A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

Hasonló dokumentumok
A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A romanika interregionális áramlatai (VIII*-X-XIII. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete (X-XIII. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A preromanika építészete II. Karoling reneszánsz

Interregionális áramlatok a romanikában

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A gótika építészetének rendszerezése

Naumburg, dóm (XI. sz., ), alaprajz, keleti (nézet) és nyugati (alaprajz, metszet, nézet) lettner.

ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET 1.

A gótika regionális sajátosságai. Angol gótika

Az ember tere - építészeti alapismeretek

A RENESZÁNSZ FOGALMA. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR Gazdaság, kereskedelem Jog, tudomány, filozófia

Colmar, ferences templom Salzburg, ferences templom (XIII. sz., XV. sz. eleje), alaprajz, hosszmetszet.

A gótika születése. Észak-francia, korai, katedrális-gótika

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A gótika virágzása. Észak-francia, érett, katedrális-gótika - Rayonnant stílus -

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

helyszín épület ábra (vizsga törzsanyag) Konstantin-bazilika

Szerkesztette: Vágner Mátyás

Aachen, palotatemplom ( ), földszinti és emeleti alaprajz (rekonstrukció), metszet, belső nézet.

A KÖZÉPKOR KULTÚRÁJA

200 nap. Firenze. Útinapló. Horváth Tamás, a Széchenyi István Egyetem építész hallgatójának

A gótikus szobrászat

Ravenna építészete V-VI. sz.

Reneszánsz renaissance rinascimento újjászületés

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A preromanika építészete (V - X. sz.)

A reneszánsz művészet kialakulásának gazdasági és társadalmi feltételei

A román stílusú építészet

Öt észak-itáliai város. Treviso, Padova Castelfranco Veneto, Cittadella és Velence

Bologna, d./ Hispániában Toledo, Leon, Burgos, e./ Németországban

S C.F.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.)

A vállalati K+F regionális ösztönzése Itáliában

A ROMÁNKOR MŰVÉSZETE (EGYETEMES)

S C.F.

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) Bizánc építészete (V-XV. sz.)

S C.F.

Címerkövek Vác Nagyvázsony Mátyáshoz kötődő gótikus építkezések Székesfehérvár Kolozsvár Okolicsnó. Visegrád, királyi palota

A segédlet oktatási célra készült, bármely részének egyéb célú felhasználása tilos. Összeállította: Dr. Halmos Balázs tárgyelőadó AZ ÓKORI RÓMA I.

ZARÁNDOKLAT LOURDES-BA

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

A román, a gót és a reneszánsz művészet

S C.F.


KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

Anglia Ibériai-félsziget

S C.F.

Veneto tartomány Alpoktól a tengerig

S C.F.

S C.F.

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

SZÉKELY MIKLÓS MAGYAR M!VÉSZET A VILÁGKIÁLLÍTÁSOKON KÖZÖTT

Mont Saint Michel. Normandia D-Day. Zarándoklat, Kaland, Élmény

S C.F.

Vlagyimir, Sz.Demeter templom ( ), alaprajz, metszet. Moszkva, Uszpenszkij székesegyház ( ill ), alaprajz, metszet.

S C.F.

Művészet és építészet Báthory Sándor RÓMA

Az építészet társművészetei a romanika korában

S C.F.

Február. Március. Program: Időpont: Részvételi díj: Április. Program: Időpont: Részvételi díj:

S C.F.

KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET BME ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI ÉS MŰEMLÉKI TANSZÉK

História HADIUTAKON A TONHALE HÁGÓTÓL DOBERDÓIG

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

S C.F.

E U R Ó P A I U N I Ó STRUKTURÁLIS ALAPOK HEFOP/2004/3.3.1/

Dél-Toszkána június

S C.F.

S C.F.

S C.F.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

KOMMUNIKÁCIÓ NEM VERBÁLIS. Karl Erik Rosengren (Lund) : Az építészeti kommunikáció a tervezéssel kezdődik:

Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola KOVÁCS ZSUZSA SZENT VILMA MAGYAR KIRÁLYNÉ LEGENDÁJA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

S C.F.

A tételhez használható segédeszközöket a vizsgaszervező biztosítja.

ESETTANULMÁNY : FELDEBRŐ ÁRPÁD-KORI TEMPLOMA I. rész Építéstörténet és művészettörténet

S C.F.

S C.F.

IDŐ. állandóság ideiglenesség múlandóság fenntarthatóság örökség - mozgás ritmus stílus - utópia fény - flexibilitás. külső idő belső idő

S C.F.

TÁRGYRÖGZÍTÉS AZ ÉPÍTÉSZETBEN 2. prezentációs anyag

S C.F.

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

S C.F.

A reneszánsz Itália. szeptember (4 nap) Irányár: Ft/fő

Átírás:

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. - Gerincvonal (X-XIII. sz.) A Német-Római Császárság építészete (Ism.) A.) A Szász-dinasztia építészete (Ottók kora: 919-1024) 1.) Westweerk átalakulása nyugati szentéllyé (Hildesheim: Sankt Michael ap. Templom 1007-1033) B.) A Száli-Frank dinasztia építészete (1024-1117) 1.) Westweerk átalakulása nyugati karzattá (Quedlimburg: Sankt Servatius 1070-től *Speyer : Dóm 1025-1159) 2.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Maintz: Dóm - 978-1036, 1085-1239, *Worms: Dóm XI. sz. 1181) C.) A Hohenstauf dinasztia építészete (1117-1254) 1.) A nyugati szentélyes típus továbbélése (Bamberg: Dóm 1188-1234, Naumburg: Dóm XI. sz. 1280)

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika építészete I. Interregionális áramlatok Progresszív áramlatok Lombard romanika (Ism.) A.) A Korai Szórványemlékek (Cividale dei Friuli Tempietto Longobardo - VIII. Sz közepe) B.) Korai lombard bazilika típusa (Milánó: San Vincenzo in Prato X. sz. eleje) C.) Érett bazilikák 1.) Milánó: Sant Abrogio (1128-1140) 2) Como: Sant Abbondio () 3) Pavia : San Michele ()

A.) Lombardia építészetének elterjedése Itáliában(XI-XIII. sz.) Verona: San Zeno Maggiore (Emilia Romagna) 1125-1139 Pomposa: apátság (Veneto) IX-XI. sz. San Leo (Marche): Pieve (IX-XI. sz.), Katedrális ( XI-XII. sz.)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Ripoll: Santa María apátság (Katalónia) 888, 932, 957, -1032 (Oliba apát)

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Tournus: apátság (Burgundia) 1020 után Tahüll: Sant Climent (Katalónia) XI. sz-1123

A.) Lombardia építészetének elterjedése Hispániában és Franciaországban (XI-XIII. sz.) Le Puley: perjelség (Burgundia) XII. sz.

A.) Lombardia építészetének elterjedése Németországban (IX-XIII. sz.) Regensburg: Sankt Emeram (1010-1052) és Sankt Jakob (12. sz.) Hildesheim: Sankt Michael (1007-1024) Lombard, gallikán hatásokat mutató délnémet templomok Speyer: Dóm (1025-1061, mai kórus 1065-től ) és Maria Laach (1156-1177)

A romanika interregionális áramlatai II. Konzervatív áramlatok: Antikizáló Romanika

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) A.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) B.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília

B.) Antikizáló építészet Róma városában (XI-XIII. sz.) Róma: San Paolo fuori la Mura apszismozaik (1220 k.)

B.) Antikizáló építészet Róma városában (XI-XIII. sz.) Róma: Lateráni bazilika kerengője (1200 k.) Róma: San Paolo fuori la Mura kerengő (1220-1241)

B.) Antikizáló építészet Róma városában (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Róma városában (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Róma városában (XI-XIII. sz.) Róma: San Clemente bazilika

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI. sz. vége-xiii. sz.) Firenze: Battistero (11-13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: Battistero (11-13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: Battistero (11-13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: Battistero : Porta del Sud (Andrea Pisano 1330-1336, Porta del Paradiso (Lotenzo Ghiberti 1425-1452).

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: Battistero : Porta del Sud (Andrea Pisano 1330-1336), Porta del Paradiso (Lotenzo Ghiberti 1425-1452).

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: San Miniato al Monte (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: San Miniato al Monte (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: San Miniato al Monte (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: San Miniato al Monte (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Firenzei iskola (XI-XIII. sz.) Firenze: San Miniato al Monte (XI-XIII. sz.)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Pisa-Lucca-i iskola (XI-XIII. sz.) Pisa: Dóm-együttes (1063, 1089-1272)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Pisa-Lucca-i iskola (XI-XIII. sz.) Pisa: Dóm-együttes (1063, 1089-1272)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Pisa-Lucca-i iskola (XI-XIII. sz.) Pisa: Dóm-együttes (1063, 1089-1272)

B.) Antikizáló építészet Toszkánában : Pisa-Lucca-i iskola (XI-XIII. sz.) Lucca: San Michele (1070-XIII. sz)

B.) Antikizáló építészet Provance-ban (XI-XIII. sz.) Arles: Saint Trophime (12. sz.)

B.) Antikizáló építészet Provance-ban (XI-XIII. sz.) Saint Gilles: Saint Gilles (13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Provance-ban (XI-XIII. sz.) Saint Gilles: Saint Gilles (13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Provance-ban (XI-XIII. sz.) Saint Gilles: Saint Gilles (13. sz.)

B.) Antikizáló építészet Köln-ben (XI-XIII. sz.) Apostolok temploma (1172-1220) Como: San Fedele (XI-XII. sz.) Sankta Maria im Kapitol (1040-1065)

B.) Antikizáló építészet Köln-ben (XI-XIII. sz.) Sankta Maria im Kapitol (1040-1065) Marburg: Árpádházi Szent templom (XI-XII. sz.)

A romanika interregionális áramlatai II. Konzervatív áramlatok: C - Bizantizáló romanika

A KÖZÉPKOR ÉPÍTÉSZETE (III- XVI. sz.) A romanika interregionális áramlatai (X-XIII. sz.) I.) Konzervatív (retrospektív) áramlatok: 1.) Antikizáló romanika a.) Róma-városában b.) Toszkána Firenzei iskola c.) Toszkána Pisa-Lucca-i iskola d.) Provance e.) Germania Köln 2.) Bizantizáló romanika a.) Velence környéke b.) Franciaország (Aquitánia, Perigord) II.) Progresszív (előre tekintő) áramlatok: 1.) Lombard romanika a.) Itáliában ( Cividale, Milano, Como, Pavia, San Leo) b.) Ibéria, Franciaország c.) Németország 2.) Bencés zarándok romanika 3.) Ciszterci romanika 4.) Normann (Imperiális) romanika a.) Normandia b.) Anglia c.) Szicília A C E B D F

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.) Velence: San Marco (1063-1077)

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.) Velence: San Marco (1063-1077)

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.) Velence: San Marco kapumozaik (1265) 11. sz-i homlokzat elméleti rekonstrukciója

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.) Velence: San Marco (1063-1077)

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.) Velence: San Marco (1063-1077)

C.) Bizantizáló építészet Velencében (XI-XIII. sz.)

C.) Bizantizáló építészet Velence környékén (XI-XIII. sz.) Torcello: Santa Fosca (10-11. sz.)

C.) Bizantizáló építészet Velence környékén (XI-XIII. sz.) Padova: Il Santo (1231-1237)

C.) Bizantizáló építészet Perigeaux környékén (XI-XIII. sz.) Perigeaux: Saint-Front templom (1120-tól)

C.) Bizantizáló építészet Angouléme környékén (XII-XIII. sz.) Bizantizáló romanika Angouléme: St. Pierre (1105-1128)