2. A SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK VISZONYA AZ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOKHOZ

Tartalomjegyzék 2. A SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK VISZONYA AZ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOKHOZ... 3 2.1. A sajátos építményfajták ismertetése... 3 2.1.1. A sajátos építményfajta fogalom meghatározása... 3 2.1.2. A sajátos építményfajtákkal kapcsolatos, Étv-ben meghatározott követelmények.. 5 2.1.3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölése... 5 2.1.4. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok eljárási szabályairól... 7 2.1.5. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatos előírások... 8 2.1.6. Az építésügyi és építésfelügyeleti bírságokról... 9 2.1.7. A szakmagyakorlókra vonatkozó szabályokról... 9 2.1.8. A dokumentációk központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról... 11 2.2. A sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályok... 13 2.2.1. Közlekedési építmények... 13 2.2.2. Hírközlési építmények... 14 2.2.3. Vízgazdálkodási építmények (vízilétesítmények)... 14 2.2.4. Bányászati építmények... 15 2.2.5. Gáz- és olajipari építmények... 15 2.2.6. Energiaellátási építmények... 15 2.2.7. Honvédelmi és katonai célú építmények... 16 2.2.8. Nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények... 16 2.3 Ellenőrző kérdések:... 18 2

2. A SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYFAJTÁK VISZONYA AZ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOKHOZ 2.1. A sajátos építményfajták ismertetése 2.1.1. A sajátos építményfajta fogalom meghatározása Az építésügyet szabályozó törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) határozza meg az alapfogalmakat, és a sajátos építményfajták viszonyát az általános építésügyi szabályokhoz. Az építmény az Étv. szerint minden olyan építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építmény gyűjtőfogalom, amelybe az épület és műtárgy beletartozik, vagyis minden építmény ebbe a két csoportba belesorolható az általános és sajátos építményfajták közül egyaránt. Az épület fogalmába a jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmények tartoznak, amelyek szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárják körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Az épület fogalmába tartoznak a klasszikus általános építmények, a köznyelv ezért érti az általános építmények fogalma alatt az épületeket. Ilyenek például a lakóépület, igazgatási épület, iroda épület, kereskedelmi, szolgáltató épület. A műtárgy fogalmába pedig mindazon építmény beletartozik, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). A sajátos építményfajták többnyire a műtárgy fogalmába tartoznak bele, annak egy speciális, sajátos rendeltetési célú csoportja. De maga a műtárgy tágabb fogalom, hiszen az általános építmények közül is vannak műtárgyak, ilyen az általános építményekhez tartozó műtárgyak a következők: a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény, kerti építmény, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állat ól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. Sajátos építmények között is találunk épületeket is, például honvédelmi célú sajátos építmény a laktanya. A sajátos építményfajták körébe olyan sajátos technológiájú építmények tartoznak, amelyek többnyire épületnek nem minősülnek, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésűek, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű 3

településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség. Röviden összefoglalva a sajátos építmények olyan sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítése során az általános követelményeken túlmenően arra a sajátos rendeltetésre jellemző kiegészítő követelményeket is érvényre kell juttatni. Ilyen építmények a közlekedési építményekhez tartozó utak, vasutak, repülőterek, kikötők, vagy a vízilétesítmények, vagy a hírközlési építmények, vagy a bányászati építmények, vagy az energiaellátási építmények, vagy a honvédelmi, katonai célú építmények. A sajátos építményfajták egyik sajátos csoportjába tartoznak a nyomvonal jellegű építmények: a vasúti pálya, a függő- és szállítószalag-pálya, az út, a vízilétesítmény, a vízellátási vezeték, a csatorna, a szénhidrogéntermelés mezőbeli vezetékei, a kőolaj- és a kőolajtermék-szállító vezeték, a földgázszállító vezeték, a földgáz-célvezeték és a földgázelosztóvezeték, a szén-dioxid-szállító vezeték, az egyéb gáz- és gáztermékek vezetéke, a villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat, a villamosenergia-termelői, magán- és közvetlen vezeték, a távhővezeték-hálózat, az elektronikus hírközlési építmény. A sajátos építményfajták és általános építmények viszonyát az Étv. pontosan meghatározza, amely szerint az Étv-t a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetője által kiadott rendeletekkel és miniszteri rendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni. Ez a sajátos építményfajtákra vonatkozó főszabály, amely a sajátos építményfajtákra vonatkozó összes építésügyi szabályozási elemre vonatkozik, vagyis mind a hatóságok kijelölésére, mind az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokra, az építésügyi és építésfelügyeleti bírságra, az építőipari kivitelezésre és a szakmagyakorlásra is. A sajátos építményfajták csoportosítása a szakmagyakorlási rendelet alapján: 1. Közlekedési építmények: 1.1. Utak 1.2. Vasutak 1.3. Légiközlekedési építmények 1.4. Hajózási építmények 2. Hírközlési építmények 2.1. Vezetékes infokommunikációs eszközök 2.2. Vezeték nélküli infokommunikációs eszközök 3. Vízgazdálkodási építmények (vízilétesítmények) 3.1. Települési vízgazdálkodási építmények 3.2. Területi vízgazdálkodási építmények 3.3. Vízkészletgazdálkodási építmények 4. Bányászati építmények 5. Gáz- és olajipari építmények 6. Energiaellátási építmények 6.1. Hőenergetikai előállító-átalakító és tároló rendszerek építményei 6.2. Villamosenergetikai előállító-átalakító és tároló rendszerek építményei 6.3. Megújuló energia építményei 6.4. Atomenergia építmények 7. Honvédelmi és katonai célú építmények 4

7.2. Honvédelmi és katonai célú építmények 7.1. Honvédelmi és katonai célú úszólétesítmények 8. Nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények 2.1.2. A sajátos építményfajtákkal kapcsolatos, Étv-ben meghatározott követelmények Az Étv. részletesen meghatározza a Kormány és az építésügyért felelős miniszter feladatait is a sajátos építményfajtákkal kapcsolatosan. A fentiekre tekintettel az Étv. a Kormány az építésügy központi irányításának, összehangolásának kijelölésekor is gondoskodik a sajátos építményfajtákról, hiszen kimondja, hogy a Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter útján gyakorolja. Az építésügyért felelős miniszter központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési egyes feladatainál külön nevesítésre kerülnek a sajátos építményfajták, például a következőnél: a műemlékek és a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását. Az építésügyi hatóság feladatainál is kiemelésre kerülnek a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos előírások, miszerint az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti. Az építésügyért felelős miniszter feladatainak ellátása, az egységes és következetes szakmapolitikai irányítás megvalósítása érdekében az építésügyi szakmai érdek-képviseletek és az építésügyben érdekelt kormányzati szervek részvételével közreműködő, építésügyi konzultatív, javaslattevő és véleményező testületet működtet. A sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében illetékes miniszterek együttműködnek az építésügyért felelős miniszterrel az építésügyet közvetlenül érintő döntések előkészítésében. 2.1.3. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölése Az építésügyi hatóságok hatáskörét kijelölő jogszabálya a 343.Kr. pontosan meghatározza, hogy az általános építmények közül melyikkel kapcsolatos hatósági eljárást melyik hatóság folytatja le. 5

A sajátos építményfajtákkal kapcsolatosan itt is érvényesül az a szabály, hogy ha van külön jogszabály, akkor aszerint kell eljárni, viszont ha nincs, akkor az általános építményekre vonatkozó szabályt kell rájuk alkalmazni. Kimondja a 343.Kr., hogy a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az általános építésügyi hatóság jár el. A 343.Kr. szerint a sajátos építményfajtákkal kapcsolatosan az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével, ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül, és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, akkor az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként, ezt a hatóságot építésügyi főhatóságnak nevezzük. Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásokban szakhatóságként működnek közre - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben a nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint azok a hatóságok, amelyek a nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el. Az építésfelügyeleti hatóságok kijelölésével kapcsolatosan is a főszabály érvényesül, miszerint a sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az általános építésfelügyeleti hatóság jár el. Saját építésfelügyeleti hatósága van: Az alábbi hatóságok rendelkeznek saját építésfelügyeleti hatáskörrel: 1. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 2. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 3. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (honvédelmi és katonai célú építmények és a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények) 4. Nemzeti Közlekedési Hatóság Jogszabályi alap: Magyar Bányászati és Földtani Hivatal tekintetében: A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. bekezdése értelmében: (1) A bányászattal kapcsolatos közigazgatási feladatokat a bányafelügyelet látja el. (3) A bányafelügyelet a hatósági felügyelete keretében - az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott - műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági, építésfelügyeleti, ásványvagyon-gazdálkodási, piacfelügyeleti és földtani hatásköröket gyakorol. A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a bányák föld alatti, valamint ezzel egy tekintet alá eső külszíni részére terjed ki. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése szerint Bányafelügyeletként és az állami földtani feladatokat ellátó szervként a Kormány a Hivatalt jelöli ki. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tekintetében: 6

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. 12. pontja alapján A Hatóság eljár az elektronikus hírközlési szolgáltatások bejelentésével, a frekvenciagazdálkodással, az azonosítógazdálkodással, a hatályban lévő koncessziós szerződések felügyeletével, a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésével, a zavarelhárítással, az ingatlanhasználattal, az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével, az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben; A távközlési építmények építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról szóló 7/2002. (XII. 20.) IHM rendelet 2. (1) bekezdése szerint Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat (a továbbiakban: ellenőrzés) a Hírközlési Főfelügyelet (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) látja el. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal (Katonai építésfelügyeleti hatóság) tekintetében: A honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerint 2. (1) A Kormány az e rendelet hatálya alá tartozó építmények tekintetében az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban együtt: katonai építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki. Nemzeti Közlekedési Hatóság tekintetében: A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 7/A. -ában foglaltak értelmében (1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a (2)-(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában a Hatóságot jelöli ki. (2) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a) az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak és a közúti határátkelőhelyek közlekedési építményei, továbbá a 30 méter szabad nyílást meghaladó hidak, valamint az alagutak tekintetében az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó közúti közlekedési építmények vonatkozásában a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el. (3) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a légiközlekedési építmények vonatkozásában - az állami repülések céljára szolgáló honvédelmi és katonai célú építmények kivételével - a Légügyi Hivatal jár el. (4) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a vasúti közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el. (5) Első fokú építésfelügyeleti hatóságként a vízi közlekedési építmények vonatkozásában az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal jár el. (6) A (2)-(5) bekezdés szerinti ügyek vonatkozásában másodfokú építésfelügyeleti hatóságként a Központ jár el. 2.1.4. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok eljárási szabályairól Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozóan is a főszabály érvényesül, miszerint ha van külön jogszabály, akkor aszerint kell eljárni, ha 7

nincs külön jogszabály, akkor az általános építményekre vonatkozó szabályt kell rájuk alkalmazni. Az általános építmények építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési eljárására 312.Kr. vonatkozik. A rendeletet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni, kivéve az alábbi, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával kapcsolatos, a robbantóanyagok tárolására szolgáló, az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel kapcsolatos, a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építményeknél. A sajátos építményfajtákkal összefüggésben a rendelet kimondja, hogy eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell. 2.1.5. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatos előírások Az építőipari kivitelezési tevékenység szabályozásával kapcsolatosan nem jellemző, hogy legyenek eltérő szabályok, a sajátos építményfajták megépítésére vonatkozó építőipari kivitelezési tevékenység végzésére is az általános szabályokat kell alkalmazni és betartani. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191.Kr. hatálya kiterjed az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, építészeti-műszaki tervező, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira, az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési napló vezetésére, a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire, az építőipari kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezetének, valamint a kivitelező által nyújtott biztosíték kezelésének rendjére, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra, az építészetiműszaki tervezési és a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi és formai előírásaira, a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra, az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére, az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra. A 191.Kr. kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik. Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre nem kell alkalmazni. 8

2.1.6. Az építésügyi és építésfelügyeleti bírságokról Az építésügyi és építésfelügyeleti bírságokra vonatkozóan is a főszabály érvényesül, miszerint ha van külön jogszabály, akkor aszerint kell eljárni, ha nincs, akkor az általános építményekre vonatkozó szabályt kell rájuk alkalmazni. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Korm. rendelet úgy rendelkezik, hogy a rendelet rendelkezéseit - a sajátos építményfajtákra vonatkozó külön szabályozás hiányában - az építményekkel kapcsolatos építésügyi bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. Az építésügyi bírságot az építésügyi hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében az építtetővel vagy az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X.25.) Korm. rendelet úgy szabályoz, hogy a rendelet rendelkezéseit az építőipari kivitelezési tevékenység jogosulatlan vagy szakszerűtlen végzőjével szembeni építésfelügyeleti bírság megállapítására és megfizetésére kell alkalmazni. A rendelet rendelkezéseit a sajátos építményfajtákra eltérő szabályozás hiányában kell alkalmazni. 2.1.7. A szakmagyakorlókra vonatkozó szabályokról A szakmagyakorlók tekintetében a sajátos építményfajtákra vonatkozóan nincs külön jogszabály, az általános építményekre is vonatkozó szakmagyakorlási rendeletben kerülnek meghatározásra a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos szakmagyakorlási szabályok. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266.Kr. hatálya kiterjed a településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki vezetői és az energetikai tanúsítói tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakmagyakorlási tevékenység), a szakmagyakorlási tevékenységet folytatók körére, a tevékenységük folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra, a szakmagyakorlási tevékenységre vonatkozó szerződések tartalmi követelményeire, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra, a szakmagyakorlási tevékenységet folytatókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokra, az építmények építészeti-műszaki tervezése során végezhető feladatok körére, valamint az építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési díj tartalmára, az építészeti-műszaki tervezés során a tervezési díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában hozott, az építészeti-műszaki tervezőt marasztaló jogerős bírósági ítéletről szóló értesítést vagy a nemfizetési jelzést követően lefolytatandó vizsgálat és az ennek alapján megállapítható jogkövetkezmények részletes szabályaira, a szakmai kamarák által a szakmagyakorló tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékére és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapítására. A következő szakmagyakorlási építményfajtákkal kapcsolatosan: építészeti-műszaki tervezési tevékenységek: tevékenységek kerülnek meghatározásra a sajátos 9

a) építészeti tervezési terület, aa) belsőépítészeti tervezési szakterület, ab) kertépítészeti műtárgy tervezési szakterület, b) táj- és kertépítészeti tervezési terület, c) sajátos építmények műszaki tervezési terület ca) közlekedési építmények tervezési szakterületen vasúti építmények tervezési részszakterület, közúti építmények tervezési részszakterület, légiközlekedési építmények tervezési részszakterület, hajózási építmények tervezési részszakterület, cb) hírközlési építmények tervezési szakterületen vezetékes hírközlési építmények tervezési részszakterület, vezeték nélküli hírközlési építmények tervezési részszakterület, cc) vízgazdálkodási építmények tervezési szakterületen települési víziközmű tervezési részszakterület, területi vízgazdálkodás tervezési részszakterület és vízkészlet gazdálkodás tervezési részszakterület, cd) bányászati építmények tervezési szakterület, ce) gáz- és olajipari építmények tervezési szakterület, cf) energiaellátási építmények tervezési szakterületen hőenergetikai építmények tervezési részszakterület, villamosenergetikai építmények tervezési részszakterület, megújuló energia építmények tervezési részszakterület, atomenergia építmények tervezési részszakterület, d) szakági műszaki tervezési terület da) hídszerkezeti tervezési szakterület, db) tartószerkezeti tervezési szakterület, a szakterületen épületek tartószerkezeti tervezési részszakterület, dc) építmények gépészeti tervezési szakterület, a szakterületen épületfizikai tervezési részszakterület, dd) építményvillamossági tervezési szakterület, de) geotechnikai tervezési szakterület. építésügyi műszaki szakértői tevékenységek: a) általános építmények építésügyi műszaki szakértői szakterület, b) sajátos építményfajták építésügyi műszaki szakértői szakterület, c) építésügyi műszaki szakági szakértői szakterület, d) építési beruházási építésügyi műszaki szakértői szakterület. építési műszaki ellenőri tevékenységek: a) általános építmények építési műszaki ellenőri szakterület, b) sajátos építményfajták építési műszaki ellenőri szakterület, c) szakági építési műszaki ellenőri szakterület. felelős műszaki vezetői tevékenységek: 10

a) általános építmények felelős műszaki vezetői szakterület, b) sajátos építményfajták felelős műszaki vezetői szakterület, c) szakági felelős műszaki vezetői szakterület. Az egyes szakmagyakorlók szakképzettségét és a szükséges gyakorlati időt a rendelet mellékletében táblázatos formában lehet megtalálni az egyes jogosultságoknál. 2.1.8. A dokumentációk központi nyilvántartására vonatkozó szabályokról A sajátos építményfajtákkal kapcsolatosan elkészült dokumentációkat nem kell a Dokumentációs Központba beküldeni, azok nem tartoznak az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet hatálya alá. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI.8.) Korm. rendelet hatálya az építésügy, a településfejlesztés- és rendezés körébe tartozóan kiterjed az alábbi dokumentációkra: a fenti rendelet hatálybalépése előtt az építésügy, a településfejlesztés és -rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI.24.) Korm. rendelettel a Dokumentációs Központ részére átadni vagy szolgáltatni rendelt adatok, dokumentációk, tervtárak (ideértve a bauxitbeton és martinsalak felhasználásával készült építményekre vonatkozó nyilvántartásokat és dokumentációkat, és az önkéntesen átadott dokumentációkat, gyűjteményeket, dokumentumtárakat is), az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a megvalósítási és kivitelezési dokumentációk, az építmény vagy telek állapotáról készített és az e rendelet hatálybalépését követően az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban benyújtott - különösen az Étv. 31. (2) bekezdésében meghatározott követelmények kielégítését igazoló - szakértői vélemények (szakvélemények) és az ezeket megalapozó dokumentációk, jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából az építményre előírt és e rendelet hatálybalépését követően keletkezett szakértői vélemények (szakvélemények), az energetikai tanúsítvány, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 9. (2) vagy (4) bekezdése alapján kiadott tervtanácsi vélemény, a telek állapotáról jogszabályban előírt kötelezettség teljesítése céljából készített geodéziai, geotechnikai szakvélemények, a helyi építészeti és természeti értékek védelmére, az azokkal összefüggő tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó határozatok, rendeletek, nyilvántartásba vételi és területi adatok, a településfejlesztési- és rendezési eszközökre, továbbá a tilalmakra, korlátozásokra vonatkozó, valamint az Étv. 62. (6)-(7) bekezdése szerinti önkormányzati rendeletek, és az Étv. 20. (4) bekezdése szerinti önkormányzati határozatok, 11

az önkéntesen átadott dokumentációk, gyűjtemények, dokumentumtárak, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben (ÉTDR) és egyéb építésfelügyeleti és építésügyi hatósági eljárásokban keletkezett iratok, dokumentumok és adatok, a honvédelmi és katonai célú, valamint a nemzetbiztonsági célú, rendeltetésű építmények esetében az építésfelügyeleti szankciók megállapítására és adataik, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvek és fotómellékleteik, az elektronikus építési napló és mellékletei, az épület ingatlan-nyilvántartási feltüntetéséhez a vonatkozó jogszabályi előírások szerint szükséges, hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajz (a továbbiakban: épület-feltüntetési vázrajz), a régészeti és a műemléki védelem alatt álló ingatlanok, területek - külön jogszabály szerinti - dokumentációi és nyilvántartási adatai, az Étv. 58. (11) bekezdése szerinti értesítés kezelésére, az építésügy körébe tartozó tevékenységekkel összefüggő adatokra, azok átadására, kezelésére, továbbá az építésügy körébe tartozó hatósági és szakmai tevékenységeket kiszolgáló központi elektronikus alkalmazások és adatállományok működésére és működtetésére. A fenti rendelet hatálya nem terjed ki a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendelet szerinti honvédelmi és katonai célú építmények, a nemzetbiztonsági célú, rendeltetésű építmények, valamint a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI.5.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. pontjában megjelölt építmények, a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosmű, az összekötő és a felhasználói berendezés, a termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték, a villamos hálózati- és a villamos energia termelői engedélyesek tulajdonában vagy rendelkezésében lévő kormányzati célú hírközlési és adatátviteli rendszer, a földgázellátásról szóló törvény szerinti nyomvonalas építmények a hozzájuk tartozó tartozékokkal és szerelvényekkel, a bányászatról szóló törvény szerinti nyomvonalas építmények a hozzájuk tartozó tartozékokkal és szerelvényekkel, az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris létesítmény, nukleáris létesítménnyel összefüggő építmény, nukleáris rendszer és rendszerelem, a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhő-szolgáltatási célra hőt termelő építmények, a távhő továbbítására, elosztására szolgáló távhővezetékek, a távhőt továbbító hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására és átalakítására szolgáló hőközpontok, 12

a vasúti pálya, a vasút egyéb helyhez kötött létesítményei és berendezései, a sikló, a függőpálya, a távolsági szalagpálya és a sífelvonó, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 13. (2) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott sajátos építményfajták dokumentációinak kezelésére. 2.2. A sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabályok A sajátos építményfajtákra is vonatkozó főszabályként az általános építményekre vonatkozó főbb jogszabályok: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet, az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet. 2.2.1. Közlekedési építmények Utak: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet, az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet, Vasutak: 13

a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet, Légi közlekedési építmények: a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, Hajózási építmények: a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII.29.) GKM rendelet, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Korm. rendelet, 2.2.2. Hírközlési építmények az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezéséről, megközelítéséről és védelméről szóló 8/2012. (I.26.) NMHH rendelet, az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013. (IX.25.) NMHH rendelet, 2.2.3. Vízgazdálkodási építmények (vízilétesítmények) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, 14

a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló az 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet, a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII.17.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 2.2.4. Bányászati építmények a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III.28.) Korm. rendelet. 2.2.5. Gáz- és olajipari építmények a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, a nyomástartó és töltőlétesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 63/2004. (IV.27.) GKM rendelet, a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III.21.) NGM rendelet, az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól szóló 11/1994. (III.25.) IKM rendelet, az autógáz töltőállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól szóló 27/2006. (V.5.) GKM rendelet. 2.2.6. Energiaellátási építmények 15

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló a 2005. évi XVIII. törvény, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 57/2005. (VIII.15.) Korm. rendelet, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII.23.) Korm. rendelet. az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet, a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről szóló 246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelet 2.2.7. Honvédelmi és katonai célú építmények a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III 21). Korm. rendelet, a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendet, a katonai célú vízi közlekedésről szóló 41/2005. (XI.24.) HM-GKM együttes rendelet 2.2.8. Nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet, 16

a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló 195/2009. (IX. 15.) Korm. rendet, a katonai célú vízi közlekedésről szóló 41/2005. (XI. 24.) HM-GKM együttes rendelet 17

2.3 Ellenőrző kérdések: A.2.1. Mit nevezünk sajátos építményfajtának? Mondjon rá néhány példát! A.2.2. Hogyan viszonyul a sajátos építményfajta a nyomvonaljellegű építményekhez? A.2.3. Mi a szabály a sajátos építményfajtákkal kapcsolatban hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölésére? A.2.4. Mi a szabály a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos építőipari kivitelezési tevékenységre? A.2.5. Sorolja fel a közlekedési sajátos építményfajtákat! 18