fehérjelebont rjelebontása miatt kábultság, fejfájás, hideg verejtékez kezés, hányh nyás, a vizeletmennyiség g csökken kkenése, leáll llása halál; l; 2. fulladásos forma; kevésb sbé súlyos; nyugalom + oxigén-bel belélegeztetés javul; tünetei: nehézl zlégzés, elkékülés, szapora szívm vmőködés, néha n izgatottság; g; Ok: oxigénhi nhiány ny + a levegı kevés s CO 2 - tartalma (utóbbi a legnagyobb élettani ingere a légzl gzésnek); Az állandóan nagy magasságban lakók szervezete a vörösvértestek száma megnı O 2 -megkötı képesség; nagy magasságban élık: 810 6 db mm - 3 ; tengerszint közelk zelében élık: 510 6 db mm - 3 ; ha nı a vörösvértestek száma sőrőbb a vér nagyobb munkát t végez v a szív a szívm vmőködés s zavarai;

A légnyomáscsökkenést követı oxigénhiány szerepe repülés gyors emelkedés 2000-3000 m: m egészs szségeseknél l tünetmentes, t de: a légzl gzés, és s vérkeringv rkeringés s fokozódhat (a reakcióküsz szöb b szintje); 4000 m: m oxigéníns nség g (zavarküsz szöb b / veszélyz lyzóna szintje); a szervezet nem tudja pótolni p az oxigénhi nhiányt nyt mesterséges oxigénell nellátás s szüks kséges, különben: k érzékszervi zavarok, nehézkes gondolkodás, csökken kkenı akarati és s izomteljesítm tmény, elhomályosod lyosodó öntudat; 6000-8000 m: m eszméletveszt letvesztés, s, görcsg rcsök oxigénp npótlás nélkül l gyors halál; l; modern repülıgépek pek utasfülk lkéi: ha légmentesen l zártakz földfelszíni légnyoml gnyomás; ha pl. 10 km magasságban gban az utasfülke megsérül a nyomásk skülönbség g robbanásszer sszerően en kiegyenlítıdik fokozott keszonhatás; s;

modern repülıgépek pek utasfülk lkéi: ha nem légmentesen l zártakz a külsk lsı nyomás csökken kkenése miatt a testüregek gázai g kitágulnak; a gyomor gázai g akadályozhatj lyozhatják k a légzl gzést; fültünetek normális viszonyok közöttk a dobhártya mindkét oldalán n azonos a nyomás; gyors emelkedés sercegı hang a fülünkben; f ok: : a dobhártya belsı oldalán, a középfk pfül üregében a levegı tágulni kezd kiáramlik a garatüregen regen át; gyors süllyeds llyedés: a dobhártya belsı oldalán n a nyomás kisebb lesz, mint kívül; k ha a nyomásk skülönbség nı a dobhártya megrepedhet;

b. légnyomás-emelkedéshez kapcsolódó tünetek (a normálisn lisnál l lényegesen l magasabb nyomásr sról l normál l nyomásra) KESZON (búvárharang fémszekrény a vízfenv zfenéken, magas nyomású levegıvel vel kiszorítj tják k a vizet; a külsk lsı levegıtıl l zsiliprendszer választja v el) a zsiliprendszer szerepe: a. a magas nyomás s fenntartása; b. a munkásokat fokozatosan hozzászoktatni a külsk lsı levegı alacsonyabb nyomásához, amikor a keszonból l följf ljönnek; Nagy nyomáson a vér v r a levegı gázaiból l (pl. N 2 ) sokat felold. Ha a nyomás s hirtelen csökken a feloldott gáz g buborékok alakjában egyszerre felszabadul a vérbv rbıl a hajszálereket elzárhatja (megrepesztheti) légembólia dekompressziós, s, vagy keszonbetegség

b. légnyomás-emelkedéshez kapcsolódó tünetek (a normálisn lisnál l lényegesen l magasabb nyomásr sról l normál l nyomásra) A dekompressziós, s, vagy keszonbetegség g tünetei: t izomfájdalom fıleg a végtagokban, v fulladásérz rzés, köhögés, k fejfájás, remegés, mellcsont mögötti m fájdalom, f érzészavarok, kis pontszerő bır r alatti vérzv rzések, öntudatzavar, stb.; Keszonfeltételek telek között k dolgoznak: a földalatti f vasutak és metrók építıi, mélymerm lymerülést végzv gzı búvárok; A BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK SZIGORÚ BETARTÁSA SA!

Mára befejeztük, jó éjszakát!